Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ketiafoo Ani Etsɔɔ Akɛ Mɔ Eshɛ Nuu?

Ketiafoo Ani Etsɔɔ Akɛ Mɔ Eshɛ Nuu?

Ketiafoo Ani Etsɔɔ Akɛ Mɔ Eshɛ Nuu?

YƐ JE lɛŋ hei pii lɛ, afolɔɔ gbekɛbii hii ketia yɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ yiŋtoi ahewɔ. Yɛ je lɛŋ hei krokomɛi hu lɛ, afolɔɔɔ gbekɛbii hii ketia amɛwala gbii abɔ fɛɛ. Yɛ mɛi komɛi tamɔ Yudafoi kɛ Muslimbii agbɛfaŋ lɛ, jeee gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ pɛ hewɔ amɛfoɔ ketia; eji nifeemɔ ko ni he hiaa waa yɛ jamɔ mli.

Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, afeɔ ketiafoo he kusumii komɛi kɛ́ gbekɛ nuu ko tsɔ oblanyo. Nɔ ni afɔɔ feemɔ ji ákɛ, akɛ gbekɛ lɛ yaa tsɔsemɔhe ko, ni ayafoɔ lɛ ketia, no sɛɛ lɛ ehiɔ jɛmɛ otsii fioo komɛi kɛyashi fala lɛ baagbo. Beni gbekɛ lɛ yɔɔ jɛmɛ lɛ, atsɔɔ lɛ kusumii pɔtɛɛi komɛi, ni atsɔɔ lɛ bɔ ni ebaafee ehi shi akɛ nuu. Ani ketiafoo ni tamɔ nɛkɛ he miihia dani ana akɛ gbekɛ ko eshɛ nuu? Nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ akɛ eji Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ sane nɛɛ he.—Abɛi 3:5, 6.

Nyɔŋmɔ Susumɔ yɛ Ketiafoo He

Mɛi komɛi ni hi shi yɛ blema, tamɔ Mizraimbii lɛ foɔ ketia. Shi afooo ketia yɛ maŋ nɔ ni Abraham jɛ lɛ mli. Anɔkwale sane ji akɛ, Abraham hi shi akɛ foolɔ be babaoo yɛ ewala shihilɛ mli. Agbɛnɛ hu, Abraham ji nuu kakalɔ beni eji foolɔ lɛ po. Beni maŋtsɛmɛi ejwɛ komɛi kɛ amɛtai baŋɔ ewɔfase Lot nom lɛ, Abraham kɛ hii fioo komɛi tiu amɛ, ni eye amɛnɔ kunim. (1 Mose 14:8-16) Aaafee afii 14 sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ fã Abraham koni eha afo lɛ kɛ ewe lɛ fɛɛ ketia. Mɛni hewɔ?

Ekã shi faŋŋ akɛ ejeee okadi ni tsɔɔ akɛ Abraham eshɛ nuu kpaako. Ejaakɛ no mli lɛ eye afii 99! (1 Mose 17:1, 26, 27) Nyɔŋmɔ tsɔɔ nɔ hewɔ ni ekɛ nakai fãmɔ lɛ ha lɛ lɛ mli akɛ: “Ní afɔlɔ nyɛ ketia, ní atsɔ kpaŋmɔ ní yɔɔ mi kɛ nyɛ teŋ lɛ he okadi.” (1 Mose 17:11) Nɔ ni fata nakai kpaŋmɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ Abraham fee lɛ he ji shi ni ewo akɛ “shikpɔŋ lɛ nɔ wekui fɛɛ” baatsɔ Abraham nɔ aná jɔɔmɔi babaoo lɛ. (1 Mose 12:2, 3) No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ ebuuu ketiafoo akɛ no haa ashɛɔ nuu. Yiŋtoo hewɔ ni eha afee ji koni akɛkadi Abraham shwiei ni ji Israelbii ní ná hegbɛ akɛ “atuu Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ awo amɛdɛŋ” lɛ.—Romabii 3:1, 2.

Sɛɛ mli lɛ, akɛni Israelbii lɛ kpoo Yesu Kristo ni ji Abraham Seshi diɛŋtsɛ lɛ hewɔ lɛ, amɛtsɔɔ faŋŋ akɛ amɛsaaa nakai hegbɛ lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kpoo amɛ, ni amɛketiafoo lɛ batsɔ nɔ ni he ehiaaa dɔŋŋ yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Shi kɛlɛ, Kristofoi komɛi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ma nɔ mi doo akɛ ketiafoo kã he eji Nyɔŋmɔ taomɔ nii. (Bɔfoi lɛ Asaji 11:2, 3; 15:5) Enɛ hewɔ lɛ, bɔfo Paulo tsu Tito koni ‘eyato nibii ni ejaaa gbɛ lɛ ahe gbɛjianɔ pɛpɛɛpɛ’ yɛ asafoi srɔtoi lɛ amli. Paulo ŋma Tito yɛ nibii ni ejaaa gbɛ lɛ ateŋ ekome he akɛ: “Mɛi pii yɛ ni ji yakayaka wielɔi kɛ shishiulɔi ni baaa amɛhe shi amɛhaaa mɔ ko, titri lɛ mɛi ni jɛ ketiafolɔi lɛ ateŋ lɛ; mɛi ni sa akɛ awo amɛnaa manyoflɛ; amɛ, amɛbutuɔ shiai muji fɛɛ, ni hiɛgbejianii asɛɛnamɔ hewɔ lɛ amɛtsɔɔ nii ni ejaaa.”—Tito 1:5, 10, 11.

Paulo ŋaawoo lɛ he yɛ sɛɛnamɔ lolo. Ekã shi faŋŋ akɛ ebaafee nɔ ni kɛ Ŋmalɛi lɛ kpãaa gbee kɛji anɔkwa Kristofonyo ko wo mɔ ko hewalɛ akɛ eha afo ebi ketia. Yɛ nɔ najiaŋ ni Kristofonyo ko kɛ ‘ehe aaawo mɛi krokomɛi asaji amli’ lɛ, esa akɛ eshi nakai sane lɛ eha fɔlɔi lɛ koni amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛ amɛyiŋ. (1 Petro 4:15) Kɛfata he lɛ, akɛ mumɔ tsirɛ Paulo ni eŋma kɛkɔ ketiafoo ní awie he yɛ Mose Mla lɛ mli lɛ he akɛ: “Kɛ́ afo mɔ ko ketia ni atsɛ lɛ lɛ, ekatsɔ ehe foolɔ; foo mli átsɛ mɔ ko yɛ hu, ekafo ehe ketia. Ketiafoo jeee nɔ ko, ni foo hu jeee nɔ ko, shi Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔyeli moŋ ji nɔ ko. Mɔ fɛɛ mɔ tsɛmɔ ní aŋɔtsɛ lɛ lɛ, no mli nɔŋŋ ehi.”—1 Korintobii 7:18-20.

Ni Tsɔsemɔhei ni Afoɔ Ketia yɛ Jɛmɛ lɛ Hu?

Ni kɛ́ fɔlɔi ni ji Kristofoi kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha afolɔ amɛbii ketia hu? Ani ebaafee nɔ ni kɛ Biblia lɛ kpãa gbee akɛ amɛkɛ amɛbii aaaya tsɔsemɔhei ni afoɔ ketia yɛ jɛmɛ taakɛ atsɔɔ mli kɛtsɔ hiɛ lɛ? Jeee ketia pɛ afoɔ mɛi ni akɛyaa tsɔsemɔhei nɛɛ. Kɛ́ akɛ gbekɛ ko tee tsɔsemɔhe nɛɛ, ekɛ gbekɛbii hii krokomɛi kɛ tsɔɔlɔi ni amɛjeee Yehowa jálɔi hiɔ shi yɛ he kome otsii abɔ. Nibii babaoo ni atsɔɔ yɛ tsɔsemɔhei nɛɛ teɔ shi woɔ Biblia mli jeŋba he tɛi ni nɔ kwɔlɔ lɛ. Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Naanyobɔɔ fɔŋ fiteɔ jeŋba kpakpa.”—1 Korintobii 15:33.

Efɔɔ kaa hu akɛ ayeɔ gbekɛbii ni akɛ amɛ yaa tsɔsemɔhei nɛɛ awui yɛ gbɔmɔtsoŋ. Yɛ afi 2003 lɛ, adafitswaa wolo ni ji South African Medical Journal lɛ bɔ kɔkɔ akɛ: “Asaa ana nibii ni yɔɔ gbeyei ni jɛɔ ketiafoo mli kɛbaa lɛ ekoŋŋ afi nɛɛ, ni adafitswaahei wuji ni yɔɔ je lɛŋ fɛɛ lɛ ebɔ gbele kɛ kpajee ni jɛɔ mli kɛbaa lɛ he amaniɛ. . . . Yɛ kukufoo mli lɛ, tsɔsemɔhei nɛɛ ateŋ babaoo ehiii, ni amɛhe yɛ oshara.”

Kɛfata awui ní eeeye gbekɛ lɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ he lɛ, ebaanyɛ efite wekukpaa ni kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Nibii ni atsɔɔ kɛ nibii ni afeɔ yɛ tsɔsemɔhei ni afoɔ ketia yɛ jɛmɛ lɛ kɛ mumɔi atsɛmɔ kɛ blematsɛmɛi ni egboi lɛ ajamɔ yɛ tsakpaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ketiafoo lɛ ye gbekɛbii lɛ awui lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni aaakpɛlɛ nɔ akɛ ketiafolɔi lɛ ahe nɔ ní amɛkwɛɛɛ jogbaŋŋ, kɛ bɔ ni amɛfeee falefale lɛ ji nɔ ni kɛ naagba lɛ ba lɛ, aheɔ ayeɔ moŋ akɛ akpɛ́ amɛ ayɛ loo blematsɛmɛi ni egboi lɛ amli efu amɛ. Biblia lɛ wieɔ eshiɔ tsakpaa ni wɔkɛ apasa jamɔ aaaná lɛ akɛ: “Nyɛkɛ mɛi ni heee yeee lɛ akagbalaa kɔŋtso kome ni yeee egbɔ! Ejaakɛ mɛɛ bɔɔ jalɛ kɛ mlatɔmɔ yɔɔ? aloo mɛɛ yeli la kɛ duŋ yɔɔ? . . . No hewɔ lɛ Yehowa kɛɛ, nyɛjea amɛteŋ, ni nyɛtsea nyɛhe, ni nyɛkataa muji nɔ ko he, ni mahere nyɛ atuu.” (2 Korintobii 6:14-17) Yɛ ŋaawoo nɛɛ hewɔ lɛ, ebaafee nɔ ni nilee bɛ mli kwraa akɛ Kristofoi kɛ amɛbii aaaya tsɔsemɔhei ni afoɔ ketia yɛ jɛmɛ.

Mɛni Haa Kristofonyo Shɛɔ Nuu?

Jeee ketia ni aaafo nuu ko ni ji Kristofonyo, loo foolɔ ni eeeji lɛ ji nɔ ni baaha eshɛ nuu. Nɔ titri ni he hiaa anɔkwale Kristofoi ji ní amɛsa Nyɔŋmɔ hiɛ, shi jeee “akɛ amɛhiɛ aba nyam yɛ heloo mli.”—Galatabii 6:12.

Ni kɛlɛ, kɛ́ Kristofonyo ko aaasa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ, esa akɛ ‘efo etsui ketia.’ (5 Mose 10:16; 30:6; Mateo 5:8) Enɛ jeee ketia ni akɛ kakla foɔ, shi moŋ eji ketia ni afoɔ kɛtsɔ kpoomɔ ni akpoɔ akɔnɔi fɔji kɛ henɔwomɔ susumɔi lɛ nɔ, tamɔ hé ni aheɔ ayeɔ akɛ mɔ ni afo lɛ ketia lɛ nɔ kwɔ fe mɛi krokomɛi lɛ nɛkɛ. Kɛ́ afo Kristofonyo ko ketia jio, afoko lɛ ketia jio lɛ, ebaanyɛ etsɔɔ akɛ eshɛ nuu kɛ́ eŋmɛ etsui shi yɛ kaai amli ní edamɔ shi “shiŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.”—1 Korintobii 16:13; Yakobo 1:12.