Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yaafo Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yaafo Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Yaafo Wolo lɛ Mli Saji Otii

GBALƆ Yeremia na kojomɔ shɛɛ sane ni ekɛ afii 40 jaje lɛ mlibaa. Te gbalɔ lɛ nu he eha tɛŋŋ beni ekɛ ehiŋmɛi na maŋ ni esumɔɔ waa lɛ hiɛkpatamɔ lɛ? Yaafo wolo lɛ hiɛkpamɔ wiemɔi ni yɔɔ Hela Septuagint lɛ mli lɛ kɛɔ akɛ: “Yeremia ho eta shi ni efo, ni ekɛ yaafo nɛɛ ye Yerusalem he ŋkɔmɔ.” Yeremia ŋma Yaafo wolo lɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. beni nyɔji 18 ni akɛwo Yerusalem he ká ní no sɛɛ lɛ ashã maŋ lɛ yɔɔ ejwɛŋmɔ mli lolo lɛ, ni wolo lɛ haa anaa bɔ ni sane lɛ dɔ Yeremia yɛ etsui mli ha. (Yeremia 52:3-5, 12-14) Ayeko maŋ ko he ŋkɔmɔ kɛ wiemɔi ni taa mɔ tsuiŋ tamɔ nɛkɛ pɛŋ.

Lalai srɔtoi enumɔ ni henumɔi yɔɔ mli yɔɔ Yaafo wolo lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lalai ejwɛ lɛ ji ŋkɔmɔyeli lalai; ni nɔ ni ji enumɔ lɛ ji faikpamɔ loo sɔlemɔ. Áto klɛŋklɛŋ lalai ejwɛ lɛ anaa jogbaŋŋ, ni ato Hebri niŋmaa okadii 22 lɛ anaa kɛje kuku fɛɛ kuku shishi. Eyɛ mli akɛ lala ni ji enumɔ lɛ hiɛ kukuji 22 ní kɛ Hebri niŋmaa okadii lɛ yeɔ egbɔ moŋ, shi atooo naa yɛ nakai niŋmaa okadii lɛ anaa.

“MIHIŊMƐII ESHIU KƐ YAAFONUI”

(Yaafo 1:1–2:22)

Gbalɔ Yeremia je Yerusalem he ŋkɔmɔ ni eye lɛ shishi akɛ: “Kwɛ bɔ ni maŋ ní emli bii fá lɛ, ekometoo etá shi! Lɛ ní eji agbo yɛ jeŋmaji lɛ ateŋ lɛ, etsɔ tamɔ okulafo! Lumɔyelihei lɛ ateŋ maŋnyɛ lɛ, etsɔ mɔ ni atsuɔ lɛ onia!” Gbalɔ lɛ tsɔɔ nɔ ni kɛ amanehulu nɛɛ ba lɛ mli akɛ: “Yehowa eha enii efee mɔbɔ yɛ enɔtɔmɔi babaoo lɛ hewɔ.”—Yaafo 1:1, 5.

Yerusalem tsɔ tamɔ yoo okulafo ní wu kɛ ebii egboi, ni ebi akɛ: ‘Ani awerɛho ko yɛ ní tamɔ miwerɛho lɛ?’ Esɔle eha Nyɔŋmɔ yɛ ehenyɛlɔi lɛ ahe akɛ: “Ha amɛnifɔjianii lɛ fɛɛ aba ohiɛ, ní ofee amɛ tamɔ bɔ ni ofee mi yɛ minɔtɔmɔi lɛ fɛɛ hewɔ lɛ! ejaakɛ mitsɔidɔɔmɔ lɛ fá tsɔ, ni mitsui efee vii.”—Yaafo 1:12, 22.

Akɛni Yeremia ehao waa hewɔ lɛ, ekɛɛ akɛ: “[Yehowa] efolɔ Israel aklontoi fɛɛ yɛ mlifu ní naa wa mli; esu eninejurɔ ewoŋ yɛ henyɛlɔ lɛ hiɛ, ni eshã Yakob tamɔ la ní tsoɔ plamplam ní shãa nii kɛkpeɔ.” Gbalɔ lɛ ha ana ewerɛ ni eho ehe waa lɛ kɛtsɔ wiemɔi nɛɛ anɔ akɛ: “Mihiŋmɛii eshiu kɛ yaafonui sɔŋŋ, mimlinii miitsɔmɔ; afɔse mimlɛbo ashwie shikpɔŋ.” Mɛi ni tsɔɔ jɛmɛ kɛhoɔ lɛ tete ahe jɔ̃ɔ amɛhe ni amɛkɛɔ akɛ: “Aso maŋ ní atsɛɔ lɛ hefɛo ní eye emuu, shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nyamɔ nɔ̃ lɛ nɛ lo?”—Yaafo 2:3, 11, 15.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:15Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ‘naanaa Yuda biyoo oblayoo lɛ weinŋaa tsɔne lɛ nɔ’? Beni Babilonbii lɛ kpata maŋ ni atsɛ lɛ akɛ oblayoo lɛ hiɛ lɛ, mɛi alá ni amɛfɔse amɛshwie shi lɛ fa aahu akɛ akɛto weinyibii ni aaŋa yɛ weinŋaa tsɔne mli lɛ he. Yehowa gba enɛ efɔ shi, ni eŋmɛ gbɛ ni eba mli, no hewɔ lɛ abaanyɛ akɛɛ akɛ ‘enaanaa weinŋaa tsɔne lɛ nɔ.’

2:1Mɛɛ gbɛ nɔ ‘aŋɔ Israel hefɛo lɛ kɛjɛ ŋwɛi abatswa shikpɔŋ’? Akɛni “ŋwɛi kwɔ fe shikpɔŋ” hewɔ lɛ, kɛ́ aba nibii ní awó amɛnɔ shi lɛ, bei komɛi lɛ afeɔ amɛhe mfoniri akɛ ‘aŋɔ kɛjɛ ŋwɛi atswa shikpɔŋ.’ Aŋɔ “Israel hefɛo”—anunyam kɛ hewalɛ ni ená beni Yehowa jɔɔmɔ yɔɔ enɔ—lɛ atswa shi kɛtsɔ Yerusalem hiɛ ni akpata kɛ Yuda ni aha ebatsɔ amaŋfɔ lɛ nɔ.—Yesaia 55:9.

2:1, 6Mɛni ji Yehowa ‘najiashi maaŋoo’ kɛ “esese” lɛ? Lalatsɛ lɛ la akɛ: “Nyɛhaa wɔyaa eshihilɛhei lɛ, wɔyakotoa shi yɛ enaneshi maaŋoo lɛ hiɛ!” (Lala 132:7) No hewɔ lɛ, ‘najiashi maaŋoo’ ni yɔɔ Yaafo 2:1 lɛ damɔ shi kɛha Yehowa jamɔhe loo esɔlemɔwe lɛ. Babilonbii lɛ ‘shã Yehowa we’ lɛ tamɔ ashãa asese loo agba ni ma ŋmɔ mli lɛ.—Yeremia 52:12, 13.

2:17Mɛɛ ‘wiemɔ’ pɔtɛɛ Yehowa ha eba mli yɛ Yerusalem gbɛfaŋ? Etamɔ nɔ ni enɛ kɔɔ 3 Mose 26:17 lɛ he, ni jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Majie mihiɛ maka nyɛ, ni aaatswia nyɛ nii yɛ nyɛhenyɛlɔi lɛ ahiɛ, ni nyɛhetsɛ̃lɔi lɛ aaaye nyɛnɔ, ni nyɛaajo foi, tsɛ mɔ ko wooo nyɛ foi.”

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:1-9. Fó sɔŋŋ Yerusalem fo nyɔɔŋ, ni yaafonui jwere ehiɛ. Egbói lɛ fɛɛ fee amaŋfɔ, ni esɔfoi lɛ dɔmɔ ŋtsɔi. Eblayei lɛ fee mɔbɔmɔbɔ, ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ, ewerɛ ho ehe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ Yerusalem fee esha kpele. Ehe muji lɛ eka etade naamui lɛ amli. Miishɛɛ jɛɛɛ nɔ fɔŋ feemɔ mli kɛbaaa; yaafo, ŋtsɔidɔɔmɔ, ŋkɔmɔyeli, kɛ awerɛho ji nɔ ni jɛɔ mli kɛbaa.

1:18. Kɛ́ Yehowa miigbala nɔtɔlɔi atoi lɛ, efeɔ nɔ ni ja be fɛɛ be, ni eyeɔ jalɛsane.

2:20. Abɔ Israelbii lɛ kɔkɔ akɛ kɛ́ amɛbooo Yehowa gbee toi lɛ, loomɔi baaba amɛnɔ, ni nɔ ni fata he ji akɛ ‘amɛbaaye amɛ diɛŋtsɛ amɛbihii kɛ amɛbiyei aloo.’ (5 Mose 28:15, 45, 53) Kwɛ bɔ ni nilee bɛ mli akɛ aaagbo Nyɔŋmɔ nɔ toi!

KAATSIMƆ OTOI YƐ MIHŨUMƆ LƐ NƆ’

(Yaafo 3:1–5:22)

Yaafo yitso 3 lɛ, awie Israel maŋ lɛ he akɛ eji “gbɔmɔ.” Eyɛ mli akɛ gbɔmɔ nɛɛ kɛ amanehulu miikpe moŋ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ elá akɛ: “Yehowa mli hi ha mɛi ní kwɛɔ lɛ gbɛ lɛ, kɛ susuma ní taoɔ esɛɛ gbɛ lɛ.” Esɔle eha anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ akɛ: “Onu migbee: Kaatsimɔ otoi yɛ mihũumɔ kɛ mibolɔmɔ lɛ nɔ!” Beni ebi koni Yehowa akai henyɛlɔ lɛ heguɔgbee lɛ, ekɛɛ akɛ: “Yehowa, too amɛ najiaŋ yɛ amɛniji anaa nitsumɔi lɛ anaa!”—Yaafo 3:1, 25, 56, 64.

Yeremia ye nibii ni yɔɔ gbeyei ni jɛ nyɔji 18 ni akɛwo Yerusalem he ka lɛ mli kɛba lɛ he ŋkɔmɔ ni ekɛɛ akɛ: “Mimaŋ lɛ biyoo lɛ nɔ̃sha lɛ da fe Sodom he esha lɛ, ni lɛ lɛ abutu lɛ hiŋmɛitswaa, ní mɔ ko nine bɛ mli.” Etsa nɔ akɛ: “Mɛi ní nyɔnyɔi yɛ klante naa lɛ anɔ̃ hi fe mɛi ní gboi yɛ hɔmɔ naa lɛ; ejaakɛ mɛnɛɛmɛi lɛ, ŋmɔshi nibaanii ní amɛnaaa hewɔ lɛ, amɛhoɔ shi tamɔ mɛi ní agbulɔ amɛ.”—Yaafo 4:6,  9.

Lala ni ji enumɔ lɛ fee Yerusalembii lɛ ahe mfoniri ní amɛmiiwie. Amɛkɛɛ akɛ: “Yehowa, kaimɔ nɔ ni eba wɔnɔ lɛ; kwɛmɔ ní ona wɔhora ní abɔɔ wɔ lɛ!” Beni amɛwieɔ amɛmanehului lɛ ahe lɛ, amɛkpa fai akɛ: “Bo Yehowa ohiɔ shi kɛyaa naanɔ, osɛi lɛ yɛ kɛjɛɔ yinɔ kɛyaa yinɔ. Kpalemɔ wɔ kɛba oŋɔɔ, Yehowa, ni wɔɔkpale; feemɔ wɔgbii lɛ ehee tamɔ blema lɛ!”—Yaafo 5:1, 19, 21.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

3:16Mɛni wiemɔ: “Ekɛ ŋmlitsa ekumɔ minyanyɔji” lɛ tsɔɔ? Wolo ko tsɔɔ mli akɛ: “Beni akɛ Yudafoi lɛ yaa nomŋɔɔ mli lɛ, shihilɛ lɛ ha amɛshã aboloi yɛ bui ni atsatsai amli, no hewɔ lɛ ŋmlitsa futu amɛniyenii lɛ mli.” Niyenii tamɔ nɛkɛ ni aaaye lɛ baanyɛ ekumɔ mɔ nyanyɔji anɔ.

4:3, 10Mɛni hewɔ Yeremia kɛ ‘Emaŋ lɛ biyoo lɛ’ to “dugumai ní yɔɔ ŋã nɔ” he lɛ? Hiob 39:16 lɛ kɛɔ akɛ, duguma ‘waa ebii lɛ ayi tamɔ nɔ ni jeee enii ni.’ Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ ewɔji lɛ fɛlɛ lɛ, duguma yoo lɛ shiɔ ni ekɛ duguma yei krokomɛi yanyiɛɔ, ni duguma nuu lɛ kwɛɔ bii ni afɔ́ lɛ anɔ. Ni kɛ́ amɛkɛ oshara kpe hiɛ kɛ hiɛ hu lɛ, mɛni amɛfeɔ? Duguma nuu kɛ yoo lɛ fɛɛ joɔ foi amɛshiɔ amɛbii lɛ. Beni Babilonbii lɛ bawo Yerusalem he ká lɛ, hɔmɔ ni ba Yerusalem lɛ naa wa aahu akɛ nyɛmɛi ni kulɛ amɛyɔɔ musuŋtsɔlɛ lɛ fee amɛ diɛŋtsɛ amɛbii niseniianii, tamɔ dugumai ni yɔɔ ŋa nɔ feɔ amɛnii lɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, ŋaŋgbeei kwɛɔ amɛbii jogbaŋŋ.

5:7Ani Yehowa gbalaa bii atoi yɛ amɛtsɛmɛi anishaianii hewɔ? Dabi, Yehowa gbalaaa mɛi atoi yɛ eshai ni amɛblematsɛmɛi fee lɛ hewɔ tɛɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ baabu lɛ diɛŋtsɛ ehe akɔntaa eha Nyɔŋmɔ.” (Romabii 14:12) Shi kɛlɛ, nibii ni jɛɔ eshai amli kɛbaa lɛ asɛɛ baanyɛ atsɛ, ni yinɔbii ni baa yɛ sɛɛ lɛ baanyɛ abanina. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔŋ ni blema Israelbii lɛ bɔi jamɔ lɛ ha ebawa kɛha Israelbii anɔkwafoi ni ba yɛ amɛsɛɛ lɛ po akɛ amɛaanyiɛ jalɛ gbɛ lɛ nɔ.—2 Mose 20:5.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

3:8, 43, 44. Beni Yerusalem yaje amanehulu mli, ní maŋbii lɛ kpa Yehowa fai koni eye ebua amɛ lɛ, ebooo amɛtoi. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ amɛfee amɛhe toigbolɔi, ni amɛtsakeee amɛtsui. Kɛ́ wɔmitao ni Yehowa aha wɔsɔlemɔi ahetoo lɛ, no lɛ esa akɛ wɔbo lɛ toi.—Abɛi 28:9.

3:20. Yehowa ni ji “mɔ ni kwɔ fe fɛɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ” lɛ nɔ kwɔ aahu akɛ emaa eyi shi ni “ekwɛɔ nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ lɛ nɔ fɛɛ lɛ.” (Lala 83:19; 113:6) Ni kɛlɛ, Yeremia le bɔ ni Ofe lɛ sumɔɔ ni eba ehe shi kwraa eha gbɔmɛi, ní ewo amɛ hewalɛ. Kwɛ bɔ ni wɔnáa miishɛɛ akɛ jeee akɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ yɛ hewalɛ fe mɔ fɛɛ mɔ, ni ele nii fe mɛi fɛɛ kɛkɛ, shi moŋ akɛ ebaa ehe shi hu!

3:21-26, 28-33. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔŋmɛ wɔtsui shi kɛ́ wɔmiina amanehulu ni naa wa lɛ? Yeremia tsɔɔ wɔ gbɛ nɔ ni wɔɔtsɔ wɔŋmɛ wɔtsui shi. Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ akɛ Yehowa mɔbɔnalɛ lɛ fa pii, ni emusuŋtsɔlɛi lɛ hu fa naakpa. Esaaa akɛ wɔhiɛ kpaa nɔ hu akɛ wala mli ni wɔyɔɔ lɛ kɛkɛ po haa wɔnaa akɛ esaaa akɛ wɔnijiaŋ jeɔ wui, ni akɛ esa akɛ wɔto wɔtsui shi ni wɔfee dioo kɛmɛ Yehowa kɛha yiwalaheremɔ. Agbɛnɛ hu esa akɛ ‘wɔkɛ wɔnaabu abu sũ mli,’ ni tsɔɔ akɛ wɔba wɔhe shi yɛ kaai amli, ní wɔyɔse akɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni eba lɛ nakai.

3:27. Hemɔkɛyeli he kaai anaa ni oblahii kɛ oblayei aaadamɔ lɛ baanyɛ atsɔɔ akɛ esa akɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi kɛ́ amɛkɛ amanehulu kpe loo kɛ́ aaye amɛhe fɛo. Shi “ehi ha nuu akɛ etereɔ ekɔŋtso yɛ eblahiiaŋ.” Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ oblanyo loo oblayoo kase bɔ ni aŋmɛɔ tsui shi ahaa yɛ amanehulu mli lɛ, esaa lɛ koni edamɔ naagbai ni ekɛbaakpe wɔsɛɛ lɛ anaa.

3:39-42. Kɛ́ esha ko ni wɔfee lɛ eha wɔmiina amanehulu lɛ, nilee bɛ mli akɛ ‘wɔɔwie huhuuhu.’ Yɛ nɔ najiaŋ ní wɔɔwie huhuuhu yɛ nɔ ni ejɛ esha ko ni wɔfee lɛ mli kɛba lɛ he lɛ, “nyɛhaa wɔtaoa wɔgbɛ̀i lɛ amli ní wɔkaa wɔkwɛa, ní wɔkpalea kɛbaa Yehowa ŋɔɔ ekoŋŋ.” Esa akɛ wɔtsake wɔtsui ni wɔjaje wɔgbɛ̀i lɛ.

Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ

Yaafo wolo lɛ ní yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ haa wɔnaa bɔ ni Yehowa bu Yerusalem kɛ Yuda shikpɔŋ lɛ eha beni Babilonbii lɛ shã maŋ lɛ, ní shikpɔŋ lɛ batsɔ amaŋfɔ̃ lɛ. Eshai anɔkpɛlɛmɔ ní aŋmala yɛ wolo nɛɛ mli lɛ haa wɔnaa faŋŋ akɛ yɛ Yehowa hiɛ lɛ, maŋbii lɛ ahe eshai lɛ ji nɔ ni ha amɛna amanehulu lɛ. Wiemɔi ni tsɔɔ akɛ esa ákɛ akɛ hiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ, ní aná shwelɛ akɛ aaakpale kɛba jalɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ hu yɛ lalai ní ajɛ mumɔŋ aŋmala ni yɔɔ wolo nɛɛ mli lɛ amli. Eyɛ mli akɛ Yeremia kɛ shwɛɛnii ni tsake amɛtsui lɛ nu he nakai moŋ, shi mɛi babaoo ni hi shi yɛ Yeremia gbii lɛ amli lɛ nuuu he nakai.

Hiŋmɛi ni Yehowa kɛkwɛ shihilɛ mli ni Yerusalem yaje taakɛ atsɔɔ yɛ Yaafo wolo lɛ mli lɛ tsɔɔ wɔ nibii enyɔ komɛi ni he hiaa waa. Klɛŋklɛŋ lɛ, Yerusalem hiɛkpatamɔ kɛ Yuda amaŋfɔfeemɔ lɛ haa wɔnaa akɛ esa akɛ wɔbo Yehowa toi, ni eji kɔkɔbɔɔ kɛha wɔ akɛ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. (1 Korintobii 10:11) Nɔ ni ji enyɔ lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni Yeremia fee efɔ shi lɛ. (Romabii 15:4) Beni Yeremia yeɔ awerɛho waa ni eyaje shihilɛ ko ni etamɔ nɔ ni hiɛnɔkamɔ ko bɛ mli po lɛ mli lɛ, ekwɛ Yehowa gbɛ kɛha yiwalaheremɔ. Kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔkɛ wɔhe aaafɔ̃ Yehowa kɛ e-Wiemɔ lɛ nɔ kwraa kɛmɔ shi, ní wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ enɔ!—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Gbalɔ Yeremia na kojomɔ shɛɛ sane ni ejaje lɛ mlibaa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Aka Odasefoi ni jɛ Korea nɛɛ ahemɔkɛyeli yɛ sane ni kɔɔ Kristofoi ní kɛ amɛhe wooo maŋkwramɔŋ saji amli lɛ he