Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Bɔ Ni Atsɔ Afee” Wɔ Lɛ “Yɛ Naakpɛɛ”

“Bɔ Ni Atsɔ Afee” Wɔ Lɛ “Yɛ Naakpɛɛ”

“Bɔ Ni Atsɔ Afee” Wɔ Lɛ “Yɛ Naakpɛɛ”

“Bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ.”—LALA 139:14.

1. Mɛni hewɔ mɛi ni susuɔ nii ahe waa lɛ kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ ji mɔ ni bɔ shikpɔŋ nɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ?

JE LƐŊ eyi obɔ kɛ adebɔɔ nii ni yɔɔ naakpɛɛ. Te fee tɛŋŋ ni bɔɔ nii nɛɛ ba shihilɛ mli lɛ? Mɛi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ jeee Bɔlɔ ko ni yɔɔ nilee bɔ enɛɛmɛi. Mɛi krokomɛi kɛɔ akɛ kɛ́ wɔmu sane naa kɛkɛ akɛ jeee Bɔlɔ ko bɔ enɛɛmɛi lɛ, ehaaa wɔnu adebɔɔ shishi jogbaŋŋ. Amɛheɔ amɛyeɔ akɛ bɔɔ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ yɛ srɔtoisrɔtoi kɛ hwanyaŋŋ fe bɔ ni aaakɛɛ akɛ amɛba trukaa, ni ekolɛ bo hu okɛbaashi nɔ akɛ amɛyɛ naakpɛɛ hu. Mɛi babaoo muɔ sane naa akɛ Bɔlɔ ko ni yɔɔ nilee kɛ hewalɛ, ni mli hi ji mɔ ni bɔ je lɛ, ni jeŋ nilelɔi komɛi hu kpɛlɛɔ enɛ nɔ. *

2. Mɛni tsirɛ David ni ejie Yehowa yi?

2 Maŋtsɛ David ni hi shi yɛ blema Israel lɛ yiŋ tsɔ akɛ esa akɛ ekɛ yijiemɔ aha Bɔlɔ lɛ yɛ E-bɔɔ nii ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ hewɔ. Eyɛ mli akɛ beni David yɔɔ wala mli lɛ no mli lɛ jeŋ nilee eyako hiɛ tamɔ ŋmɛnɛ moŋ, shi eyɔse akɛ Nyɔŋmɔ adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ ebɔle lɛ kɛkpe. Beni David susu bɔ ni lɛ diɛŋtsɛ egbɔmɔtso lɛ yɔɔ lɛ he lɛ, enaa kpɛ ehe waa yɛ Nyɔŋmɔ hewalɛ ní ekɛbɔ nii lɛ he. Eŋma akɛ: “Miidao shi, ejaakɛ bɔ ni atsɔ afee mi lɛ yɛ gbeyei kɛ naakpɛɛ; onitsumɔi lɛ yɛ naakpɛɛ, ni misusuma le enɛ krɛdɛɛ.”—Lala 139:14.

3, 4. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ hiɛdɔɔ ajwɛŋ Yehowa nitsumɔi lɛ anɔ jogbaŋŋ lɛ?

3 Nii anɔ ni David jwɛŋŋ jogbaŋŋ lɛ ji nɔ ni ha eyiŋ tsɔ. Ŋmɛnɛ lɛ, adafitswaa saji kɛ nibii ni akaseɔ yɛ skul amli lɛ eyi obɔ kɛ saji ni fiteɔ hemɔkɛyeli ni ayɔɔ yɛ mɔ ni bɔ adesai lɛ mli. Kɛ́ wɔɔná hemɔkɛyeli ni tamɔ David nɔ̃ lɛ, no lɛ ehe miihia ni wɔ hu wɔjwɛŋ nii anɔ jogbaŋŋ. Esaaa akɛ wɔhaa mɛi krokomɛi kpɛɔ yiŋ amɛhaa wɔ, titri lɛ yɛ saji tamɔ gbɛfaŋnɔ ni Bɔlɔ lɛ tsuɔ, kɛ shihilɛ mli ni eyɔɔ ni he hiaa waa lɛ he.

4 Kɛfata he lɛ, Yehowa nitsumɔi lɛ anɔjwɛŋmɔ woɔ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli hewalɛ, ni ehaa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ wɔsɛɛ be he shiwoo ni ekɛha wɔ lɛ mli. Enɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ koni wɔkase Yehowa he nii jogbaŋŋ ni wɔsɔmɔ lɛ. No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔsusua bɔ ni ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ jeŋ nilee ema wiemɔ ni David wie akɛ bɔ ni atsɔ “afee” wɔ lɛ yɛ “naakpɛɛ” lɛ nɔ mi lɛ he wɔkwɛa.

Wɔdaa yɛ Naakpɛɛ Gbɛ Nɔ

5, 6. (a) Te fee tɛŋŋ ni wɔ fɛɛ wɔwala je shishi lɛ? (b) Mɛni wɔsabai lɛ tsuɔ?

5 “Bo ofee misabai lɛ, bo oshɔ̃ mi yɛ minyɛ musuŋ.” (Lala 139:13) Wɔ fɛɛ wɔwala je shishi yɛ wɔnyɛmɛi afɔmɔ kotokui amli akɛ wala yibii kome ni dalɛ shɛɛɛ omashi. Wala yibii nyɛkɛsiɔɔ nɛɛ yɛ hwanyaŋŋ diɛŋtsɛ—eji tsofafeemɔ nitsumɔhe bibioo! Eda oyayaayai. Beni onáa nyɔji enyɔ yɛ fɔmɔ kotoku lɛ mli lɛ, no mli lɛ oná gbɔmɔtso lɛ fãi ni he hiaa lɛ fɛɛ. Eko ji osabai lɛ. Beni afɔ́ bo lɛ, no mli lɛ osabai lɛ efee klalo akɛ amɛbaadoo lá ni bɔleɔ shi yɛ omli lɛ nɔ—amɛjie ebɔɔ kɛ nu ni he ehiaaa lɛ kɛjɛ mli ní amɛha nibii ni he hiaa lɛ akã he ahi mli. Kɛ́ osabai enyɔ lɛ yɛ hewalɛ lɛ, amɛdoɔ nu ni yɔɔ olá lɛ mli lɛ nɔ yɛ minitii 45 fɛɛ minitii 45 mli, ni nu aaafee litai enumɔ yɔɔ onukpai alá mli!

6 Osabai lɛ hu kudɔɔ asid kɛ nibii tamɔ ŋoo ni yɔɔ olá lɛ mli kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni otsui lɛ tswaa lɛ. Amɛtsuɔ nitsumɔi krokomɛi hu ni he hiaa, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ amɛtsakeɔ vitamin D kɛfeɔ nɔ kroko ni haa wu lɛ daa, kɛ gbɔmɔtso lɛ mli nɔ ko ni haa gbɔmɔtso lɛ feɔ wala yibii tsuji yɛ owui lɛ amli. Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ atsɛɔ sabai lɛ akɛ “gbɔmɔtso lɛ tsofafeelɔ ni yɔɔ naakpɛɛ diɛŋtsɛ” lɛ! *

7, 8. (a) Tsɔɔmɔ bɔ ni abifao ni afɔko lɛ lɛ daa haa lɛ mli. (b) ‘Ashɔ̃ɔ’ abifao ni miida lɛ “yɛ shikpɔŋ lɛ shishi tɔ̃ɔ” yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

7 “Aŋɔɔɔ miwui lɛ ateeeo, beni afee mi yɛ teemɔ mli, beni ashɔ̃ mi yɛ shikpɔŋ lɛ shishi tɔ̃ɔ lɛ.” (Lala 139:15) Wala yibii kome ni je owala shishi lɛ mli jaraa, ni enɛɛmɛi hu yaa nɔ amɛmli jaraa. No sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, wala yibii lɛ jaraa amɛ mli kɛtsuɔ nitsumɔi srɔtoisrɔtoi ahe nii, ekomɛi tsuɔ nii akɛ aŋsɔ lɛ mli wala yibii, ekomɛi hu akɛ fãji lɛ kɛ hewolo lɛ nɔ wala yibii, ni ekrokomɛi hu tsuɔ gbɔmɔtso lɛ mli nitsumɔi krokomɛi. Wala yibii ni tsuɔ nitsumɔ kome lɛ buaa amɛhe naa yɛ kui amli, ni kui ni tsuɔ nitsumɔ kome lɛ hu buaa amɛhe naa kɛbatsɔmɔɔ gbɔmɔtso lɛ fãi srɔtoi, tamɔ gugɔ, hiŋmɛi, tsui, kɛ ekrokomɛi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni aŋɔ bo hɔ otsii etɛ sɛɛ lɛ, obɔi wui námɔ. Beni oná otsii kpawo ni okɛlɛ aaafee sɛntimitai 2.5 pɛ lɛ, no mli lɛ oná wui 206 ni yɔɔ onukpai amli lɛ fɛɛ, eyɛ mli moŋ akɛ nakai beaŋ lɛ amɛsarako.

8 Tsakemɔi ni yɔɔ naakpɛɛ nɛɛ tee nɔ yɛ omami fɔmɔ kotoku lɛ mli, ni adesa ko hiŋmɛi enaaa, oookɛɛ nɔ ni akɛto shikpɔŋ lɛ shishi tɔ̃ɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesai leee nibii pii yɛ gbɛ nɔ ni wɔtsɔɔ wɔdaa yɛ wɔnyɛmɛi amusuŋ lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛni tsirɛ nibii ni yɔɔ wala yibii lɛ amli lɛ ni eha amɛmli jara ni amɛtsuɔ nitsumɔi srɔtoisrɔtoi ahe nii yɛ gbɔmɔtso lɛ fãi srɔtoi lɛ amli lɛ? Ekolɛ gbi ko lɛ jeŋ nilelɔi baaná ale enɛ, shi taakɛ David wie kɛtsa nɔ lɛ, wɔ-Bɔlɔ ni ji Yehowa lɛ le enɛ kɛjɛ teteete.

9, 10. “Aŋma” abifao dalɛ yɛ enyɛ musuŋ lɛ yɛ Nyɔŋmɔ ‘wolo’ lɛ mli yɛ mɛɛ shishinumɔ naa?

9 “Beni miji lá kukuli kɛkɛ lɛ, ohiŋmɛii na; ni gbii ni atotoi ni amɛteŋ ekome folo shɛko lɛ, aŋma fɛɛ yɛ owolo lɛ mli.” (Lala 139:16) Ogbɔmɔtso lɛ he nibii fɛɛ yɛ wala yibii kome ni je owala shishi lɛ mli. Nibii nɛɛ kudɔ odalɛ yɛ nyɔji nɛɛhu ni oye yɛ onyɛ musuŋ lɛ mli, ni amɛtee nɔ amɛkudɔ odalɛ aahu kɛyashi oye fe afii 20 ní obatsɔ onukpa lɛ. Ogbɔmɔtso lɛ tsɔmɔ tsakemɔi babaoo amli yɛ nɛkɛ bei nɛɛ amli, ni saji ni yɔɔ wala yibii kome ni je owala shishi lɛ mli ji nɔ ni kudɔ enɛɛmɛi fɛɛ.

10 David bɛ wala yibii lɛ kɛ emli nibii ni tsɔɔ bɔ ni aŋkro ko gbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ baaji aha lɛ he nilee, ni ebɛ shwɛde ni haa nibii bibii feɔ agboi hu. Shi eyɔse yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ, atsɔ hiɛ ato bɔ ni ebaada eha yɛ enyɛ musuŋ lɛ he gbɛjianɔ afɔ̃ shi momo. Ekolɛ David yɛ bɔ ni abifao daa yɛ enyɛ musuŋ lɛ he nilee, ni no hewɔ ni enyɛ etsɔɔ akɛ abifao lɛ daa yɛ gbɛjianɔtoo kɛ be ni atsɔ hiɛ ato naa lɛ. Ewie gbɛjianɔtoo nɛɛ he yɛ abɛbuaŋ akɛ “aŋma” yɛ Nyɔŋmɔ ‘wolo’ lɛ mli.

11. Te ebalɛ tɛŋŋ ni wɔná wɔgbɔmɔtso lɛ he nibii ni haa mɛi yoɔ wɔ lɛ?

11 Ŋmɛnɛ lɛ, aná ale akɛ ofɔlɔi kɛ oblematsɛmɛi lɛ ahe nibii ni yɔɔ ohe—tamɔ okɛlɛ, ohiɛtso, ohiŋmɛi, oyitsɔi su, kɛ nibii akpei krokomɛi—lɛ yɛ nibii ni tsɔɔ bɔ ni aŋkro ko baaji aha lɛ ni yɔɔ owala yibii lɛ amli lɛ mli. Nibii ni tsɔɔ bɔ ni aŋkro ko baaji aha lɛ akpei nyɔŋmai abɔ yɛ owala yibii lɛ eko fɛɛ eko mli, ni amɛyɛ DNA ni alo lɛ tamɔ kɔsɔŋkɔsɔ lɛ mli. “Aŋma” bɔ ni ogbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ baaji aha lɛ awo DNA ni yɔɔ omli lɛ mli. Be fɛɛ be ni owala yibii lɛ amli baajara koni aná wala yibii ni baaye ememeji lɛ anajiaŋ lɛ, DNA ni yɔɔ omli lɛ kɛ nibii ni tsɔɔ bɔ ni ogbɔmɔtso muu lɛ fɛɛ baaji aha lɛ woɔ wala yibii heei lɛ amli, ni no haa ohiɔ wala mli ni mɛi yoɔ bo. Enɛɛmɛi fɛɛ tsɔɔ akɛ wɔ-Bɔlɔ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ yɛ hewalɛ kɛ nilee waa!

Wɔjwɛŋmɔ ni He Nɔ Bɛ

12. Mɛni titri haa esoroɔ gbɔmɛi yɛ kooloi ahe?

12 “Mawu, oyiŋtoi lɛ ajara wa yɛ mihiɛ akɛ nɔ ko! amɛyi fa akɛ nɔ ko! Kɛ mikɛɛ: makane amɛ lɛ, amɛyi fa fe shia.” (Lala 139:17, 18a) Abɔ kooloi hu yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ, ni amɛteŋ ekomɛi yɛ henumɔŋ nii kɛ nyɛmɔi komɛi ni fe adesai anɔ̃. Shi Nyɔŋmɔ ha adesai jwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ni fe kooloi fɛɛ anɔ̃. Jeŋ nilee he nikasemɔ wolo ko tsɔɔ mli akɛ: “Nibii babaoo yɛ wɔhe ni je nibii ni yɔɔ kooloi ahe lɛ, shi nyɛmɔ ni wɔyɔɔ ni wɔkɛwieɔ ni wɔkɛjwɛŋɔ lɛ haa wɔfeɔ srɔto kwraa yɛ kooloi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ahe . . . Wɔyɛ srɔto kwraa ejaakɛ wɔpɛiɔ nibii ni kɔɔ wɔhe lɛ amli: Te ato wɔgbɔmɔtso lɛ he gbɛjianɔ aha tɛŋŋ? Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ abɔ wɔ?” Enɛɛmɛi ji saji ni eeenyɛ efee akɛ David hu jwɛŋ nɔ.

13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ David tsɔ ejwɛŋ Nyɔŋmɔ susumɔi lɛ ahe? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔkase David nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

13 Nɔ ni he hiaa fe fɛɛ ji akɛ, ákɛ mɛi ni tamɔɔɔ kooloi lɛ wɔyɛ nyɛmɔ krɛdɛɛ ni wɔkɛaajwɛŋ Nyɔŋmɔ susumɔi ahe. * Nikeenii krɛdɛɛ nɛɛ ji gbɛ kome ni tsɔɔ akɛ abɔ wɔ yɛ “Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ nɔ.” (1 Mose 1:27) David kɛ nikeenii nɛɛ tsu nii jogbaŋŋ. Ejwɛŋ odaseyelii ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, kɛ esui ni etsɔ adebɔɔ nibii ni ebɔle lɛ lɛ anɔ ekase lɛ nɔ. David yɛ Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ mli shishijee woji ni aŋma ní wieɔ Nyɔŋmɔ kɛ enitsumɔi ahe lɛ hu eko. Wiemɔi ni ajɛ mumɔŋ aŋma nɛɛ ye ebua David ni enu Nyɔŋmɔ susumɔi, esui, kɛ eyiŋtoi ashishi. David jwɛŋ Ŋmalɛi lɛ, adebɔɔ, kɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ lɛ ye ha lɛ nɔ, ni enɛ tsirɛ lɛ ni ejie e-Bɔlɔ lɛ yi.

Nɔ ni Hemɔkɛyeli Tsɔɔ

14. Mɛni hewɔ ehe ehiaaa ni wɔle Nyɔŋmɔ he nɔ fɛɛ nɔ dani wɔná hemɔkɛyeli yɛ emli lɛ?

14 Babaoo ni David susuɔ adebɔɔ kɛ Ŋmalɛi lɛ ahe lɛ, babaoo ni eyɔseɔ akɛ enyɛŋ enu Nyɔŋmɔ nilee kɛ nyɛmɔ fɛɛ shishi. (Lala 139:6) Nakai pɛpɛɛpɛ eji yɛ wɔgbɛfaŋ. Wɔnyɛŋ wɔnu Nyɔŋmɔ adebɔɔ nitsumɔi lɛ fɛɛ ashishi kɔkɔɔkɔ. (Jajelɔ 3:11; 8:17) Shi Nyɔŋmɔ etsɔ Ŋmalɛi lɛ kɛ adebɔɔ nɔ ‘ejie’ nilee babaoo ‘etsɔɔ’ bɔni afee ni yinɔ fɛɛ yinɔ mli lɛ, mɛi ni taoɔ anɔkwale lɛ anyɛ atsɔ odaseyeli kpakpa nɔ amɛná hemɔkɛyeli.—Romabii 1:19, 20; Hebribii 11:1, 3.

15. Feemɔ bɔ ni hemɔkɛyeli kɛ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa lɛ yɔɔ tsakpaa lɛ he nɔkwɛmɔnɔ.

15 Jeee kpɛlɛmɔ kɛkɛ ni aaakpɛlɛ nɔ akɛ nilelɔ ko ji Mɔ ni bɔ je lɛ ni lɛ ehaa wala lɛ pɛ tsɔɔ akɛ mɔ ko yɛ hemɔkɛyeli. Hemɔkɛyeli biɔ ni wɔná hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ mli akɛ eji mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ—ni miisumɔ ni wɔle lɛ ni wɔya nɔ wɔkɛ lɛ aná wekukpaa kpakpa. (Yakobo 4:8) Etamɔ hemɔkɛyeli kɛ hekɛnɔfɔɔ ni mɔ náa yɛ etsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ mli lɛ. Kɛ́ mɔ ko je ŋwane akɛ otsɛ yeŋ ebuaŋ bo kɛ́ oyaje fimɔ mli lɛ, ekolɛ onyɛŋ oha mɔ lɛ ahé aye akɛ otsɛ ji mɔ ko ni abaanyɛ akɛ he afɔ̃ enɔ. Shi kɛ́ bɔ ni otsɛ kɛ bo ye eha yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ eha ona akɛ eji gbɔmɔ kpakpa lɛ, no baanyɛ aha oná hekɛnɔfɔɔ akɛ ehaŋ onine anyɛ shi. Nakai nɔŋŋ kɛ wɔtee nɔ wɔkase Ŋmalɛi lɛ, wɔjwɛŋ adebɔɔ nibii anɔ, ni wɔna akɛ Yehowa yeɔ kɛbuaa wɔ kɛtsɔ wɔsɔlemɔi atoi ni eboɔ lɛ nɔ lɛ, wɔbaleɔ Yehowa, ni enɛ haa wɔnáa hekɛnɔfɔɔ yɛ emli. Ehaa wɔnáa he miishɛɛ akɛ wɔɔkase ehe nii babaoo ní wɔjɛ suɔmɔ krɔŋŋ kɛ hetuu-kɛhamɔ mli wɔjie eyi kɛya naanɔ. Enɛ ji oti ni nɔ bɛ ni mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ atiu sɛɛ.— Efesobii 5:1, 2.

Taomɔ Wɔ-Bɔlɔ lɛ Gbɛtsɔɔmɔ!

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ wekukpaa ni yɔɔ kpaakpa ni kã David kɛ Yehowa teŋ lɛ mli?

16 “Mawu, taomɔ mimli, ni ole mitsuiŋ; kaa mi okwɛ, ni oyoo mijwɛŋmɔi! Ni okwɛ akɛ minyiɛ gbɛ fɔŋ ko nɔ lo, ni okpla mi kɛya naanɔ gbɛ lɛ nɔ!” (Lala 139:23, 24) David le akɛ Yehowa le lɛ jogbaŋŋ kɛmɔ shi momo—nibii fɛɛ ni ejwɛŋɔ, ewieɔ, loo efeɔ lɛ jwere e-Bɔlɔ lɛ hiŋmɛiaŋ. (Lala 139:1-12; Hebribii 4:13) Enɛ ha David nu he akɛ eyɛ shweshweeshwe, tamɔ bɔ ni gbekɛ nuɔ he akɛ eyɛ shweshweeshwe kɛ́ eyɛ efɔlɔi ni yɔɔ suɔmɔ lɛ akpɔkɔiaŋ lɛ. David hiɛ sɔ wekukpaa ni tamɔ nɛkɛ ni yɔɔ ekɛ Yehowa teŋ lɛ, ni ebɔ mɔdɛŋ waa ni eha wekukpaa nɛɛ hi shi kɛtsɔ Nyɔŋmɔ nitsumɔi lɛ anɔ ni ejwɛŋ jogbaŋŋ kɛ sane ni ekɛlɛ gba yɛ sɔlemɔ mli lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, David lalai lɛ ateŋ babaoo—ni Lala 139 lɛ fata he lɛ—ji sɔlemɔi ni esɔle be mli ni eeetswa saŋku. Niianɔjwɛŋmɔ kɛ sɔlemɔ baanyɛ aye abua wɔ hu koni wɔtsi wɔbɛŋkɛ Yehowa.

17. (a) Mɛni hewɔ David miisumɔ ni Yehowa aka etsui ekwɛ lɛ? (b) Bɔ ni wɔkɛ nihalamɔ mli heyeli ni wɔyɔɔ lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ saa wɔshihilɛ he yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

17 Akɛni Nyɔŋmɔ bɔ wɔ yɛ esubaŋ nɔ hewɔ lɛ, eha wɔ nyɛmɔ ni wɔkɛaahala nɔ ni wɔsumɔɔ. Wɔbaanyɛ wɔhala akɛ wɔɔfee ekpakpa loo efɔŋ. Nihalamɔ mli heyeli ni aha wɔ nɛɛ tsɔɔ akɛ wɔbaabu wɔnifeemɔi ahe akɔntaa. David sumɔɔɔ akɛ abuɔ lɛ ashiɔ mɛi fɔji anɔ. (Lala 139:19-22) Esumɔɔɔ akɛ etɔ̃ɔ tɔmɔi ni baaha lɛ naagba. No hewɔ lɛ beni ejwɛŋ Yehowa nilee ni eye emuu lɛ nɔ lɛ, ekɛ heshibaa kpa Nyɔŋmɔ fai koni etao emli ekwɛ, ni ekudɔ lɛ kɛya wala gbɛ lɛ nɔ. Nyɔŋmɔ jeŋba he mlai ní ja lɛ kɔɔ mɔ fɛɛ mɔ he; no hewɔ lɛ ehe miihia ni wɔhala nibii kpakpai. Yehowa miiwo wɔ fɛɛ hewalɛ koni wɔbo lɛ toi. Nakai ni wɔɔfee lɛ baaha ekpɛlɛ wɔnɔ ni wɔná jɔɔmɔi babaoo. (Yohane 12:50; 1 Timoteo 4:8) Yehowa ni wɔkɛnyiɛɔ gbo kɛ gbiɛnaa lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔwoɔ wɔtsui yɛ naagbai ni mli wawai po amli.—Filipibii 4:6, 7.

Nyiɛmɔ Wɔ-Bɔlɔ ni He Yɔɔ Naakpɛɛ lɛ Sɛɛ!

18. Beni David jwɛŋ adebɔɔ he lɛ, te emu sane naa eha tɛŋŋ?

18 Beni David ji oblanyo lɛ, efɔɔ tooi akwɛmɔ yɛ ŋa nɔ. Tooi lɛ ema amɛhiɛ shi amɛmiikpe jwɛi lɛ, shi lɛ lɛ ewo ehiɛ nɔ eekwɛ ŋwɛi. Kɛ́ je yi wa lɛ, David jwɛŋɔ bɔ ni jeŋ muu lɛ fɛɛ yɔɔ fɛo lɛ kɛ nɔ ni enɛɛmɛi tsɔɔ lɛ ahe. David ŋma akɛ: “Ŋwɛi gbaa Mawu anunyam lɛ, ni atatu tsɔɔ eninenaa nitsumɔ lɛ. Shwane jajeɔ egbee etsɔɔ shwane, ni nyɔɔŋ hu wieɔ nilee tsɔɔ nyɔɔŋ.” (Lala 19:1, 2) David kpa shi ena akɛ ehe miihia ni etao Mɔ ni fee nibii fɛɛ yɛ naakpɛɛ gbɛ nɔ lɛ sɛɛ gbɛ ni enyiɛ esɛɛ. Ehe miihia ni wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ.

19. Mɛni gbekɛbii kɛ onukpai baanyɛ akase yɛ “naakpɛɛ” gbɛ nɔ ni atsɔ afee amɛ lɛ mli?

19 Bɔ ni David hi shi eha lɛ kɛ ŋaawoo ni ebi Salomo kɛha yɛ sɛɛ mli lɛ kpãa gbee. Salomo wo ŋaa akɛ: “Asaŋ kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli . . . She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitai lɛ anɔ! shi enɛ ji gbɔmɛi fɛɛ agbɛnaa.” (Jajelɔ 12:1, 13) Beni David ji oblanyo lɛ, no mli lɛ eyɔse momo akɛ bɔ ni atsɔ ‘afee lɛ lɛ yɛ naakpɛɛ.’ Nilee nɛɛ ni ehi shi yɛ naa lɛ he ba sɛɛnamɔ kɛha lɛ yɛ eshihilɛ mli fɛɛ. Ákɛ gbekɛbii kɛ onukpai lɛ, kɛ́ wɔjie wɔ-Bɔlɔ Kpeteŋkpele lɛ yi ni wɔsɔmɔ lɛ lɛ, wɔbaaná miishɛɛ yɛ wɔshihilɛ mli amrɔ nɛɛ kɛ wɔsɛɛ fɛɛ. Biblia lɛ woɔ mɛi ni kpɛtɛɔ Yehowa kpaakpa ni amɛhiɔ shi yɛ ejalɛ gbɛ̀i lɛ anaa lɛ shi akɛ: “Amɛaakã he amɛwo yibii yɛ gbɔlɛ mli tete, amɛmli aaahi nu ni amɛaahi frɔ̃frɔ̃, ní amɛjaje amɛtsɔɔ akɛ Yehowa ja.” (Lala 92:15, 16) Ni wɔbaaná hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaaye wɔ-Bɔlɔ lɛ naakpɛɛ nitsumɔi lɛ amli ŋɔɔmɔ kɛya naanɔi anaanɔ.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Kwɛmɔ June 22, 2004 Awake! lɛ ní Yehowa Odasefoi fee lɛ mli.

^ kk. 6 Kwɛmɔ sane ni ji “Your Kidneys—A Filter for Life,” ni je kpo yɛ August 8, 1997 Awake! lɛ mli lɛ hu mli.

^ kk. 13 Etamɔ nɔ ni David wiemɔi ni yɔɔ Lala 139:18b lɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ ekɛ gbi muu lɛ fɛɛ kane Yehowa susumɔi lɛ kɛyashi eyakã shi ewɔ gbɛkɛ po lɛ, kɛ́ ehiɛ tsɛ̃ lɛ babaoo yɛ lolo ni ebaakane.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni abifao daa yɛ enyɛ musuŋ lɛ tsɔɔ akɛ bɔ ni atsɔ “afee” wɔ lɛ “yɛ naakpɛɛ”?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjwɛŋ Yehowa susumɔi anɔ lɛ?

• Hemɔkɛyeli kɛ wekukpaa ni yɔɔ wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ yɛ tsakpaa yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Abifao ni yɔɔ fɔmɔ kotoku mli lɛ daa yɛ gbɛjianɔ ni atsɔ hiɛ ato afɔ̃ shi naa

DNA

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Hɔ́: Lennart Nilsson

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Taakɛ gbekɛ kɛ ehe fɔ̃ɔ etsɛ ni yɔɔ suɔmɔ nɔ lɛ, wɔkɛ wɔhe fɔ̃ɔ Yehowa nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Yehowa ninenaa nitsumɔi anɔ ni David jwɛŋ lɛ ha ejie Nyɔŋmɔ yi