Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ernst Glück Kɔ Nitsumɔ Wulu ko Efɔ̃ Enɔ

Ernst Glück Kɔ Nitsumɔ Wulu ko Efɔ̃ Enɔ

Ernst Glück Kɔ Nitsumɔ Wulu ko Efɔ̃ Enɔ

NƆ NI fe afii 300 ni eho nɛ lɛ, Ernst Glück kɔ nitsumɔ ko ni yɛ yinɔi ni eho lɛ amli fɛɛ lɛ mɛi fioo pɛ ka akɛ amɛaatsu lɛ efɔ̃ enɔ. Ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya wiemɔ ko ni eleee mli.

Afɔ Glück aaafee afi 1654 yɛ maŋ bibioo ko ni ji Wettin ni bɛŋkɛ Halle yɛ Germany lɛ mli. Etsɛ ye osɔfo yɛ Lutherabii asɔlemɔ lɛ mli, ni akɛni eweku lɛ sumɔɔ Nyɔŋmɔ jamɔ hewɔ lɛ no há obalanyo fioo ni ji Ernst ná he miishɛɛ akɛ ebaakase Nyɔŋmɔ he nii. Beni eyeɔ afii 21 lɛ, no mli egbe osɔfoi askul ni etee yɛ Germany lɛ naa, ni no sɛɛ lɛ eshi kɛtee maŋ ni amrɔ nɛɛ ale lɛ akɛ Latvia lɛ mli. No beaŋ lɛ, maŋbii lɛ babaoo eyaaa skul ni woji fioo ko pɛ akala yɛ amɛmaŋ wiemɔ mli. Glück ŋma akɛ: “Beni miji oblanyo ni mitee nakai maŋ lɛ mli lɛ, klɛŋklɛŋ naagba ni miyɔse ji akɛ sɔlemɔ ni yɔɔ Latvia lɛ bɛ Biblia . . . Enɛ tsirɛ mi ni mikã Nyɔŋmɔ kita akɛ makase amɛmaŋ wiemɔ lɛ ni male lɛ jogbaŋŋ.” Etswa efai shi akɛ ebaatsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya Latviabii awiemɔ lɛ mli.

Esaa Ehe Kɛha Biblia Shishi Tsɔɔmɔ

No mli lɛ gbɛi ni akɛtsɛɔ maŋ nɔ heni Glück yɔɔ lɛ ji Livonia, ni Swedenbii ni yeɔ amɛnɔ. No beaŋ lɛ Sweden maŋtsɛ lɛ najiaŋdamɔlɔ yɛ jɛmɛ ji Johannes Fischer. Fischer miisumɔ ni eha maŋbii awolo kasemɔ aya hiɛ ni asaŋ ená shika. Glück ha Fischer le akɛ ebaasumɔ akɛ etsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya Latviabii awiemɔ mli. Fischer yɛ woji akalamɔhe yɛ Riga ni ji maŋ lɛ maŋtiase lɛ. Kɛ́ ekala Latviabii a-Biblia lɛ, no baanyɛ aye abua lɛ ni etsu wolokasemɔ ni etaoɔ ni eya hiɛ yɛ maŋ lɛ mli lɛ he nii ni asaŋ ená shika bɔ ni sa. Fischer bi Sweden Maŋtsɛ Charles XI lɛ koni eŋmɛ gbɛ ni atsɔɔ Biblia lɛ shishi. Maŋtsɛ lɛ ha hegbɛ koni atsɔɔ Biblia lɛ shishi ni eha ele akɛ ebaaye abua yɛ shika gbɛfaŋ. Yɛ August 31, afi 1681 lɛ, aba kpee kpaŋmɔ yɛ Biblia lɛ ni ataoɔ atsɔɔ shishi lɛ he, ni Maŋtsɛ lɛ kɛ enine wo shishi kɛkɛ ni aje shishi.

Beni enɛɛmɛi fɛɛ yaa nɔ lɛ, no mli lɛ Glück miisaa ehe kɛha Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ. Akɛni eji Germanyo hewɔ lɛ, kulɛ ebaanyɛ ekwɛ Biblia ni Martin Luther tsɔɔ shishi lɛ nɔ ni ekɛfee Latviabii a-Biblia lɛ. Shi Glück miisumɔ koni Biblia ni ebaatsɔɔ shishi lɛ afee nɔ ni nɔ bɛ, ni emu sane naa akɛ enɛ baabi ni ekwɛ blema Biblia ni aŋmala yɛ Hebri kɛ Hela wiemɔi amli lɛ anɔ ni etsɔɔ shishi. Nɔ ko fioo pɛ Glück le yɛ Hebri kɛ Hela wiemɔi ni akɛŋmala blema Biblia lɛ ahe, no hewɔ lɛ etee Hamburg yɛ Germany koni eyakase wiemɔi nɛɛ jogbaŋŋ. Beni etee jɛmɛ lɛ, eeenyɛ efee akɛ osɔfo ko ni jɛ Livonia ni atsɛɔ lɛ Jānis Reiters ye bua lɛ ni ekase Latviabii awiemɔ lɛ kɛ Hela wiemɔ ni akɛŋma Biblia lɛ.

Ekɛ Afii Babaoo Tsu Nii, ni Ekɛ Afii Babaoo Mɛ

Beni Glück gbe wiemɔi ni ekaseɔ lɛ naa yɛ afi 1680 lɛ, eku esɛɛ kɛtee Latvia ni eyabɔi osɔfoyeli. Etsɛɛɛ ni ebɔi Biblia lɛ shishi tsɔɔmɔ. Yɛ afi 1683 lɛ ahala Glück koni eyaye osɔfo yɛ asafo wulu ni yɔɔ Alūksne lɛ, ni jɛmɛ abale akɛ etsɔɔ Biblia lɛ shishi yɛ.

No beaŋ lɛ, wiemɔi kɛ tsɔɔmɔi babaoo yɛ Biblia lɛ mli ní abɛ wiemɔi yɛ Latviabii awiemɔ mli ni akɛbaatsɔɔ shishi. Enɛ hewɔ lɛ, Glück kɛ German wiemɔi komɛi tsu nii beni etsɔɔ Biblia lɛ shishi lɛ. Ni kɛlɛ ebɔ mɔdɛŋ etsɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ shishi kɛtee Latviabii awiemɔ mli, ni woloŋlelɔi kpɛlɛɔ nɔ akɛ etsɔɔ Biblia lɛ shishi jogbaŋŋ. Glück sɔ̃ wiemɔi heei ni ŋmɛnɛ kɛ mɛi miiwie Latviabii awiemɔ amɛfɔɔ wiemɔi nɛɛ babaoo kɛ nitsumɔ. Latviabii awiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “nɔkwɛmɔnɔ,” “okpɔlɔŋmɛɛ,” “oblaŋ,” “nɔ ko shi kpamɔ,” kɛ “odaseyeli” fata wiemɔi ní esɔ̃ lɛ ahe.

No mli lɛ kɛfee lɛ, Johannes Fischer ŋmaa Sweden maŋtsɛ lɛ wolo kɛtsɔɔ lɛ he ni ashɛ kɛ Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ, ni woji ni amɛŋmala amɛhe lɛ tsɔɔ akɛ beni shɛɔ afi 1683 lɛ, Glück etsɔɔ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ shishi egbe naa. Beni shɛɔ afi 1689 lɛ, no mli lɛ etsɔɔ Biblia muu lɛ fɛɛ shishi egbe naa ni tsɔɔ akɛ egbe nitsumɔ wulu ni ekɔ efɔ̃ enɔ lɛ naa yɛ afii kpaanyɔ pɛ mli. * Eyɛ mli akɛ afii babaoo ho dani akala Biblia ni etsɔɔ shishi lɛ moŋ, shi kɛlɛ yɛ afi 1694 lɛ enine shɛ oti ni ma ehiɛ lɛ nɔ—nɔyeli lɛ ŋmɛ gbɛ koni maŋbii lɛ anine ashɛ Latviabii a-Biblia lɛ eko nɔ.

Yinɔsaneŋmalɔi komɛi ayiŋ etɛ̃ɛɛ amɛ kɛji akɛ Glück tsɔɔ Biblia lɛ shishi ni ekwɛɛɛ nɔ ni mɛi etsɔɔ shishi momo lɛ nɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ekwɛ bɔ ni Luther tsɔɔ e-Biblia lɛ shishi eha ni asaŋ ehala saji komɛi hu yɛ Biblia lɛ fãi komɛi ni atsɔɔ shishi momo kɛtee Latviabii awiemɔ mli lɛ mli. Kɛlɛ, saji fioo pɛ ehala kɛjɛ nakai Biblia lɛ mli ewo nɔ ni etsɔɔ shishi lɛ mli. Ani mɛi komɛi ye bua lɛ kɛtsɔɔ Biblia lɛ shishi? Beni Glück tsɔɔ Biblia lɛ shishi lɛ mɔ ko ye bua lɛ, ni mɛi komɛi hu ye bua lɛ kɛkwɛ mli ni amɛjaje tɔmɔi ni yɔɔ mli lɛ. Kɛlɛ, etamɔ nɔ ni mɛi ni ye amɛbua lɛ lɛ ateŋ mɔ ko yeee ebuaaa lɛ kɛ Biblia lɛ shishitsɔɔmɔ diɛŋtsɛ. No hewɔ lɛ, etamɔ nɔ ni Glück pɛ ni tsɔɔ Biblia lɛ shishi.

Biblia ni Glück tsɔɔ shishi lɛ bafee hiɛyaa ni sa kadimɔ waa yɛ woji ni akalaa yɛ Latviabii awiemɔ lɛ mli, shi jeee no kɛkɛ lɛ, nɔ ko hu ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa jɛ mli kɛba. Agbɛnɛ, Latviabii baanyɛ akane Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛmaŋ wiemɔ mli ni amɛle emli tsɔɔmɔi ni haa mɔ náa wala lɛ. Amɛhiɛ kpako nɔ ni Ernst Glück fee eha amɛ lɛ nɔ. Mɛi ni yɔɔ Alūksne lɛ kɛ nɔ ni fe afii 300 ekwɛ odum tsei enyɔ komɛi ni awo amɛ gbɛi akɛ Glika ozoli, loo Glück odum tsei lɛ anɔ jogbaŋŋ. Glück dú tsei nɛɛ koni akɛkai Latviabii a-Biblia lɛ. Ayɛ Biblia shishitsɔɔmɔi srɔtoi babaoo yɛ blema nibii atoohe bibioo ko ni yɔɔ Alūksne, ni Biblia ni Glück tsɔɔ shishi lɛ mli klɛŋklɛŋ nɔ̃ ni akala lɛ yɛ jɛmɛ. Kɛfata he lɛ, kɛ okwɛ Alūksne maŋ lɛ kadimɔnɔ lɛ nɔ lɛ obaana ni atɛŋ Biblia ni aŋma afi 1689 afata he, ni ji afi nɔ ni Glück gbe Biblia ni etsɔɔ shishi lɛ naa lɛ yɛ nɔ.

Nii ni Etsu Sɛɛ Mli

Glück yashɛ Latvia etsɛɛɛ, ni ebɔi Russiabii awiemɔ lɛ kasemɔ. Eŋma yɛ afi 1699 lɛ akɛ eetsu nɔ kroko ni eshweɔ lɛ he nii—ni no ji akɛ etsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya nakai wiemɔ lɛ mli. Yɛ wolo ko ni eŋma yɛ afi 1702 mli lɛ, etsɔɔ mli akɛ eje shishi eeŋma Latviabii a-Biblia lɛ ehee. Shi no mli lɛ shihilɛ miitsake yɛ Latvia, ni nibii ni yaa nɔ lɛ ehiii kɛhaaa Biblia shishitsɔɔmɔ. Beni maŋ lɛ ehi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli afii babaoo sɛɛ lɛ, abɔi tawuu yɛ jɛmɛ. Yɛ afi 1702 lɛ Russia asraafoi lɛ ye Swedenbii lɛ anɔ, ni amɛŋɔ Alūksne maŋ lɛ. Ashwie Glück kɛ eweku lɛ kɛtee Russia. * Latviabii a-Bible hee ni Glück ŋmaa lɛ kɛ Biblia ni etsɔɔ shishi kɛtee Russiabii awiemɔ mli lɛ laaje yɛ nakai jaramɔ bei lɛ amli. Egbo yɛ Moscow yɛ afi 1705 mli.

Latviabii a-Bible hee ni eŋma lɛ kɛ Biblia ni etsɔɔ shishi kɛtee Russiabii awiemɔ ni laaje lɛ yɛ dɔlɛ waa. Shi kɛbashi ŋmɛnɛ lɛ, Biblia ni Glück tsɔɔ shishi klɛŋklɛŋ lɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa mɛi fɛɛ ni kaneɔ Latviabii a-Biblia lɛ.

Ernst Glück fata mɛi babaoo ni kɔ nitsumɔ wulu amɛfɔ̃ amɛnɔ akɛ amɛbaatsɔɔ Biblia lɛ shishi kɛya wiemɔi srɔtoi ni maŋbii wieɔ lɛ amli lɛ ahe. Enɛ eha nɔ ni miihe ashɛ gbɔmɛi fɛɛ ni yɔɔ shikpɔŋ nɔ lɛ nyɛɔ kaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɛ amɛmaŋ wiemɔ mli, ni amɛleɔ emli anɔkwalei ni nɔ bɛ lɛ. Hɛɛ, Yehowa etsɔ Biblia lɛ ni atsɔɔ shishi kɛtee wiemɔi fe 2,000 mli lɛ nɔ eha mɛi miile lɛ yɛ he fɛɛ he.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 10 Nilelɔi kpanakpanaa 47 ye afii kpawo ni amɛkɛ gbe Blɔfo Biblia lɛ ni ji Authorized Version, aloo King James Version lɛ naa yɛ afi 1611.

^ kk. 14 Glück gbo eshi oblayoo ni eŋɔfee ebiyoo lɛ. Oblayoo nɛɛ kɛ Russia Maŋtsɛ Peter Kpeteŋkpele lɛ bote gbalashihilɛ mli. Ebatsɔ Russia maŋnyɛ yɛ afi 1725 beni Peter gbo lɛ, ni abale lɛ akɛ Catherine I.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Biblia ni Glück tsɔɔ shishi lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Yehowa Odasefoi tsɔɔ mɛi Biblia lɛ yɛ maŋ nɔ ni Glück tsɔɔ Biblia lɛ shishi yɛ lɛ