Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ezekiel Wolo lɛ Mli Saji Otii—Fã ni Ji I

Ezekiel Wolo lɛ Mli Saji Otii—Fã ni Ji I

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Ezekiel Wolo lɛ Mli Saji Otii—Fã ni Ji I

YƐ AFI 613 D.Ŋ.B. lɛ, no mli gbalɔ Yeremia yɛ Yuda, ni ekɛ ekãa miijaje Yerusalem hiɛkpatamɔ kɛ Yuda shikpɔŋ lɛ amaŋfɔfeemɔ ni baaba lɛ. Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar eŋɔ Yudafoi babaoo nom momo. Mɛi ni aŋɔ amɛ nom lɛ ateŋ mɛi komɛi ji oblanyo Daniel kɛ enanemɛi etɛ ní miisɔmɔ yɛ Kaldeabii amaŋtsɛ we lɛ. Akɛ Yuda nomii lɛ kpotoo tee Keba faa lɛ naa yɛ “Kaldeabii lɛ ashikpɔŋ lɛ nɔ.” (Ezekiel 1:1-3) Yehowa shiii nakai nomii lɛ efolo ní ehaaa amɛ gbalɔ ko. Ehala Ezekiel ní no mli lɛ eye afii 30 lɛ akɛ gbalɔ.

Aŋma Ezekiel wolo lɛ agbe naa yɛ afi 591 D.Ŋ.B., ni ewie saji ni tee nɔ yɛ afii 22 mli lɛ ahe. Ezekiel kwɛ jogbaŋŋ ni eŋmala esaji lɛ fitsofitso. Etsɔɔ gbi, nyɔɔŋ, kɛ afi ni ekɛŋmala egbalɛi srɔtoi lɛ. Ezekiel shɛɛ sane lɛ klɛŋklɛŋ fã lɛ wie Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he. Fã ni ji enyɔ lɛ kɔɔ fɔbuu kojomɔi ni awie ashi maji ni bɔle Israel he lɛ he, ni naagbee fã lɛ hu kɔɔ Yehowa jamɔ ni aaaku sɛɛ ato ama shi ekoŋŋ lɛ he. Abaasusu Ezekiel 1:1–24:27 lɛ he yɛ sane nɛɛ mli, ni enɛ baawie ninaai, gbalɛi, kɛ nibii ni ba Yerusalem nɔ lɛ ahe.

“MITOO BULƆ”

(Ezekiel 1:1–19:14)

Beni akɛ Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ he ninaa ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ha Ezekiel sɛɛ lɛ, akɛ nitsumɔ wo edɛŋ. Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Mitoo bulɔ miha Israel we lɛ, no hewɔ lɛ bo midaaŋ wiemɔ lɛ toi, ní obɔ amɛ kɔkɔ oha mi.” (Ezekiel 3:17) Afã Ezekiel ni efee gbalɛ ni ebaagba kɛkɔ Yerusalem he ka ni abaawo, kɛ nɔ ni baajɛ mli kɛba lɛ he nɔkwɛmɔnii srɔtoi enyɔ etsɔɔ. Yehowa tsɔ Ezekiel nɔ ewie Yuda shikpɔŋ lɛ he akɛ: “Naa, maha klante aba nyɛnɔ, ni makpata nyɛ hei grɔŋŋi lɛ ahiɛ.” (Ezekiel 6:3) Ekɛɛ maŋbii lɛ akɛ: “Nɔ ni ato ahao lɛ miiba onɔ.”—Ezekiel 7:7.

Yɛ afi 612 D.Ŋ.B. lɛ, ajie nibii ni yaa nɔ yɛ Yerusalem lɛ atsɔɔ Ezekiel yɛ ninaa mli. Kwɛ nihiinii ni ena akɛ eeya nɔ yɛ Nyɔŋmɔ sɔlemɔwe lɛ! Kɛ́ Yehowa tsu ebɔfoi ni baatsu nii akɛ eblafoi lɛ (mɛi ni “hii ekpaa” lɛ feɔ amɛhe mfoniri lɛ) koni amɛkpata hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ ahiɛ lɛ, mɛi ni ‘akadi amɛhiɛnaai’ lɛ pɛ yi abaabaa. (Ezekiel 9:2-6) Shi klɛŋklɛŋ lɛ, esa akɛ aŋɔ “ŋãi la”—Nyɔŋmɔ hiɛkpatamɔ shɛɛ sane ni tamɔ la lɛ—ashwã maŋ lɛ nɔ. (Ezekiel 10:2) ‘Yehowa baaha efɔŋfeelɔi lɛ agbɛ lɛ abua amɛyiteŋ,’ shi ewo shi hu akɛ ebaabua Israelbii ni agbɛ amɛ ashwã lɛ anaa.—Ezekiel 11:17-21.

Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kɛ Ezekiel ku sɛɛ kɛba Kaldea yɛ ninaa mli. Aha Ezekiel fee bɔ ni Maŋtsɛ Zedekia kɛ maŋbii lɛ baajo foi kɛshi Yerusalem lɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Awie ashi gbalɔi kɛ gbalɔyei. Akpoo wɔŋjalɔi. Akɛ Yuda to weintso ni wooo yibii he. Akɛ okropɔŋ kɛ weintso he abɛbua tsɔɔ toigbalamɔ ni naa wa ni baaba Yerusalem nɔ yɛ amɛhe ní amɛkɛyafɔ̃ Mizraim nɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ hewɔ lɛ mli. Amu abɛbua lɛ naa kɛ shiwoo akɛ ‘Yehowa baatɛo tso nine fɔbii yɛ gɔŋ ní kwɔ grɔŋŋ ko nɔ.’ (Ezekiel 17:22) Shi kɛlɛ, ‘nɔyelɔ maŋtsɛtso ehiŋ’ Yuda dɔŋŋ.—Ezekiel 19:14.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:4-28—Mɛni he mfoniri ŋwɛi shwiili lɛ feɔ? Shwiili lɛ damɔ shi kɛha Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi lɛ, ni ji mumɔŋ bɔɔ nii anɔkwafoi lɛ. Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekudɔɔ shwiili nɛɛ. Shwiili lɛ Kudɔlɔ ní feɔ Yehowa he mfoniri lɛ hiɛ yɛ nyam naakpa. Akɛ kwaabuɛtɛ fɛfɛo fee bɔ ni ehe jɔ ha lɛ he mfoniri.

1:5-11—Namɛi ji hiɛkalɔi ejwɛ lɛ? Yɛ Ezekiel ninaa ni ji enyɔ ni kɔɔ shwiili lɛ he lɛ mli lɛ, etsɔɔ akɛ hiɛkalɔi ejwɛ lɛ ji kerubim. (Ezekiel 10:1-11; 11:22) Yɛ nakai ninaa lɛ mli lɛ, etsɛ́ tsina hiɛ lɛ akɛ “kerub hiɛ.” (Ezekiel 10:14) Enɛ sa jogbaŋŋ ejaakɛ tsina damɔ shi kɛha hewalɛ, ni kerubim ji mumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ hewalɛ waa.

2:6—Mɛni hewɔ atsɛ́ Ezekiel shii abɔ akɛ “gbɔmɔ bi” lɛ? Yehowa tsɛ́ Ezekiel nakai koni ekɛkai gbalɔ lɛ akɛ eji heloo kɛ lá, ni enɛ ha ana akɛ srɔtofeemɔ agbo kã adesa ni ji tsulɔ lɛ, kɛ Nyɔŋmɔ ni kɛ shɛɛ sane lɛ ha lɛ teŋ. Akɛ nakai gbɛi lɛ hu tsɛ́ Yesu Kristo aaafee shii 80 yɛ Sanekpakpai lɛ amli, ni enɛ tsɔɔ faŋŋ akɛ Nyɔŋmɔ Bi lɛ ba akɛ adesa, shi jeee akɛ mumɔŋ gbɔmɔ ní etsake ehe.

2:9–3:3—Mɛni hewɔ wolokpo ni aŋmala yaafoi kɛ ŋtsɔidɔɔmɔ yɛ mli lɛ ŋɔɔ yɛ Ezekiel daaŋ lɛ? Bɔ ni Ezekiel fee enii eha yɛ nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he lɛ ji nɔ ni ha wolokpo lɛ ŋɔɔ yɛ edaaŋ lɛ. Ezekiel ná he miishɛɛ waa akɛ eeesɔmɔ akɛ Yehowa gbalɔ.

4:1-17—Ani Ezekiel fee Yerusalem he ka ni abaawo lɛ he nɔkwɛmɔnɔ etsɔɔ diɛŋtsɛ? Akɛni Ezekiel kpa fai koni Yehowa atsake nɔ ni ekɛbaashã nii lɛ, ní Yehowa bo lɛ toi hewɔ lɛ, etsɔɔ faŋŋ akɛ gbalɔ lɛ fee shihilɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ diɛŋtsɛ etsɔɔ. Ebɛku ŋmawu nɔ ni ekã lɛ tsɔɔ afii 390 ní akutsei nyɔŋma lɛ kɛfee esha lɛ—kɛjɛ afi 997 D.Ŋ.B. kɛyashi akpata Yerusalem hiɛ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. Eninejurɔ ŋmawu nɔ ni ekã lɛ tsɔɔ afii 40 ní Yuda kɛfee esha lɛ, kɛjɛ beni ahala Yeremia akɛ gbalɔ yɛ afi 647 D.Ŋ.B. lɛ, kɛyashi afi 607 D.Ŋ.B. Yɛ gbii 430 lɛ fɛɛ mli lɛ, niyenii fioo ko Ezekiel yeɔ, ni nu fioo pɛ enuɔ, ni enɛ ji gbalɛ ni tsɔɔ akɛ kɛ́ awo Yerusalem he ka lɛ, hɔmɔ baaba.

5:1-3—Mɛni hewɔ Ezekiel jie yitsɔi ni eŋɔshwa kɔɔyɔŋ lɛ fioo ko ekɛŋmɔ etade lɛ naa lɛ? Efee nakai koni ekɛtsɔɔ akɛ kɛ́ afii 70 amaŋfɔfeemɔ lɛ ba naagbee lɛ, shwɛɛnii ko baaku amɛsɛɛ kɛba Yuda ní amɛbato anɔkwa jamɔ shishi.—Ezekiel 11:17-20.

17:1-24—Namɛi ji okropɔŋ kpeteŋkpelei enyɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ akũ tsenedru lɛ niji fɔbii fɔflɔoo lɛ, ni namɔ ji ‘tso nine fɔ’ ní Yehowa tɛo lɛ? Okropɔŋi enyɔ lɛ damɔ shi kɛha Babilon kɛ Mizraim nɔyelɔi lɛ. Klɛŋklɛŋ okropɔŋ lɛ ba tseneduru lɛ—ni ji nɔyelɔ ni jɛ David odehei awekutɔkpãa lɛ mli lɛ—yiteŋ. Okropɔŋ nɛɛ kũ niji fɔbii fɔflɔoo lɛ kɛtsɔ Zedekia ni ekɛbaye Yuda Maŋtsɛ Yehoiakim najiaŋ lɛ nɔ. Eyɛ mli akɛ Zedekia ekã kita akɛ ebaaye anɔkwa moŋ, shi eyatao yelikɛbuamɔ kɛjɛ okropɔŋ kroko ni ji Mizraim nɔyelɔ lɛ ŋɔɔ, ni enɛ yeee omanye. Abaaŋɔ lɛ nom, ni ebaayagbo yɛ Babilon. Yehowa hu kũ ‘tso nine fɔ,’ ni ji Mesia Maŋtsɛ lɛ. Eyatɛo Mɔ nɛɛ yɛ “gɔŋ ní kwɔ grɔŋŋ ko” nɔ, ni ji yɛ Zion Gɔŋ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ nɔ, ni ebaatsɔ “tseneduru fɛfɛo,” ní baatsɔ jɔɔmɔ diɛŋtsɛ eha shikpɔŋ lɛ.—Kpojiemɔ 14:1.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

2:6-8; 3:8, 9, 18-21. Esaaa akɛ wɔhaa mɛi fɔji woɔ wɔhe gbeyei, ni asaŋ esaaa akɛ wɔkpaa Nyɔŋmɔ shɛɛ sane ní kɔkɔbɔɔ kɛha mɛi fɔji lɛ fata he lɛ hu jajemɔ. Kɛ́ wɔkɛ shitee-kɛwoo miikpe loo mɛi ejieee miishɛɛ kpo yɛ wɔshɛɛ sane lɛ he lɛ, esa akɛ wɔhe awa tamɔ diamente. Shi kɛlɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni wɔkatsɔmɔ mɛi ni tsui ekpiliŋ, ní nuuu nii ahe, loo mɛi ni bɛ musuŋtsɔlɛ. Yesu musuŋ tsɔ lɛ yɛ mɛi ni eshiɛ etsɔɔ amɛ lɛ hewɔ, ni esa akɛ musuŋtsɔlɛ atsirɛ wɔ hu koni wɔshiɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi.—Mateo 9:36.

3:15. Beni akɛ nitsumɔ wo Ezekiel dɛŋ lɛ, ehi Tel-Abib ni ejwɛn shɛɛ sane ni esa akɛ ejaje lɛ nɔ ni ‘etswaaa esɛŋ gbii kpawo.’ Ani esaaa akɛ wɔnáa dekã kɛkaseɔ Biblia mli anɔkwalei ni mli kwɔlɔ lɛ jogbaŋŋ ní wɔjwɛŋɔ nɔ bɔni afee ni wɔnu shishi jogbaŋŋ?

4:1–5:4. Ehe bahia ni Ezekiel aba ehe shi ní efee ekãa bɔni afee ni ekɛfee gbalɛi enyɔ lɛ ahe nɔkwɛmɔnii etsɔɔ. Esa akɛ wɔ hu wɔba wɔhe shi ni wɔfee ekãa kɛtsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ kɛwo wɔdɛŋ lɛ.

7:4, 9; 8:18; 9:5, 10. Esaaa akɛ wɔhiŋmɛi naa mɛi ni Nyɔŋmɔ kojomɔ baa amɛnɔ lɛ mɔbɔ, loo ní wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ amɛ hewɔ.

7:19. Kɛ́ Yehowa kpata nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ hiɛ lɛ, shika he baŋ sɛɛnamɔ ko kwraa.

8:5-18. Hemɔkɛyeli kwamɔ fiteɔ mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. “Osatofo [hemɔkɛyeli kwalɔ, NW] kɛ enaabu fiteɔ enaanyo.” (Abɛi 11:9) Esaaa akɛ wɔboɔ hemɔkɛyeli kwalɔi atoi yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.

9:3-6. Kadimɔ ni aaakadi wɔ—odaseyeli ni tsɔɔ akɛ wɔji Nyɔŋmɔ tsuji ni wɔjɔɔ wɔhe nɔ ní abaptisi wɔ, ni wɔhiɛ Kristofoi asui—lɛ he miihia bɔni afee ni ahere wɔyiwala kɛjɛ “amanehulu babaoo” lɛ mli. (Mateo 24:21) Kristofoi ni afɔ amɛ mu ní nuu ni woloŋmaa tɔ ŋmɔ ehɛ lɛ feɔ amɛhe mfoniri lɛ nyiɛɔ hiɛ yɛ mɛi akadimɔ nitsumɔ lɛ mli, ni ji Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ. Kɛ́ wɔmiisumɔ ni kadimɔ ni akadi wɔ lɛ ahi wɔhe lɛ, esa akɛ wɔkɛ ekãa aye abua amɛ kɛtsu nitsumɔ nɛɛ.

12:26-28. Ezekiel kɛɛ mɛi ni yeɔ eshɛɛ sane lɛ he fɛo lɛ po akɛ: ‘Atsiŋ Yehowa wiemɔi lɛ eko eko kɛyaŋ sɛɛ dɔŋŋ.’ Esa akɛ wɔfee nɔ fɛɛ nɔ ni wɔɔnyɛ kɛye wɔbua mɛi krokomɛi ni amɛkɛ amɛhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ dani ekɛ nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ aba naagbee.

14:12-23. Wɔ diɛŋtsɛ wɔnifeemɔ baatsɔɔ kɛji abaahere wɔ yiwala. Mɔ ko mɔ ko nyɛŋ etsu enɛ eha wɔ.—Romabii 14:12.

18:1-29. Nɔ ni wɔdũɔ lɛ, no nɔŋŋ wɔbaakpa.

“BUTUMƆ, BUTUMƆ, BUTUMƆ MABUTU LƐ”

(Ezekiel 20:1–24:27)

Yɛ nomŋɔɔ afi ni ji kpawo lɛ nɔ, yɛ afi 611 D.Ŋ.B. lɛ, Israel onukpai lɛ ba Ezekiel ŋɔɔ “amɛbabi Yehowa nii.” Agba amɛ bɔ ni Israelbii lɛ kɛ afii babaoo etse atua yɛ yinɔsane mli lɛ, ni abɔ amɛ kɔkɔ akɛ ‘Yehowa baagbala eklante’ ewo amɛ. (Ezekiel 20:1; 21:8) Yehowa kɛɛ Israel lumɔ (Zedekia) akɛ: “Ajie fai lɛ, ni akpɔ akekre lɛ! Enɛ ehiŋ bɔ ni eyɔɔ lɛ dɔŋŋ; nɔ ni eba shi lɛ, aaawó nɔ, ni nɔ ni awó nɔ lɛ, aaaba lɛ shi! Butumɔ, butumɔ, butumɔ mabutu lɛ; ni enɛ hu ehiŋ shi kɛyashi beyinɔ ní mɔ gbɛnaa ni ji lɛ [Yesu Kristo] aaaba, ni maŋɔha lɛ!”—Ezekiel 21:31, 32.

Akojo Yerusalem. Akpa Ohola (Israel) kɛ Oholiba (Yuda) efɔŋfeemɔ lɛ he mama. Atuu Ohola ‘awo esuɔlɔi lɛ ni ji Ashur hii lɛ ní ehiɛ tsu amɛnɔ lɛ adɛŋ’ momo. (Ezekiel 23:9) Oholiba amaŋfɔfeemɔ lɛ ebɛŋkɛ kpaakpa. Yɛ afi 609 D.Ŋ.B. lɛ, abawo Yerusalem he ka nyɔji 18. Kɛ́ akpata maŋ lɛ hiɛ lɛ, bɔ ni Yudafoi lɛ anaa baakpɛ amɛhe aha lɛ haŋ amɛnyɛ amɛye awerɛho. Esaaa akɛ Ezekiel wieɔ Nyɔŋmɔ shɛɛ sane lɛ etsɔɔ nomii ni yɔɔ Babilon lɛ kɛyashi “mɔ ko ní eje mli” lɛ aaababɔ lɛ maŋ lɛ hiɛkpatamɔ he amaniɛ.—Ezekiel 24:26, 27.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

21:8—Mɛni ji ‘klante’ ni Yehowa baagbala kɛjɛ ehebo lɛŋ lɛ? ‘Klante’ ni Yehowa kɛtsu nii ni ekɛkojo Yerusalem kɛ Yuda lɛ ji Babilon Maŋtsɛ Nebukadnezar kɛ esraafoi lɛ. Nɔ ni baanyɛ afata nakai ‘klante’ lɛ he hu ji Nyɔŋmɔ gbɛjianɔtoo lɛ fã ni yɔɔ ŋwɛi, ni ji emumɔŋ bɔɔ nii ni yɔɔ hewalɛ waa lɛ.

24:6-14—Mɛni kukwɛi ní mli edɔ ŋkanale lɛ damɔ shi kɛha? Akɛ Yerusalem ní abaawo ehe ka lɛ to kukwɛi he. Emli ŋkanale lɛ damɔ shi kɛha jeŋba shara ni yaa nɔ yɛ maŋ lɛ mli lɛ—muji nii, nyenyeŋtswibɔɔ, kɛ mɛi alá shi ní eshwie lɛ. Emli muji nii lɛ fa aaahu akɛ beni akɛ kukwɛi lɛ folo ma ŋãi la nɔ, ní edɔ waa po lɛ, emli ŋkanale lɛ eyaaa.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

20:1; 21:5. Bɔ ni Israel onukpai lɛ fee amɛ nii amɛha lɛ tsɔɔ akɛ amɛyiŋ fee amɛ kɔshikɔshi yɛ nɔ ni Ezekiel kɛɛ lɛ he. Ekaba kɔkɔɔkɔ akɛ wɔyiŋ aaafee wɔ kɔshikɔshi yɛ Nyɔŋmɔ kɔkɔbɔi ahe.

21:23-27. Eyɛ mli akɛ Nebukadnezar kla moŋ, shi Yehowa ha nɔyelɔ ni ji wɔŋjalɔ lɛ batutua Yerusalem. Enɛ tsɔɔ akɛ daimonioi lɛ po nyɛŋ atsĩ mɛi ni Yehowa kɛbaatsu nii ákɛ eblafoi kɛtsu eyiŋtoo he nii lɛ anaa.

22:6-16. Yehowa miihi oshekuyeli, nyenyeŋtswibɔɔ, mɔ shishiumɔ, kɛ nyɔɔŋnii hemɔ. Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi waa ni wɔkpoo nibii fɔji nɛɛ.

23:5-49. Maŋkwramɔŋ kpaŋmɔi ni Israel kɛ Yuda kɛ maji krokomɛi yafee lɛ ha amɛbɔi nakai maji lɛ apasa nyɔŋmɔi lɛ jamɔ. Nyɛhaa wɔkwɛa wɔhe nɔ jogbaŋŋ ní wɔkɛ je lɛŋ bii ni baanyɛ afite wɔhemɔkɛyeli lɛ akabɔ.—Yakobo 4:4.

Shɛɛ Sane ni Hiɛ Kã ni Yɔɔ Hewalɛ

Mɛɛ nibii kpakpa po wɔkaseɔ kɛjɛɔ Ezekiel wolo lɛ klɛŋklɛŋ yitsei 24 lɛ amli nɛkɛ! Shishitoo mlai ni yɔɔ Ezekiel wolo nɛɛ fã nɛɛ mli lɛ haa wɔleɔ nibii ni haaa Nyɔŋmɔ akpɛlɛ mɔ nɔ, nɔ ni wɔɔfee ni ena wɔ mɔbɔ, kɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔbɔ mɛi fɔji lɛ kɔkɔ. Gbalɛ ni kɔɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ lɛ he lɛ haa anaa yɛ faŋŋ mli akɛ Yehowa ji Nyɔŋmɔ ni ‘haa ewebii lɛ nuɔ nibii heei dani amɛpueɔ.’—Yesaia 42:9.

Gbalɛi ni aŋmala, tamɔ nɔ ni yɔɔ Ezekiel 17:22-24 kɛ 21:31, 32 lɛ gbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Mesia Maŋtsɛyeli ni ato yɛ ŋwɛi lɛ nɔ. Etsɛŋ kwraa ni nakai nɔyeli lɛ baaha afee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Mateo 6:9, 10) Wɔbaanyɛ wɔkɛ hemɔkɛyeli ni mli wa kɛ nɔmimaa akpa Maŋtsɛyeli lɛ mli jɔɔmɔi agbɛ. Hɛɛ, “Nyɔŋmɔ wiemɔ hiɛ kã ni eyɛ hewalɛ.”—Hebribii 4:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Mɛni he mfoniri ŋwɛi shwiili lɛ feɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 14]

Ekãa ni wɔkɛshiɛɔ lɛ haa kadimɔ ni ‘akadi’ wɔ lɛ hiɔ wɔhe