Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani ‘Obaaya Nɔ Onyiɛ Yɛ Mumɔ Naa’?

Ani ‘Obaaya Nɔ Onyiɛ Yɛ Mumɔ Naa’?

Ani ‘Obaaya Nɔ Onyiɛ Yɛ Mumɔ Naa’?

“Nyɛnyiɛa yɛ mumɔ naa, ni nyɛfeŋ heloo akɔnɔi lɛ anaa nii.” —GALATABII 5:16.

1. Te aaafee tɛŋŋ aye gbeyei ni asheɔ akɛ abaafee esha ashi mumɔ lɛ nɔ?

NƆ KO yɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛye gbeyei ni wɔsheɔ akɛ wɔbaafee esha wɔshi Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. No ji ni wɔɔfee nɔ ni bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ wɔfee lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛnyiɛa yɛ mumɔ naa, ni nyɛfeŋ heloo akɔnɔi lɛ anaa nii.” (Galatabii 5:16) Kɛ́ wɔha Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔ wɔ lɛ, no lɛ heloo lɛ akɔnɔi gbohii lɛ yeŋ wɔnɔ.—Romabii 8:2-10.

2, 3. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa lɛ, mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔɔná he sɛɛ?

2 Kɛ́ ‘wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa lɛ,’ Nyɔŋmɔ nitsumɔ hewalɛ lɛ baakanya wɔ ni wɔbo Yehowa toi. Ebaaha wɔjie Nyɔŋmɔ sui lɛ akpo yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli, yɛ asafo lɛ mli, yɛ wɔshĩai amli, kɛ yɛ hei krokomɛi hu. Abaana akɛ wɔjieɔ mumɔ lɛ yibii lɛ akpo yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔgbalashihilɛ mli hefatalɔi, wɔbii, wɔnanemɛi heyelilɔi, kɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli.

3 ‘Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ naa ni wɔɔhi shi yɛ lɛ’ baaye abua wɔ ní wɔkafee esha. (1 Petro 4:1-6) Kɛ́ wɔha mumɔ lɛ kudɔ wɔ lɛ, wɔfeŋ esha ni akɛkeee kɔkɔɔkɔ. Shi kɛ́ wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ lɛ naa lɛ, mɛɛ gbɛ̀i krokomɛi anɔ hu wɔɔná he sɛɛ yɛ shihilɛ mli?

Yaa nɔ Okɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo Abɔ Daa

4, 5. Mumɔ lɛ naa ni wɔnyiɛɔ yɛ lɛ náa bɔ ni wɔnaa Yesu wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Akɛni wɔnyiɛɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa hewɔ lɛ, ehaa wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ náa wekukpãa kpakpa. Beni Paulo ŋmaa enanemɛi heyelilɔi ni hi shi yɛ Korinto lɛ yɛ sane ni kɔɔ mumɔŋ nikeenii lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Miiha [tsutsu wɔŋjalɔi] nyɛle akɛ, mɔ ni wieɔ yɛ Nyɔŋmɔ Mumɔ mli lɛ, ekɛɛɛ akɛ Yesu ji musumɔ; ni mɔ ko nyɛŋ ekɛɛ akɛ Yesu ji Nuŋtsɔ hu, akɛ ja yɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ mli.” (1 Korintobii 12:1-3) Mumɔ fɛɛ mumɔ ni tsirɛɔ mɛi koni amɛlomɔ Yesu lɛ jɛ Satan Abonsam mli. Shi ákɛ Kristofoi ni nyiɛɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa lɛ, wɔyɛ nɔmimaa akɛ Yehowa tée Yesu shi kɛjɛ gbohii ateŋ ni ewó enɔ gojoo fe bɔɔ nii krokomɛi fɛɛ. (Filipibii 2:5-11) Wɔyɛ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli hemɔkɛyeli ni wɔkpɛlɛɔ Yesu nɔ akɛ wɔ-Nuŋtsɔ ni Nyɔŋmɔ ehala.

5 Mɛi ni tsɛ́ amɛhe Kristofoi, ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ ateŋ mɛi komɛi kpoo akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ akɛ Yesu ba yɛ heloo mli. (2 Yohane 7-11) Akɛni mɛi komɛi kpɛlɛ susumɔi gbohii nɛɛ anɔ hewɔ lɛ, amɛkpoo anɔkwa tsɔɔmɔi ni kɔɔ Yesu, ni ji Mesia lɛ he. (Marko 1:9-11; Yohane 1:1, 14) Kɛ́ wɔnyiɛ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkatsɔmɔ hemɔkɛyeli kwalɔi. Shi kɛ́ wɔbaaná Yehowa hiɛ duromɔ daa ni wɔya nɔ ‘wɔnyiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli lɛ,’ no lɛ ja wɔtee nɔ wɔha wɔhiɛ hi wɔhe nɔ yɛ Biblia mli anɔkwale tsɔɔmɔi ahe. (3 Yohane 3, 4) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaakpoo hemɔkɛyeli kwamɔ fɛɛ hemɔkɛyeli kwamɔ koni wɔha wekukpãa ni mli wa akã wɔkɛ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ teŋ daa.

6. Mɛɛ sui Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ haa mɛi ni nyiɛɔ yɛ mumɔ naa lɛ náa?

6 Paulo tsĩ mligbalamɔi kɛ hemɔkɛyeli lɛ ni akwáa kɛtsɔ he ni akɛyawoɔ wɔŋjamɔ mli lɛ atã efata “heloo lɛ nitsumɔi” tamɔ ajwamaŋbɔɔ kɛ nyenyeŋtswibɔɔ ahe. Shi etsɔɔ mli akɛ: “Mɛi ni ji Kristo Yesu nii lɛ, amɛsɛŋ heloo lɛ kɛ ehiɛdɔɔ nii kɛ ekɔnɔi lɛ fɛɛ. Kɛ́ wɔhiɛ kã yɛ mumɔ lɛ mli lɛ, nyɛhaa wɔnyiɛa yɛ mumɔ lɛ mli hu.” (Galatabii 5:19-21, 24, 25) Mɛɛ sui Nyɔŋmɔ nitsumɔ hewalɛ lɛ haa mɛi ni hiɔ shi yɛ mumɔ naa ni amɛnyiɛɔ yɛ naa hu lɛ náa? Paulo ŋma akɛ: “Mumɔ lɛ yibii ji suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, hiɛshikamɔ [loo henɔyeli].” (Galatabii 5:22, 23) Nyɛhaa wɔsusua mumɔ lɛ yibii fãi srɔtoi nɛɛ ahe wɔkwɛa.

‘Nyɛsumɔsumɔa Nyɛhe’

7. Mɛni ji suɔmɔ, ni mɛni ji nibii komɛi ni haa anaa akɛ mɔ ko yɛ suɔmɔ?

7 Bei pii lɛ, suɔmɔ—ni ji mumɔ lɛ yibii lɛ eko lɛ—tsɔɔ mɛi ahe ni adɔɔ waa kɛ amɛhe ni asusuɔ yɛ gbɛ ni pɛsɛmkunya bɛ mli nɔ kɛ mɛi nɛɛ ni akɛbɔɔ gbagbalii. Ŋmalɛi lɛ kɛɔ akɛ “Nyɔŋmɔ lɛ, suɔmɔ ji lɛ” ejaakɛ no ji su ni kadiɔ lɛ waa. Anaa suɔmɔ kpele ni Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ yɔɔ kɛha adesai lɛ yɛ Yesu Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli. (1 Yohane 4:8; Yohane 3:16; 15:13; Romabii 5:8) Ákɛ Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ, nɔ ni kadiɔ wɔ ji suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha wɔhe lɛ. (Yohane 13:34, 35) Yɛ anɔkwale mli lɛ, afãa wɔ akɛ “wɔsumɔsumɔɔ wɔhe.” (1 Yohane 3:23) Paulo hu wie akɛ suɔmɔ toɔ etsui shi ni emli hi. Suɔmɔ he tsɛ̃ɛɛ mɔ, ni eshwãaa, efeee nii ni esaaa, loo epeleee lɛ diɛŋtsɛ enɔ̃. Suɔmɔ mli wooo la, loo eniŋŋ efɔŋ he. Enyaaa nɔ̃sha he, shi enyãa anɔkwale he. Suɔmɔ miɔ ŋɔɔ yɛ nii fɛɛ mli, eheɔ nii fɛɛ eyeɔ, ehiɛ kãa nii fɛɛ nɔ, etoɔ etsui shi yɛ nii fɛɛ mli. Kɛfata he lɛ, esɛɛ efooo gbi ko gbi ko.—1 Korintobii 13:4-8.

8. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ wɔnanemɛi ni ji Yehowa jálɔi lɛ?

8 Kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha wɔná suɔmɔ lɛ, no lɛ wɔbaajie su nɛɛ kpo yɛ wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋ naanyobɔɔ mli. (Mateo 22:37-39) Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Mɔ ni sumɔɔɔ (enyɛmi) lɛ, ehiɔ gbele mli. Mɔ fɛɛ mɔ ni nyɛɔ enyɛmi lɛ, gbɔmɔgbelɔ ji lɛ; ni nyɛle akɛ gbɔmɔgbelɔ ko gbɔmɔgbelɔ ko bɛ naanɔ wala yɛ emli.” (1 Yohane 3:14, 15) Gbɔmɔgbelɔ ko baanyɛ eyaba abo yɛ Israel abobaa maji lɛ eko mli kɛ́ jeee nyɛ̃ enyɛ̃ mɔ ni egbe lɛ lɛ eto momo sa. (5 Mose 19:4, 11-13) Kɛ́ wɔnyiɛɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa lɛ, no lɛ wɔbaajie suɔmɔ kpo wɔtsɔɔ Nyɔŋmɔ, wɔnanemɛi jálɔi, kɛ mɛi krokomɛi.

Yehowa He Miishɛɛ lɛ Ji Nyɛhewalɛ’

9, 10. Mɛni miishɛɛ tsɔɔ, ni mɛɛ nibii komɛi ahewɔ esa akɛ wɔná miishɛɛ?

9 Kɛ́ mɔ ko yɛ miishɛɛ lɛ, no tsɔɔ akɛ etsui enyɔ emli waa diɛŋtsɛ. Yehowa ji “miishɛɛ Nyɔŋmɔ.” (1 Timoteo 1:11, NW; Lala 104:31) Bi lɛ náa he miishɛɛ akɛ efee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii. (Lala 40:9; Hebribii 10:7-9) Ni ‘Yehowa he miishɛɛ lɛ ji wɔhewalɛ!’—Nehemia 8:10.

10 Miishɛɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa wɔ lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli diɛŋtsɛ kɛ́ wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ jaramɔ shihilɛi amli, yɛ awerɛhoyeli loo yɛ yiwaa beaŋ po. Mɛɛ miishɛɛ po “Nyɔŋmɔ he nilee” haa wɔnáa nɛkɛ! (Abɛi 2:1-5) Anɔkwa nilee kɛ hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Yesu kpɔmɔ afɔleshaa lɛ mli lɛ ji nɔ ni haa wekukpãa ni yɔɔ miishɛɛ hiɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (1 Yohane 2:1, 2) Jeŋ muu fɛɛ anɔkwa nyɛmifeemɔ kuu pɛ ni yɔɔ lɛ mlibii ni wɔji lɛ hu haa wɔnáa miishɛɛ. (Zefania 3:9; Hagai 2:7) Maŋtsɛyeli lɛ he hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ kɛ hegbɛ kpele ni wɔná akɛ wɔjaje sanekpakpa lɛ haa wɔmii shɛɔ wɔhe. (Mateo 6:9, 10; 24:14) Nakai nɔŋŋ hu naanɔ wala he hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ lɛ haa wɔnáa miishɛɛ. (Yohane 17:3) Akɛni wɔyɛ hiɛnɔkamɔ ni nɔ bɛ nɛɛ hewɔ lɛ, esa akɛ ‘wɔmii ashɛ wɔhe jogbaŋŋ.’—5 Mose 16:15.

Dii Toiŋjɔlɛ Sɛɛ ni Oto Otsui Shi

11, 12. (a) Te obaatsɔɔ toiŋjɔlɛ mli oha tɛŋŋ? (b) Mɛɛ hewalɛ Nyɔŋmɔ toiŋjɔlɛ náa yɛ wɔnɔ?

11 Toiŋjɔlɛ loo hejɔlɛ—ni ji mumɔ lɛ yibii fã kroko lɛ—tsɔɔ shihilɛ ko ni naagba kɛ yeyeeyefeemɔ bɛ mli. Wɔŋwɛi Tsɛ lɛ ji toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ, ni Ŋmalɛi lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ: “Yehowa aaajɔɔ emaŋ lɛ kɛ hejɔlɛ.” (Lala 29:11; 1 Korintobii 14:33) Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Hejɔlɛ mishiɔ maha nyɛ, hejɔlɛ ni ji minɔ lɛ miŋɔhaa nyɛ.” (Yohane 14:27) Mɛɛ gbɛ nɔ enɛ baaye ebua esɛɛnyiɛlɔi lɛ?

12 Toiŋjɔlɛ ni Yesu kɛha ekaselɔi lɛ ha amɛtsuii nyɔ amɛmli ni amɛhaooo yɛ jwɛŋmɔŋ ni asaŋ eha amɛye gbeyeishemɔ nɔ. Amɛná toiŋjɔlɛ babaoo beni amɛnine shɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni awo shi yɛ he lɛ nɔ lɛ. (Yohane 14:26) Yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ naa kɛ sɔlemɔi ni wɔsɔleɔ ŋmɛnɛ lɛ ahetoohamɔ hewɔ lɛ, wɔnáa “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ” ni nɔ bɛ lɛ, ni no haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli ni ehaaa wɔhao yɛ jwɛŋmɔŋ. (Filipibii 4:6, 7) Kɛfata he lɛ, Yehowa mumɔ lɛ haaa wɔtsui aye, ni ehaa wɔkɛ wɔnanemɛi heyelilɔi kɛ mɛi krokomɛi hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli.—Romabii 12:18; 1 Tesalonikabii 5:13.

13, 14. Mɛni tsuishitoo tsɔɔ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie su nɛɛ kpo?

13 Tsuishitoo kɛ toiŋjɔlɛ yɛ tsakpãa, ejaakɛ tsuishitoo ji su ni haa wɔnyɛɔ wɔdamɔɔ mlilawoo loo efɔŋ ko ni afee ashi wɔ lɛ naa kɛ gbɛkpamɔ akɛ nibii baahi. Nyɔŋmɔ toɔ etsui shi. (Romabii 9:22-24) Yesu hu jieɔ su nɛɛ kpo. Wɔbaanyɛ wɔná su nɛɛ ni Yesu jieɔ lɛ kpo lɛ he sɛɛ ejaakɛ Paulo ŋma akɛ: “Enɛ hewɔ ni ana mi mɔbɔ lɛ, koni mi tsutsu mimli ni Yesu Kristo ajie etsuishitoo lɛ fɛɛ kpo yɛ, ní aŋɔto okadi aha mɛi ni baahe enɔ aye, ni amɛná naanɔ wala lɛ.”—1 Timoteo 1:16.

14 Tsuishitoo yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnyɛɔ wɔdamɔɔ nibii ni esaaa ni mɛi feɔ amɛshiɔ wɔ loo wiemɔi ni asusuuu he ni amɛwieɔ amɛshiɔ wɔ lɛ anaa. Paulo wo enanemɛi Kristofoi ahewalɛ akɛ: “Nyɛtoa nyɛtsui shi nyɛhaa mɛi fɛɛ.” (1 Tesalonikabii 5:14) Akɛni wɔ fɛɛ wɔyeee emuu ni wɔtɔ̃ɔ hewɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ wɔbaasumɔ ni mɛi ato amɛtsui shi amɛha wɔ kɛ́ wɔtɔ̃ amɛnɔ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ akɛ ‘wɔkɛ miishɛɛ baaŋmɛ wɔtsui shi.’—Kolosebii 1:9-12.

Jiemɔ Mlihilɛ Kpo ni Ofee Ejurɔ

15. Tsɔɔmɔ mlihilɛ mli, ni okɛ ehe nɔkwɛmɔnii aha.

15 Wɔjieɔ mlihilɛ kpo kɛ́ wɔjie naanyobɔɔ su kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi ni wɔkɛ wɔwiemɔi kɛ nifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔsusuɔ amɛhe. Yehowa mli hi, ni nakai e-Bi lɛ hu yɔɔ. (Romabii 2:4; 2 Korintobii 10:1) Aakpa gbɛ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ Kristo tsuji fɛɛ baajie mlihilɛ kpo. (Mika 6:8; Kolosebii 3:12) Mɛi ni wekukpãa kpakpa ko bɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ po ateŋ mɛi komɛi efee “ejurɔ pii” loo amɛjie mlihilɛ babaoo kpo. (Bɔfoi lɛ Asaji 27:3; 28:2) Belɛ, eyɛ faŋŋ akɛ wɔbaanyɛ wɔjie mlihilɛ kpo kɛ́ ‘wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa.’

16. Mɛɛ shihilɛi komɛi amli ebaabi ni wɔjie mlihilɛ kpo?

16 Kɛ́ mɔ ko wie wiemɔi ni woɔ mɔ mlila loo efee nibii ní esaaa eshi wɔ, ni no ha wɔmli fu yɛ gbɛ ni ja nɔ po lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie mlihilɛ kpo. Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛmli afũa, shi nyɛkafea esha; hulu akanyɔ shi yɛ nyɛmlila lɛ nɔ, ni asaŋ nyɛkɛ nyɛhe akafɔ̃a shi nyɛhaa abonsam. . . . Nyɛmli ahia ahaa nyɛhe, nyɛmusuŋ atsɔa nyɛ yɛ nyɛhe, nyɛŋɔfafaa nyɛhe, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ ŋɔfa nyɛ yɛ Kristo mli lɛ.” (Efesobii 4:26, 27, 32) Ehi jogbaŋŋ akɛ wɔɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni naa amanehului. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ Kristofonyo asafoŋ onukpa ko kpoo akɛ ekɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo aaaha mɔ ko ni eyɛ faŋŋ akɛ eehe eje “mlihilɛ kɛ jalɛ kɛ anɔkwale” gbɛ lɛ nɔ, yɛ mɔ lɛ mli ni baafu hewɔ lɛ, belɛ nakai onukpa lɛ ejieee mlihilɛ kpo.—Efesobii 5:9.

17, 18. Te atsɔɔ ejurɔfeemɔ mli aha tɛŋŋ, ni mɛɛ gbɛfaŋnɔ esa akɛ su nɛɛ atsu yɛ wɔshihilɛ mli?

17 Ejurɔfeemɔ tsɔɔ subaŋ ni hi, jeŋba kpakpa aloo ekpakpa ní afeɔ. Nyɔŋmɔ hi kɛmɔ shi. (Lala 25:8; Zakaria 9:17) Yesu yɛ jeŋba kpakpa ni nɔ bɛ. Kɛlɛ, ekpɛlɛɛɛ sablã ni ji “Mɔ kpakpa” lɛ nɔ beni atsɛ lɛ akɛ “Tsɔɔlɔ kpakpa” lɛ. (Marko 10:17, 18) Ekã shi faŋŋ akɛ efee enɛ ejaakɛ ekpɛlɛɔ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ pɛ ji mɔ kpakpa.

18 Wɔnyɛŋ wɔfee ejurɔ kɛmɔ shi ejaakɛ afɔ wɔ yɛ esha mli. (Romabii 5:12) Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, kɛ́ wɔsɔle kɛbi Nyɔŋmɔ koni ‘etsɔɔ wɔ ekpakpafeemɔ’ lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie su nɛɛ kpo. (Lala 119:66) Paulo kɛɛ enanemɛi heyelilɔi ni hi shi yɛ Roma lɛ akɛ: “Shi mi diɛŋtsɛ hu miyɛ hewalɛ yɛ nɔ yɛ nyɛhewɔ, akɛ nyɛ diɛŋtsɛ tete nyɛyimɔ obɔbɔɔbɔ kɛ mlihilɛ [loo ekpakpafeemɔ]; ni nilee fɛɛ eyimɔ nyɛ tɔ́.” (Romabii 15:14) Esa akɛ nɔkwɛlɔ ni ji Kristofonyo lɛ afee “mɔ ni sumɔɔ ekpakpa.” (Tito 1:7, 8) Kɛ́ wɔnyiɛ yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ naa lɛ, no lɛ wɔbaafee mɛi ni feɔ ejurɔ loo ekpakpa, ni Yehowa ‘baakai wɔ, ní ahi aha wɔ.’—Nehemia 5:19; 13:31.

“Hemɔkɛyeli ní Apasa ko Bɛ Mli”

19. Taakɛ aŋma yɛ Hebribii 11:1 lɛ, tsɔɔmɔ nɔ ni hemɔkɛyeli ji lɛ mli.

19 Hemɔkɛyeli—ni ji mumɔ lɛ yibii lɛ fã kroko lɛ—“ji nii ni mɛi ahiɛ kã nɔ lɛ anɔ hewalɛnamɔ kɛ nii ni anaaa lɛ anɔmimaa.” (Hebribii 11:1) Kɛ́ wɔyɛ hemɔkɛyeli lɛ, no lɛ wɔyɛ nɔmimaa akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni Yehowa ewo shi yɛ he lɛ baaba mli diɛŋtsɛ. Odaseyelii ni yɔɔ ni tsɔɔ akɛ nibii ni anaaa lɛ yɛ diɛŋtsɛ lɛ mli wa aahu akɛ abaanyɛ akɛ hemɔkɛyeli ato nakai odaseyelii lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nibii ni abɔ ni yɔɔ shihilɛ mli lɛ maa nɔ mi kɛhaa wɔ akɛ Bɔlɔ ko yɛ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa lɛ, wɔbaajie hemɔkɛyeli ni tamɔ nakai kpo.

20. Mɛni ji “esha ni ebɔle wɔhe kpula lɛ,” ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkwa enɛ kɛ heloo lɛ nitsumɔi lɛ?

20 “Esha ni ebɔle wɔhe kpula lɛ” tsɔɔ hemɔkɛyeli ni abɛ. (Hebribii 12:1) Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔkwa heloo lɛ nitsumɔi, heloonaa nibii pii asɛɛtiumɔ, kɛ amale tsɔɔmɔi ni baanyɛ afite wɔhemɔkɛyeli lɛ, ehe miihia ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ nɔ. (Kolosebii 2:8; 1 Timoteo 6:9, 10; 2 Timoteo 4:3-5) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ haa Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ náa hemɔkɛyeli ni tamɔ odasefoi ni hi shi dani Kristofoi abe lɛ shɛ lɛ kɛ mɛi krokomɛi ní aŋma amɛhe sane yɛ Biblia lɛ mli lɛ anɔ̃ lɛ. (Hebribii 11:2-40) Ni “[wɔ]hemɔkɛyeli ni apasa ko bɛ mli lɛ” baanyɛ awaje mɛi krokomɛi ahemɔkɛyeli.—1 Timoteo 1:5; Hebribii 13:7.

Jiemɔ Mlijɔlɛ kɛ Henɔyeli Kpo

21, 22. Te atsɔɔ mlijɔlɛ mli aha tɛŋŋ, ni mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie enɛ kpo?

21 Mlijɔlɛ ji su ni tsɔɔ akɛ mɔ ko he jɔ ni emli fuuu mra. Sui ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ ateŋ ekome ji mlijɔlɛ. Wɔleɔ enɛ ejaakɛ Yesu ni ji nuu ni he jɔ lɛ jie Yehowa sui lɛ akpo etsɔɔ kɛmɔ shi. (Mateo 11:28-30; Yohane 1:18; 5:19) Belɛ, ákɛ Nyɔŋmɔ tsuji lɛ, mɛni ataoɔ yɛ wɔdɛŋ?

22 Ákɛ Kristofoi lɛ, aakpa wɔ gbɛ akɛ ‘wɔkɛ wɔhe atsɔɔ mɔ fɛɛ mɔ akɛ wɔhe jɔ.’ (Tito 3:2) Wɔjieɔ mlijɔlɛ kpo yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Awoɔ mɛi ni ji asafoŋ onukpai lɛ aŋaa akɛ amɛjaje Kristofonyo ko ni etɔ̃ lɛ “yɛ mlijɔlɛ mumɔ mli.” (Galatabii 6:1) Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔye wɔbua koni ekomefeemɔ kɛ toiŋjɔlɛ ahi wɔteŋ ákɛ Kristofoi kɛtsɔ “heshibaa jwɛŋmɔ kɛ humifeemɔ [loo mlijɔlɛ]” kpo ní wɔɔjie lɛ nɔ. (Efesobii 4:1-3) Wɔbaanyɛ wɔjie mlijɔlɛ kpo kɛji akɛ wɔtee nɔ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa ni wɔjie henɔyeli kpo.

23, 24. Mɛni ji henɔyeli, ni enɛ yeɔ buaa wɔ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

23 Henɔyeli haa wɔnyɛɔ wɔkwɛɔ wɔsusumɔi, wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi jogbaŋŋ. Yehowa tee nɔ ‘ejie henɔyeli kpo’ beni ekɛ Babilonbii ni kpata Yerusalem hiɛ lɛ yeɔ lɛ. (Yesaia 42:14) Beni e-Bi lɛ naa amanehulu lɛ, ejie henɔyeli kpo ni ‘ekɛfee nɔkwɛmɔnɔ efɔ̃ shi eha wɔ.’ Ni bɔfo Petro hu wo nanemɛi Kristofoi ŋaa koni ‘amɛkɛ henɔyeli afata amɛnilee lɛ he.’—1 Petro 2:21-23; 2 Petro 1:5-8.

24 Aakpa Kristofoi asafoŋ onukpai agbɛ akɛ amɛjie henɔyeli kpo. (Tito 1:7, 8) Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni nyiɛɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa lɛ baanyɛ ajie henɔyeli kpo ni no baanyɛ aha amɛtsi amɛhe kɛjɛ jeŋba shara, wiemɔ sha, loo nɔ fɛɛ nɔ ni haŋ amɛná Yehowa hiɛ duromɔ lɛ he. Kɛ́ wɔŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ha wɔná henɔyeli su lɛ, enɛ baafee faŋŋ yɛ mɛi krokomɛi ahiɛ ejaakɛ wɔwiemɔ kɛ wɔjeŋba tsɔɔ akɛ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei.

Yaa nɔ Onyiɛ yɛ Mumɔ Naa

25, 26. Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔ naa ni wɔɔnyiɛ yɛ lɛ baaná wekukpãa ni kã wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ ŋmɛnɛ lɛ nɔ hewalɛ, ni mɛɛ gbɛkpamɔi ebaaha wɔná kɛha wɔsɛɛ?

25 Kɛ́ wɔnyiɛ yɛ mumɔ naa lɛ, wɔbaafee Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni yɔɔ ekãa. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:24-26) Ebaaha wɔtsɔmɔ nanemɛi kpakpai, ni titri lɛ mɛi ni etuu amɛhe amɛha Nyɔŋmɔ lɛ baaná he miishɛɛ akɛ amɛkɛ wɔ aaabɔ. Ákɛ mɛi ni nyiɛɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ naa lɛ, wɔbaafee hewalɛwoo jɛɛhe hu wɔha wɔnanemɛi Yehowa jálɔi. (Filipibii 2:1-4) Ani jeee nakai Kristofoi fɛɛ sumɔɔ ni amɛtsɔmɔ?

26 Ebɛ mlɛo akɛ aaanyiɛ yɛ mumɔ naa yɛ jeŋ ni Satan yeɔ nɔ nɛɛ mli. (1 Yohane 5:19) Shi yɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, mɛi akpekpei abɔ miifee nakai ŋmɛnɛ. Kɛ́ wɔjɛ wɔtsui fɛɛ mli wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, wɔmii baashɛ wɔhe yɛ shihilɛ mli bianɛ, ni wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔnyiɛ Mɔ ni jɛɔ suɔmɔ mli ekɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa lɛ jalɛ gbɛ́i lɛ anɔ kɛya naanɔ.—Lala 128:1; Abɛi 3:5, 6.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• ‘Mumɔ naa ni wɔnyiɛɔ yɛ’ lɛ náa wekukpãa ni kã wɔkɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ teŋ lɛ nɔ hewalɛ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ sui feɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yibii lɛ?

• Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔjie mumɔ lɛ yibii lɛ akpo?

• Mɛɛ gbɛ nɔ mumɔ lɛ naa ni wɔnyiɛɔ yɛ lɛ náa wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ shihilɛ kɛ wɔ wɔsɛɛ gbɛkpamɔi anɔ hewalɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔnáa suɔmɔ kɛhaa wɔnanemɛi heyelilɔi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Jiemɔ mlihilɛ kpo kɛtsɔ wiemɔi ni tswaa mɔ emaa shi kɛ nifeemɔi ni yeɔ buaa mɔ nɔ