Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Omumɔ Baaya Nɔ Ahi Shi?

Ani Omumɔ Baaya Nɔ Ahi Shi?

Ani Omumɔ Baaya Nɔ Ahi Shi?

ANI heloo kɛ lá pɛ akɛfee wɔ? Aloo nɔ kroko fata nibii ni akɛbɔ wɔ lɛ he? Ani akɛ wɔ ba wala mli koni be kukuoo sɛɛ lɛ wɔgboi? Aloo nɔ ko yɛ wɔmli ni anaaa ni yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ?

Eyɛ mli akɛ je lɛŋ jamɔi lɛ yɛ nɔ ni baa mɔ nɔ yɛ gbele sɛɛ lɛ he hemɔkɛyelii babaoo ni futuɔ mɔ yiŋ moŋ, shi amɛteaŋ mɛi pii kɛ amɛhe kpãa gbee yɛ sane oti kome ko he, ni no ji akɛ: Nɔ̃ ko ni gbooo yɛ gbɔmɔ mli ni yaa nɔ ehiɔ shi yɛ gbele sɛɛ. Mɛi pii heɔ amɛyeɔ akɛ nɛkɛ “nɔ̃ ko” nɛɛ ji mumɔ ko ni yaa nɔ ehiɔ shi yɛ mɔ gbele sɛɛ. Mɛni ji nɔ ni bo hu oheɔ oyeɔ? Ani wɔgbɔmɔtso lɛ fã ji heloo ni fã hu mumɔ? Mɛni ji mumɔ lɛ? Ani mumɔ ko hiɔ shi yɛ hiɛkalɔi amli, ni ani eshiɔ gbɔmɔ lɛ mli kɛ́ egbo? Kɛ́ nakai ni lɛ, mɛni baa mumɔ lɛ nɔ?

“Gbɔmɔtso ni Mumɔ Bɛ Mli lɛ Ji Gbonyo”

Hebri kɛ Hela wiemɔi ni atsɔɔ shishi akɛ “mumɔ” yɛ Biblia lɛ mli lɛ shishinumɔ diɛŋtsɛ ji “kɔɔyɔɔ ni amuɔ” loo “kɔɔyɔɔ ni tswaa.” Kɛlɛ, wiemɔ “mumɔ” lɛ tsɔɔ babaoo fe kɔɔyɔɔ kɛkɛ ni amuɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔtso ni mumɔ bɛ mli lɛ ji gbonyo.” (Yakobo 2:26) No hewɔ lɛ, mumɔ ji nɔ ni haa gbɔmɔtso lɛ wala. Eji hewalɛ ni kanyaa gbɔmɔtso lɛ.

Kɛ́ wɔsusu shihilɛ mli ni gbɔmɔ yajeɔ kɛ́ ekpa muu nɔŋŋ lɛ he lɛ, ehaa efeɔ faŋŋ kɛhaa wɔ akɛ hewalɛ ni kanyaa gbɔmɔtso lɛ fe kɔɔyɔɔ kɛkɛ ni amuɔ kɛtsɔɔ fuflai amli. Kɛ́ mɔ ko kpa muu nɔŋŋ lɛ, adesai baanyɛ abɔ mɔdɛŋ ni amɛtsiɛ̃ ehiɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ wala ni kanyaa gbɔmɔtso lɛ kã he eetsu nii yɛ wala yibii lɛ amli. Shi kɛ́ wala ni kanyaa gbɔmɔtso lɛ gbo lɛ, mɔdɛŋ ko bɛ ni adesa baanyɛ abɔ koni mɔ lɛ abɔi muu ekoŋŋ. Kɔɔyɔɔ ni amuɔ, loo kɔɔyɔɔ fɛɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ nyɛŋ atsiɛ̃ wala yibii ni egboi lɛ ahiɛ. No hewɔ lɛ mumɔ lɛ ji wala kanyamɔ nɔ ni haa wala yibii lɛ kɛ gbɔmɔtso lɛ kãa he ehiɔ wala mli. Eji wala hewalɛ ni abifabii náa kɛjɛɔ amɛfɔlɔi aŋɔɔ kɛ́ aŋɔ amɛ hɔ́ lɛ, ni kɔɔyɔɔ ni amuɔ haa wala hewalɛ nɛɛ yaa nɔ ehiɔ shi.—Hiob 34:14, 15.

Ani aŋkro fɛɛ aŋkro yɛ mumɔ ni esoro lɛ yɛ mɛi krokomɛi anɔ̃ he? Aloo wala kanyamɔ kome too lɛ nɔŋŋ yɔɔ gbɔmɛi fɛɛ amli? Biblia lɛ kɛ hetoo ni mli ka shi faŋŋ haa wɔ yɛ sanebimɔi nɛɛ ahe. Beni nilelɔ Maŋtsɛ Salomo tsɔɔ akɛ mumɔ kome too lɛ nɔŋŋ yɔɔ nibii fɛɛ ni yɔɔ wala mli lɛ amli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nɔ ni baa gbɔmɛi abii anɔ lɛ, no nɔŋŋ baa kooloi anɔ, nɔ̃ kome nɔŋŋ baa amɛ fɛɛ amɛnɔ: bɔ ni mɔnɛ gboɔ lɛ, nakai mɔnɛ hu gboɔ, ni mumɔ kome lɛ nɔŋŋ amɛ fɛɛ amɛmuɔ, . . . Amɛ fɛɛ amɛyaa hekome: amɛ fɛɛ amɛjɛ sũ mli, ni amɛ fɛɛ amɛtsɔɔ sũ ekoŋŋ. Namɔ le akɛ gbɔmɛi abii amumɔ lɛ ŋwɛigbɛ eyaa, aloo akɛ kooloi amumɔ lɛ shishigbɛ eyaa yɛ shikpɔŋ shishi?” (Jajelɔ 3:19-21) Hɛɛ, mumɔ loo wala hewalɛ kome too lɛ nɔŋŋ yɔɔ gbɔmɛi kɛ kooloi fɛɛ amli.

Abaanyɛ akɛ mumɔ ni yɔɔ gbɔmɔtso lɛ mli lɛ ato sarawa hewalɛ ni haa tsɔne ko hewalɛ lɛ he. Sarawa hewalɛ ni tsɔɔ tsɔne ko mli lɛ baanyɛ afee nibii srɔtoi, shi nɔ ni ato he gbɛjianɔ akɛ tsɔne mli ni etsɔɔ lɛ afee lɛ ji nɔ ni efeɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, sarawa hewalɛ lɛ baanyɛ asu kane, eha fan ahuu kɔɔyɔɔ, eha redio agbɛɛ, eha tɛlivishiŋ loo kɔmpiuta atsu nii. Shi kɛlɛ, enyɛŋ efee nibii ni tsɔnei ni ehaa amɛ hewalɛ lɛ feɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Sarawa hewalɛ lɛ kã he eji nɔ ni eji lɛ—hewalɛ kɛkɛ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ mumɔ loo wala hewalɛ lɛ gbɛfaŋ. Enyɛɛɛ efeee nibii ni gbɔmɔtso ni ehaa lɛ wala lɛ feɔ lɛ ateŋ eko. Wala hewalɛ loo mumɔ nɛɛ bɛ su ko, ni asaŋ ebɛ nyɛmɔ ni akɛjwɛŋɔ—eji hewalɛ kɛkɛ. Adesai kɛ kooloi fɛɛ yɛ mumɔ kome too lɛ nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, kɛ́ gbɔmɔ gbo lɛ, emumɔ lɛ eyaaa nɔ ehiii shi yɛ shihilɛhe kroko ákɛ mɔ pɔtɛɛ ko loo akɛ mumɔŋ bɔɔ nɔ ko.

Mɛni Baa Mumɔ lɛ Nɔ Kɛ́ Wɔgbo?

Jajelɔ 12:7 lɛ kɛɔ akɛ kɛ́ gbɔmɔ gbo lɛ, “sũ lɛ aaakũ esɛɛ aya shikpɔŋ, bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔŋŋ, ni mumɔ lɛ aaaku esɛɛ aya Nyɔŋmɔ ni ŋɔha lɛ ŋɔɔ.” Shi enɛ etsɔɔɔ akɛ mumɔ lɛ shiɔ gbɔmɔtso lɛ mli ni efãa gbɛ diɛŋtsɛ kɛtsɔɔ ŋwɛiniiaŋ kɛyaa he ni Nyɔŋmɔ yɔɔ lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni Yehowa tsɔ Maleaki nɔ ekɛɛ Israelbii ni yeee anɔkwa lɛ he okwɛ. Ekɛɛ akɛ: “Nyɛkpalea kɛbaa miŋɔɔ! ni makpale kɛba nyɛŋɔɔ.” (Maleaki 3:7) ‘Kpalemɔ’ ni nakai Israelbii lɛ aaakpale kɛaaba Yehowa ŋɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ amɛkpale kɛjɛ amɛgbɛ fɔŋ ni amɛkɔ lɛ nɔ nyiɛmɔ nɔ, ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ abɔi nitsumɔ ekoŋŋ. ‘Kpalemɔ’ ni Yehowa aaakpale kɛaaya Israelbii lɛ aŋɔɔ lɛ tsɔɔ akɛ ebaaha eduromɔ aba amɛnɔ ekoŋŋ. Yɛ shihilɛi enyɔ lɛ fɛɛ mli lɛ, ehe ehiaaa ni mɔ nɛ ashi he ni eyɔɔ lɛ kɛya he ni mɔ kroko lɛ yɔɔ lɛ. ‘Kpalemɔ’ ni akɛtsu nii lɛ tsɔɔ tsakemɔ ni afeɔ yɛ nifeemɔ mli. Enɛ tsɔɔ akɛ jeee be fɛɛ be wiemɔ ‘kpalemɔ’ ni Biblia lɛ kɛtsuɔ nii lɛ tsɔɔ he ko pɔtɛɛ ni ashiɔ kɛyaa he kroko.

Nakai nɔŋŋ kɛ́ gbɔmɔ gbo lɛ, ‘mumɔ lɛ kuɔ esɛɛ kɛyaa Nyɔŋmɔ ni ŋɔha lɛ ŋɔɔ’ kɛ shishinumɔ akɛ, kɛ́ mɔ ko mumɔ loo wala hewalɛ je emli lɛ, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ ni ŋɔha lɛ lɛ pɛ baanyɛ eŋɔha lɛ ekoŋŋ. Enɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ pɛ baanyɛ eha mɔ lɛ wala ekoŋŋ yɛ wɔsɛɛ be mli.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni Sanekpakpa ŋmalɔ Luka wie yɛ Yesu Kristo gbele lɛ he lɛ he okwɛ. Nɔ ni eŋma lɛ kaneɔ akɛ: “Yesu bo kɛ gbee walɛ ekɛɛ: Ataa, odɛŋ mituɔ mimumɔ miwoɔ nɛɛ! Ni beni ekɛɛ nɛkɛ lɛ, ebu enaa.” (Luka 23:46) Beni Yesu gbo ni emumɔ loo wala hewalɛ lɛ je emli lɛ, no etsɔɔɔ akɛ enyiɛ gbɛ nɔ kɛmiiya e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ yɛ ŋwɛi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, no mli lɛ Yesu yɛ gbonyobu lɛ mli—ebɛ shihilɛ mli dɔŋŋ—kɛyashi atée lɛ shi yɛ egbele lɛ sɛɛ gbii etɛ lɛ. (Jajelɔ 9:5, 10) Beni atée Yesu shi po lɛ, ekwɔɔɔ kɛyaaa ŋwɛi amrɔ nɔŋŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, “ejie ehe kpo etsɔɔ” ekaselɔi lɛ “gbii nyɔŋmai ejwɛ sɔŋŋ,” ni no sɛɛ lɛ ‘aŋɔ lɛ kɛtee’ ŋwɛi. (Bɔfoi lɛ Asaji 1:3, 9) Beni Yesu heɔ egbo lɛ, ‘etuu emumɔ ewo e-Tsɛ dɛŋ,’ kɛ hekɛnɔfɔɔ diɛŋtsɛ akɛ Yehowa baanyɛ ekɛ lɛ aba wala mli ekoŋŋ.

Nɔ ni Mumɔ lɛ Ji

Ekã shi faŋŋ akɛ Biblia lɛ tsɔɔ nɔ ni mumɔ lɛ ji. No ji wala hewalɛ ni yɔɔ adesai amli ni haa amɛyaa nɔ amɛhiɔ wala mli lɛ. Kɔɔyɔɔ ni amuɔ ji nɔ ni haa nakai wala hewalɛ lɛ yaa nɔ etsuɔ nii. No hewɔ lɛ, nɔ ko bɛ adesa mli ni yaa nɔ ehiɔ shi kɛ́ gbɔmɔ gbo.

No hewɔ lɛ wɔsɛɛ shihilɛ he hiɛnɔkamɔi fɛɛ ni ayɔɔ lɛ damɔ gbohiiashitee lɛ nɔ. Biblia lɛ woɔ shi akɛ: “Enɛ akafee nyɛ naakpɛɛ; ejaakɛ ŋmɛlɛtswaa lɛ miiba, nɔ̃ mli ni mɛi fɛɛ ni yɔɔ gbohiiabui lɛ amli lɛ aaanu [Yesu] egbee, ni amɛaaje kpo.” (Yohane 5:28, 29) Jeee mumɔ ni gbooo he tsɔɔmɔ lɛ ji hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ kɛha mɛi ni egboi lɛ, shi moŋ gbohiiashitee he shiwoo ní kɛ ashi abele ashi akwɛ̃i lɛ ebaaba mli lɛ ni.

Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔná nɔ ni gbohiiashitee lɛ ji kɛ nɔ ni etsɔɔ kɛha adesai lɛ he anɔkwa nilee! Agbɛnɛ hu ehe miihia ni wɔná Nyɔŋmɔ kɛ Kristo he nilee. (Yohane 17:3) Yehowa Odasefoi ni yɔɔ he ni oyɔɔ lɛ baaná he miishɛɛ akɛ amɛaaye abua bo kɛkase Biblia lɛ bɔni afee ni nilee ni oyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ, e-Bi lɛ, kɛ E-shiwoi lɛ ahe lɛ aya hiɛ. Wɔmiiwo bo hewalɛ ni otsi obɛŋkɛ Odasefoi lɛ loo oŋma mɛi ni fee wolo tɛtrɛɛ nɛɛ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 4]

Amɛ fɛɛ amɛyɛ mumɔ kome too lɛ nɔŋŋ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Too: CNPC—Centro Nacional de Pesquisa de Caprinos (Sobral, CE, Brasil)