Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nilee Tamɔ Hɔɔŋ”

“Nilee Tamɔ Hɔɔŋ”

“Nilee Tamɔ Hɔɔŋ”

ABƐI 16:16 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛ́ oná nilee lɛ, ehi aahu fe shika, ni kɛ́ oná sanesɛɛkɔmɔ lɛ, ehi fe jwiɛtɛi!” Mɛni hewɔ nilee he hiaa waa nakai? Ejaakɛ “nilee tamɔ hɔɔŋ, tamɔ bɔ ni shika hu tamɔ hɔɔŋ lɛ; shi nɔ ni nilee kɛfe ji akɛ nilee hereɔ etsɛ yiwala.” (Jajelɔ 7:12) Shi kɛlɛ, te feɔ tɛŋŋ ni nilee hereɔ etsɛ yiwala?

Kɛ́ wɔná Nyɔŋmɔ he nilee, ni ji Nyɔŋmɔ Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli anɔkwa nilee, ní wɔhi shi yɛ naa lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔnyiɛ yɛ gbɛ ni Yehowa kpɛlɛɔ nɔ lɛ nɔ. (Abɛi 2:10-12) Maŋtsɛ Salomo ni hi shi yɛ blema Israel lɛ wie akɛ: “Jalɔi agbɛjegbɛ ji efɔŋ he jee, ni mɔ ni hiɛ kã egbɛ he lɛ, eebaa esusuma yi.” (Abɛi 16:17) Hɛɛ, nilee hereɔ etsɛmɛi ayiwala kɛjɛɔ gbɛ̀i fɔji anɔ ni no baa amɛwala yi! Nilee wiemɔi kukuji ni yɔɔ Abɛi 16:16-33 lɛ haa wɔnaa bɔ ni Nyɔŋmɔ he nilee baanyɛ aye abua wɔ koni wɔsubaŋ, wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔi afee nɔ ni sa. *

‘Ná Heshibaa Su’

Nilee ni awie ehe tamɔ gbɔmɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Hewoo kɛ hetsɔ̃ɔmɔ . . . lɛ miinyɛ.” (Abɛi 8:13) Hewoo kɛ nilee bɛ tsakpaa ko kwraa. Ebaabi ní wɔkɛ nilee atsu nii ni asaŋ wɔkwɛ jogbaŋŋ hu ni wɔkana henɔwomɔ su. Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ, titri lɛ kɛji wɔye omanye yɛ shihilɛ mli nibii komɛi amli loo akɛ sɔɔmɔ hegbɛ ko ewo wɔdɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli.

Abɛi 16:18 lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hewoo nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.” Bo-ɛ susumɔ shigbeemɔ ko ni fe fɛɛ ni ba yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ he okwɛ. Ekɔɔ Nyɔŋmɔ mumɔŋ bi ni eye emuu ni fee ehe Satan Abonsam lɛ shigbeemɔ he. (1 Mose 3:1-5; Kpojiemɔ 12:9) Ani jeee henɔwomɔ su ejie lɛ kpo dani eshigbeemɔ lɛ ba? Beni Biblia lɛ wieɔ henɔwomɔ su nɛɛ he lɛ ekɛɛ akɛ, esaaa ákɛ akɛ nɔkwɛmɔ nitsumɔ woɔ mɔ ko ni bote Nyɔŋmɔjamɔ mli etsɛko lɛ dɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli “koni ekawó ehe nɔ ní egbee abonsam kojomɔ mli.” (1 Timoteo 3:1, 2, 6) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔɔtsi wɔhe kɛjɛ henɔwomɔ su ní wɔɔha eda yɛ mɛi amli loo ni wɔɔha su nɛɛ ahé shi yɛ wɔ mli lɛ he!

Abɛi 16:19 lɛ kɛɔ akɛ: “Ehi ákɛ akɛ humii aba he shi fe nɔ ni akɛ hewolɔi aaaja nomŋɔɔ nii amli.” Anaa nilee ni yɔɔ ŋaawoo nɛɛ mli yɛ nɔ ni ba Maŋtsɛ Nebukadnezar ni hi shi yɛ blema Babilon lɛ nɔ lɛ mli. Henɔwomɔ há efee amaga agbo ko—ekolɛ ekɛ damɔ shi kɛha ehe—yɛ Dura ŋã kplanaa lɛ nɔ. Ekolɛ akɛ amaga nɛɛ ma akulashiŋ ko ni nɔ kwɔ gojoo nɔ ni no ha ekwɔlɛ tee ŋwɛi kɛyashɛ mitai 27. (Daniel 3:1) Ekolɛ ashɔ̃ amaga gojoo nɛɛ koni akɛfee Nebukadnezar maŋtsɛyeli lɛ he mfoniri. Eyɛ mli akɛ nibii ni nɔ kwɔlɔ tamɔ nakai amaga lɛ kɛ akulashiŋ ni hiɛ koji ejwɛ ni kwɔlɔ, tsũi ni amɛyiteŋ yɔɔ somromoo kɛ tsũi kakadaji baanyɛ asa adesai ahiɛ moŋ, shi nibii ni tamɔ nakai esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Yehowa yɛ ŋwɛi shɔŋŋ moŋ, shi kɛlɛ ehiɛ kã heshibalɔ he; shi hewolɔ lɛ, eyooɔ lɛ yɛ shɔŋŋ.” (Lala 138:6) Yɛ anɔkwale mli lɛ, “nɔ ni ji gojoo yɛ gbɔmɛi ateŋ lɛ, Nyɔŋmɔ miihi.” (Luka 16:15) Ehi moŋ akɛ, ‘wɔkɛ heshibalɔi lɛ aba wɔhe shi’ fe nɔ ni ‘wɔɔjwɛŋ nii wuji ahe.’—Romabii 12:16.

Okɛ ‘Sanesɛɛkɔmɔ kɛ Yiŋtsɔmɔ’ Awie

Mɛɛ gbɛ nɔ nilee ni wɔɔná lɛ saa wɔwiemɔ he yɛ? Maŋtsɛ nilelɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Mɔ ni jwɛŋɔ wiemɔ lɛ nɔ lɛ, aaahi aha lɛ; ni mɔ ni kɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ, ajɔɔ lɛ! Mɔ ni le nii yɛ etsui mli lɛ, aaatsɛ́ lɛ hiɛtɛ̃lɔ, ni naaŋɔɔmɔ haa nikasemɔ shwereɔ. Sanesɛɛkɔmɔ ji wala nubu ha mɔ ni yɔɔ eko lɛ; shi buului atoigbalamɔ ji amɛbuulufeemɔ. Nilelɔ tsui tsɔ̃ɔ edaa nii, ni ehaa enaabu nitsɔɔmɔ lɛ fáa.”Abɛi 16:20-23.

Nilee haa wɔkɛ sanesɛɛkɔmɔ kɛ yiŋtsɔmɔ wieɔ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ mɔ ni kɔɔ sane sɛɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ akɛ ‘ena nɔ ni hi’ yɛ sane ko mli, ni no haa ‘ekɛ ehe fɔɔ Yehowa nɔ.’ Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔɔtao nɔ ni hi yɛ mɛi krokomɛi ahe lɛ, no lɛ wɔbaawie amɛhe ekpakpa. No hewɔ lɛ yɛ nɔ najiaŋ ni wɔkɛ mɛi baawie bɔ ni esaaa loo wɔkɛ amɛ agbá ŋwane lɛ, wɔhaa wiemɔi lɛ ŋɔɔ ni amɛtsɔɔ mɔ yiŋ. Kɛ́ wɔkɛ sanesɛɛkɔmɔ tsu nii kɛna shihilɛi ni mɛi krokomɛi yɔɔ mli lɛ, ehaa wɔnuɔ nibii ni wawai amli ni ekolɛ amɛtsɔmɔɔ kɛ bɔ ni amɛkpeeɔ nakai shihilɛi lɛ anaa amɛhaa lɛ shishi.

Nilee ni wɔkɛaawie kɛ́ wɔmiitsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ hu he miihia. Yiŋtoo ni wɔkɛtsɔɔ mɛi krokomɛi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jeee ni wɔha amɛle Ŋmalɛi lɛ amli wiemɔ lɛ kɛkɛ. Oti ni ma wɔhiɛ ji ni wɔshɛ aŋkroaŋkroi lɛ atsui he. Enɛ biɔ ni wɔkɛ wiemɔi ni tsɔɔ mɔ yiŋ atsu nii. Bɔfo Paulo wo enaanyo Timoteo hewalɛ koni eya nɔ ehi shi yɛ nii ni ‘atsɔ eyiŋ ni ehé eye’ lɛ anaa.—2 Timoteo 3:14, 15.

Wolo ni ji An Expository Dictionary of New Testament Words ní W. E. Vine ŋma lɛ tsɔɔ mli akɛ, Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “yiŋtsɔmɔ” lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “ní aaatsake jwɛŋmɔ kɛtsɔ hewalɛ ni niiahesusumɔ loo jeŋba he susumɔi náa lɛ anɔ.” Kɛ́ wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔnitsɔɔmɔi akɔne wɔtoibolɔi lɛ ayiŋ lɛ, no lɛ ebaabi ni wɔkɛ sanesɛɛkɔmɔ atsu nii kɛ́le amɛjwɛŋmɔ, nɔ̃ he miishɛɛ ni amɛnáa, shihilɛi amli ni amɛyɔɔ, kɛ shihilɛ mli tsɔsemɔ ni amɛná. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná sanesɛɛkɔmɔ ni tamɔ enɛ? Kaselɔ Yakobo haa hetoo akɛ: ‘Ohe afee oya kɛ ninumɔ, ni ohumi shi kɛ wiemɔ.’ (Yakobo 1:19) Kɛ́ wɔbi wɔtoibolɔi lɛ saji ní wɔbo hetoo ni amɛkɛhaa lɛ toi jogbaŋŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔna nɔ ni yɔɔ amɛtsuii amli.

Bɔfo Paulo he esa waa yɛ bɔ ni awieɔ kɛtsɔɔ mɛi krokomɛi ayiŋ lɛ mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 18:4) Mɛi ni teɔ shi woɔ lɛ lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ Demetrio ni eji jwiɛtɛi he ŋaalɔ lɛ po kpɛlɛ nɔ akɛ: “Jeee Efeso nɛɛ kɛkɛ, shi moŋ shwɛ fioo ni ashɛ Asia fɛɛ ni nɛkɛ Paulo nɛɛ tsɔɔ mɛi babaoo yiŋ ni ekpaleɔ amɛ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 19:26) Ani Paulo ŋɔ bɔ ni eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mɔɔ shi lɛ he anunyam lɛ eha ehe? Dabida. Ebu eshiɛmɔ nitsumɔ lɛ akɛ “ejɛ [Nyɔŋmɔ] mumɔ kɛ hewalɛ tsɔɔmɔ mli.” (1 Korintobii 2:4, 5) Wɔ hu Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ buaa wɔ. Akɛni wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Yehowa mli hewɔ lɛ, wɔyɛ nɔmimaa akɛ ebaaye ebua wɔ be mli ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ ni wɔkɛ sanesɛɛkɔmɔ kɛ yiŋtsɔmɔ atsu nii yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ.

Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ atsɛɔ “mɔ ni le nii yɛ etsui mli lɛ” akɛ “nilelɔ” loo “hiɛtɛ̃lɔ”! (Abɛi 16:21, An American Translation; New International Version) Hɛɛ, sanesɛɛkɔmɔ ji “wala nubu” ha mɛi ni yɔɔ eko lɛ. Shi kwashiai lɛ hu? ‘Amɛgbeɔ nilee kɛ tsɔsemɔ he guɔ.’ (Abɛi 1:7) Kɛ́ amɛkpoo Yehowa tsɔsemɔ lɛ mɛni jɛɔ mli kɛbaa? Taakɛ wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ, Salomo wie akɛ: “Buului atoigbalamɔ ji amɛbuulufeemɔ.” (Abɛi 16:22) Agbalaa amɛtoi ekoŋŋ, ni yɛ bei babaoo amli ebafeɔ kãmɔ ni naa wa. Kwashiai baanyɛ amɛná haomɔ, hiɛgbele, kɛ hela, ni yɛ naagbee kwraa lɛ amɛbaanyɛ amɛgboi.

Beni Israel maŋtsɛ lɛ yaa nɔ ewieɔ sɛɛnamɔ ni sa ni jɛɔ wiemɔ ni awieɔ yɛ nilee mli lɛ mli kɛbaa lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Naajɔlɛ wiemɔi tamɔ wo agbaku, amɛŋɔɔ susuma naa, ni amɛhaa wui náa hewalɛ.” (Abɛi 16:24) Taakɛ wò ŋɔɔ ni ehaa mɔ ni hɔmɔ miiye lɛ náa hewalɛ oya nɔŋŋ lɛ, nakai wiemɔi ni ŋɔɔ shɛjeɔ ni ewoɔ mɔ hewalɛ. Wò hu haa mɔ náa gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, no hewɔ lɛ ehi ha mɔ. Nakai pɛpɛɛpɛ wiemɔi ni ŋɔɔ yɔɔ; amɛhaa mɔ he waa lɛ yɛ mumɔŋ.—Abɛi 24:13, 14.

Kwɛmɔ Jogbaŋŋ yɛ ‘Gbɛ Ko ni Tamɔ Nɔ ni Ja lɛ’ He

Salomo wie akɛ: “Gbɛ ko yɛ ni ja yɛ gbɔmɔ hiɛ, shi enaagbee lɛ, gbele gbɛ̀i ni.” (Abɛi 16:25) Enɛ feɔ kɔkɔbɔɔ nɔ̃ kɛha yiŋsusumɔ ni ejaaa kɛ gbɛ ko ni teɔ shi ewoɔ Nyɔŋmɔ mla ni akɔɔ. Gbɛ ko baanyɛ afee tamɔ nɔ ni ehi yɛ adesai ni yeee emuu ahiɛ, shi ekolɛ eji gbɛ ni teɔ shi eshiɔ mlai ni awo yɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ. Kɛfata he lɛ, ekolɛ Satan baawo susumɔ ni ejaaa ni tamɔ nakai lɛ he hewalɛ koni mɔ akɔ gbɛ nɛɛ kɛ susumɔ lɛ akɛ eja, tsɛbelɛ ekɛ lɛ baaya gbele mli.

Kɛ́ wɔbaanyɛ wɔná hebuu ni fe fɛɛ kɛjɛ mɔ diɛŋtsɛ he lakamɔ he lɛ, no lɛ ebaabi ni wɔná nilee tsui ni nuɔ nii ashishi kɛ henilee ni ajɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli atsɔse lɛ jogbaŋŋ. Kɛ́ ehe bahia ni wɔkpɛ yiŋ yɛ shihilɛ mli—yɛ jeŋba he saji aloo jamɔ he saji loo nɔ kroko he lɛ—gbɛ ni hi fe fɛɛ ní wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ koni wɔkalaka wɔhe ji ni wɔha Nyɔŋmɔ mlai ni kɔɔ ekpakpa kɛ efɔŋ he lɛ akudɔ wɔ.

“Hɔmɔ ni Yeɔ Nitsulɔ lɛ Haa Etsuɔ Nii”

Maŋtsɛ nilelɔ lɛ tsá ewiemɔ lɛ nɔ akɛ: “Nitsulɔ lɛ hɔmɔ ní yeɔ lɛ lɛ wáa lɛ kɛtsuɔ nii, ejaakɛ edaa tsirɛɔ eyisɛɛ.” (Abɛi 16:26) Salomo miikɛɛ akɛ hɔmɔ ni yeɔ nitsulɔ ko lɛ ‘baanyɛ aha etsu nii waa’ ejaakɛ hɔmɔ ni yeɔ lɛ lɛ ‘tsirɛɔ lɛ’ loo ewoɔ lɛ hewalɛ koni etsu nii. Biblia shishitsɔɔmɔ ko (An American Translation) kaneɔ akɛ: “Hɔmɔ ni yeɔ nitsulɔ lɛ haa etsuɔ nii; ejaakɛ hɔmɔ ni yeɔ lɛ lɛ tsirɛɔ lɛ koni eya nɔ.” Kɛ́ nɔ ko miiba wɔtsine, tamɔ niyenii lɛ, enyɛɔ ewoɔ wɔ hewalɛ koni wɔtsu nii. Akɔnɔ ni tamɔ enɛ he yɛ sɛɛnamɔ. Shi kɛlɛ, mɛni baa kɛ́ aŋmɛ gbɛ ni akɔnɔ ni sa nɛɛ bafa aahu akɛ ebatsɔ hiɛjoomɔ? Nɔ ni jɛɔ enɛ mli baa lɛ bafeɔ tamɔ la ni akɛmiihoo nii ni ebatsɔ nɔ ni shãa koo. Hiɛkɔɔ ji akɔnɔ loo shwelɛ ni anyɛɛɛ akudɔ, ni ekpataa nii ahiɛ. Kɛ́ nilelɔ na oshara ni yɔɔ shwelɛ loo akɔnɔ ko he lɛ, ekwɛɔ enɔ̃ ni ji ekpakpa lɛ po nɔ jogbaŋŋ.

Kaakpale ‘Kɛmiiya Gbɛ ni Ehiii Nɔ’

Wiemɔi ni jɛɔ wɔnaa lɛ baanyɛ afee tamɔ bɔ ni la ni tsoɔ shãa nii lɛ pɛpɛɛpɛ. Beni Salomo tsɔɔ bɔ ni mɛi krokomɛi atɔmɔi ni ataoɔ ni ayeɔ amɛhe osheku fiteɔ nii lɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Yakagbɔmɔ tsaa efɔŋ, ni enaabu tamɔ la ni shãa mɔ. Kutumpɔfo gbɛɔ béi eshwãa, ni ablɛbi wielɔ tserɛɔ shieŋtsɛmɛi ateŋ.”Abɛi 16:27, 28.

Mɔ fɛɛ mɔ ni bɔɔ mɔdɛŋ akɛ efite gbɛi kpakpa ni enaanyo yɔɔ lɛ ji “yakagbɔmɔ.” Esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaatao nibii kpakpai ni yɔɔ mɛi krokomɛi ahe ni wɔwie nibii ní baaha mɛi aná bulɛ kɛha amɛ. Ni mɛi ni yeɔ mɛi ahe osheku ní wɔɔbo amɛtoi lɛ hu? Amɛwiemɔi baanyɛ aha wɔkɛ jwɛŋmɔ fɔŋ ajie wɔhiɛ wɔká mɛi, ni enɛ baafite nanemɛi ateŋ ni ekɛ mligbalamɔ baaba asafo lɛ mli. Nilee baaha wɔkabo mɛi ni tamɔ nakai lɛ toi.

Salomo bɔ kɔkɔ eshi lakamɔ hewalɛ ko ni baanyɛ eha mɔ akɔ gbɛ ko ni ejaaa. Ekɛɛ akɛ: “Nuu amimlɔ lakaa ehe gbɔmɔ, ni ekpalaa lɛ kɛyaa gbɛ ni ehiii nɔ. Mɔ ni miaa ehiŋmɛii lɛ, etoɔ nii fɔ̃ji ahe ŋaa; mɔ ni kɔ̃ɔ enaa ablafa lɛ, ehaa efɔŋ baa mli.”Abɛi 16:29, 30.

Ani awuiyeli baanyɛ ekɛ elakamɔ hewalɛ lɛ akudɔ anɔkwa jálɔi? Ŋmɛnɛ lɛ, alaka mɛi babaoo ni aha ‘amɛtoɔ nii fɔ̃ji ahe ŋaa.’ Amɛwoɔ yiwalɛ nifeemɔ he hewalɛ loo amɛkɛ amɛhe woɔ efeemɔ mli. Ekolɛ wɔhe ni wɔkɛwoŋ yiwalɛ nifeemɔ mli tɛ̃ɛ lɛ waŋ kɛhaŋ wɔ. Shi, kɛ́ ebalɛ akɛ aalaka wɔ kɛtsɔ gbɛ nigii nɔ koni wɔkɛ wɔhe awo mli hu? Ani alakako mɛi akpekpei abɔ ni amɛkɛ amɛhe woɔ hiɛtserɛjiemɔ loo kpɔiaŋgbɔlemɔ nifeemɔi ni jieɔ yiwalɛ yi lɛ amli? Kɔkɔbɔɔ ni Ŋmalɛi lɛ kɛhaa lɛ yɛ faŋŋ. Ekɛɔ akɛ: “Mɔ ni kɛ nilelɔi nyiɛɔ lɛ, eeetsɔ nilelɔ; shi mɔ ni kɛ kwashiai bɔɔ lɛ, eeená amane.” (Abɛi 13:20) Kwɛ hebuu ni Nyɔŋmɔ he nilee haa anáa nɛkɛ!

Mɛni abaanyɛ awie yɛ mɔ ko ni kɛ nilelɔi kɛ saneshishinulɔi ebɔ ewala gbii fɛɛ, ni ‘ekpaleko kɛyako gbɛ ni ehiii nɔ’ lɛ he? Jalɛ gbɛ ni akɔɔ yɛ shihilɛ mli lɛ haa mɔ hiɛ baa nyam yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ni enáa bulɛ ni sa hu. Abɛi 16:31 lɛ kɛɔ akɛ: “Waŋ lɛ, anunyam akekere ni, kɛ́ aná lɛ yɛ jalɛ gbɛ nɔ lɛ.”

Yɛ gbɛ kroko nɔ, awieee nɔ ko kpakpa yɛ mlifu ni anyɛɛɛ akudɔ he. Kain ni ji Adam kɛ Hawa kromɔbi lɛ “mli wo la naakpa” yɛ enyɛmi Habel he, ni no ha ‘ete shi ewo lɛ ni egbe lɛ.’ (1 Mose 4:1, 2, 5, 8) Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ eja gbɛ akɛ wɔmli baafu moŋ, shi esa akɛ wɔkwɛ koni ekafee mlifu ni wɔnyɛɛɛ nɔ wɔye. Abɛi 16:32 lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ: “Mɔ ni mli fũuu mra lɛ ehi fe ekãalɔ, ni mɔ ni yeɔ emumɔ nɔ lɛ ehi fe mɔ ni wuɔ heɔ maŋ.” Mlifu ni anyɛɛɛ nɔ aye lɛ etsɔɔɔ akɛ mɔ yɛ hewalɛ, ni etsɔɔɔ hu akɛ mɔ yɛ jeŋba kpakpa. Eji gbɔjɔmɔ ko ni baanyɛ ‘aha mɔ akpale kɛya gbɛ ni ehiii nɔ.’

Beni ‘Yehowa Ji Mɔ ni Kpɛɔ Yiŋ Fɛɛ’

Israel maŋtsɛ lɛ wie akɛ: “Oshiki lɛ, shwuɔ nɔ afɔ̃ɔ yɛ; shi bɔ ni enaa aaayakpa fɛɛ lɛ, Yehowa ŋɔɔ ejɛɔ.” (Abɛi 16:33) Yɛ blema Israel lɛ, bei komɛi lɛ Yehowa haa aleɔ esuɔmɔnaa nii kɛtsɔ oshikifɔɔ nɔ. Akɛ fɔbitɛi bibii loo tso aloo tɛi tɛtrɛbii fɔɔ oshiki lɛ. Klɛŋklɛŋ lɛ, akpaa Yehowa fai koni ekpɛ yiŋ yɛ sane lɛ he. No sɛɛ lɛ, afɔ̃ɔ oshiki nibii lɛ awoɔ kpãa ko ni akota mli, kɛkɛ lɛ sɛɛ mli lɛ ajie. Akpɛlɛɔ bɔ ni enaa baakpa aha lɛ nɔ akɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ ejɛ.

Amrɔ nɛɛ Yehowa tsɔɔɔ oshikifɔɔ nɔ etsɔɔɔ ewebii lɛ nɔ ni ebaafee. Etsɔ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ nɔ ejie esuɔmɔnaa nii lɛ kpo etsɔɔ. Nɔ ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ he anɔkwa nilee ni wɔɔná lɛ baaye abua wɔ koni wɔná Nyɔŋmɔ he nilee. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhaa gbi ko hoɔ ní wɔkaneee Ŋmalɛi ni ajɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛŋ aŋma lɛ.—Lala 1:1, 2; Mateo 4:4.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Kɛ́ ootao Abɛi 16:1-15 lɛ mli saji ni asusu he lɛ, no lɛ kwɛmɔ Buu-Mɔɔ ni je kpo yɛ May 15, 2007 baafa 17-20 lɛ mli.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Mɛni hewɔ nilee hi kwraa fe shika lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Mɛni haa onyɛɔ otsɔɔ mɛi ayiŋ beni otsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

“Yakagbɔmɔ tsaa efɔŋ”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Mlifu ni anyɛɛɛ nɔ aye lɛ baanyɛ aha mɔ ‘akpale kɛya gbɛ ni ehiii nɔ’

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Awuiyeli nyɛɔ elakaa mɔ