Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Tsuishiŋmɛɛ Amɛ Yehowa Gbi Lɛ

Okɛ Tsuishiŋmɛɛ Amɛ Yehowa Gbi Lɛ

Okɛ Tsuishiŋmɛɛ Amɛ Yehowa Gbi Lɛ

‘Nyɛkɛ tsuishiŋmɛɛ afataa nyɛhemɔkɛyeli lɛ he.’—2 PETRO 1:5, 6.

1, 2. Mɛni ji tsuishiŋmɛɛ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa Kristofoi lɛ?

YEHOWA gbi wulu lɛ ebɛŋkɛ diɛŋtsɛ. (Yoel 1:15; Zefania 1:14) Ákɛ Kristofoi ni wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaaya nɔ wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ, wɔkɛ miishɛɛ miimɛ be ni abaabu Yehowa maŋtsɛyeli lɛ bem lɛ. Nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ wɔkɛ hetsɛ̃, ahorabɔɔ, kɛ yiwaa kpeɔ ni wɔgboiɔ yɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ hewɔ. (Mateo 5:10-12; 10:22; Kpojiemɔ 2:10) Enɛ biɔ tsuishiŋmɛɛ—nyɛmɔ ni akɛdamɔɔ amanehulu naa lɛ. Bɔfo Petro woɔ wɔ hewalɛ akɛ: ‘Nyɛkɛ tsuishiŋmɛɛ afataa nyɛhemɔkɛyeli lɛ he.’ (2 Petro 1:5, 6) Tsuishiŋmɛɛ he miihia wɔ, ejaakɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ ni hiɛɔ mli kɛyawulaa shi lɛ, lɛ aaahere eyiwala.”—Mateo 24:13.

2 Hela tswaa wɔ ojo, wɔyeɔ awerɛho kɛ́ mɔ ko gbo, ni wɔkɛ kaai krokomɛi hu kpeɔ. Kwɛ bɔ ni Satan baaná miishɛɛ aha kɛji akɛ wɔŋmɛɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ he! (Luka 22:31, 32) Yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔdamɔ kaai srɔtoi anaa. (1 Petro 5:6-11) Susumɔ shihilɛ mli saji ni miiya nɔ diɛŋtsɛ ni tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ kɛ hemɔkɛyeli ni gbugbaaa amɛ Yehowa gbi lɛ ahe okwɛ.

Hela Nyɛɛɛ Atsĩ Amɛnaa

3, 4. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ anɔkwayeli asɔmɔ Yehowa yɛ helai ni wɔyeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ aha.

3 Nyɔŋmɔ tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ etsaaa wɔhelai ehaaa wɔ ŋmɛnɛ, shi ehaa wɔ nyɛmɔ koni wɔkɛdamɔ helai lɛ anaa. (Lala 41:2-4) Sharon kɛɛ akɛ: “Kɛ́ makai lɛ, shwiili ni helatsɛmɛi taa mli lɛ ebatsɔ mihefatalɔ. Akɛ ansɔ mli hela ni kumɔɔ mɔ fɔ́ mi, ni no hewɔ lɛ mináaa miishɛɛ ni anáa yɛ gbekɛbiiashi lɛ eko.” Yehowa he nii kɛ eshiwoi akɛ adesai baaná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni yeɔ emuu lɛ he nii ní Sharon kase lɛ ha ená hiɛnɔkamɔ. Eyɛ mli akɛ etɔɔ lɛ dani ewieɔ ni enyiɛɔ moŋ, shi enáa miishɛɛ yɛ Kristofoi asɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Aaafee afii 15 ni eho nɛ lɛ, ewie akɛ: “Mihela lɛ baanyɛ aya nɔ awo wu, shi hekɛnɔfɔɔ ni miyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli kɛ wekukpaa ni kã mikɛ lɛ teŋ lɛ ji midɛhiɛmɔ tso. Kwɛ miishɛɛ ni miyɔɔ akɛ mifata Yehowa webii lɛ ahe ni mináa eyelikɛbuamɔ ni sɛɛ efooo!”

4 Bɔfo Paulo wo Kristofoi ni hi shi yɛ Tesalonika lɛ hewalɛ koni ‘amɛshɛje mɛi ni tsui fãa lɛ amii.’ (1 Tesalonikabii 5:14) Nibii ni haa mɔ nine nyɛɔ shi waa yɛ shihilɛ mli lɛ baanyɛ eha mɔ werɛ aho ehe. Yɛ afi 1993 lɛ, Sharon ŋma akɛ: “Akɛni minu he tamɔ nɔ ni minine enyɛ shi kwraa hewɔ lɛ, miye . . . awerɛho afii etɛ sɔŋŋ. . . . Asafoŋ onukpai lɛ shɛje mimii ni amɛwo mi ŋaa. . . . Yehowa tsɔɔ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ ejɛɔ suɔmɔ mli etsɔseɔ wɔ yɛ awerɛho ni ayeɔ lɛ tuutu lɛ he. Hɛɛ, ejwɛŋɔ ewebii lɛ ahe ni enuɔ he ehaa wɔ.” (1 Petro 5:6, 7) Sharon kã he ekɛ anɔkwayeli miisɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛmiimɛ Yehowa gbi wulu lɛ.

5. Mɛɛ odaseyeli tsɔɔ akɛ Kristofoi baanyɛ adamɔ nɔnyɛɛ babaoo naa?

5 Kristofoi komɛi yajeɔ nɔnyɛɛ babaoo shishi yɛ nibii ni amɛtsɔ mli be ko ni eho lɛ hewɔ. Harley na yiwalɛ nifeemɔi ni bɛ hiŋmɛi nɔ ni tee nɔ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ, ni enɛ haa elaa tawuu he lamɔi ni yɔɔ gbeyeigbeyei. Kɛ́ ewɔ lɛ, ebolɔɔ akɛ: “Kwɛmɔ ohe! Kwɛmɔ ohe!” Kɛ́ ehiɛ tsɛ̃ kɛjɛ wɔ lɛ mli lɛ, obaana ni latsaa efɔ lɛ tsɔɔ. Shi kɛlɛ, ebɔ mɔdɛŋ ehi shi yɛ Nyɔŋmɔ taomɔ nii lɛ kɛ gbeekpãmɔ naa, ni yɛ sɛɛ mli lɛ lamɔ nɛɛ naa ba shi.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Kristofonyo ko damɔ henumɔŋ naagbai anaa?

6 Nyɛmi nuu Kristofonyo ko ná jwɛŋmɔŋ hela ni haa mɔ henumɔi tsakeɔ trukaa, ni enɛ ha ebawa waa kɛha lɛ akɛ ekɛ ehe baawo shĩa kɛ shĩa shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Kɛlɛ, etee nɔ ekɛ ehe wo nitsumɔ nɛɛ mli, ejaakɛ eyɔse akɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ baanyɛ ahere lɛ kɛ mɛi ni boɔ lɛ toi lɛ fɛɛ yiwala. (1 Timoteo 4:16) Bei komɛi lɛ ewaa kɛhaa lɛ akɛ ebaatswa ŋmɛlɛ ni yɔɔ shinaai lɛ anaa lɛ po, shi ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ mimɛ fioo lɛ, minyɛɔ mibaa mihenumɔi lɛ ashi, ni miyaa shĩa kroko miyakaa mikwɛɔ ekoŋŋ. Akɛni mitee nɔ mikɛ mihe wo shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli hewɔ lɛ, eha wekukpaa kpakpa ni kã mikɛ Yehowa teŋ lɛ tee hiɛ.” Ebafee nɔ ni wa kɛha nyɛmi nuu nɛɛ akɛ eeeya asafoŋ kpeei hu, shi ele sɛɛnamɔ ni yɔɔ nyɛmimɛi ni akɛaabɔ lɛ he jogbaŋŋ. No hewɔ lɛ, ekɛ mɔdɛŋbɔɔ tsu nɔ ni ebiɔ ni efee koni enyɛ eya kpeei lɛ he nii.—Hebribii 10:24, 25.

7. Eyɛ mli akɛ mɛi komɛi sheɔ gbeyei akɛ amɛaawie yɛ mɛi pii ahiɛ loo amɛaaya asafoŋ kpee moŋ, shi mɛɛ gbɛ nɔ amɛŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ?

7 Kristofoi komɛi sheɔ shihilɛi loo nibii komɛi agbeyei waa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ amɛsheɔ gbeyei akɛ amɛbaawie yɛ mɛi pii ahiɛ aloo amɛbaaya asafoŋ kpee po. Susumɔ bɔ ni ewa kɛha amɛ akɛ amɛaaha saji ahetoo yɛ Kristofoi akpeei ashishi loo amɛaatsu nifeemɔ ko he nii yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ mli lɛ he okwɛ! Ni kɛlɛ, amɛmiiŋmɛ amɛtsui shi yɛ shihilɛi nɛɛ amli, ni wɔhiɛ sɔɔ kpeei ni amɛbaa kɛ amɛhe ni amɛkɛwoɔ mli lɛ waa.

8. Mɛni ji nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔfee kɛ́ wɔmiidamɔ henumɔŋ naagbai anaa?

8 Hejɔɔmɔ babaoo kɛ wɔ̀ ni fa baanyɛ aye abua mɔ koni enyɛ edamɔ henumɔŋ naagbai anaa. Helatsamɔŋ yelikɛbuamɔ hu baanyɛ afee nɔ ni sa. Shi kɛlɛ, nɔ ni hi jogbaŋŋ ji ní wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛtsɔ sɔlemɔi anɔ. Lala 55:23 lɛ kɛɔ akɛ: “Shɛ ojatsu lɛ ofɔ̃ Yehowa nɔ, ni lɛ eeehiɛ omli; eŋmɛŋ gbɛ gbi ko gbi ko ni jalɔ adidã.” Belɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, “okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ.”—Abɛi 3:5, 6.

Awerɛhoyeli Naa ni Aaadamɔ Beni Mɔ ko Egbo

9-11. (a) Mɛni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔnyɛ wɔdamɔ awerɛhoyeli naa kɛ́ wɔsuɔlɔ ko gbo? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Hana nɔkwɛmɔnɔ lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa?

9 Kɛ́ gbele ŋɔ wekunyo ko kɛtee lɛ, nɔ̃ kpele ni eŋmɛɛ amɛ lɛ baanyɛ aha amɛye awerɛho waa. Beni Sara ni ji Abraham ŋa ni esumɔɔ lɛ waa lɛ gbo lɛ, Abraham fó lɛ. (1 Mose 23:2) Yesu po ni ji mɔ ni eye emuu lɛ “fó” beni enaanyo Lazaro gbo lɛ. (Yohane 11:35) No hewɔ lɛ, eji wɔfɔmɔsu akɛ mɔ aaaye awerɛho kɛ́ esuɔlɔ ko gbo. Kɛlɛ, Kristofoi le akɛ gbohiiashitee ko baaba. (Bɔfoi lɛ Asaji 24:15) Enɛ hewɔ lɛ, amɛyeee “ŋkɔmɔ tamɔ mɛi ni eshwɛ lɛ, mɛi ni bɛ nɔhiɛkamɔ ko lɛ.”—1 Tesalonikabii 4:13.

10 Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔdamɔ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa? Ekolɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ko baaye abua. Bei pii lɛ kɛ́ wɔnaanyo ko fã gbɛ lɛ, wɔyeee awerɛho tsɔ ejaakɛ wɔmiikpa gbɛ akɛ wɔbaana lɛ ekoŋŋ kɛ́ eba. Kɛ́ wɔná susumɔ ni tamɔ nɛkɛ yɛ Kristofonyo anɔkwafo ko ni egbo lɛ he lɛ, ekolɛ no haŋ wɔye awerɛho pii ejaakɛ wɔle akɛ ebaaná gbohiiashitee.—Jajelɔ 7:1.

11 Kɛ́ wɔkɛ wɔhe fɔ̃ “miishɛjemɔ fɛɛ Nyɔŋmɔ lɛ” nɔ kwraa kɛmɔ shi lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ awerɛho ni wɔyeɔ kɛ́ mɔ ko gbo lɛ naa. (2 Korintobii 1:3, 4) Nɔ ni Hana ni ji yoo okulafo ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ fee lɛ he ní wɔɔsusu lɛ hu baanyɛ aye abua wɔ. Etsɔ okulafo beni ebote gbalashihilɛ mli afii kpawo pɛ sɛɛ. Shi beni eye afii 84 po lɛ, no mli lɛ eeya nɔ ekɛ jamɔ krɔŋŋ miiha Yehowa yɛ sɔlemɔwe lɛ. (Luka 2:36-38) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ hetuu-kɛhamɔ shihilɛ gbɛ ni ekɔ nɛɛ ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ awerɛhoyeli kɛ shoofeemɔ naa. Wɔhe ní wɔkɛaawo Kristofoi anitsumɔi amli daa, ní Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ fata he lɛ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa.

Kaai Krokomɛi Anaa ni Wɔɔdamɔ

12. Mɛɛ weku shihilɛ mli kaa Kristofoi komɛi enyɛ edamɔ naa?

12 Esa akɛ Kristofoi komɛi hu adamɔ kaai ni akɛkpeɔ yɛ weku shihilɛ mli lɛ anaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ ateŋ mɔ kome fite gbala lɛ, kwɛ bɔ ni enɛ baanyɛ afite nii aha! Akɛni hefatalɔ ni aje esɛɛ lɛ naa kpɛɔ ehe ni ewerɛ hoɔ ehe hewɔ lɛ, ekolɛ enɛ haŋ enyɛ ewɔ ni ebaafó aahu. Ekolɛ nitsumɔi bibii komɛi atsumɔ baafee lɛ ahuntoo aahu akɛ no baaha etɔ̃ loo ekɛ osharai aba. Ekolɛ hefatalɔ ni aje esɛɛ nɛɛ nyɛŋ nii aye, ebaatã loo, ni ebaahao yɛ henumɔŋ. Enɛ baanyɛ aha ewa kɛha lɛ akɛ ekɛ ehe baawo Kristofoi anitsumɔi amli. Ni kwɛ bɔ ni enɛ baasa bii lɛ ahe eha!

13, 14. (a) Mɛɛ hewalɛwoo sɔlemɔ ni Salomo sɔle beni ajɔɔ sɔlemɔwe lɛ nɔ lɛ haa onáa? (b) Mɛni hewɔ wɔsɔleɔ kɛbiɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ?

13 Kɛ́ wɔkɛ kaai ni tamɔ enɛɛmɛi kpe lɛ, Yehowa kɛ yelikɛbuamɔ ni he hiaa wɔ lɛ haa wɔ. (Lala 94:19) Wɔnaa nɔ ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ boɔ ewebii lɛ asɔlemɔi atoi lɛ yɛ wiemɔi ni yɔɔ sɔlemɔ ni Maŋtsɛ Salomo sɔle eha Yehowa beni ajɔɔ sɔlemɔwe lɛ nɔ lɛ mli. Salomo sɔle eha Nyɔŋmɔ akɛ: “Nɔ sɔlemɔ fɛɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ fɛɛ faikpamɔ ní mɔ ko loo omaŋ Israel fɛɛ aaakpa lɛ, kɛ́ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ le nɔ haomɔ ní yɔɔ etsui mli, ni ebagbɛ enijiaŋ etsɔɔ nɛkɛ shĩa nɛɛ lɛ: no lɛ bo toi yɛ ŋwɛi ní ji oshihilɛhe lɛ, ni oŋɔfa, ni ofee, ni owo mɔ fɛɛ mɔ nyɔmɔ yɛ enifeemɔ nii lɛ fɛɛ naa, bɔ ni ole etsuiŋ lɛ; ejaakɛ bo okome too ole gbɔmɛi abii fɛɛ atsuiiaŋ! beni afee ní amɛsheo gbeyei gbii abɔ fɛɛ ní amɛyɔɔ shikpɔŋ lɛ ní oŋɔha wɔtsɛmɛi lɛ nɔ lɛ.”—1 Maŋtsɛmɛi 8:38-40.

14 Ebaafee nɔ ni hi jogbaŋŋ akɛ wɔɔya nɔ wɔsɔle kɛbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ. (Mateo 7:7-11) Mumɔ lɛ yibii lɛ ekomɛi ji miishɛɛ kɛ hejɔlɛ loo toiŋjɔlɛ. (Galatabii 5:22, 23) Kwɛ bɔ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli ehaa kɛ́ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ ha wɔsɔlemɔi lɛ ahetoo—enɛ haa miishɛɛ bayeɔ awerɛho najiaŋ, ni toiŋjɔlɛ hu bayeɔ piŋmɔ lɛ najiaŋ!

15. Mɛɛ ŋmalɛi baanyɛ aye abua wɔ koni wɔba yeyeeyefeemɔ shi?

15 Esa akɛ wɔkpa gbɛ akɛ wɔtsui baanyɛ aye beni wɔdamɔɔ jaramɔ shihilɛ ko ni mli wa naa lɛ. Shi kɛ hooo kwraa lɛ wɔbaanyɛ wɔba yeyeeyefeemɔi nɛɛ ekomɛi ashi kɛ́ wɔha Yesu wiemɔi nɛɛ hi wɔjwɛŋmɔŋ. Ewie akɛ: “Nyɛkafea yeyeeye yɛ nyɛwala hewɔ, nɔ ni nyɛaaye kɛ nɔ ni nyɛaanu, aloo nyɛgbɔmɔtso lɛ hewɔ, nɔ ni nyɛaawo. ... Shi nyɛtaoa Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ kɛ ejalɛ lɛ tsutsu, ni akɛ nii nɛɛ fɛɛ aaafata he aha nyɛ.” (Mateo 6:25, 33, 34) Bɔfo Petro woɔ wɔ hewalɛ akɛ ‘wɔŋɔ wɔhaomɔ fɛɛ wɔfɔ Nyɔŋmɔ nɔ, ejaakɛ lɛ ejwɛŋɔ wɔnɔ.’ (1 Petro 5:6, 7) Eja gbɛ akɛ wɔɔbɔ mɔdɛŋ wɔtsu naagba ko he nii. Shi kɛ́ wɔfee nɔ ni wɔbaanyɛ yɛ naagba lɛ he lɛ, yeyeeye ni wɔɔya nɔ wɔfee yɛ he lɛ nyɛŋ aye abua wɔ shi moŋ sɔlemɔ ji nɔ ni baanyɛ aye abua wɔ. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Gbɛ ní onyiɛ nɔ lɛ, ŋɔɔfɔ̃ Yehowa nɔ, ní oŋɔ ohiɛ ofɔ̃ enɔ, ni eeefee.”—Lala 37:5.

16, 17. (a) Mɛni hewɔ wɔnyɛŋ wɔye wɔhe kwraa kɛjɛ yeyeeyefeemɔ he lɛ? (b) Kɛ́ wɔkɛ ŋaawoo ni yɔɔ Filipibii 4:6, 7 lɛ tsu nii lɛ, mɛni wɔbaaná?

16 Paulo ŋma akɛ: “Nyɛkahaoa yɛ nɔ ko nɔ ko he, shi moŋ nɔ fɛɛ nɔ mli lɛ nyɛkɛ sɔlemɔ kɛ faikpamɔ kɛ shidaa atsia nyɛtutɔmɔi lɛ atã yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ; ni Nyɔŋmɔ hejɔlɛ ni fe jwɛŋmɔi fɛɛ lɛ aaato nyɛtsuii kɛ nyɛjwɛŋmɔi lɛ yɛ Kristo Yesu mli!” (Filipibii 4:6, 7) Yɛ fɔmɔ su naa lɛ, Adam shwiei ni yeee emuu lɛ nyɛŋ aye amɛhe kwraa kɛjɛ yeyeeyefeemɔ he. (Romabii 5:12) Esau ŋamɛi ni ji Hitbii lɛ ‘fee’ Isak kɛ Rebeka ni ji Esau fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ “mumɔ nidɔɔnii.” (1 Mose 26:34, 35) Ekolɛ hela ha Kristofoi komɛi tamɔ Timoteo kɛ Trofimo fee yeyeeye. (1 Timoteo 5:23; 2 Timoteo 4:20) Paulo fee yeyeeye yɛ enanemɛi heyelilɔi ahewɔ. (2 Korintobii 11:28) Shi ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ yɛ be fɛɛ be kɛha mɛi ni sumɔɔ lɛ lɛ.—Lala 65:3.

17 “Hejɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ” fiɔ wɔsɛɛ ni eshɛjeɔ wɔmii beni wɔmɛɔ Yehowa gbi lɛ. (Filipibii 4:9) Yehowa lɛ, “musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ” ni, ‘ehi ni eŋɔfaa mra,’ ni “ekaiɔ akɛ sũ kɛkɛ ji wɔ.” (2 Mose 34:6; Lala 86:5; 103:13, 14) No hewɔ lɛ, nyɛhaa ‘wɔtsia wɔtutɔmɔi lɛ atã yɛ ehiɛ’ ejaakɛ no feemɔ baaha wɔná “Nyɔŋmɔ hejɔlɛ,” ni ji nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli waa ni adesai nyɛŋ sɛɛ mo aja lɛ eko.

18. Taakɛ atsɔɔ mli yɛ Hiob 42:5 lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni mɔ anyɛ ‘ana’ Nyɔŋmɔ?

18 Kɛ́ Nyɔŋmɔ ha wɔsɔlemɔi ahetoo lɛ, wɔnáa nɔmimaa akɛ ekɛ wɔ yɛ. Beni Hiob eŋmɛ etsui shi yɛ kaai ni ba enɔ lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mitoi kɛkɛ mikɛnu ohe [Yehowa]; shi agbɛnɛ mihiŋmɛi enao.” (Hiob 42:5) Kɛ́ wɔyɛ niiashishinumɔ hiŋmɛi kɛ hemɔkɛyeli, ni wɔhiɛ sɔɔ nii lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ wɔ yeɔ ehaa lɛ nɔ ni ‘wɔna’ lɛ jogbaŋŋ. Kwɛ bɔ ni wekukpaa ni tamɔ nɛkɛ haa wɔnáa tsuiŋ kɛ jwɛŋmɔŋ toiŋjɔlɛ!

19. Kɛ́ ‘wɔŋɔ wɔhaomɔi fɛɛ wɔfɔ Yehowa nɔ’ lɛ, mɛni baajɛ mli kɛba?

19 Kɛ́ ‘wɔŋɔ wɔhaomɔi fɛɛ wɔfɔ Yehowa nɔ’ lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ tsui ni nyɔɔ mɔ mli ni buɔ wɔtsuii kɛ wɔjwɛŋmɔŋ nyɛmɔi ahe lɛ aŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli. Wɔbaanu he yɛ wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ mli tɔ̃ɔ akɛ wɔye wɔhe kɛjɛ yeyeeyefeemɔ, gbeyeishemɔ kɛ tsuifãa he. Enɛ haŋ haomɔ kɛ yeyeeyefeemɔ aye wɔjwɛŋmɔi anɔ.

20, 21. (a) Mɛɛ odaseyeli Stefano sane lɛ kɛhaa wɔ ni tsɔɔ akɛ mɔ tsui baanyɛ anyɔ emli beni awaa lɛ yi? (b) Tsĩi nɔkwɛmɔnɔ ko ni ba yɛ wɔbe nɛɛ mli ni tsɔɔ mɛi ni tsui nyɔ amɛmli beni aŋmɛɔ amɛtsui shi yɛ kaai amli lɛ tã.

20 Kaselɔ Stefano ha etsui nyɔ emli beni eŋmɛɔ etsui shi yɛ ehemɔkɛyeli lɛ he kaa ni naa wa lɛ mli lɛ. Dani eeemu edaseyeli lɛ naa lɛ, mɛi fɛɛ ni yɔɔ akuashɔŋ lɛ mli lɛ ‘na ehiɛ tamɔ Nyɔŋmɔ bɔfo ko hiɛ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 6:15) Ehiɛ tsɔɔ akɛ etsui enyɔ emli—tamɔ ŋwɛibɔfo ni ji Nyɔŋmɔ tsulɔ. Beni Stefano kpa kojolɔi lɛ ahe mama yɛ fɔ ni amɛyeɔ yɛ Yesu gbele lɛ he lɛ sɛɛ lɛ, “etsurɔ amɛtsuiiaŋ, ni amɛkpe amɛnyanyɔji ashishi amɛshwie enɔ.” Stefano ‘ni Mumɔ krɔŋkrɔŋ eyi lɛ obɔ lɛ kwɛ ŋwɛi gãa, ni ena Nyɔŋmɔ anunyam lɛ kɛ Yesu ni edamɔ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ.’ Akɛni ninaa nɛɛ wo Stefano hewalɛ hewɔ lɛ, eye anɔkwa kɛtee gbele mli. (Bɔfoi lɛ Asaji 7:52-60) Eyɛ mli akɛ wɔnine shɛɛɛ ninaai anɔ moŋ, shi wɔbaanyɛ wɔná toiŋjɔlɛ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ eko beni awaa wɔyi.

21 Susumɔ saji ni Kristofoi komɛi wie dani Nazibii lɛ gbe amɛ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ he okwɛ. Beni amɛteŋ mɔ kome gbaa niiashikpamɔ ni ená yɛ saneyelihe lɛ, ewie akɛ: “Abu mi gbele fɔ. Beni minu enɛ lɛ, miwie wɔ-Nuŋtsɔ lɛ wiemɔ ni kɛɛ akɛ, ‘Ye anɔkwa kɛya gbele mli’ lɛ kɛ wiemɔi fioo komɛi, kɛkɛ ni akɛ saneyeli lɛ fɛɛ ba naagbee. . . . Shi nyɛkahaa enɛ miihao nyɛ. Ejaakɛ miyɛ toiŋjɔlɛ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli, ni nyɛjwɛŋmɔ nyɛŋ he ashɛ!” Kristofonyo oblanyo ko ni abu lɛ gbele fɔ akɛ abaafo eyitso lɛ ŋma kɛyaha efɔlɔi akɛ: “Atswa fe maŋkɛ 12. Miyɛ be ni manyɛ mikɛtsake mijwɛŋmɔ. Ei! eji mikwa wɔ-Nuŋtsɔ lɛ kulɛ, ani manyɛ maná miishɛɛ ekoŋŋ yɛ je nɛŋ? Ebaŋ lɛ nakai kɔkɔɔkɔ! Shi amrɔ nɛɛ nyɛyɛ nɔmimaa akɛ miishi je nɛŋ ákɛ mɔ ni yɔɔ miishɛɛ kɛ toiŋjɔlɛ.” Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yehowa yeɔ buaa enɔkwa tsuji.

Obaanyɛ Oŋmɛ Otsui Shi!

22, 23. Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ obaanyɛ oná be mli ni okɛ tsuishiŋmɛɛ mɛɔ Yehowa gbi lɛ?

22 Ekolɛ okɛ naagbai komɛi ni wɔsusu he lɛ eko ekpeŋ. Kɛlɛ, Hiob ni ji Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔ lɛ wie yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ: “Gbɔmɔ ni yoo fɔ́ lɛ yɔɔ nɛɛ, kukuoo kɛkɛ ji egbii lɛ, ni emli eyi tɔ́ kɛ haomɔ sɔŋŋ.” (Hiob 14:1) Ekolɛ oji fɔlɔ ni miibɔ mɔdɛŋ waa koni okɛ Biblia mli gbɛtsɔɔmɔi aha obii lɛ. Esa akɛ amɛŋmɛ amɛtsui shi yɛ kaai amli yɛ skul, shi kwɛ bɔ ni obaaná miishɛɛ kɛ́ amɛdamɔ shi shiŋŋ kɛfi Yehowa kɛ ejalɛ mlai lɛ asɛɛ! Ekolɛ bo hu okɛ shihilɛi ni mli wawai kɛ kaai miikpe yɛ onitsumɔhe lɛ. Obaanyɛ oŋmɛ wɔtsui shi yɛ naagbai nɛɛ kɛ ekrokomɛi amli, ejaakɛ ‘daa nɛɛ Yehowa tereɔ ojatsui lɛ ehaa bo.’—Lala 68:20.

23 Ekolɛ obaasusu akɛ mɔ folo ko kɛkɛ ji bo, shi kaimɔ akɛ Yehowa hiɛ kpaŋ onitsumɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni ogbo yɛ egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hewɔ lɛ nɔ kɔkɔɔkɔ. (Hebribii 6:10) Yɛ eyelikɛbuamɔ naa lɛ, obaanyɛ oŋmɛ otsui shi yɛ hemɔkɛyeli he kaai amli. No hewɔ lɛ, okɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ afata ogbɛjianɔtoo he ni osɔle yɛ he. No baanyɛ aha oná hekɛnɔfɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ baajɔɔ bo ni ebaaye ebua bo be mli ni okɛ tsuishiŋmɛɛ mɛɔ Yehowa gbi lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ tsuishiŋmɛɛ he hiaa Kristofoi lɛ?

• Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ hela kɛ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa?

• Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ yeɔ buaa wɔ koni wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ kaai amli?

• Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛ tsuishiŋmɛɛ amɛ Yehowa gbi lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Wɔhe ni wɔkɛfɔ̃ɔ Yehowa nɔ lɛ yeɔ buaa wɔ ni wɔdamɔɔ awerɛhoyeli ni gbele kɛbaa lɛ naa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Sɔlemɔ ni jɛ tsuiŋ yeɔ buaa wɔ koni wɔnyɛ wɔŋmɛ wɔtsui shi yɛ hemɔkɛyeli he kaai amli