Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Gbɔmɔ Kɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa Te Aaafee Tɛŋŋ Aná?

Gbɔmɔ Kɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa Te Aaafee Tɛŋŋ Aná?

Gbɔmɔ Kɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa Te Aaafee Tɛŋŋ Aná?

BƆFO PAULO ŋma akɛ: “Heloo jwɛŋmɔ lɛ, gbele ni, shi mumɔ jwɛŋmɔ lɛ, wala kɛ hejɔlɛ ni.” (Romabii 8:6) Bɔfo Paulo kɛ nɔ ni eŋma lɛ miitsɔɔ akɛ mɔ ko nyɛŋ afee nɔ ni esumɔɔ loo eha eshafeemɔ sui akudɔ lɛ ni ekɛɛ akɛ ekɛ Nyɔŋmɔ yɛ wekukpãa kpakpa, ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbɔmɔ ji lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ eji gbele kɛ wala sane. Kɛ́ akɛɛ mɔ ni jwɛŋɔ mumɔŋ nibii ahe lɛ naa “wala kɛ hejɔlɛ” lɛ mɛni etsɔɔ? Biblia lɛ tsɔɔ akɛ gbɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ ebuuu ehe fɔ́, ni wekukpaa kpakpa kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni ebaaná naanɔ wala wɔsɛɛ. (Romabii 6:23; Filipibii 4:7) Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Yesu kɛɛ akɛ: “Mɛi ni hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ yɛ miishɛɛ”!—Mateo 5:3, NW.

Wolo nɛɛ ni ookane lɛ po tsɔɔ akɛ oosumɔ ni oná okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa, ni nilee yɛ mli akɛ oofee nakai. Shi kɛlɛ mɛi hiɛ susumɔi srɔtoi yɛ sane nɛɛ he, no hewɔ lɛ ekolɛ obaabi ohe akɛ: ‘Mɛni tsɔɔ akɛ mɔ ko kɛ Nyɔŋmɔ yɛ wekukpãa kpakpa? Ni te mɔ aaafee tɛŋŋ ená wekukpãa nɛɛ?’

“Kristo Jwɛŋmɔ” Lɛ

Bɔfo Paulo wie nibii pii yɛ mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa ni aaaná lɛ he kɛfata nɔ ni ewie ni kɔɔ bɔ ni wekukpãa nɛɛ he hiaa ha lɛ kɛ sɛɛnamɔ ni yɔɔ he lɛ he. Paulo gbála srɔtofeemɔ ni yɔɔ gbɔmɔ ni tiuɔ heloo lɛ akɔnɔi lɛ asɛɛ kɛ mumɔŋ gbɔmɔ ni ji gbɔmɔ ni buɔ nibii ni kɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ he lɛ waa lɛ mli eha Kristofoi ni hi blema Korinto maŋtiase lɛ mli lɛ. Paulo ŋma akɛ: “Gbɔmɔ su ni akɛfɔ́ lɛ lɛ heee Nyɔŋmɔ Mumɔ lɛ nii lɛ; ejaakɛ efeɔ lɛ akɛ kwashiai asane ni.” Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Paulo tsɔɔ mli akɛ mumɔŋ gbɔmɔ hiɛ “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ eko.—1 Korintobii 2:14-16.

“Kristo jwɛŋmɔ” lɛ eko ni mɔ ko aaahiɛ lɛ tsɔɔ akɛ ‘ejwɛŋmɔ tamɔ Kristo Yesu nɔ̃’ lɛ. (Romabii 15:5; Filipibii 2:5) Kɛ́ wɔɔwie he yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, etsɔɔ akɛ mumɔŋ gbɔmɔ susuɔ nii ahe tamɔ Yesu ni enyiɛɔ Enanemaahei lɛ asɛɛ. (1 Petro 2:21; 4:1) Kɛ mɔ ko tee nɔ ekase Kristo jwɛŋmɔ lɛ, enáa ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa, ni wekukpãa lɛ mli waa daa, ni nakai ni efeɔ hu baaha ená “wala kɛ hejɔlɛ” wɔsɛɛ.—Romabii 13:14.

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔle “Kristo Jwɛŋmɔ” Lɛ

Dani mɔ ko aaajwɛŋ tamɔ bɔ ni Kristo jwɛŋɔ lɛ, klɛŋklɛŋ lɛ esa akɛ ele bɔ ni Kristo susuɔ nii ahe ehaa. No hewɔ lɛ, nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni ehe hiaa ni mɔ afee koni ená ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa ji, bɔ ni Yesu susuɔ nii ahe ehaa lɛ ni eeele. Shi mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ole mɔ ko ni hi shi aaafee afii 2,000 ni eho nɛ lɛ jwɛŋmɔ? Ojogbaŋŋ, ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ otsɔ ole omaŋ lɛ mli blema bii ni he gbɛi lɛ ahe saji? Ekolɛ okane amɛhe saji. Nakai nɔŋŋ Yesu he saji ni aŋmala lɛ kanemɔ ji gbɛ ni he hiaa ni atsɔɔ nɔ aleɔ Kristo jwɛŋmɔ lɛ.—Yohane 17:3.

Aŋmala woji ejwɛ ni wieɔ Yesu he saji, ni no ji Sanekpakpai lɛ ni Mateo, Marko, Luka, kɛ Yohane ŋmala lɛ. Woji nɛɛ ni oookane jogbaŋŋ lɛ baaye abua bo ní oyɔse bɔ ni Yesu susuɔ nii ahe ehaa, bɔ ni enuɔ nii ahe ehaa, kɛ nɔ ni kanyaa lɛ kɛfeɔ nii lɛ. Kɛ́ oŋɔ be kɛjwɛŋ Yesu he nii ni okaneɔ lɛ nɔ lɛ, ebaaha ofee mɔ ni eji lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔ mli. Kɛ́ amrɔ nɛɛ obuɔ ohe akɛ Kristo sɛɛnyiɛlɔ po lɛ, nikanemɔ kɛ niianɔjwɛŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ baaye abua bo ‘ni oya nɔ oshwere yɛ wɔ-Nuŋtsɔ kɛ yiwalaherelɔ Yesu Kristo duromɔ kɛ nilee lɛ mli.’—2 Petro 3:18.

Ha enɛ ahi ojwɛŋmɔ mli beni wɔsusuɔ saji komɛi ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli lɛ ahe, koni wɔkɛna nɔ hewɔ ni abaanyɛ akɛɛ kɛ nɔmimaa akɛ Yesu hi shi akɛ mɔ ni wekukpãa kpakpa kã ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. No sɛɛ lɛ, bi ohe bɔ ni ooofee onyiɛ nɔkwɛmɔnɔ ni efee lɛ sɛɛ.—Yohane 13:15.

“Mumɔ lɛ Yibii” lɛ Haa Anáa Akɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa

Luka ní ŋma Sanekpakpa lɛ eko lɛ bɔ amaniɛ akɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ba Yesu nɔ beni abaptisi lɛ lɛ, ni “Mumɔ krɔŋkrɔŋ” ‘yi’ Yesu “obɔ̃.” (Luka 3:21, 22; 4:1) Yesu hu ha esɛɛnyiɛlɔi lɛ na bɔ ni ehe hiaa akɛ amɛaaha Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ loo ‘emumɔ’ lɛ akudɔ amɛ. (1 Mose 1:2; Luka 11:9-13) Mɛni hewɔ enɛ he hiaa waa lɛ? Ejaakɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yɛ hewalɛ ni ekɛaatsake mɔ ko jwɛŋmɔ, koni ebɔi nii ahe jwɛŋmɔ tamɔ Kristo. (Romabii 12:1, 2) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa anáa sui tamɔ ‘suɔmɔ, miishɛɛ, hejɔlɛ, tsuishitoo, mlihilɛ, ejurɔfeemɔ, hemɔkɛyeli, mlijɔlɛ, henɔyeli.’ Sui nɛɛ ní Biblia lɛ tsɛɔ lɛ akɛ “mumɔ lɛ yibii” lɛ ní mɔ ko aaajie lɛ kpo lɛ tsɔɔ akɛ mɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ yɛ wekukpãa kpakpa. (Galatabii 5:22, 23) Yɛ kukufoo mli lɛ, mɔ ni kɛ Nyɔŋmɔ yɔɔ wekukpãa kpakpa lɛ ji mɔ ni haa Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔɔ lɛ.

Yesu jie mumɔ lɛ yibii lɛ kpo yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli fɛɛ. Ejie sui tamɔ suɔmɔ, mlihilɛ, kɛ ejurɔfeemɔ kpo titri yɛ bɔ ni ekɛ mɛi ni abuɔ amɛ akɛ amɛbɛ nɔ ko mli yɛ shihilɛ mli lɛ ye ha lɛ mli. (Mateo 9:36) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ amaniɛ ko ni bɔfo Yohane bɔ lɛ he okwɛ. Eŋma akɛ: ‘Beni Yesu hoɔ lɛ, ena nuu ko ni eshwila kɛjɛ efɔmɔ mli.’ Yesu kaselɔi lɛ hu na nuu nɛɛ shi amɛbu lɛ akɛ eshafeelɔ. Amɛbi akɛ: “Namɔ fee esha, mɔnɛ loo efɔlɔi?” Nuu lɛ kutsoŋbii lɛ hu na lɛ, shi amɛbu lɛ akɛ eji sisɛ̃lɔ kɛkɛ. Amɛkɛɛ akɛ: “Ani jeee mɔ ni kulɛ etáa shi ni esisɛ̃ɔ lɛ nɛ?” Shi Yesu bu shwilafo nɛɛ akɛ mɔ ko ni yelikɛbuamɔ he miihia lɛ. Ekɛ shwilafo lɛ wie ni etsa lɛ.—Yohane 9:1-8.

Mɛni sane nɛɛ kɛɔ bo yɛ Kristo jwɛŋmɔ lɛ he? Klɛŋklɛŋ lɛ Yesu ekuuu ehiɛ eshwieee mɛi ni baa shi lɛ anɔ, shi moŋ ena amɛ mɔbɔ. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, eŋɔɔ efɔɔ enɔ ni eyeɔ ebuaa mɛi ni ehia amɛ lɛ. Kɛ́ okwɛ lɛ, ani oonyiɛ Yesu nanemaahei lɛ asɛɛ? Ani obuɔ mɛi taakɛ Yesu bu amɛ lɛ, ni okɛ yelikɛbuamɔ ni baaha amɛshihilɛ ahi ni amɛná wɔsɛɛ be he hiɛnɔkamɔ kpakpa lɛ haa amɛ? Aloo okɛ mɛi ni abuɔ waa lɛ yeɔ jogbaŋŋ ni okuɔ ohiɛ oshwieɔ mɛi ni abuuu amɛ lɛ anɔ? Kɛ́ okɛ mɛi yeɔ taakɛ Yesu fee lɛ, no lɛ oobɔ mɔdɛŋ waa yɛ enanemaahei lɛ asɛɛnyiɛmɔ lɛ mli.—Lala 72:12-14.

Sɔlemɔ Haa Anáa Akɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa

Sanekpakpai lɛ amli saji tsɔɔ akɛ Yesu fɔɔ Nyɔŋmɔ bɛŋkɛmɔ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ. (Marko 1:35; Luka 5:16; 22:41) Beni Yesu sɔmɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ejeɔ gbɛ etoɔ be kɛha sɔlemɔ. Kaselɔ Mateo ŋma akɛ: ‘Beni Yesu wo asafoi lɛ agbɛ lɛ, ekwɔ gɔŋ lɛ, ekome too, ní eyasɔle.’ (Mateo 14:23) Bei nɛɛ ni Yesu ye ni ekome ekɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ gba sane lɛ wo lɛ hewalɛ. (Mateo 26:36-44) Ŋmɛnɛ hu, mɛi ni wekukpaa kpakpa yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ŋɔɔ hegbɛi ni amɛnáa lɛ ni amɛkɛ Nyɔŋmɔ gbaa sane, ejaakɛ amɛle akɛ nakai feemɔ baaha wekukpaa ni kã amɛkɛ Bɔlɔ lɛ teŋ lɛ mli awa, ni ebaaye ebua amɛ ni amɛsusu nii ahe jogbaŋŋ tamɔ Kristo.

Bei pii lɛ, Yesu ŋɔɔ be babaoo kɛsɔleɔ. (Yohane 17:1-26) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, dani Yesu aaahala hii 12 ni batsɔmɔ ebɔfoi lɛ, ‘eyiŋ etee sɔlemɔ yɛ gɔŋ lɛ nɔ, ni eshi kpe nyɔɔŋnyɔɔŋ fɛɛ eesɔle eetsɛ́ Nyɔŋmɔ.’ (Luka 6:12) Mɛi ni wekukpãa kpakpa yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ kaseɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ, eyɛ mli akɛ no etsɔɔɔ doo akɛ amɛbaasɔle nyɔɔŋnyɔɔŋ fɛɛ. Dani amɛaakpɛ amɛyiŋ yɛ saji ni he hiaa ahe lɛ, amɛŋɔɔ be ni fa kɛsɔleɔ kɛbiɔ Nyɔŋmɔ koni eha emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ atsɔɔ amɛ gbɛ ni amɛhala nibii ni baaha wekukpãa ni yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ahi fe tsutsu nɔ̃ lɛ.

Yesu sɔleɔ kɛ hiɛdɔɔ hu, ni esa akɛ wɔkase enɛ yɛ wɔsɔlemɔi amli. Kadimɔ nɔ ni Luka ŋma yɛ bɔ ni Yesu sɔle ha yɛ gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ agbe lɛ lɛ he. ‘Beni ehe jaraa lɛ lɛ, eha esɔlemɔ lɛ mli wa. Ni ehe latsaa tsɔ̃ tamɔ lákulibii ni tsereɔ shwieɔ shi.’ (Luka 22:44) Yesu kɛ hiɛdɔɔ esɔle dã, shi beni ekɛ kaa ni naa wa fe fɛɛ lɛ kpe yɛ eshihilɛ akɛ gbɔmɔ lɛ mli lɛ, eha esɔlemɔ lɛ “mli wa”—ni aha esɔlemɔ lɛ hetoo. (Hebribii 5:7) Mɛi ni wekukpãa kpakpa yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ nyiɛɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ. Kɛ́ amɛkɛ kaai ni mli wa diɛŋtsɛ kpe lɛ, amɛhaa amɛsɔlemɔi lɛ ‘amli waa,’ ni amɛbiɔ Nyɔŋmɔ koni eha amɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ, etsɔɔ amɛ gbɛ, ni eye ebua amɛ.

Akɛni Yesu sumɔɔ sɔlemɔ waa hewɔ lɛ, ebɛ naakpɛɛ akɛ ekaselɔi lɛ ná he miishɛɛ akɛ amɛaakase enifeemɔ nɛɛ. No hewɔ lɛ amɛkɛɛ lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, tsɔɔmɔ wɔ sɔlemɔ.” (Luka 11:1) Nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ni wekukpãa kpakpa yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ ní miisumɔ ni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akudɔ amɛ lɛ nyiɛɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ yɛ bɔ ni amɛsɔleɔ amɛhaa Nyɔŋmɔ lɛ mli. Sɔlemɔ haa anáa akɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa.

Sanekpakpa lɛ Shiɛmɔ Haa Anáa Akɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa Kpakpa

Marko bɔ amaniɛ ko yɛ Sanekpakpa ni eŋma lɛ mli lɛ akɛ Yesu tsa helatsɛmɛi aahu kɛyashi jenamɔ yi wa. Enɔ jetsɛremɔ leebi maŋkpa beni ekome eesɔle lɛ, ebɔfoi lɛ babɔ lɛ amaniɛ akɛ mɛi babaoo miitao lɛ, ekolɛ amɛmiitao ni etsá amɛ. Shi Yesu kɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛhaa wɔyaa maji ní jwere wɔhewɔhewɔ nɛɛ amli, koni mayashiɛ yɛ jɛi hu.’ Kɛkɛ ni Yesu tsɔɔ nɔ hewɔ ni ekɛɛ nakai lɛ mli akɛ: “Ejaakɛ no hewɔ miba.” (Marko 1:32-38; Luka 4:43) Eyɛ mli akɛ Yesu buɔ helatsamɔ akɛ nifeemɔ ni he miihia moŋ, shi Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ ji enitsumɔ titri.—Marko 1:14, 15.

Nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ lɛ, Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ ji kadimɔ nii ni haa ayɔseɔ mɛi ni hiɛ Kristo jwɛŋmɔ lɛ. Yesu fã mɛi fɛɛ ni miitao amɛtsɔmɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi, . . . ni nyɛtsɔɔ amɛ ni amɛye nii fiaa ni mikɛɛ nyɛ lɛ nɔ.” (Mateo 28:19, 20) Kɛfata he lɛ, Yesu gba akɛ: “Aaashiɛ maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa nɛɛ atsɔɔ je nɛŋ fɛɛ, ní akɛye jeŋmaji lɛ fɛɛ odase; ni no dani naagbee lɛ aaaba.” (Mateo 24:14) Akɛni Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ abaatsɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ hewalɛ nɔ ashiɛ hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko kɛ ehe wo nitsumɔ nɛɛ mli jogbaŋŋ lɛ, no tsɔɔ akɛ wekukpãa kpakpa yɛ mɔ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.—Bɔfoi lɛ Asaji 1:8.

Kɛ́ aaashiɛ Maŋtsɛyeli sanekpakpa lɛ atsɔɔ je lɛŋ bii fɛɛ lɛ, no lɛ ebiɔ ni mɛi akpekpei abɔ afee ekome kɛtsu enɛ. (Yohane 17:20, 21) Mɛi ni kɛ amɛhe woɔ nitsumɔ nɛɛ mli lɛ ji mɛi ni wekukpãa kpakpa yɔɔ amɛkɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni agbɛnɛ hu ato amɛhe gbɛjianɔ ni amɛkɛ ekomefeemɔ shiɛɔ yɛ jeŋ fɛɛ. Ani obaanyɛ okɛ onine atsɔɔ mɛi ni nyiɛɔ Kristo nanemaahei lɛ asɛɛ, ni amɛshiɛɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ?

Ani Ooshɛ He?

Yɛ anɔkwale mli lɛ, ayɛ sui krokomɛi ni haa ayɔseɔ mɔ ko akɛ mɔ ni wekukpãa kpakpa yɔɔ ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ, shi ani ooshɛ nɔ ni wɔsusu he kɛtsɔ hiɛ lɛ ahe? Kɛ́ ootao ona lɛ, bi ohe akɛ: ‘Ani mikaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ daa ni mijwɛŋɔ nɔ ni mikaneɔ lɛ nɔ? Ani mijieɔ mumɔ lɛ yibii lɛ kpo yɛ mishihilɛ mli? Ani mifɔɔ sɔlemɔ? Ani miisumɔ ni mikɛ mɛi ni shiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ abɔ?’

Anɔkwayeli mli ni ooojɛ opɛi omli lɛ baanyɛ aye abua bo ní ona bɔ ni wekukpãa ni yɔɔ okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli wa ha. Wɔmiiwo bo hewalɛ ni ofee nibii ni he hiaa lɛ amrɔ nɛɛ bɔni afee ni onine ashɛ “wala kɛ hejɔlɛ” nɔ.—Romabii 8:6; Mateo 7:13, 14; 2 Petro 1:5-11.

[Akrabatsa/Mfonirii ni yɔɔ baafa 7]

GBƆMƆ KƐ NYƆŊMƆ TEŊ WEKUKPÃA HE OKADII

◆ Suɔmɔ ni ayɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ

◆ Mumɔ lɛ yibii lɛ kpojiemɔ

◆ Sɔlemɔ kɛha Nyɔŋmɔ daa kɛ hiɛdɔɔ ni akɛsɔleɔ

◆ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ni ashiɛɔ ahaa mɛi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Biblia lɛ baaye abua bo ní ole “Kristo jwɛŋmɔ” lɛ