Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Fɔlɔi—nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Yɛ Suɔmɔ Mli

Fɔlɔi—nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Yɛ Suɔmɔ Mli

Fɔlɔi—nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Yɛ Suɔmɔ Mli

“Nyɛfea nyɛnii fɛɛ yɛ suɔmɔ mli.”—1 KORINTOBII 16:14.

1. Te fɔlɔi nuɔ he amɛhaa tɛŋŋ kɛ́ amɛfɔ?

FƆLƆI pii baakpɛlɛ nɔ akɛ bifɔmɔ ji be ni haa anáa miishɛɛ waa yɛ shihilɛ mli lɛ ateŋ ekome. Yoofɔyoo ko ni atsɛɔ lɛ akɛ Aleah lɛ kɛɛ akɛ: “Beni mina mibiyoo ni mifɔ lɛ eŋmɔŋ lɛ hiɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, mimii shɛ mihe waa. Minu he akɛ ehe yɛ fɛo fe gbekɛbii fɛɛ ni mina pɛŋ.” Miishɛɛnamɔ be nɛɛ hu baanyɛ eha fɔlɔi ahao. Aleah wu kɛɛ akɛ: “Miye ŋkɔmɔ yɛ bɔ ni matsɔse mibiyoo lɛ koni ekpee shihilɛ mli naagbai lɛ anaa lɛ he.” Fɔlɔi pii yeɔ ŋkɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ, ni amɛyɔseɔ akɛ ehe miihia ni amɛtsɔse amɛbii yɛ suɔmɔ mli. Shi fɔlɔi ni ji Kristofoi ni sumɔɔ ni amɛtsɔse amɛbii yɛ suɔmɔ mli lɛ kɛ naagbai kpeɔ. Mɛni ji naagbai nɛɛ ekomɛi?

2. Mɛɛ naagbai fɔlɔi kɛkpeɔ?

2 Amrɔ nɛɛ wɔbote nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ naagbee gbii lɛ mli vii. Taakɛ agba afɔ shishi momo lɛ, je lɛ mli eyi obɔ kɛ mɛi ni edɔɔɔ mɔ he. Weku mli bii po ‘edɔɔɔ amɛhe’ ni amɛtsɔmɔ “trumui, mɛi ni he tseee, [“mɛi ni yeee anɔkwa,” NW] mɛi ni nyɛɛɛ amɛkɔnɔ nɔ amɛye, mɛi ni hiɛ yɔɔ la.” (2 Timoteo 3:1-5) Mɛi ni tamɔ nɛkɛ ni Kristofoi awekui amli bii kɛsharaa gbo kɛ gbiɛnaa lɛ baanyɛ aná bɔ ni amɛkɛ amɛhe yeɔ haa lɛ nɔ hewalɛ. Kɛfata he lɛ, fɔlɔi kɛ su ni akɛfɔ amɛ ni haaa amɛnyɛ amɛye amɛhe nɔ, ní haa amɛwieɔ wiemɔi ni yeɔ mɔ awui ní amɛhiɛ bɛ amɛhe nɔ, ní amɛkojoɔ yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ yɛ saji krokomɛi amli lɛ shiɔ mple.—Romabii 3:23; Yakobo 3:2, 8, 9.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ aye omanye yɛ amɛbii lɛ atsɔsemɔ mli?

3 Yɛ naagbai nɛɛ fɛɛ asɛɛ lɛ, fɔlɔi baanyɛ atsɔse amɛbii lɛ ni amɛná miishɛɛ ni amɛsumɔ Nyɔŋmɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Kɛtsɔ Biblia mli ŋaawoo nɛɛ ni amɛkɛaatsu nii lɛ nɔ, akɛ: “Nyɛfea nyɛnii fɛɛ yɛ suɔmɔ mli.” (1 Korintobii 16:14) Hɛɛ, suɔmɔ ji “emuuyeli kpãa.” (Kolosebii 3:14) Nyɛhaa wɔpɛia sui ni bɔfo Paulo wie he yɛ eklɛŋklɛŋ wolo ni eŋma kɛyaha Korintobii lɛ mli ni tsɔɔ akɛ mɔ ko yɛ suɔmɔ lɛ ateŋ etɛ mli, ní wɔsusu gbɛ̀i pɔtɛɛ komɛi ni fɔlɔi baanyɛ atsɔ nɔ amɛjie suɔmɔ kpo beni amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ he.—1 Korintobii 13:4-8.

Nɔ Hewɔ ni Esa akɛ Fɔlɔi Ato Amɛtsui Shi

4. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni fɔlɔi ato amɛtsui shi lɛ?

4 Paulo ŋma akɛ: “Suɔmɔ toɔ etsui shi.” (1 Korintobii 13:4) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “toɔ etsui shi” lɛ tsɔɔ tsuishiŋmɛɛ kɛ mli ni fuuu mra. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni fɔlɔ ato amɛtsui shi lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ fɔlɔi pii le yiŋtoi babaoo hewɔ ni esa akɛ amɛfee enɛ lɛ. Susumɔ fioo komɛi ahe okwɛ. Bei pii lɛ kɛ́ gbekɛbii miitao nɔ ko lɛ, amɛbiɔ aahu kɛkɛ lɛ nu efe ma. Kɛ́ fɔlɔ lɛ gba mli kpoo akɛ efeŋ po lɛ, ekolɛ gbekɛ lɛ baaya nɔ abi kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ abaatsu enibimɔ lɛ he nii aha lɛ. Ekolɛ gbekɛbii ni eye kɛjɛ afii 13 kɛyashi 19 lɛ baajie saji anaa babaoo kɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ aŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛkɔ gbɛ ko ni amɛfɔlɔi le akɛ nilee bɛ mli lɛ. (Abɛi 22:15) Ni taakɛ eji yɛ wɔ fɛɛ wɔgbɛfaŋ lɛ, gbekɛbii tɔ̃ɔ, ni amɛkuɔ sɛɛ amɛtɔ̃ɔ tɔmɔi nɛɛ ekomɛi ekoŋŋ.—Lala 130:3.

5. Mɛni baanyɛ aye abua fɔlɔi koni amɛto amɛtsui shi?

5 Mɛni baanyɛ aye abua fɔlɔi koni amɛto amɛtsui shi amɛha amɛbii lɛ? Maŋtsɛ Salomo ŋma akɛ: “Gbɔmɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ, emli fũuu mra.” (Abɛi 19:11) Fɔlɔi baanyɛ anu amɛbii lɛ anifeemɔi lɛ ashishi kɛ́ amɛ diɛŋtsɛ lɛ amɛkai akɛ be ko ni eho lɛ ‘amɛwieɔ tamɔ abifao, amɛjwɛŋɔ nii ahe tamɔ abifao, amɛsusuɔ nii ahe tamɔ abifao’ lɛ. (1 Korintobii 13:11) Fɔlɔi, ani nyɛkaiɔ beni nyɛji gbekɛbii ní nyɛgbaa nyɛnyɛmɛi loo nyɛtsɛmɛi anaa koni amɛha nyɛ nibii ni he bɛ sɛɛnamɔ ni nyɛtaoɔ lɛ? Beni nyɛye kɛjɛ afii 13 kɛyashi 19 lɛ, ani nyɛnu he be ko akɛ nyɛfɔlɔi nuuu he amɛhaaa nyɛ ni amɛleee nɔ ni gbaa nyɛnaa tuuntu? Kɛ́ nakai ni lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛnu nɔ ni nyɛbii lɛ feɔ lɛ kɛ nɔ hewɔ ni ákɛ fɔlɔi lɛ ehe miihia ni nyɛkɛ tsuishitoo ati nyɛyiŋkpɛi lɛ amli shii abɔ nyɛha amɛ lɛ shishi. (Kolosebii 4:6) Esa kadimɔ waa akɛ Yehowa kɛɛ fɔlɔi ni ji Israelbii lɛ koni ‘amɛjwɛŋ’ emlai lɛ ‘anɔ’ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ. (5 Mose 6:6, 7) Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ ‘jwɛŋmɔ nɔ otsɔɔ’ lɛ tsɔɔ akɛ “ati mli,” “awie he shii abɔ,” “aha eka jwɛŋmɔ mli.” Enɛ tsɔɔ akɛ kɛ́ gbekɛbii lɛ kɛ Nyɔŋmɔ mlai lɛ aaatsu nii lɛ, ekolɛ ehe baahia ni fɔlɔi lɛ ati sane kome too lɛ mli shii abɔ atsɔɔ amɛ. Bei pii lɛ ehe hiaa hu ni ati shihilɛ mli nibii krokomɛi ni atsɔɔ amɛ lɛ mli shii abɔ.

6. Mɛni hewɔ kɛ́ akɛɛ fɔlɔ ko toɔ etsui shi lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ehiɛɔ ebi fɔfɔɔle lɛ?

6 Kɛ́ akɛɛ fɔlɔ ko toɔ etsui shi lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ehiɛɔ ebi fɔfɔɔle. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Gbekɛ ni akpoo ejeŋ afɔ̃ enɔ lɛ, ewoɔ enyɛ hiɛgbele.” Bɔni afee ni ekaba lɛ nakai lɛ, nakai abɛ lɛ nɔŋŋ kɛɛ akɛ: “Tso kɛ kãmɔ hãa mɔ leɔ nii.” (Abɛi 29:15) Bei komɛi lɛ, ekolɛ gbekɛbii lɛ baakɛɛ akɛ amɛfɔlɔi lɛ bɛ hegbɛ akɛ amɛjajeɔ amɛ. Shi esaaa akɛ Kristofoi awekui feɔ tamɔ nɔyeli ko ni eshishibii lɛ tsɔɔ nɔ ni esa akɛ nɔyelɔ lɛ afee, oookɛɛ ja gbekɛbii lɛ kpɛlɛ mlai ni amɛfɔlɔi woɔ lɛ anɔ dani abaanyɛ akɛtsu nii. Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa ni ji wekui fɛɛ a-Yitso lɛ eha fɔlɔi hegbɛ ní amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii ni amɛtsɔse amɛ yɛ suɔmɔ mli. (1 Korintobii 11:3; Efesobii 3:15; 6:1-4) Yɛ anɔkwale mli lɛ, su kroko ni Paulo tsĩ tã akɛ etsɔɔ akɛ mɔ ko yɛ suɔmɔ lɛ kɛ tsɔsemɔ yɛ tsakpãa.

Bɔ ni Atsɔseɔ Mɔ yɛ Suɔmɔ Mli

7. Mɛni hewɔ fɔlɔi ni mli hi lɛ tsɔseɔ amɛbii lɛ, ni mɛni tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsɔɔ?

7 Paulo ŋma akɛ: ‘Suɔmɔ mli hi.’ (1 Korintobii 13:4) Fɔlɔi ni mli hi lɛɛlɛŋ lɛ feɔ shiŋŋ kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii lɛ. Kɛ́ amɛfee nakai lɛ amɛkɛkaseɔ Yehowa. Paulo ŋma akɛ: “Mɔ ni Nuŋtsɔ lɛ sumɔɔ lɛ, lɛ etsɔseɔ.” Ofainɛ kadimɔ akɛ tsɔsemɔ ni Biblia lɛ wie he yɛ biɛ lɛ etsɔɔɔ toigbalamɔ kɛkɛ. Etsɔɔ nitsɔɔmɔ kɛ tsɔsemɔ. Mɛni ji yiŋtoo ni yɔɔ tsɔsemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ sɛɛ? Paulo jaje akɛ: “Ewoɔ hejɔlɛ yibii ní ji jalɛ lɛ ehaa mɛi ní etsɔ nɔ ekase nɔ ko lɛ.” (Hebribii 12:6, 11) Kɛ́ fɔlɔi jɛ mlihilɛ mli amɛtsɔse amɛbii lɛ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa lɛ, enɛ haa amɛbii lɛ náa hegbɛ ni baaha amɛbatsɔmɔ onukpai ni sumɔɔ toiŋjɔlɛ kɛ jalɛ. Kɛ́ gbekɛbii kpɛlɛ “Yehowa tsɔsemɔ” lɛ nɔ lɛ, amɛnáa jwɛŋmɔ, nilee, kɛ sɛɛyoomɔ—ni enɛɛmɛi ahe yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe jwiɛtɛi loo shika.—Abɛi 3:11-18.

8. Kɛ́ fɔlɔi tsɔseee amɛbii lɛ, bei pii lɛ mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

8 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, kɛ́ fɔlɔi tsɔseee amɛbii lɛ, etsɔɔ akɛ amɛbɛ mlihilɛ kɛha amɛbii lɛ. Yehowa tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha Salomo ŋma akɛ: “Mɔ ni tsĩɔ etso naa lɛ, eenyɛ ebi lɛ; shi mɔ ni sumɔɔ lɛ lɛ, ejɛɔ mra etsɔseɔ lɛ.” (Abɛi 13:24) Bei pii lɛ, gbekɛbii ni akɛ shiŋŋfeemɔ tsɔseee amɛ lɛ tsɔmɔɔ ŋkomeŋfatsɛmɛi ni bɛ miishɛɛ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, gbekɛbii ni amɛfɔlɔi yɔɔ mɔbɔnalɛ, shi amɛfɔlɔi lɛ kɛ shiŋŋfeemɔ tsɔseɔ amɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ yɛ skul, amɛnyɛɔ amɛkɛ mɛi krokomɛi bɔɔ, ni bei pii lɛ amɛnáa miishɛɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, fɔlɔi ni tsɔseɔ amɛbii lɛ yɛ mlihilɛ kɛha amɛ.

9. Mɛni fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ tsɔɔ amɛbii, ni te esa akɛ abu taomɔ nii nɛɛ aha tɛŋŋ?

9 Mɛni tsɔɔ akɛ aatsɔse gbekɛbii yɛ mlihilɛ kɛ suɔmɔ mli? Ehe miihia ni fɔlɔi agbála taomɔ nii ni esa akɛ amɛbii lɛ ahi shi yɛ naa lɛ mli faŋŋ amɛha amɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ tsɔɔ amɛbii lɛ Biblia mli shishijee taomɔ nii, kɛ agbɛnɛ hu bɔ ni ehe hiaa akɛ amɛkɛ amɛhe awo anɔkwa jamɔ nifeemɔi srɔtoi lɛ amli lɛ kɛjɛɔ amɛgbekɛbiiashi. (2 Mose 20:12-17; Mateo 22:37-40; 28:19; Hebribii 10:24, 25) Ehe miihia ni aha gbekɛbii lɛ ale akɛ taomɔ nii nɛɛ tsakeee.

10, 11. Mɛni hewɔ fɔlɔi baanyɛ asusu amɛbii lɛ asusumɔi ahe dani amɛwo mlai ni akɛbaatsu nii yɛ shĩa lɛ?

10 Bei komɛi lɛ, ekolɛ fɔlɔi baasumɔ ni amɛkɛ amɛbii lɛ asusu nii ahe dani amɛwo mla ni akɛbaatsu nii yɛ shĩa lɛ. Kɛ́ akɛ oblahii kɛ oblayei lɛ fee ekome kɛsusu mlai nɛɛ ahe lɛ, ewaaa kwraa akɛ amɛkɛaatsu nii. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ fɔlɔi miitao amɛtsɔɔ be ni esa akɛ amɛbii lɛ kɛbawɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsɔɔ be pɔtɛɛ ni amɛtaoɔ ni amɛbii lɛ kɛbawɔ lɛ. Aloo kɛ́ amɛmiisumɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛŋmɛ gbekɛbii lɛ agbɛ ni amɛtsɔɔ ŋmɛlɛtswaa ni amɛkɛbaaba shĩa, kɛ yiŋtoi ahewɔ ni amɛkɛɔ nakai lɛ. No sɛɛ lɛ fɔlɔi lɛ baanyɛ atsɔɔ be ni amɛsumɔɔ ní gbekɛbii lɛ aba shĩa lɛ, ni amɛtsɔɔ nɔ hewɔ ni amɛsusuɔ akɛ no hi lɛ mli. Ebaanyɛ ebalɛ akɛ gbekɛbii lɛ kɛ fɔlɔi lɛ kpaŋ gbee, shi kɛ́ ebalɛ nakai lɛ mɛni esa akɛ fɔlɔi lɛ afee? Yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ, fɔlɔi lɛ baanyɛ akpɛlɛ amɛbii lɛ asusumɔi lɛ anɔ kɛ́ eteee shi ewooo Biblia mli shishitoo mlai. Ani enɛ tsɔɔ akɛ fɔlɔi lɛ miiŋmɛɛ hegbɛ ni amɛyɔɔ lɛ he?

11 Kɛha sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ, nyɛhaa wɔsusua bɔ ni Yehowa jɛ suɔmɔ mli ekɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ tsu nii yɛ Lot kɛ eweku lɛ gbɛfaŋ lɛ he wɔkwɛa. Beni ŋwɛibɔfoi lɛ kɛ Lot kɛ eŋa kɛ ebiyei lɛ shi Sodom lɛ, amɛkɛɛ amɛ akɛ: ‘Nyɛjoa foi kɛya gɔŋ lɛ nɔ, koni akaloo nyɛ ashwie!’ Shi Lot ha hetoo akɛ: “Oo, akaba lɛ nakai, mi-Nuŋtsɔ!” Kɛkɛ ni Lot tsɔɔ ejwɛŋmɔ yɛ sane lɛ he akɛ: “Naa, nɛkɛ maŋ nɛɛ bɛŋkɛ, bɔ ni aaajo foi kɛaatee jɛi, ni no edaaa; ha majo foi kɛya jɛi.” Mɛɛ hetoo Yehowa ha lɛ? Ekɛɛ lɛ akɛ: “Naa, miwo ohiɛ nyam yɛ nɛkɛ sane nɛɛ hu mli.” (1 Mose 19:17-22) Ani enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa ŋmɛɛ hegbɛ ni eyɔɔ lɛ he? Dabi kwraa! Esusu Lot nibimɔ lɛ he ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaasaa ejie mlihilɛ kpo etsɔɔ lɛ yɛ sane nɛɛ mli. Kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, ani osusuɔ obii lɛ asusumɔi ahe dani owoɔ mla ni akɛbaatsu nii yɛ shĩa lɛ?

12. Mɛni baaye abua gbekɛ ko koni enu he akɛ eyɛ shweshweeshwe?

12 Yɛ anɔkwale mli lɛ, jeee mlai lɛ pɛ esa akɛ aha gbekɛbii lɛ ale, shi esa akɛ aha amɛle toigbalamɔ ni yɔɔ he kɛ́ amɛku mlai nɛɛ amli lɛ hu. Kɛ́ akɛ amɛ susu toigbalamɔi lɛ ahe ni amɛnu shishi lɛ, esa akɛ akwɛ ni amɛkɛ mlai lɛ atsu nii. Kɛ́ gbekɛbii lɛ fee nɔ ko, ni fɔlɔi tee nɔ amɛkɛɛ amɛ kɛkɛ akɛ amɛbaagbala amɛtoi shi amɛfeee nakai lɛ, etsɔɔ akɛ amɛbɛ mlihilɛ. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Akɛni awooo nitsumɔ fɔŋ he nyɔmɔ amrɔ hewɔ lɛ, gbɔmɛi abii atsuii eje ekãa yɛ amɛmli kɛmiifee efɔŋ.” (Jajelɔ 8:11) Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ fɔlɔ ko baakpoo akɛ eeegbala ebi toi yɛ mɛi ahiɛ loo yɛ ebi lɛ nanemɛi ahiɛ, koni ekawo gbekɛ lɛ hiɛgbele. Kɛ́ gbekɛbii kpa shi amɛna akɛ amɛfɔlɔi lɛ haa amɛ “hɛɛ” feɔ hɛɛ ni amɛ “dabi” feɔ dabi—kɛ́ no biɔ ni amɛgbala gbekɛbii lɛ atoi po lɛ—ehaa gbekɛbii lɛ nuɔ he akɛ amɛyɛ shweshweeshwe diɛŋtsɛ, ni amɛnáa bulɛ kɛ suɔmɔ babaoo amɛhaa amɛfɔlɔi lɛ.—Mateo 5:37.

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ akase Yehowa kɛ́ amɛmiitsɔse amɛbii lɛ?

13 Kɛ́ toigbalamɔ ko aaafee nɔ ni mlihilɛ yɔɔ mli lɛ, no lɛ esa akɛ toigbalamɔ lɛ afee nɔ ni sa kɛha gbekɛ lɛ. Pam kɛɛ akɛ: “Jeee toigbalamɔ kome wɔkɛhaa wɔbii enyɔ lɛ fɛɛ. Toigbalamɔ ni yeɔ omanye yɛ mɔ kome gbɛfaŋ lɛ yeee omanye yɛ mɔ kroko lɛ gbɛfaŋ.” Ewu Larry hu tsɔɔ mli akɛ: “Wɔbiyoo onukpa lɛ yeɔ etsui naa sane ni ja akɛ nineshiwalɛ egbala etoi dani efeɔ tsakemɔ. Shi wɔbiyoo bibioo lɛ feɔ tsakemɔ nɔŋŋ kɛ́ akɛ lɛ wie kɛ hiɛdɔɔ loo akɛ hiŋmɛi ko po kwɛ lɛ.” Hɛɛ, fɔlɔi ni yɔɔ mlihilɛ lɛ bɔɔ mɔdɛŋ waa koni amɛyɔse toigbalamɔ ni hi jogbaŋŋ kɛha amɛbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ.

14 Yehowa le etsuji lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nyɛmɔi kɛ egbɔjɔmɔi, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ kɛha fɔlɔi. (Hebribii 4:13) Kɛfata he lɛ kɛ́ Yehowa miigbala etsuji atoi lɛ efeee kpɛŋŋ ni asaŋ ehiɛɛɛ amɛ fɔfɔɔle hu. Yɛ no najiaŋ lɛ be fɛɛ be ni ehe bahiaa ni egbala ewebii atoi lɛ, efeɔ lɛ “bɔ ni sa kɛkɛ.” (Yeremia 30:11) Fɔlɔi, ani nyɛle nyɛbii lɛ anyɛmɔi kɛ amɛgbɔjɔmɔi? Ani nyɛkɛ nakai nilee lɛ tsuɔ nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ ni nyɛkɛtsɔseɔ nyɛbii lɛ yɛ mlihilɛ mli? Kɛ́ nakai nyɛfeɔ lɛ, belɛ no tsɔɔ akɛ nyɛsumɔɔ nyɛbii lɛ.

Nyɛyea Nyɛbuaa Nyɛbii lɛ ni Amɛjie Nibii ni Yɔɔ Amɛtsuii Amli lɛ Kpo

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi ni ji Kristofoi aaatsɔ amɛye amɛbua amɛbii lɛ ní amɛwie kɛjɛ amɛtsuiaŋ, ni mɛɛ nifeemɔ gbɛ ko fɔlɔi ena akɛ eyeɔ omanye yɛ enɛ gbɛfaŋ?

15 Suɔmɔ nifeemɔ kroko ji akɛ “enyaaa nɔsha he, shi enyaa anɔkwale he.” (1 Korintobii 13:6) Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ ni amɛtsɔse amɛbii koni amɛsumɔ jalɛ kɛ anɔkwale? Nɔ ni ehe hiaa waa ji ni amɛfee amɛnii yɛ gbɛ ni baawo amɛbii lɛ hewalɛ ní amɛjɛ amɛtsuiŋ amɛtsɔɔ amɛsusumɔi lɛ nɔ, kɛ́ nɔ ni amɛbaawie lɛ ji sane ko ní ebaawa kɛha amɛfɔlɔi lɛ akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ po. Fɔlɔi náa miishɛɛ kɛ́ amɛbii jie susumɔi kɛ henumɔi ni kɛ jalɛ shishitoo mlai kpãa gbee lɛ akpo. Shi bei komɛi lɛ, wiemɔi ni gbekɛbii lɛ jɛɔ amɛtsuiaŋ amɛwieɔ lɛ baanyɛ ajie lɛ kpo akɛ amɛtsui nyaa nifɔji anii ahe. (1 Mose 8:21) Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, te esa akɛ fɔlɔi afee amɛnii amɛha tɛŋŋ? Ekolɛ nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni amɛbaafee ji ni amɛwie gbekɛbii lɛ ahiɛ yɛ susumɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo ni amɛjie lɛ hewɔ. Kɛ́ fɔlɔi fee amɛnii yɛ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ lɛ, ekolɛ etsɛŋ ni gbekɛbii lɛ baawie nibii pɛ ni amɛsusuɔ akɛ amɛfɔlɔi lɛ baanya he lɛ amɛtsɔɔ amɛfɔlɔi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ kɛ́ gbekɛbii kɛ wiemɔi ni bulɛ bɛ he tsu nii lɛ esa akɛ ajaje amɛ amrɔ nɔŋŋ, shi esoro tsɔsemɔ ni akɛtsɔɔ gbekɛbii bɔ ni awieɔ yɛ bulɛ mli lɛ ni esoro nifeemɔi ni haa gbekɛbii wieɔ nɔ ni fɔlɔi taoɔ amɛnu lɛ.

16 Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni amɛjie nibii ni yɔɔ amɛtsuii amli lɛ kpo lɛ? Aleah ni wɔtsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔha wɔshĩa lɛ fee he ko ni anyɛɔ ajieɔ tsuiaŋ saji akpo yɛ kɛtsɔ wɔmli ni wɔhaaa efu kɛ́ wɔbii lɛ kɛɛ wɔ sane ko ni wɔnyaaa he lɛ nɔ.” Tsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Tom lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔwo wɔbiyoo lɛ hewalɛ koni etsɔɔ ejwɛŋmɔ kɛ́ ekɛ wɔ kpaaa gbee po. Wɔnu he akɛ kɛ́ wɔku enaa ni wɔnyɛ enɔ koni ekɛ wɔ akpã gbee lɛ, ebaaha enijiaŋ aje wui, ni ekɛɛŋ wɔ nɔ diɛŋtsɛ ni yɔɔ etsui mli. Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ kɛ́ wɔbo lɛ toi lɛ, ebaawo lɛ hewalɛ koni lɛ hu ebo wɔ toi.” Eji anɔkwale akɛ esa akɛ gbekɛbii abo amɛfɔlɔi atoi. (Abɛi 6:20) Shi kɛ́ sanegbaa kpakpa yɛ weku lɛ mli lɛ, ehaa fɔlɔi lɛ náa hegbɛ ni amɛkɛyeɔ amɛbuaa amɛbii lɛ koni amɛle bɔ ni asusuɔ nii ahe ahaa. Vincent, ni ji tsɛ ni yɔɔ bii ejwɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Bei pii lɛ, wɔkɛ wɔbii lɛ susuɔ sɛɛnamɔi kɛ osharai ni yɔɔ nifeemɔ ko he lɛ he, koni amɛ diɛŋtsɛ amɛna gbɛ ni ja ni esa akɛ amɛkɔ. Enɛ ye ebua amɛ ni amɛle bɔ ni asusuɔ nii ahe.”—Abɛi 1:1-4.

17. Mɛni fɔlɔi baanyɛ aná nɔmimaa yɛ he?

17 Yɛ anɔkwale mli lɛ, fɔlɔ ko kwraa bɛ ni baanyɛ ekɛ Biblia mli ŋaawoo ni kɔɔ bii atsɔsemɔ he lɛ atsu nii kɛmɔ shi. Shi nyɛbaanyɛ nyɛná nɔmimaa akɛ kɛ́ nyɛbɔ mɔdɛŋ nyɛtsɔse nyɛbii lɛ yɛ tsuishitoo, mlihilɛ, kɛ suɔmɔ mli lɛ, amɛhiɛ baasɔ enɛ waa. Yehowa baajɔɔ mɔdɛŋ ni nyɛbɔɔ koni nyɛtsɔse nyɛbii lɛ nɔ diɛŋtsɛ. (Abɛi 3:33) Yiŋtoo hewɔ ni fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ bɔɔ mɔdɛŋ kɛfeɔ enɛ lɛ ji akɛ amɛmiisumɔ ni amɛbii lɛ asumɔ Yehowa taakɛ amɛ hu amɛsumɔɔ lɛ lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ amɛshɛ oti ni nɔ bɛ nɛɛ he? Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ wɔ gbɛ̀i pɔtɛɛ komɛi kɛha enɛ feemɔ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ sɛɛyoomɔ ni fɔlɔi kɛaatsu nii lɛ baaye abua amɛ ní amɛto amɛtsui shi?

• Tsakpãa yɛ mlihilɛ kɛ tsɔsemɔ teŋ yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛni hewɔ sanegbaa kpakpa ni aaahi fɔlɔi kɛ bii ateŋ lɛ he hiaa waa lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Fɔlɔi, ani nyɛkaiɔ nibii ni nyɛfee beni nyɛji gbekɛbii lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Ani oyeɔ obuaa obii lɛ ní amɛjie nibii ni yɔɔ amɛtsuiaŋ lɛ akpo?