Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Koni Amɛsumɔ Yehowa

Nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Koni Amɛsumɔ Yehowa

Nyɛtsɔsea Nyɛbii Lɛ Koni Amɛsumɔ Yehowa

“Bɔ ni gãimlibii yɔɔ yɛ ekãalɔ dɛŋ lɛ, nakai oblahiaŋ bihii yɔɔ.”—LALA 127:4.

1, 2. Mɛɛ gbɛ nɔ gbekɛbii tamɔ ‘gãimlibii ni yɔɔ ekãalɔ dɛŋ’?

GÃITSƐ̃LƆ ko miisaa ehe koni etsɛ̃ nɔ ko gãi. Ekɛ gãimlibi lɛ mã kpãa lɛ nɔ jogbaŋŋ ni egbala kpãa lɛ mli. Eyɛ mli akɛ eetɔ ekɔŋ moŋ shi eŋmɛ etsui shi ni eta gãi lɛ ema nɔ ni etaoɔ ni etsɛ̃ lɛ nɔ. Kɛkɛ ni etsɛ̃ gãi lɛ! Ani gãimlibi lɛ baayama he ni etaoɔ ni eyama lɛ? Hetoo lɛ damɔ nibii srɔtoi anɔ, ni ekomɛi ji gãitsɛ̃lɔ lɛ hesaa, bɔ ni kɔɔyɔɔ lɛ tswaa ehaa, kɛ bɔ ni gãimlibi lɛ yɔɔ ha.

2 Maŋtsɛ Salomo kɛ gbekɛbii to ‘gãimlibii ni yɔɔ ekãalɔ dɛŋ lɛ’ he. (Lala 127:4) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni abaanyɛ akɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ atsu nii aha lɛ he. Be kukuoo pɛ gãimlibi yeɔ yɛ gãitsɛ̃lɔ gãi mli. Kɛ́ gãimlibi lɛ baayama he ni etaoɔ ni eyama lɛ, esa akɛ etsɛ̃ lɛ oya. Kɛ́ akɛaato he lɛ, be kukuoo pɛ hu fɔlɔi yɔɔ ni amɛkɛaaha amɛbii lɛ asumɔ Yehowa kɛjɛ amɛtsuiaŋ. Yɛ afii ni hoɔ oyayaayai lɛ asɛɛ lɛ, gbekɛbii lɛ daa ni amɛshiɔ shĩa. (Mateo 19:5) Ani amɛbaayama he ni ataoɔ ni amɛyama lɛ—ni tsɔɔ akɛ ani gbekɛbii lɛ baaya nɔ ni amɛsumɔ ni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ amɛshi shĩa? Hetoo lɛ damɔ nibii srɔtoi anɔ. Nibii nɛɛ ateŋ etɛ ji fɔlɔi lɛ ahesaa, shihilɛ mli ni atsɔseɔ gbekɛbii lɛ yɛ kɛ bɔ ni ‘gãimlibi,’ loo gbekɛ lɛ feɔ enii ehaa yɛ tsɔsemɔ ni akɛhaa lɛ lɛ he. Nyɛhaa wɔpɛia nibii etɛ nɛɛ eko fɛɛ eko mli wɔkwɛa. Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaasusu sui komɛi ni tsɔɔ akɛ fɔlɔ ko he esa lɛ ahe.

Fɔlɔi ni He Esa lɛ Feɔ Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa

3. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi ahi shi yɛ amɛwiemɔi anaa lɛ?

3 Yesu hi shi yɛ nɔ ni eshiɛ yɛ he lɛ naa ni eji nɔkwɛmɔnɔ kɛha fɔlɔi. (Yohane 13:15) Shi ewie eshi Farisifoi lɛ akɛ amɛwieɔ shi amɛtsuuu he nii. (Mateo 23:3) Kɛ́ fɔlɔi hi shi yɛ amɛwiemɔi lɛ anaa lɛ ebaawo gbekɛbii lɛ hewalɛ koni amɛsumɔ Yehowa. Taakɛ sɛɛnamɔ bɛ gãi ni kpãa bɛ he lɛ he lɛ, nakai nɔŋŋ hu wiemɔi ni awieɔ shi ahiii shi yɛ naa lɛ ahe bɛ sɛɛnamɔ.—1 Yohane 3:18.

4. Mɛɛ saji esa akɛ fɔlɔi abi amɛhe, ni mɛni hewɔ?

4 Mɛni hewɔ fɔlɔi anɔkwɛmɔnɔ he hiaa waa lɛ? Taakɛ onukpai baanyɛ aná suɔmɔ amɛha Nyɔŋmɔ kɛtsɔ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ ni amɛaakase lɛ nɔ lɛ, nakai nɔŋŋ hu gbekɛbii baanyɛ aná suɔmɔ amɛha Yehowa kɛtsɔ amɛfɔlɔi anɔkwɛmɔnii kpakpai lɛ ni amɛaakase lɛ nɔ. Mɛi ni gbekɛ ko kɛbɔɔ lɛ baanyɛ awaje lɛ loo ‘amɛfite ejeŋba kpakpa’ lɛ. (1 Korintobii 15:33) Mɛi ni ji gbekɛbii ananemɛi kpaakpa ni amɛnáa amɛnɔ hewalɛ fe fɛɛ yɛ gbekɛbiiashi afii lɛ amli, kɛ titri lɛ yɛ afii amli ni amɛnáa sui ni he hiaa lɛ ji amɛfɔlɔi. No hewɔ lɛ esa akɛ fɔlɔi abi amɛhe akɛ: ‘Mɛɛ naanyo nɛkɛ miji? Ani minɔkwɛmɔnɔ lɛ woɔ mibi lɛ hewalɛ koni eba ejeŋ jogbaŋŋ? Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ mifeɔ yɛ nifeemɔi ni he hiaa tamɔ sɔlemɔ kɛ Biblia kasemɔ nɛkɛ lɛ amli?’

Fɔlɔi ni He Esa lɛ Kɛ Amɛbii Feɔ Ekome Kɛsɔleɔ

5. Mɛni gbekɛbii baanyɛ akase kɛjɛ amɛfɔlɔi asɔlemɔi amli?

5 Obii lɛ baanyɛ amɛkase Yehowa he nii babaoo kɛ́ amɛnu osɔlemɔi. Kɛ́ amɛnu ni ooda Nyɔŋmɔ shi yɛ niyeli beaŋ ni amɛnu osɔlemɔi beni nyɛfeɔ Biblia mli nikasemɔi lɛ, mɛni amɛbaanyɛ amɛkase kɛjɛ mli? Ewaaa kwraa akɛ amɛaakase akɛ Yehowa haa wɔ wɔheloonaa hiamɔ nii—ni esa akɛ wɔda lɛ shi—ni ákɛ etsɔɔ wɔ Biblia mli anɔkwalei. Ehe miihia waa akɛ amɛaale enɛɛmɛi.—Yakobo 1:17.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ aye abua amɛbii koni amɛna akɛ Yehowa susuɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ he?

6 Shi kɛ́ yɛ niyeli beaŋ kɛ be ni weku lɛ kɛkaseɔ Biblia lɛ sɛɛ lɛ, okɛ obii lɛ feɔ ekome kɛsɔleɔ yɛ bei krokomɛi amli ni otsĩɔ nibii pɔtɛɛ komɛi ni kɔɔ bo kɛ obii lɛ ahe lɛ atã yɛ sɔlemɔi nɛɛ amli lɛ, ebaaye ebua amɛ waa. Enɛ baaye abua obii lɛ koni amɛna akɛ Yehowa fata nyɛweku lɛ he ni esusuɔ mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ weku lɛ mli lɛ he waa. (Efesobii 6:18; 1 Petro 5:6, 7) Tsɛ ko kɛɛ akɛ: “Kɛjɛ beni wɔfɔ wɔbiyoo lɛ wɔkɛ lɛ feɔ ekome kɛsɔleɔ daa. Beni ehiɛ bɔi famɔ lɛ, wɔtsiɔ saji ni kɔɔ mɛi ni esa akɛ ekɛbɔ naanyo kɛ saji krokomɛi ni kɔɔ ehe lɛ atã yɛ sɔlemɔi nɛɛ amli. Dani eeeya gbala lɛ gbi ko hooo wɔhe ni wɔkɛ lɛ efeee ekome kɛsɔleee.” Ani bo hu obaanyɛ okɛ obii lɛ afee ekome kɛsɔle daa gbi? Ani obaanyɛ oye obua amɛ koni amɛna akɛ Yehowa ji amɛ-Naanyo ni haa amɛ heloonaa hiamɔ nii ni etsɔɔ amɛ Biblia mli anɔkwalei, ni asaŋ esusuɔ amɛhenumɔi ahe hu?—Filipibii 4:6, 7.

7. Kɛ́ fɔlɔi asɔlemɔi lɛ aaakɔ amɛbii lɛ ahe pɔtɛɛ lɛ, mɛni ehe hiaa akɛ amɛle?

7 Yɛ anɔkwale mli lɛ, dani nyɛaanyɛ nyɛtsĩ saji pɔtɛɛ komɛi ni kɔɔ nyɛbii lɛ ahe lɛ atã yɛ nyɛsɔlemɔi lɛ amli lɛ, ehe miihia ni nyɛle nibii ni yaa nɔ yɛ amɛshihilɛ mli. Kadimɔ nɔ ni tsɛ ko ni tsɔse bii enyɔ wie yɛ enɛ he, ekɛɛ akɛ: “Yɛ otsi fɛɛ otsi naagbee lɛ mibiɔ mihe saji enyɔ: ‘Mɛɛ nibii hé mibii lɛ ajwɛŋmɔ otsi nɛɛ? Ni mɛɛ nibii kpakpai tee nɔ yɛ amɛshihilɛ mli?’” Fɔlɔi, ani nyɛbaanyɛ nyɛbi nyɛhe saji ni tamɔ enɛɛmɛi ni nyɛtsĩ hetooi ni nyɛbaana lɛ ekomɛi atã kɛ́ nyɛkɛ nyɛbii lɛ fee ekome kɛmiisɔle lɛ? Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛmiitsɔɔ nyɛbii lɛ akɛ jeee sɔlemɔ kɛkɛ esa akɛ amɛsɔle amɛha Yehowa—sɔlemɔ Toibolɔ lɛ—shi moŋ esa akɛ amɛsumɔ lɛ hu.—Lala 65:3.

Fɔlɔi ni He Esa lɛ Yeɔ Buaa Amɛbii ní Amɛná Nikasemɔ Sui Kpakpai

8. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi aye abua amɛbii ni amɛná su ni akɛkaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ?

8 Mɛɛ gbɛ nɔ su ni fɔlɔi jieɔ lɛ kpo yɛ Biblia kasemɔ he lɛ baanyɛ aná wekukpãa ni kã Nyɔŋmɔ kɛ amɛbii ateŋ lɛ nɔ hewalɛ? Kɛ́ wekukpãa ni kã mɛi ateŋ lɛ mli aaawa ni eya nɔ ehi shi lɛ, esa akɛ amɛkɛ amɛhe awie ni mɔ nɛ abo mɔ nɛ toi. Gbɛ̀i anɔ ni wɔtsɔɔ wɔboɔ Yehowa toi lɛ ateŋ ekome ji Biblia lɛ ni wɔkaseɔ kɛtsɔ woji ni “tsulɔ anɔkwafo” lɛ feɔ lɛ anɔ. (Mateo 24:45-47; Abɛi 4:1, 2) No hewɔ lɛ, kɛ́ fɔlɔi aaaye abua amɛbii lɛ ni amɛsumɔ Yehowa ni amɛkɛ lɛ aná wekukpãa ni baahi shi daa lɛ, esa akɛ amɛwo amɛ hewalɛ ni amɛná su ni akɛkaseɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ.

9. Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ atsɔ aye abua gbekɛbii koni amɛná nikasemɔ sui kpakpai?

9 Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ atsɔ aye abua gbekɛbii koni amɛná nikasemɔ sui kpakpai? Yɛ enɛ gbɛfaŋ hu lɛ, gbɛ ni hi fe fɛɛ ji ni fɔlɔi kɛ amɛnɔkwɛmɔnɔ aye abua amɛ. Ani obii lɛ fɔɔ bo namɔ ni ookane Biblia lɛ loo ni ookase nii? Eji anɔkwale akɛ, ekolɛ okɛ odeka fɛɛ miitsu nii kɛmiikwɛ obii lɛ ni oleee he ni obaaná be ni obaanyɛ okɛkane nii ni okɛkase nii yɛ. Shi bi ohe akɛ, ‘Ani mibii lɛ fɔɔ mi namɔ akɛ miikwɛ tɛlivishiŋ?’ Kɛ́ nakai oyɔɔ lɛ ani obaanyɛ okɛ be nɛɛ eko atsu nii koni okɛfee nikasemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa?

10, 11. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi afɔ weku Biblia mli nikasemɔ feemɔ lɛ?

10 Gbɛ kroko ni hi ní fɔlɔi baanyɛ atsɔ nɔ amɛha amɛbii lɛ abo Yehowa toi ji ni amɛkɛ amɛ afɔ weku Biblia mli nikasemɔ feemɔ. (Yesaia 30:21) Shi mɛi komɛi baabi akɛ, ‘Kɛ́ akɛ gbekɛbii lɛ yaa asafoŋ kpeei daa lɛ, mɛni hewɔ ehe hiaa ni akɛ amɛ afee weku nikasemɔ?’ Yiŋtoi kpakpai pii ahewɔ ni esa akɛ afee nakai. Yehowa kɛwo fɔlɔi titri adɛŋ akɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii. (Abɛi 1:8; Efesobii 6:4) Weku Biblia nikasemɔ haa gbekɛbii lɛ naa akɛ jamɔ jeee nifeemɔ ni yaa nɔ yɛ asafo mli pɛ, shi moŋ eji weku lɛ shihilɛ gbɛ hu.—5 Mose 6:6-9.

11 Kɛfata he lɛ, kɛ́ fɔlɔi feɔ weku nikasemɔ ni mɔɔ shi lɛ, ebaanyɛ eha amɛna amɛbii lɛ asusumɔ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ kɛ jeŋba he saji ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni gbekɛbii lɛ darako lɛ amɛfɔlɔi baanyɛ amɛkɛ amɛ akase woji tamɔ Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ lɛ nɛkɛ. * Yɛ Biblia kasemɔ wolo nɛɛ mli lɛ, abiɔ gbekɛbii lɛ ní amɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ yɛ sane ni asusuɔ he lɛ he yɛ kukuji lɛ babaoo amli. Kɛ́ fɔlɔi lɛ kɛ amɛbii lɛ fee ekome kɛsusu ŋmalɛi ni atsĩ tã yɛ wolo lɛ mli lɛ he lɛ, amɛbaanyɛ amɛtsɔ enɛ nɔ amɛye amɛbua amɛbii lɛ koni ‘amɛle ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.’—Hebribii 5:14.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsake weku nikasemɔ lɛ mli koni ekɔ gbekɛbii lɛ ahiamɔ nii ahe, ni mɛni nyɛfee ni nyɛna akɛ eyeɔ omanye yɛ enɛ gbɛfaŋ?

12 Beni nyɛbii lɛ daraa lɛ, nyɛtsakea nikasemɔ lɛ mli koni ekɔ amɛhiamɔ nibii lɛ ahe. Kadimɔ bɔ ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ye bua amɛbii ní eye kɛjɛ afii 13 kɛyashi 19 lɛ koni amɛsusu joo ni akɛɛ amɛbajo yɛ skul lɛ he. Tsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Wɔkɛɛ wɔbii lɛ akɛ yɛ weku nikasemɔ ni wɔbaafee wɔsɛɛ lɛ mli lɛ, mikɛ miŋa baafee wɔnii akɛ gbekɛbii, ni wɔbiyei lɛ baafee amɛnii akɛ fɔlɔi. Amɛteŋ mɔ kome baanyɛ efee enii akɛ Tsɛ ni mɔ kroko lɛ hu baanyɛ efee enii akɛ Nyɛ, shi esa akɛ amɛfee ekome kɛtao sane ni wieɔ skul joi ahe ni amɛbatsɔɔ wɔ gbɛ yɛ he.” Mɛni jɛ mli kɛba? Amɛtsɛ tsá nɔ akɛ: “Bɔ ni wɔbii lɛ nyɛ amɛkpa ekpakpa kɛ efɔŋ mli, (beni amɛfeɔ amɛnii akɛ fɔlɔi lɛ) ní amɛjɛ Biblia lɛ mli amɛgbála nɔ hewɔ ni nilee bɛ mli kɛha wɔ (beni wɔfeɔ wɔnii akɛ gbekɛbii lɛ) akɛ wɔɔyajo yɛ skul joi ashishi lɛ, wɔnaa kpɛ wɔhe waa. Nɔ̃ kroko ni ha wɔnaa kpɛ wɔhe ji nifeemɔi krokomɛi ni hi ni amɛwo wɔ ŋaa akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛye enɛ najiaŋ lɛ. Enɛ ha wɔna bɔ ni amɛsusuɔ nii ahe kɛ nibii ni kã amɛtsui nɔ lɛ jogbaŋŋ.” Eji anɔkwale akɛ weku nikasemɔ ni aaafee daa ni aha ekɔ weku lɛ hiamɔ nii ahe lɛ biɔ hiɛmiamɔ kɛ hesaa moŋ, shi sɛɛnamɔi babaoo jɛɔ mli kɛbaa.—Abɛi 23:15.

Nyɛhaa Toiŋjɔlɛ Ahia Weku lɛ Mli

13, 14. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ amɛha toiŋjɔlɛ ahi amɛshĩai amli? (b) Kɛ́ fɔlɔi kpɛlɛ amɛtɔmɔi anɔ lɛ, mɛɛ sɛɛnamɔ baanyɛ ajɛ mli kɛba?

13 Kɛ́ gãitsɛ̃lɔ tsɛ̃ nɔ ko gãi beni kɔɔyɔɔ etswaaa waa lɛ, ewaaa kwraa akɛ gãimlibi lɛ aaama he ni ataoɔ ni eyama lɛ. Nakai nɔŋŋ hu kɛ́ fɔlɔi ha toiŋjɔlɛ hi amɛweku lɛ mli lɛ, ewaaa kwraa kɛha gbekɛbii lɛ akɛ amɛaasumɔ Yehowa. Yakobo ŋma akɛ: “Jalɛ yibii lɛ, hejɔlɛ mli aduɔ yɛ ahaa mɛi ni feɔ hejɔlɛ nii lɛ.” (Yakobo 3:18) Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi aaatsɔ amɛha toiŋjɔlɛ ahi amɛshĩai amli? Ehe miihia ni wekukpãa kpakpa ahi gbalashihilɛ mli hefatalɔi ateŋ. Ewaaa kwraa kɛha wu kɛ ŋa ni yɔɔ suɔmɔ kɛ bulɛ kɛha amɛhe lɛ akɛ amɛaatsɔɔ amɛbii lɛ koni amɛjie suɔmɔ kɛ bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi, ní Yehowa hu fata he. (Galatabii 6:7; Efesobii 5:33) Suɔmɔ kɛ bulɛ haa toiŋjɔlɛ hiɔ shi. Ni ewaaa kwraa kɛha gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni toiŋjɔlɛ yɔɔ amɛteŋ lɛ akɛ amɛaatsu naagbai ni baanyɛ aba weku lɛ mli lɛ he nii.

14 Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbalashihilɛ ko bɛ ni yeɔ emuu, ni nakai nɔŋŋ hu weku ko bɛ shikpɔŋ lɛ nɔ amrɔ nɛɛ ni yeɔ emuu. Bei komɛi lɛ fɔlɔi ejieee mumɔ lɛ yibii lɛ akpo kɛ́ amɛkɛ amɛbii lɛ miiye. (Galatabii 5:22, 23) Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, mɛni esa akɛ fɔlɔi afee? Kɛ́ amɛkpɛlɛ nɔ akɛ amɛtɔ̃ lɛ, ani no baaba bulɛ ni amɛbii lɛ yɔɔ kɛha amɛ lɛ shi? Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni bɔfo Paulo fee yɛ enɛ he lɛ he okwɛ. Yɛ mumɔŋ gbɛfaŋ lɛ, eji tsɛ kɛha mɛi pii. (1 Korintobii 4:15) Shi kɛlɛ eha mɛi babaoo le akɛ etɔ̃ɔ. (Romabii 7:21-25) Yɛ nɔ najiaŋ ni eheshibaa kɛ anɔkwale ni ewie lɛ aaaba bulɛ ni wɔyɔɔ kɛha lɛ lɛ shi lɛ, eha wɔná bulɛ babaoo moŋ wɔha lɛ. Yɛ Paulo fatɔɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, enyɛ ekɛ ekãa ŋma kɛyaha asafo ni yɔɔ Korinto lɛ akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Korintobii 11:1) Kɛ́ nyɛ hu nyɛkpɛlɛ nyɛfatɔɔi lɛ anɔ lɛ, ebaafee mlɛo kɛha nyɛbii lɛ akɛ amɛaaku amɛhiɛ amɛfɔ̃ nɔ.

15, 16. Mɛni hewɔ esa akɛ fɔlɔi atsɔse amɛbii lɛ koni amɛsumɔ amɛnyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛbaanyɛ amɛtsɔ amɛfee enɛ?

15 Mɛɛ nɔ̃ kroko hu fɔlɔi baanyɛ afee koni amɛkɛha amɛshĩai lɛ amli afee he ko ni baaha amɛbii lɛ asumɔ Yehowa beni amɛdaraa lɛ? Bɔfo Yohane ŋma akɛ: “Kɛji mɔ ko kɛɛ akɛ: Miisumɔ Nyɔŋmɔ, ni enyɛɔ lɛ diɛŋtsɛ enyɛmi lɛ, amalelɔ ji lɛ. Ejaakɛ mɔ ni sumɔɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enyɛmi ni enaa lɛ lɛ, Nyɔŋmɔ ni enaaa lɛ lɛ, te aaafee tɛŋŋ ni eeenyɛ lɛ esumɔŋ?” (1 Yohane 4:20, 21) No hewɔ lɛ, kɛ́ nyɛtsɔse nyɛbii lɛ koni amɛsumɔ amɛnyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei lɛ, belɛ nyɛmiitsɔɔ amɛ ní amɛsumɔ Nyɔŋmɔ. Esa akɛ fɔlɔi abi amɛhe akɛ, ‘Ani miwieɔ asafoŋbii lɛ ahe ekpakpa loo miwieɔ mishiɔ amɛ?’ Te ooofee tɛŋŋ oná hetoo kɛha sanebimɔ nɛɛ? Kɛ́ obii lɛ miiwie asafoŋ kpeei lɛ kɛ nyɛmimɛi lɛ ahe lɛ, bó amɛtoi jogbaŋŋ. Ewaaa kwraa akɛ amɛaajie osusumɔi lɛ akpo yɛ amɛsanegbai lɛ amli.

16 Mɛni fɔlɔi baanyɛ afee kɛye abua amɛbii lɛ koni amɛsumɔ amɛnyɛmimɛi Kristofoi lɛ? Peter ni yɔɔ bihii enyɔ ni eye kɛjɛ afii 13 kɛyashi 19 lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛjɛ wɔbihii lɛ agbekɛbiiashi tɔ̃ɔ lɛ, wɔfɔ̃ɔ mɛi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ anine koni amɛbasara wɔ, ni wɔkɛ amɛ feɔ ekome kɛyeɔ nii, ni wɔnáa nifeemɔ nɛɛ he miiishɛɛ waa. Wɔbihii lɛ kɛ mɛi ni sumɔɔ Yehowa lɛ ebɔ kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi, ni amrɔ nɛɛ amɛyɔse akɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ ji shihilɛ gbɛ ni haa mɔ náa miishɛɛ.” Dennis ni yɔɔ biyei enumɔ lɛ kɛɛ akɛ, “Wɔwo wɔbiyei lɛ hewalɛ ní amɛkɛ gbɛgbalɔi ni edara ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ abɔ, ni be fɛɛ be ni wɔɔná hegbɛ lɛ wɔfeɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛ amɛŋamɛi lɛ gbɔ.” Ani nyɛ hu nyɛbaanyɛ nyɛye nyɛbua nyɛbii lɛ ní amɛbu asafo lɛ akɛ nyɛweku lɛ fã?— Marko 10:29, 30.

Sɔ̃ ni Kã Gbekɛbii Anɔ

17. Mɛɛ nibii esa akɛ gbekɛbii akpɛ amɛyiŋ yɛ he?

17 Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ gãitsɛ̃lɔ lɛ he lɛ he ekoŋŋ. Eyɛ mli akɛ ebaanyɛ efee mɔ ko ni he esa moŋ, shi kɛ́ gãimlibi lɛ edɔ loo ekɔdɔ lɛ, ewaaa kwraa akɛ eeeyama he kroko moŋ. Eji anɔkwale akɛ fɔlɔi baabɔ mɔdɛŋ waa koni amɛjaje mfonirifeemɔŋ gãimlibi ni ekɔdɔ lɛ kɛtsɔ gbekɛ lɛ susumɔ ni ejaaa lɛ ni amɛaajaje lɛ nɔ. Shi naagbee lɛ gbekɛbii lɛ ji mɛi ni baakpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaaha je lɛ akɔdɔ amɛgbɛ̀i ní amɛfee esuɔmɔnaa nii loo amɛbaaha Yehowa ‘ajaje amɛtempɔŋi lɛ.’—Abɛi 3:5, 6; Romabii 12:2.

18. Mɛɛ hewalɛ yiŋ ni gbekɛbii kpɛɔ lɛ baanyɛ aná yɛ mɛi krokomɛi anɔ?

18 Eyɛ mli akɛ sɔ̃ ni tsii kã fɔlɔi anɔ akɛ amɛtsɔse amɛbii lɛ yɛ “Nuŋtsɔ lɛ tsɔsemɔ kɛ ŋaawoo lɛ mli” moŋ, shi gbekɛbii lɛ ji mɛi ni baakpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ̃ gbɔmɛi ni amɛsumɔɔ ni amɛdara kɛbatsɔmɔ lɛ he. (Efesobii 6:4) No hewɔ lɛ gbekɛbii, nyɛbia nyɛhe akɛ, ‘Ani makpɛlɛ tsɔsemɔ ni mifɔlɔi jɛɔ suɔmɔ mli amɛkɛhaa mi lɛ nɔ?’ Kɛ́ nyɛkpɛlɛ nɔ lɛ, belɛ nyɛmiihala shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ. Nyɛbaaha nyɛfɔlɔi amii ashɛ amɛhe waa. Ni nɔ ni he hiaa fe fɛɛ lɛ, nyɛbaaha Yehowa tsui anyɔ emli.—Abɛi 27:11.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Yehowa Odasefoi ji mɛi ni fee.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔ afee sɔlemɔ kɛ Biblia kasemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa?

• Fɔlɔi baanyɛ aha toiŋjɔlɛ ahi amɛshĩai amli yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

• Mɛɛ nibii esa akɛ gbekɛbii akpɛ amɛyíŋ yɛ he, ni mɛɛ gbɛ nɔ yiŋ ni amɛbaakpɛ lɛ baaná mɛi krokomɛi anɔ hewalɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Ani ofeɔ nikasemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ohaa obi lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Weku shihilɛ ni toiŋjɔlɛ yɔɔ mli lɛ haa anáa miishɛɛ