Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛjiea Mɔbɔnalɛ Kpo—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

Nyɛjiea Mɔbɔnalɛ Kpo—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

Nyɛjiea Mɔbɔnalɛ Kpo—Yɛ Mɛɛ Gbɛ Nɔ?

“Nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ, shi titri lɛ mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ.”—GALATABII 6:10.

1, 2. Mɛni abɛbua ni kɔɔ Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he lɛ tsɔɔ wɔ yɛ mɔbɔnalɛ he?

BENI Yesu kɛ nuu ko ni le Mla lɛ mli jogbaŋŋ lɛ gbaa sane lɛ, nuu lɛ bi lɛ akɛ: “Ni namɔ ji minaanyo? Ni Yesu here nɔ ni ekɛɛ: Nuu ko yiŋ kɛjɛ Yerusalem kɛmiiya Yeriko ni eyagbee ojotswalɔi ateŋ, ni amɛkplɔ ehe atade ni amɛpila lɛ, ni amɛyiŋ amɛtee, ni amɛshĩ lɛ ní égbo fã-kɛ-fã. Shi eba mli akɛ osɔfo ko batsɔ̃ nakai gbɛ lɛ nɔ; ni beni ena lɛ lɛ, egba afã kɛho. Ni nakai nɔŋŋ Levinyo ko hu, beni eshɛ jɛi ni ena lɛ lɛ, egbá afã kɛho. Shi Samarianyo ko ni nyiɛ gbɛ bashɛ he ni eyɔɔ lɛ, ni beni ena lɛ lɛ, emusuŋ tsɔ̃ lɛ yɛ ehewɔ, ni etee eŋɔɔ eyafĩmɔ epilamɔi lɛ anɔ, ni efɔse mu kɛ wein eshwie nɔ, ni esaa ewó lɛ etá lɛ diɛŋtsɛ ekooloo lɛ nɔ, ni ekɛ lɛ tee gbɔiatoohe ni eyakwɛ lɛ. Ni jetsɛrenɔ beni eyaa lɛ, ejie denarioi enyɔ eha gbɔiatoohetsɛ lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Kwɛmɔ lɛ jogbaŋŋ, ni nɔ fɛɛ nɔ ni ooosaa ofite lɛ, kɛ́ miku misɛɛ miba lɛ, mawoo nyɔmɔ.” Kɛkɛ ni Yesu bi nuu lɛ akɛ: “Agbɛnɛ lɛ, mɛi etɛ nɛɛ ateŋ namɔ osusuɔ akɛ etsɔ̃ mɔ ni gbee ojotswalɔi ateŋ nɛɛ naanyo?” Nuu lɛ ha hetoo ekɛɛ: “Mɔ ni na lɛ mɔbɔ lɛŋ.”—Luka 10:25, 29-37a.

2 Kwɛ bɔ ni kwɛmɔ ni Samarianyo lɛ kɛha nuu ni epila lɛ feɔ nɔ ni mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ ji lɛ he mfoniri ha! Mɔbɔnalɛ henumɔ, loo musuŋtsɔlɛ ji nɔ ni tsirɛ Samarianyo lɛ ni efee enii yɛ gbɛ ni ha nuu ni epila lɛ ná hejɔlɛ lɛ. Kɛfata he lɛ, nuu ni ehe bahia ni aye abua lɛ lɛ ji gbɔ kɛha Samarianyo lɛ. Maŋ nɔ ni ejɛ, jamɔ mli ni eyɔɔ, loo kusum mli ni ejɛ lɛ etsĩii mɔbɔnalɛ kpojiemɔ naa. Beni Yesu kɛ Samarianyo naanyo kpakpa lɛ he abɛbua lɛ eha sɛɛ lɛ, ewo nuu ni boɔ lɛ toi lɛ ŋaa akɛ: “Bo hu yaa ni oyafee nakai nɔŋŋ.” (Luka 10:37b) Wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkɛ nakai ŋaawoo lɛ atsu nii koni wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaana mɛi krokomɛi mɔbɔ. Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaatsɔ wɔfee nakai? Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ wɔdaa gbi shihilɛ mli?

“Kɛji Nyɛmi Nuu ko . . . Nyiɛ Yayai”

3, 4. Mɛni hewɔ esa akɛ efee nɔ ni he hiaa wɔ titri akɛ wɔɔjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ?

3 Bɔfo Paulo kɛɛ akɛ: “Ákɛ nɔ ni wɔyɔɔ dekã hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ, shi titri lɛ mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ.” (Galatabii 6:10) Belɛ, nyɛhaa klɛŋklɛŋ lɛ, wɔsusua bɔ ni wɔɔfee wɔjie mɔbɔnalɛ babaoo kpo wɔtsɔɔ mɛi ni ji hemɔkɛyeli lɛ webii lɛ he.

4 Beni kaselɔ Yakobo woɔ anɔkwa Kristofoi hewalɛ koni amɛjie mɔbɔnalɛ kpo amɛtsɔɔ amɛhe lɛ, eŋma akɛ: “Kojomɔ mli lɛ, mɔ ni enaaa mɔbɔ lɛ anaŋ lɛ mɔbɔ.” (Yakobo 2:13) Ŋmalɛi kukuji krokomɛi ni fata wiemɔi ni jɛ mumɔŋ nɛɛ ahe lɛ haa wɔleɔ gbɛ̀i komɛi anɔ ni wɔbaanyɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, wɔkaneɔ yɛ Yakobo 1:27 lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ jamɔ ni he tse ni ehe bɛ muji ko yɛ Nyɔŋmɔ kɛ tsɛ lɛ hiɛ ji enɛ, akɛ mɔ asara awusãi kɛ okulafoi yɛ amɛmanehulu lɛ mli, ni eto ehe kɛjɛ je nɛŋ koni ekawo ehe muji.” Yakobo 2:15, 16 lɛ kɛɔ akɛ: “Kɛji nyɛmi nuu ko aloo nyɛmi yoo ko nyiɛ yayai ni enáaa edaa ŋmaa lɛ, ni nyɛteŋ mɔ ko yakɛɛ amɛ akɛ: Nyɛyaa yɛ hejɔlɛ mli: nyɛyawerea la, ni nyɛyayea nii nyɛtɔrɔa; shi ehaaa amɛ nii ni hiaa gbɔmɔtso lɛ: mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ mli?”

5, 6. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔ wɔjie mɔbɔnalɛ babaoo kpo beni wɔkɛ asafo ni wɔyɔɔ mli lɛ amlibii shãraa lɛ?

5 Mɛi ahe ni aaasusu kɛ yelikɛbuamɔ ni akɛaaha mɛi ni ehia amɛ lɛ ji anɔkwa jamɔ kadimɔ nii lɛ ateŋ ekome. Jamɔ ni wɔkɛhaa lɛ eŋmɛɛɛ wɔ gbɛ koni wɔba mɛi krokomɛi ahe ní wɔɔsusu lɛ shi kɛtsɔ wiemɔ kɛkɛ ni wɔɔwie akɛ nɔ fɛɛ nɔ baaya nɔ jogbaŋŋ kɛha amɛ lɛ nɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, musuŋtsɔlɛ henumɔ ji nɔ ni tsirɛɔ wɔ koni wɔfee nɔ ko wɔha mɛi ni ehia amɛ waa lɛ. (1 Yohane 3:17, 18) Hɛɛ, niyenii ni aaahoo aha mɔ ko ni he miiye, yelikɛbuamɔ ni akɛaaha mɔ ko ni eda yɛ afii amli yɛ eshĩa nifeemɔi amli, tsɔne he gbɛjianɔ ni abaato kɛha Kristofoi akpeeiyaa kɛ́ ehe miihia, kɛ kpɛkpɛɛ ni afeee yɛ mɛi ni sa lɛ anɔ lɛ fata mɔbɔnalɛ nifeemɔi ni esa akɛ wɔtsu he nii babaoo lɛ ahe.—5 Mose 15:7-10.

6 Yɛ be mli ni ehe hiaa akɛ wɔye wɔbua Kristofoi asafo ni daa lɛ mlibii lɛ yɛ heloo gbɛfaŋ lɛ, eji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ akɛ wɔɔye wɔbua amɛ hu yɛ mumɔŋ. Awoɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔshɛje mɛi ni tsui faa lɛ amii; ni wɔhere mɛi ni efee gbedee lɛ.’ (1 Tesalonikabii 5:14) Awoɔ “yeimeji” lɛ hewalɛ koni amɛfee “mɛi ni tsɔ̃ɔ nii kpakpai.” (Tito 2:3) Biblia lɛ wie yɛ Kristofoi nɔkwɛlɔi lɛ ahe akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ aaatsɔ tamɔ abobaahe yɛ kɔɔyɔɔ naa kɛ teemɔhe yɛ nyɔŋmɔnɛmɔ naa.”—Yesaia 32:2.

7. Yɛ nɔ ni kaselɔi ni yɔɔ Antiokia yɛ Siria lɛ fee lɛ naa lɛ, mɛni wɔkaseɔ yɛ mɔbɔnalɛ kpojiemɔ he?

7 Yɛ yelikɛbuamɔ kɛ hewalɛwoo ni klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli asafoi lɛ kɛhaa okulafoi, awusãi, kɛ mɛi ni ehia amɛ lɛ sɛɛ lɛ, bei komɛi lɛ amɛtoɔ gbɛjianɔ ni amɛkɛ yelikɛbuamɔ nibii yahaa heyelilɔi ni yɔɔ hei krokomɛi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni gbalɔ Agabo gba akɛ “hɔmɔ kpeteŋkpele baaba jeŋ fɛɛ” lɛ, kaselɔi ni yɔɔ Antiokia yɛ Siria lɛ “kpɛ mli akɛ amɛaatsu nɔ ko amɛmaje nyɛmimɛi ni yɔɔ Yudea lɛ ni amɛkɛyafɛne amɛ, mɔ fɛɛ mɔ bɔ ni ooonyɛ.” Akɛ nibii nɛɛ maje onukpai ni yɔɔ jɛmɛ lɛ “kɛtsɔ Barnaba kɛ Saulo nine nɔ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 11:28-30) Ni ŋmɛnɛ hu? “Tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ eto yelikɛbuamɔ ajinafoi akui ahe gbɛjianɔ bɔni afee ni amɛye amɛbua nyɛmimɛi ni ekolɛ adebɔɔ naa osharai tamɔ lasuogbelei, shikpɔŋhosomɔi, loo shikpɔŋhosomɔ ni baa yɛ ŋshɔŋ lɛ enina amɛ lɛ. (Mateo 24:45) Wɔsuɔmɔ mli ni wɔɔjɛ wɔkɛ wɔbe, wɔhewalɛ, kɛ wɔnibii fɛɛ afĩ gbɛjianɔtoo nɛɛ sɛɛ lɛ ji gbɛ ni hi ni wɔtsɔɔ wɔ wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kpo.

“Kɛ́ Mɛi Ahiɛaŋ Nyɛkwɛɔ Lɛ”

8. Mɛɛ gbɛ nɔ hiɛaŋkwɛmɔ haaa anyɛ ajie mɔbɔnalɛ kpo?

8 Beni Yakobo bɔɔ kɔkɔ eshiɔ su ni haaa mɔ ajie mɔbɔnalɛ kɛ suɔmɔ ni ji “mla lɛ mli otu” lɛ kpo lɛ, eŋma akɛ: “Kɛ́ mɛi ahiɛaŋ nyɛkwɛɔ lɛ, no lɛ nyɛmiifee esha ni mla lɛ kãa nyɛ akɛ mlatɔlɔi.” (Yakobo 2:8, 9) Kɛ́ wɔjie mɔ he susumɔ ni esaaa kpo wɔtsɔɔ niiatsɛmɛi loo mɛi ni ehé gbɛi lɛ, no baanyɛ aha wɔku wɔhiɛ wɔshwie “ohiafo bolɔmɔ nɔ.” (Abɛi 21:13) Hiɛaŋkwɛmɔ haaa anyɛ ajie mɔbɔnalɛ kpo. Wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kpo kɛtsɔ mɛi krokomɛi ni wɔkɛ amɛ yeɔ yɛ gbɛ ni hiɛaŋkwɛmɔ bɛ mli lɛ nɔ.

9. Mɛni hewɔ tɔmɔ bɛ he ákɛ wɔɔjie mɔ he susumɔ krɛdɛɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni sa lɛ?

9 Ani mɛi ahiɛaŋ ni wɔkwɛŋ lɛ tsɔɔ akɛ esaaa akɛ wɔjieɔ mɔ he susumɔ krɛdɛɛ kpo wɔtsɔɔ mɔ ko? Dabi kɔkɔɔkɔ. Beni bɔfo Paulo wieɔ ehefatalɔ nitsulɔ Epafrodito he lɛ eŋma kɛyaha Kristofoi ni yɔɔ Filipi lɛ akɛ: “Nyɛbua nɛkɛ gbɔmɛi akɛ mɛi ni sa woo.” Mɛni hewɔ? “Ejaakɛ Kristo nitsumɔ lɛ hewɔ lɛ ebɛŋkɛ gbele kwraa, ni eshɛ ewala efɔ̃, koni ekɛgbe nɔ ni shwɛɔ nyɛ yɛ sɔɔmɔ ni nyɛkɛaasɔmɔ mi lɛ mli lɛ naa.” (Filipibii 2:25, 29, 30) Anɔkwayeli mli ni Epafrodito jɛ esɔmɔ lɛ sa yijiemɔ waa. Kɛfata he lɛ, wɔkaneɔ yɛ 1 Timoteo 5:17 lɛ akɛ: “Onukpai ni yeɔ nɔ jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ aŋɔ woo toi enyɔ awo amɛ, titri lɛ mɛi ni bɔɔ wiemɔ kɛ tsɔɔmɔ he mɔdɛŋ lɛ.” Nyɔŋmɔjamɔ sui kpakpai ni ajieɔ lɛ kpo lɛ hu sa yijiemɔ. Mɔ he susumɔ ni tamɔ nɛkɛ ni ajieɔ lɛ kpo lɛ etsɔɔɔ mɛi ahiɛaŋkwɛmɔ.

“Nilee ni Jɛ Ŋwɛi lɛ, . . . Eyi Obɔ kɛ Mɔbɔnalɛ”

10. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkudɔ wɔlilɛi lɛ?

10 Beni Yakobo wieɔ lilɛi lɛ he lɛ, ekɛɛ akɛ: “Nɔ̃ fɔŋ ni eflegeje ni eyi obɔ kɛ ebɔɔ ni gbeɔ mɔ ni. No nɔŋŋ wɔkɛjɔɔ Nuŋtsɔ [Yehowa] kɛ Tsɛ lɛ, ni no nɔŋŋ hu wɔkɛlomɔɔ gbɔmɛi ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ lɛ. Daa kome lɛ nɔŋŋ mli jɔɔmɔ kɛ loomɔ jɛɔ.” Yakobo wie yɛ sane nɛɛ he kɛfata he akɛ: “Kɛ awuŋayeli fɔŋ kɛ béi yɛ nyɛtsui mli lɛ, nyɛkashwãa ni nyɛmalea nyɛshia anɔkwale lɛ. Nɛkɛ nilee nɛɛ, jeee ŋwɛi ejɛ, shi moŋ shikpɔŋ nɔ nɔ ni, heloonaa nɔ ni, daimonioi anɔ ni. Ejaakɛ he ni awuŋayeli kɛ béi yɔɔ lɛ, jɛi sakasakafeemɔ kɛ nishaianii fɛɛ yɔɔ. Shi nilee ni jɛ ŋwɛi lɛ, tsutsu lɛ ehe tse, no sɛɛ lɛ ehe jɔ, ehiɛ ka shi, eboɔ toi, eyi obɔ kɛ mɔbɔnalɛ kɛ yibii kpakpai, ejeee ŋwane, efeee osato.”—Yakobo 3:8-10a, 14-17.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔlilɛi lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli?

11 No hewɔ lɛ, bɔ ni wɔkɛ wɔlilɛi lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ tsɔɔ kɛji akɛ wɔyɛ nilee ni “eyi obɔ kɛ mɔbɔnalɛ.” Ni kɛ́ yɛ awuŋayeli loo béi hewɔ lɛ, wɔshwãa, wɔmaleɔ, loo wɔgbeɔ mɛi ahe guɔ lɛ, te abaana wɔ aha tɛŋŋ? Lala 94:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɛi ni tsuɔ nishaianii lɛ fɛɛ shwãa.” Ni kwɛ bɔ ni heguɔgbee wiemɔi baanyɛ afite gbɛi kpakpa ni mɔ ko ni efeko nɔ ko lɛ yɔɔ lɛ! (Lala 64:2-4) Kɛfata he lɛ, susumɔ awui ni “apasa odasefonyo [mɔ ni] malemɔ emaleɔ” lɛ baanyɛ aye. (Abɛi 14:5; 1 Maŋtsɛmɛi 21:7-13) Beni Yakobo ewie lilɛi lɛ ni akɛtsuɔ nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ lɛ he sɛɛ lɛ, ekɛɛ akɛ: “Minyɛmimɛi, enɛɛmɛi nɛɛ, esaaa akɛ ebalɛ nɛkɛ.” (Yakobo 3:10b) Mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ biɔ ni wɔkɛ wɔlilɛi lɛ atsu nii kɛwie wiemɔi ni he tse, wiemɔi ni kɛ toiŋjɔlɛ baa, kɛ nɔ ni awieɔ yɛ nilee gbɛ nɔ. Yesu kɛɛ akɛ: “Shi miikɛɛ nyɛ akɛ, yakawiemɔ fɛɛ yakawiemɔ ni gbɔmɛi wieɔ lɛ, amɛbaabu he akɔntaa yɛ kojomɔ gbi lɛ nɔ.” (Mateo 12:36) Kwɛ bɔ ni ehe hiaa akɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔlilɛi lɛ tsuɔ nii wɔhaa lɛ mli!

‘Nyɛkɛ Mɛi Atɔmɔi Akea Amɛ’

12, 13. (a) Mɛni wɔkaseɔ yɛ mɔbɔnalɛ he yɛ abɛbua ni kɔɔ tsulɔ ni hiɛ enuŋtsɔ nyɔmɔ babaoo lɛ he lɛ mli? (b) Te atsɔɔ tɛŋŋ kɛ́ akɛɛ wɔkɛ wɔnyɛmi ko tɔmɔi ake lɛ “shii kpawo toi nyɔŋmai kpawo” lɛ?

12 Yesu abɛbua ni kɔɔ tsulɔ ko ni hiɛ enuŋtsɔ ni ji maŋtsɛ nyɔmɔ ni naa shɛɔ denarioi 60,000,000 lɛ tsɔɔ gbɛ kroko ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo. Tsulɔ nɛɛ kpa fai koni ana lɛ mɔbɔ ejaakɛ ebɛ nɔ ko ni ekɛaawo nyɔmɔ lɛ. Akɛni nuŋtsɔ lɛ “musuŋ tsɔ lɛ” hewɔ lɛ, ekɛ etsulɔ lɛ nyɔmɔ lɛ ke lɛ. Shi tsulɔ lɛ je kpo eyana enaanyo tsulɔ ko ni hiɛ lɛ nyɔmɔ denarioi oha pɛ, ni enaaa lɛ mɔbɔ kwraa, ni eha ayawo lɛ tsuŋ. Beni nuŋtsɔ lɛ nu nɔ ni eba lɛ, eha ayatsɛ tsulɔ ni ekɛ enyɔmɔ lɛ ke lɛ lɛ kɛba, ni ekɛɛ lɛ akɛ: “Tsulɔ fɔŋ! akɛni okpa mi fai hewɔ lɛ miŋɔ nɛkɛ nyɔmɔ nɛɛ fɛɛ mikeo; ani kulɛ jeee bo hu ogbɛnaa ji akɛ ona onaanyo tsulɔ lɛ mɔbɔ, bɔ ni mi hu minao mɔbɔ lɛ?” Enɛ hewɔ lɛ, nuŋtsɔ lɛ ha ayawo lɛ tsuŋ. Yesu mu abɛbua lɛ naa akɛ: “Nakai nɔŋŋ mitsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hu aaaŋɔfee nyɛ, kɛji nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ eŋɔɔɔ enyɛmi nɔtɔ̃mɔ ekeee lɛ kɛjɛɛɛ etsuiŋ lɛ.”—Mateo 18:23-35.

13 Kwɛ bɔ ni abɛbua ni awie he kɛtsɔ hiɛ lɛ náa mɔ nɔ hewalɛ ni etsɔɔ akɛ nɔ ni fata mɔbɔnalɛ kpojiemɔ he ji klalo ni afee ákɛ akɛ sane baake! Yehowa kɛ wɔhe eshai babaoo eke wɔ. Ani esaaa akɛ wɔ hu ‘wɔkɛ mɛi atɔmɔi keɔ amɛ’? (Mateo 6:14, 15) Dani Yesu baagba abɛbua ni kɔɔ tsulɔ ni bɛ mɔbɔnalɛ lɛ he sane lɛ, Petro bi lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, shii enyiɛ minyɛmi atɔ minɔ ni miŋɔfa lɛ? kɛyashi shii kpawo lo? Yesu ha lɛ hetoo akɛ: Mikɛɛɛo akɛ kɛyashi shii kpawo; shi moŋ shii kpawo toi nyɔŋmai kpawo.” (Mateo 18:21, 22) Hɛɛ, mɔ ni naa mɔbɔ lɛ efee klalo akɛ ekɛ sane baake “shii kpawo toi nyɔŋmai kpawo,” ni tsɔɔ akɛ ekɛbaake kwraa.

14. Taakɛ Mateo 7:1-4 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo daa gbi?

14 Beni Yesu tsɔɔ gbɛ kroko hu ni aaatsɔ nɔ ajie mɔbɔnalɛ kpo lɛ, ewie yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli akɛ: “Nyɛkakojoa, koni akakojo nyɛ. Shi nɔ̃ kojomɔ ni nyɛŋɔkojoɔ lɛ, aaaŋɔkojo nyɛ . . . Shi mɛɛba onaa kuli ni yɔɔ onyɛmi hiŋmɛi mli lɛ, shi bo diɛŋtsɛ ohiŋmɛi mli mplaŋ lɛ, oyooo lɛ? Aloo té aaafee tɛŋŋ ni oookɛɛ onyɛmi akɛ: Ha majie kuli lɛ yɛ ohiŋmɛi mli, tsɛ mplaŋ yɛ bo diɛŋtsɛ ohiŋmɛi mli.” (Mateo 7:1-4) No hewɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo daa gbi kɛtsɔ tsui ni wɔɔná yɛ mɛi krokomɛi agbɔjɔmɔi ahe ní asaŋ wɔkojooo amɛ loo wɔwieee nyanyaanya wɔshiii amɛ lɛ nɔ.

“Nyɛhaa Wɔfea Mɛi Fɛɛ Ejurɔ”

15. Mɛni hewɔ jeee wɔnanemɛi heyelilɔi pɛ esa akɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ?

15 Eyɛ mli akɛ Biblia mli wolo ni ji Yakobo lɛ maa mɔbɔnalɛ kpo ni ajieɔ atsɔɔ heyelilɔi lɛ nɔ mi moŋ, shi no etsɔɔɔ akɛ esa akɛ ajie mɔbɔnalɛ kpo atsɔɔ mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli pɛ. Lala 145:9 lɛ kɛɔ akɛ: “Yehowa hi ha mɛi fɛɛ, ni emusuŋ tsɔɔ lɛ yɛ enitsumɔi lɛ fɛɛ he.” Awoɔ wɔ ŋaa koni ‘wɔtsɔmɔ Nyɔŋmɔ kaselɔi’ ní ‘wɔfee mɛi fɛɛ ejurɔ.’ (Efesobii 5:1; Galatabii 6:10) Yɛ be mli ni ‘wɔsumɔɔɔ je lɛ aloo nibii hu ni yɔɔ je lɛŋ’ lɛ, wɔkuuu wɔhiɛ wɔshwieee mɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ ahiamɔ nii anɔ.—1 Yohane 2:15.

16. Mɛɛ nibii náa gbɛ nɔ ni wɔtsɔɔ wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ nɔ hewalɛ?

16 Ákɛ Kristofoi lɛ wɔshashaooo shi akɛ wɔkɛ yelikɛbuamɔ ni yɔɔ wɔnyɛmɔ mli aaaha mɛi ni “nibii ni aleee ni baa trukaa” ninaa amɛ, loo mɛi ni yɔɔ jaramɔ shihilɛi amli lɛ. (Jajelɔ 9:11, NW) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔshihilɛi ni baatsɔɔ nɔ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ he ni wɔbaanyɛ wɔfee nii kɛyashi. (Abɛi 3:27) Kɛ́ wɔkɛ heloonaa yelikɛbuamɔ miiha mɛi krokomɛi lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni nifeemɔ ko ni wɔsusuɔ akɛ ehi jogbaŋŋ lɛ akawo mɛi krokomɛi hewalɛ koni amɛtsɔmɔ anihaolɔi. (Abɛi 20:1, 4; 2 Tesalonikabii 3:10-12) No hewɔ lɛ, mɔ ni jieɔ mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ kpo lɛ ji mɔ ko ni kɛ hedɔɔ henumɔ loo musuŋtsɔlɛ tsuɔ saji ahe nii yɛ nilee mli.

17. Mɛni ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni bɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ?

17 Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni bɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ji Biblia mli anɔkwalei lɛ ni wɔɔtsɔɔ amɛ. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ŋmɛnɛ lɛ, adesai pii miililaa shi yɛ duŋ mli yɛ mumɔŋ shishinumɔ naa. “Etɔ” mɛi babaoo ni “amɛfee yuyaa tamɔ tooi ni bɛ kwɛlɔ” ejaakɛ amɛleee bɔ ni amɛaafee amɛtsu naagbai ni amɛkɛkpeɔ lɛ ahe nii, ni asaŋ amɛbɛ hiɛnɔkamɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔsɛɛ. (Mateo 9:36) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli shɛɛ sane lɛ baanyɛ afee ‘kane kɛha amɛnane,’ ni eye ebua amɛ kɛtsu shihilɛ mli naagbai ahe nii. Ebaanyɛ efee ‘la hu yɛ amɛtempɔŋ nɔ,’ ni tsɔɔ akɛ Biblia lɛ tsɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo kɛha wɔsɛɛ, ni no haa amɛnáa nɔdaamɔnɔ kɛha hiɛnɔkamɔ kpakpa. (Lala 119:105) Kwɛ hegbɛ fɛfɛo ni eji akɛ wɔkɛ anɔkwale lɛ he shɛɛ sane ni haa mɔ náa miishɛɛ lɛ aaaha mɛi ni sane nɛɛ he ehia amɛ lɛ! Akɛni ‘amanehulu kpeteŋkpele’ lɛ miibɛŋkɛ oyayaayai hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔkɛ wɔhe awo Maŋtsɛyeli lɛ shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ mli kɛ ekãa. (Mateo 24:3-8, 21, 22, 36-41; 28:19, 20) Nifeemɔ ko bɛ ni tsɔɔ mɔbɔnalɛ kpojiemɔ fe enɛ.

Nyɛŋɔa “Nibii ni Yɔɔ Mli lɛ” Nyɛhaa

18, 19. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔjie mɔbɔnalɛ babaoo kpo yɛ wɔshihilɛi amli lɛ?

18 Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛŋɔa nibii ní yɔɔ mli lɛ nyɛfea ejurɔ.” (Luka 11:41) Kɛ́ abaawie nifeemɔ kpakpa ko he akɛ eji mɔbɔnalɛ diɛŋtsɛ kpojiemɔ lɛ, no lɛ esa akɛ efee nikeenii ko ni jɛ wɔmligbɛ tɔ̃ɔ—nɔ ni wɔjɛ wɔsuɔmɔ kɛ wɔtsui mli wɔkɛha. (2 Korintobii 9:7) Kwɛ bɔ ni mɔbɔnalɛ kpojiemɔ ni tamɔ nɛkɛ lɛ haa mɔ tsui nyɔɔ emli yɛ jeŋ ni yitsoŋwalɛ, ŋkomeŋfa, kɛ mɛi apiŋmɔi kɛ amɛnaagbai ahe ni asusuuu lɛ ehé shi babaoo yɛ mli lɛ!

19 Belɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ wɔjiea mɔbɔnalɛ babaoo kpo yɛ wɔshihilɛi amli. Babaoo ni wɔjieɔ mɔbɔnalɛ kpo lɛ, babaoo ni wɔbatsɔmɔɔ tamɔ Nyɔŋmɔ. Enɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔbaa wɔjeŋ jogbaŋŋ ni wɔtsui nyɔɔ wɔmli diɛŋtsɛ yɛ shihilɛ mli.—Mateo 5:7.

Mɛni Okase?

• Mɛni hewɔ ehe hiaa waa akɛ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ nanemɛi heyelilɔi lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo yɛ Kristofoi asafo lɛ mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee mɛi ni bɛ asafo lɛ mli lɛ ejurɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Samarianyo lɛ jie mɔbɔnalɛ kpo

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 27]

Kristofoi jieɔ mɔbɔnalɛ babaoo kpo

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 30]

Gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔjie mɔbɔnalɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni bɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ji Biblia mli anɔkwalei lɛ ni wɔɔtsɔɔ amɛ