Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yiŋkpɛi ni Haa Anáa Miishɛɛ

Yiŋkpɛi ni Haa Anáa Miishɛɛ

Yiŋkpɛi ni Haa Anáa Miishɛɛ

“MILE kulɛ mifee enɛ moŋ!” Shii enyiɛ okɛ ohe ewie yɛ nakai gbɛ nɔ? Wɔ fɛɛ wɔmiisumɔ ni wɔkpɛ yiŋ ni haŋ wɔshwa wɔhe, titri lɛ yiŋkpɛi ni náa wɔshihilɛ nɔ hewalɛ lɛ. Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkpɛ yiŋ ni baaha wɔná miishɛɛ?

Klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, ehe miihia ni wɔná jeŋba he mlai ni abaanyɛ akɛ he afɔ nɔ diɛŋtsɛ. Ani mlai ni tamɔ nɛkɛ yɛ? Mɛi babaoo susuɔ akɛ eko bɛ. Niiamlitaomɔ ko ni afee yɛ United States lɛ ha ana akɛ mɛi ni miihe agbe univɛsiti kɛ skul ni tamɔ nakai anaa lɛ 100 mlijaa 75 lɛ heɔ amɛyeɔ akɛ abɛ jeŋba he mla ko ni tsɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa, ni esoro nibii ní “aŋkro fɛɛ aŋkro kɛ maŋ fɛɛ maŋ” buɔ akɛ eja loo ejaaa.

Ani nilee yɛ mli akɛ aaasusu akɛ aŋkroaŋkroi asusumɔi loo susumɔi ni ehe shi ni tsɔɔ jeŋba he mlai ni esa akɛ akɛtsu nii? Dabi kwraa. Kɛ́ mɔ fɛɛ mɔ yɛ hegbɛ ní efeɔ nɔ ni esumɔɔ lɛ, kulɛ basabasafeemɔ baaba. Namɔ baasumɔ ni ehi shi yɛ he ko ni mlai, saneyelihei, kɛ polisifoi bɛ? Kɛfata he lɛ, jeee be fɛɛ be wɔsusumɔi bafeɔ nɔ ni ja. Ekolɛ wɔbaafee nɔ ko ni wɔsusuɔ akɛ eja, shi sɛɛ mli lɛ wɔbaaná akɛ ejaaa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesai ayinɔsane mli saji fɛɛ haa anaa akɛ Biblia mli shishitoo mla nɛɛ ji anɔkwale akɛ: “Adesa ní nyiɛ nɛɛ, bɔ ni eeetsɔ ejaje enajifaamɔi eha lɛ, ebɛ edɛŋ.” (Yeremia 10:23) Kɛ́ nakai ni lɛ, nɛgbɛ wɔbaanyɛ wɔná gbɛtsɔɔmɔi yɛ ni wɔkɛkpɛ wɔyiŋ yɛ shihilɛ mli saji ni he hiaa lɛ ahe?

Nilee yɛ mli akɛ oblanyo nɔyelɔ ni wɔsusu ehe yɛ sane ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ tee Yesu ŋɔɔ kɛha ŋaawoo. Taakɛ wɔna kɛtsɔ hiɛ lɛ, beni Yesu haa oblanyo lɛ hetoo lɛ etsĩ Nyɔŋmɔ Mla lɛ tã. Yesu le akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ji nilee kɛ sɛɛyoomɔ Jɛɛhe ni fe fɛɛ, ni ákɛ ele nɔ ni hi diɛŋtsɛ kɛha ebɔɔ nii lɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ.” (Yohane 7:16) Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ji gbɛtsɔɔmɔ jɛɛhe ni nɔ bɛ ni baaye abua wɔ ní wɔkpɛ yiŋ ni ja yɛ shihilɛ mli. Nyɛhaa wɔsusua shishitoo mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ fioo komɛi ni kɛ́ wɔkɛtsu nii lɛ ebaaha wɔná miishɛɛ lɛ ahe.

Bɔ ni Esa akɛ Wɔkɛ Mɛi Aye Aha

Yɛ Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ ni ale waa lɛ mli lɛ, eha ale shishitoo mla ko ni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔkpɛ yiŋ kpakpai yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa lɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ.” (Mateo 7:12)

Mɛi komɛi wieɔ enɛ yɛ gbɛ kroko nɔ akɛ: “Nɔ ni osumɔŋ ni akɛfee bo lɛ kɛkafee mɔ ko.” Bɔni afee ni wɔna srɔtofeemɔ ni yɔɔ nɔ ni Yesu wie lɛ kɛ nɔ ni mɛi wieɔ lɛ teŋ lɛ, nyɛhaa wɔsusua Yesu abɛbua ni kɔɔ Samarianyo ni fee ehe naanyo kpakpa lɛ he lɛ he. Ayi Yudanyo ko ni ashi lɛ afɔ gbɛ he, ni eeehe egbo. Osɔfo ko kɛ Levinyo ko na lɛ shi amɛgba afa kɛho. Akɛni amɛfeee nɔ ko kɛpilaaa nuu lɛ hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ nɔ ni amɛsumɔŋ ni akɛfee amɛ lɛ amɛkɛfeee mɔ ko. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Samarianyo ko wa edamɔ shi koni eye ebua lɛ. Efimɔ nuu lɛ pilamɔi lɛ anɔ ni ekɛ lɛ tee gbɔiatoohe ko. Nɔ ni ebaasumɔ ni afee aha lɛ lɛ ji nɔ ni efee eha nuu lɛ. Eji yiŋkpɛɛ kpakpa, ejaakɛ ekɛ nɔ ni Yesu wie lɛ tsu nii.—Luka 10:30-37

Gbɛ̀i babaoo yɛ ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ ni wɔkɛ jeŋba he mla nɛɛ atsu nii koni wɔná miishɛɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ weku ko efã kɛba nyɛkutso lɛ mli ehee. Mɛni hewɔ oŋɔɔɔ ofɔɔɔ onɔ koni oyasara amɛ ni ohere amɛ atuu? Obaanyɛ oye obua amɛ koni amɛle akutso lɛ mli jogbaŋŋ, ni agbɛnɛ hu oha amɛsanebimɔi ahetoo ní oye obua amɛ kɛtsu amɛhiamɔ nii ahe nii. Kɛ́ oŋɔ ofɔ onɔ ni ofee nii ni tsɔɔ akɛ osusuɔ okutsoŋbii hee nɛɛ ahe lɛ, ebaaha wekukpãa kpakpa ahi okɛ amɛ teŋ. Otsui hu baanyɔ omli akɛ oofee nɔ ni Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ nɔ. Ani enɛ jeee yiŋkpɛɛ kpakpa?

Yiŋ ni Wɔkpɛɔ yɛ Suɔmɔ ni Wɔyɔɔ Kɛha Mɛi Krokomɛi Hewɔ

Yesu kɛ gbɛtsɔɔmɔ kroko ha kɛfata shishitoo mla ni atsi ta kɛtsɔ hiɛ lɛ he koni eye ebua bo ni okpɛ yiŋ kpakpai. Beni abi Yesu ní etsɔɔ Mose Mla lɛ mli kita wulu lɛ, eha hetoo akɛ: “‘Suɔmɔ Nuŋtsɔ, o-Nyɔŋmɔ lɛ, kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma muu lɛ fɛɛ kɛ ojwɛŋmɔ muu lɛ fɛɛ.’ Kitai lɛ amli otu kɛ ewulu nɛ. Ni nɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ tamɔ no, akɛ: ‘Suɔmɔ onaanyo tamɔ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe.’ Kitai enyɔ nɛɛ mla lɛ kɛ gbalɔi lɛ fɛɛ tsotsoro.”—Mateo 22:36-40.

Yɛ gbɛkɛ ni enɔ jetsɛremɔ lɛ agbe Yesu lɛ mli lɛ, ekɛ “kitã hee” ha ekaselɔi lɛ ni amɛsumɔ amɛhe. (Yohane 13:34) Mɛni hewɔ etsɛ kitã nɛɛ akɛ kitã hee lɛ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, ani ewieko kɛtsɔko hiɛ momo akɛ suɔmɔ ni amɛaaná amɛha amɛnanemɛi lɛ ji kitãi enyɔ ni Mla lɛ fɛɛ tsotsoro lɛ ateŋ ekome? Afã Israelbii lɛ yɛ Mose Mla lɛ mli akɛ: ‘Suɔmɔ onaanyo, taakɛ bɔ ni osumɔɔ bo diɛŋtsɛ ohe lɛ.’ (3 Mose 19:18) Shi agbɛnɛ Yesu miifã ekaselɔi lɛ ni amɛfee babaoo fe nakai. Yɛ nakai gbɛkɛ lɛ nɔŋŋ mli lɛ, Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ ebaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha amɛ. No sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Enɛ ji mikitã, akɛ nyɛsumɔ nyɛhe tamɔ bɔ ni misumɔ nyɛ lɛ. Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.’ (Yohane 15:12, 13) Hɛɛ, kita nɛɛ ji kita hee ejaakɛ ebiɔ ni mɔ kɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii aye klɛŋklɛŋ gbɛhe.

Wɔbaanyɛ wɔjie suɔmɔ ni ŋkomeŋfa bɛ mli, ni ji mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ni akɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ kpo yɛ gbɛ̀i babaoo nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ ŋɔɔ lɛ akɛ otsu tsa mɔ ko tsu nɔ, ni ootao obo lala toi, shi bɔ ni osumɔɔ ni lala nɛɛ agbɛɛ koni oná miishɛɛ lɛ baagba mɔ ni tsa onɔ lɛ naa. Ani obaasumɔ ni oba omiishɛɛnamɔ lɛ shi koni okagba mɔ ni tsa onɔ lɛ naa? Kɛ́ wɔɔwie yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, ani okɛ mɔ ni tsa onɔ lɛ hilɛkɛhamɔ baaye klɛŋklɛŋ gbɛhe?

Ha wɔsusu shihilɛ kroko he wɔkwɛ. Yɛ Canada lɛ, Yehowa Odasefoi enyɔ komɛi yasara nuu onukpa ko yɛ gbi ni fɛi miiye ni snoo enɛ mli. Yɛ amɛsanegbaa lɛ mli lɛ, nuu lɛ wie akɛ tsui hela ko ni yɔɔ ehe hewɔ lɛ enyɛɛɛ ejie snoo ni yɔɔ eshĩa lɛ hiɛ lɛ. Aaafee ŋmɛlɛtswaa kome loo nɔ sɛɛ lɛ, enu sofi gbɛɛmɔ waa ko. Odasefoi enyɔ lɛ eku amɛsɛɛ kɛba koni amɛbajie snoo ni ehà gbɛ kɛ atrakpoi ni atsɔɔ nɔ kɛbaa eshĩa lɛ mli lɛ nɔ lɛ. Nuu nɛɛ ŋma wolo kɛmaje Yehowa Odasefoi a-nitsumɔhe nine ni yɔɔ Canada lɛ, ni efã ko kaneɔ akɛ: “Ŋmɛnɛ lɛ mina anɔkwa Kristofoi asuɔmɔ kpojiemɔ. Eha mina akɛ mɛi kpakpai komɛi kɛ̃ yɛ je lɛ mli ŋmɛnɛ. Eha bulɛ kpele ni miyɔɔ kɛha nyɛ jeŋ muu fɛɛ nitsumɔ lɛ tee hiɛ.” Hɛɛ, kɛ́ wɔye wɔbua mɛi lɛ, ebaanyɛ ena amɛnɔ hewalɛ yɛ gbɛ kpakpa nɔ, kɛ́ eji yelikɛbuamɔ bibioo po. Kwɛ miishɛɛ babaoo ni wɔnáa kɛ́ wɔfee nibii ni tsɔɔ akɛ wɔkɛ wɔhe miishã afɔle lɛ!

Yiŋ ni Wɔkpɛɔ yɛ Suɔmɔ ni Wɔyɔɔ Kɛha Nyɔŋmɔ Hewɔ

Nɔ kroko ni esa akɛ wɔsusu he kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ ji nɔ ni Yesu tsɛ lɛ akɛ kitã wulu lɛ—akɛ asumɔ Nyɔŋmɔ. Yudafoi lɛ ní ákɛ maŋ lɛ amɛjɔɔ amɛhe nɔ momo amɛha Yehowa ni amɛkɛ lɛ yɛ wekukpãa lɛ ji mɛi ni awo amɛ kita ni Yesu wie he lɛ. Kɛlɛ, esa akɛ Israelnyo fɛɛ Israelnyo akpɛ eyiŋ kɛ́ ebaasɔmɔ amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ esusuma muu fɛɛ kɛ etsui muu fɛɛ.—5 Mose 30:15, 16.

Nakai nɔŋŋ hu, oyiŋkpɛi baatsɔɔ bɔ ni onaa Nyɔŋmɔ ohaa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni onáa nilee babaoo yɛ Biblia lɛ he ni onaa akɛ sɛɛnamɔ yɛ Biblia lɛ he lɛ, bo hu ehe bahiaa ni okpɛ oyiŋ. Ani obaasumɔ ni okɛma ohiɛ akɛ obaatsɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔ kɛtsɔ Biblia lɛ ni obaakase jogbaŋŋ lɛ nɔ? Kɛ́ ofee nakai lɛ obaaná miishɛɛ, ejaakɛ Yesu wie akɛ: “Mɛi ni hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ yɛ miishɛɛ.”—Mateo 5:3, NW.

Wɔleee akɛ oblanyo nɔyelɔ lɛ shwa ehe akɛ ekpɛ yiŋ ni tamɔ nakai. Shi wɔle bɔ ni bɔfo Petro nu he eha beni enyiɛ Yesu Kristo sɛɛ afii babaoo lɛ. Aaafee afi 64 Ŋ.B. beni eshwɛ fioo ni Petro baagbo lɛ ewo enanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ akɛ: ‘Nyɛbɔa mɔdɛŋ, koni ana nyɛ ní muji loo kpa ko bɛ nyɛhe yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ, yɛ hejɔlɛ mli.’ (2 Petro 1:14; 3:14) Eyɛ faŋŋ akɛ Petro shwaaa ehe yɛ yiŋ ni ekpɛ nɔ ni fa fe afii 30 ni tsɔ be ni ekɛŋma wiemɔi nɛɛ hiɛ lɛ, ni ewo mɛi krokomɛi ni amɛyiŋkpɛɛ tamɔ enɔ lɛ hewalɛ koni amɛya nɔ amɛhiɛ mli.

Kɛ́ ootao okɛ Petro ŋaawoo lɛ atsu nii lɛ, no lɛ esa akɛ okpɛlɛ sɔi ni bakaa mɔ fɛɛ mɔ ni batsɔɔ Yesu kaselɔ lɛ nɔ, ni oye Nyɔŋmɔ kitai lɛ anɔ. (Luka 9:23; 1 Yohane 5:3) Ekolɛ obaana enɛ akɛ efeemɔ baawa, shi Yesu ewo wɔ shi akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ. Nyɛwoa mipã lɛ nyɛfɔ̃a nyɛnɔ, ni nyɛkasea mi; shi mihe jɔ, ni mibaa mihe shi kɛjɛ mitsui mli; ni nyɛaaná hejɔɔmɔ nyɛaaha nyɛsusumai lɛ. Ejaakɛ mipã lɛ teremɔ waaa, ni mijatsu lɛ etsiii.” (Mateo 11:28-30)

Susumɔ Arthur shihilɛ mli sane lɛ he okwɛ. Arthur bɔi bɔ ni atswaa kpaa saŋku (ni atsɛɔ lɛ violin yɛ blɔfo mli lɛ) kasemɔ beni eye afii nyɔŋma lɛ, kɛ yiŋtoo akɛ ekɛ kpaa saŋku nɛɛ tswaa baafee enitsumɔ. Beni eye afii 14 lɛ, no mli lɛ efee gbɛi momo akɛ mɔ ko ni tswaa kpaa saŋku nɛɛ kɛjieɔ mɛi ahiɛtserɛ. Fɛɛ sɛɛ lɛ ebɛ miishɛɛ. Arthur tsɛ sumɔɔ ni ebi saji ni kɔɔ nɔ hewɔ ni wɔyɔɔ wala mli lɛ he, ni efɔ̃ɔ jamɔ he tsɔɔlɔi anine kɛbaa eshĩa ni amɛha lɛ esanebimɔi lɛ ahetoo; shi etsui enyɔɔɔ emli yɛ amɛhetoohamɔi lɛ ahe. Amɛfeɔ ekome akɛ weku kɛsusuɔ kɛji akɛ Nyɔŋmɔ yɛ diɛŋtsɛ kɛ nɔ hewɔ ni eŋmɛ piŋmɔ gbɛ lɛ he. Arthur tsɛ kɛ Yehowa Odasefoi bɔi sanegbaa. Ená sanegbaa lɛ he miishɛɛ, ni enɛ ha akɛ weku muu lɛ fɛɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ.

Beni be shwie mli lɛ, Arthur banu nɔ hewɔ ni Nyɔŋmɔ ŋmɛɔ piŋmɔ gbɛ lɛ shishi kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli, ni nɔ hewɔ ni wɔyɔɔ wala mli lɛ bafee faŋŋ eha lɛ. Arthur shwako ehe yɛ yiŋ ni ekɛ eweku lɛ mli bii krokomɛi etɛ kpɛ lɛ he. Ejɔɔ ehe nɔ eha Yehowa. Ekɛɛ akɛ: “Miyɛ miishɛɛ waa akɛ Yehowa eha mile anɔkwale lɛ ni eha miye mihe kɛjɛ akaŋshii ni yaa nɔ yɛ mɛi ni kɛ lalatswaa efee amɛnitsumɔ lɛ ateŋ lɛ he. Mɛi feɔ nibii ni ejaaa po koni amɛye omanye.”

Arthur sumɔɔ lolo akɛ etswa saŋku nɛɛ ni ekɛjie enanemɛi ahiɛtserɛ shi ekɛ saŋkutswaa efeko oti yɛ eshihilɛ mli. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ efee oti yɛ eshihilɛ mli. Eesɔmɔ bianɛ yɛ Yehowa Odasefoi anitsumɔhe niji lɛ ateŋ ekome mli. Taakɛ Arthur kɛ mɛi akpekpei abɔ krokomɛi ekpɛ amɛyiŋ lɛ, bo hu obaanyɛ okpɛ yiŋ ni baaha ona miishɛɛ ni fe fɛɛ lɛ eko kɛtsɔ nine ni Yesu efɔ bo akɛ obanyiɛ esɛɛ lɛ nɔ ní ooohere lɛ nɔ, shi jeee taakɛ oblanyo niiatsɛ nɔyelɔ lɛ kpɛ eyiŋ lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Oyiŋkpɛɛ baanyɛ ana mɛi krokomɛi ashihilɛ nɔ hewalɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Ani obaakase Biblia lɛ ni obatsɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔ?