Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

‘Nyɛwoa Heshibaa Jwɛŋmɔ’

‘Nyɛwoa Heshibaa Jwɛŋmɔ’

‘Nyɛwoa Heshibaa Jwɛŋmɔ’

NUU lɛ jɛ maŋ ko ni ehé gbɛi waa mli. Ená hegbɛ kpele akɛ afɔ lɛ akɛ Romanyo, ni eeenyɛ efee akɛ ejɛ weku ko ni abuɔ amɛ waa mli. Nuu nɛɛ ji Saulo, ni ená wolokasemɔ ni fe fɛɛ ni yɔɔ yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ mli lɛ eko. Kɛ hooo kwraa lɛ ewieɔ wiemɔi srɔtoi enyɔ ni kɛfata he lɛ, eji Yudafoi ajamɔ kuu ni ale waa ni ji Farisifoi lɛ mlinyo.

Ekolɛ Saulo ebuuu maŋbii foji lɛ, ni ebuɔ ehe jalɔ fe mɛi krokomɛi. (Luka 18:11, 12; Bɔfoi lɛ Asaji 26:5) Saulo nanemɛi Farisifoi lɛ buɔ amɛhe akɛ amɛnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi, ni amɛsumɔɔ onukpai agbɛhei kɛ sabalai wuji. (Mateo 23:6, 7; Luka 11:43) Mɛi ni tamɔ nɛkɛ ni Saulo kɛbɔ lɛ ha ebatsɔ mɔ ni pupuuɔ ehe waa. Wɔle akɛ ekɛ ekãa wa Kristofoi lɛ ayi. Afii komɛi asɛɛ beni ebatsɔ bɔfo Paulo lɛ, ekɛɛ akɛ beni ebatsɔko Kristofonyo lɛ, no mli lɛ eji “musubɔlɔ kɛ yiwalɔ kɛ mɛi aniseniianifeelɔ.”—1 Timoteo 1:13.

Hɛɛ, Saulo batsɔ Kristofonyo, ni abale lɛ akɛ bɔfo Paulo, ni esubaŋ tsake kwraa. Ákɛ Kristofonyo ni ji bɔfo lɛ, ekɛ heshibaa jaje akɛ eji mɔ “bibioo fe hetselɔi lɛ fɛɛ.” (Efesobii 3:8) Eji sanekpakpa jajelɔ ni nitsumɔ mɔɔ shi jogbaŋŋ, shi eŋɔɔɔ anunyam ni no kɛbaa lɛ ehaaa ehe. Yɛ no najiaŋ lɛ eŋɔ anunyam fɛɛ eha Nyɔŋmɔ. (1 Korintobii 3:5-9; 2 Korintobii 11:7) Paulo ji mɔ ni wo enanemɛi Kristofoi lɛ ŋaa akɛ: ‘Nyɛwoa musuŋtsɔlɛ, mlihilɛ, heshibaa jwɛŋmɔ, mlijɔlɛ, tsuishitoo’ lɛ.—Kolosebii 3:12.

Ani abaanyɛ akɛ nakai ŋaawoo lɛ atsu nii yɛ wɔbei nɛɛ, ni ji afi 2000 afii nɛɛ amli? Ani sɛɛnamɔ yɛ he akɛ mɔ aaaba ehe shi? Ani heshibaa baanyɛ atsɔɔ akɛ mɔ ko yɛ ekãa?

Ani Bɔlɔ Ofe lɛ Baa Ehe Shi?

Yɛ niiahesusumɔi fɛɛ ni kɔɔ heshibaa he lɛ amli lɛ, ehe miihia ni ale nɔ ni Nyɔŋmɔ susuɔ yɛ he lɛ tsutsu. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ lɛ ji wɔ-Nɔyelɔ kɛ wɔ-Bɔlɔ. Ákɛ mɛi ni kɛ lɛ yeee egbɔ lɛ, esa akɛ wɔkpɛlɛ nɔ akɛ jeee nɔ fɛɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔfee. Kɛ́ ebɛ lɛ, wɔnyɛŋ nɔ ko nɔ ko wɔfee. Blema nilelɔ ko ni atsɛɔ lɛ Elihu lɛ kɛɛ akɛ: “Ofe lɛ, wɔninaaa lɛ, ehewalɛ teke nɔ.” (Hiob 37:23) Hɛɛ, kɛ wɔsusu jeŋ muu ni wɔyɔɔ mli lɛ pɛ po he lɛ, ehaa wɔnaa akɛ wɔjeee fɛi! Gbalɔ Yesaia fɔ̃ɔ wɔ nine akɛ: “Nyɛholea nyɛhiŋmɛii anɔ kɛyaa ŋwɛi, ni nyɛkwɛa: Namɔ bɔ enɛɛmɛi? Lɛ mɔ ni ejieɔ amɛsafo lɛ kpo yɛ yibɔ naa, ni etsɛɔ amɛ fɛɛ kɛ amɛgbɛii; enyɛmɔ ni fa kɛ ehewalɛ kpele lɛ hewɔ lɛ amɛteŋ ekome folo po eshwɛɛɛ.”—Yesaia 40:26.

Yɛ ofe ni Yehowa Nyɔŋmɔ ji lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ebaa ehe shi. Maŋtsɛ David sɔle kɛha lɛ akɛ: “Okɛ oyiwalaheremɔ tsɛŋ lɛ eha mi, ni omlihilɛ [loo heshibaa, NW] lɛ ehã mitsɔ agbo.” (2 Samuel 22:36) Abaanyɛ akɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ baa ehe shi ejaakɛ enɔ kwɔ kwraa fe adesai moŋ, shi esusuɔ amɛteŋ mɛi ni bɔɔ mɔdɛŋ koni amɛsa ehiɛ lɛ ahe ni enaa amɛ mɔbɔ. Wɔbaanyɛ wɔkɛɛ yɛ mfonirifeemɔŋ akɛ Yehowa baa shikpɔŋ lɛ nɔ koni ekɛ mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei lɛ abaye yɛ mlihilɛ mli.—Lala 113:5-7.

Kɛfata he lɛ, Yehowa nyaa heshibaa ni etsuji lɛ jieɔ lɛ kpo lɛ he waa. Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nyɔŋmɔ kuɔ hewolɔi [loo henɔwolɔi] anaa, shi heshibalɔi eduroɔ.” (1 Petro 5:5) Biblia ŋmalɔ ko ha wɔna bɔ ni Nyɔŋmɔ buɔ henɔwolɔi ehaa beni ekɛɛ akɛ: “Yehowa miihi mɔ fɛɛ mɔ ni woɔ ehe [nɔ] yɛ etsui mli.” (Abɛi 16:5) Shi kɛlɛ, mɛɛ gbɛ nɔ heshibaa tsɔɔ ekãa ni mɔ yɔɔ?

Nɔ ni Heshibaa Etsɔɔɔ

Heshibaa etsɔɔɔ akɛ mɔ eshwie ehiɛaŋ shi. Yɛ blema kusumii komɛi amli lɛ, mɔ ni abuɔ lɛ akɛ eji heshibalɔ ji nyɔŋ—mɔ ni he tswaa shi akɛ efee nɔ fɛɛ nɔ ni anyɛɔ enɔ akɛ efee, mɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ni bɛ nɔ ko mli. Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ heshibaa jwɛŋmɔ haa mɔ hiɛ baa nyam. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nilelɔ lɛ ŋma akɛ: “Heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ nyɔmɔwoo ji nii kɛ hiɛnyam kɛ wala.” (Abɛi 22:4) Ni wɔkaneɔ yɛ Lala 138:6 lɛ akɛ: “Yehowa yɛ ŋwɛi shɔŋŋ moŋ, shi kɛlɛ ehiɛ kã heshibalɔ he; shi hewolɔ [loo henɔwolɔ] lɛ, eyooɔ lɛ yɛ shɔŋŋ.”

Kɛ́ mɔ ko baa ehe shi lɛ, no etsɔɔɔ akɛ ebɛ nyɛmɔi loo enyɛko efee nɔ ko. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu Kristo ekɛɛɛ kɔkɔɔkɔ akɛ jeee Yehowa Bi koome ji lɛ, ni efeee enii tamɔ nɔ ni eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he ehiaaa. (Marko 14:61, 62; Yohane 6:51) Kɛlɛ, Yesu ba ehe shi kɛtsɔ omanye ni eye yɛ enitsumɔ lɛ mli lɛ he yijiemɔ ni eŋɔ ha e-Tsɛ lɛ kɛ ehewalɛ ni ekɛtsu nii kɛsɔmɔ mɛi krokomɛi ni eye ebua amɛ lɛ nɔ. Ekɛ ehewalɛ lɛ tsuuu nii kɛyeee mɛi anɔ nuŋtsɔmɛi asane, ni ekɛwaaa amɛyi hu.

Etsɔɔ Ekãa ni Mɔ Yɔɔ

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ Yesu Kristo yinɔbii lɛ bale lɛ akɛ mɔ ni tsuɔ “hewalɛ nitsumɔi.” (Bɔfoi lɛ Asaji 2:22) Kɛlɛ amɛteŋ mɛi komɛi na akɛ eji “gbɔmɛi amliwoo.” (Daniel 4:17) Jeee akɛ ehi shi ákɛ mɔ ni baa ehe shi kɛkɛ shi etee nɔ etsɔɔ mɛi hu akɛ sɛɛnamɔ yɛ he akɛ amɛaaba amɛhe shi. (Luka 9:48; Yohane 13:2-16) Shi kɛlɛ, ehe shi ni eba lɛ haaa efee mɔ ni hiɛ waaa. Ekɛ ekãa fã e-Tsɛ lɛ gbɛi he, ni no nɔŋŋ ekɛtsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ. (Filipibii 2:6-8) Afeɔ Yesu he mfoniri yɛ Biblia lɛ mli akɛ jata ni yɔɔ ekãa. (Kpojiemɔ 5:5) Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ akɛ mɔ ko baanyɛ aba ehe shi ni yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ efi shi shiŋŋ yɛ nɔ ni ja he.

Beni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔná heshibaa su diɛŋtsɛ lɛ, wɔyooɔ akɛ ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ waa dani mɔ aaanyɛ ekɛ heshibaa jwɛŋmɔ ahi shi. Enɛ biɔ ni wɔfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii be fɛɛ be, ni wɔkpoo akɛ wɔɔkɔ gbɛ ni waaa loo wɔkaŋmɛɛ wɔhe wɔha heloo lɛ akɔnɔi lɛ. Heshibaa su ní wɔɔná lɛ hu biɔ ni wɔfi shi shiŋŋ yɛ nɔ ni ja he, ejaakɛ kɛ́ wɔɔnyɛ wɔsɔmɔ Yehowa ní wɔfó mɛi krokomɛi anɔ mli yɛ gbɛ ni ŋkomeŋfa bɛ mli nɔ lɛ, no lɛ ebaabi ni wɔkɛ wɔhiamɔ nii aye gbɛhe ni ji enyɔ.

Sɛɛnamɔi ni Yɔɔ Heshibaa He

Mɔ ni baa ehe shi lɛ ebuuu ehe akɛ ehi fe mɛi krokomɛi. Ŋmalɛi lɛ wieɔ mɔ ni jieɔ heshibaa su kpo lɛ he akɛ eyɛ “heshibaa jwɛŋmɔ.” (Efesobii 4:2) Kɛ́ wɔjɛ anɔkwayeli mli wɔpɛi wɔmli ni wɔna wɔnyɛmɔi kɛ gbɔjɔmɔi, nibii ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli kɛ nibii ni wɔbɔɔɔ mɔdɛŋ yɛ mli lɛ, no lɛ wɔbaaná heshibaa jwɛŋmɔ. Paulo kɛ ŋaawoo kpakpa ha yɛ enɛ he beni eŋma akɛ: “Miikɛɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ, ekabu lɛ diɛŋtsɛ ehe tuutu fe bɔ ni sa akɛ ebuɔ ehe; shi moŋ ejwɛŋ hiɛshikamɔ jwɛŋmɔ.” (Romabii 12:3) Mɔ fɛɛ mɔ ni kɛ ŋaawoo nɛɛ tsuɔ nii lɛ ji heshibalɔ.

Agbɛnɛ hu, wɔjieɔ heshibaa su kpo kɛ́ wɔkɛ mɛi krokomɛi ahiamɔ nii ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ. Akɛ mumɔ tsirɛ Paulo ni ewo Kristofoi aŋaa akɛ: ‘Nyɛkaŋmɛa mligbalamɔi loo yaka anunyam taomɔ gbɛ, shi moŋ nyɛkɛ heshibaa jwɛŋmɔ abubua nyɛnanemɛi fe nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe.’ (Filipibii 2:3) Ŋaawoo nɛɛ kɛ Yesu famɔ ni ekɛha esɛɛnyiɛlɔi lɛ kpãa gbee akɛ: “Mɔ ni ji agbo yɛ nyɛteŋ lɛ, etsɔ nyɛtsulɔ. Ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaawo ehe nɔ lɛ, aaaba lɛ shi, ni mɔ fɛɛ mɔ ni aaaba ehe shi lɛ, aaawo enɔ.”—Mateo 23:11, 12.

Hɛɛ, Nyɔŋmɔ nyaa mɛi ni hiɛ heshibaa jwɛŋmɔ lɛ ahe waa. Kaselɔ Yakobo ma anɔkwa sane nɛɛ nɔ mi beni eŋma akɛ: “Nyɛbaa nyɛhe shi yɛ Nuŋtsɔ lɛ [Yehowa] hiɛ, ni eeewó nyɛnɔ” lɛ. (Yakobo 4:10) Namɔ yɔɔ ní sumɔŋ ni Nyɔŋmɔ awo enɔ?

Heshibaa ni bɛ lɛ eha basabasafeemɔ kɛ béi eba gbɔmɛi akui kɛ aŋkroaŋkroi ateŋ. Nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, kɛ́ wɔba wɔhe shi lɛ wɔnáa he sɛɛ babaoo. Wɔnáa miishɛɛ waa ejaakɛ Nyɔŋmɔ kpɛlɛɔ wɔnɔ. (Mika 6:8) Wɔtsui baanyɛ anyɔ wɔmli ejaakɛ ewaaa akɛ mɔ ni baa ehe lɛ aaaná miishɛɛ ni etsui anyɔ emli fe mɔ ni woɔ ehe nɔ. (Lala 101:5) Toiŋjɔlɛ baahi wɔkɛ wɔwekumɛi, wɔnanemɛi, wɔnanemɛi nitsulɔi kɛ mɛi krokomɛi ateŋ waa. Heshibalɔi kpooɔ akɛ amɛaafee mɛi ni woɔ mɛi amli la kɛ mɛi ni yeɔ amɛtsui naa sane, ejaakɛ nakai feemɔ teɔ mlifu shi, ekɛ mligbalamɔ baa, ehaa ayeɔ awuŋa ni ehaa mɛi amli joɔ.—Yakobo 3:14-16.

Hɛɛ, heshibaa jwɛŋmɔ ni wɔɔná lɛ ji gbɛ ni hi jogbaŋŋ ni baaha wekukpãa kpakpa ahi wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ. Ebaanyɛ eye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔhi shi yɛ jeŋ ni ŋkomeŋfa su eyi mli obɔ ni mɔ fɛɛ mɔ miipele lɛ pɛ enɔ he nɛɛ mli. Nyɔŋmɔ ye ebua bɔfo Paulo ni enyɛ eye henɔwomɔ su ni no mli lɛ eyɔɔ lɛ nɔ. Wɔ hu esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ koni wɔye su fɛɛ su ni baanyɛ aha wɔwo wɔhe nɔ loo wɔbu wɔhe akɛ wɔnɔ kwɔlɔ fe mɛi krokomɛi lɛ nɔ. Biblia lɛ bɔɔ kɔkɔ akɛ: “Hewoo [loo henɔwomɔ] nyiɛɔ hiɛkpatamɔ hiɛ, ni hetsɔɔmɔ mumɔ nyiɛɔ shigbeemɔ hiɛ.” (Abɛi 16:18) Kɛ́ wɔkase Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni wɔkɛ eŋaawoo lɛ tsu nii lɛ, wɔbaana akɛ nilee yɛ mli akɛ ‘wɔɔwo heshibaa jwɛŋmɔ.’—Kolosebii 3:12.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Paulo nyɛ eye henɔwomɔ su ni no mli lɛ eyɔɔ lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 7]

Kɛ́ wɔná heshibaa jwɛŋmɔ lɛ, eyeɔ ebuaa wɔ ni wekukpãa kpakpa hiɔ wɔkɛ mɛi krokomɛi ateŋ

[He ni Mfoniri ni yɔɔ baafa 5 lɛ Jɛ]

Anglo-Australian Observatory/David Malin Images