Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Tsɔsemɔ Obi lɛ ni Esumɔ Toiŋjɔlɛ

Tsɔsemɔ Obi lɛ ni Esumɔ Toiŋjɔlɛ

Tsɔsemɔ Obi lɛ ni Esumɔ Toiŋjɔlɛ

Akɛni Nicole ni ji gbekɛ yoo fioo ni eye afii kpaanyɔ lɛ ná miishɛɛ waa akɛ amɛweku lɛ baafã kɛya maŋ lɛŋ he ko shɔŋŋ hewɔ lɛ, efɔɔ enaanyo waa ni atsɛɔ lɛ Gabrielle lɛ kɛ sanegbaa ni ehaa eleɔ gbɛ ni amɛbaafã lɛ he saji fɛɛ fitsofitso. Gbi ko lɛ, Gabrielle kɛ mlifu kɛɛ Nicole trukaa akɛ, ekɛ fã ni amɛbaafã kɛya lɛ he sane akagba enaa. Akɛni enɛ dɔ Nicole waa ni emli fu hewɔ lɛ, ekɛɛ emami akɛ, “Misumɔɔɔ akɛ mana Gabrielle dɔŋŋ!”

BEI pii lɛ, ebaabi ni fɔlɔi aye abua amɛbii lɛ kɛtsu naagbai ni amɛkɛkpeɔ yɛ amɛgbekɛbiiashi ni tamɔ Nicole kɛ Gabrielle nɔ̃ lɛ ahe nii—jeee akɛ amɛaafee enɛ kɛba dɔlɛ lɛ shi kɛkɛ shi moŋ koni amɛkɛtsɔɔ gbekɛbii lɛ bɔ ni amɛaatsu sane lɛ he nii amɛha. Yɛ fɔmɔ su naa lɛ, gbekɛbii jieɔ ‘abifabii asui’ akpo, ni bei pii lɛ amɛyɔseee bɔ ni amɛwiemɔi kɛ nifeemɔi baanyɛ aye awui aha. (1 Korintobii 13:11) Ebaabi ni aye abua amɛ ni amɛná sui ni baanyɛ aha amɛkɛ amɛweku lɛ mlibii kɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli.

Fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ náa he miishɛɛ waa akɛ amɛaatsɔse amɛbii lɛ koni ‘amɛtao toiŋjɔlɛ ni amɛnyiɛ no sɛɛ.’ (1 Petro 3:11) Kɛ́ mɔ bɔ mɔdɛŋ eye mɛi ahe jwɛŋmɔ fɔŋ námɔ, nijiaŋwujee, kɛ hetsɛ̃ nɔ, ni etiu toiŋjɔlɛ sɛɛ lɛ, enáa miishɛɛ waa, ni no haa emɔdɛŋbɔɔ lɛ bafeɔ nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he waa. Kɛ́ fɔlɔ ji bo lɛ, te ooofee tɛŋŋ otsɔse obii lɛ ni amɛsumɔ toiŋjɔlɛ?

Ye Obua Obii lɛ ni Amɛsumɔ akɛ Amɛaasa ‘Toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ’ Hiɛ

Atsɛɔ Yehowa akɛ ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ,’ ni ale lɛ akɛ eji mɔ ni “haa toiŋjɔlɛ.” (Filipibii 4:9; Romabii 15:33, NW) No hewɔ lɛ, fɔlɔi ni hiɛ kã shi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Biblia lɛ tsuɔ nii yɛ ŋaa mli kɛyeɔ amɛbuaa amɛbii lɛ ní amɛsumɔ akɛ amɛaasa Nyɔŋmɔ hiɛ, ni amɛkase esui lɛ hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ye obua obii lɛ ni amɛfee nɔ ni Yohane na yɛ ninaa ko ni sa kadimɔ waa lɛ mli, ni ji kwaabuɛtɛ agbo ko ni su tamɔ smaragde tɛ ni ebɔle Yehowa maŋtsɛsɛi lɛ he lɛ he mfoniri. * (Kpojiemɔ 4:2, 3) Tsɔɔmɔ mli akɛ kwaabuɛtɛ nɛɛ damɔ shi kɛha toiŋjɔlɛ kɛ kpoofeemɔ ni ebɔle Yehowa he lɛ, ni ákɛ Yehowa baaha mɛi fɛɛ ni boɔ lɛ toi lɛ aná toiŋjɔlɛ babaoo diɛŋtsɛ.

Yehowa kɛ gbɛtsɔɔmɔi hu haa kɛtsɔɔ Yesu ni ji e-Bi lɛ ni atsɛɔ lɛ hu akɛ “Hejɔlɛ [loo toiŋjɔlɛ] lumɔ” lɛ nɔ. (Yesaia 9:5, 6) No hewɔ lɛ, okɛ obii bibii lɛ akane Biblia mli saji ni gbaa sɛɛnamɔi ni Yesu tsɔɔ akɛ eyɔɔ he ní atsiɔ kɛjɛɔ nɔmɔ kɛ béi ahe lɛ he, ni okɛ amɛ asusu he. Gbalamɔ nɔ̃ hewɔ ni Paulo ni tsutsu lɛ eji “mɛi aniseniianifeelɔ” lɛ tsake ejeŋba ni eŋma yɛ sɛɛ mli akɛ “Nuŋtsɔ lɛ tsulɔ lɛ, esaaa akɛ ebéɔ [loo enɔɔ], shi moŋ emli ajɔ aha mɛi fɛɛ, . . . mɔ ni toɔ etsui shi ehaa efɔŋ” lɛ mli otsɔɔ obi lɛ. (1 Timoteo 1:13; 2 Timoteo 2:24) Ekolɛ enɛ baaha obi lɛ atsu saji ahe nii jogbaŋŋ yɛ gbɛ ni baaha onaa akpɛ ohe nɔ.

Evan kaiɔ akɛ beni eji gbekɛ nuu fioo ni eye afii kpawo lɛ, no mli lɛ gbekɛ nuu ko shiɔ lɛ la kɛ́ amɛta skul bɔs mli. Evan kɛɛ akɛ: “Mimli wo la yɛ gbekɛ nuu lɛ he aahu akɛ kulɛ mitao ni mafee lɛ eko kɛto najiaŋ! Kɛkɛ ni mikai nɔ ko ni mikase yɛ shĩa ni kɔɔ mɛi ni tsɔɔ béi ni kɛ nɔmɔ baa lɛ he lɛ. Mile akɛ Yehowa sumɔɔɔ akɛ ‘maŋɔ efɔŋ mato mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ,’ shi eesumɔ akɛ ‘mikɛ gbɔmɛi fɛɛ ahi shi yɛ hejɔlɛ mli.’” (Romabii 12:17, 18) No sɛɛ lɛ, Evan ná ekãa ni ekɛye nifeemɔ ni woɔ mɔ mlila nɛɛ nɔ kɛtsɔ mlijɔlɛ ni ekɛtsu sane lɛ he nii lɛ nɔ. Eesumɔ ni esa toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ.

Feemɔ Fɔlɔ ni Sumɔɔ Toiŋjɔlɛ

Ani toiŋjɔlɛ yɛ oshĩa lɛ mli? Kɛ nakai ni lɛ, obii lɛ baanyɛ akase nibii babaoo ni kɛ toiŋjɔlɛ baa kɛji otswaaa osɛŋ po. Kɛ́ obaanyɛ otsɔse obii lɛ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ ni amɛsumɔ toiŋjɔlɛ lɛ, no lɛ babaoo baadamɔ bɔ ni okaseɔ gbɛ̀i ni Nyɔŋmɔ kɛ Kristo tsɔɔ nɔ amɛkɛ mɛi yeɔ yɛ toiŋjɔlɛ mli lɛ nɔ.—Romabii 2:21.

Russ kɛ eŋa Cindy bɔɔ mɔdɛŋ waa ní amɛtsɔse amɛbihii enyɔ lɛ, ni amɛwoɔ amɛ hewalɛ koni amɛkɛ mɛi krokomɛi aye yɛ suɔmɔ mli kɛji mɛi lɛ wo amɛmli la po. Cindy kɛɛ akɛ, “Su ni mi kɛ Russ fɛɛ jie lɛ kpo yɛ bɔ ni wɔkɛ wɔbihii lɛ kɛ mɛi krokomɛi yeɔ haa beni naagbai ete shi lɛ wɔbihii lɛ anɔ hewalɛ waa yɛ bɔ ni amɛtsuɔ naagbai ni tamɔ nakai lɛ ahe nii amɛhaa lɛ mli.”

Kɛji otɔ̃ po lɛ—ni mɛɛ fɔlɔi po yɔɔ ni tɔ̃ɔɔ?—obaanyɛ oŋɔ hegbɛ lɛ ni okɛtsɔɔ obii lɛ nibii ni sɛɛnamɔ yɔɔ he. Stephen wie akɛ: “Bei komɛi lɛ, mikɛ miŋa Terry mli fuɔ fe nine yɛ nɔ ko ni wɔbii etɛ lɛ efee lɛ he ni wɔgbalaa amɛtoi dani wɔnáa wɔleɔ anɔkwale fɛɛ ni kɔɔ sane lɛ he. Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, wɔkpaa amɛ fai.” Terry kɛfata he akɛ: “Wɔhaa wɔbii lɛ leɔ akɛ wɔ hu wɔyeee emuu, ni no hewɔ lɛ wɔtɔ̃ɔ. Wɔnuɔ he akɛ enɛ eha toiŋjɔlɛ eba wɔweku lɛ mli, ni agbɛnɛ hu eye ebua gbekɛbii lɛ ni amɛkase bɔ ni atiuɔ toiŋjɔlɛ sɛɛ.”

Ani bɔ ni okɛ obii lɛ yeɔ haa lɛ miiha amɛmiikase bɔ ni akɛ mɛi hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli? Yesu wo ŋaa akɛ: “No hewɔ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni nyɛtaoɔ akɛ mɛi aŋɔfee nyɛ lɛ, nyɛ hu nyɛfea amɛ nakai nɔŋŋ.” (Mateo 7:12) Yɛ ofatɔɔi lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, ná nɔmimaa akɛ suɔmɔ kɛ hedɔɔ kpo ni ojieɔ otsɔɔ obii lɛ baawo yibii kpakpai. Kɛ́ okɛ gbɛtsɔɔmɔ ha obii lɛ yɛ suɔmɔ mli lɛ, amɛbaatsu nɔ ni okɛɔ amɛ lɛ he nii oya.

Humimɔ Shi Kɛ Mlifu

Abɛi 19:11 lɛ kɛɔ akɛ: “Gbɔmɔ ni yɔɔ jwɛŋmɔ lɛ, emli fũuu mra.” Te ooofee tɛŋŋ oye obua obii lɛ koni amɛná jwɛŋmɔ ni tamɔ nakai lɛ? David tsɔɔ gbɛ ko ni hi jogbaŋŋ ni ekɛ eŋa Mariann tsɔ nɔ amɛkɛye amɛbua amɛbinuu kɛ amɛbiyoo lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ nɔ ko ni mɔ ko wie loo efee lɛ ha amɛmli fu waa lɛ, wɔyeɔ wɔbuaa amɛ koni amɛna mli amɛha mɔ lɛ. Wɔbiɔ amɛ saji ni yɔɔ mlɛo tamɔ enɛɛmɛi: ‘Ani mɔ lɛ etsɔ shihilɛ ko ni haoɔ mɔ mli nakai gbi lɛ? Ani no mli lɛ eeye awuŋa? Ani mɔ ko eye lɛ sane fɔŋ ko?’” Mariann kɛfata he akɛ, “Enɛ jɔɔ gbekɛbii lɛ atsui he moŋ fe nɔ ni eeeha amɛya nɔ amɛmli afu yɛ sane lɛ he loo ni amɛtaa saji anaa yɛ mɔ ni sane ja loo mɔ ni sane ejaaa lɛ he.”

Tsɔsemɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ baanyɛ awo yibii kpakpai diɛŋtsɛ. Kadimɔ bɔ ni Nicole ni atsĩ etã yɛ sane nɛɛ shishijee gbɛ lɛ nyɛ ni atsɛɔ lɛ Michelle lɛ ye ebua lɛ kɛsaa béi ni bakã ekɛ enaanyo Gabrielle teŋ lɛ yɛ gbɛ ni yaa shɔŋŋ nɔ fe béi lɛ kɛkɛ ni asaa. Michelle kɛɛ akɛ: “Mikɛ Nicole kane Kasemɔ Nii Kɛjɛ Tsɔɔlɔ Kpele lɛ Ŋɔɔ wolo lɛ yitso 14 lɛ. * No sɛɛ lɛ, migbala nɔ ni Yesu tsɔɔ beni ekɛɛ akɛ esa akɛ wɔkɛ mɔ ko nɔtɔmɔi ake lɛ ‘shii kpawo toi nyɔŋmai kpawo’ lɛ mli mitsɔɔ lɛ. Beni miŋmɛ Nicole gbɛ ni ejie ehenumɔi akpo sɛɛ lɛ, miye mibua lɛ koni enu he eha Gabrielle ejaakɛ nɔ̃ hewɔ ni sane lɛ dɔ Gabrielle waa ni enijiaŋ je wui lɛ ji akɛ enaanyo ni fe fɛɛ lɛ miishi lɛ kɛmiiya he ko shɔŋŋ.”—Mateo 18:21, 22.

Niiashishinumɔ hee ni Nicole ná yɛ nɔ ni ha ekolɛ Gabrielle mli fu lɛ lɛ he lɛ ye ebua lɛ ni enu he waa eha Gabrielle, ni enɛ tsirɛ lɛ ni etswa lɛ tɛlifoŋ ni ekpa lɛ fai. Michelle kɛɛ akɛ: “Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa lɛ, Nicole náa he miishɛɛ akɛ eeesusu mɛi krokomɛi ahenumɔi ahe, ni ejɛɔ mlihilɛ mli efeɔ nibii kpakpai ni haa amɛmii shɛɔ amɛhe ehaa amɛ.”—Filipibii 2:3, 4.

Ye obua obii lɛ koni kɛ́ mɛi tɔ̃ amɛnɔ loo kɛ́ shishinumɔ eyabaaa amɛkɛ mɛi krokomɛi ateŋ lɛ, amɛmli akafu. Enɛ ni ooofee lɛ baanyɛ aha otsui anyɔ omli kɛji ona akɛ obii bibii lɛ miijie naanyobɔɔ su diɛŋtsɛ kɛ suɔmɔ kpo amɛmiitsɔɔ mɛi krokomɛi.—Romabii 12:10; 1 Korintobii 12:25.

Ha Amɛna akɛ Sane ni Akɛkeɔ lɛ Woɔ Mɔ Hiɛ Nyam

Abɛi 19:11 lɛ kɛɔ akɛ: ‘Mɔ ni kuɔ ehiɛ efɔ̃ɔ nɔtɔmɔ nɔ lɛ, ehiɛnyam ni.’ Beni Yesu yɔɔ piŋmɔ shihilɛ ni naa wa fe fɛɛ mli lɛ, ekase e-Tsɛ lɛ, ni etsɔɔ akɛ esumɔɔ ni ekɛ sane ake. (Luka 23:34) Kɛ́ okɛ obii lɛ anɔtɔmɔi keɔ amɛ lɛ, ebaanyɛ eha amɛkase akɛ kɛ́ akɛ sane ke lɛ ewoɔ mɔ hiɛ nyam.

Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Willy ni ji gbekɛ nuu fioo ni eye afii enumɔ lɛ sumɔɔ akɛ ekɛ enaa atɛŋ mfonirii. Be lɛ eko lɛ, Willy naa kpa mfoniri lɛ tɛŋmɔ trukaa, ni esopa Willy jogbaŋŋ ni eshi lɛ etee. Enɛ dɔ Willy waa diɛŋtsɛ. Etsɛ ni atsɛɔ lɛ Sam lɛ kɛɛ akɛ: “Willy naa miiye aŋsɔ mli hela ko ni haa mɔ hiɛ kpaa nii anɔ kwraa. No hewɔ lɛ, wɔgbala enɛ mli wɔtsɔɔ Willy yɛ gbɛ ni ebaanu shishi nɔ.” Beni Sam kai Willy ákɛ akɛ enɔtɔmɔi eke lɛ shii abɔ ni no hewɔ lɛ esa akɛ lɛ hu efee nakai nɔŋŋ sɛɛ lɛ, enaa kpɛ ehe yɛ bɔ ni Willy tsu sane lɛ he nii eha lɛ he. Sam kɛɛ akɛ: “Ani obaanyɛ ofee bɔ ni mi kɛ miŋa nu he wɔha beni wɔna wɔbinuu fioo lɛ akɛ efee egbee mɔbɔmɔbɔ kɛmiikpa enaa ni eye afii 80 lɛ fai, ni no sɛɛ lɛ ekɛ lɛ tee okpɔlɔ lɛ he ekoŋŋ kɛha nitɛŋmɔ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ?”

Eji nɔ ni woɔ mɔ hiɛ nyam lɛɛlɛŋ kɛ́ gbekɛbii kase akɛ ‘amɛbaananaa mli amɛha amɛhe,’ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi afatɔɔi kɛ amɛnɔtɔmɔi ake amɛ. (Kolosebii 3:13) Kɛji mɛi je gbɛ amɛfee nii ni woɔ mɔ mlila po lɛ, ha obi lɛ aná nɔmimaa akɛ kɛ́ ekɛ naajɔlɛ ha mɛi lɛ hetoo lɛ ebaanyɛ ewo yibii kpakpai, ejaakɛ “kɛji gbɔmɔ gbɛ̀i sa Yehowa hiɛ lɛ, ehãa ehenyɛlɔi tete kɛ lɛ kpatãa.”—Abɛi 16:7.

Yaa Nɔ Oye Obua Obi lɛ ni Esumɔ Toiŋjɔlɛ

Kɛ́ fɔlɔi kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔse amɛbii lɛ yɛ ‘toiŋjɔlɛ mli’ ni amɛhi shi akɛ ‘mɛi ni feɔ toiŋjɔlɛ nii lɛ,’ amɛbii lɛ náa he sɛɛ waa diɛŋtsɛ. (Yakobo 3:18) Fɔlɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ kɛ enɛ miisaa amɛbii lɛ koni amɛle bɔ ni amɛaafee amɛsaa béi, ni amɛkɛ mɛi krokomɛi hu ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. Enɛ yeɔ ebuaa gbekɛbii lɛ waa diɛŋtsɛ ni ehaa amɛnáa miishɛɛ ni amɛtsuii nyɔɔ amɛmli amɛwala beaŋ fɛɛ.

Dan kɛ eŋa Kathy yɛ bii etɛ, oblahii bibii enyɔ kɛ oblayoo fioo ni miibɔ mɔdɛŋ waa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Dan kɛɛ akɛ: “Eyɛ mli akɛ yɛ amɛgbekɛbiiashi lɛ wɔkɛ naagbai kpe yɛ amɛtsɔsemɔ mli moŋ, shi wɔmii eshɛ wɔhe waa akɛ amrɔ nɛɛ amɛmiiya amɛhiɛ waa yɛ Yehowa sɔɔmɔ lɛ mli. Amrɔ nɛɛ amɛkɛ mɛi krokomɛi yeɔ yɛ toiŋjɔlɛ mli, ni amɛkɛ mɛi anɔtɔmɔi hu keɔ amɛ kwraa.” Kathy hu kɛɛ akɛ: “Enɛ woɔ wɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ ejaakɛ toiŋjɔlɛ ji Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yibii lɛ fã ko.”—Galatabii 5:22, 23.

Belɛ, yɛ yiŋtoi kpakpai nɛɛ ahewɔ lɛ, ákɛ fɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ, nyɛkahaa ‘etɔa nyɛ’ loo ‘nyɛnijiaŋ jea wui’ beni nyɛtsɔseɔ nyɛbii lɛ koni amɛkɛ mɛi krokomɛi ahi shi yɛ toiŋjɔlɛ mli lɛ—kɛ́ ebalɛ akɛ yɛ shishijee mli lɛ nibii eyaaa nɔ jogbaŋŋ po. Beni nyɛyaa nɔ nyɛfeɔ nakai lɛ, nyɛnáa nɔmimaa akɛ “suɔmɔ kɛ hejɔlɛ [loo toiŋjɔlɛ] Nyɔŋmɔ lɛ kɛ nyɛ aaahi shi.”—Galatabii 6:9; 2 Korintobii 13:11.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 6 Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ Kpojiemɔ—Enaagbee Kwraa lɛ Ebɛŋkɛ! wolo lɛ ni Yehowa Odasefoi fee lɛ baafa 75 lɛ.

^ kk. 16 Mɛi ni fee ji Yehowa Odasefoi.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 20]

ANI ENÁA AMƐNƆ HEWALƐ KPAKPA?

Sane ko ni yitso ji “Sinii ni Yiwalɛ Nifeemɔi Yɔɔ Mli ni Ajieɔ yɛ TV Nɔ” ni aŋma yɛ wolo ni ji Media Awareness Network lɛ mli lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Sinii ni ajieɔ ni emli gbɔmɛi ni hiɛ subaŋ gbohii lɛ kɛ mɛi ni yɔɔ subaŋ kpakpa lɛ yaa nɔ amɛkɛ amɛhe shiɔ mple yɛ yiwalɛ gbɛ nɔ lɛ eha susumɔ ni ahiɛ akɛ, abaanyɛ atsɔ yiwalɛ gbɛ nɔ atsu naagbai ahe nii lɛ mli miiwo wu.” TV nɔ nifeemɔi, sinii, kɛ lalai ni ajieɔ yɛ vidio nɔ lɛ amli srɔtoi ni apɛi mli akwɛ lɛ mli 100 mlijaa 10 pɛ ji nɔ ni tsɔɔ nibii gbohii ni jɛɔ yiwalɛ nifeemɔi amli kɛbaa. Sane lɛ tee nɔ etsɔɔ mli akɛ, nɔ ni sinii nɛɛ feɔ moŋ ji akɛ, “amɛtsɔɔ akɛ tɔmɔ ko kwraa bɛ yiwalɛ nifeemɔ he, eji adesa shihilɛ fã, ni anyɛŋ atsĩ naa—eji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni atsɔɔ nɔ atsuɔ naagba ko he nii.”

Ani oyɔse bɔ ni ehe hiaa ni ofee tsakemɔi yɛ TV kwɛmɔ mli yɛ oshĩa lɛ mli? Kaaŋmɛ gbɛ ni sinii ni ajieɔ yɛ TV nɔ lɛ miitsĩ mɔdɛŋ ni obɔɔ koni otsɔse obii lɛ ni amɛsumɔ toiŋjɔlɛ lɛ naa.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Ye obua obii lɛ ni amɛsumɔ akɛ amɛaasa ‘toiŋjɔlɛ Nyɔŋmɔ lɛ’ hiɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Hemɔ be ni okɛjaje obii lɛ awiemɔi kɛ nifeemɔi ni esaaa lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Esa akɛ obii lɛ akase faikpamɔ ni amɛkɛ sane hu ake