Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Maleaki Wolo lɛ Mli Saji Otii

Maleaki Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Maleaki Wolo lɛ Mli Saji Otii

NO MLI lɛ akũ sɛɛ amã Yerusalem sɔlemɔtsu lɛ ekoŋŋ, ni afii 70 eho. Shi kɛlɛ, beni be shwieɔ mli lɛ, wekukpãa ni kã Yudafoi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli bagbɔjɔ. Osɔfoi lɛ po ajeŋba fite. Namɔ baatsɛ amɛtoi sɛɛ yɛ nɔ̃ shihilɛ diɛŋtsɛ ni amɛyɔɔ mli lɛ he ní eha amɛsaa wekukpaa ni kã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ? Yehowa kɛ nakai nitsumɔ lɛ wo gbalɔ Maleaki dɛŋ.

Maleaki kɛ wiemɔi ni kanyaa mɔ tsu nii ni ekɛŋma naagbee wolo ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, ni emli gbalɛi lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ. Kɛ́ wɔkɛ Maleaki gbalɛ wiemɔi lɛ tsu nii lɛ, no baaye abua wɔ koni wɔsaa wɔhe wɔto “Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ,” ni ji be ni je fɔŋ nɛɛ aaaba enaagbee lɛ.—Maleaki 4:5.

OSƆFOI LƐ ‘EHA MƐI BABAOO ETƐRƐ’

(Maleaki 1:1–2:17)

Yehowa tsɔɔ bɔ ni enuɔ he ehaa Israelbii lɛ akɛ: “Misumɔɔ nyɛ.” Shi osɔfoi lɛ gbe Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he guɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Amɛkɛ ‘aboloo ní abule bahaa yɛ Nyɔŋmɔ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ’ ni amɛkɛ kooloo “akpake loo helatsɛ” shaa afɔle.—Maleaki 1:2, 6-8.

Osɔfoi lɛ eha “mɛi babaoo etɛrɛ mla lɛ.” Maŋbii lɛ ‘yeɔ amɛhe kutumpɔo.’ Mɛi komɛi yawɛ maŋsɛɛ yei. Mɛi krokomɛi hu ye ‘amɛblahiiaŋ ŋa lɛ’ kutumpɔo.—Maleaki 2:8, 10, 11, 14-16.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

2:2—Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa ‘lomɔ’ osɔfoi hemɔkɛyeli kwalɔi lɛ ‘ajɔɔmɔi lɛ’? Nyɔŋmɔ fee nakai kɛtsɔ osɔfoi lɛ ajɔɔmɔi lɛ ni eha etsɔ loomɔi lɛ nɔ.

2:3—Mɛni ‘sɛbo ni agbɛ ashwã’ osɔfoi lɛ ahiɛaŋ lɛ tsɔɔ? Mose Mla lɛ tsɔɔ akɛ esa ákɛ akɛ kooloo ni akɛbaashã afɔle lɛ sɛbo loo efei lɛ aje nsra lɛŋ ni ayashã. (3 Mose 16:27) Sɛbo ni Yehowa gbɛ eshwa osɔfoi lɛ ahiɛ lɛ tsɔɔ akɛ ekpoo afɔlei ni ashã lɛ, ni ákɛ mɛi ni shã afɔle lɛ ahe yɛ nyaŋemɔ yɛ ehiɛ.

2:13—Namɛi ahiɛ yaafonui hà Yehowa afɔleshaalatɛ lɛ nɔ lɛ? Yeigbayei ni baa sɔlemɔwe lɛ ní amɛkɛ amɛtutɔmɔi bashwieɔ Yehowa hiɛ lɛ ayaafonui ni. Mɛni ha yeigbayei nɛɛ awerɛ ho amɛhe waa lɛ? Amɛwumɛi ni ji Yudafoi lɛ tsɔ gbɛ̀i ni ejaaa nɔ amɛtse amɛgbala ni amɛshi amɛ, ni eeenyɛ efee akɛ amɛfee nakai koni amɛyaŋɔ oblayei ni jeee Yudafoi.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:10. Yehowa naaa afɔlei ni osɔfoi hiɛjoolɔi lɛ shãa lɛ he miishɛɛ, ejaakɛ amɛsumɔɔ ni awo amɛnyɔmɔ yɛ nitsumɔi bibii tamɔ shinaaŋamɔ loo la ni amɛshɛreɔ yɛ afɔleshaa latɛ lɛ nɔ lɛ po he. Esa akɛ suɔmɔ ni osato bɛ mli kɛha Nyɔŋmɔ kɛ naanyo gbɔmɔ lɛ afee nɔ ni kanyaa wɔ yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ mli, shi jeee shika he sɛɛnamɔ, ni esa akɛ enɛ aje kpo yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli hu!—Mateo 22:37-39; 2 Korintobii 11:7.

1:14; 2:17. Yehowa naaa osatofoi ahe tsui.

2:7-9. Esa akɛ mɛi ni ahaa amɛ hegbɛ akɛ amɛtsɔɔ nii yɛ asafo lɛ mli lɛ aha amɛnitsɔɔmɔi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ji Ŋmalɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ Biblia kasemɔ woji ni “tsulɔ nukpa anɔkwafo” lɛ feɔ lɛ akpa gbee.—Luka 12:42; Yakobo 3:11.

2:10, 11. Yehowa kpaa ejálɔi agbɛ akɛ amɛkɛ ŋaawoo ákɛ amɛbote gbalashihilɛ mli “yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli” atsu nii.—1 Korintobii 7:39.

2:15, 16. Esa akɛ anɔkwa jálɔ aye gbalashihilɛ kpaŋmɔ ni ekɛ eblahiiaŋ ŋa lɛ fee lɛ nɔ.

‘NUŊTSƆ LƐ BAABA ESƆLEMƆWE LƐ’

(Maleaki 3:1–24)

“Nuŋtsɔ lɛ” ni ji Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ “kpaŋmɔ bɔfo lɛ” ni ji Yesu Kristo ‘aaaba E-sɔlemɔwe lɛ trukaa.’ Nyɔŋmɔ ‘aaatsi abɛŋkɛ ewebii lɛ ní ekojo,’ ni eeetsɔ odasefonyo ní he yɔɔ oyá eshi efɔŋfeelɔi fɛɛ. Kɛfata he lɛ, aaaŋma “kaimɔ wolo” aha mɛi ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ.—Maleaki 3:1, 3, 5, 16.

Gbi ni ‘edɔ tamɔ flɔnɔɔ’ lɛ baaba, ni ebaakpata efɔŋfeelɔi fɛɛ ahiɛ. Dani nakai gbi lɛ aaashɛ lɛ, abaatsu gbalɔ ko, ni “eeedɔrɔ tsɛmɛi atsuii kɛba amɛbii ahe, kɛ bii hu atsuii kɛba amɛtsɛmɛi ahe.”—Maleaki 3:19, 23, 24.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

3:1-3—Mɛɛ be “Nuŋtsɔ lɛ” kɛ “kpaŋmɔ bɔfo lɛ” ba sɔlemɔwe lɛ, ni namɔ atsu kɛtsɔ amɛhiɛ lɛ? Yehowa tsɔ̃ enajiaŋdamɔlɔ nɔ eba esɔlemɔwe lɛ ni etsuu he yɛ Nisan 10, afi 33 Ŋ.B. Nakai gbi lɛ nɔ lɛ Yesu tee sɔlemɔwe lɛ ni eshwie mɛi ni hɔɔ nii kɛ mɛi ni heɔ nii lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ. (Marko 11:15) Be ni afɔ Yesu mu akɛ mɔ ni baaye Maŋtsɛ lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fã ni enɛ ba mli. Etamɔ nɔ ni yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, be ni awó Yesu Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi lɛ sɛɛ afii etɛ kɛ fã lɛ, efata Yehowa he kɛba mumɔŋ sɔlemɔwe lɛ, ni amɛbana akɛ ehe miihia ni atsuu Nyɔŋmɔ webii lɛ ahe. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, atsu Yohane Baptisilɔ lɛ koni esaa Yudafoi lɛ eto Yesu Kristo baa lɛ. Yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, atsu bɔfo ko kɛtsɔ hiɛ koni esaa gbɛ eto kɛha baa ni Yehowa baaba esɔlemɔwe lɛ. Yɛ afi 1880 afii lɛ amli tɔɔ lɛ, Biblia kaselɔi akuu ko bɔ̃i Biblia mli shishijee anɔkwalei tsɔɔmɔ ni amɛtsɔɔ mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ anɔkwalei nɛɛ babaoo.

3:10—Ani “mlijaai nyɔŋma mli ekomekome lɛ fɛɛ” damɔ shi kɛha wɔnii fɛɛ ni wɔkɛhaa Yehowa? Yesu gbele lɛ ha akɛ Mose Mla lɛ kpa nitsumɔ, no hewɔ lɛ abiii ni wɔkɛ wɔshika mlijaa nyɔŋma mli ekome aba. Ni kɛlɛ, wɔkɛ nyɔŋma mlijaa mli ekomekome haa yɛ okadifeemɔŋ. (Efesobii 2:15) Enɛ jeee wɔnii fɛɛ ni wɔyɔɔ ni wɔkɛhaa. Yɛ blema Israel lɛ akɛ mlijaa nyɔŋma mli ekomekome lɛ haa daa afi, shi wɔ lɛ wɔkɛ wɔnii fɛɛ haa Yehowa shikome—no ji wɔhe nɔ ni wɔjɔɔ wɔha lɛ kɛ nu mli baptisimɔ ni wɔkɛfee wɔhenɔjɔɔmɔ lɛ he okadi lɛ. Kɛ́ wɔjɔɔ wɔhe nɔ pɛ lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni wɔyɔɔ lɛ batsɔɔ Yehowa nɔ̃. Ni kɛlɛ, eŋmɛɔ wɔ gbɛ ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ emli nɔ ni wɔkɛaaha lɛ yɛ sɔɔmɔ ni wɔkɛhaa lɛ lɛ mli lɛ he, ni enɛ ji okadifeemɔŋ mlijaa nyɔŋma mli ekomekome lɛ. Enɛ ji nɔ ni wɔkɛhaa yɛ bɔ ni wɔshihilɛ ŋmɛɔ wɔ gbɛ, kɛ bɔ ni wɔtsui tsirɛɔ wɔ lɛ naa. Nibii ní wɔkɛhaa Yehowa lɛ ji wɔbe, wɔhewalɛ, kɛ wɔheloonaa nibii ni wɔkɛtsuɔ nii yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔ feemɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Nɔ ni fata he hu ji Kristofoi akpeei ni wɔyaa, nanemɛi heyelilɔi ni bɛ hewalɛ kɛ amɛteŋ mɛi ni egbɔlɔ lɛ ni wɔsaraa, kɛ shika ni wɔkɛ fiɔ anɔkwa jamɔ sɛɛ lɛ.

3:21—Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa jálɔi ‘aaanaanaa mɛi fɔji anɔ’? Nyɔŋmɔ webii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ‘enanaaŋ mɛi fɔji anɔ’ diɛŋtsɛ, ni tsɔɔ akɛ amɛfataŋ he kɛkpataŋ mɛi fɔji lɛ ahiɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baafee nakai yɛ mfonirifeemɔŋ kɛtsɔ amɛtsui muu fɛɛ mli ni amɛaajɛ amɛnya kɛ́ akpata jeŋ ni Satan yeɔ nɔ lɛ hiɛ lɛ nɔ.—Lala 145:20; Kpojiemɔ 20:1-3.

3:22—Mɛni hewɔ esa akɛ ‘wɔkai Mose mla lɛ’? Kristofoi bɛ Mose Mla lɛ shishi, ni kɛlɛ eji “nii kpakpai ni baaba lɛ asusuma.” (Hebribii 10:1) No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔkase Mose Mla lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔna bɔ ni nibii ni aŋmala yɛ mli lɛ baa mli. (Luka 24:44, 45) Kɛfata he lɛ, “nii ni ji ŋwɛi nii lɛ ahenɔi” yɛ Mose Mla lɛ mli. Kɛ́ wɔkase Mose Mla lɛ ebaaye ebua wɔ ni wɔnu Kristofoi ajeŋba kɛ tsɔɔmɔi ashishi.—Hebribii 9:23.

4:23, 24—Namɔ he mfoniri “gbalɔ Elia” fee? Agba akɛ “Elia” baasaa mɛi ni ekpalaŋ kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ atsui eto. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ, Yesu Kristo tsɔɔ akɛ Yohane Baptisilɔ lɛ ji “Elia.” (Mateo 11:12-14; Marko 9:11-13) Abaatsu ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ “Elia” lɛ kɛba “dani Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ aaashɛ.” Ŋmɛnɛ lɛ, Elia lɛ ji “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ. (Mateo 24:45) Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ kɛ ekãa miiye amɛmiibua mɛi koni wekukpãa kpakpa abaka mɛi nɛɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

3:10. Kɛ́ wɔkɛ wɔnii fɛɛ haaa Yehowa lɛ, belɛ wɔsumɔɔɔ ni ejɔɔ wɔ.

3:14, 15. Akɛni osɔfoi lɛ efeee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa hewɔ lɛ, Yudafoi lɛ bu Nyɔŋmɔjamɔ akɛ sɛɛnamɔ bɛ he. Esa akɛ mɛi ni tsuɔ sɔ̃i ahe nii yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ afee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa.—1 Petro 5:1-3.

3:16. Yehowa hiɛ kpaaa mɛi ni sheɔ lɛ gbeyei ni amɛyeɔ lɛ anɔkwa lɛ anɔ. Ebaakai amɛ ni ebaabaa amɛyi beni ekpataa Satan Jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔhiɛa wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaaya nɔ wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa lɛ mli kpɛŋŋ.—Hiob 27:5.

3:19. Kojomɔ kometoo lɛ nɔŋŋ Yehowa kɛbaaba “tso shishifã” kɛ “tso nine” fɛɛ nɔ yɛ gbi nɔ ni wɔbaabu akɔntaa wɔha lɛ lɛ, ni tsɔɔ akɛ kojomɔ kometoo lɛ nɔŋŋ akɛbaaba gbekɛbii bibii kɛ amɛfɔlɔi anɔ. No hewɔ lɛ bɔ ni fɔlɔi hiɔ shi amɛhaa lɛ saa amɛbii bibii lɛ ahe! Esa akɛ tsɛmɛi kɛ nyɛmɛi ni ji Kristofoi lɛ abɔ mɔdɛŋ waa ni amɛha Nyɔŋmɔ akpɛlɛ amɛ nɔ, ní amɛná shidaamɔ kpakpa yɛ ehiɛ be fɛɛ be.—1 Korintobii 7:14.

“She Nyɔŋmɔ Gbeyei”

Namɛi ayiwala abaahere yɛ “Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ” nɔ? (Maleaki 3:23) Yehowa kɛɛ akɛ: “Nyɛ mɛi ní nyɛsheɔ migbɛi lɛ gbeyei lɛ, jalɛ hulu lɛ aaate shi aha nyɛ kɛ tsámɔ yɛ efiji amli, ni nyɛaaje kpo ni nyɛaahuru tamɔ tsinabii ní agbele amɛyi.”—Maleaki 3:20.

Yesu Kristo ni ji “jalɛ hulu lɛ” baatso yɛ mɛi ni jɛɔ bulɛ mli amɛsheɔ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ gbeyei lɛ anɔ, ni Yehowa aaakpɛlɛ amɛ nɔ. (Yohane 8:12) Amɛbaaná “tsámɔ yɛ efiji amli” ni tsɔɔ akɛ wekukpãa kpakpa baahi amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ amrɔ nɛɛ, ni aaatsá amɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ, kɛ jwɛŋmɔŋ kwraa kɛmɔ shi yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli, ni amɛfeŋ yeyeeye dɔŋŋ. (Kpojiemɔ 22:1, 2) Akɛni amɛbaaná miishɛɛ ni amɛmli baafili amɛ hewɔ lɛ amɛaahuru “tamɔ tsinabii ní agbele amɛyi.” Akɛni wɔbaaná jɔɔmɔi nɛɛ hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ Maŋtsɛ Salomo ŋaawoo nɛɛ atsua nii akɛ: “She Nyɔŋmɔ gbeyei ni oye ekitai lɛ anɔ! shi enɛ ji gbɔmɛi fɛɛ agbɛnaa.”—Jajelɔ 12:13.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Gbalɔ Maleaki ji Nyɔŋmɔ tsulɔ ni yɔɔ ekãa ni tuu ehe eha lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Esa akɛ wɔtsɔɔmɔi kɛ Biblia lɛ akpã gbee

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 29]

Yehowa tsuji yeɔ amɛgbalashihilɛ kpaŋmɔ lɛ nɔ