Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Mateo Wolo lɛ Mli Saji Otii

Mateo Wolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Mateo Wolo lɛ Mli Saji Otii

MATEO ni kɛ Yesu Kristo shɛɔ hulu wɔɔ ni be ko lɛ eji toohelɔ lɛ ji mɔ klɛŋklɛŋ ni ŋma Yesu wala shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli sane ni ŋɔɔ waa. Aŋma Mateo Sanekpakpa lɛ yɛ aaafee afi 41 Ŋ.B. yɛ Hebri wiemɔ mli, ni sɛɛ mli lɛ atsɔɔ shishi kɛtee Hela wiemɔ mli. Yɛ Biblia lɛ mli lɛ, kɛ́ ojɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ nɔ kɛmiiya Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ Mateo ji klɛŋklɛŋ wolo ni obaana.

Etamɔ nɔ ni Yudafoi ahewɔ titri aŋma Sanekpakpa ni shishinumɔ waaa ní taa mɔ tsuiŋ ni tsɔɔ akɛ Yesu ji Mesia ni awo shi yɛ ehe lɛ, Nyɔŋmɔ Bi lɛ. Kɛ́ wɔkase emli sane lɛ jogbaŋŋ lɛ, ebaaha hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ e-Bi lɛ mli lɛ mli awa ni wɔbaaná nɔmimaa yɛ Eshiwoi lɛ amli.—Heb. 4:12.

“ŊWƐI MAŊTSƐYELI LƐ EBƐŊKƐ!”

(Mat. 1:1–20:34)

Mateo wie Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Yesu tsɔɔmɔi lɛ ahe shii abɔ yɛ e-Sanekpakpa lɛ mli, eyɛ mli akɛ nakai ni efee lɛ haaa ebɔ amaniɛ lɛ yɛ be ni amɛtee nɔ lɛ naa pɛpɛɛpɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ ebɔ Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ he amaniɛ yɛ ewolo lɛ shishijee gbɛ, shi Yesu shiɛ wiemɔ nɛɛ beni ekɛ nɔ ni miihe ashɛ afii enyɔ etsu esɔɔmɔ nitsumɔ ní he afii etɛ kɛ fã lɛ.

Beni Yesu shiɛɔ yɛ Galilea lɛ, efee naakpɛɛ nibii, ekɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he gbɛtsɔɔmɔi ha bɔfoi 12 lɛ, ekpa Farisifoi lɛ ahe mama, ni ekɛ abɛbuai ni gbala Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii lɛ amli tsu nii. No sɛɛ lɛ, eshi Galilea ni etee “Yudea kpokpai lɛ anɔ yɛ Yordan sɛɛ.” (Mat. 19:1) Beni Yesu kɛ ekaselɔi lɛ nyiɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ Yesu kɛɛ amɛ akɛ: ‘Wɔmiiya Yerusalem, ni aaaŋɔ gbɔmɔbi lɛ ní abu lɛ gbele fɔ ni gbi ni ji gbi etɛ lɛ eeete shi ekoŋŋ.’—Mat. 20:18, 19.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

3:16—Yɛ mɛɛ shishinumɔ naa ni “agbele ŋwɛi naa” beni abaptisi Yesu lɛ? Etamɔ nɔ ni enɛ miitsɔɔ akɛ Yesu kai shihilɛ ni eyɔɔ mli yɛ ŋwɛi dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ gbɔmɔ adesa lɛ.

5:21, 22—Ani hiɛdɔɔ yɛ sopamɔ ni aaasopa mɔ ko lɛ he fe nɔ ni aaabɛ mɔ lɛ awo mli? Yesu bɔ kɔkɔ akɛ kɛ́ mɔ ko bɛ enyɛmi ewo emli lɛ eji esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ. Shi kɛ́ ekɛ wiemɔi ni gbeɔ mɔ he guɔ sopa mɔ lɛ, eji sane ni yɔɔ hiɛdɔɔ waa, ni no hewɔ lɛ eeeye fɔ yɛ kojomɔhe ni nɔ kwɔ mli.

5:48—Ani wɔbaanyɛ ‘wɔhi kɛwulaa shi, tamɔ bɔ ni wɔtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hi kɛwula shi lɛ’? Wɔbaanyɛ wɔfee nakai yɛ gbɛ ko nɔ. No mli lɛ Yesu miiwie suɔmɔ kpojiemɔ he, ni ekɛɛ etoibɔlɔi lɛ ní amɛkase Nyɔŋmɔ koni amɛye emuu loo amɛhi kɛwula shi yɛ amɛsuɔmɔ kpojiemɔ mli. (Mat. 5:43-47) Mɛɛ gbɛ nɔ amɛaatsɔ amɛfee nakai? Kɛtsɔ suɔmɔ kpo ni amɛaajie amɛtsɔɔ amɛhenyɛlɔi hu lɛ nɔ.

7:16—Mɛɛ “yibii” akɛyɔseɔ anɔkwa jamɔ? Jeee wɔjeŋba pɛ akɛyɔseɔ wɔ akɛ anɔkwa jálɔi. Wɔhemɔkɛyelii ni ji tsɔɔmɔi ni wɔhiɔ shi yɛ naa lɛ hu fata he.

10:34-38—Ani Ŋmalɛ mli shɛɛ sane lɛ ji nɔ ni fiteɔ wekumɛi ateŋ? Dabi kwraa. Gbɛ ni weku lɛ mli bii ni jeee Odasefoi lɛ kɔɔ lɛ ji nɔ ni haa ebaa lɛ nakai. Amɛkpoɔ loo amɛteɔ shi amɛwoɔ Kristojamɔ, ni enɛ kɛ weku mligbalamɔ baa.Luka 12:51-53.

11:2-6—Kɛ́ Yohane le momo akɛ Yesu ji Mesia lɛ akɛni enu beni Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ ekpɛlɛɔ Yesu nɔ lɛ hewɔ lɛ, mɛni hewɔ ebi akɛ Yesu ji “mɔ ni baa lɛ” lo lɛ? Ekolɛ Yohane bi sane nɛɛ koni enu kɛjɛ Yesu diɛŋtsɛ naa akɛ lɛ ji Mesia lɛ. No sɛɛ hu lɛ, Yohane miitao ele kɛji “mɔ kroko” baaba, mɔ ni lɛ lɛ eeeba akɛ Maŋtsɛ diɛŋtsɛ koni ebatsu Yudafoi lɛ agbɛkpamɔi lɛ fɛɛ he nii eha amɛ. Hetoo ni Yesu kɛha lɛ tsɔɔ akɛ mɔ kroko baŋ yɛ esɛɛ.

19:28—“Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni abaakojo lɛ damɔ shi kɛha namɛi? Edamɔɔɔ shi kɛhaaa Nyɔŋmɔ Israel akutsei 12 lɛ. (Gal. 6:16; Kpoj. 7:4-8) Bɔfoi ni no mli lɛ Yesu kɛ amɛwieɔ lɛ baabatsɔmɔ Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli bii jeee emli bii lɛ akojolɔi. Yesu kɛ amɛ fee kpaŋmɔ kɛha maŋtsɛyeli loo ‘eto maŋtsɛyeli eha amɛ’ ni amɛbaatsɔmɔ ‘maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi amɛha Nyɔŋmɔ.’ (Luka 22:28-30; Kpoj. 5:10) Nyɔŋmɔ Israel lɛ mli bii lɛ ji mɛi ni “baakojo je lɛ.” (1 Kor. 6:2) No hewɔ lɛ “Israel akutsei nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ní mɛi ni ta maŋtsɛsɛii anɔ yɛ ŋwɛi lɛ baakojo amɛ lɛ baanyɛ adamɔ shi kɛha adesai fɛɛ ni bɛ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi akuu lɛ mli ní heloonaa Israel akutsei 12 lɛ feɔ amɛhe mfoniri yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ.—3 Mose 16:1-34.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

4:1-10. Sane nɛɛ haa wɔleɔ akɛ Satan ji mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni ejeee efɔŋ ni yɔɔ wɔmli. Ekɛ “heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ kɛ shihilɛ lɛ mli hewoo lɛ” tsuɔ nii koni ekɛka wɔ. Shi kɛ wɔkɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai tsu nii lɛ ebaaye ebua wɔ koni wɔyanɔ wɔye Nyɔŋmɔ anɔkwa.—1 Yoh. 2:16.

5:1–7:29. Ha ohiɛ ahi wekukpãa kpakpa ni esa akɛ ehi okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ nɔ. Ha toiŋjɔlɛ ahi okɛ mɛi krokomɛi ateŋ. Kaasusu jeŋba shara nifeemɔi ahe. Ye oshiwoo nɔ. Kɛ́ oosɔle lɛ ha nibii ni kɔɔ Nyɔŋmɔ yiŋtoo he lɛ afee oti fe heloonaa nii ataomɔ. Tsɔ niiatsɛ yɛ Nyɔŋmɔ gbɛfaŋ. Taomɔ Maŋtsɛyeli lɛ kɛ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ tsutsu. Kaafee ohe mɔ ni taoɔ mɛi ahe tɔmɔ. Feemɔ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Kwɛ ŋaawoi kpakpai sɔŋŋ ni yɔɔ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli!

9:37, 38. Esa akɛ wɔtsu fai ni wɔkpaa nikpamɔ Nuŋtsɔ lɛ “koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli” lɛ he nii, ni wɔkɛ ekãa atsu kaselɔi afeemɔ nitsumɔ lɛ.—Mat. 28:19, 20.

10:32, 33. Esa akɛ wɔjaje wɔhemɔkɛyeli lɛ ni wɔkashe gbeyei.

13:51, 52. Kɛ́ wɔnu Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwalei lɛ ashishi lɛ ekɛ sɔ̃ bafɔɔ wɔ nɔ akɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi anɔkwalei nɛɛ, ni wɔkɛ amɛ aja jwetrii nɛɛ.

14:12, 13, 23. Kɛ́ wɔniianɔjwɛŋmɔ baafee nɔ ni sɛɛnamɔ yɔɔ he lɛ, ehe miihia ni be kɛ beaŋ lɛ wɔhi he ko ní wɔ kome too wɔfee nakai.

17:20. Ehe miihia ni wɔná hemɔkɛyeli dani wɔbaanyɛ wɔjie mfonirifeemɔŋ gɔji ni ji gbɛtsiinii wuji ni haaa wekukpãa kpakpa ahi wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ kɛje wɔgbɛ nɔ ni wɔkpee naagbai anaa. Esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ atswa hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ wɔma shi ni wɔná nɔmimaa yɛ eshiwoi lɛ amli daa.—Mar. 11:23; Luka 17:6.

18:1-4; 20:20-28. Akɛni Yesu kaselɔi lɛ yeee emuu ni atsɔse amɛ yɛ jamɔ ni maa agbojee nɔ mi waa mli hewɔ lɛ, amɛha hegbɛnamɔ hé amɛtsui. Bɔni afee ni wɔyanɔ wɔye esha su ni wɔyɔɔ lɛ nɔ, ni wɔná jwɛŋmɔ kpakpa yɛ hegbɛi ni akɛwo wɔdɛŋ kɛ sɔ̃i ni wɔtsuɔ he nii lɛ ahe lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔná heshibaa su.

“AAAJIE GBƆMƆ BI LƐ AHA”

(Mat. 21:1–28:20)

Yɛ Nisan 9, afi 33 Ŋ.B. lɛ “[Yesu] tá teji nɔ” kɛtee Yerusalem. Enɔ jetsɛremɔ lɛ etee sɔlemɔwe lɛ ni eyatsuu he. Yɛ Nisan 11 lɛ, etsɔɔ nii yɛ sɔlemɔwe lɛ, ekpa woloŋmalɔi lɛ kɛ Farisifoi lɛ ahe mama, ni no sɛɛ lɛ etsɔɔ ekaselɔi lɛ “[ebaa] lɛ kɛ je nɛŋ naagbee lɛ he okadi” lɛ. (Mat. 24:3) Enɔ jetsɛremɔ lɛ ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nyɛle akɛ eshwɛ gbii enyɔ ni ayeɔ Hehoo lɛ, ni aaajie gbɔmɔ bi lɛ aha ni asɛŋ lɛ.”—Mat. 26:1, 2.

Yɛ Nisan 14 lɛ, Yesu to egbele lɛ Kaimɔ lɛ shishi, atsɔɔ esɛɛ gbɛ, amɔ lɛ, aye esane, ni asɛŋ lɛ. Yɛ gbi ni ji gbii etɛ lɛ nɔ lɛ, atee lɛ shi kɛjɛ gbele mli. Yɛ Yesu shitee kɛjɛ gbele mli lɛ sɛɛ dani ebaaya ŋwɛi lɛ, efã esɛɛnyiɛlɔi lɛ akɛ: “Nyɛyaa ni nyɛyafea jeŋmaji fɛɛ mikaselɔi.”—Mat. 28:19.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

22:3, 4, 9Mɛɛ be tsɛ́mɔ ni ayatsɛ́ mɛi kɛba yookpeemɔ lɛ shishi shii etɛ lɛ ateŋ eko fɛɛ eko je shishi? Akɛ klɛŋklɛŋ fãmɔ akɛ abua mɛi ni baafee kuu ni ji ayemforo lɛ mli bii lɛ anaa lɛ ha yɛ afi 29 Ŋ.B. beni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ bɔi shiɛmɔ lɛ, ni etee nɔ kɛyashi afi 33 Ŋ.B. Akɛ fãmɔ ni ji enyɔ lɛ bɔi nitsumɔ kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ, beni kaselɔi lɛ anine shɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ kɛyashi afi 36 Ŋ.B. Yɛ bei enyɔ nɛɛ fɛɛ mli lɛ Yudafoi, mɛi ni etsake kɛba Yudafoi lɛ ajamɔ lɛ mli, kɛ Samariabii pɛ atsɛ́. Tsɛ́mɔ ni ji etɛ lɛ je shishi kɛjɛ afi 36 Ŋ.B. kɛbaa beni Roma asraafonyo onukpa Kornelio batsɔ Kristofonyo lɛ, ni ekɔɔ mɛi ni yɔɔ ŋmaŋmashai lɛ anɔ ni ji Jeŋmajiaŋbii foolɔi lɛ ahe, ni enɛ etee nɔ kɛbashi wɔgbii nɛɛ amli.

23:15—Mɛni hewɔ mɔ ko ni ebatsɔ Yudanyo loo Yuda jamɔ lɛ mli nyo yɛ Farisifoi lɛ amɔdɛŋbɔɔ naa lɛ bafeɔ “gehena bi shii enyɔ” fe Farisifoi lɛ diɛŋtsɛ lɛ? Mɛi ni batsɔmɔ Yudafoi loo Yuda jamɔ lɛ mli bii yɛ Farisifoi lɛ amɔdɛŋbɔɔ naa lɛ ateŋ mɛi komɛi ji mɛi ni be ko ni eho lɛ amɛji eshafeelɔi ni ebuuu saa. Farisifoi ni yɔɔ veveeve ni mɛi nɛɛ ebatsɔmɔ lɛ fiteɔ amɛsane lɛ kwraa, nɔ hewɔ ji akɛ eeenyɛ efee akɛ amɛfee veveeve fe amɛtsɔɔlɔi lɛ. No hewɔ lɛ, kɛ́ akɛ amɛ to Yudafoi ni ji Farisifoi lɛ ahe lɛ ‘gehena bii’ ji amɛ shii enyɔ.

27:3-5—Mɛni Yuda shwa ehe yɛ he? No ko bɛ ni tsɔɔ akɛ Yuda shwa ehe diɛŋtsɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni eeekpa Nyɔŋmɔ fai ni ekɛ ehe eshai afa lɛ lɛ, eyajaje etɔmɔ lɛ etsɔɔ osɔfonukpai lɛ kɛ onukpai lɛ. Akɛni Yuda fee “gbele esha” hewɔ lɛ, enu he waa akɛ eye fɔ ni hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha lɛ. (1 Yoh. 5:16) Akɛni enu he akɛ hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha lɛ hewɔ eshwa ehe loo ehao lɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

21:28-31. Nɔ ni Yehowa buɔ akɛ ehe hiaa waa ji esuɔmɔnaa nii ni wɔɔfee. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ ekãa atsu Maŋtsɛyeli lɛ he shiɛmɔ kɛ kaselɔi afeemɔ nitsumɔ lɛ.—Mat. 24:14; 28:19, 20.

22:37-39. Kwɛ bɔ ni amua nɔ ni Nyɔŋmɔ kpaa gbɛ kɛjɛɔ mɛi ni jáa lɛ adɛŋ lɛ naa yɛ kitai wuji enyɔ lɛ mli!

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Ani okɛ ekãa miitsu nikpamɔ nitsumɔ lɛ?

[He ni Sane lɛ Jɛ]

© 2003 BiblePlaces.com

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Mateo wie Maŋtsɛyeli lɛ he shii abɔ