Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kasemɔ Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ Ni Fe Fɛɛ Lɛ

Kasemɔ Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ Ni Fe Fɛɛ Lɛ

Kasemɔ Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ Ni Fe Fɛɛ Lɛ

“Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.”—1 KOR. 11:1.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkase Yesu Kristo lɛ?

BƆFO Paulo kase Yesu Kristo ni ji Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ ni fe fɛɛ lɛ. Ewo enanemɛi Kristofoi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Kor. 11:1) Beni Yesu jɛ heshibaa mli efɔ́ ebɔfoi lɛ anaji ahe ní ekɛtsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ amɛba amɛhe shi lɛ sɛɛ lɛ, ekɛɛ amɛ akɛ: “Okadi mito miha nyɛ, koni bɔ ni mifee nyɛ nɛɛ, nyɛ hu nyɛfee nakai.” (Yoh. 13:12-15) Ákɛ Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, sɔ̃ ka wɔ nɔ akɛ wɔkase Yesu Kristo yɛ wɔwiemɔi kɛ wɔnifeemɔi amli ní wɔjie esui lɛ akpo.—1 Pet. 2:21.

2. Kɛ́ Nɔyeli Kuu lɛ halako bo akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ po lɛ, mɛni obaanyɛ ofee?

2 Wɔkase yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ ji mɔ ko ni atsuɔ lɛ ní ekɛ sanekpakpa ayaha mɛi krokomɛi. Paulo bi enɛ he saji komɛi ni sa kadimɔ. (Kanemɔ Romabii 10:11-15.) Kadimɔ akɛ bɔfo Paulo bi akɛ: “Te aaafee tɛŋŋ ni amɛaanu kɛ́ shiɛlɔ ko bɛ lɛ?” No sɛɛ lɛ etsɛ wiemɔi ayisɛɛ kɛjɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli akɛ: “Kwɛ bɔ ni hejɔlɛ he sanekpakpa shiɛlɔi ni shiɛɔ nii kpakpai lɛ anaji yɔɔ fɛo ha!” (Yes. 52:7) Kɛ́ ojeee maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ po lɛ, obaanyɛ okase Yesu kɛtsɔ ekãa ni okɛaajaje sanekpakpa lɛ nɔ. Nyɛsɛɛ afi lɛ, Maŋtsɛyeli shiɛlɔi 6,957,852 “tsu sanekpakpa jajelɔ nitsumɔ lɛ” yɛ maji 236 nɔ.—2 Tim. 4:5.

“Wɔ lɛ Wɔshĩ Nii Fɛɛ, ni Wɔbanyiɛ Osɛɛ”

3, 4. Mɛni Yesu shi yɛ ŋwɛi koni enyɛ eba shikpɔŋ lɛ nɔ, ni mɛni esa akɛ wɔfee koni wɔtsɔmɔ esɛɛnyiɛlɔi?

3 Yesu ‘ŋɔ tsulɔ su efɔ̃ enɔ’ ni eshi anunyam ni eyɔɔ yɛ ŋwɛi lɛ bɔni afee nii etsu nitsumɔ ni akɛwo edɛŋ lɛ he nii yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Filip. 2:7) Nɔ ko nɔ ko bɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee kɛkase Kristo ni kɛ nɔ ni Yesu fee koni enyɛ eba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaye egbɔ. Shi wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔfi shi shiŋŋ akɛ esɛɛnyiɛlɔi ní wɔkuuu wɔkuɛ wɔkwɛɛɛ nibii ni wɔshi yɛ Satan je lɛ mli lɛ.—1 Yoh. 5:19.

4 Be ko lɛ bɔfo Petro kɛɛ Yesu akɛ: “Naa, wɔ lɛ wɔshĩ nii fɛɛ, ni wɔbanyiɛ osɛɛ.” (Mat. 19:27) Beni Yesu fɔ̃ Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane nine ni amɛbanyiɛ esɛɛ lɛ, amrɔ nɔŋŋ ni amɛshi amɛyaai lɛ. Amɛkpa wuoyaa nitsumɔ lɛ, ni amɛkɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ fee amɛnitsumɔ. Taakɛ sanegbaa nɛɛ he amaniɛ ni Luka ŋma lɛ tsɔɔ lɛ, Petro kɛɛ akɛ: “Naa, wɔ lɛ wɔshi wɔnii fɛɛ ni wɔbanyiɛ osɛɛ.” (Luka 18:28) Yɛ wɔteŋ mɛi pii agbɛfaŋ lɛ ehe ehiaaa ni wɔshi “wɔnii” fɛɛ koni wɔnyɛ wɔnyiɛ Yesu sɛɛ. Ni kɛlɛ esa akɛ ‘wɔkwa wɔhe’ ní wɔbatsɔmɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi kɛ Yehowa tsuji ni kɛ amɛtsui muu fɛɛ sɔmɔɔ Yehowa. (Mat. 16:24) Kɛ́ wɔkɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ babaoo. (Kanemɔ Mateo 19:29.) Kɛ́ wɔkase Kristo kɛtsɔ ekãa ni wɔkɛaajaje sanekpakpa lɛ nɔ lɛ, wɔtsui baanyɔ wɔmli, titri lɛ kɛ́ wɔnyɛ wɔye wɔbua mɔ ko yɛ gbɛ bibioo po nɔ ni etsi ebɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kɛ esuɔmɔ Bi lɛ.

5. Gbaa niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nɔ ni mɔ ko ni efã gbɛ kɛtee maŋsɛɛ lɛ baanyɛ afee kɛ́ ekase Biblia mli anɔkwalei lɛ.

5 Valmir ni jɛ Brazil lɛ yatsu nii yɛ Suriname maŋ lɛ teŋgbɛ akɛ shika tsuru tsalɔ. No mli lɛ eji dãatɔlɔ, ni ekɛ ehe woɔ jeŋba shara mli. Be ko beni nuu nɛɛ yɔɔ maŋ wulu ko mli lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Akɛ lɛ kase nii daa gbi, efee tsakemɔi babaoo yɛ eshihilɛ mli, ni etsɛɛɛ tsɔ ni abaptisi lɛ. Beni ena akɛ enitsumɔ lɛ haaa ekɛ nɔ ni ekase yɛ Biblia lɛ mli lɛ atsu nii kɛmɔ shi lɛ, ehɔɔ enitsumɔ ni haa enáa shika pii lɛ, ni eku esɛɛ kɛtee Brazil koni eyaye ebua eweku lɛ ni amɛkase Biblia mli anɔkwalei lɛ. Kɛ́ mɛi ni efã gbɛ kɛtee maji ni mɛi yɔɔ nii pii yɛ mli lɛ amli lɛ kase Biblia mli anɔkwalei lɛ, amɛteŋ mɛi pii jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛkuɔ amɛsɛɛ kɛyaa amɛmaŋ koni amɛyaye amɛbua amɛwekumɛi kɛ mɛi krokomɛi ni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa. Maŋtsɛyeli lɛ he shiɛlɔi nɛɛ kɛ ekãa jajeɔ sanekpakpa lɛ.

6. Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛ́ wɔnyɛŋ wɔfã kɛya hei ni Maŋtsɛyeli lɛ he shiɛlɔi ahe ehia waa yɛ lɛ?

6 Odasefoi babaoo efã kɛtee hei ni Maŋtsɛyeli lɛ he shiɛlɔi ahe ehia waa yɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi po fãa kɛyaa maŋsɛɛ koni amɛyashiɛ. Ekolɛ yɛ wɔteaŋ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, wɔshihilɛ eŋmɛŋ wɔ gbɛ ni wɔfã kɛya hei krokomɛi, shi wɔbaanyɛ wɔkase Yesu kɛtsɔ wɔnyɛmɔ fɛɛ ní wɔkɛaatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ.

Yehowa Tsɔseɔ Wɔ

7. Mɛɛ skul srɔtoi ato he gbɛjianɔ koni akɛtsɔse mɛi ni miisumɔ ni amɛhe asa waa akɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi lɛ?

7 Taakɛ Yesu nine shɛ tsɔsemɔ nɔ kɛjɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa ŋmɛnɛ lɛ he sɛɛ. Yesu diɛŋtsɛ kɛɛ akɛ: “Aŋma yɛ gbalɔi lɛ amli akɛ: ‘Amɛ fɛɛ amɛaafee Nyɔŋmɔ kaselɔi.’” (Yoh. 6:45; Yes. 54:13) Ŋmɛnɛ lɛ, ato skul srɔtoi ahe gbɛjianɔ koni akɛtsɔse wɔ akɛ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ ená Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ he sɛɛ yɛ gbɛ ko nɔ yɛ wɔsafo lɛ mli. Gbɛgbalɔi náa hegbɛ akɛ amɛaaya Gbɛgbamɔ Sɔɔmɔ Skul lɛ. Gbɛgbalɔi ni kɛ be babaoo esɔmɔ lɛ ateŋ mɛi pii ená hegbɛ amɛtee skul lɛ shii enyɔ. Asafoŋ onukpai kɛ sɔɔlɔi etee Maŋtsɛyeli Sɔɔmɔ Skul lɛ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛtsɔɔ nii ní amɛsɔmɔ amɛnanemɛi heyelilɔi lɛ jogbaŋŋ. Asafoŋ onukpai kɛ sɔɔlɔi babaoo ni ji oshijafoi lɛ etee Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ, ni atsɔse amɛ ni amɛnyɛ amɛye amɛbua mɛi krokomɛi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Agbɛnɛ hu atsɔse nyɛmimɛi hii kɛ yei babaoo yɛ Buu-Mɔɔ Gilead Biblia Skul lɛ, ni aha amɛmiisɔmɔ akɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔi.

8. Te nyɛmimɛi lɛ ekomɛi buɔ tsɔsemɔ ni Yehowa kɛhaa lɛ amɛhaa tɛŋŋ?

8 Yehowa Odasefoi babaoo efee tsakemɔi yɛ amɛshihilɛ mli bɔni afee ni amɛnyɛ amɛya skul srɔtoi nɛɛ eko. Yugu ni yɔɔ Canada lɛ miisumɔ ni eya Sɔɔmɔ Tsɔsemɔ Skul lɛ, shi akɛni enitsumɔtsɛ lɛ ekpɛlɛɛɛ egbɛbimɔ lɛ nɔ hewɔ lɛ, ekpa nitsumɔ lɛ. Yugu kɛɛ akɛ: “Mishwako mihe kɔkɔɔkɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ eji amɛŋmɛ mi gbɛ kulɛ amɛbaakpa gbɛ akɛ mikɛ amɛ atsu nii daa koni mikɛtsɔɔ akɛ mihiɛ esɔ gbɛ ní amɛŋmɛ mi lɛ. Shi amrɔ nɛɛ miyɛ be ní manyɛ mikɛtsu nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni Yehowa kɛbaawo midɛŋ lɛ.” Mɛi pii kɛ nibii ni be ko lɛ amɛhe yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha amɛ lɛ eshã afɔle koni amɛná tsɔsemɔ ni Nyɔŋmɔ kɛhaa lɛ he sɛɛ.—Luka 5:28.

9. Ha nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ kɛ́ akɛ mɔdɛŋbɔɔ tsɔɔ mɛi anii kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ, ewoɔ yibii waa.

9 Kɛ́ akɛ mɔdɛŋbɔɔ tsɔɔ mɛi anii kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ, ewoɔ yibii waa. (2 Tim. 3:16, 17) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Saulo ni yɔɔ Guatemala lɛ he okwɛ. Ená jwɛŋmɔŋ naagba fioo ko kɛjɛ efɔmɔ mli, ni eskul tsɔɔlɔi lɛ ateŋ mɔ kome kɛɛ emami akɛ ekagba gbekɛ nuu nɛɛ naa akɛ ekase nikanemɔ ejaakɛ no moŋ baaje Saulo nijiaŋ wui. No hewɔ lɛ, Saulo gbe skul naa ní elé nikanemɔ. Shi Odasefonyo ko kɛ Kasemɔ Nikanemɔ kɛ Niŋmaa wolo lɛ tsɔɔ Saulo nikanemɔ. Naagbee lɛ Saulo he basa ni enyɛɔ ehaa wiemɔ yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ mli. Be ko beni Saulo mami miishiɛ yɛ shĩa kɛ shĩa lɛ, ekɛ Saulo skul tsɔɔlɔ lɛ kpe. Beni tsɔɔlɔ nɛɛ ná ele akɛ Saulo ekase nikanemɔ lɛ, ekɛɛ emami akɛ ekɛ lɛ aba enɔ otsi. Enɔ otsi beni amɛtee lɛ, tsɔɔlɔ lɛ bi Saulo akɛ, “Mɛni obaatsɔɔ mi?” Saulo je shishi ebɔi kuku ko yɛ Mɛni Biblia lɛ Tsɔɔ Diɛŋtsɛ? wolo lɛ mli lɛ kanemɔ. Tsɔɔlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Minaa ekpɛ mihe waa akɛ amrɔ nɛɛ ootsɔɔ mi nii.” Yoo nɛɛ ná miishɛɛ aahu akɛ ehiŋmɛiiaŋ kpala nu, ni efua Saulo.

Nitsɔɔmɔ ni Taa Mɔ Tsuiŋ

10. Mɛɛ wolo ni hi jogbaŋŋ yɔɔ ní wɔkɛtsɔɔ mɛi Biblia mli anɔkwale lɛ?

10 Yesu kɛ nɔ ni Yehowa tsɔɔ lɛ yɛ ŋwɛi, kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ mli lɛ tsu nii kɛtsɔɔ mɛi anii. (Luka 4:16-21; Yoh. 8:28) Kɛ́ wɔkɛ Yesu ŋaawoo tsu nii, ni wɔtsɔɔ mɛi anii kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiikase Yesu. Enɛ haa wɔ fɛɛ wɔnaabu kɛ wɔjwɛŋmɔ feɔ ekome, ni wɔhiɔ shi yɛ ekomefeemɔ mli. (1 Kor. 1:10) Wɔhiɛ sɔɔ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ waa akɛ amɛfeɔ Biblia kasemɔ woji ni yeɔ kɛbuaa wɔ koni wɔnaabu afee ekome yɛ nitsɔɔmɔ mli ní wɔgbe wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ naa! (Mat. 24:45; 28:19, 20) Woji nɛɛ ateŋ ekome ji Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ, ní amrɔ nɛɛ afee yɛ wiemɔi 179 mli lɛ.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Ethiopia lɛ kɛ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ tsu nii ni ekɛye shitee-kɛ-woo ko nɔ?

11 Kɛ́ wɔkɛ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ tsu nii beni wɔkɛ mɛi kaseɔ Ŋmalɛi lɛ, ebaanyɛ etsake mɛi ni teɔ shi woɔ wɔ lɛ po atsui. Be ko beni nyɛmi yoo gbɛgbalɔ ko ni yɔɔ Ethiopia ni atsɛɔ lɛ Lula kɛ mɔ ko miikase Biblia lɛ, mɔ lɛ wekunyo ko kɛ mlifu ba jɛmɛ ni ekɛɛ akɛ ehe ehiaaa ni amɛkase nii lɛ. Lula kɛ nɔkwɛmɔnɔ ni kɔɔ shika ni jeee ekpakpa ní afoɔ afutuɔ ekpakpai lɛ he ní yɔɔ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ yitso 15 lɛ mli lɛ tsu nii, ni ejɛ mlijɔlɛ mli ekɛ nikaselɔ lɛ wekunyo lɛ susu nii ahe. Yoo lɛ tsui he bajɔ, ni eŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛtsa nikasemɔ lɛ nɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, no sɛɛ beni Lula tee ni ekɛ mɔ lɛ ayakase nii lɛ, yoo nɛɛ fata he ni akase, ni ebi ní akɛ lɛ hu akase Biblia lɛ, ni ekɛɛ po akɛ ebaawo he nyɔmɔ! Oona kɛ onaaa lɛ, akɛ yoo nɛɛ miikase nii shii etɛ yɛ otsi mli, ni etee ehiɛ waa yɛ anɔkwale lɛ mli.

12. Ha nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ bɔ ni oblahii kɛ oblayei baanyɛ amɛtsɔɔ Biblia mli anɔkwalei lɛ yɛ omanyeyeli mli.

12 Oblahii kɛ oblayei baanyɛ amɛkɛ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ atsu nii ni amɛkɛye amɛbua mɛi krokomɛi. Beni Keanu ni eye afii 11 ni yɔɔ Hawaii lɛ kaneɔ wolo nɛɛ yɛ skul lɛ, eklasbii lɛ ateŋ mɔ kome bi lɛ akɛ, “Mɛni hewɔ nyɛyeee gbii juji lɛ?” Keanu kane sane ni saneyitso ji “Ani Esa akɛ Wɔkɛ Wɔhe Awo Gbijurɔyelii Amli?” ni yɔɔ he ni saji krokomɛi ni fata he lɛ yɔɔ lɛ tɛɛ ni ekɛha lɛ hetoo. Egbele baafa ni ato wolo lɛ mli saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ ni ebi gbekɛ nuu lɛ ní etsɔɔ lɛ saneyitso ni enyaa he waa. Ekɛ lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi. Yɛ nyɛsɛɛ sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ, Yehowa Odasefoi kɛ mɛi 6,561,426 kase Biblia lɛ, ni amɛteŋ mɛi babaoo kɛ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ fee Biblia mli nikasemɔi nɛɛ. Ani okɛ mɛi miikase wolo nɛɛ?

13. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ ni wɔkɛ mɛi baakase lɛ baanyɛ aná amɛnɔ hewalɛ waa?

13 Kɛ́ okɛ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo fee Biblia mli nikasemɔ lɛ, ebaanyɛ ená mɛi ni miisumɔ ni amɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ anɔ hewala waa. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni yɔɔ Norway ní amɛji gbɛgbalɔi krɛdɛɛi lɛ kɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni jɛ Zambia lɛ je Biblia mli nikasemɔ shishi. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni jɛ Zambia nɛɛ yɛ biyei etɛ, ni no hewɔ lɛ amɛtaooo bi amɛfɔ́ dɔŋŋ. Enɛ hewɔ lɛ beni yoo lɛ ŋɔ hɔ lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaafite musu lɛ. Akɛ amɛ kase yitso ni ji “Buu Wala Taakɛ Nyɔŋmɔ Buɔ lɛ Lɛ” beni eshwɛ gbii fioo ko ni amɛbaayana datrɛfonyo lɛ. Abifao ni yɔɔ enyɛ musuŋ he mfoniri ni yɔɔ nakai yitso lɛ mli lɛ ta amɛtsuiŋ waa, ni amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ amɛfiteŋ musu lɛ dɔŋŋ. Amɛtee amɛhiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli ni amɛkɛ mɔ ni kɛ amɛ kaseɔ nii lɛ gbɛi wo bi nuu ni amɛfɔ́ lɛ.

14. Ha nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ bɔ ni kɛ́ wɔkɛ nibii ni wɔtsɔɔ mɛi lɛ tsu nii lɛ enáa mɛi anɔ hewalɛ kpakpa.

14 Nɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ nii lɛ he ji akɛ ekɛ nibii ni etsɔɔ mɛi lɛ tsuɔ nii yɛ eshihilɛ mli. Akɛni Yehowa Odasefoi kaseɔ Yesu yɛ enɛ gbɛfaŋ ni amɛbaa amɛjeŋ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, mɛi pii náa amɛhe miishɛɛ. Agbele nitsulɔ ko ni yɔɔ New Zealand lɛ kar ni awo ebaagi ni yɔɔ mli lɛ kɛtee. Ewó polisifonyo ko toi nɔ, shi polisifonyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ: “Kɛ́ Yehowa Odasefoi lɛ ateŋ mɔ ko yana lɛ, no lɛ onine baashɛ nɔ, shi kɛ́ ebaaa lɛ nakai lɛ onine shɛŋ nɔ.” Odasefonyo yoo ko ni hɔ̃ɔ adafitswai woji yana baagi lɛ. Beni aha nuu nɛɛ le akɛ Odasefonyo nɛɛ ena ebaagi lɛ, etee nyɛmi yoo lɛ shĩa. Etsui nyɔ emli beni etee nyɛmi yoo lɛ shĩa lɛ ejaakɛ wolo ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha lɛ lɛ yɛ baagi lɛ mli lolo. Nyɛmi yoo lɛ kɛɛ lɛ akɛ, “Eja gbɛ waa akɛ mikɛ baagi lɛ kɛ emli nibii lɛ haa bo, titri lɛ akɛni Yehowa Odasefonyo ji mi lɛ hewɔ.” Nuu nɛɛ naa kpɛ ehe waa ejaakɛ ekai nɔ ni polisifonyo lɛ kɛɛ lɛ nakai gbi lɛ leebi lɛ. Eyɛ faŋŋ akɛ anɔkwa Kristofoi kaseɔ Yesu, ni amɛkɛ tsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ tsuɔ nii yɛ amɛshihilɛ mli.—Heb. 13:18.

Kasemɔ Bɔ ni Yesu kɛ Mɛi Ye Eha Lɛ

15, 16. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha mɛi anya shɛɛ sane ni wɔshiɛɔ lɛ he?

15 Bɔ ni Yesu kɛ mɛi ye eha lɛ ha amɛnya eshɛɛ sane lɛ he. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, suɔmɔ kɛ heshibaa ni eyɔɔ lɛ ha humii tsi amɛbɛŋkɛ lɛ. Emli tsɔ lɛ yɛ mɛi ni ba eŋɔɔ lɛ ahewɔ, ni eshɛje amɛmii kɛ duromɔ wiemɔi, ni eha amɛteŋ mɛi pii ahe wa amɛ yɛ gbɔmɔtsoŋ. (Kanemɔ Marko 2:1-5.) Wɔnyɛŋ naakpɛɛ nii wɔfee, shi wɔbaanyɛ wɔba wɔhe shi, wɔjie suɔmɔ kpo, ní wɔmusuŋ atsɔ wɔ yɛ mɛi ahewɔ—ni enɛɛmɛi ji sui ní gbalaa mɛi kɛbaa anɔkwale lɛ mli.

16 Musuŋtsɔlɛ ha gbɛgbalɔ krɛdɛɛ ko ni atsɛɔ lɛ Tariua tee nuu onukpa ko ni atsɛɔ lɛ Beere lɛ shĩa yɛ Kiribati ŋshɔkpɔi ni amɛtse amɛhe baanee lɛ ateŋ ekome nɔ yɛ Pasifik Ŋshɔ lɛ wuoyigbɛ. Eyɛ mli akɛ nuu nɛɛ kɛɛ ebooo sane lɛ toi moŋ, shi Tariua yɔse akɛ nuu lɛ nyɛɛɛ anyiɛ jogbaŋŋ, ni emusuŋtsɔ lɛ yɛ nuu lɛ hewɔ. Nyɛmi yoo lɛ bi lɛ akɛ: “Ani onu shi ní Nyɔŋmɔ wo yɛ mɛi ni náaa hewalɛ ní amɛgbɔlɔ hu lɛ ahe lɛ?” No sɛɛ lɛ ekane sane ko kɛjɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli. (Kanemɔ Yesaia 35:5, 6.) Akɛni nuu nɛɛ ná sane nɛɛ he miishɛɛ hewɔ lɛ, ekɛɛ akɛ, “Mibɔi Biblia lɛ kanemɔ afii abɔ nɛ, ni afii pii nɛ lɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajelɔ ko ni mikɛ lɛ yɔɔ jamɔ kome mli lɛ fɔɔ miŋɔɔ baa, shi minako enɛ yɛ Biblia lɛ mli pɛŋ.” Akɛ Beere je Biblia mli nikasemɔ shishi ni etee ehiɛ waa yɛ anɔkwale lɛ kasemɔ mli. Eji anɔkwale akɛ tsutsu ko lɛ nuu nɛɛ nyɛɛɛ anyiɛ moŋ, shi amrɔ nɛɛ abaptisi lɛ, ekwɛɔ asafoŋ woloŋ nikasemɔ kuu ko ní etse ehe banee nɔ, ni enyɛɔ enyiɛɔ ŋshɔkpɔ lɛ nɔ fɛɛ kɛshiɛɔ sanekpakpa lɛ.

Kaakpa Yesu Kasemɔ

17, 18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oye omanye akɛ sanekpakpa jajelɔ? (b) Mɛni mɛi ni kɛ ekãa tsuɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ anine baashɛ nɔ?

17 Wɔbaanyɛ wɔye omanye akɛ sanekpakpa jajelɔi kɛ́ wɔkase sui ni Yesu jie lɛ kpo lɛ ní wɔkɛtsu nii yɛ wɔshihilɛ mli taakɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli niiashikpamɔi srɔtoi ni haa mɔ náa miishɛɛ lɛ eha efee faŋŋ shii abɔ lɛ. Kristo ni wɔɔkase koni wɔfee ekãa yɛ sanekpakpa lɛ jajemɔ mli lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ wɔkɔ!

18 Beni mɛi komɛi batsɔmɔ Yesu kaselɔi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Petro bi akɛ: “Mɛni wɔbaaná?” Yesu ha lɛ hetoo akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni eshĩ shiai loo nyɛmimɛi hii loo nyɛmimɛi yei loo tsɛ loo nyɛ loo ŋa loo bii loo abɔɔi yɛ migbɛi lɛ hewɔ lɛ, aaato lɛ najiaŋ toi oha, ni eeená naanɔ wala.” (Mat. 19:27-29) Ebaaba mli nakai yɛ wɔgbɛfaŋ kɛ́ wɔtee nɔ wɔkase Yesu Kristo ni ji Maŋsɛɛ Sanekpakpa Jajelɔ ni fe fɛɛ lɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔseɔ wɔ koni wɔtsɔmɔ sanekpakpa jajelɔi?

• Mɛni hewɔ Biblia lɛ Tsɔɔ wolo lɛ haa wɔyeɔ omanye yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔkase Yesu yɛ bɔ ni wɔkɛ mɛi yeɔ haa lɛ gbɛfaŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Beni Yesu fɔ̃ Petro, Andrea, Yakobo, kɛ Yohane nine ni amɛbanyiɛ esɛɛ lɛ, amɛkpɛlɛ ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ amrɔ nɔŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 19]

Woji tamɔ “Biblia lɛ Tsɔɔ” wolo lɛ haa wɔnaabu feɔ ekome yɛ nitsɔɔmɔ gbɛfaŋ