Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa

Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa

Okɛ Yehowa Ama Ohiɛ Daa

“Mikɛ Yehowa toɔ mihiɛ daa.”—LALA 16:8.

1. Mɛni Biblia lɛ mli amaniɛbɔi lɛ baanyɛ aha wɔfee?

ANAA bɔ ni Nyɔŋmɔ kɛ adesai yeɔ haa lɛ yɛ Yehowa wolo ni ji Biblia lɛ mli. Atsĩ mɛi babaoo ni ná gbɛfaŋnɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo lɛ he nitsumɔ mli lɛ atã yɛ wolo nɛɛ mli. Aŋmalaaa amɛwiemɔi kɛ amɛnifeemɔi lɛ ahe saji yɛ Biblia lɛ mli kɛha wɔhiɛtserɛjiemɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ saji nɛɛ baanyɛ aha wɔtsi wɔbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ kpaakpa.—Yak. 4:8.

2, 3. Mɛni ji Lala 16:8 lɛ shishi?

2 Wɔ fɛɛ wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo kɛjɛ mɛi ni awie amɛhe yɛ Biblia lɛ mli ní ale amɛ waa, tamɔ Abraham, Sara, Mose, Rut, David, Ester, bɔfo Paulo, kɛ mɛi krokomɛi lɛ aniiashikpamɔi lɛ amli. Wɔbaanyɛ wɔná amaniɛbɔi ni kɔɔ mɛi ni Biblia lɛ ewieee amɛhe saji pii lɛ ahe lɛ hu ahe sɛɛ. Kɛ́ wɔŋɔ be ni wɔkɛjwɛŋ Biblia mli amaniɛbɔi anɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua wɔ ní wɔfee wɔnii taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mikɛ Yehowa toɔ mihiɛ daa: ní eyɔɔ mininejurɔ nɔ nɛɛ, mididãŋ.” (Lala 16:8) Mɛni ji wiemɔi nɛɛ ashishi?

3 Bei pii lɛ asraafonyo kɛ eninejurɔ hiɛɔ klante, ni no hewɔ lɛ, tsɛŋ ni ehiɛ yɛ ebɛku lɛ nyɛɛɛ abu eninejurɔgbɛ he. Shi kɛ́ naanyo asraafonyo kroko damɔ eninejurɔgbɛ eewu ta lɛ, naanyo asraafonyo nɛɛ buɔ eninejurɔgbɛ he. Kɛ́ wɔhaa wɔjwɛŋmɔ hiɔ Yehowa nɔ, ni wɔfeɔ esuɔmɔnaa nii lɛ, ebaabu wɔhe. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni Biblia mli saji ni wɔbaasusu he lɛ baanyɛ awo wɔhemɔkɛyeli mli hewalɛ koni ‘wɔkɛ Yehowa ama wɔhiɛ daa.’—Ga Biblia hee lɛ.

Yehowa Boɔ Wɔsɔlemɔi Atoi

4. Tsɔɔmɔ Ŋmalɛ mli nɔkwɛmɔnɔ ko ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ boɔ sɔlemɔi atoi.

4 Kɛ́ wɔkɛ Yehowa ma wɔhiɛ lɛ, ebaabo wɔsɔlemɔi atoi. (Lala 65:3; 66:19) Niiashikpamɔ ni Abraham tsulɔ ni eda fe fɛɛ lɛ ná lɛ maa enɛ nɔ mi. Eeenyɛ efee akɛ lɛ ji Eliezer. Abraham tsu lɛ kɛtee Mesopotamia ni eyatao yoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ebaha Isak. Eliezer sɔle ní Nyɔŋmɔ atsɔɔ lɛ gbɛ, ni beni Rebeka baha eyomai lɛ nu amɛnu lɛ, eyɔse akɛ Yehowa ebo esɔlemɔ lɛ toi. Akɛni Eliezer kɛ hiɛdɔɔ sɔle hewɔ lɛ, enine shɛ yoo ni batsɔ Isak ŋa, ní Isak sumɔ lɛ waa lɛ nɔ. (1 Mose 24:12-14, 67) Eji anɔkwale akɛ nitsumɔ nɛɛ ni Abraham tsulɔ lɛ tsu lɛ ji nitsumɔ krɛdɛɛ. Aso esaaa akɛ wɔnáa nɔmimaa akɛ Yehowa boɔ wɔsɔlemɔi atoi taakɛ ebo Eliezer sɔlemɔ lɛ toi lɛ?

5. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ sɔlemɔ ni asɔleɔ kuku yɛ tsuiŋ po ahaa Yehowa lɛ baanyɛ awo yibii lɛ?

5 Bei komɛi lɛ, ekolɛ ehe baahia ni wɔsɔle oya koni Nyɔŋmɔ aye abua wɔ. Be ko lɛ, Persia Maŋtsɛ Artashasta yɔse akɛ Nehemia ni ji edãawolɔ lɛ hiɛ efee mɔbɔmɔbɔ. Maŋtsɛ lɛ bi lɛ akɛ: “Mɛni ji nɔ ni otaoɔ?” Nehemia bɔ amaniɛ akɛ: “Kɛkɛ ni mikpá ŋwɛi Nyɔŋmɔ lɛ fai.” Nehemia sɔle kuku yɛ sɔlemɔ ni eeenyɛ efee akɛ esɔle yɛ etsuiŋ lɛ mli. Shi kɛlɛ Nyɔŋmɔ bo lɛ toi, ejaakɛ Nehemia ná maŋtsɛ lɛ sɛɛfimɔ kɛyatswa Yerusalem gbogboi lɛ. (Kanemɔ Nehemia 2:1-8.) Hɛɛ, sɔlemɔ ni asɔleɔ kuku yɛ tsuiŋ lɛ baanyɛ awo yibii.

6, 7. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Epafra fee yɛ sɔlemɔ gbɛfaŋ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle wɔha mɛi krokomɛi lɛ?

6 Awoɔ wɔ hewalɛ ni ‘wɔsɔle wɔha wɔhe’ eyɛ mli moŋ akɛ jeee be fɛɛ be wɔnaa akɛ Nyɔŋmɔ ebo nakai sɔlemɔi lɛ atoi amrɔ nɔŋŋ. (Yak. 5:16) Epafra ni ji “Kristo anɔkwa sɔɔlɔ” lɛ kɛ hiɛdɔɔ sɔle eha enanemɛi Kristofoi lɛ. Paulo ŋma kɛjɛ Roma akɛ: “Epafra ni jɛ nyɛteŋ [Kolosebii lɛ] ni ji Kristo tsulɔ ni daa nɛɛ epeleɔ nyɛhe yɛ esɔlemɔi amli, koni nyɛdamɔ shi ni nyɛye emuu ni nyɛyimɔ obɔbɔ yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii fɛɛ mli lɛ, miibi nyɛ. Ejaakɛ miiye ehe odase, akɛ ebɔɔ mɔdɛŋ naakpa yɛ nyɛ kɛ mɛi ni yɔɔ Laodikea kɛ mɛi ni yɔɔ Hierapoli lɛ ahewɔ.”—Kol. 1:7; 4:12, 13.

7 Kolose, Laodikea, kɛ Hierapoli ji maji ni yɔɔ he kome yɛ Asia Bibioo lɛ. Kristofoi ni hi Hierapoli lɛ kɛ mɛi ni jáa nyɔŋmɔ yoo ni atsɛɔ lɛ Cybele lɛ hi maŋ kome mli, ni Kristofoi ní hi Laodikea lɛ kɛ mɛi ni tiuɔ heloonaa nibii asɛɛ hi maŋ kome mli, ni agbɛnɛ hu Kristofoi ní hi Kolose lɛ kɛ mɛi ni kɛ adesai anilee tsuɔ nii hi maŋ kome mli. (Kol. 2:8) No hewɔ ni Epafra ni jɛ Kolose lɛ kɛ hiɛdɔɔ sɔle eha Kristofoi ni hi Kolose lɛ! Biblia lɛ etsɔɔɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ tsu Epafra sɔlemɔi lɛ ahe nii eha, shi etee nɔ esɔle eha enanemɛi heyelilɔi lɛ; esa akɛ wɔ hu wɔya nɔ wɔsɔle wɔha wɔnanemɛi Kristofoi lɛ. Eyɛ mli akɛ wɔkɛ ‘wɔhe wooo mɛi krokomɛi asaji amli’ moŋ, shi kɛ́ wɔle wɔwekunyo ko loo wɔnaanyo ko ní kɛ ehemɔkɛyeli lɛ he kaa ko ni naa wa miikpe lɛ, ehi jogbaŋŋ diɛŋtsɛ akɛ wɔɔsɔle wɔha mɔ nɛɛ yɛ wɔ aŋkro sɔlemɔi amli! (1 Pet. 4:15) Mɛi krokomɛi asɔlemɔi kɛ faikpamɔi ye ebua Paulo waa, no hewɔ lɛ, wɔ hu wɔsɔlemɔi baanyɛ aye abua mɛi krokomɛi waa.—2 Kor. 1:10, 11.

8. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ onukpai ni jɛ Efeso lɛ le akɛ sɔlemɔ he hiaa waa lɛ? (b) Te esa akɛ wɔbu sɔlemɔ wɔha tɛŋŋ?

8 Ani mɛi buɔ wɔ akɛ wɔji hii kɛ yei ni sumɔɔ sɔlemɔ waa? Beni Paulo wie etsɔɔ onukpai ni jɛ Efeso ní kɛ lɛ bakpe lɛ egbe naa lɛ, “ekula shi ni ekɛ amɛ fɛɛ sɔle.” No sɛɛ lɛ, “amɛ fɛɛ amɛfó naakpa, ni amɛgbeegbee Paulo kuɛ nɔ, ni amɛshɔ enaa; ni nɔ ni dɔ amɛ titri ji wiemɔ ni ekɛɛ akɛ amɛnaŋ ehiɛ dɔŋŋ lɛ.” (Bɔf. 20:36-38) Wɔlé onukpai nɛɛ fɛɛ agbɛi, shi ekã shi faŋŋ akɛ amɛle akɛ sɔlemɔ he hiaa waa. Eyɛ faŋŋ akɛ, esa akɛ wɔbu hegbɛ ni wɔná ni wɔkɛsɔleɔ wɔhaa Nyɔŋmɔ lɛ waa, ni esa akɛ wɔkɛ hemɔkɛyeli ‘ahole niji ni he tse nɔ’ koni wɔŋwɛi Tsɛ lɛ abo wɔ toi.—1 Tim. 2:8.

Bo Nyɔŋmɔ Toi Kɛwula Shi

9, 10. (a) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Zelofehad biyei lɛ fee? (b) Toiboo ni Zelofehad biyei lɛ fee lɛ baanyɛ eha Kristofoi oshijafoi afee mɛni yɛ gbalashihilɛ he?

9 Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Yehowa ma wɔhiɛ daa lɛ, no baaye abua wɔ koni wɔbo lɛ toi, ni enɛ baaha ejɔɔ wɔ. (5 Mose 28:13; 1 Sam. 15:22) Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔfee mɛi ni tsuɔ famɔi ahe nii oya. Susumɔ bɔ ni Zelofehad biyei enumɔ ni hi shi yɛ Mose beaŋ lɛ fee amɛnii amɛha lɛ he okwɛ. Yɛ Israelbii ateŋ lɛ, bihii ji mɛi ni yeɔ amɛtsɛmɛi agboshinii. Zelofehad gbo ni ebɛ bihii, ni Yehowa fã ákɛ akɛ egboshinii lɛ fɛɛ aha yei enumɔ nɛɛ, shi nɔ̃ kome ko yɛ ni esa akɛ amɛfee. Esa akɛ amɛkɛ hii ni jɛ Manase akutso lɛ mli lɛ abote gbalashihilɛ mli koni gboshinii lɛ ahi akutso lɛ mli.—4 Mose 27:1-8; 36:6-8.

10 Zelofehad biyei lɛ ná hemɔkɛyeli akɛ kɛ́ amɛbo Nyɔŋmɔ toi lɛ, ebaatsu amɛnaagba lɛ he nii eha amɛ. Aŋma yɛ Biblia lɛ mli akɛ: “Bɔ ni Yehowa wo Mose kita lɛ, nakai Zelofehad biyei lɛ fee; ni Mahela, Tirza, Hogla, Milka kɛ Noa, Zelofehad biyei lɛ gbã amɛtsɛkwɛmɛi lɛ abihii; mɛi ni jɛ Yosef bi Manase bii lɛ awekumɛi lɛ ateŋ sɔŋŋ amɛgbã, ni amɛnɔyelinii lɛ ka amɛtsɛ wekumɛi lɛ akutso lɛ mli.” (4 Mose 36:10-12) Yei ni feɔ toiboo nɛɛ bo Yehowa famɔ lɛ toi. (Yosh. 17:3, 4) Akɛni Kristofoi oshijafoi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ yɛ hemɔkɛyeli ni tamɔ nɛkɛ hewɔ lɛ, amɛboɔ Nyɔŋmɔ toi kɛtsɔ gbalashihilɛ mli ní amɛboteɔ yɛ “Nuŋtsɔ lɛ mli” lɛ nɔ.—1 Kor. 7:39.

11, 12. Mɛni Kaleb fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ mli?

11 Esa akɛ wɔbo Yehowa toi kɛwula shi taakɛ Israelnyo ni atsɛɔ lɛ Kaleb lɛ fee lɛ. (5 Mose 1:36) Beni akpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim yɛ afi 1500 afii lɛ amli sɛɛ lɛ, Mose tsu hii 12 ni amɛyakpá Kanaan shikpɔŋ lɛ shi amɛkwɛ, shi amɛyi 2 pɛ—Kaleb kɛ Yoshua—wo maŋbii lɛ hewalɛ ní amɛkɛ amɛhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kwraa koni amɛnyɛ amɛya shikpɔŋ lɛ nɔ. (4 Mose 14:6-9) No sɛɛ aaafee afii 40 lɛ, Yoshua kɛ Kaleb yɛ wala mli lolo ni amɛmiibo Yehowa toi kɛmiiwula shi, ni Nyɔŋmɔ ha Yoshua nyiɛ Israelbii lɛ ahiɛ kɛtee Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ. Shi ekã shi faŋŋ akɛ mɛi ní yakpá Kanaan shikpɔŋ lɛ shi lɛ ateŋ mɛi nyɔŋma ní amɛjieee hemɔkɛyeli kpo lɛ gboi beni Israelbii lɛ tsomloɔ yɛ ŋã lɛ nɔ afii 40 lɛ.—4 Mose 14:31-34.

12 Akɛni Kaleb ní eda yɛ afii amli lɛ gbooo beni Israelbii lɛ tsomlo yɛ ŋa lɛ nɔ hewɔ lɛ, ebaanyɛ edamɔ Yoshua hiɛ ni ekɛɛ akɛ: “Mi lɛ mibo Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ lɛ, toi kɛwula shi.” (Kanemɔ Yoshua 14:6-9.) Kaleb ní no mli lɛ eye afii 85 lɛ bi ní aŋɔ shikpɔŋ ni gɔji yɔɔ nɔ, ní Nyɔŋmɔ wo lɛ shi yɛ he lɛ aha lɛ, eyɛ mli akɛ amɛhenyɛlɔi yɛ jɛi, ni atswa gbogboi wuji awo maji ni yɔɔ jɛi lɛ ahe.—Yosh. 14:10-15.

13. Bɔ fɛɛ bɔ ni kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ji lɛ, mɛni kɛ́ wɔfee lɛ Yehowa baajɔɔ wɔ?

13 Kɛ́ ‘wɔbo Yehowa toi kɛwula shi’ lɛ, ebaaye ebua wɔ taakɛ eye ebua Kaleb, ní ye lɛ anɔkwa ní ebo lɛ toi lɛ. Kɛ́ wɔtee nɔ ‘wɔbo Yehowa toi kɛwula shi’ lɛ, ebaaye ebua wɔ kɛ́ wɔkɛ naagbai wuji kpe. Shi ákɛ wɔɔfee nakai yɛ wɔwala shihilɛ mli fɛɛ taakɛ Kaleb fee lɛ baanyɛ afee nɔ ni wa. Eyɛ mli akɛ Maŋtsɛ Salomo bo Yehowa toi beni eje enɔyeli lɛ shishi lɛ moŋ, shi eŋamɛi lɛ dɔ etsui kɛyanyiɛ nyɔŋmɔi krokomɛi asɛɛ yɛ egbɔlɛ beaŋ, ni “enyiɛɛɛ Yehowa sɛɛ kɛyawulaaa shi, tamɔ etsɛ David.” (1 Maŋ. 11:4-6) Bɔ fɛɛ bɔ ni kaai ni wɔkɛkpeɔ lɛ ji lɛ, nyɛhaa wɔboa Nyɔŋmɔ toi kɛwula shi ní wɔkɛ lɛ ama wɔhiɛ daa.

Okɛ Ohe Afɔ̃ Yehowa nɔ Daa

14, 15. Mɛni okase kɛjɛ Naomi niiashikpamɔi lɛ amli yɛ wɔhe ni esa akɛ wɔkɛfɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ gbɛfaŋ?

14 Esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, titri lɛ be mli ni nibii eha wɔshihilɛ efee tamɔ nɔ ni hiɛnɔkamɔ ko bɛ kɛha wɔ, ni no eha wɔhao lɛ. Susumɔ yoo onukpa Naomi ní wɔhenyɛlɔ ni ji gbele baŋɔ ewu kɛ ebihii enyɔ lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Beni eku esɛɛ kɛjɛ Moab kɛba Yuda lɛ, eye ŋkɔmɔ akɛ: “Nyɛkatsɛa mi Naomi [“Miŋɔɔmɔ”] dɔŋŋ, moŋ nyɛtsɛa mi Mara [“Joomɔ”]; ejaakɛ Ofe lɛ kɛ mi eye sane kɛ joomɔ tsɔ! Mitee obɔ, shi Yehowa kɛ mi eku sɛɛ kɛba efolo; mɛɛ hewɔ ni nyɛtsɛɔ mi Naomi, mi ni Yehowa kɛ mi eye, ni Ofe lɛ eshwishwia mi shi lɛ?”—Rut 1:20, 21.

15 Kɛ́ okane Rut wolo lɛ jogbaŋŋ lɛ, obaana akɛ Naomi tee nɔ ekɛ ehe fɔ̃ Yehowa nɔ eyɛ mli moŋ akɛ ehao. Shi eshihilɛ batsake kwraa! Naomi shaayoo ni ji okulafo ni atsɛɔ lɛ Rut lɛ batsɔ Boaz ŋa ni efɔ́ bi nuu. Naomi tsɔ gbekɛ lɛ kwɛlɔ, ni amaniɛbɔɔ lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Ekuuŋyei lɛ wo lɛ gbɛi amɛkɛɛ: Afɔ́ bi nuu aha Naomi; ni amɛtsɛ́ egbɛi akɛ Obed; lɛ ji David tsɛ Ishai lɛ tsɛ.” (Rut 4:14-17) Kɛ́ atée Naomi shi kɛba wala mli yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ebaaná ele akɛ Rut, mɔ hu ni abaatée lɛ shi kɛba wala mli lɛ, batsɔ Yesu ni ji Mesia lɛ blemanyɛ. (Mat. 1:5, 6, 16) Wɔleee bɔ ni naagbai ni wɔkɛkpeɔ amrɔ nɛɛ anaa baayakpa eha taakɛ eji yɛ Naomi gbɛfaŋ lɛ. No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔkɛ wɔhe afɔ̃a Nyɔŋmɔ nɔ daa taakɛ Abɛi 3:5, 6 lɛ woɔ wɔ hewalɛ lɛ, akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!”

Ha Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ Atsɔɔ Bo Gbɛ

16. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua onukpai komɛi yɛ blema Israel?

16 Kɛ́ wɔkɛ Yehowa ma wɔhiɛ daa lɛ ebaatsɔɔ wɔ gbɛ kɛtsɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. (Gal. 5:16-18) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ hi hii onukpai 70 ní ahala ni amɛye amɛbua Mose ‘kɛtere’ Israel “maŋ lɛ jatsu lɛ” anɔ. Atsĩ Eldad kɛ Medad pɛ gbɛi atã, shi mumɔ lɛ ye ebua amɛ fɛɛ ni amɛtsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ. (4 Mose 11:13-29) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ amɛji hii ni baanyɛ atsu nitsumɔ ni akɛwo amɛdɛŋ lɛ, amɛsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, anɔkwafoi ji amɛ, ni amɛhiɔ hiɛjoomɔ taakɛ hii ni ahala amɛ kɛtsɔ amɛhiɛ lɛ ji lɛ. (2 Mose 18:21) Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi asafoŋ onukpai lɛ hu jieɔ sui ni tamɔ nɛkɛ kpo.

17. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ná beni afeɔ kpee buu lɛ?

17 Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua waa ni akɛma kpee buu lɛ yɛ ŋa lɛ nɔ. Yehowa hala Bezaleel ni ekɛ lɛ tsu nii akɛ ŋaa nitsulɔ nukpa kɛfee kpee buu lɛ, ni ewo shi akɛ ekɛ ‘Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ baawo emli obɔ, kɛ ŋaalee kɛ jwɛŋmɔ kɛ nilee kɛ ŋaa nitsumɔi srɔtoi fɛɛ.’ (2 Mose 31:3-5) Hii ni hiɛ “ŋaa tsui” fata Bezaleel kɛ eyelikɛbualɔ Oholiab he kɛtsu nitsumɔ ni haa mɔ náa miishɛɛ ní akɛwo amɛdɛŋ lɛ. Kɛfata he lɛ, Yehowa mumɔ lɛ tsirɛ mɛi ni yɔɔ he tsuijurɔ lɛ ni amɛbake nibii babaoo. (2 Mose 31:6; 35:5, 30-34) Nakai mumɔ lɛ nɔŋŋ tsirɛɔ Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ni amɛfeɔ bɔ fɛɛ bɔ ni amɛaanyɛ kɛtaoɔ Maŋtsɛyeli lɛ tsutsu. (Mat. 6:33) Kɛ́ wɔyɛ duromɔ keenii komɛi po lɛ, esa akɛ wɔsɔle kɛbi ni aha wɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ni etsɔɔ wɔ gbɛ koni wɔnyɛ wɔtsu nitsumɔ ni Yehowa kɛwo ewebii adɛŋ ŋmɛnɛ lɛ.—Luka 11:13.

She Yehowa, Taiatsɛ lɛ Gbeyei Daa

18, 19. (a) Mɛɛ su Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔnáa? (b) Mɛni okase kɛjɛ nɔkwɛmɔnii ni Simeon kɛ Hana fee lɛ amli?

18 Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei, ni enɛ haa wɔkɛ Yehowa maa wɔhiɛ daa. Akɛɛ Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ akɛ: “Nyɛbua Yehowa, Taiatsɛ lɛ, akɛ Mɔ Krɔŋkrɔŋ, ni lɛ moŋ gbeyei nyɛshea.” (Yes. 8:13, Ga Biblia hee lɛ) Simeon kɛ Hana ji mɛi ni efɔ̃ nɔ yɛ afii amli, ni amɛsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei. Amɛhi shi yɛ Yerusalem yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli. (Kanemɔ Luka 2:25-38.) Simeon yɛ hemɔkɛyeli yɛ gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ amli, ni no mli lɛ “eekwɛ Israel miishɛjemɔ lɛ gbɛ.” Nyɔŋmɔ fɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie Simeon nɔ, ni ewo lɛ shi akɛ ebaana Mesia lɛ dani ebaagbo. Ni eba mli nakai pɛpɛɛpɛ. Gbi ko yɛ afi 2 D.Ŋ.B. lɛ, Maria ni ji Yesu nyɛ kɛ Yosef ni ŋɔ Yesu akɛ ebi lɛ, ŋɔ Yesu ni no mli lɛ eji abifao lɛ kɛtee sɔlemɔwe lɛ. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ Simeon ni egba yɛ Mesia lɛ he, ni egba hu akɛ Maria baaye awerɛho ni enɛ ba mli beni asɛŋ Yesu yɛ sɛŋmɔtso nɔ lɛ. Simeon ná miishɛɛ naakpa beni ewó “Nuŋtsɔ [Yehowa] Kristo lɛ” efɔ̃ ekpɔkɔiaŋ lɛ! Simeon fee Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ he nɔkwɛmɔnɔ kpakpa diɛŋtsɛ efɔ̃ shi eha Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ!

19 Yoo okulafo ni eye afii 84 ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni atsɛɔ lɛ Hana lɛ “ejeee sɔlemɔwe lɛ kwraa.” Ejáa Yehowa kɛ “buadayeli kɛ faikpamɔ” nyɔɔŋ kɛ shwane. No mli lɛ Hana hu yɛ jɛi beni akɛ abifao Yesu ba sɔlemɔwe lɛ. Ená miishɛɛ waa akɛ ena mɔ ni baatsɔ Mesia lɛ! Ejie “Nyɔŋmɔ yi, ni ewie yɛ ehewɔ etsɔɔ mɛi fɛɛ ni kwɛɔ Yerusalem kpɔmɔ lɛ gbɛ lɛ.” Hana nu he akɛ esa akɛ eha mɛi krokomɛi ale sanekpakpa nɛɛ! Ŋmɛnɛ hu lɛ, Kristofoi ni egbɔlɔ lɛ ená miishɛɛ waa akɛ yɛ afii pii ni amɛye lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛbaanyɛ amɛsɔmɔ Yehowa akɛ e-Dasefoi taakɛ Simeon kɛ Hana fee lɛ.

20. Mɛni esa akɛ wɔfee ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔye, ni mɛni hewɔ?

20 Esa akɛ wɔkɛ Yehowa ama wɔhiɛ daa ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni wɔye. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ebaajɔɔ mɔdɛŋ ni wɔjɛɔ heshibaa mli wɔbɔɔ koni wɔjaje enɔyeli lɛ kɛ enaakpɛɛ nitsumɔi lɛ wɔtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ nɔ. (Lala 71:17, 18; 145:10-13) Kɛ́ wɔjie sui ni tsɔɔ akɛ wɔsheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ akpo lɛ, ewoɔ Yehowa hiɛ nyam. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase yɛ sui nɛɛ ahe kɛ́ wɔkase Biblia mli amaniɛbɔi krokomɛi lɛ?

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yehowa boɔ sɔlemɔi atoi lɛ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Nyɔŋmɔ toi kɛwula shi lɛ?

• Mɛni hewɔ kɛ́ wɔhao po lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ daa lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yeɔ ebuaa ewebii lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Sɔlemɔ ni Nehemia sɔle eha Yehowa lɛ wo yibii

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Kɛ́ wɔkai bɔ ni nibii anaa yakpa kɛha Naomi lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ