Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Nyɛkaia Nyɛ-bɔlɔ Lɛ Bianɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Nyɛkaia Nyɛ-bɔlɔ Lɛ Bianɛ

Oblahii Kɛ Oblayei, Nyɛkaia Nyɛ-bɔlɔ Lɛ Bianɛ

“Asaŋ kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.”—JAJ. 12:1.

1. Mɛni tsɔɔ akɛ Yehowa yɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ oblahii kɛ oblayei ni jáa lɛ lɛ amli?

YEHOWA buɔ Kristofoi oblahii kɛ oblayei akɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa, ni amɛhaa etsui nyɔɔ emli tamɔ bɔ́. Egba akɛ yɛ e-Bi lɛ ‘ta’ gbi lɛ nɔ lɛ, oblahii kɛ oblayei “aaaba . . . yɛ amɛsuɔmɔ naa” ní amɛbasɔmɔ Kristo. (Lala 110:3) Gbalɛ nɛɛ kɔɔ wɔgbii nɛɛ ahe be mli ni mɛi babaoo sheee Nyɔŋmɔ gbeyei, ní amɛtsɔmɔ hesuɔlɔi, shika suɔlɔi, kɛ toigbolɔi lɛ. Shi Yehowa le akɛ oblahii kɛ oblayei ni jáa lɛ lɛ baafee srɔto kwraa. Nyɛ oblahii kɛ oblayei, Yehowa yɛ hekɛnɔfɔɔ yɛ nyɛ mli waa!

2. Mɛni Yehowa ni aaakai lɛ tsɔɔ?

2 Kwɛ bɔ ni Nyɔŋmɔ baaná miishɛɛ waa aha kɛ́ ena oblahii kɛ oblayei ni miikai lɛ akɛ amɛ-Bɔlɔ lɛ. (Jaj. 12:1) Kaimɔ ní aaakai Yehowa lɛ biɔ babaoo fe ehe ni aaasusu kɛkɛ. Nɔ ni etsɔɔ ji akɛ esa akɛ wɔfee nibii ni saa ehiɛ, ni wɔha emlai kɛ eshishitoo mlai atsɔɔ wɔ gbɛ yɛ wɔshihilɛ mli daa gbi. Etsɔɔ hu akɛ esa akɛ wɔkɛ wɔhe afɔ̃ Yehowa nɔ, ejaakɛ wɔle akɛ eetao wɔ ekpakpa. (Lala 37:3; Yes. 48:17, 18) Ani nakai ji bɔ ni onaa o-Bɔlɔ lɛ?

“Okɛ Ohiɛ Afɔ̃ Yehowa Nɔ kɛ Otsui Fɛɛ”

3, 4. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ etsɔɔ akɛ ekɛ ehiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ, ni mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔkɛ wɔhiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ ŋmɛnɛ lɛ?

3 Yesu Kristo fee hiɛ ní akɛfɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ. Ehi shi yɛ wiemɔi ni yɔɔ Abɛi 3:5, 6 lɛ anaa akɛ: “Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, ni okɛ ohe akakpasa bo diɛŋtsɛ ojwɛŋmɔ; kaimɔ lɛ yɛ ogbɛ̀i fɛɛ mli, ni lɛ eeejaje otempɔŋi lɛ!” Beni abaptisi Yesu etsɛɛɛ lɛ, Satan tee eŋɔɔ, ni eka lɛ koni ekpɛlɛ hegbɛ kɛ anunyam ni yɔɔ je lɛŋ lɛ nɔ. (Luka 4:3-13) Shi Yesu haaa Satan alaka lɛ. Ele akɛ “heshibaa kɛ Yehowa gbeyeishemɔ” ji nɔ ni haa mɔ náa “nii kɛ hiɛnyam kɛ wala” diɛŋtsɛ.—Abɛi 22:4.

4 Ŋmɛnɛ, hiɛjoomɔ kɛ ŋkomeŋfa shihilɛ eyi je lɛŋ obɔ. Akɛni wɔyɛ jeŋ ni tamɔ nɛkɛ mli hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ. Ha ehi ojwɛŋmɔ mli hu akɛ, Satan etswa efai shi waa akɛ ebaalaka Yehowa tsuji ní ejie amɛ kɛjɛ gbɛ fintɔŋŋ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ. Eesumɔ ni mɔ fɛɛ mɔ anyiɛ gbɛ tɛtrɛɛ ni kɛ mɔ yaa hiɛkpatamɔ mli lɛ nɔ. Kaaha elaka bo! Yɛ no najiaŋ lɛ, tswaa ofai shi akɛ obaakai o-Bɔlɔ lɛ. Okɛ ohiɛ afɔ̃ enɔ kwraa, ní omɔ “anɔkwa wala” ní etsɛŋ kwraa ni ebaaba lɛ mli kpɛŋŋ.—1 Tim. 6:19.

Oblahii kɛ Oblayei, Nyɛhiɛ Akãa Shi!

5. Te osusuɔ akɛ je nɛɛ baaji aha tɛŋŋ wɔsɛɛ?

5 Oblahii kɛ oblayei ni kaiɔ amɛ-Bɔlɔ lɛ ahiɛ kã shi fe amɛtipɛŋfoi. (Kanemɔ Lala 119:99, 100.) Akɛni amɛle Nyɔŋmɔ susumɔ hewɔ lɛ, amɛle jogbaŋŋ akɛ etsɛŋ ni je lɛ baaho aya. Oblahii kɛ oblayei, eyɛ mli akɛ nyɛdarako tsɔ moŋ, shi ŋwanejee ko bɛ he akɛ nyɛna akɛ mɛi babaoo miishe wɔsɛɛ be he gbeyei ni amɛfee yeyeeye. Kɛ́ nyɛmiiya skul lolo lɛ, ekolɛ nyɛnu akɛ aawo shikpɔŋ lɛ nɔ muji, jeŋ miidɔ fe tsutsu, aakpata kooi ahiɛ, ni nyɛnu naagbai krokomɛi ni tamɔ enɛɛmɛi hu ahe sane. Naagbai nɛɛ eha mɛi babaoo ehao, shi Yehowa Odasefoi pɛ nuɔ shishi akɛ naagbai nɛɛ fata okadi ni tsɔɔ akɛ Satan je lɛ miiba enaagbee lɛ he.—Kpoj. 11:18.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ alaka oblahii kɛ oblayei komɛi?

6 Dɔlɛ sane ji akɛ, Nyɔŋmɔ tsuji oblahii kɛ oblayei komɛi kwɛɛɛ amɛhe nɔ jogbaŋŋ, ni amɛjie amɛhiɛ yɛ nɔ akɛ be fioo ko pɛ eshwɛ ni je nɛɛ baaba naagbee. (2 Pet. 3:3, 4) Amɛteŋ mɛi komɛi hu efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ akɛni amɛkɛ nanemɛi fɔji bɔ, loo amɛkwɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii kɛ sinii lɛ hewɔ. (Abɛi 13:20) Amrɔ nɛɛ ni wɔbɛŋkɛ naagbee lɛ kpaakpa nɛɛ, kwɛ bɔ ni ebaafee dɔlɛ sane akɛ mɔ ko aaaha Nyɔŋmɔ akpoo lɛ! No hewɔ lɛ, kaaha nɔ ni ba Israelbii lɛ anɔ yɛ afi 1473 D.Ŋ.B. beni amɛyɔɔ Moab Ŋa lɛ nɔ ní eshwɛ fioo amɛbaaya Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ eko ba onɔ. Mɛni ba yɛ jɛmɛ?

Amɛhiɛ Kpãta Beni Amɛshɛ Amɛtã

7, 8. (a) Mɛɛ ŋaa gbɛ Satan kɛtsu nii yɛ Moab Ŋa lɛ nɔ? (b) Mɛɛ ŋaa gbɛ Satan kɛtsuɔ nii ŋmɛnɛ?

7 Yɛ nakai beaŋ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ Satan sumɔɔɔ ni Israelbii lɛ anine ashɛ gboshinii ni awo amɛ shi akɛ akɛbaaha amɛ lɛ nɔ. Beni Satan na akɛ mɔdɛŋ ni ebɔ koni eha gbalɔ Bileam alomɔ Israelbii lɛ yeee omanye lɛ, etsɔ gbɛ kroko ni yɔɔ nigii nɔ; ebɔ mɔdɛŋ koni eha Israelbii lɛ atɔ̃ Yehowa nɔ. Abonsam kɛ Moab yei ni bɛ jeŋba lɛ tsu nii kɛlaka amɛ, ni eye omanye agbɛnɛ. Amɛkɛ Moab biyei lɛ bɔi ajwamaŋbɔɔ, ni amɛjá Baal-Peor! No mli lɛ eshwɛ fioo pɛ ni Israelbii lɛ anine baashɛ amɛgboshinii ni jara wa waa ni ji Shiwoo Shikpɔŋ lɛ nɔ, shi amɛteŋ mɛi 24,000 ahiɛ kpãta. Enɛ yɛ musuŋshãa waa!—4 Mose 25:1-3, 9.

8 Ŋmɛnɛ, eshwɛ fioo ni wɔbaaya shiwoo shikpɔŋ—jeŋ hee lɛ—ni hi fe nɔ ni akɛha Israelbii lɛ nɔ. Taakɛ Satan fɔɔ feemɔ lɛ, ekɛ bɔlɛnamɔ jeŋba shara miitsu nii ekoŋŋ koni ekɛfite Nyɔŋmɔ webii lɛ ajeŋba. Mɛi ni yɔɔ je lɛ mli lɛ ajeŋba efite aahu akɛ amɛbuɔ ajwamaŋbɔɔ akɛ tɔmɔ ko bɛ he, ni amɛnaa nuu kɛ nuu loo yoo kɛ yoo bɔlɛnamɔ akɛ eji mɔ diɛŋtsɛ sane. Nyɛmi yoo Kristofonyo ko wie akɛ: “Shĩa kɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ pɛ mibii lɛ kaseɔ akɛ nuu kɛ nuu loo yoo kɛ yoo teŋ bɔlɛnamɔ kɛ gbalafitemɔ ji nifeemɔi ni esaaa Nyɔŋmɔ hiɛ.”

9. Mɛni baanyɛ aba kɛ́ oblahii kɛ oblayei miihe “asale gbala lɛ,” ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛaatsɔ amɛtsu enɛ he nii?

9 Oblahii kɛ oblayei ni kaiɔ amɛ-Bɔlɔ lɛ le akɛ bɔlɛnamɔ ji Nyɔŋmɔ dɛŋ nikeenii ní atsɔɔ nɔ akɛwoɔ shwiei. Enɛ hewɔ lɛ, amɛle akɛ yɛ Nyɔŋmɔ mla naa lɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi pɛ esa akɛ amɛkɛ amɛhe aná bɔlɛ. (Heb. 13:4) Shi kɛ́ oblanyo loo oblayoo ko miihe “asale gbala lɛ,” henumɔ ni eyɔɔ akɛ ená bɔlɛ lɛ mli waa, ni enɛ baanyɛ aha efee nɔ ni wa kɛha lɛ akɛ eeehiɛ hetsemɔ mli ní ekpɛ yiŋ ni ja. (1 Kor. 7:36) Mɛni obaanyɛ ofee kɛ́ susumɔi gbohii ba ojwɛŋmɔ mli? Sɔlemɔ waa oha Yehowa ni eye ebua bo ni ojwɛŋ nibii ni he tse anɔ. Yehowa boɔ mɛi ni jɛɔ amɛtsuiaŋ amɛsɔleɔ lɛ atoi be fɛɛ be. (Kanemɔ Luka 11:9-13.) Sanegbaa ni tswaa mɔ emaa shi hu baanyɛ aye abua wɔ ni wɔha wɔjwɛŋmɔ ahi nibii kpakpai anɔ.

Okɛ Nilee Ahala Otii ni Okɛmamɔɔ Ohiɛ Lɛ!

10. Mɛɛ susumɔ ni ejaaa esa akɛ wɔkwa, ni mɛɛ saji wɔbaanyɛ wɔbi wɔhe?

10 Yiŋtoo kome hewɔ ní oblahii kɛ oblayei pii ni yɔɔ je lɛŋ lɛ feɔ nɔ fɛɛ nɔ ni amɛsumɔɔ ní amɛtiuɔ heloonaa akɔnɔi hu asɛɛ ji akɛ amɛbɛ “ninaa,” ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ tsuuu nii, ni amɛbɛ hiɛnɔkamɔ ko kɛha wɔsɛɛ. (Abɛi 29:18) Amɛtamɔ Israelbii ni hi shi yɛ Yesaia gbii lɛ amli ní kɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ kpa nitsumɔ, ní tiu “nyamɔ kɛ mlifilimɔ sɔŋŋ” sɛɛ, ni sumɔɔ akɛ ‘amɛye lòo ni amɛnu wein’ daa gbi lɛ. (Yes. 22:13) Yɛ nɔ najiaŋ ni oooná gbɔmɛi ni tamɔ nɛkɛ lɛ anifeemɔi lɛ ahe miishɛɛ lɛ, mɛni hewɔ ojwɛŋŋ hiɛnɔkamɔ kpakpa ni Yehowa kɛha etsuji anɔkwafoi lɛ moŋ nɔ? Kɛ́ oji Nyɔŋmɔ tsulɔ oblanyo loo oblayoo lɛ, ani okɛ miishɛɛ miikpa jeŋ hee lɛ gbɛ? Ani oobɔ mɔdɛŋ ni ‘okɛ jwɛŋmɔ kpakpa ahi shi ni okwɛ jɔɔmɔ nɔhiɛkamɔ lɛ’ ni Yehowa eto he gbɛjianɔ eha bo lɛ “gbɛ”? (Tito 2:12, 13) Bɔ ni oooha sanebimɔi nɛɛ ahetoo oha lɛ baaná otii ni okɛmamɔɔ ohiɛ kɛ nibii ni okɛyeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli lɛ anɔ hewalɛ.

11. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi oblahii kɛ oblayei ni miiya skul lolo lɛ akase nii waa lɛ?

11 Je lɛ miisumɔ ni oblahii kɛ oblayei kɛ amɛhewalɛ fɛɛ atiu je lɛŋ otii asɛɛ. Esa akɛ oblahii kɛ oblayei ni miiya skul lolo lɛ akase nii waa koni amɛná wolokasemɔ kpakpa ni mla biɔ ni aná lɛ. Esa akɛ nyɛkai akɛ nɔ hewɔ ni nyɛyaa skul lɛ jeee koni nyɛná nitsumɔ kpakpa nyɛtsu wɔsɛɛ pɛ kɛkɛ hewɔ, shi moŋ koni nyɛye nyɛbua asafo lɛ, ní nyɛtsɔmɔ Maŋtsɛyeli shiɛlɔi ni woɔ yibii. Bɔni afee ni nyɛnyɛ nyɛfee enɛ lɛ, ebaabi ni nyɛle bɔ ni akɛ mɛi gbaa sane ahaa, bɔ ni asusuɔ nii ahe jogbaŋŋ, kɛ bɔ ni akɛ mɛi krokomɛi susuɔ saji ahe yɛ kpoofeemɔ kɛ bulɛ mli. Ni kɛlɛ, oblahii kɛ oblayei ni kaseɔ Biblia lɛ ni amɛkɛ emli shishitoo mlai tsuɔ nii yɛ amɛshihilɛ mli lɛ náa tsɔsemɔ ni hi fe fɛɛ, ni no baaha amɛye omanye yɛ amɛshihilɛ mli ni amɛbaaná naanɔ wala.—Kanemɔ Lala 1:1-3. *

12. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ esa akɛ wekui ni ji Kristofoi lɛ akase?

12 Yɛ blema Israel lɛ, fɔlɔi kɛ amɛbii atsɔsemɔ shwɛɛɛ kwraa. Amɛtsɔseɔ amɛbii lɛ yɛ shihilɛ mli nɔ fɛɛ nɔ mli, titri lɛ nɔ ni kɔɔ Nyɔŋmɔjamɔ kɛ emlai lɛ ahe lɛ. (5 Mose 6:6, 7) No hewɔ lɛ, oblahii kɛ oblayei ni ji Israelbii ni boɔ amɛfɔlɔi kɛ onukpai krokomɛi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ atoi lɛ leɔ nii, ni amɛnáa sɛɛyoomɔ, sane shishinumɔ, kɛ jwɛŋmɔ hu—ni Nyɔŋmɔ kɛ emlai lɛ akasemɔ pɛ nyɛɔ ehaa anáa sui nɛɛ. (Abɛi 1:2-4; 2:1-5, 11-15) Esa akɛ wekui ni ji Kristofoi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu atsɔse amɛbii lɛ nakai nɔŋŋ.

Bó Mɛi ni Sumɔɔ Bo lɛ Atoi

13. Mɛɛ ŋaa nɛkɛ awoɔ oblahii kɛ oblayei komɛi, ni mɛni hewɔ esa akɛ amɛkwɛ jogbaŋŋ lɛ?

13 Mɛi srɔtoi babaoo woɔ oblahii kɛ oblayei aŋaa—ni skul tsɔɔlɔi ní woɔ skulbii aŋaa koni amɛtiu je lɛŋ nibii asɛɛ lɛ hu fata he. Ofainɛ, okɛ ŋaawoi ni tamɔ nɛkɛ lɛ ato Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ woji ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ ekala lɛ ahe, ní osɔle obi Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ. Okase kɛjɛ Biblia lɛ mli akɛ oblahii kɛ oblayei ni bɛ niiashikpamɔ lɛ ji mɛi titri ni Satan ejie ehiɛ eka. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Hawa bo Satan, mɔ kpɔŋ ni bɛ suɔmɔ ko kwraa kɛha lɛ lɛ toi yɛ Eden abɔɔ lɛ mli akɛni ebɛ niiashikpamɔ lɛ hewɔ. Eji ebo Yehowa, mɔ ni jie suɔmɔ kpo etsɔɔ lɛ yɛ gbɛ̀i srɔtoi anɔ lɛ toi kulɛ, eyabaŋ lɛ nakai!—1 Mose 3:1-6.

14. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔbo Yehowa kɛ wɔfɔlɔi ni ji Kristofoi lɛ atoi lɛ?

14 O-Bɔlɔ lɛ sumɔɔ bo kɛjɛ etsui mli tɔɔ. Eesumɔ ni oná miishɛɛ amrɔ nɛɛ kɛ agbɛnɛ hu kɛya naanɔ! No hewɔ lɛ, taakɛ fɔlɔi kɛ mlihilɛ kwɛɔ amɛbii lɛ, eekɛɛ bo kɛ mɛi fɛɛ ni jáa lɛ lɛ akɛ: “Gbɛ lɛ nɛ! nyɛnyiɛa nɔ!” (Yes. 30:21) Kɛ́ ofɔlɔi ji Kristofoi ni sumɔɔ Yehowa kɛjɛɔ amɛtsui mli lɛ, no lɛ ajɔɔ bo waa yɛ gbɛ kroko hu nɔ. Kɛ́ okɛ otii miimamɔ ohiɛ, ni oosusu nibii ni esa akɛ okɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ oshihilɛ mli lɛ ahe lɛ, esa akɛ ojɛ bulɛ mli obo amɛŋaawoo toi. (Abɛi 1:8, 9) Amɛmiitao ni oná wala, ni no he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe je nɛŋ ninámɔ loo gbɛihemɔ.—Mat. 16:26.

15, 16. (a) Mɛɛ hekɛnɔfɔɔ wɔbaanyɛ wɔná yɛ Yehowa mli? (b) Mɛɛ sane ni he hiaa waa wɔkaseɔ kɛjɛɔ Baruk nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

15 Mɛi ni kaiɔ amɛ-Bɔlɔ lɛ kɛ heloonaa nibii yeee klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli, ni amɛyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa shiŋ amɛ ni esaa ekwaŋ amɛ “gbi ko gbi ko.” (Kanemɔ Hebribii 13:5.) Akɛni mɛi ni yɔɔ je lɛŋ lɛ asusumɔ kɛ enɛ kpãaa gbee hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni je lɛ mumɔ lɛ akaná wɔ nɔ hewalɛ. (Efe. 2:2) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ Yeremia woloŋmalɔ ní atsɛɔ lɛ Baruk lɛ he okwɛ. Ehi shi yɛ jaramɔ be ni tsɔ Yerusalem hiɛkpatamɔ yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ hiɛ lɛ mli.

16 Eeenyɛ efee akɛ Baruk tao akɛ ená heloonaa nii ní baaha ená ogbɔjɔ shihilɛ. Yehowa yɔse enɛ, ni ejɛ mlihilɛ mli ebɔ Baruk kɔkɔ ni ekatao “nii wuji” eha ehe. Baruk ji humi kɛ nilelɔ, ejaakɛ ebo Yehowa toi, ni abaa eyi beni akpãta Yerusalem hiɛ lɛ. (Yer. 45:2-5) Shi etsɛɛɛ ni Kaldeabii (ni ji Babilonbii) lɛ bakpãta heloonaa “nii wuji” ni Baruk yinɔbii ní kɛ Yehowa jamɔ yeee klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ bua naa amɛha amɛhe lɛ hiɛ. Amɛteŋ mɛi babaoo ahiɛ kpãta. (2 Kron. 36:15-18) Baruk nɔkwɛmɔnɔ lɛ haa wɔnaa akɛ wekukpaa kpakpa ni aaakã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he miihia kwraa fe je nɛŋ ninámɔ loo gbɛihemɔ.

Kasemɔ Mɛi ni Fee Nɔkwɛmɔnɔ Kpakpa Lɛ

17. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa Yesu, Paulo, kɛ Timoteo fee ní esa akɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ akase?

17 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa wɔleɔ mɛi babaoo ni fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ ahe saji ní baaye abua wɔ koni wɔnyiɛ wala gbɛ lɛ nɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Yesu yɛ duromɔ keenii fe adesai fɛɛ ni ehi shi pɛŋ, ni kɛlɛ ekɛ ejwɛŋmɔ ma “maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ” shiɛmɔ ni baaha mɛi ahi shi kɛya naanɔ lɛ nɔ. (Luka 4:43) Bɔfo Paulo ŋmɛɛ enitsumɔ ni baaha ená shika babaoo lɛ he, ni ekɛ ebe kɛ ehewalɛ shiɛ sanekpakpa lɛ bɔni afee ni enyɛ ekɛ enyɛmɔ fɛɛ asɔmɔ Yehowa. Timoteo ni ji Paulo ‘bi krɔŋŋ yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli lɛ’ kase enɔkwɛmɔnɔ lɛ. (1 Tim. 1:2) Ani Yesu, Paulo, kɛ Timoteo shwa amɛhe yɛ shihilɛ gbɛ ni amɛkɔ lɛ hewɔ? Dabi kwraa! Yɛ anɔkwale mli lɛ, Paulo kɛɛ akɛ ebuɔ nibii ni ebaanyɛ ená kɛjɛ je lɛ mli lɛ akɛ “tumu nɔ nii” kɛ́ ekɛto hegbɛ ni ená akɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ he.—Filip. 3:8-11.

18. Mɛɛ tsakemɔi wuji nyɛmi nuu oblanyo fioo ko fee, ni mɛni hewɔ eshwaaa ehe lɛ?

18 Kristofoi oblahii kɛ oblayei babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kaseɔ Yesu, Paulo, kɛ Timoteo hemɔkɛyeli lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, nyɛmi nuu oblanyo fioo ko ní tsutsu ko lɛ awoɔ lɛ nyɔmɔ babaoo yɛ nitsumɔ ni etsuɔ lɛ mli lɛ ŋma akɛ: “Akɛni mikɛ Biblia mli shishitoo mlai tsuɔ nii hewɔ lɛ, etsɛɛɛ ni awo minɔ yɛ nitsumɔ lɛ mli. Eyɛ mli akɛ enɛ ha miná shika babaoo moŋ, shi minu he akɛ eji kɔɔyɔɔ hakumɔ. Beni mikɛɛ nitsumɔ lɛ mli onukpai lɛ akɛ masumɔ ni mashi nitsumɔ lɛ ní mikɛ mihe awo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, amɛkɛɛ mi yɛ minajiaŋ nɔŋŋ akɛ amɛbaafɔ̃ minyɔmɔwoo lɛ nɔ amɛha mi koni mahi shi. Shi no mli lɛ, miŋmɔ miyiŋ kpɔ momo. Mɛi pii nuuu nɔ hewɔ ni mishi nitsumɔ ni nyɔmɔwoo fa ní mikɛ mihe wo be-fɛɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ shishi. Nɔ ni mikɛɔ amɛ ji akɛ miisumɔ ni matsu mihe nɔ ní mijɔɔ miha Nyɔŋmɔ lɛ he nii diɛŋtsɛ. Akɛni mikɛ miwala fɛɛ miisɔmɔ Nyɔŋmɔ amrɔ nɛɛ hewɔ lɛ, miyɛ miishɛɛ waa, ni mitsui hu enyɔ mimli naakpa, ni shika loo gbɛihemɔ nyɛŋ aha maná enɛɛmɛi.”

19. Mɛɛ nilee gbɛ awoɔ oblahii kɛ oblayei hewalɛ koni amɛkɔ?

19 Oblahii kɛ oblayei akpei abɔ ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ ekɔ gbɛ ni nilee yɔɔ mli tamɔ nakai nɔŋŋ. No hewɔ lɛ, oblahii kɛ oblayei, kɛ́ nyɛmiisusu nyɛwɔsɛɛ shihilɛ he lɛ, nyɛhaa Yehowa gbi lɛ ahia nyɛjwɛŋmɔ mli. (2 Pet. 3:11, 12) Nyɛhiɛ akakɔ̃a mɛi ni miishwere waa yɛ je nɛŋ lɛ anɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛboa mɛi ni sumɔɔ nyɛ diɛŋtsɛ lɛ atoi. ‘Jwetrii ni nyɛaabɔ yɛ ŋwɛi’ lɛ efeŋ yaka kɔkɔɔkɔ, ni no pɛ ji jwetri ni baanyɛ aha nyɛná naanɔ wala. (Mat. 6:19, 20; Kanemɔ 1 Yohane 2:15-17.) Hɛɛ, nyɛkaia nyɛ-Bɔlɔ lɛ. Be mli ni nyɛfeɔ nakai lɛ, Yehowa baajɔɔ nyɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 11 Bɔni afee ni ole sane ni kɔɔ wolokasemɔ kɛ nitsumɔ he lɛ, kanemɔ October 1, 2005 Buu-Mɔɔ baafa 26-31 lɛ.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ?

• Mɛɛ wolokasemɔ hi fe fɛɛ?

• Mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Baruk nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?

• Namɛi fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛfɔ̃ shi, ni mɛni hewɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 13]

Yehowa kɛ tsɔsemɔ ni fe fɛɛ lɛ haa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Baruk bo Yehowa toi, ni abaa eyi beni akpãta Yerusalem hiɛ lɛ. Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ mli?