Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Halamɔ Akɛ Obaasɔmɔ Yehowa Beni Oji Oblanyo Loo Oblayoo Lɛ

Halamɔ Akɛ Obaasɔmɔ Yehowa Beni Oji Oblanyo Loo Oblayoo Lɛ

Halamɔ Akɛ Obaasɔmɔ Yehowa Beni Oji Oblanyo Loo Oblayoo Lɛ

“Hii shi yɛ nii ni okase ni oyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ amli.”—2 TIM. 3:14.

1. Te Yehowa buɔ sɔɔmɔ ní oblahii kɛ oblayei ni ji e-Dasefoi lɛ kɛhaa lɛ lɛ ehaa tɛŋŋ?

SƆƆMƆ krɔŋŋ ní oblahii kɛ oblayei kɛhaa Yehowa lɛ he hiaa lɛ waa aahu akɛ eha agba gbalɛ ko kɛkɔ amɛhe. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Omaŋ lɛ aaaba yɛ ota gbi lɛ nɔ, yɛ amɛsuɔmɔ naa, yɛ hewulamɔ krɔŋkrɔŋ mli; oblahii asafo lɛ baa tamɔ bɔ́ jɛɔ jetsɛremɔ musuŋ lɛ.” (Lala 110:3) Hɛɛ, Yehowa buɔ oblahii kɛ oblayei ní sɔmɔɔ lɛ lɛ ákɛ amɛhe yɛ sɛɛnamɔ waa.

2. Ŋmɛnɛ, mɛɛ naagba oblahii kɛ oblayei kɛkpeɔ yɛ nɔ ni esa akɛ amɛtsu wɔsɛɛ lɛ he?

2 Nyɛ oblahii kɛ oblayei ni nyɛyɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli, ani nyɛjɔɔ nyɛhe nɔ nyɛha Yehowa? Ewaa kɛhaa oblahii kɛ oblayei babaoo akɛ amɛaakpɛ amɛyiŋ akɛ amɛaasɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ. Nitsumɔ tsɛmɛi, tsɔɔlɔi, kɛ be komɛi lɛ wekumɛi kɛ nanemɛi woɔ oblahii kɛ oblayei hewalɛ koni amɛtiu heloonaa nibii asɛɛ. Kɛ́ oblahii kɛ oblayei tiu mumɔŋ otii asɛɛ lɛ, be pii lɛ je lɛ yeɔ amɛhe fɛo. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ, anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni obaanyɛ otiu sɛɛ. (Lala 27:4) Enɛ hewɔ lɛ, ha wɔsusu sanebimɔi etɛ nɛɛ ahe wɔkwɛ: Mɛni hewɔ esa akɛ osɔmɔ Nyɔŋmɔ? Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ohi shi daa akɛ mɔ ko ni ejɔɔ ehe nɔ eha Nyɔŋmɔ yɛ nɔ ni mɛi baakɛɛ aloo amɛbaafee lɛ fɛɛ sɛɛ? Mɛɛ sɔɔmɔ hegbɛi ni yɔɔ miishɛɛ anaa baanyɛ agbele aha bo?

Esa akɛ Ohala akɛ Obaasɔmɔ Yehowa

3. Mɛɛ hewalɛ esa akɛ Yehowa nibɔɔ nii lɛ aná yɛ wɔ nɔ?

3 Mɛni hewɔ esa akɛ osɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ? Kpojiemɔ 4:11 lɛ tsɔɔ nɔ̃ titri hewɔ ni esa akɛ ofee nakai: “Nuŋtsɔ, bo ji mɔ ni sa akɛ oŋɔ anunyam kɛ agbojee kɛ hewalɛ lɛ, ejaakɛ bo obɔ nii fɛɛ, ni osuɔmɔ naa amɛyɔɔ ni abɔ amɛ.” Yehowa ji Bɔlɔ ni he yɔɔ naakpɛɛ ní bɔ nibii fɛɛ ni yɔɔ shihilɛ mli lɛ. Kwɛ bɔ ni shikpɔŋ lɛ yɔɔ fɛo ha! Yehowa ji mɔ ni fee tsei, fɔfɔi, kooloi, ŋshɔ, gɔji kɛ nui ni jɛɔ tɛsaai amli shwieɔ jɔɔi amli lɛ fɛɛ. Lala 104:24 lɛ kɛɔ akɛ: “Shikpɔŋ lɛ nɔ eyi tɔ́ kɛ [Nyɔŋmɔ] nibɔɔ nii lɛ!” Kwɛ bɔ ni wɔdaa shi akɛ Yehowa ejɛ esuɔmɔ mli eha wɔgbɔmɔtso kɛ jwɛŋmɔ ní haa wɔnáa shikpɔŋ lɛ kɛ enɔ nibii kpakpai lɛ ahe sɛɛ! Aso esaaa akɛ enibɔɔ ni yɔɔ naakpɛɛ lɛ ahe miishɛɛ ni wɔyɔɔ lɛ tsirɛɔ wɔ ni wɔsɔmɔ lɛ?

4, 5. Mɛɛ nibii Yehowa fee ni no ha Yoshua tsi ebɛŋkɛ lɛ?

4 Nɔ ni Israelbii lɛ ahiɛnyiɛlɔ Yoshua wie lɛ haa wɔnaa yiŋtoo kroko hu hewɔ ní esa akɛ wɔsɔmɔ Yehowa. Beni eshwɛ fioo ni Yoshua baagbo lɛ, ekɛɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ akɛ: “Nyɛle yɛ nyɛtsui mli fɛɛ kɛ nyɛsusuma mli fɛɛ akɛ nibii kpakpai fɛɛ ni Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, wie yɛ nyɛhewɔ lɛ, emli ekome folo ekaaa shi, fɛɛ eba mli eha nyɛ.” Mɛni hewɔ Yoshua wie nakai lɛ?—Yosh. 23:14.

5 Beni Yoshua daa akɛ gbekɛ nuu fioo yɛ Mizraim lɛ, eeenyɛ efee akɛ ena ele shi ni Yehowa wo Israelbii lɛ akɛ ebaaha amɛná amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ lɛ. (1 Mose 12:7; 50:24, 25; 2 Mose 3:8) No sɛɛ lɛ, Yoshua na nibii ni Yehowa fee koni eha nakai shiwoo lɛ aba mli kɛtsɔ Haomɔi Nyɔŋma ni ekɛba Mizraimbii lɛ anɔ ni no ha Farao kuɛŋtilɔ lɛ ŋmɛɛ Israelbii lɛ ahe lɛ. Yoshua fata mɛi ni ahere amɛyiwala kɛfo Ŋshɔ Tsurɔ lɛ ahe, ni ena beni ŋshɔ lɛ kpata Farao kɛ etabilɔi lɛ ahiɛ lɛ. Yoshua na bɔ ni Yehowa tsu nɔ fɛɛ nɔ ni he hiaa Israelbii lɛ ahe nii eha amɛ beni amɛfaa gbɛ kakadaŋŋ yɛ Sinai “ŋã kpeteŋkpele ní nɔ yɔɔ gbeyei lɛ” nɔ lɛ. Amɛteŋ mɔ kome folo po gbooo yɛ kumai loo hɔmɔ hewɔ. (5 Mose 8:3-5, 14-16; Yosh. 24:5-7) Yoshua kɛ Israelbii lɛ na bɔ ni amɛ-Nyɔŋmɔ lɛ fĩ amɛsɛɛ beni amɛkɛ Kanaanbii amaji ni yɔɔ hewalɛ lɛ wuɔ koni amɛŋɔ Shiwoo Shikpɔŋ lɛ.—Yosh. 10:14, 42.

6. Mɛni baaye abua bo ni oná he miishɛɛ akɛ osɔmɔ Nyɔŋmɔ?

6 Yoshua le akɛ Yehowa eye E-shiwoi lɛ anɔ. Enɛ hewɔ lɛ, ejaje akɛ: “Mi lɛ, mikɛ miwe lɛ, wɔɔsɔmɔ Yehowa!” (Yosh. 24:15) Ni bo hu? Kɛ́ osusu shiwoi ni anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ eha amɛba mli momo kɛ nɔ ni baaba mli kpaako lɛ ahe lɛ, ani onáa he miishɛɛ akɛ osɔmɔ lɛ taakɛ Yoshua fee lɛ?

7. Mɛni hewɔ nu mli baptisimɔ he hiaa waa lɛ?

7 Kɛ́ osusu nibii ni Yehowa ebɔ lɛ ahe, ni ojwɛŋ nibii kpakpai ni ewo he shi ní obaanyɛ okɛ ohe afɔ̃ nɔ kwraa lɛ anɔ lɛ, esa akɛ no atsirɛ bo ni ojɔɔ ohe nɔ oha Yehowa, ní okɛ nu mli baptisimɔ hu afee he okadi. Baptisimɔ ji nɔ ko ni he hiaa waa ní esa akɛ mɛi ni miisumɔ ni amɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ afee. Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ faŋŋ efɔ̃ shi. Beni eshwɛ fioo ni ebaaje enitsumɔ shishi akɛ Mesia lɛ, etee ni Yohane Baptisilɔ lɛ baptisi lɛ. Mɛni hewɔ Yesu fee nakai lɛ? Sɛɛ mli lɛ ekɛɛ akɛ: “Jeee mi diɛŋtsɛ misuɔmɔnaa nii feemɔ hewɔ mijɛ ŋwɛi miba, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ suɔmɔnaa nii feemɔ.” (Yoh. 6:38) Yesu ha abaptisi lɛ koni ekɛfee ehe nɔ ni ejɔɔ akɛ ebaafee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii lɛ he okadi.—Mat. 3:13-17.

8. Mɛni hewɔ Timoteo kpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ, ni mɛni esa akɛ ofee?

8 Susumɔ Kristofonyo oblanyo fioo ni ji Timoteo ní yɛ sɛɛ mli lɛ Yehowa kɛ nitsumɔ kɛ hegbɛi babaoo wo edɛŋ lɛ hu he okwɛ. Mɛni hewɔ Timoteo kpɛ eyiŋ akɛ ebaasɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ? Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ ‘ekase nii ni ená hewalɛ yɛ nɔ ni ekase lɛ nɔ.’ (2 Tim. 3:14) Kɛ́ okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ, ni oyɛ hewalɛ yɛ nɔ akɛ nibii ní okase lɛ ji anɔkwale lɛ, no lɛ oshihilɛ tamɔ Timoteo nɔ̃ lɛ nɔŋŋ. Esa akɛ okpɛ oyiŋ agbɛnɛ. Mɛni hewɔ okɛ ofɔlɔi egbaaa nɔ ni otaoɔ akɛ ofee lɛ he sane? Ofɔlɔi kɛ asafoŋ onukpai lɛ baanyɛ amɛye amɛbua bo koni onu Ŋmalɛ naa taomɔ nii kɛha baptisimɔ lɛ ashishi.—Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 8:12.

9. Kɛ́ oha abaptisi bo lɛ, te ebaanyɛ esa mɛi ahe eha tɛŋŋ?

9 Kɛ́ abaptisi bo lɛ, no baaha obɔi anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ sɔɔmɔ yɛ gbɛ ni sa jogbaŋŋ nɔ. Kɛ́ oha abaptisi bo lɛ, no haa ojeɔ foidamɔ ko ni heɔ be kplaŋŋ shishi, ni enɛ baaha oná miishɛɛ amrɔ nɛɛ kɛ agbɛnɛ hu naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni ofeɔ lɛ hewɔ. (Heb. 12:2, 3) Ebaaha oweku lɛ mli bii ni eje foidamɔ nɛɛ shishi momo lɛ kɛ onanemɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ hu aná miishɛɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, obaaha Yehowa tsui anya. (Nyɛkanea Abɛi 23:15.) Eji anɔkwale akɛ mɛi komɛi nuŋ nɔ hewɔ ni ohala akɛ obaasɔmɔ Yehowa lɛ shishi, ni amɛbaasusu akɛ okpɛ yiŋ ni ejaaa. Ekolɛ amɛbaate shi po amɛwo bo. Shi obaanyɛ oye naagbai nɛɛ anɔ.

Kɛ́ Mɛi Nuuu Bo Shishi loo Amɛte Shi Amɛwo Bo

10, 11. (a) Mɛɛ saji mɛi baanyɛ abi bo yɛ oyiŋ ní okpɛ akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ he? (b) Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ eha sanebimɔi ni kɔɔ anɔkwa jamɔ he lɛ ahetoo lɛ mli?

10 Oyiŋ ni okpɛ akɛ obaasɔmɔ Yehowa lɛ baanyɛ aha mɛi ni okɛyaa skul, okutsoŋbii, kɛ owekumɛi ahiɛ afee amɛ yaa. Ekolɛ amɛbaabi bo nɔ hewɔ ni ohala akɛ obaasɔmɔ Yehowa kɛ nibii ni oheɔ oyeɔ lɛ ahe saji. Te esa akɛ oha amɛ hetoo oha tɛŋŋ? Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ opɛi osusumɔ kɛ bɔ ni onuɔ he ohaa lɛ mli bɔni afee ni onyɛ ogbála nɔ hewɔ ni okpɛ oyiŋ akɛ obaafee nakai lɛ mli otsɔɔ. Kɛ́ ooha sanebimɔi ni kɔɔ ohemɔkɛyeli lɛ he lɛ ahetoo lɛ, Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ okase.

11 Beni Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ bi Yesu sane yɛ gbohiiashitee lɛ he lɛ, egbala amɛjwɛŋmɔ kɛtee ŋmalɛ ko ni amɛsusuko he pɛŋ lɛ nɔ. (2 Mose 3:6; Mat. 22:23, 31-33) Beni woloŋmalɔ ko bi Yesu ni etsɔɔ kitai atɛŋ nɔ ni ji otu lɛ, Yesu tsɛ́ ŋmalɛi ayisɛɛ kɛjɛ Biblia lɛ mli ekɛha lɛ hetoo. Woloŋmalɔ lɛ hiɛ sɔ hetoo ni Yesu ha lɛ lɛ. (3 Mose 19:18; 5 Mose 6:5; Mar. 12:28-34) Bɔ ni Yesu kɛ Ŋmalɛ lɛ tsu nii eha kɛ gbɛ nɔ ni etsɔ ewie lɛ ha “mligbalamɔ ba asafo lɛ teŋ yɛ ehewɔ,” ni no hewɔ lɛ ehenyɛlɔi lɛ nyɛɛɛ lɛ nɔ ko afee. (Yoh. 7:32-46) Okɛ Biblia lɛ atsu nii ni okɛha sanebimɔi ni kɔɔ ohemɔkɛyeli lɛ he lɛ ahetoo, ní ojie ‘mlijɔlɛ kɛ bulɛ’ kpo. (1 Pet. 3:15) Kɛ́ abi bo sane ko ni olé hetoo lɛ, ha ale akɛ olé, ni akɛ obaayatao sane lɛ mli. Sɛɛ mli lɛ, obaanyɛ okwɛ Watch Tower Publications Index lɛ mli loo Watchtower Library ni akɛwo kɔmpiuta (CD-ROM) nɔ kɛ́ eko yɛ nyɛmaŋ wiemɔ mli. Kɛ́ osaa ohe jogbaŋŋ lɛ, obaanyɛ ‘ní ole bɔ ni sa akɛ oooha hetoo.’—Kol. 4:6.

12. Mɛni hewɔ esaaa akɛ ohaa yiwaa jeɔ onijiaŋ wui lɛ?

12 Ekolɛ jeee oyiŋ ni okpɛ akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ ohemɔkɛyeli lɛ he saji pɛ abaabi. Nyɔŋmɔ henyɛlɔ ni ji Satan Abonsam ji mɔ ni kudɔɔ je lɛ. (Nyɛkanea 1 Yohane 5:19.) No hewɔ lɛ, esaaa akɛ okpaa gbɛ akɛ mɛi fɛɛ baanya oyiŋ ni okpɛ lɛ he ní amɛjie oyi. Mɛi baate shi amɛwo bo. Mɛi komɛi baanyɛ ‘amɛwie musubɔɔ wiemɔi’ amɛshi bo, ni ekolɛ amɛbaafee nakai daa. (1 Pet. 4:4) Shi kaimɔ akɛ jeee bo pɛ okɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ kpeɔ. Awa Yesu Kristo yi. Awa bɔfo Petro hu yi, ni eŋma akɛ: “Suɔmɔmɛi, nyɛkahaa amanehulu la ni aŋɔkaa nyɛ lɛ miifee nyɛ sane srɔto ko, tamɔ akɛ nɔ ko srɔto ko feɔ nyɛ lɛ, shi moŋ babaoo ni nyɛnaa Kristo amanehului lɛ eko lɛ, nyɛmii ashɛa.”—1 Pet. 4:12, 13.

13. Mɛni hewɔ Kristofoi baanyɛ aná miishɛɛ kɛ́ aawa amɛ yi lɛ?

13 Esa akɛ oyi ni awaa loo shi ni ateɔ awoɔ bo yɛ Kristofonyo ni oji lɛ hewɔ lɛ aha omii ashɛ ohe. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ kɛ́ je lɛ kpɛlɛ onɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ ohiii shi yɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ anaa shi moŋ oohi shi yɛ Satan shishitoo mlai anaa. Yesu bɔ kɔkɔ akɛ: “Kpoo ha nyɛ, kɛji mɛi fɛɛ aaawie nyɛhe ekpakpa lɛ! ejaakɛ nakai nɔŋŋ amɛtsɛmɛi lɛ fee amale gbalɔi lɛ.” (Luka 6:26) Kɛ́ aawa bo yi lɛ, no tsɔɔ akɛ Satan kɛ eje lɛ mli efu bo yɛ Yehowa ni osɔmɔɔ lɛ lɛ hewɔ. (Nyɛkanea Mateo 5:11, 12.) Ni ‘kɛ́ Kristo gbɛi hewɔ ajɛɔ bo lɛ,’ no lɛ esa akɛ oná miishɛɛ.—1 Pet. 4:14.

14. Kɛ́ aawa mɔ ko yi shi etee nɔ eye Yehowa anɔkwa lɛ, mɛɛ nɔ̃ kpakpa jɛɔ mli kɛbaa?

14 Kɛ́ aawa wɔ yi ni wɔtee nɔ wɔye Yehowa anɔkwa lɛ, kɛhoo kwraa lɛ ewoɔ yibii kpakpai ejwɛ. Ehaa oyeɔ Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ he odase. Otsui shi ni oŋmɛɔ lɛ woɔ onyɛmimɛi Kristofoi lɛ hewalɛ. Ebaanyɛ ekanya mɛi ni leee Yehowa ní amɛnaa nɔ ni afeɔ bo lɛ ateŋ mɛi komɛi koni amɛtao esɛɛ gbɛ. (Nyɛkanea Filipibii 1:12-14.) Ni kɛ́ ona bɔ ni Yehowa wajeɔ bo koni onyɛ odamɔ kai anaa lɛ, suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli waa.

Agbele “Shinaa Kpeteŋkpele” Naa Aha Bo

15. Mɛɛ “shinaa kpeteŋkpele” naa gbele eha bɔfo Paulo?

15 Beni bɔfo Paulo wieɔ eshiɛmɔ nitsumɔ ni etsu yɛ Efeso lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Agbele shinaa kpeteŋkpele naa aha mi.” (1 Kor. 16:8, 9) Eji shinaa ni ha ená hegbɛ kɛshiɛ sanekpakpa lɛ waa, ni efee mɛi kaselɔi yɛ nakai maŋ lɛ mli. Paulo kɛ nakai hegbɛ ni naa gbele eha lɛ lɛ tsu nii kɛye ebua mɛi babaoo ni amɛbale Yehowa ni amɛjá lɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ tsɔ “shinaa ni agbele” mli yɛ afi 1919 lɛ?

16 Yɛ afi 1919 lɛ, Yesu Kristo ni awo ehiɛ nyam lɛ kɛ “shinaa ni agbele” ma shwɛɛnii ni afɔ amɛ mu lɛ ahiɛ. (Kpoj. 3:8) Amɛtsɔ nakai shinaa lɛ mli, ni amɛkɛ ekãa bɔi sanekpakpa lɛ shiɛmɔ, ni amɛtsɔɔ mɛi Biblia mli anɔkwale lɛ bɔ ni anako nɔ̃ dã. Mɛɛ yibii amɛshiɛmɔ nitsumɔ lɛ ewo? Amrɔ nɛɛ ashiɛ sanekpakpa lɛ kɛtee shikpɔŋ lɛ naagbee hei lɛ, ni mɛi aaafee akpekpei kpawo ená hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaaná naanɔ wala yɛ Nyɔŋmɔ jeŋ hee lɛ mli.

17. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otsɔ ‘shinaa kpeteŋkpele ní nitsumɔi pii yɔɔ mli’ lɛ mli?

17 ‘Agbele shinaa kpeteŋkpele ní nitsumɔi pii yɔɔ mli’ naa aha Yehowa tsuji fɛɛ. Mɛi ni tsɔɔ mli lɛ náa miishɛɛ, ni amɛtsui hu nyɔɔ amɛ mli be mli ni amɛkɛ be pii shiɛɔ sanekpakpa lɛ. Nyɛ oblahii kɛ oblayei ni nyɛji Yehowa tsuji, te nyɛbuɔ hegbɛ ni nɔ bɛ ní nyɛná akɛ nyɛaaye nyɛbua mɛi koni ‘amɛhe sanekpakpa lɛ amɛye’ lɛ nyɛhaa tɛŋŋ? (Mar. 1:14, 15) Ani osusu sɔɔmɔ ní oosɔmɔ ákɛ daa gbɛgbalɔ aloo gbɛgbalɔi awalɔ lɛ he? Hegbɛi krokomɛi anaa baanyɛ agbele aha nyɛteŋ mɛi pii, tamɔ Maŋtsɛyeli Asai amaamɔ, Betel sɔɔmɔ, kɛ maŋsɛɛ sanekpakpa jajemɔ nitsumɔ lɛ. Akɛni Satan jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛkpamɔ miibɛŋkɛ hewɔ lɛ, ohe ni okɛaawo Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ nitsumɔi nɛɛ eko mli lɛ he miihia waa amrɔ nɛɛ. Ani obaatsɔ “shinaa kpeteŋkpele” lɛ mli beni be yɔɔ lolo nɛɛ?

“Nyɛsaa Nyɛnaa Nyɛkwɛa, ni Nyɛaana akɛ Yehowa Hĩ”

18, 19. (a) Mɛni ha David ná he miishɛɛ waa akɛ esɔmɔ Yehowa? (b) Mɛni tsɔɔ akɛ David shwaaa ehe kɔkɔɔkɔ akɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ?

18 Akɛ mumɔ tsirɛ lalatsɛ lɛ ni efɔ̃ mɛi krokomɛi anine koni ‘amɛsa amɛnaa amɛkwɛ, ni amɛaana akɛ Yehowa hĩ.’ (Lala 34:9) Beni Maŋtsɛ David ni hi shi yɛ blema Israel lɛ ji gbekɛ nuu fioo ni kwɛɔ tooi lɛ, Yehowa jie lɛ kɛjɛ kooloi awuiyelɔi adɛŋ. Nyɔŋmɔ ye ebua lɛ ni ekɛ Goliat wu, ni ejie lɛ kɛjɛ amanehului krokomɛi babaoo hu amli. (1 Sam. 17:32-51; Lala 18:1) Akɛni Nyɔŋmɔ jie mlihilɛ kpele kpo etsɔɔ David hewɔ lɛ, no tsirɛ lɛ ni eŋma akɛ: “Yehowa, mi-Nyɔŋmɔ, onaakpɛɛ nii ni otsuɔ kɛ ojwɛŋmɔi ni ojwɛŋɔ yɛ wɔhe lɛ fa naakpa. Nɔ ko bɛ ni aaanyɛ aŋɔto ohe!”—Lala 40:6.

19 David basumɔ Yehowa waa, ni ekɛ ejwɛŋmɔ kɛ etsui muu fɛɛ jie eyi. (Nyɛkanea Lala 40:9-11.) David shwaaa ehe kɔkɔɔkɔ akɛ ekɛ ewala tsu nii kɛjá anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ yɛ afii abɔ ni ekɛfee nakai lɛ fɛɛ mli. Ehe ni etuu eha Nyɔŋmɔ lɛ ji nɔ ni jara wa fe fɛɛ kɛha lɛ—no ji nɔ ni haa emii shɛɔ ehe fe fɛɛ. David kɛɛ yɛ egbɔlɛ beaŋ akɛ: “Bo, Nuŋtsɔ Yehowa, ji mihiɛnɔkamɔ, bo onɔ mikɛ mihiɛ fɔ̃ kɛjɛ miblahiaŋ. Kɛ́ migbɔ mije waŋ tete lɛ, Naanyɔŋmɔ, kaakwa mi.” (Lala 71:5, 18) Eyɛ mli akɛ no mli gbɔlɛ eta David he waa moŋ, shi hekɛnɔfɔɔ ni eyɔɔ yɛ Yehowa mli kɛ wekukpãa ni kã ekɛ lɛ teŋ lɛ mli bawa waa.

20. Mɛni hewɔ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ okɔ lɛ?

20 Yoshua, David, kɛ Timoteo shihilɛ maa nɔ mi akɛ Yehowa sɔɔmɔ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni esa akɛ okɔ. Nii ni oooná kɛjɛ heloonaa nitsumɔ mli yɛ je nɛŋ lɛ baahi shi be kukuoo ko pɛ, ni eshɛɛɛ naanɔ jɔɔmɔi ni obaaná kɛjɛ ‘Yehowa ní ooosɔmɔ lɛ kɛ otsui fɛɛ kɛ osusuma fɛɛ’ lɛ mli lɛ kwraa. (Yosh. 22:5) Kɛ́ ojɔko ohe nɔ ohako Yehowa kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ lɛ, no lɛ bi ohe akɛ, ‘Mɛni tsiɔ mi gbɛ koni mikatsɔ Yehowa Odasefonyo?’ Kɛ́ oji Yehowa jálɔ ni abaptisi bo momo lɛ, ani obaasumɔ ni oná miishɛɛ waa yɛ oshihilɛ mli? No lɛ, okɛ ohe awo Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli babaoo, ní oya ohiɛ yɛ Nyɔŋmɔjamɔ mli. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baatsɔɔ bo bɔ ni ooofee okase bɔfo Paulo nɔkwɛmɔnɔ lɛ koni onyɛ oya ohiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Tsɔɔmɔ yiŋtoi enyɔ ahewɔ ni esa akɛ wɔsɔmɔ Nyɔŋmɔ?

• Mɛni ye ebua Timoteo ni ekpɛ eyiŋ akɛ esɔmɔ Nyɔŋmɔ lɛ?

• Mɛni hewɔ esaaa akɛ onijiaŋ jeɔ wui kɛ́ aawa bo yi lɛ?

• Mɛɛ sɔɔmɔ hegbɛi anaa baanyɛ agbele aha bo?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Yehowa sɔɔmɔ ji shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Ani obaanyɛ oha saji ni abiɔ bo yɛ ohemɔkɛyeli lɛ he lɛ ahetoo?