Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Nyɛtiua ‘Hetsemɔ Sɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli’

Nyɛtiua ‘Hetsemɔ Sɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli’

Nyɛtiua ‘Hetsemɔ Sɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli’

BIBLIA lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ krɔŋkrɔŋ fe fɛɛ. Ekɛɔ akɛ: “Krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ, krɔŋkrɔŋ ji Yehowa.” (Yes. 6:3; Kpoj. 4:8) Hebri kɛ Hela wiemɔi ni atsɔɔ shishi akɛ “krɔŋkrɔŋ” lɛ tsɔɔ nɔ ko ni yɔɔ krɔŋŋ, jamɔ mli hetsemɔ, loo nɔ ko ni abuleko lɛ. Krɔŋkrɔŋ ni Nyɔŋmɔ ji lɛ tsɔɔ akɛ enifeemɔ he tse kɛmɔ shi.

Ani Yehowa, Nyɔŋmɔ ní yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ biŋ ní ejálɔi afee krɔŋkrɔŋ, ni tsɔɔ akɛ amɛhe atse yɛ helooŋ, jeŋba mli kɛ mumɔŋ fɛɛ? Biblia lɛ feɔ lɛ faŋŋ akɛ, Yehowa sumɔɔ ní ewebii lɛ afee krɔŋkrɔŋ. Wɔkaneɔ yɛ 1 Petro 1:16 lɛ akɛ: “Nyɛfea krɔŋkrɔŋ, ejaakɛ krɔŋkrɔŋ ji mi.” Ani adesai ni yeee emuu lɛ baanyɛ akase bɔ ni Yehowa ji krɔŋkrɔŋ lɛ? Hɛɛ, tsɛbelɛ amɛnyɛŋ amɛkase Yehowa kɛwula shi. Nyɔŋmɔ baanyɛ abu wɔ akɛ mɛi ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ kɛ́ wɔ já lɛ yɛ gbɛ ni he tse nɔ ni wekukpãa kpakpa hi wɔkɛ lɛ teŋ.

Belɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔhe atse yɛ jeŋ ní mɛi ajeŋba he tseee yɛ mli nɛɛ mli lɛ? Mɛɛ nifeemɔi esa akɛ wɔkwa? Mɛɛ tsakemɔi ekolɛ ehe baahia ní wɔfee yɛ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔi amli? Nyɛhaa wɔkwɛa nɔ ni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ nibii ní Nyɔŋmɔ kpa gbɛ akɛ Yudafoi lɛ afee beni amɛku amɛsɛɛ kɛjɛ Babilon kɛba amɛ diɛŋtsɛ amɛshikpɔŋ lɛ nɔ yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ mli.

‘Abaaje Gbɛjegbɛ ko ni Aaatsɛ lɛ Gbɛ Krɔŋkrɔŋ’

Yehowa gba efɔ shi akɛ ewebii ni aŋɔ amɛ nom kɛtee Babilon lɛ baaku amɛsɛɛ kɛba amɛshikpɔŋ lɛ nɔ ekoŋŋ. Gbalɛ ni kɔɔ amɛsɛɛkuu lɛ he lɛ ma nɔ mi akɛ: “Aaaje gbɛjegbɛ yɛ jɛi kɛ gbɛ ko ni aaatsɛ lɛ gbɛ krɔŋkrɔŋ.” (Yes. 35:8a) Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ Yehowa baajie Yudafoi lɛ kɛjɛ nomŋɔɔ mli ni ebaabu amɛhe hu be mli ni amɛnyiɛ gbɛ kɛbaa amɛmaŋ lɛ.

Yehowa je “Gbɛ Krɔŋkrɔŋ” eha etsuji ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ lɛ, ni amɛje Babilon Kpeteŋkpele, ni ji apasa jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛ mli lɛ mli. Yɛ afi 1919 lɛ, eha Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ye amɛhe kɛjɛ apasa jamɔ he, ni amɛtee nɔ amɛtsuu amɛhe kɛjɛ apasa jamɔ tsɔɔmɔi fɛɛ ahe. Yehowa asafo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ he tse, ni ehaa wɔnyɛɔ wɔjáa Yehowa yɛ toiŋjɔlɛ mli, ni wekukpaa kpakpa hiɔ wɔ kɛ Yehowa kɛ agbɛnɛ hu wɔ kɛ wɔnanemɛi ateŋ.

Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni ji “asafoku bibioo” lɛ kɛ “asafo babaoo” ni jɛ “tooi krokomɛi” lɛ ateŋ ní amɛyi miifa daa lɛ ehala akɛ amɛaanyiɛ gbɛ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ, ni amɛmiifɔ̃ mɛi krokomɛi anine koni amɛ hu amɛbanyiɛ nɔ. (Luka 12:32; Kpoj. 7:9; Yoh. 10:16) Mɛi fɛɛ ni miisumɔ ni ‘amɛŋɔ amɛgbɔmɔtsei lɛ amɛdamɔ shi akɛ afɔle ní hiɛ kã ni he tse ní sa Nyɔŋmɔ hiɛ’ lɛ baanyɛ amɛbanyiɛ “Gbɛ Krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ.—Rom. 12:1.

“Mɔ ko ni He Tseee Enyiɛŋ Nɔ”

Yɛ afi 537 D.Ŋ.B. lɛ, ehe bahia ní Yudafoi ni jɛ nomŋɔɔ mli lɛ ashɛ taomɔ nii ko ni he hiaa waa he. Yesaia 35:8b lɛ wie mɛi ni sa akɛ amɛnyiɛ “Gbɛ Krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ lɛ ahe akɛ: “Mɔ ko ni he tseee enyiɛŋ nɔ.” Akɛni yiŋtoo hewɔ ni Yudafoi lɛ ku amɛsɛɛ kɛba Yerusalem lɛ ji ni amɛbato jamɔ krɔŋŋ shishi hewɔ lɛ, aŋmɛŋ mɛi ni hiɛ ŋkomeŋfa yiŋtoi, mɛi ni bɛ bulɛ kɛha krɔŋkrɔŋ nibii, loo mɛi ni kɛ amɛhe woɔ muji nitsumɔi amli lɛ agbɛ ni amɛnyiɛ gbɛ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ. Esa akɛ Yudafoi ni ku amɛsɛɛ lɛ kɛ Yehowa jeŋba he shishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ atsu nii. Esa akɛ mɛi ni sumɔɔ ní Nyɔŋmɔ akpɛlɛ amɛnɔ ŋmɛnɛ lɛ ashɛ nakai taomɔ nii lɛ nɔŋŋ ahe. Esa akɛ amɛtiu ‘hetsemɔ sɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ gbeyeishemɔ mli.’ (2 Kor. 7:1) Belɛ, mɛɛ nifeemɔi ni he tseee esa akɛ wɔkwa?

Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Heloo lɛ nitsumɔi lɛ jeɔ kpo faŋŋ, nomɛi ji . . . ajwamaŋbɔɔ, muji nitsumɔ, nyenyeŋtswibɔɔ.” (Gal. 5:19) Ajwamaŋbɔɔ kɔɔ bɔlɛnamɔ nifeemɔi fɛɛ ní mɛi ni boteko gbalashihilɛ mli lɛ kɛ amɛhe woɔ mli lɛ ahe. Nyenyeŋtswibɔɔ kɔɔ “yakayaka nifeemɔ; nyaŋemɔ nitsumɔ; akɔnɔ fɔŋ; ahoshwibɔɔ” he. Akɛni Yehowa yɛ krɔŋkrɔŋ hewɔ lɛ, ajwamaŋbɔɔ kɛ nyenyeŋtswibɔɔ ji nifeemɔi ni he tseee yɛ ehiɛ. No hewɔ lɛ, aŋmɛɛɛ mɛi ni yaa nɔ amɛkɛ amɛhe woɔ nifeemɔi nɛɛ amli lɛ gbɛ ní amɛtsɔmɔ Kristofoi asafo lɛ mli bii, ni ashwieɔ mɛi ni yaa nɔ amɛkɛ amɛhe woɔ mli lɛ hu kɛjɛɔ asafo lɛ mli. Nakai nɔŋŋ eji yɛ mɛi ni kɛ amɛhe woɔ muji nitsumɔ mli vii ni ji mɛi ‘ni kɛ hiɛjoomɔ tsuɔ nyaŋemɔ nii fɛɛ kwa’ lɛ hu agbɛfaŋ.—Efe. 4:19.

“Muji nitsumɔ” kɔɔ eshai srɔtoi babaoo ahe. Hela wiemɔ ni akɛtsu nii lɛ tsɔɔ nifeemɔi fɛɛ ni he tseee—ni ekɔɔ nibii ní mɔ feɔ, ewiemɔ, kɛ apasa jamɔ ni akɛsharaa lɛ he. Muji nitsumɔ kɔɔ nifeemɔi hu ni he tseee ní ekolɛ ehe ebahiaŋ ni saneyeli ajinafoi akuu kɛ mɔ lɛ ata shi yɛ he lɛ ahe. * Shi ani mɛi ni kɛ amɛhe woɔ nifeemɔi ni he tseee nɛɛ amli lɛ miitiu shihilɛ gbɛ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ sɛɛ?

Ŋɔɔ lɛ akɛ Kristofonyo ko eje shishi eekwɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii loo sinii yɛ teemɔŋ. Ebaabɔi akɔnɔi fɔji námɔ fiofio, ni enɛ baagbɔjɔ efai shi ni etswa akɛ ebaahi shi yɛ hetsemɔ mli yɛ Yehowa hiɛ lɛ. Ekolɛ ekɛ ehe woko muji nitsumɔ mli vii, shi eyaaa nɔ ejwɛŋŋ ‘nii ni he tse, nii ni yɔɔ gbɛi kpakpa, jeŋba kpakpa, kɛ nii ni sa yijiemɔ’ pɛ lɛ anɔ. (Filip. 4:8) Bɔlɛnamɔ he mfonirii kɛ sinii ahe tseee, ni amɛfiteɔ wekukpaa ni kã mɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ. Esaaa akɛ atsiɔ nyaŋemɔ nitsumɔ ko kwraa tã tete yɛ wɔteŋ.—Efe. 5:3.

Susumɔ nɔkwɛmɔnɔ kroko he okwɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ Kristofonyo ko kɛ enuutso loo eyoohe shwɛɔ kɛyashiɔ ehe baa, loo ekolɛ efeɔ nakai be mli ni eekwɛ bɔlɛnamɔ he mfoniri loo sini. Eyɛ mli akɛ Biblia lɛ etsiii nuutso loo yoohe ní mɔ kɛshwɛɔ kɛyashiɔ ehe baa lɛ tã moŋ, shi ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ eji nifeemɔ ni haaa mɔ he atse yɛ jwɛŋmɔŋ kɛ henumɔŋ. Ani kɛ́ mɔ ko tee nɔ ekɛ nifeemɔ ni tamɔ nɛkɛ bule ehe lɛ, no fiteŋ wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ, ní eha etsɔ mɔ ni he tseee yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ? Nyɛhaa wɔkɛ hiɛdɔɔ asusua kɔkɔ ni bɔfo Paulo bɔ wɔ nɛɛ he jogbaŋŋ. Ekɛɛ akɛ, “Nyɛhaa wɔtsuua wɔhe kɛjɛa heloo kɛ mumɔ fɛɛ he muji mli” ni “nyɛgbea nyɛhe nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ: ajwamaŋbɔɔ, nyaŋemɔ nitsumɔ, mlila, akɔnɔ fɔŋ, kɛ hiɛjoomɔ.”—2 Kor. 7:1; Kol. 3:5.

Aŋmɛɔ muji nitsumɔ gbɛ yɛ jeŋ ni Satan yeɔ nɔ nɛɛ mli, ni awoɔ he hewalɛ tete po. Ákɛ mɔ aaahi shi ní ekɛ ehe wooo muji nitsumɔ mli lɛ baanyɛ afee nɔ ni wa waa. Shi esaaa akɛ anɔkwa Kristofoi ‘anyiɛ tamɔ bɔ ni jeŋmajiaŋbii krokomɛi lɛ hu nyiɛɔ yɛ amɛyaka jwɛŋmɔ lɛ mli lɛ.’ (Efe. 4:17) Ja wɔkwa muji nitsumɔ yɛ teemɔŋ kɛ kponɔgbɛ fɛɛ dani Yehowa baaŋmɛ wɔ gbɛ ni wɔya nɔ wɔnyiɛ “Gbɛ Krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ.

“Jata ko Jata ko Ehiŋ Jɛi”

Ekolɛ ebaabi ni wɔteŋ mɛi komɛi afee tsakemɔi wuji yɛ wɔjeŋba kɛ wɔwiemɔ mli bɔni afee ni Yehowa, ni ji Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ akpɛlɛ wɔ nɔ. Yesaia 35:9 lɛ kɛɔ akɛ: “Jata ko jata ko ehiŋ jɛi, ni kooloo awuiyelɔ ko enyiɛŋ [Gbɛ Krɔŋkrɔŋ lɛ] nɔ.” Ŋmalɛ lɛ kɛ gbɔmɛi ni hiɛ yɔɔ laŋlaŋ ní feɔ basabasa ní kɛ amɛlilɛi yeɔ awui lɛ toɔ kooloi awuiyelɔi ahe. Ekã shi faŋŋ akɛ amɛnaŋ gbɛfaŋnɔ yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ jeŋ hee lɛ mli. (Yes. 11:6; 65:25) No hewɔ lɛ, esa akɛ mɛi ni miisumɔ ni Nyɔŋmɔ akpɛlɛ amɛ nɔ lɛ ajie sui ni tamɔ kooloi anɔ̃ nɛɛ amɛshwie, ní amɛtiu hetsemɔ sɛɛ.

Ŋmalɛ lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛhaa mlijoomɔ kɛ mlila kɛ mlifu kɛ bolɔmɔ kɛ musubɔɔ fɛɛ sɛɛ afoa yɛ nyɛteŋ, kɛ efɔŋ fɛɛ efɔŋ.” (Efe. 4:31) Wɔkaneɔ yɛ Kolosebii 3:8 lɛ akɛ: “Nyɛshɛrɛa nɛkɛ nii nɛɛ fɛɛ nyɛshwiea, nii ni ji mlifu, mlila, nishaianii, musubɔɔ wiemɔ, hiɛgbeji awiemɔ lɛ, kɛjɛa nyɛdaaŋ.” Wiemɔ ni ji “musubɔɔ wiemɔ” ni akɛtsu nii yɛ ŋmalɛi enyɔ nɛɛ amli lɛ kɔɔ wiemɔ ni yeɔ mɔ awui, yakayaka wiemɔ, loo mɔ jɛmɔ he.

Ŋmɛnɛ, mɔjɛmɔ kɛ wiemɔ sha egbɛ eshwa he fɛɛ he, ni eyaa nɔ yɛ weku lɛ mli po. Gbalashihilɛ mli hefatalɔi jɛɔ amɛhe, ni fɔlɔi jɛɔ amɛbii. Esaaa akɛ wiemɔ shaji ni tamɔ enɛɛmɛi lɛ yaa nɔ yɛ Kristofoi awekui amli.—1 Kor. 5:11.

Eji Jɔɔmɔ akɛ Aaatiu ‘Hetsemɔ Sɛɛ yɛ Nyɔŋmɔ Gbeyeishemɔ Mli’!

Mɛɛ hegbɛ po eji kɛha wɔ nɛkɛ akɛ wɔɔsɔmɔ Yehowa, Nyɔŋmɔ ni yɔɔ krɔŋkrɔŋ lɛ! (Yosh. 24:19) Mumɔŋ paradeiso ni Yehowa kɛwɔ eba mli lɛ nɔ bɛ. Wɔjeŋba ní wɔɔha ehe atse yɛ Yehowa hiɛ lɛ ji shihilɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ.

Etsɛŋ kwraa ni shikpɔŋ nɔ Paradeiso ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ baaba. (Yes. 35:1, 2, 5-7) Mɛi ni shweɔ enɛ, ní amɛyaa nɔ amɛtiuɔ jeŋba kpakpa sɛɛ lɛ baaná mli gbɛfaŋnɔ. (Yes. 65:17, 21) Belɛ nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔjáa Nyɔŋmɔ yɛ hetsemɔ mli ní wɔha wekukpaa kpakpa ahi wɔ kɛ lɛ teŋ daa.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 12 Bɔni afee ni ole srɔtofeemɔ ni yɔɔ ‘hiɛjoomɔ ni akɛtsuɔ muji nii’ kɛ “muji nitsumɔ” teŋ lɛ, kwɛmɔ July 15, 2006, Buu-Mɔɔ baafa 29-31 lɛ.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Mɛni abi kɛjɛ Yudafoi lɛ adɛŋ bɔni afee ni amɛnyiɛ “Gbɛ Krɔŋkrɔŋ” lɛ nɔ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Bɔlɛnamɔ he mfonirii kɛ sinii fiteɔ mɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpãa

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

“Nyɛhaa . . . bolɔmɔ kɛ musubɔɔ fɛɛ sɛɛ afoa yɛ nyɛteŋ”