Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaaŋmɛɛ “Oklɛŋklɛŋ Suɔmɔ Lɛ” He

Kaaŋmɛɛ “Oklɛŋklɛŋ Suɔmɔ Lɛ” He

Kaaŋmɛɛ “Oklɛŋklɛŋ Suɔmɔ Lɛ” He

“Hiɛmɔ nɔ ni oyɔɔ lɛ mli ni awa.”—KPOJ. 3:11.

1, 2. Te onu he oha tɛŋŋ beni oyiŋ tsɔ akɛ nɔ ni okaseɔ yɛ Yehowa he lɛ ji anɔkwale lɛ?

ANI okaiɔ be ni obale hiɛnɔkamɔ ni yɔɔ miishɛɛ ní Yehowa kɛwo adesai ni boɔ lɛ toi lɛ ashi lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ? Kɛ́ no mli lɛ oyɛ jamɔ kroko mli lɛ, te onu he oha tɛŋŋ beni ajɛ Ŋmalɛ lɛ mli agbála Nyɔŋmɔ yiŋtoi lɛ amli atsɔɔ bo loo beni aha onu tsɔɔmɔi ni shishinumɔ wala kɛha bo lɛ ashishi lɛ? Ekolɛ oyɔse akɛ kpaako obale Nyɔŋmɔ he anɔkwale lɛ. Kwɛ bɔ ni otsui nyɔ omli beni obale anɔkwale lɛ! Kɛ́ ofɔlɔi ji mɛi ni kɛ anɔkwale lɛ tsɔse bo lɛ, ani okaiɔ bɔ ni onu he oha beni oyiŋ tsɔ akɛ nɔ ni okaseɔ yɛ Yehowa he lɛ ji anɔkwale ní okpɛ oyiŋ akɛ okɛ nɔ ni okaseɔ lɛ baatsu nii yɛ oshihilɛ mli lɛ?—Rom. 12:2.

2 Onyɛmimɛi Kristofoi lɛ ateŋ mɛi babaoo baakɛɛ bo akɛ amɛná miishɛɛ naakpa yɛ nakai beaŋ, amɛtsi amɛbɛŋkɛ Yehowa kpaakpa, ni amɛhiɛ sɔ akɛ egbala amɛ kɛba emasɛi. (Yoh. 6:44) Miishɛɛ ni amɛná lɛ tsirɛ amɛ koni amɛkɛ amɛhe awo Kristofoi anitsumɔi amli. Amɛmii shɛ amɛhe aahu akɛ amɛmiisumɔ ni amɛgba mɔ fɛɛ mɔ miishɛɛ ni amɛná nɛɛ. Ani bo hu onu he nakai nɔŋŋ?

3. Mɛɛ shihilɛ yaa nɔ yɛ Efeso asafo lɛ mli beni Yesu kɛ shɛɛ sane tsu koni akɛyaha amɛ lɛ?

3 Yesu tsĩ ‘klɛŋklɛŋ suɔmɔ’ tã beni ekɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli Kristofoi asafo ni yɔɔ Efeso lɛ wieɔ lɛ. Efesobii lɛ yɛ sui kpakpai babaoo, shi suɔmɔ ni kulɛ amɛyɔɔ kɛha Yehowa lɛ nɔ gbɔ. No hewɔ lɛ, Yesu kɛɛ amɛ akɛ: “Mile onitsumɔi lɛ kɛ odeŋmegbomɔ lɛ kɛ otsuishiŋmɛɛ lɛ, kɛ bɔ ni okpɛlɛɛɛ mɛi fɔji lɛ, ni oka mɛi ni kɛɔ akɛ bɔfoi ji amɛ ni amɛjeee lɛ, ni ona akɛ amalelɔi ji amɛ, ni ohiɛ mli, ni oŋmɛɔ otsui shi, ni migbɛi lɛ ahewɔ lɛ obɔɔ mɔdɛŋ, ni etɔkoo. Shi kɛlɛ mikɛo yɛ sane ko, no ji akɛ óŋmɛɛ oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ he.”—Kpoj. 2:2-4.

4. Mɛni hewɔ shɛɛ sane ni Yesu kɛha Efesobii lɛ he yɔɔ sɛɛnamɔ ŋmɛnɛ lɛ?

4 Yɛ shihilɛi ni tee nɔ yɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ kɛjɛ afi 1914 kɛbashi be ko hewɔ lɛ, ŋaa ni Yesu wo Efesobii lɛ kɛ asafoi krokomɛi yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ sa jogbaŋŋ. (Kpoj. 1:10) Ni kɛlɛ, amrɔ nɛɛ Kristofoi komɛi baanyɛ aŋmɛɛ ‘klɛŋklɛŋ suɔmɔ’ ni amɛná amɛha Yehowa kɛ Biblia mli anɔkwale lɛ he. Enɛ hewɔ lɛ, kɛ́ okai bɔ ni fee ni obale anɔkwale lɛ ní ojwɛŋ nɔ lɛ, ebaaye ebua bo koni onyɛ ohiɛ suɔmɔ kɛ ekãa ní oná tsutsu ko oha Nyɔŋmɔ kɛ anɔkwale lɛ mli, ní oha nakai suɔmɔ kɛ ekãa lɛ mli awa.

Mɛni Ha Oyiŋ Tsɔ̃ akɛ Ona Anɔkwale Lɛ?

5, 6. (a) Mɛni esa akɛ Kristofonyo fɛɛ Kristofonyo aná nɔmimaa yɛ he? (b) Mɛni tsɔ oyiŋ akɛ Yehowa Odasefoi ji mɛi ni tsɔɔ anɔkwale lɛ? (d) Mɛni baanyɛ aye abuɔ mɔ ko koni eklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ ahi bɔ ni eyɔɔ lɛ daa?

5 Esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni jɔ́ɔ ehe nɔ ehaa Yehowa lɛ ‘ayoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ.’ (Rom. 12:1, 2) Nɔ ni fata enɛ he ji Biblia mli anɔkwale lɛ kasemɔ. Mɔ fɛɛ mɔ kɛ nɔ ni haa enáa nɔmimaa akɛ Yehowa Odasefoi ji mɛi ni tsɔɔ anɔkwale lɛ. Mɛi komɛi kɛɔ akɛ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ ní amɛna yɛ Biblia lɛ mli loo le ní amɛbale akɛ gbohii lɛ bɛ shihilɛ mli lɛ ji nɔ ni ha amɛtsake kɛba anɔkwale lɛ mli. (Lala 83:19; Jaj. 9:5, 10) Mɛi komɛi hu kpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ yɛ suɔmɔ ni yɔɔ Yehowa webii lɛ ateŋ lɛ hewɔ. (Yoh. 13:34, 35) Yɛ mɛi krokomɛi hu agbɛfaŋ lɛ, he ní atsiɔ kɛjɛɔ je lɛ he lɛ ji nɔ ni ha amɛna anɔkwale lɛ. Amɛbana akɛ esaaa akɛ anɔkwa Kristofoi kɛ amɛhe woɔ maŋkwramɔŋ saji amli, ni asaŋ esaaa akɛ amɛwuɔ ta hu.—Yes. 2:4; Yoh. 6:15; 17:14-16.

6 Yɛ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, saji nɛɛ kɛ ekrokomɛi ni amɛkase lɛ ji nɔ ni ha amɛná suɔmɔ amɛha Nyɔŋmɔ klɛŋklɛŋ kwraa. Ŋɔɔ be kɛsusu nɔ̃ diɛŋtsɛ ni kɔne oyiŋ akɛ ona anɔkwale lɛ he. Nibii amli ni otsɔmɔ yɛ shihilɛ mli kɛ bɔ ni ofeɔ onii ohaa lɛ yɛ srɔto yɛ mɛi krokomɛi anɔ̃ he, no hewɔ lɛ ekã shi faŋŋ akɛ yiŋtoi titrii ahewɔ ni osumɔɔ Yehowa ní oheɔ eshiwoi lɛ anɔ oyeɔ lɛ yɛ srɔto yɛ mɛi krokomɛi anɔ̃ he. Eyɛ faŋŋ akɛ ŋmɛnɛ, nakai yiŋtoi ní ha okpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ yɛ bɔ ni amɛyɔɔ lɛ nɔŋŋ. Anɔkwale lɛ tsakeko. No hewɔ lɛ, kɛ́ osusu nibii nɛɛ kɛ bɔ ni onu he oha lɛ he lɛ, ebaanyɛ eha klɛŋklɛŋ suɔmɔ ni oná oha anɔkwale lɛ aya nɔ ahi bɔ ni eyɔɔ lɛ daa.—Nyɛkanea Lala 119:151, 152; 143:5.

Wajemɔ ‘Oklɛŋklɛŋ Suɔmɔ’ Lɛ

7. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔwaje klɛŋklɛŋ suɔmɔ ní wɔná wɔha anɔkwale lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee nakai?

7 Ekolɛ kɛjɛ beni ojɔ́ɔ ohe nɔ oha Yehowa nɛɛ, tsakemɔi babaoo eba oshihilɛ mli. Suɔmɔ ni oná oha anɔkwale lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ he miihia, shi beni bei shwieɔ mli lɛ ehe bahia ni oná suɔmɔ ni mli wa bɔni afee ni odamɔ ohemɔkɛyeli lɛ he kaai ni okɛkpe lɛ anaa. Ni kɛlɛ, Yehowa waje bo. (1 Kor. 10:13) No hewɔ lɛ, niiashikpamɔi ni oná yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ ahe yɛ sɛɛnamɔ kɛha bo. Niiashikpamɔi nɛɛ ewaje oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ, ni obaanyɛ otsɔ nomɛi hu anɔ oyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ lɛ.—Yosh. 23:14; Lala 34:9.

8. Te Yehowa jie ehe shi etsɔɔ Mose eha tɛŋŋ, ni mɛɛ gbɛ nɔ Israelbii lɛ bale Nyɔŋmɔ jogbaŋŋ?

8 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ shihilɛ ni Israelbii lɛ yɔɔ mli beni Yehowa ha amɛle akɛ ebaakpɔ̃ amɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ he okwɛ. Nyɔŋmɔ jie ehe shi etsɔɔ Mose ni ekɛɛ akɛ: “Mibatsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni misumɔɔ.” (2 Mose 3:7, 8, 13, 14, NW) Enɛ tsɔɔ akɛ Yehowa miikɛɛ akɛ ebaafee nɔ fɛɛ nɔ ni sa koni ekɛha ewebii lɛ aye amɛhe. Nibii ni ba yɛ no sɛɛ kɛtsara nɔ lɛ ha Israelbii lɛ na Yehowa sui srɔtoi yɛ shihilɛi srɔtoi ni ba lɛ amli—amɛna lɛ akɛ eji Ofe, Kojolɔ, Hiɛnyiɛlɔ, Kpɔ̃lɔ, Tatsɛ, kɛ Kwɛlɔ.—2 Mose 12:12; 13:21; 14:24-31; 16:4; Neh. 9:9-15.

9, 10. Mɛɛ shihilɛ baanyɛ aha mɔ ko abale Nyɔŋmɔ, ni mɛni hewɔ ehi jogbaŋŋ akɛ aakai niiashikpamɔi nɛɛ?

9 Gbɛ nɔ ni otsɔ obale Yehowa lɛ yɛ srɔto yɛ blema Israelbii lɛ anɔ̃ lɛ he. Ni kɛlɛ, ekã shi faŋŋ akɛ oná niiashikpamɔ ni ha oná nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ susuɔ ohe, ni enɛ waje ohemɔkɛyeli lɛ. Ekolɛ Yehowa ha ona akɛ eji Kwɛlɔ, Miishɛjelɔ, loo Tsɔɔlɔ. (Nyɛkanea Yesaia 30:20b, 21.) Aloo ekolɛ ona akɛ Yehowa ha osɔlemɔ ko hetoo yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ nɔ. Ekolɛ okɛ naagba ko kpe, ni naanyo Kristofonyo ko ye ebua bo. Aloo ekolɛ ona ŋmalɛi ni sa kɛha naagba lɛ he nitsumɔ kɛtsɔ aŋkro nikasemɔ nɔ.

10 Kɛ́ oogba mɛi krokomɛi oniiashikpamɔi nɛɛ lɛ, ekolɛ amɛteŋ mɛi komɛi enaŋ lɛ sane srɔto ko. Yɛ anɔkwale mli lɛ, amɛjeee naakpɛɛ nii. Shi onaa niiashikpamɔi nɛɛ akɛ nɔ ko krɛdɛɛ. Hɛɛ, Yehowa tsɔ nɔ fɛɛ nɔ ni ehe miihia ni etsɔ kɛha bo. Susumɔ afii abɔ ní okɛhi anɔkwale lɛ mli lɛ he okwɛ. Ani obaanyɛ okai shii abɔ ni onu he yɛ oshihilɛ mli akɛ Yehowa susuɔ ohe? Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ nakai nifeemɔi lɛ kɛ bɔ ni amɛha onu he oha lɛ ní oookai lɛ baanyɛ akanya otsui ni oná suɔmɔ ní oná oha Yehowa yɛ nakai beaŋ lɛ nɔŋŋ. Ha ohiɛ asɔ nakai niiashikpamɔi lɛ. Jwɛŋmɔ nɔ. Amɛmaa nɔ mi akɛ Yehowa susuɔ ohe, ni mɔ ko mɔ ko nyɛŋ aha oyiŋ afee bo kɔshikɔshi yɛ sane nɛɛ he.

Pɛimɔ Bo Diɛŋtsɛ Omli Okwɛ

11, 12. Kɛ́ suɔmɔ ni Kristofonyo ko yɔɔ kɛha anɔkwale lɛ nɔ egbɔ lɛ, mɛni ekolɛ eha ebalɛ nakai, ni mɛɛ ŋaa Yesu wo?

11 Kɛ́ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ anɔkwale lɛ tamɔɔɔ tsutsu lɛ, no etsɔɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ etsake. Yehowa tsakeee kɔkɔɔkɔ. (Mal. 3:6; Yak. 1:17) Yehowa ná ohe miishɛɛ yɛ nakai beaŋ, ni eyɛ ohe miishɛɛ lolo. Ni kɛ́ wekukpãa ni yɔɔ okɛ Yehowa teŋ lɛ tamɔɔɔ tsutsu ko lɛ hu? Ani eeenyɛ efee akɛ shihilɛ mli yeyeeyefeemɔi ji nɔ ni eha ebalɛ nakai lɛ? Ekolɛ tsutsu ko lɛ osɔleɔ waa, okaseɔ nii waa, ni ofɔɔ nibii ni okase lɛ anɔ jwɛŋmɔ. Ani no mli lɛ oyaa shiɛmɔ waa ni obaa asafoŋ kpeei daa fe bɔ ni ofeɔ amrɔ nɛɛ?—2 Kor. 13:5.

12 Ekolɛ kɛ́ opɛi omli okwɛ lɛ, onaŋ tsakemɔ ko, shi kɛ́ oná tsakemɔ ko lɛ, mɛni kɛba? Ani eeenyɛ efee akɛ yiŋtoi kpakpai tamɔ oweku lɛ kwɛmɔ, hela ko ni ootsa, loo nibii ni tamɔ nakai ahewɔ onuuu he akɛ Yehowa gbi lɛ eshɛ shi etã lɛ? Yesu kɛɛ ebɔfoi lɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ dãatɔɔ kɛ daaŋ-ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii, ni nakai gbi lɛ miibati nyɛ shi trukaa; ejaakɛ ebaaba mɛi fɛɛ ni hiɔ shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ anɔ tamɔ tsɔne. No hewɔ lɛ nyɛsaraa be fɛɛ be ní nyɛsɔlea, koni nyɛnyɛ nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli nyɛje.”—Luka 21:34-36.

13. Mɛni he Yakobo kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ to?

13 Yakobo ni ji mɔ ni akɛ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋma Yakobo wolo ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ wo nanemɛi Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛjɛ anɔkwayeli mli amɛkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ apɛi amɛ mli amɛkwɛ. Yakobo ŋma akɛ: “Nyɛtsɔ̃mɔa wiemɔ lɛ nɔyelɔi, ni jeee wiemɔ lɛ nulɔi kɛkɛ, ní nyɛkɛmiishishiu nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhe. Ejaakɛ, kɛ́ mɔ ko ji wiemɔ lɛ nulɔ kɛkɛ shi ejeee enɔyelɔ hu lɛ, nɛkɛ gbɔmɔ nɛɛ tamɔ nuu ko ni kwɛɔ ehiɛ su lɛ yɛ ashwishwɛ mli; ejaakɛ ekwɛɔ ehe, ni eyaa, ni amrɔmrɔ nɔŋŋ lɛ ehiɛ kpaa bɔ ni eyɔɔ lɛ nɔ. Shi mɔ ni maa eyi shi ekwɛɔ heyeli mla ni hi kɛwula shi lɛ mli, ni ekãa he, ni ejeee mɔ ni nuɔ ni ehiɛ kpaa nɔ, shi moŋ eji nɔyelɔ ni tsuɔ he nii lɛ, nakai mɔ lɛ aaajɔɔ lɛ yɛ enɔyeli lɛ mli.”—Yak. 1:22-25.

14, 15. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ baaye abuɔ bo koni oya ohiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaanyɛ wɔjwɛŋ amɛ nɔ?

14 Mɛi kwɛɔ ashwishwɛ mli kɛsaa amɛhe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ashwishwɛ baanyɛ aha nuu ko ni ŋmɔ tai ni etsɔ̃ afã lɛ ana ní ejaje. Ebaanyɛ eha yoo ko hu ni yitsɔi egbɛ lɛ ana ní esaa. Nakai nɔŋŋ Ŋmalɛ lɛ yeɔ kɛbuaa wɔ ni wɔnaa mɛi ni wɔ ji. Kɛ́ wɔfee nibii ni Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ wɔfee lɛ, belɛ wɔkɛmiitsu nii tamɔ ashwishwɛ. Shi mɛɛ sɛɛnamɔ yɔɔ he kɛ́ wɔkwɛ ashwishwɛ mli shi wɔjajeee nɔ ni etɔ̃tɔ̃ yɛ wɔhe lɛ? Nilee yɛ mli akɛ wɔkɛ nibii ni wɔnaa yɛ Nyɔŋmɔ “mla ni hi kɛwula shi” lɛ mli lɛ atsu nii, koni wɔtsɔmɔ wiemɔ lɛ “nɔyelɔi.” No hewɔ lɛ, esa akɛ mɔ fɛɛ mɔ ni naa akɛ suɔmɔ ni ená eha Yehowa kɛ anɔkwale lɛ klɛŋklɛŋ kwraa lɛ nɔ egbɔ lɛ asusu sanebimɔi nɛɛ ahe: ‘Mɛɛ naagbai mikɛkpeɔ yɛ shihilɛ mli, ni te mitsuɔ naagbai nɛɛ ahe nii mihaa tɛŋŋ? Be ko ni eho lɛ, te mitsu he nii miha tɛŋŋ? Ani nɔ ko etsake?’ Kɛ́ opɛi bo diɛŋtsɛ omli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ni ona akɛ otɔɔ fã lɛ, kaaku ohiɛ oshwie nɔ. Kɛ́ ehe bahia ni ofee tsakemɔi lɛ, tsu he nii amrɔ nɔŋŋ.—Heb. 12:12, 13.

15 Kɛ́ opɛi bo diɛŋtsɛ omli yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ eye ebua bo hu koni okɛ otii ni sa amamɔ ohiɛ, ní oya ohiɛ yɛ anɔkwale lɛ mli. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ye ebua bɔfo Paulo ni ewo enaanyo nitsulɔ Timoteo hewalɛ koni eya hiɛ yɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Paulo wo oblanyo Timoteo ŋaa akɛ: “Bɔɔ nii nɛɛ ahe mɔdɛŋ, okɛ ohe awo mli kwraa, koni mɛi fɛɛ ana oshweremɔ faŋŋ.” Esa akɛ wɔ hu wɔkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ atsu nii kɛjwɛŋ bɔ ni wɔɔfee wɔya wɔhiɛ lɛ nɔ.—1 Tim. 4:15.

16. Kɛ́ okɛ Ŋmalɛ lɛ miipɛi omli ookwɛ lɛ, mɛni ehe hiaa ni wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ yɛ he?

16 Kɛ́ okɛ anɔkwayeli pɛi omli lɛ, obaana akɛ oyɛ gbɔjɔmɔi komɛi. Enɛ baanyɛ aha onijiaŋ aje wui, shi kaaha ebalɛ nakai. Yiŋtoo hewɔ ni opɛi omli lɛ ji ní ona hei ni esa akɛ ofee tsakemɔi yɛ oshihilɛ mli. Shi Satan baasumɔ ni Kristofoi anu he akɛ akɛni amɛyeee emuu hewɔ lɛ, amɛhe bɛ sɛɛnamɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, afɔlɔ Nyɔŋmɔ naa akɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni adesai bɔɔ kɛsɔmɔɔ lɛ lɛ esaaa ehiɛ. (Hiob 15:15, 16; 22:3) Yesu kɛ nɔmimaa tsɔɔ akɛ susumɔ nɛɛ ji amale ejaakɛ Nyɔŋmɔ buɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. (Nyɛkanea Mateo 10:29-31.) Esa akɛ ofatɔɔi ni oná ole lɛ moŋ aha ojɛ heshibaa mli otswa ofai shi akɛ obaaha Yehowa aye abua bo ni ofee tsakemɔ. (2 Kor. 12:7-10) Kɛ́ hela loo gbɔlɛ haaa onyɛ otsu babaoo lɛ, no lɛ okɛ otii ni obaanyɛ oshɛ he amamɔ ohiɛ, ní okaha onijiaŋ je wui loo osuɔmɔ lɛ nɔ gbɔ.

Wɔyɛ Yiŋtoi Babaoo ni Wɔɔdamɔ nɔ Wɔjie Hiɛsɔɔ Kpo

17, 18. Kɛ́ oha oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ mli wa lɛ, mɛɛ sɛɛ obaaná?

17 Kɛ́ otee nɔ oha oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ mli wa lɛ, obaaná he sɛɛ waa. Obaanyɛ oha Nyɔŋmɔ he nilee ni oyɔɔ lɛ afa, ní oná hiɛsɔɔ babaoo oha egbɛtsɔɔmɔ ni suɔmɔ yɔɔ mli lɛ. (Nyɛkanea Abɛi 2:1-9; 3:5, 6.) Lalatsɛ lɛ kɛɛ akɛ: “Yehowa odase lɛ ma shi shiŋŋ, ehaa kwashia leɔ nii. . . . Amɛnɔyeli lɛ, nyɔmɔwoo kpele yɛ mli.” Kɛfata he lɛ, “ajɔɔ mɛi ni eye emuu yɛ gbɛ lɛ nɔ, ni amɛnyiɛɔ Yehowa mla lɛ mli lɛ!”—Lala 19:8, 12; 119:1.

18 Ekã shi faŋŋ akɛ okpɛlɛɔ nɔ akɛ nibii kpakpai babaoo yɛ ní ooodamɔ nɔ ojie hiɛsɔɔ kpo. Onuɔ nibii ni yaa nɔ yɛ je lɛ mli lɛ ashishi. Onáa gbɛjianɔi srɔtoi fɛɛ ni Nyɔŋmɔ eto eha ewebii ŋmɛnɛ lɛ he sɛɛ. Ŋwanejee ko kwraa bɛ he hu akɛ ohiɛ sɔɔ akɛ Yehowa egbala bo kɛba ejeŋ muu fɛɛ asafo lɛ mli, ni eha oná hegbɛ akɛ obafata e-Dasefoi lɛ ahe. Ohiɛ akakpa jɔɔmɔi babaoo ni oná yɛ oshihilɛ mli lɛ anɔ! Kɛ́ okɛɛ oooŋmala jɔɔmɔi nɛɛ oshwie shi ekomekomei lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ amɛfa naakpa. Kɛ́ osusuɔ jɔɔmɔi ni onáa nɛɛ ahe daa lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaaye ebua bo ni okɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii akɛ: “Hiɛmɔ nɔ ni oyɔɔ lɛ mli ni awa.”—Kpoj. 3:11.

19. Kɛfata okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ nɔ ni ooojwɛŋ lɛ he lɛ, mɛni ji nibii krokomɛi ni he hiaa ni baaha wekukpãa kpakpa ahi okɛ Nyɔŋmɔ teŋ daa?

19 Shi jeee bɔ ni fee ni ohemɔkɛyeli lɛ mli wa yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ nɔ ní ooojwɛŋ lɛ pɛ baanyɛ aha ohiɛ nɔ ni oyɔɔ lɛ mli ni awa. Buu-Mɔɔ lɛ fɔɔ nibii krokomɛi ni he hiaa ni baaha wekukpãa kpakpa ahi wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ daa lɛ ahe wiemɔ. Enɛɛmɛi ateŋ ekomɛi ji sɔlemɔ, Kristofoi akpeei ni wɔɔya ní wɔkɛ wɔhe awo mli, kɛ ekãa ni wɔkɛaashiɛ sanekpakpa lɛ. Nibii nɛɛ baanyɛ aye abua bo koni oklɛŋklɛŋ suɔmɔ lɛ mli awa ní eya nɔ ehi bɔ ni eyɔɔ lɛ daa.—Efe. 5:10; 1 Pet. 3:15; Yuda 20, 21.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ nibii ni ha oná suɔmɔ oha Yehowa lɛ baanyɛ awo bo hewalɛ amrɔ nɛɛ?

• Kɛ́ ojwɛŋ niiashikpamɔi ni oná yɛ afii ni eho lɛ amli lɛ anɔ lɛ, mɛɛ nɔmimaa ebaanyɛ eha oná?

• Mɛni hewɔ esa akɛ opɛi suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Mɛni ha oná nɔmimaa akɛ ona anɔkwale lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 25]

Ani ona nibii komɛi yɛ ohe ní esa akɛ otsake?