Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Romabii Awolo lɛ Mli Saji Otii

Romabii Awolo lɛ Mli Saji Otii

Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã

Romabii Awolo lɛ Mli Saji Otii

BƆFO Paulo yashɛ Korinto maŋ lɛ mli aaafee afi 56 Ŋ.B. beni enyiɛ emaŋsɛɛ sanekpakpa shiɛmɔ lɛ he gbɛfãa ni ji etɛ lɛ nɔ. Ená ele akɛ Yudafoi ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi lɛ kɛ Jeŋmajiaŋbii ni amɛbatsɔmɔ Kristofoi ni yɔɔ Roma lɛ kɛ amɛhe kpãaa gbee. Paulo ŋma amɛ wolo bɔni afee ni ekɛye ebua amɛ ni amɛfee ekome yɛ Kristo mli.

Yɛ wolo ni Paulo ŋma emaje Romabii lɛ mli lɛ, etsɔɔ gbɛ nɔ ni atsɔɔ abuɔ adesai jalɔi kɛ bɔ ni esa akɛ amɛhi shi amɛha. Wolo nɛɛ haa wɔnáa Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ lɛ he nilee babaoo, ni emaa Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ nɔ mi waa, asaŋ ewieɔ gbɛfaŋnɔ ni Kristo ná yɛ wɔkpɔ̃mɔ mli lɛ hu he waa.—Heb. 4:12.

MƐƐ GBƐ NƆ ATSƆƆ ABUƆ ADESAI BEM?

(Rom. 1:1–11:36)

Paulo ŋma akɛ: “Mɛi fɛɛ efee esha, ni Nyɔŋmɔ anunyam lɛ ebɔ amɛ, ni akɛ [Nyɔŋmɔ] duromɔ lɛ buɔ amɛ bem yaka kɛtsɔɔ kpɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ nɔ.” Paulo kɛɛ hu akɛ: “Hemɔkɛyeli nɔ atsɔɔ abuɔ gbɔmɔ bem, shi jeee mla nitsumɔi.” (Rom. 3:23, 24, 28) Abaanyɛ ‘abu’ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ agbɛnɛ hu “asafo babaoo” ni jɛ “tooi krokomɛi” lɛ ateŋ lɛ “bem” kɛtsɔ hemɔkɛyeli ni amɛyɔɔ yɛ “mɔ kome jalɛ” nifeemɔ lɛ mli lɛ hewɔ—mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ baaná wala yɛ ŋwɛi ákɛ Kristo nanemɛi niyelɔi, ni asafo babaoo lɛ hu baatsɔmɔ Nyɔŋmɔ nanemɛi, ni abaabaa amɛyi kɛfo “amanehulu kpeteŋkpele” lɛ.—Rom. 5:18; Kpoj. 7:9, 14; Yoh. 10:16; Yak. 2:21-24; Mat. 25:46.

Paulo bi akɛ: “Aso wɔfee esha akɛni wɔbɛ mla shishi shi duromɔ moŋ shishi wɔyɔɔ lɛ?” Eha hetoo akɛ: “Dabida!” Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Nyɛŋɔɔ nyɛhe nyɛfeɔ tsuji nyɛhaa . . . , esha nɔ̃ ni kɛ mɔ yaa gbele mli lɛ . . . aloo toiboo ni kɛ mɔ yaa jalɛ mli lɛ.” (Rom. 6:15, 16) Ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ nyɛkɛ mumɔ gbeɔ heloo lɛ nitsumɔi lɛ, nyɛhiɛ aaakamɔ.”—Rom. 8:13.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

1:24-32—Ani jeŋba shara ni awie he yɛ biɛ lɛ kɔɔ Yudafoi lɛ ahe loo Jeŋmajiaŋbii lɛ ahe? Eyɛ mli akɛ sane nɛɛ baanyɛ akɔ kui enyɔ lɛ fɛɛ ahe moŋ, shi Paulo miiwie Israelbii ni kɛ Mla lɛ tsuuu nii kɛjɛ blema lɛ ahe. Eyɛ mli akɛ Israelbii nɛɛ le akpɔi ni Nyɔŋmɔ wo amɛ lɛ moŋ, shi ‘amɛbuuu akɛ esa akɛ amɛhiɛɔ Nyɔŋmɔ yɛ anɔkwa nilee mli.’ No hewɔ lɛ, amɛyeɔ fɔ́.

3:24, 25—Te aaafee tɛŋŋ ni “kpɔmɔ ní yɔɔ Kristo Yesu mli lɛ” aaanyɛ ajie “eshai ní afee sá lɛ”? Klɛŋklɛŋ gbalɛ ni kɔɔ Mesia lɛ he ní aŋma yɛ 1 Mose 3:15 lɛ ba mli beni asɛŋ Yesu yɛ afi 33 Ŋ.B. lɛ. (Gal. 3:13, 16) Shi beni Yehowa gba nakai gbalɛ lɛ beebe lɛ, yɛ ehiɛ lɛ, etamɔ nɔ ni awo kpɔ̃mɔnɔ lɛ momo, ejaakɛ ele akɛ nɔ ko bɛ ni baatsĩ gbalɛ nɛɛ mlibaa naa. No hewɔ lɛ, Yehowa damɔ afɔle ni no mli lɛ Yesu Kristo baashã yɛ sɛɛ mli lɛ nɔ ekɛ Adam shwiei ní ná nakai shiwoo lɛ mli hemɔkɛyeli lɛ ahe eshai fa amɛ. Kpɔ̃mɔnɔ lɛ hu baaha atée mɛi ni bahi shi dani Yesu ba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ ashi kɛba wala mli.—Bɔf. 24:15.

6:3-5—Mɛni ji baptisimɔ ni abaptisiɔ mɔ awoɔ Kristo Yesu mli kɛ baptisimɔ kɛmiiwo egbele lɛ mli lɛ shishi? Kɛ́ Yehowa kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ fɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ amu lɛ, no feɔ amɛ kɛ Yesu ekome ni amɛbatsɔmɔɔ asafo ni ji Kristo gbɔmɔtso lɛ mli bii, ni Kristo ji Yitso. (1 Kor. 12:12, 13, 27; Kol. 1:18) Enɛ ji baptisimɔ ni abaptisiɔ amɛ awoɔ Kristo Yesu mli lɛ shishi. ‘Abaptisiɔ’ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ‘awoɔ Kristo gbele lɛ hu mli,’ ni tsɔɔ akɛ amɛkɛ amɛwala shãa afɔle, ni amɛŋmɛɛɔ hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ akɛ amɛaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ he. No hewɔ lɛ, amɛgboɔ afɔleshaa gbele, taakɛ ebalɛ yɛ Yesu gbɛfaŋ lɛ, eyɛ mli moŋ akɛ atsɔɔɔ amɛgbele lɛ nɔ akpɔ̃ɔɔ mɔ ko. Baptisimɔ ni abaptisiɔ amɛ awoɔ Kristo gbele lɛ mli lɛ baa naagbee kɛ́ amɛgboi ní atée amɛ shi kɛtee ŋwɛi lɛ.

7:8-11—Te fee tɛŋŋ ni ‘kitã lɛ nɔ esha tsɔ ená hegbɛ lɛ’? Mla lɛ ye ebua mɛi ni amɛna nɔ ni esha ji, ni eha amɛyɔse akɛ eshafeelɔi ji amɛ. No hewɔ lɛ, eha amɛyoo eshai babaoo ni amɛfee lɛ, ni eha mɛi babaoo hu bayɔse akɛ eshafeelɔi ji amɛ. No hewɔ lɛ, abaanyɛ akɛɛ akɛ kitã lɛ nɔ esha tsɔ ená hegbɛ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

1:14, 15. Wɔyɛ yiŋtoo babaoo ni wɔɔdamɔ nɔ wɔkɛ ekãa ajaje sanekpakpa lɛ. Yiŋtoi nɛɛ ateŋ ekome ji akɛ, wɔhiɛ mɛi ni atsɔ Yesu lá lɛ nɔ ahé amɛ lɛ nyɔmɔ, ni sɔ̃ kã wɔ nɔ akɛ wɔye wɔbua amɛ ni amɛbaná amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa.

1:18-20. Mɛi fɔji kɛ mɛi ni ejaaa lɛ ‘bɛ naajiemɔ ko,’ ejaakɛ adebɔɔ jieɔ Nyɔŋmɔ sui ni anaaa lɛ akpo faŋŋ.

2:28; 3:1, 2; 7:6, 7. Paulo wie nibii ni etamɔ nɔ ni Yudafoi lɛ nyaaa he, shi nibii ni ewie kɛtsa nɔ lɛ jɔɔ amɛtsui he. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔkɛ hiɛshikamɔ kɛ ŋaa atsu saji ni baanyɛ aha mɔ ko mli afu lɛ ahe nii.

3:4. Kɛ́ adesa ko wie nɔ ko ní kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kpãaa gbee lɛ, wɔhaa anaa akɛ “Nyɔŋmɔ lɛ anɔkwafoŋ” kɛtsɔ wɔhe ni wɔkɛfɔ̃ɔ Biblia mli shɛɛ sane lɛ nɔ kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni wɔfeɔ lɛ nɔ. Kɛ́ wɔkɛ ekãa shiɛ Maŋtsɛyeli lɛ ni wɔfee mɛi kaselɔi lɛ, wɔbaanyɛ wɔye wɔbua mɛi ni amɛna akɛ Nyɔŋmɔ lɛ anɔkwafo ni.

4:9-12. Abu hemɔkɛyeli ni Abraham yɔɔ lɛ akɛ jalɛ aha lɛ kwraa dani afo lɛ ketia beni eye afii 99 lɛ. (1 Mose 12:4; 15:6; 16:3; 17:1, 9, 10) Nyɔŋmɔ tsɔ bu ni ebu Abraham hemɔkɛyeli lɛ akɛ jalɛ lɛ nɔ eha nɔ ni haa ebuɔ mɔ ko akɛ jalɔ lɛ fee faŋŋ.

4:18. Hiɛnɔkamɔ he hiaa waa kɛha hemɔkɛyeli námɔ. Hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ lɛ jɛ hiɛnɔkamɔ ni wɔyɔɔ lɛ hewɔ.—Heb. 11:1.

5:18, 19. Paulo tsɔ gbɛ ni yɔɔ mlɛo nɔ etsɔɔ akɛ Yesu tamɔ Adam, ni eha efee faŋŋ akɛ mɔ kome baanyɛ “eŋɔ esusuma lɛ eha yɛ mɛi pii akpɔmɔ hewɔ.” (Mat. 20:28) Kɛ́ wɔmiitsɔɔ mɛi anii lɛ, esa akɛ wɔkɛ wiemɔi ni haa mɔ susuɔ nii ahe ní haa mɔ muɔ saji anaa yɛ gbɛ ni ja nɔ kɛ sane naatsɔɔmɔ ni yɔɔ kuku atsu nii.—1 Kor. 4:17.

7:23. Akɛni gbɔmɔtso lɛ henii tamɔ niji, naji, kɛ lilɛi lɛ baanyɛ ‘aŋɔ wɔ nom eha esha mla lɛ’ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkɛkatsu nii yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ.

8:26, 27. Kɛ́ wɔhao yɛ shihilɛ mli, ní wɔlé nɔ ni wɔɔsɔle wɔbi lɛ, ‘mumɔ lɛ diɛŋtsɛ damɔɔ mli haa wɔ.’ Yehowa, ni ji ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ damɔɔ sɔlemɔi ni aŋmala yɛ e-Wiemɔ lɛ mli lɛ anɔ etsuɔ wɔhiamɔ nii lɛ ahe nii.—Lala 65:3.

8:38, 39. Amanehului, ŋwɛi bɔfoi fɔji, kɛ adesai nɔyelɔi nyɛŋ atsĩ Yehowa naa ni ekasumɔ wɔ; asaŋ esaaa akɛ wɔŋmɛɔ gbɛ ni amɛhaa suɔmɔ ní wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ sɛɛ foɔ.

9:22-28; 11:1, 5, 17-26. Gbalɛi pii ni kɔɔ Israel maŋ lɛ ní abaato ama shi ekoŋŋ lɛ he lɛ ba mli yɛ Kristofoi akuu ni afɔ amɛ mu lɛ ni emlibii lɛ “jeee mɛi ni jɛ Yudafoi ateŋ lɛ kɛkɛ, shi mɛi ni jɛ jeŋmaji ateŋ lɛ hu” lɛ agbɛfaŋ.

10:10, 13, 14. Suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ kɛ adesai, kɛ hemɔkɛyeli ni mli wa ní wɔyɔɔ yɛ Yehowa kɛ eshiwoi lɛ amli lɛ baanyɛ awo wɔ hewalɛ ni wɔkɛ ekãa atsu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ.

11:16-24, 33. Kwɛ bɔ ni “Nyɔŋmɔ mlihilɛ kɛ esanewalɛ lɛ fɛɛ” ŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ ha! Hɛɛ, “Tɛsaa ji lɛ, ni enitsumɔi hi pɛ; ejaakɛ egbɛ̀i fɛɛ jalɛ ni.”—5 Mose 32:4.

HII SHI AKƐ MƆ NI ABU LƐ BEM

(Rom. 12:1–16:27)

Paulo kɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, anyɛmimɛi, mikɛ Nyɔŋmɔ mlitsɔlɛi miikpa nyɛ fai, akɛ nyɛŋɔ nyɛgbɔmɔtsei lɛ nyɛdamɔ shi akɛ afɔle ní hiɛ kã ni he tse ní sa Nyɔŋmɔ hiɛ.” (Rom. 12:1) “No hewɔ lɛ,” akɛni atsɔ hemɔkɛyeli ni Kristofoi lɛ yɔɔ lɛ nɔ abu amɛ bem akɛ jalɔi hewɔ lɛ, esa akɛ nɔ ni Paulo wie kɛnyiɛ sɛɛ lɛ asa bɔ ni Kristofoi kɛ amɛhe yeɔ amɛhaa lɛ, bɔ ni amɛkɛ mɛi krokomɛi yeɔ amɛhaa, kɛ bɔ ni amɛkɛ nɔyeli hegbɛi loo nɔyelɔi lɛ yeɔ amɛhaa lɛ he.

Paulo ŋma akɛ: “Miikɛɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akɛ, ekabu lɛ diɛŋtsɛ ehe tuutu fe bɔ ni sa akɛ ebuɔ ehe.” Ewo amɛ ŋaa akɛ ‘amɛsuɔmɔ lɛ osato akahi mli.’ (Rom. 12:3, 9) “Mɔ fɛɛ mɔ aba ehe shi aha hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ.” (Rom. 13:1) Ewo Kristofoi lɛ hewalɛ ni ‘amɛkakojokojoo amɛhe’ yɛ saji ni esa akɛ mɔ aŋkro kɛ ehenilee atsu nii kɛkpɛ eyiŋ lɛ mli.—Rom. 14:13.

Ŋmalɛ Naa Sanebimɔi ni Aha Hetoo:

12:20—Mɛɛ gbɛ nɔ wɔtsɔɔ ‘wɔbua ŋai kɛ la naa’ wɔshwieɔ wɔhenyɛlɔ yiteŋ? Blema lɛ, akɛ dade woɔ flɔnɔɔ mli ni akɛ ŋai woɔ shishi kɛkɛ akɛ eko hu eshwie nɔ yɛ flɔnɔɔ mli. Ŋai ni ashɛre ni jwere nɔ lɛ haa dɔlɛ lɛ naa waa ni esereɔ dade lɛ, kɛkɛ lɛ anyɛ ajie nibii ni ataooo lɛ kɛjɛ mli. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, kɛ́ wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ wɔhenyɛlɔ lɛ, no baasere eshitee-kɛwoo lɛ, ni ebaaha ejie sui kpakpai akpo.

12:21—Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkɛ “ekpakpafeemɔ aye efɔŋ nɔ kunim” lɛ? Gbɛ kome ji akɛ esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔkɛ ekãa baashiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa ní Nyɔŋmɔ etuu ewo wɔdɛŋ lɛ kɛyashi beni Yehowa tsui aaanyɔ emli akɛ atsu nii lɛ kɛshɛ he ni etaoɔ.—Mar. 13:10.

13:1—Mɛɛ shishinumɔ naa “Nyɔŋmɔ to” hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ? Abaanyɛ akɛɛ akɛ “Nyɔŋmɔ to” hegbɛi ni yeɔ nɔ lɛ akɛni lɛ eŋmɛ amɛ gbɛ ni amɛyeɔ nɔ, ní bei komɛi hu lɛ etsɔɔ hiɛ enaa bɔ ni amɛbaaye nɔ amɛha lɛ hewɔ. Nɔ ni Biblia lɛ gba yɛ nɔyelii komɛi ahe lɛ tsɔɔ enɛ mli faŋŋ.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Mli:

12:17, 19. Kɛ wɔtɔ efɔŋ he owele lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiifee nɔ ko ni Yehowa pɛ yɔɔ hegbɛ akɛ efeɔ. Eji henɔwomɔ diɛŋtsɛ akɛ wɔkɛ ‘efɔŋ aato efɔŋ najiaŋ’!

14:14, 15. Esaaa akɛ wɔhaa wɔnyɛmi ko niyenii loo dã ni baaha eye ŋkɔmɔ loo ni enane atɔ̃tɔ̃.

14:17. Jeee niyenii pɔtɛɛ ko ni mɔ ko aaaye loo niyenii pɔtɛɛ ko ni eyeŋ lɛ loo dã pɔtɛɛ ko ni ebaanu loo dã pɔtɛɛ ko ni enuŋ lɛ ji nɔ̃ titri ni baaha wekukpãa kpakpa ahi ekɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Shi moŋ, jalɛ, toiŋjɔlɛ, kɛ miishɛɛ ji nɔ ni haa mɔ náa ekɛ Yehowa teŋ wekukpãa kpakpa.

15:7. Esa akɛ wɔhereheree mɛi fɛɛ ni kɛ anɔkwayeli miitao anɔkwale lɛ sɛɛgbɛ lɛ atuu kɛba asafo lɛ mli ni wɔkakwɛ hiɛaŋ, ni wɔjaje Maŋtsɛyeli lɛ he shɛɛ sane lɛ wɔtsɔɔ mɛi fɛɛ ni wɔkɛkpeɔ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 31]

Ani abaanyɛ akɛ eshai ni afee dani awo kpɔ̃mɔnɔ lɛ ake?