Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Bo Tsutsu Okɛ Woo Haa Mɛi?

Ani Bo Tsutsu Okɛ Woo Haa Mɛi?

Ani Bo Tsutsu Okɛ Woo Haa Mɛi?

“Mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.”—ROM. 12:10.

1. Mɛni akpa feemɔ yɛ je lɛŋ hei babaoo?

YƐ JE lɛŋ hei komɛi lɛ, gbekɛbii jieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ onukpai kɛtsɔ shi ni amɛkulaa kɛ́ amɛyɛ onukpai ateŋ lɛ nɔ. Amɛfeɔ nakai bɔni afee ni akana akɛ amɛkwɔlɔ fe onukpai lɛ. Yɛ nakai maji lɛ amli lɛ, kɛ́ gbekɛ ko tsɔ̃ esɛɛ eha onukpa ko lɛ, abuɔ lɛ akɛ ebuuu mɔ. Eyɛ mli akɛ atsɔɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ mɛi yɛ hei srɔtoi moŋ, shi enɛɛmɛi haa wɔkaiɔ Mose Mla lɛ. Nakai Mla lɛ eko fãa akɛ: “Tee shi [kɛ bulɛ] yɛ yiteŋwajiatsɛ hiɛ, ni owo nuumo hiɛ nyam.” (3 Mose 19:32) Dɔlɛ sane ji ákɛ akɛ woo haaa mɛi dɔŋŋ yɛ hei babaoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bulɛ ni abɛ kɛha mɛi krokomɛi ebahé shi yɛ he fɛɛ he.

2. Namɛi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ wɔ akɛ wɔwo amɛ?

2 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa woo ni akɛaaha mɛi krokomɛi lɛ nɔ mi waa. Ekɛɔ wɔ ni wɔwo Yehowa kɛ Yesu. (Yoh. 5:23) Esaa efãa wɔ koni wɔwo wɔweku lɛ mli bii kɛ nanemɛi héyelilɔi kɛ agbɛnɛ hu mɛi krokomɛi ní bɛ asafo lɛ mli lɛ. (Rom. 12:10; Efe. 6:1, 2; 1 Pet. 2:17) Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔtsɔɔ akɛ wɔwoɔ Yehowa? Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔwo wɔnyɛmimɛi Kristofoi hii kɛ yei lɛ? Nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi nɛɛ kɛ ekrokomɛi ahe wɔkwɛa?

Okɛ Woo Aha Yehowa kɛ Egbɛi Lɛ

3. Mɛni ji gbɛ komɛ ni he hiaa ní wɔɔtsɔ nɔ wɔwo Yehowa?

3 Gbɛ komɛ ni he hiaa waa ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ woo aha Yehowa ji ní wɔjie bulɛ ni sa kpo wɔtsɔɔ egbɛi lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔji ‘maŋ ko ha egbɛi lɛ.’ (Bɔf. 15:14) Eji woo diɛŋtsɛ ákɛ akɛ Yehowa, Nyɔŋmɔ ofe lɛ gbɛi aaatsɛ wɔ. Gbalɔ Mika kɛɛ akɛ: “Majimaji lɛ fɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ nyiɛɔ yɛ enyɔŋmɔ gbɛi amli; shi wɔ lɛ wɔɔnyiɛ yɛ Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbɛi amli kɛaatee naanɔi anaanɔ!” (Mika 4:5) Kɛ́ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔhi shi daa gbi yɛ gbɛ ni kɛ woo haa egbɛi ni akɛtsɛɔ wɔ lɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ ‘wɔmiinyiɛ yɛ Yehowa gbɛi amli.’ Taakɛ Paulo kai Kristofoi ni hi shi yɛ Roma lɛ, kɛ́ wɔkɛ sanekpakpa ni wɔshiɛɔ lɛ tsuuu nii yɛ wɔshihilɛ mli lɛ, no lɛ ‘abaawie’ Nyɔŋmɔ gbɛi lɛ he “musubɔɔ wiemɔi” loo abaagbe he guɔ.—Rom. 2:21-24.

4. Te obuɔ hegbɛ ni oná akɛ oooye Yehowa he odase lɛ ohaa tɛŋŋ?

4 Wɔtsɔɔ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ hu nɔ wɔwoɔ Yehowa. Yɛ blema lɛ, Yehowa kɛɛ Israelbii lɛ koni amɛtsɔmɔ edasefoi, shi amɛyatsuuu enɛ he nii. (Yes. 43:1-12) Amɛtse Yehowa hiɛ atua shii abɔ ni “amɛwo Israel Mɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli la.” (Lala 78:40, 41) Yɛ naagbee lɛ, Yehowa kpoo Israel maŋ lɛ kwraa. Shi ákɛ Yehowa tsuji ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ, wɔhiɛ sɔɔ hegbɛ ni wɔná akɛ wɔɔye Yehowa he odase ní wɔha ale egbɛi lɛ. Nɔ hewɔ ji akɛ wɔsumɔɔ lɛ, ni wɔmiishwe ni atse egbɛi lɛ he. Yɛ anɔkwale mli lɛ, akɛni wɔbale anɔkwale ni kɔɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ kɛ eyiŋtoi ahe lɛ hewɔ lɛ, wɔnyɛŋ wɔkpa shiɛmɔ. Wɔnuɔ he taakɛ bɔfo Paulo nu he lɛ, beni ekɛɛ akɛ: “Aŋɔfĩ minɔ akɛ mijaje, ejaakɛ kɛji mijajeee sanekpakpa lɛ, kpóo ha mi!”—1 Kor. 9:16.

5. Mɛɛ tsakpãa kã hemɔkɛyeli ní aaaná yɛ Yehowa mli lɛ kɛ bulɛ kpo ní aaajie atsɔɔ lɛ lɛ teŋ?

5 Lalatsɛ David wie akɛ: “Mɛi ni le ogbɛi lɛ aaaŋɔ amɛhiɛ amɛaafɔ̃ onɔ; ejaakɛ bo, Yehowa, okwaaa mɛi ni taoɔ osɛɛgbɛ lɛ.” (Lala 9:11) Kɛ́ wɔle Yehowa jogbaŋŋ ní wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ nɔ ni egbɛi lɛ damɔ shi kɛha lɛ, no lɛ wɔkɛ wɔhiɛ baafɔ̃ enɔ taakɛ etsuji anɔkwafoi ni hi shi yɛ blema lɛ fee lɛ. Wɔhiɛ ni wɔkɛaafɔ̃ Yehowa nɔ kɛ emli hemɔkɛyeli ni wɔɔná nɛɛ ji gbɛ kroko ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ woo aha lɛ. Kadimɔ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ tsakpãa kã wɔhiɛ ni wɔkɛaafɔ̃ Yehowa nɔ kɛ bulɛ kpo ni wɔɔjie wɔtsɔɔ lɛ lɛ teŋ. Beni Israelbii lɛ kpoo akɛ amɛkɛ amɛhiɛ aaafɔ̃ Yehowa nɔ lɛ, ebi Mose akɛ: ‘Mɛɛ beyinɔ nɛkɛ maŋ nɛɛ aaafɔ̃ɔ mihe guɔ gbee? Ni mɛɛ beyinɔ amɛaahe minɔ amɛye yɛ okadii fɛɛ ní mifee yɛ amɛteŋ lɛ ahewɔ?’ (4 Mose 14:11) Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, eji amɛhé Nyɔŋmɔ nɔ amɛye kulɛ amɛkɛ woo baaha lɛ. Kɛ́ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Yehowa nɔ koni ebu wɔhe ní eye ebua wɔ beni wɔkɛ kaai kpeɔ po lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkɛ woo miiha lɛ.

6. Mɛni tsirɛɔ wɔ koni wɔwo Yehowa?

6 Yesu tsɔɔ akɛ esa akɛ bulɛ kpo ni wɔjieɔ wɔtsɔɔ Yehowa lɛ ajɛ wɔtsui mli. Beni Yesu kɛ mɛi ni jáaa Yehowa yɛ anɔkwale mli lɛ wieɔ lɛ, etsɛ́ Yehowa wiemɔ yisɛɛ ni ekɛɛ akɛ: “Maŋ nɛɛ kɛ amɛnaabu woɔ mi; shi amɛtsui etsi ehe kɛjɛ mihe kɛtee shɔŋŋ.” (Mat. 15:8) Anɔkwa suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa lɛ ji nɔ ni haa wɔjɛɔ wɔtsuiŋ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ lɛ lɛ. (1 Yoh. 5:3) Ni wɔhaa Yehowa shiwoo nɛɛ hiɔ wɔjwɛŋmɔ mli akɛ: “Mɛi ni woɔ mihiɛ nyam lɛ, mawo amɛhiɛ nyam.”—1 Sam. 2:30.

Asafoŋ Onukpai lɛ Jieɔ Bulɛ Kpo Amɛtsɔɔ Mɛi Krokomɛi

7. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ ajie woo kpo amɛtsɔɔ asafoŋbii lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo tsɔ ejie bulɛ kpo etsɔɔ enanemɛi héyelilɔi lɛ?

7 Bɔfo Paulo wo enanemɛi héyelilɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.” (Rom. 12:10) Esa akɛ asafoŋ onukpai lɛ “tsutsu” ajie woo kpo amɛtsɔɔ asafoŋbii lɛ ní amɛkɛfee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛha amɛ. Enɛ biɔ ni amɛkase nɔkwɛmɔnɔ ni Paulo fee efɔ̃ shi lɛ. (Nyɛkanea 1 Tesalonikabii 2:7, 8.) Nyɛmimɛi ni yɔɔ asafoi ni Paulo yasara lɛ amli lɛ le akɛ Paulo ekɛŋ amɛ ni amɛfee nibii ni lɛ diɛŋtsɛ lɛ esumɔɔɔ akɛ efeɔ lɛ kɔkɔɔkɔ. Paulo jie bulɛ kpo etsɔɔ enanemɛi héyelilɔi lɛ, ni no ha amɛná bulɛ amɛha lɛ. Beni Paulo kɛɛ akɛ: “No hewɔ lɛ, miikpa nyɛ fai ni nyɛkasea mi” lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ mɛi babaoo jɛ amɛsuɔmɔ mli amɛkase lɛ yɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni efee lɛ hewɔ.—1 Kor. 4:16.

8. (a) Mɛni ji gbɛ ko ni he hiaa waa ni Yesu tsɔ nɔ ejie bulɛ kpo etsɔɔ ekaselɔi lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai baanyɛ akase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ ŋmɛnɛ?

8 Gbɛ kroko ni asafoŋ onukpa ko aaatsɔ nɔ ajie woo kpo atsɔɔ asafoŋbii lɛ ji ní etsɔɔ amɛ yiŋtoi ahewɔ ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ ko haa amɛ, loo nɔ hewɔ ni ekɛɛ amɛfee nɔ ko. Kɛ́ efee nakai lɛ, belɛ eekase Yesu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ koni amɛsɔle ni awo nitsulɔi agbɛ kɛba nikpamɔ lɛ mli lɛ, etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛfee nakai. Ekɛɛ akɛ: ‘Nikpamɔ lɛ fá moŋ, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ, nyɛkpaa nikpamɔ nuŋtsɔ lɛ fai, koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli!’ (Mat. 9:37, 38) Nakai nɔŋŋ beni ekɛɛ ekaselɔi lɛ ní ‘amɛsara’ lɛ, etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ. Ekɛɛ amɛ akɛ: ‘Ejaakɛ nyɛleee nɔ̃ ŋmɛlɛtswaa nɔ ni nyɛnuŋtsɔ lɛ baa.’ (Mat. 24:42) Bei pii lɛ, kɛ́ Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ amɛfee nɔ ko lɛ, etsɔɔ amɛ nɔ hewɔ ni esa akɛ amɛfee nakai. Etsɔ nɛkɛ gbɛ nɔ ejie bulɛ kɛ woo kpo etsɔɔ amɛ. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji kɛha Kristofoi asafoŋ onukpai akɛ amɛaakase!

Jiemɔ Bulɛ Kpo Otsɔɔ Yehowa Asafo lɛ kɛ Asafo lɛ Gbɛtsɔɔmɔi

9. Kɛ́ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ jeŋ muu fɛɛ Kristofoi asafo lɛ kɛ enajiaŋdamɔlɔi lɛ, belɛ namɔ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ? Tsɔɔmɔ mli.

9 Woo kpo ni wɔɔjie wɔtsɔɔ Yehowa lɛ hu biɔ ni wɔjie woo kpo wɔtsɔɔ jeŋ muu fɛɛ Kristofoi asafo lɛ kɛ enajiaŋdamɔlɔi lɛ. Kɛ́ wɔkɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ kɛhaa lɛ tsu nii lɛ, belɛ wɔmiijie bulɛ kpo wɔmiitsɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ. Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, bɔfo Yohane na akɛ ehe miihia ni ekã mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli ni amɛjieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ nɔkwɛlɔi ni ahala amɛ lɛ. (Nyɛkanea 3 Yohane 9-11.) Yohane wiemɔi lɛ tsɔɔ akɛ jeee akɛ mɛi nɛɛ ebuuu nɔkwɛlɔi lɛ pɛ kɛkɛ, shi moŋ amɛjieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ amɛnitsɔɔmɔi kɛ gbɛtsɔɔmɔi hu. Miishɛɛ sane ji akɛ Kristofoi babaoo efeee nakai. Beni bɔfoi lɛ yɔɔ wala mli lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ asafoŋbii lɛ jie woo kpo amɛtsɔɔ nɔkwɛlɔi lɛ.—Filip. 2:12.

10, 11. Jɛɛ Ŋmalɛ lɛ mli otsɔɔ nɔ hewɔ ni eja gbɛ ákɛ akɛ hegbɛ aaawo mɛi komɛi adɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli.

10 Mɛi komɛi susuɔ akɛ akɛni Yesu kɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ “nyɛ fɛɛ lɛ, nyɛmimɛi ji nyɛ” hewɔ lɛ, esaaa ákɛ akɛ hegbɛi woɔ mɛi komɛi adɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. (Mat. 23:8) Shi nɔkwɛmɔnii babaoo yɛ Hebri kɛ Hela Ŋmalɛi lɛ fɛɛ amli ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kɛ hegbɛi wo hii komɛi adɛŋ. Blema Hebribii lɛ ateŋ blematsɛmɛi lɛ, kojolɔi lɛ, kɛ maŋtsɛmɛi lɛ ahe saji haa wɔnaa faŋŋ akɛ Yehowa tsɔɔ adesai ni ji enajiaŋdamɔlɔi anɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ haa. Yehowa gbalaa maŋbii lɛ atoi kɛ́ amɛjieee bulɛ kpo amɛtsɔɔɔ mɛi ni ehala lɛ.—2 Maŋ. 1:2-17; 2:19, 23, 24.

11 Nakai nɔŋŋ hu Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ kpɛlɛ hegbɛ ni bɔfoi lɛ yɔɔ lɛ nɔ. (Bɔf. 2:42) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Paulo kɛ gbɛtsɔɔmɔ ha enyɛmimɛi lɛ. (1 Kor. 16:1; 1 Tes. 4:2) Ni kɛlɛ, lɛ diɛŋtsɛ hu ejɛ suɔmɔ mli eba ehe shi eha mɛi ni aŋɔ amɛ ato enɔ lɛ. (Bɔf. 15:22; Gal. 2:9, 10) Eji anɔkwale akɛ Paulo ná mɛi ni akɛ hegbɛ ewo amɛdɛŋ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ahe jwɛŋmɔ ni ja.

12. Mɛɛ nibii enyɔ wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii ni tsɔɔ hegbɛ ni akɛwoɔ mɛi adɛŋ lɛ mli?

12 Wɔkaseɔ nibii enyɔ yɛ sane nɛɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, eja yɛ Ŋmalɛ naa akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ aaatsɔ e-Nɔyeli Kuu lɛ nɔ ehole asafoŋ onukpai, ní ehala hii krokomɛi hu eto asafoŋ onukpai lɛ anɔ. (Mat. 24:45-47; 1 Pet. 5:1-3) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ ní asafoŋ onukpai lɛ fata he lɛ ajie bulɛ kpo atsɔɔ mɛi ni aŋɔto wɔ nɔ lɛ. Belɛ, mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔɔtsɔ wɔwo mɛi ni aŋɔto wɔ nɔ yɛ jeŋ muu fɛɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ?

Jiemɔ Bulɛ Kpo Otsɔɔ Nɔkwɛlɔi Gbɛfalɔi

13. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ Kristofoi asafo lɛ najiaŋdamɔlɔi yɛ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ?

13 Paulo kɛɛ akɛ: “Anyɛmimɛi, wɔmiikpa nyɛ fai akɛ nyɛle mɛi ni tsuɔ nii yɛ nyɛteŋ ni amɛyeɔ nyɛnɔ onukpai yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli ni amɛwieɔ amɛtsɔɔ nyɛ lɛ, ni nyɛbua amɛ naakpa diɛŋtsɛ yɛ suɔmɔ mli, yɛ amɛnitsumɔ lɛ hewɔ. Nyɛhia shi yɛ hejɔlɛ mli yɛ nyɛteŋ.” (1 Tes. 5:12, 13) Eji anɔkwale akɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi fata “mɛi ni tsuɔ nii” waa lɛ ahe. No hewɔ lɛ, nyɛhaa ‘wɔbua amɛ naakpa diɛŋtsɛ.’ Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔfee nakai ji ni wɔjɛ wɔtsui muu fɛɛ mli wɔkɛ ŋaawoo kɛ hewalɛwoo ni amɛkɛhaa wɔ lɛ atsu nii. Kɛ́ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi nɛɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni jɛ tsulɔ anɔkwafo kuu lɛ ŋɔɔ lɛ ha wɔ lɛ, “nilee ni jɛ ŋwɛi” lɛ baatsirɛ wɔ koni ‘wɔbo toi.’—Yak. 3:17.

14. Mɛni asafoŋbii lɛ feɔ kɛtsɔɔ akɛ amɛyɛ bulɛ waa kɛha nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi lɛ, ni mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

14 Shi kɛ́ akɛ gbɛtsɔɔmɔ ha wɔ akɛ wɔfee nɔ ko ní esoro no yɛ bɔ ni wɔfeɔ lɛ wɔhaa lɛ he hu? Bei komɛi lɛ bulɛ kpo ni wɔɔjie lɛ baabi ni wɔkwa susumɔ ni ahiɛ akɛ, “Wɔ lɛ, jeee nakai ji bɔ ni wɔfeɔ lɛ yɛ biɛ” loo, “Abaanyɛ akɛtsu nii yɛ hei krokomɛi shi ehiŋ haŋ wɔsafo lɛ.” Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ atsu nii. Kɛ́ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ asafo lɛ Yehowa nɔ ni, ni ákɛ Yesu ji asafo lɛ Yitso lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ atsu nii. Kɛ́ nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko kɛ gbɛtsɔɔmɔ hã asafo lɛ, ni asafoŋbii lɛ kɛ miishɛɛ kpɛlɛ nɔ, ni amɛkɛtsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛjɛ amɛtsui mli amɛjie bulɛ kpo. Bɔfo Paulo jie nyɛmimɛi ni yɔɔ Korinto lɛ ayi yɛ bulɛ mli ni amɛjɛ amɛbo gbɛtsɔɔmɔ ni Tito ni ji asafoŋ onukpa ni atsu kɛtee amɛŋɔɔ lɛ kɛha amɛ lɛ toi lɛ hewɔ. (2 Kor. 7:13-16) Ŋmɛnɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ suɔmɔ mli ni wɔjɛɔ wɔkɛ gbɛtsɔɔmɔ ni nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi kɛhaa wɔ lɛ tsuɔ nii lɛ fata nibii ni haa wɔnáa miishɛɛ waa yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ ahe.—Nyɛkanea 2 Korintobii 13:11.

“Nyɛwoa Mɛi Fɛɛ”

15. Mɛɛ gbɛ̀i komɛi anɔ wɔtsɔɔ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ wɔnanemɛi héyelilɔi lɛ?

15 Paulo ŋma akɛ: “Kaafámɔ onukpa ko, shi moŋ owie otsɔ̃ɔ lɛ akɛ tsɛ; oblahii hu akɛ nyɛmimɛi; yei onukpai lɛ akɛ nyɛmɛi; oblayei lɛ hu akɛ nyɛmimɛi yei yɛ hetsemɔ fɛɛ mli. Yei okulafoi ni ji okulafoi lɛɛlɛŋ lɛ wó amɛ.” (1 Tim. 5:1-3) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ ŋaa ni wɔwo mɛi fɛɛ ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ. Shi kɛ́ naagba ko yɛ okɛ nyɛmi ko teŋ hu? Ani obaaha no atsĩ onaa ni okatsu ogbɛnaanii akɛ ojie bulɛ kpo otsɔɔ onyɛmi Kristofonyo lɛ he nii? Aloo obaakwɛ sui kpakpai ni nakai Nyɔŋmɔ tsulɔ lɛ yɔɔ lɛ koni no aha otsake bɔ ni okɛ lɛ yeɔ ohaa lɛ? Esa akɛ mɛi ni yɔɔ sɔɔmɔ hegbɛ lɛ titri aná amɛnyɛmimɛi lɛ ahe jwɛŋmɔ ni ja ní ‘amɛkaye asafoku lɛ nɔ nuŋtsɔmɛi asane’ kɔkɔɔkɔ. (1 Pet. 5:3) Yɛ anɔkwale mli lɛ, wɔyɛ hegbɛi babaoo ni wɔɔtsɔ nɔ wɔkɛ woo ahahaa wɔhe yɛ Kristofoi asafo lɛ mli, ni ayɔseɔ Kristofoi asafo nɛɛ kɛtsɔ suɔmɔ ni yɔɔ emli bii lɛ ateŋ lɛ nɔ.—Nyɛkanea Yohane 13:34, 35.

16, 17. (a) Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ shi jeee mɛi pɛ ni wɔshiɛɔ wɔtsɔɔ amɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔwo mɛi fɛɛ’?

16 Shi jeee mɛi ni yɔɔ Kristofoi asafo lɛ mli pɛ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ. Paulo ŋma eyaha Kristofoi ni hi shi yɛ ebeaŋ lɛ akɛ: “Akɛ nɔ ni wɔyɔɔ dekã hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔfea mɛi fɛɛ ejurɔ.” (Gal. 6:10) Eji anɔkwale akɛ, ebaanyɛ efee nɔ ni wa akɛ wɔkɛ nakai shishitoo mla lɛ aaatsu nii kɛ́ mɔ ko ni wɔkɛ lɛ tsuɔ nii loo wɔkɛ lɛ yaa skul lɛ kɛ wɔ yeee jogbaŋŋ. Yɛ shihilɛi ni tamɔ nɛkɛ mli lɛ, esa akɛ wɔkai wiemɔi nɛɛ: “Kaawo otsui la yɛ efɔŋfeelɔi ahe.” (Lala 37:1) Kɛ́ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ tsu nii lɛ, ebaaye ebua wɔ koni wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ wɔ lɛ po. Nakai nɔŋŋ hu kɛ́ wɔmiishiɛ lɛ, heshibaa jwɛŋmɔ ní wɔɔná lɛ baaye abua wɔ ni wɔkɛ mɛi fɛɛ aye yɛ ‘mlijɔlɛ kɛ bulɛ’ mli. (1 Pet. 3:15) Wɔhesaamɔ kɛ atade ni wɔwoɔ lɛ po baanyɛ atsɔɔ akɛ wɔwoɔ mɛi ni wɔshiɛɔ wɔhaa amɛ lɛ.

17 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ wɔkɛ wɔnanemɛi héyelilɔi lɛ miishãra jio, wɔkɛ mɛi ni bɛ asafo lɛ mli lɛ miishãra jio lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ wɔkɛ ŋaawoo nɛɛ atsu nii: “Nyɛwoa mɛi fɛɛ; nyɛsumɔa nyɛnyɛmimɛi; nyɛshea Nyɔŋmɔ gbeyei; nyɛwoa maŋtsɛ.”—1 Pet. 2:17.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ ojie bulɛ ní sa kpo otsɔɔ:

• Yehowa?

• Asafoŋ onukpai kɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi?

• Asafoŋbii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ?

• Mɛi ni oshiɛɔ otsɔɔ amɛ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Kristofoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ jie bulɛ kpo amɛtsɔɔ nɔyeli kuu lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Asafoŋ onukpai ni yɔɔ he fɛɛ he lɛ woɔ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi ní Nɔyeli Kuu lɛ ehala amɛ lɛ