Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa Hiŋmɛi Kã Wɔ He Yɛ Wɔhilɛkɛhamɔ Hewɔ

Yehowa Hiŋmɛi Kã Wɔ He Yɛ Wɔhilɛkɛhamɔ Hewɔ

Yehowa Hiŋmɛi Kã Wɔ He Yɛ Wɔhilɛkɛhamɔ Hewɔ

“[Yehowa] hiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.”—2 KRON. 16:9.

1. Mɛni hewɔ Yehowa pɛiɔ wɔ mli lɛ?

YEHOWA ji Tsɛ ni eye emuu. Ele bɔ ni wɔji jogbaŋŋ aahu akɛ ele ‘wɔyitseiaŋ jwɛŋmɔi’ po. (1 Kron. 28:9) Shi kɛlɛ, jeee tɔmɔi ni etaoɔ yɛ wɔhe lɛ hewɔ ekaa loo epɛiɔ wɔ mli ekwɛɔ lɛ. (Lala 11:4; 130:3) Yɛ no najiaŋ lɛ, eesumɔ ni ejɛ esuɔmɔ mli ebu wɔ he kɛjɛ nibii fɛɛ ni baanyɛ afite wekukpaa ni kã wɔ kɛ lɛ teŋ lɛ, loo nibii ni baanyɛ atsĩ wɔ gbɛ koni wɔkaná naanɔ wala lɛ ahe.—Lala 25:8-10, 12, 13.

2. Namɛi Yehowa jieɔ ehewalɛ lɛ kpo ehaa?

2 Yehowa ji ofe, ni enaa nɔ fɛɛ nɔ. Enɛ hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni enɔkwafoi lɛ aaatsɛ́ lɛ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ, ebaanyɛ ebo amɛ toi, ni ebaanyɛ eye ebua amɛ be mli ni amɛkɛ kaai kpeɔ lɛ. Wɔkaneɔ yɛ 2 Kronika 16:9 lɛ akɛ: “[Yehowa] hiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.” Kadimɔ akɛ Yehowa jieɔ ehewalɛ lɛ kpo ehaa etsuji ni sɔmɔɔ lɛ kɛ tsui ni hi kɛwula shi, ni ji tsui ni ja ni yɔɔ krɔŋŋ lɛ. Shi efeee nakai yɛ mɛi ni yeee anɔkwa loo amɛji osatofoi lɛ agbɛfaŋ.—Yosh. 7:1, 20, 21, 25; Abɛi 1:23-33.

Okɛ Nyɔŋmɔ Anyiɛ

3, 4. Mɛni ‘Nyɔŋmɔ ní akɛaanyiɛ’ lɛ tsɔɔ, ni mɛɛ Biblia mli nɔkwɛmɔnii haa wɔnuɔ enɛ shishi jogbaŋŋ?

3 Ewa kɛha mɛi babaoo akɛ amɛaakpɛlɛ nɔ akɛ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ baaha adesai kɛ lɛ anyiɛ yɛ mfonirifeemɔŋ. Ni kɛlɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔkɛ lɛ anyiɛ. Yɛ blema lɛ, Henok kɛ Noa fɛɛ “kɛ Nyɔŋmɔ nyiɛ.” (1 Mose 5:24; 6:9) Mose ‘mɔ mɔ ni anaaa lɛ lɛ mli tamɔ nɔ ni eena lɛ.’ (Heb. 11:27) Maŋtsɛ David jɛ heshibaa mli ekɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ nyiɛ. Ekɛɛ akɛ: “Ní [Yehowa] yɔɔ mininejurɔ nɔ nɛɛ, mididãŋ.”—Lala 16:8.

4 Eji anɔkwale akɛ, wɔnyɛŋ wɔmɔ Yehowa nine mli diɛŋtsɛ ni wɔkɛ lɛ anyiɛ. Shi wɔbaanyɛ wɔfee nakai yɛ mfonirifeemɔŋ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Lalatsɛ Asaf ŋma akɛ: “Mahi oŋɔɔ daa nɛɛ; ooomɔ mininejurɔ mli, okɛ oŋaawoo lɛ aaatsɔɔ mi gbɛ.” (Lala 73:23, 24) Kɛ́ wɔkɛ Yehowa ŋaawoo ni etsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ nɔ ekɛhaa wɔ lɛ tsu nii lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔ kɛ lɛ miinyiɛ.—Mat. 24:45; 2 Tim. 3:16.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa haa ehiŋmɛi hiɔ enɔkwafoi lɛ ahe tamɔ tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ, ni te esa akɛ wɔna Yehowa wɔha tɛŋŋ?

5 Akɛni Yehowa yɛ mɛi ni kɛ lɛ nyiɛɔ lɛ ahe miishɛɛ hewɔ lɛ, ehaa ehiŋmɛi hiɔ amɛhe, ekwɛɔ amɛ, ebuɔ amɛhe, ni etsɔɔ amɛ nii, tamɔ bɔ ni tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ feɔ lɛ. Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Magbele ojwɛŋmɔ mli ni matsɔɔo gbɛ ni onyiɛ nɔ; mawoo ŋaa, mihiŋmɛi kã ohe.” (Lala 32:8) Bi ohe akɛ: ‘Ani minaa mihe akɛ Yehowa emɔ minine mli kɛmiinyiɛ, ni miibo enilee lɛ toi, ni mile akɛ ehiŋmɛi kã mihe yɛ suɔmɔ hewɔ? Ani le ni mile akɛ eyɛ mimasɛi lɛ náa misusumɔi, miwiemɔi, kɛ minifeemɔi anɔ hewalɛ? Ni kɛ́ mitɔ̃ lɛ, ani minaa Yehowa akɛ ejeee Nyɔŋmɔ ni sane wa ní tseee ehiɛ ehaaa mɔ, shi moŋ akɛ eji Tsɛ ni dɔɔ mɔ he, ní naa mɔ mɔbɔ, ní sumɔɔ akɛ eye ebua mɛi ni etsake amɛtsui lɛ koni amɛku amɛsɛɛ kɛba eŋɔɔ ekoŋŋ?’—Lala 51:19.

6. Mɛni Yehowa baanyɛ afee ní fɔlɔi ni ji adesai nyɛŋ afee?

6 Bei komɛi lɛ, dani wɔɔkɔ gbɛ fɔŋ ko po lɛ, Yehowa tsɔɔ hiɛ ebɔɔ wɔ kɔkɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ ebaana akɛ wɔtsui ní nyɛɔ eyeɔ kutumpɔo lɛ eje shishi eeshwe nibii fɔji. (Yer. 17:9) Kɛ́ ebalɛ nakai lɛ, Yehowa baanyɛ atsu saji ahe nii oya nɔŋŋ fe fɔlɔi ni ji adesai, ejaakɛ “ehiŋmɛii” nyɛɔ enaa nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli tɔŋŋ, ni ekaa wɔsusumɔi ekwɛɔ. (Lala 11:4; 139:4; Yer. 17:10) Susumɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ tsu sane ko ni ba Baruk, ni ji gbalɔ Yeremia woloŋmalɔ kɛ enaanyo ni bɛŋkɛ lɛ kpaakpa lɛ shihilɛ mli lɛ he nii eha lɛ he okwɛ.

Nyɔŋmɔ Batsɔ Tsɛ Kpakpa Kɛha Baruk

7, 8. (a) Namɔ ji Baruk, ni ekolɛ mɛɛ nibii ni esaaa bɔi shihemɔ yɛ etsui mli? (b) Mɛɛ gbɔ nɔ Yehowa kɛ Baruk ye tamɔ bɔ ni tsɛ kɛ ebi yeɔ lɛ?

7 Baruk ji woloŋmalɔ ni he esa jogbaŋŋ, ni efata Yeremia he kɛjaje Yehowa kojomɔ shɛɛ saji lɛ amɛtsɔɔ Yuda—ni enɛ batsɔ nitsumɔ ko ni wa. (Yer. 1:18, 19) Yɛ be ko mli lɛ, Baruk ni ekolɛ ejɛ weku ni ehe gbɛi waa mli lɛ bɔi “nii wuji” ataomɔ eha ehe. Ekolɛ eha hiɛnyam taomɔ loo shwelɛ kɛha heloonaa nibii bɔi shihemɔ yɛ ejwɛŋmɔ mli. Bɔ fɛɛ bɔ ni sane lɛ ji lɛ, Yehowa na akɛ susumɔ ni yeɔ awui nɛɛ miihe shi yɛ Baruk tsui mli. Yehowa tsu sane lɛ he nii oya nɔŋŋ, ni etsɔ Yeremia nɔ ekɛɛ Baruk akɛ: “Okɛɛ akɛ: Miiha mihe kpóo, ejaakɛ Yehowa eŋɔ awerɛho efata minɔnaa lɛ he! Etɔ mi kɛ ŋtsɔidɔɔmɔ, ni mináaa hejɔɔmɔ!” No sɛɛ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛɛ lɛ akɛ: “Nii wuji otaoɔ oha ohe? Kaatao!”—Yer. 45:1-5.

8 Eyɛ mli akɛ Yehowa fee shiŋŋ moŋ, shi ekɛ Baruk ye tamɔ tsɛ kɛ ebi, ni jeee kɛ mlifu. Ekã shi faŋŋ akɛ, Nyɔŋmɔ yɔse akɛ nibii ni Baruk shweɔ lɛ etsɔɔɔ akɛ ehiɛ tsui fɔŋ. Yehowa le hu akɛ eshwɛ fioo ni abaakpata Yerusalem kɛ Yuda hiɛ, ni esumɔɔɔ akɛ Baruk nane atɔ̃tɔ̃ yɛ nakai jaramɔ be lɛ mli. No hewɔ lɛ, bɔni afee ni Nyɔŋmɔ aha etsulɔ lɛ hiɛ ahi ehe nɔ lɛ, ekai lɛ akɛ ‘E-kɛ efɔŋ baaba heloo fiaa nɔ,’ ni akɛ kɛ́ Baruk fee enii yɛ nilee mli lɛ, eyi baaná wala. (Yer. 45:5) Yɛ kukufoo mli lɛ, Nyɔŋmɔ miikɛɛ akɛ: ‘Baruk, kwɛmɔ jogbaŋŋ. Ohiɛ ahi nɔ ni etsɛŋ ni ebaaba Yuda kɛ Yerusalem nɔ lɛ nɔ. Bo mi toi ní oyi aná wala! Mabu ohe.’ Ekã shi faŋŋ akɛ Yehowa wiemɔi lɛ ta Baruk tsuiŋ, ejaakɛ etsake esusumɔ, ni afii 17 sɛɛ beni akpata Yerusalem hiɛ lɛ, abaa eyi.

9. Te obaaha saji ni abi yɛ kuku nɛɛ mli lɛ ahetoo oha tɛŋŋ?

9 Beni ojwɛŋɔ Baruk sane lɛ nɔ lɛ, susumɔ sanebimɔi kɛ ŋmalɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ ahe: Mɛni oyɔseɔ yɛ Yehowa he yɛ bɔ ni ekɛ Baruk ye eha kɛ bɔ ni ekɛ etsuji yeɔ ehaa lɛ mli? (Nyɛkanea Hebribii 12:9.) Akɛni wɔyɛ jaramɔ bei amli hewɔ lɛ, mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ ŋaa ni Nyɔŋmɔ wo Baruk lɛ, kɛ bɔ ni Baruk bo toi eha lɛ mli? (Nyɛkanea Luka 21:34-36.) Taakɛ Yeremia fee lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi asafoŋ onukpai baanyɛ akase bɔ ni Yehowa dɔɔ E-tsuji lɛ ahe lɛ?—Nyɛkanea Galatabii 6:1.

Bi lɛ Jie Suɔmɔ ni Etsɛ lɛ Yɔɔ lɛ Kpo

10. Mɛɛ gbɛ nɔ awaje Yesu jogbaŋŋ koni enyɛ etsu egbɛhe akɛ Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ he nii?

10 Dani Yesu aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ Yehowa tsɔɔ egbalɔi kɛ etsuji anɔkwafoi krokomɛi anɔ ejieɔ esuɔmɔ kpo etsɔɔ ewebii lɛ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ, efeɔ nakai kɛtsɔɔ Yesu Kristo ni ji Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ nɔ. (Efe. 1:22, 23) No hewɔ lɛ, awie Yesu he yɛ Kpojiemɔ wolo lɛ mli akɛ toobi ni yɔɔ “hiŋmɛii kpawo ni ji Nyɔŋmɔ mumɔi kpawo lɛ ni atsu kɛtee shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ lɛ.” (Kpoj. 5:6) Hɛɛ, akɛni Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eyi Yesu obɔ hewɔ lɛ, Yesu yɛ sɛɛyoomɔ kɛwula shi. Lɛ hu enaa nɔ ni yɔɔ wɔtsui mli, ni wɔnyɛŋ wɔŋɔ nɔ ko kwraa wɔtee lɛ.

11. Mɛɛ gbɛfaŋnɔ he nii Kristo tsuɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ bɔ ni ekɛ wɔ yeɔ haa lɛ tamɔ e-Tsɛ lɛ nɔŋŋ?

11 Shi taakɛ Yehowa ji lɛ, Yesu hu tamɔɔɔ polisifonyo ko ni yɔɔ ŋwɛi ní miikpa wɔ shi. Ehiŋmɛi hiɔ wɔhe tamɔ bɔ ni tsɛ ko ni yɔɔ suɔmɔ haa ehiŋmɛi hiɔ ebii ahe lɛ. Yesu sablai lɛ ateŋ ekome, ni ji “Naanɔ Tsɛ” lɛ haa wɔleɔ nɔ ni ebaatsu koni eha mɛi fɛɛ ni heɔ enɔ amɛyeɔ lɛ aná naanɔ wala lɛ. (Yes. 9:5) Kɛfata he lɛ, akɛni Kristo ji Kristofoi asafo lɛ Yitso hewɔ lɛ, ebaanyɛ etsirɛ Kristofoi ni edara yɛ mumɔŋ ni yɔɔ he miishɛɛ lɛ, titri lɛ asafoŋ onukpai lɛ koni amɛshɛje mɛi ni ehao lɛ amii loo amɛwo amɛ ŋaa.—1 Tes. 5:14; 2 Tim. 4:1, 2.

12. (a) Mɛni woji ni aŋmala ayaha asafoi kpawo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ haa onaa yɛ Yesu he? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpai lɛ jieɔ suɔmɔ ni Kristo yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ asafoku lɛ kpo?

12 Woji ni Kristo ha aŋmala ayaha asafoi kpawo ni yɔɔ Asia Bibioo lɛ mli onukpai lɛ haa wɔnaa akɛ esumɔɔ tooku lɛ naakpa. (Kpoj. 2:1–3:22) Yesu tsɔɔ yɛ nakai woji lɛ amli akɛ ele nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ yɛ asafo fɛɛ asafo mli, ni ákɛ esusuɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ahe waa. Enɛ kɔɔ wɔhe waa ŋmɛnɛ po fe mɛi ni hi shi yɛ blema lɛ, ejaakɛ ninaai ni yɔɔ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ miiba mli yɛ “Nuŋtsɔ lɛ Gbi lɛ” nɔ. * (Kpoj. 1:10) Bei pii lɛ Kristo tsɔɔ asafoŋ onukpai ní sɔmɔɔ akɛ tookwɛlɔi yɛ asafo lɛ mli lɛ anɔ ejie esuɔmɔ lɛ kpo. Ebaanyɛ etsirɛ “nikeenii ha gbɔmɛi” nɛɛ koni amɛshɛje mɛi amii, amɛwo mɛi hewalɛ loo ŋaa. (Efe. 4:8; Bɔf. 20:28; nyɛkanea Yesaia 32:1, 2.) Ani onaa mɔdɛŋ ni onukpai lɛ bɔɔ kɛtsuɔ enɛɛmɛi lɛ akɛ nɔ ko ni tsɔɔ akɛ Kristo susuɔ ohe?

Yelikɛbuamɔ yɛ Be ni Sa Mli

13-15. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ ekolɛ Nyɔŋmɔ baatsɔ eha wɔsɔlemɔi ahetoo? Tsĩi nɔkwɛmɔnii komɛi atã.

13 Ani osɔle waa obi yelikɛbuamɔ pɛŋ, ni no sɛɛ lɛ Nyɔŋmɔ ha Kristofonyo ko ni eda yɛ mumɔŋ basara bo ni ewo bo hewalɛ? (Yak. 5:14-16) Aloo ekolɛ oná osɔlemɔ lɛ hetoo kɛtsɔ wiemɔ ko ní aha yɛ Kristofoi akpeei ashishi loo sane ko ní okane yɛ asafo lɛ wolo ko mli lɛ nɔ. Bei pii lɛ, Yehowa tsɔɔ gbɛ̀i nɛɛ anɔ ehaa wɔsɔlemɔi ahetoo. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni asafoŋ onukpa ko ha wiemɔ ko egbe naa lɛ, nyɛmi yoo ko ni aye lɛ sane ni ejaaa kwraa yɛ otsii ni tsɔ hiɛ lɛ amli lɛ tsi ebɛŋkɛ lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni nyɛmi yoo lɛ aaawie enaagba lɛ he nyanyaanya lɛ, ewie akɛ ehiɛ esɔ ŋmalɛ mli otii komɛi ni je kpo yɛ wiemɔ lɛ mli lɛ waa. Nakai otii lɛ kɔɔ nɔ ni eba enɔ lɛ he, ni nomɛi ha emii shɛ ehe naakpa. Ená miishɛɛ waa akɛ etee kpee nakai gbi lɛ!

14 Susumɔ hii etɛ komɛi ni kase Biblia mli anɔkwale lɛ, ní batsɔmɔ shiɛlɔi ni abaptisiko amɛ beni amɛyɔɔ tsuŋwoo mli, ní ná yelikɛbuamɔ kɛtsɔ sɔlemɔ nɔ lɛ ahe okwɛ. Yɛ basabasafeemɔ ko ni tee nɔ yɛ tsuŋwoohe lɛ hewɔ lɛ, atsĩ gboklɛfoi fɛɛ ni yɔɔ jɛmɛ lɛ anaa yɛ nibii komɛi afeemɔ mli. Enɛ ha gboklɛfoi lɛ kpɛ amɛyiŋ akɛ amɛbaatse atua. Akɛni amɛmiitao ni ana akɛ amɛbuuu mlai ni awo lɛ hewɔ lɛ, amɛkpɛ amɛyiŋ akɛ enɔ jetsɛremɔ leebi kɛ́ amɛye nii amɛgbe naa lɛ, amɛkɛ plɛtei ni amɛkɛye nii lɛ haŋ dɔŋŋ. Agbɛnɛ lɛ shiɛlɔi etɛ ni abaptisiko amɛ lɛ eka tsei enyɔ ateŋ. Kɛ́ amɛfata he kɛtse atua lɛ, no baatsɔɔ akɛ amɛkɛ Yehowa ŋaawoo ni yɔɔ Romabii 13:1 lɛ tsuuu nii. Kɛ́ amɛfataaa he kɛtseee atua hu lɛ, no lɛ amɛbaana nɔ kɛjɛ gboklɛfoi krokomɛi ni mli efu lɛ adɛŋ.

15 Akɛni hii etɛ nɛɛ náaa hegbɛ amɛkɛ amɛhe agba sane hewɔ lɛ, amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ sɔle ebi nilee. Enɔ jetsɛremɔ leebi lɛ, amɛna akɛ amɛyi etɛ lɛ fɛɛ amɛkpɛ yiŋ kome too lɛ nɔŋŋ—ni ji akɛ amɛyeŋ nii leebi. Sɛɛ mli beni bulɔi lɛ ba koni amɛbahole plɛtei lɛ, amɛbanaaa eko yɛ hii etɛ lɛ adɛŋ. Amɛná miishɛɛ waa akɛ ‘sɔlemɔ Toibolɔ’ lɛ bo amɛ toi!—Lala 65:3.

Okɛ Hekɛnɔfɔɔ Akwɛ Wɔsɛɛ Be Gbɛ

16. Mɛɛ gbɛ nɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ haa anaa akɛ Yehowa susuɔ mɛi ni tamɔ gwaŋtɛŋi lɛ ahe?

16 Shiɛmɔ ni ashiɛɔ yɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ lɛ ji nɔ kroko ni tsɔɔ akɛ Yehowa susuɔ mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ ahe, ekɔɔɔ he eko he ni amɛ yɔɔ. (1 Mose 18:25) Bei pii lɛ, Yehowa tsɔɔ ŋwɛi bɔfoi lɛ anɔ ekudɔɔ etsuji kɛyaa mɛi ni tamɔ gwaŋtɛŋi lɛ aŋɔɔ—kɛ́ mɛi nɛɛ yɛ hei ni anako ashiɛ sanekpakpa lɛ yɛ jɛmɛ po. (Kpoj. 14:6, 7) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Nyɔŋmɔ tsɔ ŋwɛi bɔfo ko nɔ eha Filipo ni ji sanekpakpa shiɛlɔ ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ yanina Etiopia piafonyo ko, ni etsɔɔ lɛ Ŋmalɛi lɛ ashishi. Mɛni jɛ mli ba? Nuu lɛ kpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ, ni ebatsɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔ ni abaptisi lɛ. *Yoh. 10:14; Bɔf. 8:26-39.

17. Mɛni hewɔ esaaa akɛ wɔfeɔ yeyeeye fe nine yɛ wɔsɛɛ be he lɛ?

17 Be mli ni nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ bɛŋkɛɔ enaagbee lɛ, “kɔ̃ɔmɔi” ni agba afɔ̃ shi lɛ baakã he aya nɔ. (Mat. 24:8) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekolɛ nibii ajara baawa yɛ mɛi ayibɔ ni faa, nugbɔ ni enɛɛɛ, loo jarayeli mli naagbai ahewɔ. Nitsumɔ taomɔ baanyɛ afee nɔ ni wa waa, ni nitsumɔtsɛmɛi baanyɛ abi ni nitsulɔi kɛ ŋmɛlɛtswai babaoo atsu nii. Nɔ fɛɛ nɔ ni baaba lɛ, ehe ehiaaa ni mɛi fɛɛ ni kɛ Yehowa sɔɔmɔ yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ amɛshihilɛ mli ní amɛhaa ‘amɛhiŋmɛi nɔ tseɔ’ lɛ afee yeyeeye fe nine. Amɛle akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ amɛ ni ebaakwɛ amɛ. (Mat. 6:22-34) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ gbɛ nɔ ni Yehowa tsɔ ekwɛ Yeremia yɛ Yerusalem hiɛkpatamɔ be ní jaraa lɛ mli yɛ afi 607 D.Ŋ.B. lɛ he okwɛ.

18. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ema suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Yeremia lɛ nɔ mi beni awo Yerusalem he ká lɛ?

18 Beni Babilonbii lɛ wo Yerusalem he ká, ní eshwɛ fioo abaakpãta maŋ lɛ hiɛ lɛ, awo Yeremia tsuŋ yɛ Bulɔi lɛ Akpo lɛ nɔ. Te aaafee tɛŋŋ ená niyenii eye? Eji aŋmɛɛ ehe kulɛ, lɛ diɛŋtsɛ ebaayatao niyenii eye. Shi agbɛnɛ lɛ, mɛi ni ekɛyɔɔ jɛmɛ ní amɛteŋ mɛi babaoo nyɛɔ lɛ lɛ ji mɛi ni baaha lɛ niyenii! Ni kɛlɛ, Yeremia kɛ ehiɛ efɔ̃ɔɔ adesai anɔ, shi moŋ ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ ní wo shi akɛ ebaakwɛ lɛ lɛ nɔ. Ani Yehowa ye eshiwoo lɛ nɔ? Hɛɛ! Eha aŋɔ “aboloo subɔo” aha Yeremia gbi fɛɛ gbi “aahu kɛyashi beyinɔ ní aboloo lɛ fɛɛ tã yɛ maŋ lɛŋ.” (Yer. 37:21) Yɛ hɔmɔ, hela, kɛ gbele ni ba yɛ nakai beaŋ lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, Yeremia, Baruk, Ebed-Melek, kɛ mɛi krokomɛi ayi ná wala.—Yer. 38:2; 39:15-18.

19. Beni je naa ní je tsɛreɔ nɛɛ lɛ, mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa?

19 Hɛɛ, “Nuŋtsɔ [Yehowa] hiŋmɛii kã jalɔi ahe, ni eboɔ amɛfaikpamɔ toi.” (1 Pet. 3:12) Ani onáa miishɛɛ akɛ oŋwɛi Tsɛ lɛ hiŋmɛi kã ohe? Ani le ni ole akɛ ehiŋmɛi kã ohe yɛ ohilɛkɛhamɔ hewɔ lɛ haa onuɔ he akɛ oyɛ shweshweeshwe? Belɛ, tswaa ofai shi akɛ okɛ Nyɔŋmɔ baanyiɛ daa—ekɔɔɔ he eko nɔ ni baaba wɔsɛɛ. Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa hiŋmɛi baakã enɔkwafoi lɛ fɛɛ ahe daa, tamɔ bɔ ni tsɛ hiŋmɛi kãa ebii ahe lɛ.—Lala 32:8; nyɛkanea Yesaia 41:13.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 12 Eyɛ mli akɛ woji lɛ kɔɔ Kristo sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ ahe titri moŋ, shi ebaanyɛ ekɔ Nyɔŋmɔ tsuji fɛɛ ahe.

^ kk. 16 Nɔkwɛmɔnɔ kroko ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ kudɔɔ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ jeɔ kpo yɛ Bɔfoi lɛ Asaji 16:6-10 lɛ. Jɛmɛ tsɔɔ akɛ ‘mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsĩ’ Paulo kɛ enanemɛi lɛ ‘agbɛ’ koni amɛkashiɛ yɛ Asia kɛ Bitinia. Yɛ no najiaŋ lɛ, afɔ̃ nine atsɛ́ amɛ kɛtee Makedonia koni amɛyashiɛ yɛ jɛmɛ, ni aŋkroaŋkroi babaoo ni he jɔ bo sanekpakpa lɛ toi.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha ana akɛ ‘wɔkɛ Nyɔŋmɔ miinyiɛ’?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie suɔmɔ kpo etsɔɔ Baruk?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ni ji Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ jieɔ e-Tsɛ lɛ sui akpo?

• Mɛɛ gbɛ̀i anɔ wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ yɛ akɛ wɔkɛ wɔhiɛ fɔ̃ɔ Nyɔŋmɔ nɔ yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 9]

Taakɛ Yeremia dɔ Baruk he lɛ, Kristofoi asafoŋ onukpai ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kaseɔ bɔ ni Yehowa dɔɔ mɔ he lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Mɛɛ gbɛ nɔ ekolɛ Yehowa baatsɔ eye ebua wɔ yɛ be ni sa mli?