Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yehowa “Hiŋmɛii” Kaa Mɛi Fɛɛ

Yehowa “Hiŋmɛii” Kaa Mɛi Fɛɛ

Yehowa “Hiŋmɛii” Kaa Mɛi Fɛɛ

“[Yehowa] hiŋmɛii . . . miika gbɔmɛi abii.”—LALA 11:4.

1. Mɛɛ gbɔmɛi nɛkɛ wɔsumɔɔ akɛ wɔkɛ amɛ abɔ?

TE ONAA mɛi ni jɛɔ amɛtsuiŋ amɛsusuɔ ohe lɛ ohaa tɛŋŋ? Kɛ́ obi amɛ ní amɛtsɔɔ bɔ ni amɛnaa bo amɛhaa lɛ, amɛjɛɔ anɔkwayeli mli amɛhaa oleɔ bɔ ni oji. Kɛ́ yelikɛbuamɔ ko he miihia bo lɛ, amɛjɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛyeɔ amɛbuaa bo. Amɛjɛɔ suɔmɔ mli amɛwoɔ bo ŋaa kɛ́ amɛna akɛ ŋaawoo he miihia bo lɛ. (Lala 141:5; Gal. 6:1) Ani jeee mɛi ni tamɔ nɛkɛ osumɔɔ akɛ okɛbɔ? Nakai ji bɔ ni Yehowa kɛ e-Bi Yesu ji. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesa ko bɛ ni susuɔ ohe tamɔ amɛ, ni amɛhiɛ ohe jwɛŋmɔ kpakpa; amɛmiisumɔ ni amɛye amɛbua bo ‘koni omɔ anɔkwa wala lɛ mli.’—1 Tim. 6:19; Kpoj. 3:19.

2. Te Yehowa susuɔ etsuji lɛ ahe ehaa tɛŋŋ?

2 Lalatsɛ David tsɔɔ bɔ ni Yehowa jwɛŋɔ wɔ nɔ waa ehaa lɛ mli beni ekɛɛ akɛ: “[Yehowa] hiŋmɛii miikwɛ, ehiŋmɛii asɛɛ miika gbɔmɛi abii!” (Lala 11:4) Hɛɛ jeee na kɛkɛ Yehowa naa wɔ, shi ekaa loo epɛiɔ wɔ mli. David ŋma hu akɛ: “Okaa mitsui okwɛɔ, otaoɔ mimli nyɔɔŋ, . . . onaaa nɔ [fɔŋ] ko.” (Lala 17:3) Eyɛ faŋŋ akɛ David le akɛ Yehowa jwɛŋɔ ehe waa. Ele akɛ kɛ́ etee nɔ esusu nibii fɔji ahe loo ená tsui ni toɔ ŋaa fɔŋ lɛ, ebaadɔ Yehowa, ni E-naŋ ehe miishɛɛ. Ani ohe oyeɔ akɛ Yehowa yɛ diɛŋtsɛ taakɛ David hé eye lɛ?

Yehowa Naa Nɔ ni Yɔɔ Tsui Mli

3. Mɛni haa wɔnaa akɛ Yehowa nuɔ wɔfatɔɔi lɛ ashishi?

3 Bɔ ni wɔ ji diɛŋtsɛ yɛ wɔtsui mli lɛ ji nɔ ni Yehowa yɔɔ he miishɛɛ titri. (Lala 19:15; 26:2) Akɛni esumɔɔ wɔ hewɔ lɛ, ekɛ ejwɛŋmɔ emaaa wɔgbɔjɔmɔi bibii lɛ anɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Abraham ŋa Sara to ŋwɛi bɔfo ko ni etsake ehe etsɔ gbɔmɔ lɛ abla lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ bɔfo lɛ na akɛ gbeyeishemɔ kɛ hiɛgbele hewɔ efee nakai, ni no hewɔ lɛ ekã lɛ fioo kɛkɛ. (1 Mose 18:12-15) Beni Hiob ni hi shi yɛ blema lɛ bu “ehe jalɔ fe Nyɔŋmɔ” lɛ, Yehowa kãmaaa lɛ jɔɔmɔ ejaakɛ ele akɛ Satan eha ena nɔ̃ waa. (Hiob 32:2; 42:12) Nakai nɔŋŋ beni Zarefat yoo okulafo lɛ kɛ Elia wie ní edɔɔɔ elilɛi mli lɛ, Yehowa mli fuuu. Nyɔŋmɔ le akɛ yoo lɛ tsui ekumɔ yɛ ebi koome lɛ gbele lɛ hewɔ.—1 Maŋ. 17:8-24.

4, 5. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔ ejie mlihilɛ kpo yɛ bɔ ni ekɛ Abimelek ye eha lɛ mli?

4 Akɛni Yehowa kaa tsui ekwɛɔ hewɔ lɛ, enaa mli ehaa mɛi ni heee yeee lɛ po. Susumɔ bɔ ni ekɛ Abimelek, Filistibii amaŋ ni ji Gerar lɛ nɔ maŋtsɛ lɛ ye eha lɛ he okwɛ. Akɛni Abimelek leee akɛ Abraham ŋa ji Sara hewɔ lɛ, eŋɔ Sara koni ekɛ lɛ afee eŋa. Shi Abimelek nako ata ehe, ni Yehowa kɛɛ lɛ yɛ lamɔ mli akɛ: “Mi hu mile akɛ otsui muu okɛfee enɛ; ni mi hu mitsi onaa, ni okafee esha oshi mi; no hewɔ ni mihaaao hegbɛ akɛ ota ehe lɛ. No hewɔ lɛ agbɛnɛ ŋɔɔ nuu lɛ ŋa lɛ oha lɛ ekoŋŋ, shi gbalɔ ji lɛ, ni eeekpa fai ehao, ní oyi aná wala.”—1 Mose 20:1-7.

5 Yɛ anɔkwale mli lɛ, kulɛ Yehowa baanyɛ ekɛ Abimelek ní jáa wɔji lɛ aye kɛ joomɔ. Shi Nyɔŋmɔ na akɛ Abimelek ehiɛɛɛ jwɛŋmɔ gbonyo yɛ sane nɛɛ mli. Yehowa jɛ mlihilɛ mli esusu enɛ he, ni etsɔɔ maŋtsɛ lɛ bɔ ni eeefee ená eshaifaa ní ‘eyi aná wala.’ Ani jeee Nyɔŋmɔ ni tamɔ nɛkɛ osumɔɔ ni ojá?

6. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu kase e-Tsɛ lɛ?

6 Yesu kase e-Tsɛ lɛ kɛmɔ shi, ni ekɛ ejwɛŋmɔ ma sui kpakpai ni ekaselɔi lɛ yɔɔ lɛ nɔ, ni ekɛ amɛtɔmɔi ke amɛ faa. (Mar. 10:35-45; 14:66-72; Luka 22:31, 32; Yoh. 15:15) Yesu hi shi yɛ nɔ ni ewie yɛ Yohane 3:17 lɛ naa. Ekɛɛ yɛ jɛmɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ tsuuu ebi lɛ kɛbaaa je lɛ mli koni ebakojo je lɛ, shi moŋ koni atsɔ enɔ ahere je lɛ yiwala.” Hɛɛ, Yehowa kɛ Yesu sumɔɔ wɔ waa, ni amɛfeɔ nakai be fɛɛ be. Shwelɛ ni amɛyɔɔ akɛ wɔná wala lɛ maa enɛ nɔ mi. (Hiob 14:15) Suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ ni Yehowa yɔɔ lɛ haa wɔnaa nɔ hewɔ ni epɛiɔ wɔ mli, bɔ ni enaa wɔ ehaa, kɛ bɔ ni efeɔ enii yɛ nibii ni enaa akɛ wɔfeɔ lɛ ahe.—Nyɛkanea 1 Yohane 4:8, 19.

Suɔmɔ Haa Ehiŋmɛi Kãa Wɔhe

7. Mɛɛ jwɛŋmɔ Yehowa kɛkwɛɔ wɔ?

7 Belɛ, ebaafee nɔ ni ejaaa kwraa akɛ wɔɔsusu akɛ Yehowa tamɔ polisifonyo ko ni yɔɔ ŋwɛi ní miikpa wɔ shi akɛ ebaana akɛ wɔmiitɔ̃ lo, koni emɔ wɔ! Satan moŋ ji mɔ ni folɔɔ wɔnaa ní ekɛɔ akɛ ŋkomeŋfatsɛmɛi ji wɔ. (Kpoj. 12:10) Efolɔɔ wɔnaa po akɛ wɔhiɛɛɛ yiŋtoo ni ja be mli ni jeee nakai sane lɛ ji! (Hiob 1:9-11; 2:4, 5) Lalatsɛ lɛ ŋma yɛ Nyɔŋmɔ he akɛ: “Kɛji bo, Yehowa, okɛɛ ooodi nishaianii asɛɛ lɛ, kulɛ, Nuŋtsɔ, namɔ po aaanyɛ shi adamɔ?” (Lala 130:3) Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɔ ko mɔ ko bɛ ni aaanyɛ shi adamɔ! (Jaj. 7:20) Yɛ no najiaŋ lɛ, Yehowa naa wɔ mɔbɔ ni hiŋmɛi yɛ wɔ he tamɔ bɔ ni fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ buɔ ebii ahe koni oshara ko akashara amɛ lɛ. Bɔni afee ni wɔkaye wɔhe awui lɛ, bei pii lɛ Yehowa haa wɔleɔ wɔgbɔjɔmɔi, ni ehaa wɔleɔ hu akɛ wɔyeee emuu.—Lala 103:10-14; Mat. 26:41.

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ etsɔseɔ wɔ ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔ haa wɔ?

8 Nyɔŋmɔ tsɔɔ Ŋmalɛ lɛ kɛ mumɔŋ niyenii ni “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛhaa wɔ lɛ nɔ ekɛ gbɛtsɔɔmɔ haa wɔ ni etsɔseɔ wɔ, ni enɛ haa wɔnaa akɛ esumɔɔ wɔ. (Mat. 24:45; Heb. 12:5, 6) Yehowa tsɔɔ Kristofoi asafo lɛ kɛ emli ‘gbɔmɛi ateŋ nikeenii’ lɛ hu nɔ eyeɔ ebuaa wɔ. (Efe. 4:8) Kɛfata he lɛ, Yehowa kwɛɔ bɔ ni wɔkɛ tsɔsemɔ ni ejɛɔ suɔmɔ mli ekɛhaa wɔ lɛ tsuɔ nii wɔhaa, ni eyaa nɔ etaoɔ akɛ eye ebua wɔ. Lala 32:8 lɛ kɛɔ akɛ: “Magbele ojwɛŋmɔ mli ni matsɔɔo gbɛ ni onyiɛ nɔ; mawoo ŋaa, mihiŋmɛi kã ohe.” Belɛ, kwɛ bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔɔbo Yehowa toi gbo kɛ gbiɛnaa! Esa akɛ wɔba wɔhe shi wɔha lɛ, ní wɔna lɛ akɛ eji wɔ-Tsɔɔlɔ kɛ wɔ-Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ.—Nyɛkanea Mateo 18:4.

9. Mɛɛ sui esa akɛ wɔkwa, ni mɛni hewɔ?

9 Yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esaaa akɛ wɔhaa henɔwomɔ, hemɔkɛyeli ni abɛ, loo “esha shishiumɔ lɛ” wajeɔ wɔ. (Heb. 3:13; Yak. 4:6) Bei pii lɛ, kɛ́ susumɔi kɛ akɔnɔi gbohii hé shi yɛ mɔ ko tsui mli lɛ, no haa enáa sui nɛɛ. Ebaashɛ he ko po ni mɔ lɛ baakpoo Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni akɛhaa lɛ lɛ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, ekpiliŋɔ etsui ni ebatsɔɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔ—ni enɛ yɛ gbeyei pam! (Abɛi 1:22-31) Susumɔ nɔ ni Kain ni ji Adam kɛ Hawa kromɔbi lɛ fee lɛ he okwɛ.

Yehowa Naa Nɔ Fɛɛ Nɔ, ni Etsuɔ He Nii Pɛpɛɛpɛ

10. Mɛni hewɔ Yehowa kpoo Kain afɔleshaa lɛ, ni te Kain fee enii yɛ enɛ he eha tɛŋŋ?

10 Beni Kain kɛ Habel shã afɔle amɛha Yehowa lɛ, egbala ejwɛŋmɔ kɛtee nɔ ni yɔɔ amɛtsui mli lɛ nɔ shi jeee amɛnikeenii lɛ pɛ kɛkɛ. Enɛ hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kpɛlɛ afɔle ni Habel jɛ hemɔkɛyeli mli eshã lɛ nɔ, shi ekpoo Kain nɔ̃ ní jeee hemɔkɛyeli mli ejɛ eshã lɛ. (1 Mose 4:4, 5; Heb. 11:4) Yɛ nɔ najiaŋ ni Kain aaakase nii kɛjɛ sane nɛɛ mli ní etsake esubaŋ lɛ, emli fu enyɛmi lɛ.—1 Mose 4:6.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Kain tsɔ ejie tsui fɔŋ kpo, ni mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli?

11 Yehowa yoo akɛ subaŋ ni Kain jie lɛ kpo nɛɛ ehiii, ni ejɛ mlihilɛ mli ekɛ lɛ wie, ni eha ele akɛ kɛ́ efee ekpakpa lɛ ehiɛ baaba nyam. Dɔlɛ sane ji akɛ Kain kpoo ŋaa ní e-Bɔlɔ lɛ wo lɛ lɛ ni egbe enyɛmi lɛ. Nyɔŋmɔ bi Kain akɛ: “Nɛgbɛ onyɛmi Habel yɔɔ?” Wiemɔ ni Kain fɔ̃ eha Nyɔŋmɔ lɛ tsɔɔ akɛ ehiɛ tsui fɔŋ. Ekɛ mlifu ha lɛ hetoo akɛ: “Mileee; minyɛmi lɛ kwɛlɔ ji mi lo?” (1 Mose 4:7-9) Eji anɔkwale akɛ, tsui baanyɛ ayi tɔ kɛ kutumpɔo, ni ebaanyɛ eha mɔ akpoo Nyɔŋmɔ ŋaawoo! (Yer. 17:9) No hewɔ lɛ nyɛhaa wɔkasea nii kɛjɛa saji ni tamɔ nɛkɛ mli ni wɔhe afee oya kɛkpoo susumɔi kɛ akɔnɔi fɔji. (Nyɛkanea Yakobo 1:14, 15.) Kɛ́ ajɛ Ŋmalɛ lɛ mli awo wɔ ŋaa lɛ, nyɛhaa wɔkpɛlɛa nɔ, ní wɔbu lɛ akɛ eji suɔmɔ ni Yehowa miijie lɛ kpo kɛmiitsɔɔ wɔ.

Aŋɔɔɔ Esha ko Ateee Lɛ

12. Te Yehowa kɛ efɔŋfeelɔi yeɔ ehaa tɛŋŋ?

12 Mɛi komɛi nuɔ he akɛ kɛ́ amɛfee esha ni mɔ ko enaaa amɛ lɛ, no lɛ amɛye amɛhe. (Lala 19:13) Esha ko bɛ ni eji teemɔŋ esha yɛ Yehowa hiɛ. “Ateee bɔɔ nɔ ko yɛ ehiɛ, shi nibii fɛɛ yɛ faŋŋ ni agbele nɔ yɛ lɛ mɔ ni wɔkɛyɔɔ sane lɛ hiŋmɛiiaŋ.” (Heb. 4:13) Yehowa ji Kojolɔ ni kaa wɔtsuiaŋ susumɔi ekwɛɔ, ni bɔ ni etsuɔ efɔŋfeemɔ he nii ehaa lɛ tsɔɔ akɛ eyeɔ jalɛsane. Eji “Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ní toɔ tsui, ní mɔbɔnalɛ kɛ anɔkwale fá pii.” Ehaaa mɛi ni ‘kwaa amɛfeɔ esha’ loo amɛtsɔ̃ɔ ŋaa fɔŋ ní amɛtsakeee amɛtsui lɛ ‘aŋɔ amɛhe amɛye kwraa.’ (2 Mose 34:6, 7; Heb. 10:26) Bɔ ni Yehowa kɛ Akan kɛ agbɛnɛ hu Anania kɛ Safira ye eha lɛ maa enɛ nɔ mi.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ susumɔ ni ejaaa ha Akan fee efɔŋ?

13 Akan gbo Nyɔŋmɔ famɔ lɛ nɔ toi ní eŋɔ haanii lɛ eko kɛjɛ Yeriko maŋ lɛŋ ebato ebuu lɛŋ, ni eeenyɛ efee akɛ eweku lɛ le he nɔ ko. Beni aná ale esha ni Akan efee lɛ, ewiemɔ tsɔɔ akɛ ele akɛ hiɛdɔɔ yɛ nɔ ni efee lɛ he, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Mifee esha mishi Yehowa.” (Yosh. 7:20) Taakɛ Kain fee lɛ, Akan ná tsui fɔŋ. Shi hiɛkɔ̃ɔ ji nɔ titri ni ha Akan fee nakai, ni no ha eyeee anɔkwa lɛ. Akɛni haanii ní aná kɛjɛ Yeriko lɛ ji Yehowa nɔ̃ hewɔ lɛ, Akan ju Nyɔŋmɔ, ni enɛ ha agbe ekɛ eweku lɛ.—Yosh. 7:25.

14, 15. Mɛni hewɔ Anania kɛ Safira sa kojomɔ ni Nyɔŋmɔ kɛba amɛnɔ lɛ, ni mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ mli?

14 Anania kɛ eŋa Safira ji mra be mli Kristofoi asafo ni hi Yerusalem lɛ mli bii. Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ sɛɛ lɛ, ato fotro ko, ni ajɛɔ mli akɛkwɛɔ mɛi ni jɛ maŋ sɛɛ shɔŋŋ ní amɛbatsɔmɔ Kristofoi shi amɛkã he amɛyɔɔ Yerusalem lɛ. Mɛi jɛɔ amɛsuɔmɔ mli amɛtsuɔ onia kɛwoɔ fotro nɛɛ mli. Anania hɔ̃ɔ shikpɔŋ ko, ni ekɛ shika lɛ fã bake koni akɛwo fotro lɛ mli. Shi ekwa efee tamɔ nɔ ni shikpɔŋ ni eyahɔ̃ɔ lɛ yinii lɛ fɛɛ ekɛba lɛ, ni eŋa le sane nɛɛ mli. Ekã shi faŋŋ akɛ, gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ miitao ni awo amɛhiɛ nyam waa yɛ asafo lɛ mli. Shi amɛye kutumpɔo. Yehowa tsɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ eha bɔfo Petro le ojotswaa nɛɛ, ni Petro bi Anania etɔmɔ lɛ he sane. Amrɔ nɔŋŋ ni Anania gbee shi, ni egbo. No sɛɛ etsɛɛɛ tsɔ ni Safira hu gbo.—Bɔf. 5:1-11.

15 Anania kɛ Safira eyajeee shihilɛ nɛɛ mli trukaa. Amɛkpaŋ ni amɛto abla koni amɛkɛlaka bɔfoi lɛ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, ‘amɛmale amɛtsɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ.’ Bɔ ni Yehowa tsu sane lɛ he nii eha lɛ haa wɔnaa faŋŋ akɛ, eŋmɛɛɛ osatofeemɔ gbɛ yɛ asafo lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, “Nyɔŋmɔ hiɛkalɔ lɛ dɛŋ gbeemɔ yɛ gbeyei pam”!—Heb. 10:31.

Ye Anɔkwa Be Fɛɛ Be

16. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Satan tsɔɔ ebɔɔ mɔdɛŋ koni eha Nyɔŋmɔ webii lɛ akafee nɔ ni ja? (b) Mɛɛ gbɛ̀i Abonsam kɛtsuɔ nii koni eha mɛi ni yɔɔ nyɛkutso lɛ mli lɛ afee nɔ ni ejaaa?

16 Satan miibɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni eeenyɛ koni wɔkafee nɔ ni ja bɔni afee ni Yehowa akpoo wɔ. (Kpoj. 12:12, 17) Jeŋ ni mli eyi obɔ kɛ ajwamaŋbɔɔ kɛ awuiyeli nɛɛ jieɔ Abonsam yiŋtoi fɔji lɛ akpo faŋŋ. Amrɔ nɛɛ ewaaa kwraa akɛ mɔ nine aaashɛ bɔlɛnamɔ he mfonirii kɛ sinii anɔ yɛ kɔmpiutai kɛ ilɛtrɔnik tsɔji krokomɛi anɔ. Nyɛkahaa wɔŋmɛa gbɛ kɔkɔɔkɔ ni Satan ŋaatsɔi lɛ miidu wɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nyɛhaa wɔfea tamɔ lalatsɛ David, mɔ ni ŋma akɛ: “Maba mijeŋ nilee mli yɛ gbɛ ni ja nɔ. . . . Mikɛ tsui ni eye emuu aaanyiɛ yɛ miwe lɛ.”—Lala 101:2.

17. (a) Mɛni hewɔ Yehowa jieɔ eshai ní afeɔ kɛteɔ lɛ akpo lɛ? (b) Mɛni esa akɛ efee wɔfaishitswaa?

17 Ŋmɛnɛ, Yehowa tsɔɔɔ naakpɛɛ gbɛ nɔ ejieee esha ni hiɛdɔɔ yɔɔ he kɛ osatofeemɔ kpo tamɔ bɔ ni efee yɛ bei komɛi amli yɛ blema lɛ. Ni kɛlɛ, enaa nɔ fɛɛ nɔ ni yaa nɔ, ni yɛ be ni sa mli lɛ etsɔɔ gbɛ̀i srɔtoi anɔ ejieɔ nibii ni afee kɛtee lɛ akpo faŋŋ. Paulo kɛɛ akɛ: “Mɛi komɛi ahe eshai jeɔ kpo tsutsu ni amɛnyiɛɔ amɛhiɛ ekɛ amɛ yaa kojomɔ mli, shi mɛi komɛi anɔ̃ hu nyiɛɔ amɛsɛɛ.” (1 Tim. 5:24) Suɔmɔ ji nɔ̃ titri ni haa Yehowa jieɔ efɔŋ ni mɛi feɔ lɛ akpo. Esumɔɔ asafo lɛ, ni esumɔɔɔ akɛ muji ahi mli. Kɛfata he lɛ, ejieɔ mɔbɔnalɛ kpo etsɔɔ mɛi ni efee esha shi amɛshwa amɛhe lɛɛlɛŋ lɛ. (Abɛi 28:13) No hewɔ lɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ waa ni wɔha wɔtsui ahi kɛwula shi yɛ Yehowa hiɛ daa, ni wɔkpoo efɔŋfeemɔi fɛɛ.

Ná Tsui ni Hi Kɛwula Shi Daa

18. Mɛɛ jwɛŋmɔ Maŋtsɛ David sumɔɔ akɛ ebi lɛ aná yɛ Nyɔŋmɔ he?

18 Maŋtsɛ David kɛɛ ebi Salomo akɛ: “Lé otsɛ Nyɔŋmɔ lɛ, ní osɔmɔ lɛ kɛ otsui muu lɛ fɛɛ kɛ osusuma suɔmɔ naa! Ejaakɛ Yehowa taoɔ tsuii fɛɛ amli, ni ele yitseiaŋ jwɛŋmɔi fɛɛ.” (1 Kron. 28:9) Jeee Nyɔŋmɔ nɔ pɛ kɛkɛ David sumɔɔ akɛ ebi lɛ ahé aye. Eesumɔ ni Salomo hiɛ asɔ suɔmɔ kpele ni Yehowa yɔɔ kɛha E-tsuji lɛ. Ani bo hu ohiɛ sɔɔ suɔmɔ kpele ni Yehowa yɔɔ kɛha etsuji lɛ?

19, 20. Taakɛ Lala 19:8-12 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni ye kɛbua David ni etsi ebɛŋkɛ Yehowa, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase David?

19 Yehowa le akɛ adesai ni hiɛ tsui kpakpa lɛ baatsi amɛbɛŋkɛ lɛ, ni esui kpakpai lɛ ahe nilee ni amɛaaná lɛ baaha amɛná ehe miishɛɛ. No hewɔ lɛ, Yehowa miisumɔ ni wɔle lɛ, ní wɔle esui kpakpai lɛ. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee enɛ? Kɛtsɔ e-Wiemɔ lɛ ní wɔɔkase kɛ ejɔɔmɔi ni wɔɔná yɛ wɔshihilɛ mli lɛ nɔ.—Abɛi 10:22; Yoh. 14:9.

20 Ani okaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa gbi, ni osɔleɔ ni eye ebua bo koni okɛ nɔ ni okane lɛ atsu nii? Ani onaa akɛ sɛɛnamɔ yɛ Biblia mli shishitoo mlai ni okɛaatsu nii lɛ he? (Nyɛkanea Lala 19:8-12.) Kɛ́ nakai ni lɛ, no lɛ hemɔkɛyeli ni oyɔɔ yɛ Yehowa mli kɛ suɔmɔ ni oyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli baaya nɔ awa. Ni lɛ hu ebaatsi ebɛŋkɛ bo kpaakpa tamɔ nɔ ni emɔ onine mli kɛmiinyiɛ. (Yes. 42:6; Yak. 4:8) Hɛɛ, Yehowa baajie suɔmɔ kpo etsɔɔ bo kɛtsɔ jɔɔmɔ ni eeejɔɔ bo, ni ebaaha ohi emasɛi daa beni onyiɛ gbɛ fintɔ̃ɔ ni kɛ mɔ yaa wala mli lɛ nɔ lɛ.—Lala 91:1, 2; Mat. 7:13, 14.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ Yehowa hiŋmɛi hiɔ wɔ he lɛ?

• Mɛni ha mɛi komɛi batsɔmɔ Nyɔŋmɔ henyɛlɔi lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha ana akɛ wɔheɔ wɔyeɔ akɛ Yehowa yɛ diɛŋtsɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha wɔtsui ahi kɛwula shi yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ daa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 4]

Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa hiŋmɛi hiɔ wɔ he tamɔ bɔ ni fɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ feɔ lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ nɔ ni ba Anania nɔ lɛ mli?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 6]

Mɛni baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔkɛ tsui ni hi kɛwula shi asɔmɔ Yehowa?