Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ye Obua Amɛ Ni Amɛku Amɛ Sɛɛ Oya Nɔŋŋ!

Ye Obua Amɛ Ni Amɛku Amɛ Sɛɛ Oya Nɔŋŋ!

Ye Obua Amɛ Ni Amɛku Amɛ Sɛɛ Oya Nɔŋŋ!

“Namɔ ŋɔɔ wɔɔtee? Bo oyɔɔ naanɔ wala wiemɔi lɛ.”—YOH. 6:68.

1. Beni Yesu kaselɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoo lɛ lɛ, mɛni Petro kɛɛ?

BE KO lɛ, Yesu Kristo kaselɔi lɛ ateŋ mɛi babaoo ní kpoo etsɔɔmɔi lɛ ateŋ ekome lɛ kpa esɛɛ nyiɛmɔ. Ebi ebɔfoi lɛ akɛ: “Ani nyɛ hu nyɛmiisumɔ akɛ nyɛaatee?” Petro to he eha lɛ akɛ: “Nuŋtsɔ, namɔ ŋɔɔ wɔɔtee? Bo oyɔɔ naanɔ wala wiemɔi lɛ.” (Yoh. 6:51-69) He ko he ko bɛ ni amɛbaaya. “Naanɔ wala wiemɔi” bɛ Yuda jamɔ lɛ mli, ni ekã shi faŋŋ akɛ nakai nɔŋŋ hu ŋmɛnɛ lɛ, “naanɔ wala wiemɔi” bɛ Babilon Kpeteŋkple lɛ, ni ji apasa jamɔi fɛɛ ni yɔɔ je lɛŋ lɛ mli. “Ŋmɛlɛtswaa ni” mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli shi amɛmiisumɔ ni amɛsa Yehowa hiɛ lɛ ‘kɛaate shi kɛaajɛ wɔ mli’ ní amɛku amɛ sɛɛ kɛba tooku lɛ mli “lɛ eshɛ.”—Rom. 13:11.

2. Kɛ́ shiɛlɔ ko ná ele sane ko ni esa akɛ onukpai lɛ ata shi yɛ he loo teemɔŋ sane ko lɛ, mɛni esa akɛ efee?

2 Yehowa tsɔɔ akɛ esusuɔ Israel tooi ni elaaje lɛ ahe. (Nyɛkanea Ezekiel 34:15, 16.) Nakai nɔŋŋ hu asafoŋ onukpai lɛ miisumɔ ni amɛye amɛbua tooi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ, ejaakɛ eji amɛsɔ̃. Kɛ́ amɛto gbɛjianɔ koni shiɛlɔ ko kɛ mɔ ko ni ekpa shiɛmɔyaa ní miisumɔ ni aye abua lɛ lɛ akase nii lɛ, mɛni esa akɛ shiɛlɔ lɛ afee kɛ́ ená ele akɛ mɔ lɛ efee esha ko ni hiɛdɔɔ yɔɔ he? Yɛ nɔ najiaŋ ni shiɛlɔ lɛ aaawo mɔ lɛ ŋaa yɛ saji ni esa akɛ onukpai lɛ ata shi yɛ he lɛ ahe, loo ekɛ mɔ lɛ aaawie teemɔŋ saji ni hiɛdɔɔ yɔɔ he lɛ ahe lɛ, esa akɛ ekɛɛ lɛ ni eyana onukpai lɛ. Kɛ́ mɔ lɛ eyanaaa onukpai lɛ, no lɛ esa akɛ shiɛlɔ lɛ diɛŋtsɛ awó onukpai lɛ atoi nɔ.—3 Mose 5:1; Gal. 6:1.

3. Te nuu ni yɔɔ tooi 100 lɛ fee enii eha tɛŋŋ beni ena etoo ni elaaje lɛ?

3 Yɛ nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ mli lɛ, awie Yesu abɛbua ni kɔɔ nuu ko ni yɔɔ tooi 100 lɛ he lɛ he. Beni tooi lɛ ateŋ ekome du gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ, eshi 99 lɛ ni eyatao nɔ ni edu gbɛ lɛ. Beni eyana lɛ lɛ, ená miishɛɛ naakpa! (Luka 15:4-7) Nakai nɔŋŋ wɔ hu wɔnáa miishɛɛ kɛ́ Nyɔŋmɔ too ko ni du gbɛ lɛ ku esɛɛ kɛba tooku lɛ mli lɛ. Kɛ́ mɔ ko kpa shiɛmɔyaa lɛ, suɔmɔ tsirɛɔ onukpai lɛ kɛ nyɛmimɛi krokomɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ koni amɛyasara lɛ. Amɛmiisumɔ ni mɔ lɛ aku esɛɛ kɛba tooku lɛ mli ekoŋŋ koni ená Nyɔŋmɔ sɛɛfimɔ, hebuu, kɛ ejɔɔmɔ. (5 Mose 33:27; Lala 91:14; Abɛi 10:22) Kɛ́ amɛná hegbɛ akɛ amɛye amɛbua mɔ ko lɛ, mɛni amɛbaanyɛ amɛfee?

4. Mɛni Galatabii 6:2, 5 lɛ haa wɔyɔseɔ?

4 Amɛbaanyɛ amɛwo mɔ lɛ hewalɛ koni eku esɛɛ kɛba asafo lɛ mli kɛtsɔ mlihilɛ mli ni amɛaajɛ amɛha ele akɛ Yehowa sumɔɔ E-tooi lɛ, ni ebiii babaoo kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔtsu lɛ nɔ. Nɔ ni fata enɛɛmɛi ahe ji Ŋmalɛ lɛ kasemɔ, Kristofoi akpeei baa, kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ shiɛmɔ. Ebaafee nɔ ni hi ákɛ akɛ lɛ aaakane Galatabii 6:2, 5 lɛ, ni aha ele akɛ Kristofoi baanyɛ akpeekpee amɛhe kɛtere amɛjatsui, shi yɛ Nyɔŋmɔ jamɔ gbɛfaŋ lɛ, “mɔ fɛɛ mɔ aaatere lɛ diɛŋtsɛ ejatsu.” Mɔ ko nyɛŋ aye Nyɔŋmɔ anɔkwa aha wɔ.

Ani “Yeyeeyefeemɔ yɛ Wala Nɛɛ Mli Nibii Ahe” Eha Amɛ Du Gbɛ?

5, 6. (a) Mɛni hewɔ kɛ́ nanemɛi héyelilɔi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ miiwie lɛ, ehe miihia ni wɔbo amɛtoi jogbaŋŋ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ oye obua mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ ni amɛna akɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ni amɛkɛkpa bɔɔ lɛ he bako sɛɛnamɔ kɛhako amɛ lɛ?

5 Kɛ́ nanemɛi héyelilɔi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ miifɔse amɛtsuiiaŋ susumɔi amɛmiishwie shi lɛ, ehe miihia ni asafoŋ onukpai lɛ kɛ shiɛlɔi krokomɛi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ abo amɛ toi jogbaŋŋ bɔni afee ni amɛnyɛ amɛyoo gbɛ nɔ ni amɛaatsɔ amɛye amɛbua mɛi nɛɛ. Ŋɔɔ lɛ akɛ oji asafoŋ onukpa ni oyasara gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ní “yeyeeyefeemɔ yɛ wala nɛɛ mli nibii ahe” lɛ eha amɛdu gbɛ ni amɛkpa asafoŋ kpeei baa lɛ. (Luka 21:34, Ga Biblia hee lɛ) Ekolɛ shika he naagbai loo sɔ̃i babaoo ni ebajwere amɛnɔ yɛ weku lɛ mli lɛ eha amɛkɛ amɛhe wooo Kristofoi anifeemɔi amli dɔŋŋ. Ekolɛ amɛbaanu he akɛ nakai feemɔ baaha amɛwo amɛtsui fioo, shi esa akɛ oha amɛle akɛ amɛhe ni amɛtse lɛ yeŋ ebuaŋ amɛ. (Nyɛkanea Abɛi 18:1.) Obaanyɛ otsɔ ŋaa gbɛ nɔ obi amɛ akɛ: “Kɛjɛ beni nyɛkpa asafoŋ kpeei baa nɛɛ, ani nyɛyɛ miishɛɛ fe tsutsu lɛ? Ani nyɛweku shihilɛ lɛ ehi fe tsutsu lɛ? Ani Yehowa he nyamɔ lɛ kã he eji nyɛhewalɛ?”—Neh. 8:10.

6 Sanebimɔi nɛɛ ahe ni mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ aaasusu lɛ baaye abua amɛ ní amɛna akɛ akɛni amɛkɛ asafo lɛ ekpa bɔɔ hewɔ lɛ, wekukpãa ni kã amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ mli egbɔjɔ ni amɛnáaa miishɛɛ tamɔ tsutsu lɛ. (Mat. 5:3; Heb. 10:24, 25) Obaanyɛ oye obua amɛ hu ni amɛyɔse akɛ sanekpakpa lɛ ni amɛshiɛɛɛ lɛ eha amɛnáaa miishɛɛ. (Mat. 28:19, 20) Belɛ, mɛni ji gbɛ ni nilee yɔɔ mli ni esa akɛ amɛkɔ?

7. Mɛni wɔbaanyɛ wɔwo mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ hewalɛ ni amɛfee?

7 Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛhiɛ ahia nyɛhe nɔ, koni fufeemɔ kɛ dãatɔɔ kɛ daaŋ-ŋmaa he haomɔi akahe nyɛtsuii . . . No hewɔ lɛ nyɛsaraa be fɛɛ be ní nyɛsɔlea, koni nyɛnyɛ nii ni baaba nɛɛ fɛɛ mli nyɛje.” (Luka 21:34-36) Abaanyɛ awo mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli ní miisumɔ ni amɛná miishɛɛ ni amɛyɔɔ tsutsu ko lɛ hewalɛ koni amɛsɔle amɛbi mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ yelikɛbuamɔ, ní amɛtsu nibii ni amɛsɔleɔ amɛbiɔ lɛ ahe nii.—Luka 11:13.

Ani Mɔ ko Ewo Amɛ Najiaŋ?

8, 9. Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpa ko baanyɛ atsɔ ekɛ mɔ ko ni nɔ ko ewo enajiaŋ lɛ asusu saji ahe?

8 Akɛni adesai yeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ wɔkɛ wɔhe kpãaa gbee ni enɛ baanyɛ atɔ̃tɔ̃ mɔ ko nane. Mɛi komɛi anaji etɔ̃tɔ̃ akɛni mɔ ko ni abuɔ lɛ waa yɛ asafo lɛ mli lɛ eyabaaa ejeŋ jogbaŋŋ lɛ hewɔ. Kɛ́ enɛ hewɔ mɔ ko ekpa shiɛmɔyaa lɛ, asafoŋ onukpa ni etee mɔ lɛ ŋɔɔ lɛ baanyɛ aha efee faŋŋ akɛ Yehowa wooo mɔ ko mɔ ko najiaŋ. Enɛ hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ mɔ ko kɛ Nyɔŋmɔ kɛ E-webii afo tako mli? Yɛ no najiaŋ lɛ, ani esaaa akɛ mɔ lɛ yaa nɔ esɔmɔɔ Nyɔŋmɔ, ní ená nɔmimaa akɛ “shikpɔŋ fɛɛ nɔ kojolɔ lɛ” le nɔ ni tee nɔ lɛ, ni ebaatsu saji ahe nii yɛ gbɛ ni ja nɔ? (1 Mose 18:25; Kol. 3:23-25) Kɛ́ mɔ ko tɛ ni egbee shi lɛ, eyaaa nɔ ekãaa jɛi, shi ebaabɔ mɔdɛŋ akɛ ete shi.

9 Bɔni afee ni asafoŋ onukpa lɛ aye abua mɔ lɛ ni eku esɛɛ lɛ, ebaanyɛ eha ele akɛ mɛi pii naa akɛ kɛ́ nɔ̃ ko wo amɛnajiaŋ ni be shwie mli lɛ, nakai nɔ̃ lɛ bafeɔ tamɔ nɔ ni he ehiaaa dɔŋŋ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, ekolɛ nɔ ni wo amɛnajiaŋ lɛ sɛɛ efo. Kɛ́ akã mɔ ko, ni no wo enajiaŋ lɛ, no lɛ nɔ hewɔ ni akã lɛ lɛ nɔ ní eeejwɛŋ jogbaŋŋ lɛ baanyɛ aye abua lɛ ní emu sane naa akɛ kɛ hooo lɛ esa kãmɔ ko kɛ̃, ni akɛ kulɛ esaaa ni ehaa tsɔsemɔ lɛ woɔ enajiaŋ.—Lala 119:165; Heb. 12:5-13.

Ani Tsɔɔmɔ ko Ji Nɔ ni Eha Amɛdu Gbɛ Lɛ?

10, 11. Kɛ́ aaye aabua mɔ ko ni nuuu Biblia mli tsɔɔmɔ ko shishi lɛ, mɛɛ saji abaanyɛ akɛ lɛ asusu he?

10 Mɛi komɛi eshi Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli akɛni amɛkɛ Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔ ko kpãaa gbee lɛ hewɔ. Beni Nyɔŋmɔ jie Israelbii lɛ kɛjɛ nyɔŋyeli mli yɛ Mizraim lɛ, no sɛɛ lɛ, “amɛhiɛ kpa enitsumɔi lɛ anɔ, ni amɛmɛɛɛ eŋaawoo dɔŋŋ.” (Lala 106:13) Esa akɛ akai mɔ ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ akɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ kɛ mumɔŋ niyenii kpakpa miiha wɔ. (Mat. 24:45) No ji nɔ ni ha mɔ lɛ bale anɔkwale lɛ. No hewɔ lɛ, mɛni hewɔ esaaa ni etswaa efai shi akɛ ebaanyiɛ anɔkwale lɛ mli ekoŋŋ?— 2 Yoh. 4.

11 Kɛ́ asafoŋ onukpai lɛ miiye amɛmiibua mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ, amɛbaanyɛ amɛkɛ amɛ asusu kaselɔi ni kwa Yesu akɛni amɛkpoo etsɔɔmɔi lɛ ateŋ ekome lɛ ahe. (Yoh. 6:53, 66) Akɛni amɛkɛ Kristo kɛ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ kpa bɔɔ hewɔ lɛ, wekukpãa ni kã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ fite, ni amɛnáaa miishɛɛ. Ani mɛi ni kɛ Kristofoi asafo lɛ ekpa bɔɔ lɛ náa mumɔŋ niyenii kpakpa kɛjɛɔ he kroko? Dabi, amɛnáaa eko kwraa!

Ani Efɔŋfeemɔ ko Ji Nɔ ni Eha Amɛdu Gbɛ Lɛ?

12, 13. Kɛ́ mɔ ko ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ efee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ atsɔ aye abua lɛ?

12 Mɛi komɛi kpaa shiɛmɔyaa kɛ asafoŋ kpeei baa akɛni amɛfee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ hewɔ. Ekolɛ amɛbaanu he akɛ kɛ́ amɛjaje esha ni amɛfee lɛ amɛtsɔɔ asafoŋ onukpai lɛ, abaashwie amɛ. Shi ashwieŋ amɛ kɛjɛŋ asafo lɛ mli kɛ́ amɛkpa nifeemɔ ni kɛ Ŋmalɛ lɛ kpãaa gbee lɛ ni amɛshwa amɛhe diɛŋtsɛ lɛ. (2 Kor. 7:10, 11) Yɛ no najiaŋ lɛ, abaahere amɛ atuu, ni onukpai lɛ kɛ mumɔŋ yelikɛbuamɔ ni he hiaa amɛ lɛ baaha amɛ.

13 Kɛ́ oji shiɛlɔ ni he esa, ni ato gbɛjianɔ ni oye obua mɔ ko ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ, mɛni esa akɛ ofee kɛ́ mɔ lɛ ha ole akɛ efee esha ni yɔɔ hiɛdɔɔ lɛ? Taakɛ atsĩ tã kɛtsɔ hiɛ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni bo diɛŋtsɛ oootsu sane lɛ he nii lɛ, wo lɛ hewalɛ ni eyabɔ onukpai lɛ. Kɛ́ emiii nɔ lɛ, no lɛ esa akɛ Yehowa gbɛi lɛ hetsemɔ kɛ asafo lɛ hilɛ-kɛhamɔ he miishɛɛ ni oyɔɔ lɛ aha okɛ Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ yɛ saji ni tamɔ nakai ahe lɛ atsu nii. (Nyɛkanea 3 Mose 5:1.) Onukpai lɛ le bɔ ni amɛaafee amɛye amɛbua mɔ fɛɛ mɔ ni miisumɔ ni eku esɛɛ ni ehi shi yɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nifeemɔ naa lɛ. Ekolɛ ehe baahia ni amɛjɛ suɔmɔ mli amɛtsɔse mɔ lɛ. (Heb. 12:7-11) Kɛ́ mɔ lɛ kpɛlɛ nɔ akɛ etɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ, ekpa nɔ fɔŋ lɛ feemɔ, ni eshwa ehe yɛ etsui mli lɛ, onukpai lɛ baaye amɛbua lɛ, ni Yehowa kɛ ehe esha lɛ baake lɛ.—Yes. 1:18; 55:7; Yak. 5:13-16.

Bi ko Sɛɛkuu Ha Aná Miishɛɛ

14. Gbaa Yesu abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ yɛ bo diɛŋtsɛ owiemɔ mli.

14 Kɛ́ ato gbɛjianɔ ni oye obua too ko ni edu gbɛ lɛ, obaanyɛ okɛ lɛ asusu Yesu abɛbua ni yɔɔ Luka 15:11-24 lɛ he. Yɛ nakai abɛbua lɛ mli lɛ, oblanyo fioo lɛ kɛ nyenyeŋtswibɔɔ yakpãta egboshinii lɛ ahiɛ. Sɛɛ mli lɛ, ahoshwibɔɔ shihilɛ ni eyɔɔ mli lɛ je etsine. Hɔmɔ ye lɛ, ehiɛ tse shĩa, ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaku esɛɛ eya etsɛ we lɛ! Beni enyiɛ shɔŋŋ kɛbaa beebe lɛ, etsɛ na lɛ, ni esha foi eho eyagbee ekuɛ nɔ, eshɔshɔɔ enaa, ni ená miishɛɛ naakpa. Kɛ́ mɔ ni edu gbɛ lɛ jwɛŋ abɛbua nɛɛ nɔ lɛ, no baanyɛ akanya lɛ koni eku esɛɛ kɛba tooku lɛ mli. Akɛni etsɛŋ kwraa ni abaakpãta nibii agbɛjianɔtoo nɛɛ hiɛ hewɔ lɛ, esa akɛ mɔ lɛ ‘aku esɛɛ aba shĩa’ oya nɔŋŋ.

15. Mɛni hewɔ mɛi komɛi kplaŋɔ kɛjɛɔ asafo lɛ mli lɛ?

15 Mɛi ni kplaŋɔ kɛjɛɔ asafo lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii tamɔɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ. Yɛ mɛi komɛi agbɛfaŋ lɛ, kpalaŋmɔ lɛ baa lɛ fiofio, tamɔ bɔ ni lɛlɛ kpalaŋɔ fiofio lɛ. Amɛteŋ mɛi komɛi feɔ yeyeeye aahu akɛ amɛkuɔ amɛhiɛ amɛfɔ̃ɔ wekukpãa ni kã amɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ. Mɛi krokomɛi hu haa asafo lɛ mlinyo ko nifeemɔ tɔ̃tɔ̃ɔ amɛnane, loo amɛshiɔ asafo lɛ akɛni amɛkɛ Ŋmalɛ mli tsɔɔmɔ ko kpãaa gbee lɛ hewɔ. Mɛi fioo hu kplaŋɔ yɛ eshafeemɔ hewɔ. Ni kɛlɛ, ŋaawoi ni akɛha yɛ shihilɛi nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko he lɛ baanyɛ aha oye obua mɛi ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli yɛ yiŋtoi nɛɛ loo ekrokomɛi ahewɔ lɛ koni amɛku amɛsɛɛ dani efee nɔ ni ekpe sɛɛ tsɔ̃.

“Bi Nuu, Wɔmiihere Bo Atuu Kɛmiiba Shĩa!”

16-18. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ asafoŋ onukpa ko tsɔ eye ebua nyɛmi nuu ko ni kpa shiɛmɔyaa afii babaoo lɛ? (b) Mɛni hewɔ nyɛmi nuu lɛ kpa shiɛmɔyaa lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ atsɔ aye abua lɛ, ni te ahere lɛ yɛ asafo lɛ mli aha tɛŋŋ?

16 Asafoŋ onukpa ko kɛɛ akɛ: “Wɔsafoŋ onukpai akuu lɛ náa he miishɛɛ waa akɛ amɛaasara mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ. Misusu nyɛmi nuu ko ni mikɛ lɛ kase nii ní miye mibua lɛ ní ebale anɔkwale lɛ he. Ekpa shiɛmɔyaa aaafee afii 25, ni ekɛ shihilɛ ko ni mli wa waa miikpe, no hewɔ lɛ miha ele bɔ ni kɛ́ ekɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii lɛ, no baanyɛ aye abua lɛ. Be ko sɛɛ lɛ, ebɔi Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ baa, ni ekpɛlɛ koni akɛ lɛ akase Biblia lɛ bɔni afee ni no awaje efai shi ni etswa akɛ ebaaku esɛɛ eba tooku lɛ mli ekoŋŋ lɛ.”

17 Mɛni hewɔ nyɛmi nuu lɛ kpa shiɛmɔyaa lɛ? Ekɛɛ akɛ: “Mibɔi je lɛŋ nibii asɛɛtiumɔ waa moŋ fe mumɔŋ nibii. Kɛkɛ ni mifɔ̃ɔ nikasemɔ, shiɛmɔyaa, kɛ asafoŋ kpeei baa. Beni mihɛleɔ shi lɛ, mikɛ Kristofoi asafo lɛ ekpa bɔɔ. Shi suɔmɔ ni asafoŋ onukpa lɛ jie lɛ kpo etsɔɔ mi lɛ ye ebua mi ni miku misɛɛ miba.” Beni nyɛmi nuu lɛ kpɛlɛ ni akɛ lɛ akase Biblia lɛ, enaagbai lɛ anɔ gbɔ. Ekɛɛ akɛ, “Miyɔse akɛ nɔ ni shwɛɔ mi yɛ mishihilɛ mli ji suɔmɔ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛ esafo lɛ kɛhaa lɛ.”

18 Te ahere nyɛmi nuu nɛɛ yɛ asafo lɛ mli aha tɛŋŋ? Ekɛɛ akɛ: “Minu he akɛ mitamɔ bi nyenyeŋtswi ni Yesu Kristo wie ehe lɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nyɛmimɛi yei onukpai lɛ ateŋ mɔ kome ní ehi asafo lɛ mli afii 30 ni eho nɛ ní kã he ekɛ anɔkwayeli miisɔmɔ Yehowa lɛ kɛɛ mi akɛ, ‘Bi nuu, wɔmiihere bo atuu kɛmiiba shĩa!’ Enɛ ta mitsuiŋ waa. Minu he diɛŋtsɛ akɛ miba shĩa. Miida nakai asafoŋ onukpa lɛ kɛ asafo muu lɛ fɛɛ shi waa yɛ suɔmɔ, hedɔɔ, tsuishitoo, kɛ mɔhesusumɔ kpo ni amɛjie amɛtsɔɔ mi lɛ hewɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa kɛ naanyo gbɔmɔ lɛ ye ebua mi ni miku misɛɛ kɛba tooku lɛŋ.”

Wó Amɛ Hewalɛ ni Amɛku Amɛ Sɛɛ Oya Nɔŋŋ!

19, 20. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ owo mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ hewalɛ koni amɛku amɛ sɛɛ kɛba tooku lɛŋ amrɔ nɔŋŋ, ni te ooofee tɛŋŋ oha amɛle akɛ Nyɔŋmɔ biii babaoo kɛjɛɛɛ wɔdɛŋ fe bɔ ni wɔɔnyɛ wɔtsu?

19 Wɔyɛ naagbee gbii lɛ amli, ni etsɛŋ ni abaakpãta je nɛɛ hiɛ. No hewɔ lɛ, wo mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ hewalɛ ni amɛba Kristofoi akpeei. Wo amɛ hewalɛ ni amɛje shishi amrɔ nɔŋŋ. Ha amɛle akɛ Satan miibɔ mɔdɛŋ koni efite wekukpãa ni kã amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ní eha amɛsusu akɛ kɛ́ amɛkpa Nyɔŋmɔ jamɔ lɛ, amɛnaagbai lɛ asɛɛ baafo. Obaanyɛ oha amɛle akɛ ja amɛtsɔmɔ Yesu sɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi dani amɛbaanyɛ amɛná hejɔɔmɔ diɛŋtsɛ.—Nyɛkanea Mateo 11:28-30.

20 Kaimɔ mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ akɛ Nyɔŋmɔ miikpa gbɛ akɛ wɔtsu nɔ ni wɔbaanyɛ. Beni Lazaro nyɛmi yoo Maria fɔse mũ ni jara wa eshwie Yesu yiteŋ beni eshwɛ fioo ni Yesu baagbo lɛ, mɛi wie amɛshi lɛ, shi Yesu kɛɛ akɛ: “Nyɛfɔa lɛ hiɛmɔ; . . . Mɔ nɛ lɛ, nɔ ni enyɛ efee nɛ.” (Mar. 14:6-8) Yesu jie yoo okulafo ohiafo ní tsu onia fioo ko pɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ yi. Lɛ hu efee nɔ ni ebaanyɛ. (Luka 21:1-4) Wɔteŋ mɛi babaoo lɛ, wɔbaanyɛ wɔya Kristofoi akpeei ní wɔshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ. Yehowa baanyɛ aye abua mɛi ni ekpa shiɛmɔyaa amrɔ nɛɛ lɛ ateŋ mɛi pii koni amɛnyɛ amɛfee nakai nɔŋŋ.

21, 22. Mɛɛ nɔmimaa obaanyɛ oha mɛi ni kpaleɔ kɛbaa Yehowa ŋɔɔ lɛ aná?

21 Kɛ́ too ko ni edu gbɛ kɛjɛ tooku lɛ mli lɛ miishe gbeyei akɛ ekɛ enyɛmimɛi lɛ aaakpe ekoŋŋ lɛ, obaanyɛ okai lɛ miishɛɛ ni aná beni bi nyenyeŋtswi lɛ ku esɛɛ eba shĩa lɛ. Nakai nɔŋŋ wɔnáa miishɛɛ waa kɛ́ mɛi ni edu gbɛ lɛ ku amɛ sɛɛ kɛba lɛ. Wo amɛ hewalɛ ni amɛte shi amɛwo Abonsam ni amɛtsi amɛbɛŋkɛ Nyɔŋmɔ amrɔ nɔŋŋ.—Yak. 4:7, 8.

22 Mɛi ni kpaleɔ kɛbaa Yehowa ŋɔɔ lɛ baanyɛ akpa gbɛ ákɛ akɛ miishɛɛ baahere amɛ atuu. (Yaafo 3:40) Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ niiashikpamɔi ni amɛná yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli be ko ni eho lɛ ha amɛná miishɛɛ kpele. Mɛi ni kuɔ amɛ sɛɛ kɛbaa tooku lɛ mli oya nɔŋŋ lɛ baaná jɔɔmɔi pii wɔsɛɛ!

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ oye obua Kristofonyo ko ní awo enajiaŋ ní no eha ekpa shiɛmɔyaa lɛ?

• Mɛɛ saji abaanyɛ akɛ mɔ ko ni eyanuuu tsɔɔmɔ ko shishi ní no eha edu gbɛ kɛjɛ Nyɔŋmɔ tooku lɛ mli lɛ asusu he?

• Mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ otsɔ oye obua mɔ ko ni miishashao shi akɛ eeeku esɛɛ kɛba asafo lɛ mli lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ 13]

Kɛ́ naanyo héyelilɔ ko ni ekpa shiɛmɔyaa lɛ miiwie lɛ, ehe miihia ni obo lɛ toi jogbaŋŋ

[Mfoniri ni yɔɔ 15]

Kɛ́ mɛi ni edu gbɛ lɛ jwɛŋ Yesu abɛbua ni kɔɔ bi nyenyeŋtswi lɛ he lɛ nɔ lɛ, ebaanyɛ ekanya amɛteŋ mɛi komɛi koni amɛku amɛsɛɛ kɛba tooku lɛ mli