Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ohiɛ Asɔ Yesu Gbɛhe Ni Yɔɔ Srɔto Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Lɛ Lɛ

Ohiɛ Asɔ Yesu Gbɛhe Ni Yɔɔ Srɔto Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Lɛ Lɛ

Ohiɛ Asɔ Yesu Gbɛhe Ni Yɔɔ Srɔto Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Lɛ Lɛ

“Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ.”—YOH. 14:6.

1, 2. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná he miishɛɛ akɛ wɔɔsusu gbɛhe ni yɔɔ srɔto kwraa ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu lɛ he wɔkwɛ lɛ?

YƐ ADESAI ayinɔsane mli fɛɛ lɛ, mɛi babaoo ebɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaaha esoro amɛ yɛ mɛi krokomɛi ahe, shi amɛteŋ mɛi fioo pɛ enyɛ nakai amɛfee. Aŋkroaŋkroi fioo komɛi pɛ baanyɛ akɛɛ diɛŋtsɛ akɛ esoro amɛ yɛ gbɛ̀i pɔtɛɛi komɛi anɔ. Shi Yesu Kristo, ni ji Nyɔŋmɔ Bi lɛ yɛ srɔto yɛ gbɛ̀i pii anɔ.

2 Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná Yesu gbɛhe ni yɔɔ srɔto lɛ he miishɛɛ lɛ? Ejaakɛ nakai feemɔ kɛ wekukpãa ni kã wɔ kɛ wɔŋwɛi Tsɛ Yehowa teŋ lɛ yɛ tsakpãa! Yesu kɛɛ akɛ: “Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ.” (Yoh. 14:6; 17:3) Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni esoro Yesu kwraa yɛ gbɛ̀i komɛi anɔ lɛ he wɔkwɛa. Nakai feemɔ baaha wɔhiɛ asɔ gbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ.

“Bi Koome Lɛ”

3, 4. (a) Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ Yesu gbɛhe akɛ Bi koome lɛ yɛ srɔto kwraa lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ gbɛfaŋnɔ ni Yesu ná yɛ adebɔɔ mli lɛ yɔɔ srɔto kwraa lɛ?

3 Satan tsɛ́ Yesu “Nyɔŋmɔ bi” beni ekaa lɛ lɛ, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, Yesu jeee Nyɔŋmɔ bi kɛkɛ. (Mat. 4:3, 6) Ŋmalɛ lɛ tsɛɔ Yesu yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “Nyɔŋmɔ bi koome lɛ.” (Yoh. 3:16, 18) Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “koome” lɛ shishi ji “no pɛ,” “eko tamɔɔɔ lɛ,” loo “eyɛ srɔto kwraa.” Yehowa yɛ bii akpekpei ohai abɔ yɛ ŋwɛi. Belɛ, mɛni hewɔ amɛteŋ “eko tamɔɔɔ” Yesu lɛ?

4 Yesu yɛ srɔto kwraa ejaakɛ lɛ pɛ e-Tsɛ lɛ bɔ lɛ tɛ̃ɛ. Lɛ ji kromɔ-Bi. Yɛ anɔkwale mli lɛ, lɛ ji “bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ.” (Kol. 1:15) Lɛ ji “Nyɔŋmɔ nibɔɔ lɛ shishijee lɛ.” (Kpoj. 3:14) Bi koome lɛ ná gbɛfaŋnɔ ni yɔɔ srɔto kwraa hu yɛ adebɔɔ mli. Jeee lɛ ji Bɔlɔ lɛ. Shi Yehowa tsɔ enɔ ebɔ nibii krokomɛi fɛɛ. (Nyɛkanea Yohane 1:3.) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Wɔ lɛ, Nyɔŋmɔ kome pɛ wɔyɔɔ, tsɛ lɛ, mɔ mli ní nibii fɛɛ jɛ ní wɔyɔɔ wɔha lɛ lɛ, kɛ Nuŋtsɔ kome hu ni ji Yesu Kristo lɛ, mɔ nɔ ní nibii fɛɛ tsɔ kɛba ní wɔ hu wɔtsɔ enɔ lɛ.”—1 Kor. 8:6.

5. Mɛɛ gbɛ nɔ Ŋmalɛi lɛ haa wɔnaa akɛ Yesu yɛ srɔto kwraa?

5 Shi Yesu yɛ srɔto kwraa yɛ gbɛ̀i krokomɛi pii hu anɔ. Yɛ Ŋmalɛi lɛ amli lɛ, aha lɛ sablai babaoo ní haa wɔnaa gbɛhe ni yɔɔ srɔto kwraa ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ. Agbɛnɛ lɛ, nyɛhaa wɔsusua sablai nɛɛ ateŋ enumɔ ni akɛha Yesu yɛ Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ahe wɔkwɛa. *

“Wiemɔ Lɛ”

6. Mɛni hewɔ atsɛɔ Yesu yɛ gbɛ ni ja nɔ akɛ “Wiemɔ lɛ”?

6 Nyɛkanea Yohane 1:14. Mɛni hewɔ atsɛɔ Yesu akɛ “Wiemɔ lɛ”? Sabla nɛɛ haa wɔnaa nitsumɔ ni Yehowa kɛwo edɛŋ kɛjɛ beni abɔ ŋwɛi bɔfoi kɛ adesai lɛ. Yehowa tsɔ e-Bi lɛ nɔ ekɛ saji kɛ gbɛtsɔɔmɔi ha ŋwɛi bɔfoi lɛ, ni etsɔ nakai Bi lɛ nɔŋŋ nɔ ekɛ shɛɛ saji ha adesai yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. Nɔ ni Yesu kɛɛ Yudafoi ni boɔ lɛ toi lɛ maa nɔ mi akɛ lɛ ji Wiemɔ lɛ, loo Nyɔŋmɔ Naawielɔ. Ekɛɛ amɛ akɛ: “Minitsɔɔmɔ lɛ, jeee minɔ̃ŋ, shi moŋ mɔ ni tsu mi lɛ nɔ̃ŋ. Kɛji mɔ ko miisumɔ akɛ efee esuɔmɔnaa nii lɛ, lɛ ebaayoo yɛ tsɔɔmɔ lɛ he akɛ Nyɔŋmɔ dɛŋ jɛ aloo mi diɛŋtsɛ miyiŋ mitoɔ miwieɔ.” (Yoh. 7:16, 17) Beni Yesu ku esɛɛ etee ŋwɛi ní awo ehiɛ nyam lɛ sɛɛ po lɛ, atee nɔ akɛ sabla ni ji “Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ” tsɛ́ lɛ.—Kpoj. 19:11, 13, 16.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase heshibaa ni Yesu kɛtsuɔ egbɛhe akɛ “Wiemɔ lɛ” lɛ he nii?

7 Susumɔ nɔ ni nakai sabla lɛ tsɔɔ lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ Yesu le nii fe Yehowa bɔɔ nii lɛ fɛɛ moŋ, shi ekɛ ehe efɔ̃ɔɔ lɛ diɛŋtsɛ enilee nɔ. Bɔ ni e-Tsɛ lɛ tsɔɔ lɛ lɛ, nakai ewieɔ. Egbalaaa mɛi ajwɛŋmɔ kɛbaaa lɛ diɛŋtsɛ enɔ, shi moŋ egbalaa jwɛŋmɔ kɛyaa Yehowa nɔ be fɛɛ be. (Yoh. 12:50) Ekã shi faŋŋ akɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni esa akɛ wɔkase nɛ! Wɔ hu aha wɔ hegbɛ ni nɔ bɛ akɛ “sanekpakpa shiɛlɔi ni shiɛɔ nii kpakpai.” (Rom. 10:15) Esa akɛ hiɛsɔɔ ni wɔyɔɔ kɛha heshibaa he nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu fee lɛ atsirɛ wɔ koni wɔkato wɔ diɛŋtsɛ wɔyiŋ wɔwie nɔ ko. Kɛ́ wɔmiijaje yiwalaheremɔ shɛɛ sane ni yɔɔ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ, ‘wɔjwɛŋŋ fe nɔ ni aŋma lɛ.’—1 Kor. 4:6.

“Amen Lɛ”

8, 9. (a) Mɛni ji wiemɔ “amen” lɛ shishi, ni mɛni hewɔ atsɛɔ Yesu akɛ “Amen lɛ”? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔ etsu egbɛhe akɛ “Amen lɛ” he nii?

8 Nyɛkanea Kpojiemɔ 3:14. Mɛni hewɔ atsɛɔ Yesu akɛ “Amen lɛ”? Hebri wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “amen” lɛ shishi ji “aba mli nakai,” loo “lɛɛlɛŋ.” Hebri wiemɔ ni aná nakai wiemɔ lɛ kɛjɛ mli lɛ shishi ji “anɔkwayeli.” Akɛ wiemɔ nɛɛ nɔŋŋ tsuɔ nii kɛ́ aawie Yehowa anɔkwayeli lɛ he. (5 Mose 7:9; Yes. 49:7) Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Yesu yɔɔ srɔto kɛ́ atsɛ́ lɛ akɛ “Amen lɛ”? Kadimɔ bɔ ni 2 Korintobii 1:19, 20 lɛ haa sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ: ‘Nyɔŋmɔ bi Yesu Kristo, mɔ ni ashiɛ ehe sane yɛ nyɛteŋ lɛ, ejeee hɛɛ kɛ dabi shikome, shi moŋ emli hɛɛ yɔɔ. Shi Nyɔŋmɔ shiwoi abɔ ni yɔɔ nɛɛ, emli hɛɛ lɛ yɔɔ ni emli nɔŋŋ amen lɛ yɔɔ, koni atsɔ wɔnɔ awo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam.’

9 Yesu ji “Amen lɛ” kɛha Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ fɛɛ. Bɔ ni ebahi shikpɔŋ lɛ nɔ ní efeee esha ní ekɛ ewala hu shã afɔle lɛ ma nɔ mi akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ fɛɛ baaba mli, ni no nɔŋŋ haa nakai shiwoi lɛ fɛɛ baa mli. Akɛni Yesu ye Yehowa anɔkwa hewɔ lɛ, ekɛ nakai feemɔ hu tsɔɔ akɛ Satan naafolɔmɔ ni aŋma yɛ Hiob wolo lɛ mli akɛ kɛ́ aka Nyɔŋmɔ tsuji, amɛna amanehulu, ni amɛheloonaa nibii fɛɛ ahiɛ kpãta lɛ, amɛbaakwa Nyɔŋmɔ lɛ ji amale. (Hiob 1:6-12; 2:2-7) Kromɔbi lɛ ji Nyɔŋmɔ bɔɔ nii lɛ ateŋ mɔ ni ha nakai naafolɔmɔ lɛ hetoo yɛ gbɛ ni anyɛŋ aje he ŋwane nɔ. Kɛfata he lɛ, Yesu fee nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ kɛtsɔɔ akɛ efiɔ e-Tsɛ lɛ sɛɛ yɛ sane ni kɔɔ hegbɛ ni Yehowa yɔɔ akɛ eyeɔ jeŋ muu lɛ fɛɛ nɔ lɛ mli.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase bɔ ni Yesu tsu gbɛhe ni yɔɔ srɔto ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ákɛ “Amen lɛ” he nii eha lɛ?

10 Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase bɔ ni Yesu tsu gbɛhe ni yɔɔ srɔto ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ ákɛ “Amen lɛ” he nii eha lɛ? Wɔbaanyɛ wɔfee nakai kɛtsɔ Yehowa anɔkwa ni wɔɔye kɛ ejeŋ muu fɛɛ nɔyeli lɛ sɛɛ ni wɔɔfi lɛ nɔ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, belɛ wɔmiibo Abɛi 27:11 lɛ toi akɛ: “Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ.”

“Kpaŋmɔ Hee Mlidamɔlɔ Lɛ”

11, 12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu gbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ akɛ Mlidamɔlɔ lɛ yɔɔ srɔto kwraa?

11 Nyɛkanea 1 Timoteo 2:5, 6. Yesu ji “Nyɔŋmɔ kɛ gbɔmɛi ateŋdamɔlɔ kome” lɛ. Lɛ ji “kpaŋmɔ hee mlidamɔlɔ lɛ.” (Heb. 9:15; 12:24) Atsɛ́ Mose hu akɛ mlidamɔlɔ—Mla kpaŋmɔ lɛ mlidamɔlɔ lɛ. (Gal. 3:19) Belɛ, mɛɛ gbɛ nɔ gbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu akɛ Mlidamɔlɔ lɛ yɔɔ srɔto kwraa?

12 Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “mlidamɔlɔ” lɛ ji mla naa wiemɔ ni akɛtsuɔ nii. Nakai wiemɔ lɛ tsɔɔ akɛ yɛ mla naa lɛ, Yesu ji kpaŋmɔ hee lɛ ní ha aná maŋ hee ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ” Mlidamɔlɔ. (Gal. 6:16) Maŋ hee nɛɛ ji Kristofoi ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu, ni amɛji “maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi” yɛ ŋwɛi. (1 Pet. 2:9; 2 Mose 19:6) Mla kpaŋmɔ lɛ ní Mose sɔmɔ akɛ emlidamɔlɔ lɛ, nyɛɛɛ aha aná maŋ ko ni tamɔ nakai.

13. Mɛni Yesu tsuɔ akɛ Mlidamɔlɔ?

13 Mɛni Yesu tsuɔ akɛ Mlidamɔlɔ? Yehowa kɛ Yesu la lɛ jara lɛ tsuɔ nii yɛ mɛi ni batsɔmɔɔ kpaŋmɔ hee lɛ mli bii lɛ agbɛfaŋ. Enɛ haa Yehowa buɔ amɛ bem akɛ jalɔi yɛ mla naa. (Rom. 3:24; Heb. 9:15) Agbɛnɛ Nyɔŋmɔ baanyɛ abu amɛ akɛ kpaŋmɔ hee lɛ mli bii koni amɛná hegbɛ akɛ maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi yɛ ŋwɛi! Yesu damɔɔ amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ ni eyeɔ ebuaa amɛ koni amɛhe atse daa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.—Heb. 2:16.

14. Mɛni hewɔ esa akɛ Kristofoi fɛɛ ahiɛ asɔ Yesu gbɛhe ákɛ Mlidamɔlɔ lɛ waa ekɔɔɔ he eko nɔ hiɛnɔkamɔ ni amɛyɔɔ lɛ?

14 Shi mɛi ni fataaa kpaŋmɔ hee lɛ he ní amɛyɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ, shi jeee ŋwɛi lɛ hu? Eyɛ mli akɛ amɛjeee kpaŋmɔ hee lɛ mli bii moŋ, shi amɛnáa he sɛɛ. Nyɔŋmɔ kɛ amɛhe eshai lɛ keɔ amɛ, ebuɔ amɛ akɛ jalɔi, ni amɛbatsɔmɔɔ eshieŋtsɛmɛi. (Yak. 2:23; 1 Yoh. 2:1, 2) Kɛ́ wɔyɛ hiɛnɔkamɔ akɛ wɔbaaya ŋwɛi jio, wɔbaahi shikpɔŋ lɛ nɔ jio lɛ, wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɛ yiŋtoo kpakpa ni eeedamɔ nɔ ená hiɛsɔɔ eha gbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu ákɛ kpaŋmɔ hee lɛ Mlidamɔlɔ lɛ.

“Osɔfonukpa”

15. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu gbɛhe akɛ Osɔfonukpa lɛ yɔɔ srɔto kwraa yɛ mɛi krokomɛi fɛɛ ni esɔmɔ akɛ osɔfonukpai lɛ anɔ̃ lɛ he?

15 Hii babaoo esɔmɔ akɛ osɔfonukpai yɛ blema, ni kɛlɛ Yesu gbɛhe akɛ Osɔfonukpa lɛ yɛ srɔto kwraa. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Paulo tsɔɔ mli akɛ: “Mɔ ni ehiaaa lɛ, tamɔ nakai osɔfonukpai lɛ, akɛ gbi fɛɛ gbi lɛ esha lɛ diɛŋtsɛ ehe eshai ahe afɔle tsutsu, dani esha maŋ lɛ hu nɔ; ejaakɛ efee enɛ shikome nyɔŋlo, beni eŋɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe esha afɔle lɛ. Ejaakɛ mla lɛ, gbɔmɛi gbedelɔi eŋɔwóɔ osɔfonukpai lɛ, shi kita ni akã yɛ mla lɛ sɛɛ lɛ he wiemɔ lɛ ewó bi ni eye emuu kɛyaa naanɔ lɛ osɔfonukpa.”—Heb. 7:27, 28. *

16. Mɛni hewɔ Yesu afɔleshãa lɛ yɔɔ srɔto kwraa lɛ?

16 Yesu ji adesa ni eye emuu tamɔ bɔ ni Adam ji dani efee esha lɛ. (1 Kor. 15:45) No hewɔ lɛ Yesu pɛ ji adesa ni baanyɛ ashã afɔle ni yeɔ emuu ni hi kɛwula shi—afɔle ni ehe ebahiaŋ ni ashã eko dɔŋŋ. Yɛ Mose Mla lɛ naa lɛ, ashãa afɔlei daa gbi. Ni kɛlɛ, nakai afɔleshãai lɛ fɛɛ kɛ osɔfoi anitsumɔi lɛ ji nɔ ni Yesu baatsu lɛ ahe susuma kɛkɛ. (Heb. 8:5; 10:1) No hewɔ lɛ, Yesu gbɛhe akɛ Osɔfonukpa lɛ yɛ srɔto kwraa ejaakɛ nɔ ni etsuɔ lɛ nɔ bɛ, ni nɔ ni baajɛ mli kɛba lɛ baahi shi kɛya naanɔ.

17. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔhiɛ asɔ Yesu gbɛhe akɛ wɔ-Sɔfonukpa lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔfee nakai?

17 Yesu nitsumɔ akɛ Osɔfonukpa lɛ he miihia wɔ koni wɔná wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa kpakpa. Aduro wɔ Osɔfonukpa ni nɔ bɛ! Paulo ŋma akɛ: “Wɔsɔfonukpa ni wɔyɔɔ lɛ ejeee mɔ ni nyɛɛɛ anu wɔgbedemɔi lɛ ahe aha wɔ, shi eji mɔ ko ni aka lɛ yɛ nibii fɛɛ gbɛfaŋ tamɔ wɔ ní kɛlɛ esha ko esha ko bɛ ehe.” (Heb. 4:15) Esa akɛ enɛ ni wɔle lɛ atsirɛ wɔ koni ‘wɔhiɛ akakãmɔ miiha wɔ diɛŋtsɛ wɔhe dɔŋŋ, shi moŋ wɔhiɛ akãmɔ aha mɔ ni gbo eha wɔ lɛ.’—2 Kor. 5:14, 15; Luka 9:23.

Seshi’ ní Agba Ehe Sane Afɔ̃ Shi Lɛ

18. Mɛɛ gbalɛ agba yɛ Adam eshafeemɔ lɛ sɛɛ, ni sɛɛ mli lɛ mɛni ajie lɛ kpo yɛ gbalɛ nɛɛ he?

18 Beni ebafee tamɔ nɔ ni wekukpãa ni ka Nyɔŋmɔ kɛ adesai ateŋ lɛ efite ní naanɔ wala, miishɛɛ, kɛ Paradeiso lɛ ebɔ amɛ lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ gba yɛ Eden abɔɔ lɛ mli akɛ Kpɔlɔ ko baaba. Awie mɔ nɛɛ he akɛ ‘seshi.’ (1 Mose 3:15) Yɛ afii ni nyiɛ sɛɛ kɛba lɛ amli lɛ, Biblia mli gbalɛi babaoo wie Seshi nɛɛ ní no mli lɛ alé mɔ ni eji lɛ he titri. Ebaafee Abraham, Isak, kɛ Yakob seshinyo. Ebaatsɔ Maŋtsɛ David wekutɔkpãa lɛ hu mli kɛba.—1 Mose 21:12; 22:16-18; 28:14; 2 Sam. 7:12-16.

19, 20. (a) Namɔ ji shiwoo Seshi lɛ? (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ mɛi krokomɛi fata Yesu he akɛ shiwoo seshi lɛ?

19 Namɔ ji shiwoo Seshi nɛɛ? Abaanyɛ ana sanebimɔ nɛɛ hetoo lɛ yɛ Galatabii 3:16 lɛ. (Nyɛkanea.) Shi bɔfo Paulo kɛɛ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ Galatabii yitso etɛ lɛ nɔŋŋ mli akɛ: “Shi kɛ Kristo nii ji nyɛ lɛ, belɛ Abraham seshibii ji nyɛ, kɛ gboshiniyelɔi hu yɛ shiwoo lɛ naa.” (Gal. 3:29) Te fee tɛŋŋ ni Kristo ji shiwoo Seshi lɛ, ni kɛlɛ mɛi krokomɛi hu fata he lɛ?

20 Mɛi akpekpei abɔ kɛɔ akɛ Abraham seshibii ji amɛ, ni amɛteŋ mɛi komɛi po feɔ amɛnii akɛ gbalɔi. Jamɔi komɛi kɛshiɔ amɛtsitsi waa akɛ Abraham seshibii ji amɛgbalɔi lɛ. Shi ani mɛi nɛɛ fɛɛ ji shiwoo Seshi lɛ? Dabi. Taakɛ akɛ mumɔ tsirɛ Paulo ni etsɔɔ lɛ, jeee Abraham seshibii lɛ fɛɛ baanyɛ akɛɛ akɛ amɛji shiwoo Seshi lɛ. Atsɔɔɔ Abraham bii krokomɛi lɛ aseshibii lɛ anɔ ajɔɔɔ adesai. Seshi ni abaatsɔ enɔ ajɔɔ adesai lɛ baajɛ Isak pɛ mli. (Heb. 11:18) Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, Yesu Kristo ní aŋma ehe sane yɛ Biblia lɛ mli akɛ ejɛ Abraham wekutɔkpãa lɛ mli lɛ pɛ ji nakai shiwoo seshi lɛ titri. * Mɛi krokomɛi fɛɛ ni aŋɔɔ amɛ yɛ sɛɛ mli afataa he lɛ ji Abraham seshi ejaakɛ ‘Kristo nii ji amɛ.’ Yesu na gbɛfaŋnɔ ni sa kadimɔ waa yɛ gbalɛ nɛɛ mlibaa mli.

21. Mɛni haa ohiɛ sɔɔ gbɛ nɔ ni Yesu tsɔɔ etsuɔ hegbɛ ni Yehowa kɛha lɛ lɛ he nii lɛ?

21 Mɛni wɔkase kɛjɛ gbɛhe ni yɔɔ srɔto ni Yehowa kɛha Yesu lɛ he ni wɔsusu kuku nɛɛ mli? Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ yɛ srɔto kwraa kɛjɛ beni abɔ lɛ lɛ beebe. Ni kɛlɛ, Nyɔŋmɔ Bi ni yɔɔ srɔto kwraa ní abale akɛ Yesu nɛɛ jɛɔ heshibaa mli efeɔ e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii be fɛɛ be, ni etaooo hiɛnyam ehaaa lɛ diɛŋtsɛ ehe. (Yoh. 5:41; 8:50) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po enɛ ji kɛha wɔ ŋmɛnɛ nɛkɛ! Nyɛhaa wɔkɛfea oti akɛ ‘wɔɔfee nibii fɛɛ wɔkɛwo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam’ taakɛ Yesu fee lɛ.—1 Kor. 10:31.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 5 Akɛ wiemɔ ni ji “lɛ” fata sablai nɛɛ ekomɛi ahe, ni woloŋlelɔ ko tsɔɔ mli akɛ, nakai wiemɔ lɛ maa nɔ mi akɛ “yɛ gbɛ ko nɔ lɛ,” sablai lɛ “kɔɔ lɛ pɛ ehe.”

^ kk. 15 Biblia he nilelɔ ko tsɔɔ akɛ, wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “shikome nyɔŋlo” lɛ miiwie Biblia mli sane ko ni he hiaa lɛ he akɛ “nɔmimaa yɛ Kristo gbele lɛ he, esoro no kwraa, ni shikome pɛ ebaagbo.”

^ kk. 20 Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 Ŋ.B. lɛ susu akɛ amɛji seshi lɛ, akɛni Abraham bii loo shwiei ji amɛ yɛ heloonaa lɛ hewɔ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ amɛkpa gbɛ akɛ mɔ kome ko baaba ni ji Mesia loo Kristo lɛ.—Yoh. 1:25; 7:41, 42; 8:39-41.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni Yesu sablai lɛ eha okase kɛjɛ gbɛhe ni yɔɔ srɔto kwraa ni Nyɔŋmɔ kɛha lɛ lɛ mli? (Kwɛmɔ akrabatsa lɛ mli.)

• Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ okase Yehowa Bi ni yɔɔ srɔto kwraa lɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 15]

Sablai Komɛi ni Haa Anaa Gbɛhe ni Yɔɔ Srɔto ni Nyɔŋmɔ Kɛha Yesu Lɛ

Bi Koome Lɛ. (Yoh. 1:3) Yesu pɛ ji mɔ ni e-Tsɛ lɛ bɔ lɛ tɛɛ.

Wiemɔ Lɛ. (Yoh. 1:14) Yehowa kɛ e-Bi lɛ tsu nii akɛ Naawielɔ koni ekɛ saji kɛ gbɛtsɔɔmɔi aha bɔɔ nii krokomɛi lɛ.

Amen Lɛ. (Kpoj. 3:14) Bɔ ni Yesu bahi shikpɔŋ lɛ nɔ ní efeee esha ní ekɛ ewala hu shã afɔle lɛ ma nɔ mi akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ fɛɛ baaba mli, ni no nɔŋŋ haa nakai shiwoi lɛ fɛɛ baa mli.

Kpaŋmɔ Hee Mlidamɔlɔ Lɛ. (1 Tim. 2:5, 6) Yɛ mla naa lɛ, Yesu ni ji Mlidamɔlɔ lɛ ha aná maŋ hee ni ji “Nyɔŋmɔ Israel lɛ,” ni ji Kristofoi ni baafee “maŋtsɛmɛi ní yeɔ osɔfoi” yɛ ŋwɛi lɛ.—Gal. 6:16; 1 Pet. 2:9.

Osɔfonukpa Lɛ. (Heb. 7:27, 28) Yesu pɛ ji adesa ni baanyɛ ashã afɔle ni yeɔ emuu ní ehe ebahiaŋ ni ashã eko dɔŋŋ. Ebaanyɛ etsuu wɔhe kɛjɛ esha he, ní eha wɔye wɔhe kɛjɛ gbele ní jɛɔ esha mli kɛbaa lɛ he.

Shiwoo Seshi Lɛ. (1 Mose 3:15) Yesu Kristo pɛ ji nakai shiwoo seshi lɛ titri. Mɛi krokomɛi fɛɛ ni aŋɔɔ amɛ yɛ sɛɛ mli afataa he ákɛ Abraham seshi lɛ ji “Kristo nii.”—Gal. 3:29.