Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Naa! Yehowa Tsulɔ Ni Enáa Ehe Tsui Lɛ

Naa! Yehowa Tsulɔ Ni Enáa Ehe Tsui Lɛ

Naa! Yehowa Tsulɔ Ni Enáa Ehe Tsui Lɛ

“Naa, mitsulɔ mɔ ni . . . mináa ehe tsui lɛ!”—YES. 42:1.

1. Mɛni awoɔ Yehowa webii lɛ ahewalɛ ni amɛfee beni Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ nɛɛ, ni mɛni hewɔ?

BENI Kristo gbele lɛ Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ nɛɛ, aawo Nyɔŋmɔ tsuji hewalɛ koni amɛkɛ ŋaawoo ni bɔfo Paulo kɛha akɛ ‘wɔkwɛ wɔhemɔkɛyeli lɛ shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ’ atsu nii. Paulo kɛfata he akɛ: “No hewɔ lɛ nyɛjwɛŋa mɔ ni ŋmɛ etsui shi eha naashai ni eshafeelɔi ŋmɛ lɛ nɛɛ he, koni ekaje nyɛtsine ni nyɛsusumai lɛ anijiaŋ miije wui.” (Heb. 12:2, 3) Kɛ́ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi tooi krokomɛi lɛ kwɛ anɔkwa ni Kristo ye ní yagbe naa yɛ efɔleshaa lɛ mli lɛ, ebaaye ebua amɛ ni amɛya nɔ amɛkɛ anɔkwayeli asɔmɔ Yehowa koni ‘amɛsusumai anijiaŋ akaje wui.’—Okɛto Galatabii 6:9 lɛ he.

2. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesaia gbalɛi ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Bi lɛ he lɛ amli?

2 Yehowa tsɔ gbalɔ Yesaia nɔ egba gbalɛi srɔtoi ni kɔɔ e-Bi lɛ he tɛ̃ɛ. Gbalɛi nɛɛ baaye abua wɔ koni “wɔkwɛ” Kristo Yesu, ni ji ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ shishijelɔ kɛ naagbelɔ lɛ.’ * Amɛhaa wɔleɔ esui, emanehului, kɛ ehiɛnyam ni awo akɛ wɔ-Maŋtsɛ kɛ wɔ-Kpɔlɔ lɛ ahe saji babaoo. Amɛbaaha wɔnu Kaimɔ lɛ, ní abaaye afi nɛɛ yɛ Soo, April 9 lɛ beni hulu enyɔ shi sɛɛ lɛ, shishi jogbaŋŋ.

Ayɔse Tsulɔ Lɛ

3, 4. (a) Yɛ Yesaia wolo lɛ mli lɛ, namɛi ahe wiemɔ ni ji ‘tsulɔ’ lɛ kɔɔ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ diɛŋtsɛ haa wɔnaa mɔ ni ji Tsulɔ ní atsĩ etã yɛ Yesaia wolo lɛ yitsei 42, 49, 50, 52, kɛ 53 lɛ amli lɛ?

3 Akɛ wiemɔ ni ji ‘tsulɔ’ lɛ tsu nii shii abɔ yɛ Yesaia wolo lɛ mli. Bei komɛi lɛ ekɔɔ gbalɔ Yesaia diɛŋtsɛ he. (Yes. 20:3; 44:26) Bei komɛi hu lɛ, ekɔɔ Yakob loo Israel maŋ muu lɛ fɛɛ he. (Yes. 41:8, 9; 44:1, 2, 21) Shi namɔ ji Tsulɔ ni atsĩ etã yɛ gbalɛi ni sa kadimɔ waa ni yɔɔ Yesaia wolo lɛ yitsei 42, 49, 50, 52, kɛ 53 lɛ amli lɛ? Kristofoi a-Hela Ŋmalɛi lɛ haa wɔnaa mɔ ni ji Yehowa Tsulɔ ní atsĩ etã yɛ yitsei nɛɛ amli lɛ faŋŋ. Nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, beni mumɔ lɛ kpala sanekpakpa jajelɔ Filipo kɛtee Etiopia piafonyo ni atsĩ etã yɛ Bɔfoi lɛ Asaji lɛ amli lɛ ŋɔɔ lɛ, no mli lɛ piafonyo nɛɛ miikane gbalɛi nɛɛ ateŋ ekome. Beni piafonyo lɛ kane Biblia mli sane ni amrɔ nɛɛ wɔnaa yɛ Yesaia 53:7, 8 lɛ, ebi Filipo akɛ: “Miikpao fai, namɔ he gbalɔ lɛ wieɔ nɛɛ? lɛ diɛŋtsɛ ehe aloo mɔ krokoŋ?” Filipo haaa kɔɔyɔɔ ashwie mli kwraa, ni egbála mli etsɔɔ lɛ akɛ Yesaia miiwie Mesia lɛ, ni ji Yesu he.—Bɔf. 8:26-35.

4 Beni Yesu ji abifao lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsirɛ nuu jalɔ ko ni atsɛɔ lɛ Simeon ni ejaje akɛ, “gbekɛ Yesu lɛ” baatsɔ “la ní aaatɛje jeŋmaji lɛ ahiɛ,” taakɛ agba yɛ Yesaia 42:6 kɛ 49:6 lɛ. (Luka 2:25-32) Agbɛnɛ hu, Yesaia 50:6-9 lɛ gba niseniianii ni afee Yesu yɛ gbi gbɛkɛ ni aye esane lɛ efɔ̃ shi. (Mat. 26:67; Luka 22:63) Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ sɛɛ lɛ, bɔfo Petro tsɔɔ faŋŋ akɛ Yesu ji Yehowa ‘Tsulɔ’ lɛ. (Yes. 52:13; 53:11; nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 3:13, 26.) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he nɛɛ amli?

Yehowa Tsɔseɔ Etsulɔ Lɛ

5. Mɛɛ tsɔsemɔ Tsulɔ lɛ ná?

5 Yesaia gbalɛi ni kɔɔ Nyɔŋmɔ Tsulɔ lɛ he lɛ ateŋ ekome haa wɔnaa akɛ dani Yehowa kromɔ Bi lɛ aaabatsɔ adesa lɛ, no mli lɛ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii kã Yehowa kɛ e-Bi lɛ teŋ. (Nyɛkanea Yesaia 50:4-9.) Tsulɔ lɛ diɛŋtsɛ ha efee faŋŋ akɛ, Yehowa tee nɔ etsɔse lɛ, ejaakɛ ekɛɛ akɛ: “Etsĩɛɔ mitoi, ni mikɛnu nii tamɔ nikaselɔi.” (Yes. 50:4) Yɛ nakai be lɛ mli fɛɛ lɛ, Yehowa Tsulɔ lɛ bo e-Tsɛ lɛ toi, ekase nii kɛjɛ eŋɔɔ, ni ebatsɔ kaselɔ ni baa ehe shi. Eji hegbɛ ni nɔ bɛ ní ená akɛ jeŋ muu fɛɛ Bɔlɔ lɛ aaatsɔɔ lɛ nii!

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Tsulɔ lɛ tsɔɔ akɛ ebaa ehe shi kwraa ehaa e-Tsɛ lɛ?

6 Tsulɔ lɛ tsɛ́ e-Tsɛ lɛ akɛ “Nuŋtsɔ [Maŋtsɛ] Yehowa” yɛ gbalɛ nɛɛ mli. Enɛ tsɔɔ akɛ Tsulɔ lɛ kase anɔkwa sane ni he hiaa waa akɛ Yehowa ji jeŋ muu fɛɛ maŋtsɛ. Etsɔɔ akɛ ebaa ehe shi kwraa ehaa e-Tsɛ lɛ, beni ekɛɛ akɛ: “Nuŋtsɔ Yehowa egbele mitoi, ni mitseee atua, ni asaŋ mikuuu misɛɛ” lɛ. (Yes. 50:5) Beni abɔɔ je muu lɛ fɛɛ kɛ gbɔmɔ lɛ, no mli lɛ Tsulɔ lɛ ‘yɛ Yehowa masɛi akɛ ŋaalɔ.’ No mli lɛ, “ŋaalɔ” nɛɛ ‘mii shɛɔ ehe daa, eshwɛɔ yɛ Yehowa hiɛ be fɛɛ be, eshwɛɔ yɛ eshikpɔŋ lɛ nɔ, ni enáa gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ.’—Abɛi 8:22-31.

7. Mɛni tsɔɔ akɛ Tsulɔ lɛ ná nɔmimaa akɛ e-Tsɛ lɛ fiɔ esɛɛ beni ekɛ kaai kpeɔ lɛ?

7 Tsɔsemɔ nɛɛ ni Tsulɔ lɛ ná, kɛ gbɔmɛi abii ahe miishɛɛ ni eyɔɔ lɛ saa lɛ eto shiteekɛwoo ni naa wa waa ni ekɛbakpe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Etee nɔ ená e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nifeemɔ he miishɛɛ yɛ eyi ni awa waa lɛ fɛɛ sɛɛ po. (Lala 40:9; Mat. 26:42; Yoh. 6:38) Yɛ kaai ni Yesu kɛkpe yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ amli lɛ, ená nɔmimaa akɛ e-Tsɛ lɛ kpɛlɛɔ enɔ ni efiɔ esɛɛ. Taakɛ Yesaia gbalɛ lɛ tsɔɔ lɛ, Yesu nyɛ ekɛɛ akɛ: “Mɔ ni buɔ mi bem lɛ ebɛŋkɛ: namɔ kɛ mi aaaye sane? . . . Naa, Nuŋtsɔ Yehowa yeɔ buaa mi.” (Yes. 50:8, 9) Hɛɛ, Yehowa ye ebua e-Tsulɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ yɛ eshikpɔŋ nɔ sɔɔmɔ lɛ fɛɛ mli, taakɛ Yesaia gbalɛ kroko tsɔɔ lɛ.

Tsulɔ lɛ Shikpɔŋ nɔ Sɔɔmɔ Nitsumɔ Lɛ

8. Mɛni tsɔɔ akɛ Yesu ji “mɔ ni” Yehowa ‘ehala lɛ’ ni atsĩ etã yɛ Yesaia 42:1 lɛ?

8 Biblia lɛ gbaa wɔ nɔ ni ba beni abaptisi Yesu yɛ afi 29 Ŋ.B. lɛ akɛ: “Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kpeleke shi . . . kɛba enɔ; ni gbee ko jɛ ŋwɛi kɛɛ: Bo ji misuɔmɔ bi lɛ, bo ohe tsuijurɔ mináa!” (Luka 3:21, 22) Yehowa tsɔ wiemɔi nɛɛ anɔ eha wɔna mɔ ni ji ‘mɔ ni ehala’ ní atsĩ etã yɛ Yesaia gbalɛ lɛ mli lɛ faŋŋ. (Nyɛkanea Yesaia 42:1-7.) Gbalɛ nɛɛ ba mli yɛ enɔ yɛ gbɛ ni sa kadimɔ waa nɔ beni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Mateo tsɛ́ wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 42:1-4 lɛ ayisɛɛ yɛ e-Sanekpakpa lɛ mli, ni etsɔɔ akɛ amɛkɔɔ Yesu he.—Mat. 12:15-21.

9, 10. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ha gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 42:3 lɛ ba mli beni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Kristo ‘jie jalɛ kpo’ beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ni mɛɛ be ‘ekɛ jalɛsaneyeli aaama shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ’?

9 Yuda jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ nyafi mɛi foji ni yɔɔ Yudafoi lɛ ateŋ lɛ. (Yoh. 7:47-49) Akɛ mɛi foji nɛɛ ye basabasa, ni no hewɔ lɛ abaanyɛ akɛ amɛ ato ‘gãlãi ní amĩa’ loo ‘kane mli odontii’ ní miihe agbo he. Shi Yesu jie musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ ohiafoi kɛ mɛi ni naa nɔ lɛ. (Mat. 9:35, 36) Ejɛ mlihilɛ mli efɔ̃ mɛi nɛɛ anine akɛ: “Nyɛbaa miŋɔɔ, nyɛ mɛi fɛɛ ni etɔ nyɛ ni nyɛjatsui fe nyɛ lɛ, ni maha nyɛ hejɔɔmɔ.” (Mat. 11:28) Agbɛnɛ hu, Yesu tsɔɔ amɛ Yehowa shishitoo mlai ni kɔɔ nɔ ni ja kɛ nɔ ni ejaaa he, ni ‘ekɛjie kojomɔ loo jalɛ kpo.’ (Yes. 42:3) Kɛfata he lɛ, eha ana akɛ esa akɛ ajie niiashishinumɔ kɛ mɔbɔnalɛ kpo kɛ́ akɛ Nyɔŋmɔ Mla lɛ miitsu nii. (Mat. 23:23) Yesu ye jalɛ sane hu kɛtsɔ shiɛmɔ ni eshiɛ etsɔɔ niiatsɛmɛi kɛ ohiafoi fɛɛ ní ekwɛɛɛ hiɛaŋ lɛ nɔ.—Mat. 11:5; Luka 18:18-23.

10 Yesaia gbalɛ lɛ gba hu akɛ “mɔ ni” Yehowa ‘ehala’ lɛ kɛ “kojomɔ [loo jalɛsaneyeli] aaama shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.” (Yes. 42:4) Ákɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ, etsɛŋ ni ebaatsu enɛ he nii kɛtsɔ maŋkwramɔŋ maŋtsɛyelii lɛ fɛɛ ahiɛ ni eeekpãta koni ekɛ lɛ diɛŋtsɛ ejalɛ nɔyeli lɛ aye najiaŋ lɛ nɔ. Ekɛ jeŋ hee ni “jalɛ hiɔ mli” baaba.—2 Pet. 3:13; Dan. 2:44.

‘La’ kɛ “Kpaŋmɔ”

11. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ji “jeŋmaji lɛ ala” yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli, ni mɛɛ gbɛ nɔ etee nɔ efee nakai kɛba shi ŋmɛnɛ?

11 Yesu tsɔɔ yɛ anɔkwale mli akɛ eji “jeŋmaji lɛ ala” ni ekɛha Yesaia 42:6 lɛ ba mli. Beni etsuɔ eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, Yudafoi lɛ ji mɛi tuuntu ni eha amɛna mumɔŋ la lɛ. (Mat. 15:24; Bɔf. 3:26) Shi Yesu kɛɛ akɛ: “Mi ji je lɛ mli la lɛ.” (Yoh. 8:12) Ebatsɔ la kɛha Yudafoi lɛ kɛ jeŋmaji lɛ fɛɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ he nilee ni eha amɛná kɛ agbɛnɛ hu ewala akɛ adesa ni yeɔ emuu lɛ ní ekɛha akɛ kpɔmɔnɔ yɛ adesai fɛɛ ahewɔ lɛ nɔ. (Mat. 20:28) Beni atee Yesu shi lɛ, efã ekaselɔi lɛ ni amɛye ehe odase “kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.” (Bɔf. 1:8) Beni Paulo kɛ Banaba tsuɔ amɛsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, amɛtsɛ́ wiemɔ ni ji “jeŋmaji lɛ ala” lɛ yisɛɛ, ni amɛtsɔɔ akɛ ekɔɔ shiɛmɔ ni amɛshiɛɔ yɛ mɛi ni jeee Yudafoi lɛ ateŋ lɛ he. (Bɔf. 13:46-48; okɛto Yesaia 49:6 lɛ he.) Aatsu nitsumɔ nɛɛ lolo, ejaakɛ Yesu nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ kɛ amɛnanemɛi lɛ miishiɛ sanekpakpa lɛ, ni amɛmiiye amɛmiibua mɛi koni amɛná hemɔkɛyeli yɛ Yesu ni ji “jeŋmaji lɛ ala” lɛ mli.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa eŋɔ e-Tsulɔ lɛ eha akɛ “maŋ lɛ kpaŋmɔ”?

12 Yehowa kɛɛ e-Tsulɔ ni ehala lɛ lɛ yɛ nakai gbalɛ lɛ nɔŋŋ mli akɛ: ‘Mabaa oyi ni maŋɔo mafee maŋ lɛ kpaŋmɔ.’ (Yes. 42:6) Satan bɔ mɔdɛŋ waa akɛ ekpãta Yesu hiɛ ní etsĩ enaa koni ekanyɛ egbe eshikpɔŋ lɛ nɔ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ naa, shi Yehowa baa eyi kɛyashi be ni ato akɛ egbo lɛ shɛ. (Mat. 2:13; Yoh. 7:30) No sɛɛ lɛ, Yehowa tee Yesu shi ni eŋɔ lɛ eha akɛ “kpaŋmɔ,” loo shiwoo, kɛha mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Nakai shiwoo krɔŋkrɔŋ lɛ haa wɔnáa nɔmimaa akɛ Nyɔŋmɔ Tsulɔ ni yeɔ anɔkwa lɛ baaya nɔ efee “jeŋmaji lɛ ala” koni ekɛkpɔ̃ mɛi ni yɔɔ mumɔŋ duŋ mli lɛ.—Nyɛkanea Yesaia 49:8, 9. *

13. Beni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ ekpɔ̃ “mɛi ní tara duŋ mli lɛ,” ni mɛɛ gbɛ nɔ eyaa nɔ efeɔ nakai?

13 Yɛ shiwoo nɛɛ kɛ gbeekpamɔ naa lɛ, Yehowa Tsulɔ ni ehala lɛ lɛ ‘baagbele shwilafoi ahiŋmɛii, ebaajie mɛi ní awo amɛ tsuŋ lɛ,’ ni ebaakpɔ̃ “mɛi ní tara duŋ mli lɛ.” (Yes. 42:7) Beni Yesu tsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, efee enɛ kɛtsɔ apasa jamɔŋ kusumii ní ekpa he mama, kɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ní eshiɛ lɛ nɔ. (Mat. 15:3; Luka 8:1) Ekɛ nakai feemɔ jie Yudafoi ni batsɔmɔ ekaselɔi lɛ kɛjɛ apasa jamɔ ni tamɔ tsuŋwoo lɛ mli. (Yoh. 8:31, 32) Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, Yesu etee nɔ ejie mɛi akpekpei abɔ ni jeee Yudafoi lɛ kɛjɛ apasa jamɔ mli. Ekɛ nitsumɔ ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ adɛŋ koni ‘amɛya ni amɛyafee jeŋmaji fɛɛ ekaselɔi,’ ni ewo esɛɛnyiɛlɔi lɛ ashi akɛ ekɛ amɛ aaahi shi “kɛyashi jeŋ naagbee lɛ.” (Mat. 28:19, 20) Kristo Yesu miikwɛ jeŋ fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ kɛmiijɛ ŋwɛi.

Yehowa Wó ‘Tsulɔ’ lɛ Nɔ Gojoo

14, 15. Mɛni hewɔ Yehowa wó e-Tsulɔ lɛ nɔ gojoo lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ etsɔ efee nakai?

14 Yehowa wie e-Tsulɔ ni ji Mesia lɛ he yɛ gbalɛ kroko mli akɛ: “Naa, mitsulɔ lɛ aaafee enii nilee mli: aaawó enɔ, ni eeekwɔ gojoo, ni aaawo ehiɛ nyam babaoo!” (Yes. 52:13) Akɛni Bi lɛ ba ehe shi kwraa eha Yehowa nɔyeli lɛ, ni eye anɔkwa yɛ kaa ni mli wa fe fɛɛ lɛ mli hewɔ lɛ, Yehowa wó enɔ gojoo.

15 Bɔfo Petro ŋma yɛ Yesu he akɛ: “Mɔ ni yɔɔ Nyɔŋmɔ ninejurɔ nɔ, akɛni etee ŋwɛi, ni aŋɔ ŋwɛibɔfoi kɛ hegbɛi kɛ hewalɛi awo eshishi lɛ.” (1 Pet. 3:22) Bɔfo Paulo hu ŋma yɛ Yesu he akɛ: “Eba ehe shi ni ebo toi kɛtee gbele mli, kɛtee sɛŋmɔtso nɔ gbele mli tete. Enɛ hewɔ hu ni Nyɔŋmɔ wó enɔ gojoo, ni eduro lɛ gbɛi ní tá gbɛi fɛɛ gbɛi nɔ, koni mɛi ni yɔɔ ŋwɛi kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ mɛi ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ shishi lɛ anakutso fɛɛ nakutso akula shi yɛ Yesu gbɛi lɛ amli, ní lilɛi fɛɛ lilɛi agbá mli kpoo ákɛ Yesu Kristo ji Nuŋtsɔ kɛwo tsɛ Nyɔŋmɔ lɛ hiɛ nyam.”—Filip. 2:8-11.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ ‘awo’ Yesu ‘hiɛ nyam babaoo’ yɛ afi 1914, ni mɛni etsu kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ?

16 Yɛ afi 1914 lɛ, Yehowa wó Yesu nɔ gojoo fe tsutsu lɛ po. Yehowa ‘wo ehiɛ nyam babaoo’ beni ewó lɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ. (Lala 2:6; Dan. 7:13, 14) Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, Kristo etee nɔ ‘eye lumɔ yɛ ehenyɛlɔi lɛ ateŋ.’ (Lala 110:2) Klɛŋklɛŋ lɛ, eye Satan kɛ edaimonioi lɛ anɔ kunim, ni eshɛrɛ amɛ eshwie shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kpoj. 12:7-12) No sɛɛ lɛ, Kristo tsu nii akɛ Koresh Kpeteŋkpele lɛ, ni ekpɔ̃ enyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ shwɛɛnii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ kɛjɛ “Babilon kpeteŋkpele lɛ” mli. (Kpoj. 18:2; Yes. 44:28) Eekwɛ jeŋ fɛɛ shiɛmɔ nitsumɔ ko nɔ, ni enɛ eha aabua emumɔŋ nyɛmimɛi lɛ ateŋ ‘mɛi ni eshwɛ’ lɛ, kɛ “tooi krokomɛi” akpekpei abɔ ni ji “asafoku bibioo” lɛ nanemɛi anɔkwafoi lɛ anaa.—Kpoj. 12:17; Yoh. 10:16; Luka 12:32.

17. Mɛni wɔkase kɛjɛ Yesaia gbalɛi ni kɔɔ ‘tsulɔ’ lɛ he lɛ mli?

17 Ekã shi faŋŋ akɛ Yesaia wolo lɛ mli gbalɛi ni sa kadimɔ waa nɛɛ ni wɔkase lɛ eha wɔhiɛ esɔ Kristo Yesu, ni ji wɔ-Maŋtsɛ kɛ wɔ-Kpɔ̃lɔ lɛ waa. Ehe shi ni eba akɛ bi beni etsuɔ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ haa wɔnaa akɛ e-Tsɛ lɛ tsɔse lɛ jogbaŋŋ dani eba shikpɔŋ lɛ nɔ. Eha ana akɛ eji “jeŋmaji lɛ ala” kɛtsɔ lɛ diɛŋtsɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ, kɛ agbɛnɛ hu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ nɔ ni ekwɛ kɛbashi amrɔ nɛɛ lɛ nɔ. Taakɛ wɔbaana yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli lɛ, gbalɛ kroko ni kɔɔ Tsulɔ ni ji Mesia lɛ he lɛ tsɔɔ akɛ ebaana nɔ̃, ni ebaaŋɔ ewala eha yɛ wɔhewɔ, ni enɛɛmɛi ji saji ni esa akɛ ‘wɔjwɛŋ he’ beni egbele lɛ Kaimɔ lɛ bɛŋkɛɔ lɛ.—Heb. 12:2, 3.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 12 Kɛ́ ootao ole gbalɛ ni yɔɔ Yesaia 49:1-12 lɛ he sane fitsofitso lɛ, kwɛmɔ Yesaia Gbalɛ Lɛ—La Kɛha Adesai Fɛɛ II, baafa 136-145 lɛ.

Emlitĩi

• Namɔ ji ‘tsulɔ’ lɛ ni awie ehe yɛ Yesaia gbalɛi lɛ amli lɛ, ni te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ?

• Mɛɛ tsɔsemɔ Tsulɔ lɛ ná kɛjɛ Yehowa ŋɔɔ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ji “jeŋmaji lɛ ala”?

• Mɛɛ gbɛ nɔ awó Tsulɔ lɛ nɔ gojoo?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 21]

Filipo ha efee faŋŋ akɛ ‘tsulɔ’ lɛ ni Yesaia wie ehe lɛ ji Yesu, ni ji Mesia lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Ákɛ Tsulɔ ni Yehowa ehala lɛ lɛ, Yesu jie musuŋtsɔlɛ kpo etsɔɔ ohiafoi kɛ mɛi ni naa nɔ lɛ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 24]

Tsɛ lɛ wó Yesu nɔ gojoo, ni ewó lɛ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ