Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Adebɔɔ Jieɔ Yehowa Nilee Kpo

Adebɔɔ Jieɔ Yehowa Nilee Kpo

Adebɔɔ Jieɔ Yehowa Nilee Kpo

“Ehe nii ni anaaa . . . lɛ atsɔɔ enii ni efee lɛ anɔ ayɔseɔ ni anaa faŋŋ.”—ROM. 1:20.

1. Mɛɛ hewalɛ je lɛŋ nilee ená yɛ mɛi babaoo anɔ ŋmɛnɛ?

AKƐ wiemɔ ni ji “nilee” lɛ tsuɔ nii jabejabe. Mɛi komɛi tsɛɔ mɛi ni le woloŋ babaoo kɛkɛ lɛ akɛ nilelɔi. Shi mɛi ni akɛɛ amɛji nilelɔi yɛ je lɛ mli lɛ kɛ gbɛtsɔɔmɔ ni abaanyɛ amu afɔ̃ nɔ ni haa mɔ tsui nyɔɔ emli yɛ shihilɛ mli haaa. Yɛ no najiaŋ lɛ, mɛi ni ŋmɛɔ gbɛ ni gbɔmɛi nɛɛ náa amɛnɔ hewalɛ lɛ batsɔmɔɔ mɛi ni “tsɔɔmɔ kɔɔyɔɔ fɛɛ tsɔɔmɔ kɔɔyɔɔ hosoɔ amɛ, ni ekpalaa amɛ kɛyaa kɛbaa.”—Efe. 4:14.

2, 3. (a) Mɛni hewɔ Yehowa ji “nilelɔ kome too” lɛ? (b) Mɛɛ srɔtofeemɔ yɔɔ Nyɔŋmɔ nilee kɛ je lɛŋ nilee teŋ?

2 Esoro mɛi ni náa anɔkwa nilee ni jɛ Yehowa Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ kwraa! Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Yehowa ji “nilelɔ kome too.” (Rom. 16:27) Ele jeŋ muu lɛ he nɔ fɛɛ nɔ, ni nɔ ni fata he ji nibii ni yɔɔ mli kɛ bɔ ni fee ni amɛba shihilɛ mli kɛ tsakemɔi ni eba mli. Yehowa ji mɔ ni to mlai ni kudɔɔ adebɔɔ nibii ni adesai damɔɔ nɔ amɛtaoɔ nibii amli lɛ fɛɛ. No hewɔ lɛ, nibii ni adesai efee lɛ haaa ehe ajɔ̃ ehe, ni amɛjwɛŋmɔi ni amɛsusuɔ akɛ amɛnɔ kwɔlɔ lɛ haaa enaa akpɛ ehe. “Je nɛŋ nilee lɛ ji kwashiai asane yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ.”—1 Kor. 3:19.

3 Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ Yehowa haa etsuji ‘leɔ nii.’ (Abɛi 2:6) Nɔ ni tamɔɔɔ adesai anilee lɛ, Nyɔŋmɔ nilee lɛ haaa mɔ yiŋ afee lɛ kɔshikɔshi. Yɛ no najiaŋ lɛ, ehaa mɔ susuɔ nii ahe yɛ gbɛ kpakpa nɔ, ni edamɔ anɔkwa nilee kɛ sɛɛyoomɔ nɔ. (Nyɛkanea Yakobo 3:17.) Yehowa nilee lɛ ha bɔfo Paulo naa kpɛ ehe. Eŋma akɛ: “Oo, bɔ ni Nyɔŋmɔ nifálɛ kɛ ŋaa kɛ nilee mli kwɔ ha nɛ! Ekojomɔi lɛ anyɛɛɛ shishi ana, ni egbɛ̀i lɛ hu anyɛɛɛ sɛɛ mo aja!” (Rom. 11:33) Akɛni Yehowa ji mɔ ni le nii fe fɛɛ hewɔ lɛ, wɔyɛ hekɛnɔfɔɔ akɛ emlai lɛ tsɔɔ wɔ gbɛ yɛ gbɛ ni hi fe fɛɛ nɔ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Yehowa le nɔ ni kɛ́ wɔfee lɛ wɔbaaná miishɛɛ, ni mɔ ko mɔ ko bɛ ni le nii tamɔ lɛ.—Abɛi 3:5, 6.

Yesu Ji “Ŋaalɔ”

4. Mɛni ji gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔkase Yehowa nilee lɛ he nii?

4 Abaanyɛ ana Yehowa nilee lɛ kɛ esui krokomɛi ni nɔ bɛ lɛ yɛ nibii ni efee lɛ amli. (Nyɛkanea Romabii 1:20.) Kɛjɛ Yehowa bɔɔ nii ni daraaa kwraa lɛ anɔ kɛyashi nɔ ni da fe fɛɛ lɛ nɔ lɛ, anaa esui srɔtoi lɛ faŋŋ yɛ amɛmli. Ekɔɔɔ he eko he ni wɔɔkwɛ—kɛ́ ŋwɛi jio, shikpɔŋ shishi jio—wɔnaa odaseyelii babaoo ni tsɔɔ akɛ wɔ-Bɔlɔ lɛ ji nilelɔ ni fe fɛɛ, ni eyɛ suɔmɔ. Wɔbaanyɛ wɔkase ehe nibii babaoo kɛtsɔ nibii ni efee lɛ ahe ni wɔɔsusu lɛ nɔ.—Lala 19:1; Yes. 40:26.

5, 6. (a) Yɛ Yehowa sɛɛ lɛ, namɔ hu ná gbɛfaŋnɔ yɛ adebɔɔ mli? (b) Mɛni he wɔbaasusu, ni mɛni hewɔ?

5 Beni Yehowa “bɔ ŋwɛi kɛ shikpɔŋ” lɛ, no mli lɛ jeee ekome eyɔɔ. (1 Mose 1:1) Biblia lɛ tsɔɔ akɛ be kplaŋŋ dani ebɔi adebɔɔ nibii ni anaa lɛ bɔɔ lɛ, ebɔ mumɔŋ gbɔmɔ ko, ni etsɔ enɔ efee “nii [krokomɛi] fiaa.” Nakai mumɔŋ bɔɔ nɔ lɛ ji Nyɔŋmɔ Bi koome lɛ—“bɔɔ nii fɛɛ ateŋ kromɔbi lɛ”—mɔ ni sɛɛ mli lɛ ebahi shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ adesa ni atsɛ lɛ akɛ Yesu lɛ. (Kol. 1:15-17) Taakɛ Yehowa yɔɔ nilee lɛ, Yesu hu yɛ nilee. Yɛ anɔkwale mli lɛ, yɛ Abɛi yitso 8 lɛ mli lɛ, awie nilee he ookɛɛ eji gbɔmɔ kɛfee Yesu he mfoniri. Nɛkɛ Biblia mli yitso nɛɛ hu tsɛ Yesu akɛ Nyɔŋmɔ “ŋaalɔ.”—Abɛi 8:12, 22-31.

6 No hewɔ lɛ, adebɔɔ nibii ni anaa lɛ jieɔ nilee ni Yehowa kɛ Yesu ni ji e-Ŋaalɔ lɛ yɔɔ lɛ kpo. Wɔbaanyɛ wɔkase nibii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ yɛ adebɔɔ nibii nɛɛ ahe. Nyɛhaa wɔsusua adebɔɔ nibii ejwɛ komɛi ni awie amɛhe yɛ Abɛi 30:24-28 akɛ “amɛle nii pam” lɛ ahe wɔkwɛa. *

Nitsumɔ Dɛŋdɛŋ he Nikasemɔ

7, 8. Mɛɛ anɔkwa saji ni kɔɔ tsatsu he taa otsuiŋ waa?

7 Kɛ́ wɔpɛi bɔ ni afee nibii ni abaanyɛ atsɛ amɛ akɛ “amɛdaraaa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ” lɛ aha kɛ bɔ ni amɛfeɔ amɛnii amɛhaa lɛ amli lɛ, wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo kɛjɛ amɛŋɔɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ bɔ ni tsatsu le nii pam lɛ he okwɛ.—Nyɛkanea Abɛi 30:24, 25.

8 Niiamlipɛilɔi komɛi heɔ amɛyeɔ akɛ kɛ́ aaajara tsatsubii amli aha adesa fɛɛ adesa lɛ, kɛ́ hooo lɛ mɔ fɛɛ mɔ baaná tsatsubii 200,000 sɔŋŋ, ni tsatsubii nɛɛ fɛɛ miitsu nii dɛŋdɛŋ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɛ eshishi fɛɛ. Ato tsatsubii ahe gbɛjianɔ awo kui kui amli, ni yɛ kui nɛɛ ateŋ babaoo amli lɛ ayɛ tsatsu henɔi srɔtoi etɛ: maŋnyɛmɛi, hii, kɛ nitsulɔi. Mɔ fɛɛ mɔ yɛ gbɛfaŋnɔ ni etsuɔ koni kuu lɛ mlibii lɛ anine ashɛ amɛhiamɔ nii anɔ. Abaanyɛ akɛɛ akɛ, tsatsu henɔ ko ni yɔɔ Amerika Wuoyi ni tseɔ baa lɛ he esa waa kɛ abɔɔ feemɔ. Kooloo bibioo nɛɛ kɛ tsofai ni haa dumɔ nii feɔ frɔ̃frɔ̃ woɔ abɔi nɛɛ amli, eyafãa dumɔ nii kɛbawoɔ mli, ni esaa mli jogbaŋŋ yɛ gbɛ̀i ni haa ewoɔ yibii babaoo anɔ. Niiamlipɛilɔi ena akɛ, “abɔɔ feelɔ” ni he esa nɛɛ tsakeɔ bɔ ni etsuɔ nii ehaa lɛ mli koni enyɛ ená niyenii falɛ bɔ ni sa eha kuu lɛ mlibii lɛ. *

9, 10. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsu nii dɛŋdɛŋ taakɛ tsatsu feɔ lɛ?

9 Wɔbaanyɛ wɔkase nii kɛjɛ tsatsubii aŋɔɔ. Amɛtsɔɔ wɔ akɛ kɛ́ wɔmiisumɔ ni wɔwo yibii kpakpai lɛ, mɔdɛŋbɔɔ babaoo he miihia. Biblia lɛ kɛɔ wɔ akɛ: “Hejɔ̃lɔ, yaa tsatsu ŋɔɔ; jwɛŋmɔ egbɛ̀i lɛ ahe ni ole nii! Lɛ ní ebɛ kojolɔ loo nɔkwɛlɔ loo nɔyelɔ lɛ, etaoɔ eniyenii etoɔ yɛ latsaa be mli, ni ebuaa eŋmaa naa yɛ nikpamɔ be mli.” (Abɛi 6:6-8) Yehowa kɛ e-Ŋaalɔ Yesu fɛɛ tsuɔ nii dɛŋdɛŋ. Yesu kɛɛ akɛ: “Mitsɛ miitsu nii kɛbashi be nɛɛ, no hewɔ ni mi hu mitsuɔ lɛ.”—Yoh. 5:17.

10 Ákɛ mɛi ni miikase Nyɔŋmɔ kɛ Kristo lɛ, esa akɛ wɔ hu wɔtsu nii dɛŋdɛŋ. Ekɔɔɔ he eko hegbɛ ni wɔyɔɔ loo nitsumɔ ni wɔtsuɔ yɛ Nyɔŋmɔ asafo lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔ fɛɛ ‘wɔteke nɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli.’ (1 Kor. 15:58) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbo ŋaa ni Paulo wo Kristofoi ni hi Roma lɛ toi akɛ: “Nyɛmɔdɛŋbɔɔ lɛ naa akabaa shi; nyɛmumɔ lɛ he adɔa la; nyɛsɔmɔa Nuŋtsɔ lɛ.” (Rom. 12:11) Mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ yɛ Yehowa suɔmɔnaa nifeemɔ mli lɛ efeŋ yaka, ejaakɛ Biblia lɛ ewo wɔ shi akɛ: “Nyɔŋmɔ jeee mɔ ni yeɔ sane ni ejaaa ni ehiɛ aaakpa nyɛnitsumɔ lɛ nɔ kɛ suɔmɔ deŋme ni nyɛgbo yɛ egbɛi lɛ ahewɔ.”—Heb. 6:10.

Baamɔ Okɛ Nyɔŋmɔ Teŋ Wekukpãa lɛ Yi

11. Tsɔɔmɔ sui komɛi ni afutuɔkɔ yɔɔ.

11 Wɔbaanyɛ wɔkase nibii ni he hiaa babaoo kɛjɛ afutuɔkɔ, ni ji kooloo ko hu ni kɛ́ akɛ lɛ to kooloi krokomɛi ahe lɛ abaanyɛ akɛɛ akɛ edaaa lɛ he. (Nyɛkanea Abɛi 30:26.) Etamɔ kpɛŋkplɛ agbo, shi eyɛ toi kokrobii ni kɛlɛɛɛ kɛ naji kukuji. Kooloo bibioo nɛɛ hiɔ tɛsai amli. Afutuɔkɔ hiŋmɛii ni naa nii jogbaŋŋ kɛ tɛsai amli bui kɛ fɔji amli ni ehiɔ lɛ buɔ ehe kɛjɛɔ kooloi awuiyelɔi ahe. Abɔ afutuɔkɔi koni amɛhi shi tamɔ wekui ni dɔɔ amɛhe waa ni hiɔ he kome, ni enɛ buɔ amɛhe ni ehaa amɛnáa dɔlɛ yɛ fɛi be mli. *

12, 13. Mɛɛ nibii wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ afutuɔkɔ ŋɔɔ?

12 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ afutuɔkɔ ŋɔɔ? Klɛŋklɛŋ lɛ, kadimɔ akɛ kooloo nɛɛ kwɛɔ ehe nɔ jogbaŋŋ koni akaye lɛ awui. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɛ ehiŋmɛii ni naa nii jogbaŋŋ lɛ tsuɔ nii kɛnaa kooloi awuiyelɔi yɛ shɔŋŋ, ni eteɔ ehe yɛ bui kɛ fɔji ni baanyɛ abaa ewala yi lɛ amli. Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, esa akɛ wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ jogbaŋŋ koni wɔnyɛ wɔna osharai ni etee amɛhe yɛ Satan je lɛŋ lɛ. Bɔfo Petro wo Kristofoi aŋaa akɛ: “Nyɛhiɛ akãa shi, nyɛsaraa; ejaakɛ nyɛhenyɛlɔ, abonsam lɛ, nyiɛ tamɔ jata ni hũuɔ eetao mɔ ni eeemi.” (1 Pet. 5:8) Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, eha ehiɛ hi ehe nɔ jogbaŋŋ be fɛɛ be, koni mɔdɛŋ fɛɛ ni Satan bɔɔ ni eha eŋmɛɛ Enɔkwayeli lɛ he lɛ afee yaka. (Mat. 4:1-11) Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa po Yesu fee efɔ̃ shi eha esɛɛnyiɛlɔi lɛ nɛkɛ!

13 Gbɛ kome ni wɔbaanyɛ wɔtsɔ nɔ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhe nɔ ji ni wɔha Yehowa abu wɔhe yɛ mumɔŋ. Esaaa akɛ wɔkuɔ wɔhiɛ wɔshwieɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ kɛ Kristofoi akpeeiyaa anɔ. (Luka 4:4; Heb. 10:24, 25) Kɛfata he lɛ, taakɛ afutuɔkɔi náa hebuu yɛ bɔ ni amɛhiɔ shi yɛ he kome akɛ wekui ni dɔɔ amɛhe waa lɛ, esa akɛ wɔkɛ wɔnanemɛi Kristofoi abɔ gbagbalii koni ‘atsɔ wɔ nɔ ashɛje amɛmii ni atsɔ amɛ hu amɛ nɔ ashɛje wɔmii.’ (Rom. 1:12) Kɛ́ wɔfee nibii ni baaha Yehowa abu wɔhe lɛ, wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔkɛ lalatsɛ David kpãa gbee beni eŋma akɛ: “Yehowa ji mitɛsaa kɛ mimɔ̃ɔ kɛ miherelɔ, mi-Mawu, mitɛsaa ni wa ni mibaa lɛ abo.”—Lala 18:3.

Fi Shi Shiŋŋ yɛ Shiteekɛwoo Fɛɛ Sɛɛ

14. Eyɛ mli akɛ baalabi kome haŋ onaa akpɛ ohe moŋ, shi mɛni abaanyɛ akɛɛ yɛ baalabii akuu he?

14 Wɔbaanyɛ wɔkase nii hu kɛjɛ baalabii aŋɔɔ. Ekolɛ baalabi kome ni kɛlɛ aaafee sɛntimitai 5 pɛ lɛ haŋ onaa akpɛ ohe, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, baalabii akuu haa mɔ he jɔ̃ɔ ehe waa. (Nyɛkanea Abɛi 30:27.) Filikilɔi akuu ni etɔɔɔ amɛ nɛɛ baanyɛ amɛkpata ŋmɔshi nibii ni egba futaa kɛha kpamɔ lɛ ahiɛ yɛ be kukuoo mli, ejaakɛ amɛyeɔ nii ni amɛtɔɔɔ. Biblia lɛ kɛ gbɛɛmɔ ni anuɔ he kɛ́ filikilɔi akuu, ni baalabii fata he lɛ, fã yuu kɛmiiba lɛ toɔ shwiilii agbɛɛmɔ kɛ gbɛɛmɔi ni anuɔ he kɛ́ la miishã jwɛi lɛ he. (Yoel 2:3, 5) Gbɔmɛi woɔ la koni amɛkɛku baalabii akuu ni efã yuu anaa, shi bei pii lɛ enɛɛmɛi yeee omanye. Mɛni hewɔ? Baalabii ni gboiɔ lɛ yashwieɔ la lɛ mli ni no haa la lɛ gboiɔ, ni baalabii krokomɛi ni eshwɛ lɛ yaa amɛhiɛ ni nɔ ko nɔ ko etsĩii amɛnaa. Eyɛ mli akɛ baalabii akuu bɛ maŋtsɛ loo hiɛnyiɛlɔ moŋ, shi amɛfãa oookɛɛ amɛji asraafoi ni ato amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ, ni amɛyeɔ gbɛtsiinii fɛɛ anɔ. *Yoel 2:25.

15, 16. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Maŋtsɛyeli jajelɔi lɛ tamɔ baalabii akuu?

15 Gbalɔ Yoel kɛ nitsumɔ ni Yehowa tsuji tsuɔ lɛ to baalabii anifeemɔi ahe. Eŋma akɛ: “Amɛsháa foi tamɔ kãkãlɔi, amɛkwɔɔ gbogbo tamɔ tabilɔi, ni mɔ fɛɛ mɔ nyiɛɔ egbɛ nɔ, ni amɛjeee amɛpashale nɔ. Asaŋ mɔ ko mɔ ko tsiii enyɛmi, mɔ fɛɛ mɔ enyiɛ egbɛ nɔ, ni kɛ́ amɛyagbee tawuu nii ateŋ tete lɛ, amɛpilaaa.”—Yoel 2:7, 8.

16 Gbalɛ nɛɛ kɔɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli jajelɔi lɛ ahe waa diɛŋtsɛ! Shiteekɛwoo ni tamɔ “gbogbo” ko kwraa bɛ ni enyɛ eha amɛkpa shiɛmɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, amɛkaseɔ Yesu, mɔ ni tee nɔ efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii yɛ ehe guɔ ni mɛi babaoo gbe fɛɛ sɛɛ lɛ. (Yes. 53:3) Lɛɛlɛŋ, Kristofoi komɛi ‘egbee tawuu nii ateŋ’ kɛtsɔ gbe ni agbe amɛ yɛ amɛhemɔkɛyeli lɛ hewɔ lɛ nɔ. Fɛɛ sɛɛ lɛ, aaya nɔ aatsu shiɛmɔ nitsumɔ lɛ, ni Maŋtsɛyeli jajelɔi lɛ ayibɔ miiya hiɛ babaoo. Yɛ anɔkwale mli lɛ, bei pii lɛ yiwaa moŋ haa ashiɛɔ sanekpakpa lɛ ahaa mɛi ni kulɛ amɛnaŋ hegbɛ ni amɛnu Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ. (Bɔf. 8:1, 4) Yɛ bo diɛŋtsɛ osɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, ani oyaa nɔ ofiɔ shi tamɔ baalabii—yɛ hetsɛ̃ kɛ shiteekɛwoo ni okɛkpeɔ lɛ fɛɛ sɛɛ?—Heb. 10:39.

“Nyɛkpɛtɛa Ekpakpa He”

17. Mɛni hewɔ tsunyɛ naji nyɛɔ ekpɛtɛɔ nibii ni nɔ yɔɔ trotro lɛ?

17 Etamɔ nɔ ni adebɔɔ mli hewalɛ ni gbalaa nibii kɛbaa shikpɔŋ lɛ bɛ tsunyɛ nɔ hewalɛ. (Nyɛkanea Abɛi 30:28.) Yɛ anɔkwale mli lɛ, bɔ ni bɔɔ nɔ bibioo nɛɛ nyɛɔ ekwɔɔ gbogboi oyayaayai ni enyiɛɔ sɛndoi ni nɔ yɔɔ trotro anɔ ni egbeee shi lɛ feɔ adebɔɔ nibii ahe nilelɔi naakpɛɛ. Te feɔ tɛŋŋ ni tsunyɛ feɔ nakai? Jeee akɛ tsɔne ko ni mɔɔ nibii kɛkpɛtɛɔ loo amã ko yɛ enane shishi. Yɛ no najiaŋ lɛ, tsunyɛ fɛɛ tsunyɛ yɛ heloi kpɔbii kpɔbii akpei abɔ ni tamɔ tsɔi yɛ ewaobii anaa liamɔi lɛ anɔ. Agbɛnɛ hu, heloi kpɔbii kpɔbii nɛɛ ateŋ eko fɛɛ eko yɛ kpãi aaashɛ ohai abɔ yɛ amɛhe, ni kpãi nɛɛ eko fɛɛ eko naa yɛ tɛtrɛɛ, kokroo tamɔ plɛte bibioo. Hewalɛi ni yɔɔ kpãi nɛɛ fɛɛ amli lɛ baanyɛ ahiɛ tsunyɛ lɛ gbɔmɔtso lɛ mli—kɛ́ eenyiɛ oyayaayai yɛ glase nɔ beni emlishi kwɛɔ ŋwɛi po! Akɛni nyɛmɔi ni tsunyɛ yɔɔ lɛ eha niiamlipɛilɔi anaa ekpɛ amɛhe hewɔ lɛ, amɛkɛɔ akɛ abaanyɛ akwɛ bɔ ni afee tsunyɛ nane lɛ nɔ kɛfee nibii ni nyɛɔ emɔmɔɔ nibii ekpɛtɛɔ waa. *

18. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkwɛ jogbaŋŋ koni ‘wɔkpɛtɛ ekpakpa he’ be fɛɛ be?

18 Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ tsunyɛ ŋɔɔ? Biblia lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛhia efɔŋ kwraa; nyɛkpɛtɛa ekpakpa he.” (Rom. 12:9) Nibii gbohii ni baanyɛ aná wɔ nɔ hewalɛ koni wɔkakpɛtɛ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ ahe lɛ ehé shi yɛ Satan je lɛŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ wɔkɛ mɛi ni kɛ amɛhe kpɛtɛɛɛ Nyɔŋmɔ mlai ahe lɛ bɔ—yɛ skul jio, nitsumɔhe jio, loo kɛtsɔ hiɛtserɛjiemɔ ko ni esaaa nɔ jio—ebaaná wɔfai shi ni wɔtswa akɛ wɔbaafee nɔ ni ja lɛ nɔ hewalɛ gbonyo. Kaaha eba lɛ nakai yɛ onɔ! Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ bɔɔ wɔ kɔkɔ akɛ: “Kaabu ohe nilelɔ.” (Abɛi 3:7) Yɛ no najiaŋ lɛ, bo ŋaawoo kpakpa ni Mose kɛha Nyɔŋmɔ webii ni hi shi yɛ blema lɛ toi, ekɛɛ akɛ: “Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, gbeyei oshe, ni lɛ osɔmɔ, ni lɛ ehe okɛ ohe akpɛtɛ.” (5 Mose 10:20) Kɛ́ wɔkɛ wɔhe kpɛtɛ Yehowa lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔmiikase Yesu, mɔ ni awie yɛ ehe akɛ: “Osumɔɔ jalɛ ni onyɛɔ efɔŋfeemɔ” lɛ.—Heb. 1:9.

Nibii ni Wɔkaseɔ Kɛjɛɔ Adebɔɔ Mli

19. (a) Te Yehowa sui lɛ ateŋ nɔ ni bo diɛŋtsɛ onaa yɛ adebɔɔ mli? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔbaanyɛ wɔná Nyɔŋmɔ nilee he sɛɛ?

19 Taakɛ wɔna lɛ, anaa Yehowa sui lɛ faŋŋ yɛ nibii ni efee lɛ amli, ni enibɔɔ nii lɛ hu tsɔɔ wɔ nibii babaoo ni sɛɛnamɔi yɔɔ amɛhe. Babaoo ni wɔpɛiɔ Yehowa nitsumɔi amli lɛ, babaoo ni wɔnaa kpɛɔ wɔhe yɛ enilee lɛ he. Kɛ́ wɔsusu Nyɔŋmɔ nilee lɛ he jogbaŋŋ lɛ, ebaaha wɔná miishɛɛ babaoo amrɔ nɛɛ ni ebaabu wɔhe hu wɔsɛɛ. (Jaj. 7:12) Hɛɛ, wɔ diɛŋtsɛ wɔbaana akɛ shiwoo ni yɔɔ Abɛi 3:13, 18 lɛ ji anɔkwale. Ekɛɔ akɛ: “Ajɔɔ [loo miishɛɛ ji] gbɔmɔ ni náa nilee kɛ gbɔmɔ ni náa jwɛŋmɔ! Walatso ji lɛ ha mɛi ni mɔɔ emli lɛ, ni mɔ ni hiɛɔ emli lɛ, ajɔɔ lɛ.”

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 6 Oblahii kɛ oblayei titri baanyɛ aná he miishɛɛ akɛ amɛaakane woji ni atsɛ yisɛɛ yɛ shishigbɛ niŋmai krokomɛi lɛ amli lɛ ni amɛwie nibii ni amɛna yɛ amɛniiamlipɛimɔ lɛ mli lɛ ahe beni asusuɔ sane nɛɛ he yɛ Buu-Mɔɔ Nikasemɔ lɛ shishi yɛ asafo lɛ mli lɛ.

^ kk. 8 Kɛ́ ootao saji babaoo yɛ tsatsu ni tseɔ baa lɛ he lɛ, kwɛmɔ Awake! ni je kpo yɛ March 22, 1997 lɛ baafa 31, kɛ May 22, 2002 lɛ baafa 31 lɛ amli.

^ kk. 11 Kɛ́ ootao saji babaoo ni kɔɔ afutuɔkɔ he lɛ, kwɛmɔ Awake! ni je kpo yɛ September 8, 1990 lɛ baafa 15-16 lɛ mli.

^ kk. 14 Kɛ́ ootao saji babaoo ni kɔɔ baalabii ahe lɛ, kwɛmɔ October 22, 1976 Awake! lɛ baafa 11 lɛ mli.

^ kk. 17 Kɛ́ ootao saji babaoo ni kɔɔ tsunyɛ he lɛ, kwɛmɔ April 2008 Awake! lɛ baafa 26 lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

Mɛɛ nibii ni sɛɛnamɔ yɔɔ he wɔkaseɔ kɛjɛɔ . . .

• tsatsu ŋɔɔ?

• afutuɔkɔ ŋɔɔ?

• baalabi ŋɔɔ?

• tsunyɛ ŋɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 16]

Ani otsuɔ nii dɛŋdɛŋ tamɔ tsatsu ni tseɔ baa lɛ?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 17]

Afutuɔkɔi náa hebuu yɛ bɔ ni amɛhiɔ shi yɛ he kome akɛ wekui ni dɔɔ amɛhe waa lɛ mli. Ani bo hu ofeɔ nakai?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Taakɛ baalabii feɔ lɛ, Kristofoi sɔɔlɔi yaa nɔ amɛfiɔ shi

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 18]

Taakɛ tsunyɛ kpɛtɛɔ nii ahe lɛ, Kristofoi kɛ amɛhe kpɛtɛɔ ekpakpa he

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Stockbyte/Getty Images