Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yɔsemɔ Gbɛhe Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Yesu Ni Ji David Kɛ Salomo Kpeteŋkpele Lɛ

Yɔsemɔ Gbɛhe Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Yesu Ni Ji David Kɛ Salomo Kpeteŋkpele Lɛ

Yɔsemɔ Gbɛhe Ni Nyɔŋmɔ Kɛha Yesu Ni Ji David Kɛ Salomo Kpeteŋkpele Lɛ

“Naa, mɔ ni fe Salomo yɛ biɛ.”—MAT. 12:42.

1, 2. Yɛ adesai asusumɔ naa lɛ, mɛni hewɔ eyɔɔ naakpɛɛ akɛ afã Samuel koni efɔ David mu akɛ maŋtsɛ lɛ?

GBALƆ Samuel ebuuu David akɛ ebaanyɛ eye maŋtsɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ebu lɛ akɛ oblanyo fioo ni ji tookwɛlɔ kɛkɛ. Kɛfata he lɛ, maŋ ni ejɛ mli ni ji Betlehem lɛ jeee maŋ wulu ko. Awie Betlehem he akɛ ‘edaaa bɔ ni aaabu lɛ ashi Yuda wekui lɛ anɔ.’ (Mika 5:1) Kɛlɛ, etsɛŋ ni gbalɔ Samuel baafɔ oblanyo fioo nɛɛ ni etamɔ mɔ ni he ehiaaa ni jɛ maŋ bibioo ko mli lɛ mu akɛ maŋtsɛ ni baaye Israel nɔ wɔsɛɛ.

2 David jeee mɔ klɛŋklɛŋ ni etsɛ Ishai ŋɔ lɛ etsɔɔ Samuel koni efɔ lɛ mu; ni asaŋ ejeee mɔ ni ji enyɔ loo mɔ ni ji etɛ po. Beni Samuel yashɛ Ishai we lɛ koni eyafɔ nakai nuu anɔkwafo lɛ bihii lɛ ateŋ mɔ kome mu akɛ mɔ ni baaye Israel nɔ yɛ Saul sɛɛ lɛ, no mli lɛ David ni ji Ishai bihii kpaanyɔ lɛ ateŋ nakutsoŋbi lɛ bɛ jɛmɛ po. Shi David ji mɔ ni Yehowa sumɔɔ, ni no ji nɔ ni he hiaa.—1 Sam. 16:1-10.

3. (a) Kɛ́ Yehowa miisusu adesa ko he lɛ, mɛni ebuɔ akɛ no ji nɔ ni he hiaa yɛ mɔ lɛ he? (b) Beni afɔ David mu lɛ, mɛni bayi enɔ?

3 Yehowa na nɔ ni Samuel nyɛŋ ana. Nyɔŋmɔ le nɔ ni yɔɔ David tsui mli, ni enɛ sa ehiɛ. Jeee bɔ ni mɔ ko ji yɛ kponɔgbɛ kɛkɛ ji nɔ ni he hiaa Nyɔŋmɔ; bɔ ni mɔ lɛ ji yɛ etsuiŋ diɛŋtsɛ lɛ ji nɔ ni he hiaa lɛ. (Nyɛkanea 1 Samuel 16:7.) No hewɔ lɛ, beni Samuel yɔse akɛ Yehowa halako Ishai bihii nukpai kpawo lɛ ateŋ mɔ ko lɛ, ekɛɛ koni ayatsɛ nakutsoŋbi lɛ kɛjɛ ŋa lɛ nɔ kɛba. Amaniɛbɔɔ lɛ kɛɔ akɛ: “Ni [Ishai] tsũ ni ayaŋɔ [David] kɛba. Shi etsuɔ kɛ ehiŋmɛii fɛo, ni kɛ́ okwɛ lɛ hu, ehe yɛ fɛo. Ni Yehowa kɛɛ: Tee shi! ni ofɔ lɛ mu; ejaakɛ lɛ nɛ! Kɛkɛ ni Samuel wó mu kɛ koŋ lɛ, ni eŋɔfɔ lɛ yɛ enyɛmimɛi lɛ ateŋ. Ni Yehowa Mumɔ yi David nɔ kɛjɛ nɛkɛ gbi nɛɛ nɔ kɛyaa nɛɛ fɛɛ.”—1 Sam. 16:12, 13.

David Fee Kristo He Mfoniri

4, 5. (a) Tsɔɔmɔ nibii komɛi ni Yesu kɛtamɔ David. (b) Mɛni hewɔ abaanyɛ atsɛ Yesu akɛ David Kpeteŋkpele lɛ?

4 Taakɛ eji yɛ David gbɛfaŋ lɛ, afɔ Yesu hu yɛ Betlehem yɛ David gbele sɛɛ aaafee afii 1,100. Mɛi pii ebuuu Yesu akɛ mɔ ni baanyɛ aye maŋtsɛ. Efeee enii tamɔ bɔ ni Israelbii lɛ ateŋ mɛi babaoo kpa gbɛ akɛ maŋtsɛ ni baaba lɛ baafee enii lɛ. Kɛlɛ, taakɛ eji yɛ David gbɛfaŋ lɛ, lɛ ji mɔ ni Yehowa ehala. Agbɛnɛ hu, taakɛ eji yɛ David gbɛfaŋ lɛ, Yehowa sumɔɔ lɛ naakpa. * (Luka 3:22) “Yehowa mumɔ lɛ yi” Yesu hu “nɔ.”

5 Nibii krokomɛi hu yɛ lolo ni Yesu kɛtamɔ David. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David ŋaawolɔ Ahitofel tsɔɔ esɛɛ gbɛ, ni Yesu bɔfo Yuda Iskariot hu tsɔɔ Yesu sɛɛ gbɛ. (Lala 41:10; Yoh. 13:18) He ni ajáa Yehowa yɛ lɛ he hiɛdɔɔ ye David kɛ Yesu fɛɛ waa. (Lala 27:4; 69:10; Yoh. 2:17) Yesu ji David niyelɔ hu. Dani abaafɔ Yesu lɛ, ŋwɛi bɔfo ko kɛɛ emami akɛ: “Nuŋtsɔ Nyɔŋmɔ aaaŋɔ etsɛ David maŋtsɛsɛi lɛ aha lɛ.” (Luka 1:32; Mat. 1:1) Shi akɛni shiwoi ni kɔɔ Mesia lɛ he lɛ fɛɛ baaba mli yɛ Yesu nɔ hewɔ lɛ, enɔ kwɔ kwraa fe David. Lɛ ji David Kpeteŋkpele lɛ, Mesia Maŋtsɛ ni akɛ be kplaŋŋ ekpa lɛ gbɛ lɛ.—Yoh. 7:42.

Nyiɛmɔ Tookwɛlɔ ni Ji Maŋtsɛ lɛ Sɛɛ

6. Mɛɛ nibii David fee kɛtsɔɔ akɛ eji tookwɛlɔ kpakpa?

6 Yesu ji tookwɛlɔ hu. Mɛni tsɔɔ akɛ mɔ ko ji tookwɛlɔ kpakpa? Tookwɛlɔ kpakpa ji mɔ ko ni kɛ anɔkwayeli kɛ ekãa kwɛɔ etooku, elɛɔ amɛ, ni ebuɔ amɛhe. (Lala 23:2-4) Beni David ji oblanyo fioo lɛ, eji tookwɛlɔ, ni ekwɛ etsɛ tooi lɛ jogbaŋŋ. Beni tooku lɛ yaje oshara mli lɛ, efee ekãa ni ekɛ ewala wo oshara mli kɛbu tooi lɛ ahe kɛjɛ jata kɛ oshishibrishi he.—1 Sam. 17:34, 35.

7. (a) Mɛni saa David kɛha nitsumɔi ni ebaatsu akɛ maŋtsɛ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu tsɔɔ akɛ eji Tookwɛlɔ Kpakpa?

7 Afii abɔ ni David ye kɛkwɛ tooi yɛ ŋa kɛ gɔji anɔ lɛ saa lɛ kɛha nitsumɔi kɛ sɔi wuji ni ebaatsu he nii akɛ mɔ ni baakwɛ Israel maŋ lɛ nɔ. * (Lala 78:70, 71) Yesu hu kɛ enifeemɔi tsɔɔ akɛ eji tookwɛlɔ kpakpa. Ehaa Yehowa woɔ lɛ hewalɛ, ni etsɔɔ lɛ gbɛ beni ekwɛɔ “asafoku bibioo” lɛ kɛ “tooi krokomɛi” lɛ anɔ lɛ. (Luka 12:32; Yoh. 10:16) No hewɔ lɛ, Yesu ji Tookwɛlɔ Kpakpa. Ele etooku lɛ jogbaŋŋ aahu akɛ etsɛɔ amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛ egbɛi. Esumɔɔ etooi lɛ aahu akɛ, beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ejɛ esuɔmɔ mli ekɛ ewala fɔ̃ shi eha amɛ. (Yoh. 10:3, 11, 14, 15) Ákɛ Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ, Yesu miitsu nɔ ko ni David nyɛɛɛ atsu kɔkɔɔkɔ. Ekpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ egbele gbɛ eha adesai koni akpɔ̃ amɛ kɛjɛ gbele mli. Ebaatsɔɔ “asafoku bibioo” lɛ gbɛ koni amɛná naanɔ shihilɛ ni gbele bɛ mli yɛ ŋwɛi, ni ebaanyiɛ “tooi krokomɛi” lɛ ahiɛ kɛya naanɔ wala mli yɛ jeŋ hee ni jalɛ hiɔ mli ni awuiyelɔi ni feɔ amɛnii tamɔ klaji bɛ mli lɛ mli, ni nɔ ko nɔ ko nyɛŋ atsĩ enaa yɛ enɛ feemɔ mli.—Nyɛkanea Yoh. 10:27-29.

Nyiɛmɔ Maŋtsɛ ni Yeɔ Kunim lɛ Sɛɛ

8. Mɛni hewɔ wɔbaanyɛ wɔkɛɛ akɛ David ji maŋtsɛ ni ye kunim lɛ?

8 Ákɛ maŋtsɛ lɛ, David ji tabilɔ ni yɔɔ ekãa ni bu Nyɔŋmɔ webii lɛ ashikpɔŋ lɛ he, ni “Yehowa haa David yeɔ kunim yɛ he fɛɛ he ni eyaa.” Beni David yeɔ nɔ lɛ, elɛɛ maŋ lɛ husui lɛ amli kɛjɛ Mizraim faa lɛ naa kɛtee Eufrate faa lɛ naa. (2 Sam. 8:1-14) Ebatsɔ nɔyelɔ ni yɔɔ hewalɛ waa yɛ Yehowa hewalɛ naa. Biblia lɛ kɛɔ akɛ: “Ni David gbɛi hehe kɛtee shikpɔŋ lɛ fɛɛ nɔ, ni Yehowa ha ehe ŋmiŋmi mɔmɔ jeŋmaji lɛ fɛɛ.”—1 Kron. 14:17.

9. Tsɔɔmɔ bɔ ni Yesu, ni ji Mɔ ni ahala ni baaye Maŋtsɛ wɔsɛɛ lɛ ye kunim eha lɛ mli.

9 Taakɛ eji yɛ Maŋtsɛ David gbɛfaŋ lɛ, Yesu fee ekãa beni eyɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ. Ákɛ Mɔ ni ahala ni baaye Maŋtsɛ wɔsɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ eyɛ hewalɛ yɛ daimonioi anɔ, ni ekpɔ̃ mɛi kɛjɛ daimonioi ahewalɛ shishi. (Mar. 5:2, 6-13; Luka 4:36) Satan Abonsam ni ji henyɛlɔ ni fe fɛɛ lɛ po nyɛɛɛ enɔ aye. Yehowa ye ebua Yesu ni eye jeŋ ni yɔɔ Satan hewalɛ shishi lɛ nɔ kunim.—Yoh. 14:30; 16:33; 1 Yoh. 5:19.

10, 11. Mɛɛ nitsumɔ Yesu baatsu yɛ ŋwɛi akɛ Maŋtsɛ Tabilɔ?

10 Beni Yesu gbo ni atee lɛ shi kɛtee ŋwɛi lɛ sɛɛ aaafee afii 60 lɛ, bɔfo Yohane na gbalɛ ninaa ko ni kɔɔ nitsumɔ ni Yesu baatsu akɛ Maŋtsɛ Tabilɔ yɛ ŋwɛi lɛ he. Yohane ŋma akɛ: “Ni mikwɛ, ni naa, okpɔŋɔ yɛŋ; ni mɔ ni tá enɔ lɛ hiɛ gãi, ni aha lɛ akekre, ni eje kpo eeye kunim, koni esaa eye kunim.” (Kpoj. 6:2) Mɔ ni ta okpɔŋɔ yɛŋ lɛ nɔ lɛ ji Yesu. Beni awo Yesu Maŋtsɛ yɛ ŋwɛi yɛ afi 1914 lɛ, “aha lɛ akekre.” No sɛɛ lɛ, “eje kpo eeye kunim.” Hɛɛ, taakɛ eji yɛ David gbɛfaŋ lɛ, Yesu ji Maŋtsɛ ni yeɔ kunim. Beni awo lɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, eye Satan nɔ kunim yɛ ta mli, ni eshɛrɛ lɛ kɛ edaimonioi lɛ eshwie shikpɔŋ lɛ nɔ. (Kpoj. 12:7-9) Ebaaya nɔ eye kunim kɛyashi ‘eeegbe ekunimyeli lɛ naa,’ beni eeekpata Satan gbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ hiɛ kwrakwra lɛ.—Nyɛkanea Kpojiemɔ 19:11, 19-21.

11 Agbɛnɛ hu, taakɛ eji yɛ David gbɛfaŋ lɛ, Yesu ji maŋtsɛ ni yɔɔ musuŋtsɔlɛ, ni ebaabu “asafo babaoo” lɛ he kɛfo Harmagedon. (Kpoj. 7:9, 14) Kɛfata he lɛ, yɛ Yesu kɛ ehefatalɔi niyelɔi 144,000 ni atee amɛ shi lɛ anɔyeli shishi lɛ, ‘abaatee jalɔi kɛ mɛi ni ejaaa fɛɛ ashi.’ (Bɔf. 24:15) Mɛi ni abaatee amɛ shi yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ baaná hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ. Mɛɛ wɔsɛɛ shihilɛ ni yɔɔ miishɛɛ po amɛbaaná nɛkɛ! Nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔtswaa wɔfai shi akɛ wɔbaaya nɔ ‘wɔfee ekpakpa,’ koni wɔhi wala mli beni shikpɔŋ lɛ nɔ yiɔ obɔ kɛ David Kpeteŋkpele lɛ nɔyeli lɛ shishi bii ni yɔɔ miishɛɛ ni feɔ jalɛ nii lɛ.—Lala 37:27-29.

Aha Sɔlemɔ ni Salomo Sɔle Kɛbi Nilee lɛ Hetoo

12. Mɛni Salomo sɔle ebi?

12 David bi nuu Salomo hu fee Yesu he mfoniri. * Beni Salomo batsɔ maŋtsɛ lɛ, Yehowa jie ehe kpo etsɔɔ lɛ yɛ lamɔ mli, ni E-kɛɛ lɛ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni ebaabi lɛ lɛ, ebaaha lɛ. Kulɛ Salomo baanyɛ abi ninámɔ babaoo, hewalɛ, loo wala sɛɛkɛlɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, efooo lɛ pɛ enɔ mli, ni ebi Yehowa akɛ: “No hewɔ lɛ agbɛnɛ ha mi nilee kɛ sɛɛyoomɔ, koni mawo kpojee kɛ mlibaa yɛ nɛkɛ maŋ nɛɛ hiɛ; ejaakɛ namɔ po aaanyɛ omaŋ kpeteŋkpele nɛɛ akojo?” (2 Kron. 1:7-10) Yehowa ha Salomo sɔlemɔ lɛ hetoo.—Nyɛkanea 2 Kronika 1:11, 12.

13. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ mɔ ko bɛ ni yɛ nilee tamɔ Salomo lɛ, ni namɔ ha lɛ nilee lɛ?

13 Be mli ni Salomo yeɔ Yehowa anɔkwa lɛ, eyinɔbii lɛ ateŋ mɔ ko bɛ ni kɛ lɛ ye egbɔ yɛ nilee wiemɔi agbɛfaŋ. Salomo bu “abɛi akpei etɛ” sɔŋŋ. (1 Maŋ. 5:10, 12, 14) Aŋmala abɛi nɛɛ ateŋ babaoo ashwie shi, ni amɛkã he amɛji jwetrii kɛha mɛi ni taoɔ nilee. Sheba maŋnyɛ lɛ fã gbɛ aaafee kilomitai 2,400 koni ekɛ “abɛbuai ni wawai” ayaka Salomo nilee lɛ ekwɛ. Salomo wiemɔi kɛ bɔ ni emaŋtsɛyeli lɛ eshwere waa lɛ ha maŋnyɛ lɛ naa kpɛ ehe. (1 Maŋ. 10:1-9) Biblia lɛ tsɔɔ Mɔ ni ha Salomo nilee lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Ni jeŋ fɛɛ miitao Salomo hiɛ akwɛ, ni amɛbo enilee ni Nyɔŋmɔ kɛwo etsuiŋ lɛ toi.”—1 Maŋ. 10:24.

Nyiɛmɔ Maŋtsɛ Nilelɔ lɛ Sɛɛ

14. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yesu ji “mɔ ni fe Salomo”?

14 Eyɛ faŋŋ akɛ, adesa kome pɛ ehi shi ni enilee lɛ fe Salomo nɔ̃ lɛ. Nakai mɔ lɛ ji Yesu Kristo ni wie lɛ diɛŋtsɛ ehe akɛ eji “mɔ ni fe Salomo” lɛ. (Mat. 12:42) Yesu wie “naanɔ wala wiemɔi.” (Yoh. 6:68) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, Yesu kɛ shishitoo mlai krokomɛi fata shishitoo mlai ni yɔɔ Salomo abɛi lɛ amli lɛ ahe. Salomo wie nibii komɛi ni haa Yehowa jálɔ náa miishɛɛ lɛ ahe. (Abɛi 3:13; 8:32, 33; 14:21; 16:20) Yesu ma nɔ mi akɛ, nibii ni kɔɔ Yehowa jamɔ kɛ eshiwoo lɛ ahe lɛ pɛ ji nɔ ni haa mɔ náa anɔkwa miishɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni hiɛ yɔɔ amɛmumɔŋ hiamɔ nii anɔ lɛ yɛ miishɛɛ, ejaakɛ ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ji amɛnɔ̃.” (Mat. 5:3, NW) Mɛi ni kɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Yesu tsɔɔmɔi lɛ amli lɛ tsuɔ nii lɛ náa amɛ kɛ Yehowa ni ji “wala nubu” lɛ teŋ wekukpãa ni mli wa. (Lala 36:10; Abɛi 22:11; Mat. 5:8) “Nyɔŋmɔ nilee lɛ” eyi Kristo obɔ. (1 Kor. 1:24, 30) Ákɛ Maŋtsɛ ni ji Mesia lɛ, Yesu Kristo yɛ ‘nilee mumɔ.’—Yes. 11:2.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Nyɔŋmɔ nilee lɛ he sɛɛ?

15 Ákɛ Salomo Kpeteŋkpele lɛ sɛɛnyiɛlɔi lɛ, te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná Nyɔŋmɔ nilee lɛ he sɛɛ? Akɛni ajie Yehowa nilee lɛ kpo yɛ e-Wiemɔ lɛ mli hewɔ lɛ, esa akɛ wɔbɔ mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ kɛtao enɛ kɛtsɔ Biblia lɛ ni wɔɔkase jogbaŋŋ, titri lɛ Yesu wiemɔi ni aŋmala yɛ mli lɛ, ni agbɛnɛ hu wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkase lɛ nɔ lɛ nɔ. (Abɛi 2:1-5) Kɛfata he lɛ, esa akɛ daa gbi lɛ wɔbi Nyɔŋmɔ koni eha wɔ nilee. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ kɛ́ wɔjɛ wɔtsuiiaŋ wɔsɔle kɛbi Nyɔŋmɔ koni eye ebua wɔ lɛ, ebaafee nakai. (Yak. 1:5) Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ baaye abua wɔ koni wɔná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nilee ni tamɔ jwetrii ní baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ naagbai anaa ni wɔkpɛ yiŋ srɔtoi ni nilee yɔɔ mli lɛ. (Luka 11:13) Agbɛnɛ hu, atsɛ Salomo ni ‘kã he etsɔɔ maŋ lɛ nilee’ lɛ akɛ “jajelɔ [loo “asafo naabualɔ,” NW].” (Jaj. 12:9, 10) Yesu ni ji Kristofoi asafo lɛ Yitso lɛ hu ji ewebii lɛ anaabualɔ. (Yoh. 10:16; Kol. 1:18) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔya asafoŋ kpeei, he ni ‘akãa he atsɔɔ’ wɔ nii yɛ lɛ.

16. Mɛɛ nibii Yesu kɛtamɔ Salomo?

16 Salomo ji maŋtsɛ ni fee nibii babaoo. Ekwɛ ni amamɔ maŋtsɛwei, agbala gbɛjegbɛi, afee nujɔɔi, nitoo maji, shwilii amaji kɛ okpɔŋɔiatsɛmɛi amaji. (1 Maŋ. 9:17-19) Maŋ muu lɛ fɛɛ ná nibii ni ekwɛ ni amamɔ lɛ ahe sɛɛ. Yesu ji tsumalɔ hu. Etswa esafo lɛ ema “tɛsaa” lɛ nɔ. (Mat. 16:18) Agbɛnɛ hu, ebaakwɛ koni amamɔ tsui yɛ jeŋ hee lɛ mli.—Yes. 65:21, 22.

Nyiɛmɔ Toiŋjɔlɛ Maŋtsɛ lɛ Sɛɛ

17. (a) Mɛni ji nɔ ni kadi Salomo nɔyeli lɛ waa? (b) Mɛni Salomo nyɛɛɛ afee?

17 Aná gbɛi Salomo lɛ kɛjɛ wiemɔ ni shishi ji “toiŋjɔlɛ” lɛ mli. Maŋtsɛ Salomo ye nɔ yɛ Yerusalem, ni Yerusalem shishi ji “Toiŋjɔlɛ ni Eku Ebɔ He.” Israel maŋ lɛ ná toiŋjɔlɛ ni anako enɔ dã yɛ afii 40 ni ekɛye nɔ lɛ mli. Biblia lɛ wie nakai afii lɛ ahe akɛ: “Ni Salomo yinɔ lɛ fɛɛ lɛ Yuda kɛ Israel hi shi shweshweeshwe, mɔ fɛɛ mɔ yɛ eweintso shishi kɛ egbamitso shishi, kɛjɛ Dan kɛyashi Beersheba.” (1 Maŋ. 5:5) Fɛɛ sɛɛ lɛ, nilee babaoo ni Salomo yɔɔ lɛ haaa enyɛ eha eshishi bii lɛ aye amɛhe kɛjɛ hela, esha, kɛ gbele he. Shi Salomo Kpeteŋkpele lɛ baaha eshishi bii lɛ aye amɛhe kɛjɛ enɛɛmɛi fɛɛ ahe.—Nyɛkanea Romabii 8:19-21.

18. Mɛɛ shihilɛ mli wɔyɔɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli?

18 Amrɔ nɛɛ po lɛ, wɔyɛ toiŋjɔlɛ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli. Lɛɛlɛŋ, wɔyɛ anɔkwa mumɔŋ paradeiso mli. Toiŋjɔlɛ yɛ wɔ kɛ Nyɔŋmɔ, kɛ agbɛnɛ hu wɔ kɛ wɔnaanyo gbɔmɔ teŋ. Kadimɔ bɔ ni Yesaia gba kɛkɔ shihilɛ ni wɔyɔɔ mli ŋmɛnɛ lɛ he lɛ. Egba akɛ: “Amɛkɛ amɛklantei aaasɔ̃ kɔii ni amɛkɛ amɛkpɔlɔi hu aaasɔ̃ adedai. Jeŋmaŋ ko woŋ klante nɔ eshiŋ jeŋmaŋ ko, ni amɛkaseŋ tawuu dɔŋŋ!” (Yes. 2:3, 4) Kɛ́ wɔba wɔjeŋ yɛ gbɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kpãa gbee nɔ lɛ, wɔhaa mumɔŋ paradeiso lɛ feɔ fɛo waa.

19, 20. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ esa akɛ wɔná miishɛɛ lɛ?

19 Shi nibii baahi jogbaŋŋ fe nɛkɛ po wɔsɛɛ. Adesai toibolɔi baaná toiŋjɔlɛ babaoo ni eko bako dã yɛ Yesu nɔyeli lɛ shishi, ni fiofio lɛ, abaaha ‘amɛye amɛhe kɛjɛ fitemɔ nyɔŋyeli’ shishi kɛyashi amɛaatsɔmɔ adesai ni eye emuu. (Rom. 8:21) Kɛ́ “mɛi ni he jɔ lɛ” ye naagbee kaa ni baaba yɛ Afii Akpe Nɔyeli lɛ naagbee lɛ nɔ kunim lɛ, “shikpɔŋ lɛ aaatsɔ̃ amɛnɔ̃, ni amɛmii aaashɛ amɛhe yɛ hejɔlɛ babaoo mli.” (Lala 37:11; Kpoj. 20:7-10) Lɛɛlɛŋ, Kristo Yesu nɔyeli lɛ baafaŋ Salomo nɔ lɛ yɛ gbɛ̀i ni wɔnyɛŋ wɔfee he mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔŋ lɛ anɔ!

20 Taakɛ Israelbii lɛ ná miishɛɛ beni Mose, David, kɛ Salomo nyiɛ amɛhiɛ lɛ, wɔ hu wɔbaaná miishɛɛ babaoo ni fe no yɛ Kristo nɔyeli lɛ shishi. (1 Maŋ. 8:66) Wɔmiida Yehowa shi waa akɛ ekɛ e-Bi koome lɛ, ni ji Mose, David, kɛ Salomo Kpeteŋkpele lɛ eduro wɔ!

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 4 Eeenyɛ efee akɛ gbɛi David lɛ shishi ji “Mɔ ni misumɔɔ.” Beni abaptisi Yesu kɛ agbɛnɛ hu beni esu tsake lɛ, Yehowa wie kɛjɛ ŋwɛi ni etsɛ lɛ akɛ “misuɔmɔbi.”—Mat. 3:17; 17:5.

^ kk. 7 Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, David fee enii tamɔ toobi ni yɔɔ hekɛnɔfɔɔ yɛ ekwɛlɔ lɛ mli. Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Yehowa ni ji Tookwɛlɔ Kpeteŋkpele lɛ nɔ kɛha hebuu kɛ gbɛtsɔɔmɔ. Ekɛ nɔmimaa diɛŋtsɛ wie akɛ: “Yehowa ji mikwɛlɔ, nɔ ko nɔ ko ehiaŋ mi.” (Lala 23:1) Yohane Baptisilɔ lɛ tsɛ Yesu akɛ “Nyɔŋmɔ toobi lɛ.”—Yoh. 1:29.

^ kk. 12 Nɔ ni sa kadimɔ ji akɛ, gbɛi kroko ni akɛtsɛɔ Salomo ji Yedidia, ni shishi ji “Mɔ ni Yah sumɔɔ.”—2 Sam. 12:24, 25.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ji David Kpeteŋkpele lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ji Salomo Kpeteŋkpele lɛ?

• Mɛni hewɔ ohiɛ sɔɔ David Kpeteŋkpele ni lɛ nɔŋŋ hu ji Salomo Kpeteŋkpele lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 31]

Nilee ni Nyɔŋmɔ kɛduro Salomo lɛ fee Salomo Kpeteŋkpele lɛ nilee lɛ he mfoniri

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 32]

Yesu nɔyeli lɛ baafaŋ Salomo kɛ David anɔ lɛ yɛ gbɛ̀i ni wɔnyɛŋ wɔfee he mfoniri yɛ wɔjwɛŋmɔŋ lɛ anɔ!