Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Taomɔ Jwetrii Ni ‘Aŋɔtee Yɛ Emli Lɛ’

Taomɔ Jwetrii Ni ‘Aŋɔtee Yɛ Emli Lɛ’

Taomɔ Jwetrii Ni ‘Aŋɔtee Yɛ Emli Lɛ’

“Mɔ mli ni aŋɔ ŋaa kɛ nilee jwetrii lɛ fɛɛ atee yɛ lɛ.”—KOL. 2:3.

1, 2. (a) Mɛɛ nibii ana yɛ afi 1922 lɛ, ni nɛgbɛ nibii nɛɛ yɔɔ amrɔ nɛɛ? (b) Mɛɛ hewalɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ mɛi fɛɛ?

BEI pii lɛ, kɛ́ abɔ amaniɛ akɛ ayana jwetrii ni aŋɔtee lɛ, mɛi nyaa he waa. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Howard Carter ni jɛ Britain, ní tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii lɛ kɛ afii nyɔŋmai abɔ gbo deŋme yɛ shihilɛi ni mli wawai amli, ni eyana nɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ afi 1922 lɛ. Eyana maŋtsɛ ko ni atsɛɔ lɛ Farao Tutankhamen lɛ fũuhe ní ma shi sɔkee, ni nibii srɔtoisrɔtoi aaashɛ 5,000 yɛ mli.

2 Eyɛ mli akɛ nibii ni Carter yana lɛ sa kadimɔ waa moŋ, shi amrɔ nɛɛ he ni abaana nibii nɛɛ ateŋ babaoo yɛ ji blema nibii atoohei loo aŋkroaŋkroi ashĩai. Ekolɛ nibii nɛɛ yɛ fɛo loo amɛhaa aleɔ yinɔsaji, shi amɛhe baaa sɛɛnamɔ tsɔ kɛhaaa wɔ yɛ shihilɛ mli. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ koni wɔtao jwetrii ni he baaba sɛɛnamɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ. Hewalɛwoo nɛɛ yɛ kɛha mɔ fɛɛ mɔ, ni sɛɛnamɔ ni yɔɔ he lɛ hi kwraa fe heloonaa jwetri.—Nyɛkanea Abɛi 2:1-6.

3. Mɛɛ sɛɛnamɔi yɔɔ jwetrii ni Yehowa woɔ ejálɔi ahewalɛ ni amɛtao lɛ ahe?

3 Susumɔ sɛɛnamɔ ni yɔɔ jwetrii ni Yehowa woɔ ejálɔi lɛ ahewalɛ ni amɛtao lɛ he lɛ he okwɛ. “Yehowa gbeyeishemɔ” ní baanyɛ abu wɔhe yɛ jaramɔ bei nɛɛ amli lɛ fata jwetrii nɛɛ ahe. (Lala 19:10) Kɛ́ wɔná “Nyɔŋmɔ he nilee” lɛ, ebaanyɛ eha wɔná wɔ kɛ Ŋwɛi Flooflonyo lɛ teŋ wekukpaa ni yɔɔ gbagbalii—ni enɛ ji woo ni fe fɛɛ ni adesa baanyɛ aná. Ni kɛ́ Nyɔŋmɔ ha wɔná jwetrii ni ji nilee, ŋaalee, kɛ sɛɛyoomɔ lɛ, wɔbaanyɛ wɔtsu naagbai kɛ saji ni wɔkɛkpeɔ yɛ wɔshihilɛ mli daa gbi lɛ ahe nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. (Abɛi 9:10, 11) Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔná jwetrii ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa nɛɛ?

Mumɔŋ Jwetrii Ataomɔ

4. Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔnine ashɛ mumɔŋ jwetrii anɔ?

4 Bei pii lɛ, mɛi ni tsaa shi kɛtaoɔ blema nibii kɛ niiamlitaolɔi krokomɛi kpaa shi kɛyaa shɔŋŋ amɛyataoɔ jwetrii, shi wɔ lɛ, wɔle he tuuntu ni wɔbaanyɛ wɔna mumɔŋ jwetrii yɛ. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tamɔ shikpɔŋ he wolo, ni etsɔɔ wɔ gbɛ kɛyaa he tuuntu ni wɔbaanyɛ wɔna jwetrii ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ yɛ. Bɔfo Paulo ŋma yɛ Kristo lɛ he akɛ: “Mɔ mli ni aŋɔ ŋaa kɛ nilee jwetrii lɛ fɛɛ atee yɛ lɛ.” (Kol. 2:3) Ekolɛ nakai wiemɔi lɛ akanemɔ baaha wɔbi akɛ: ‘Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtao nakai jwetrii lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ “aŋɔtee yɛ” Kristo mli? Ni mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔnine ashɛ jwetrii nɛɛ anɔ?’ Bɔni afee ni wɔna sanebimɔi nɛɛ ahetoo lɛ, nyɛhaa wɔpɛia Paulo wiemɔi lɛ amli jogbaŋŋ wɔkwɛa.

5. Mɛni hewɔ Paulo wie mumɔŋ jwetrii ahe yɛ wolo ni eŋma lɛ mli lɛ?

5 Paulo ŋma nakai wiemɔi lɛ eyaha enanemɛi Kristofoi ni yɔɔ Kolose lɛ. Ekɛɛ amɛ akɛ eepele yɛ amɛhewɔ koni “amɛtsɛ́ amɛtsuii amɛŋmɛ amɛmli, ni amɛfee ekome yɛ suɔmɔ mli.” (Nyɛkanea Kolosebii 2:1, 2.) Mɛni hewɔ amɛsane kã etsui nɔ waa lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ Paulo le akɛ ekolɛ nyɛmimɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi komɛi ní miitsɔɔ Helabii anilee loo amɛmiiwo mɛi ahewalɛ ni aye Mose Mla lɛ nɔ lɛ ená nyɛmimɛi lɛ anɔ hewalɛ gbonyo. Ekɛ hiɛdɔɔ bɔ nyɛmimɛi lɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe ni ahia, koni mɔ ko kɛ jeŋ nilee kɛ yaka shishiumɔ akaŋɔ nyɛ nom, yɛ gbɔmɛi ablema saji kɛ je nɛŋ shishijee nibii ni jeee Kristo lɛ anaa.”—Kol. 2:8.

6. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔná Paulo ŋaawoo lɛ he miishɛɛ lɛ?

6 Ŋmɛnɛ lɛ, wɔ hu Satan kɛ enibii agbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ baanyɛ aná wɔ nɔ hewalɛ. Jeŋ nilee ní sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ kɛ susumɔ ni ahiɛ akɛ Nyɔŋmɔjamɔ he ehiaaa adesai lɛ fata he lɛ ená mɛi asusumɔi, amɛjeŋba, otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ, kɛ amɛnifeemɔi anɔ hewalɛ. Apasa jamɔ nifeemɔi ehe shi yɛ gbii juji babaoo ni ehe gbɛi lɛ amli. Tɛlivishiŋ nɔ nifeemɔi, sinii, kɛ lalai amli eyi obɔ kɛ nifeemɔi gbohii ni haa anáa akɔnɔi fɔji, ni nibii ni yɔɔ Intanɛt lɛ nɔ lɛ ateŋ babaoo yɛ oshra kɛha onukpai kɛ gbekɛbii fɛɛ. Kɛ́ wɔkwɛ nibii nɛɛ kɛ je lɛŋ nifeemɔi krokomɛi lɛ daa lɛ, ebaanyɛ ená bɔ ni wɔnuɔ gbɛtsɔɔmɔ ni Yehowa kɛhaa wɔ lɛ kɛ bɔ ni wɔfeɔ wɔnii yɛ he wɔhaa lɛ nɔ hewalɛ, ni ebaaha wɔŋmɛɛ anɔkwa wala lɛ he. (Nyɛkanea 1 Timoteo 6:17-19.) Belɛ, ehe miihia ni wɔnu ŋaa ni Paulo wo Kolosebii lɛ shishi ní wɔkɛtsu nii bɔni afee ni Satan ŋaatsɔi ni yɔɔ nigii lɛ akadu wɔ.

7. Mɛɛ nibii enyɔ Paulo tsɔɔ akɛ nomɛi baaye abua Kolosebii lɛ?

7 Kɛ́ wɔgbala wɔjwɛŋmɔ kɛtee wiemɔi ni Paulo ŋma eyaha Kolosebii lɛ nɔ ekoŋŋ lɛ, wɔnaa akɛ beni ewie nɔ ni kã etsui nɔ lɛ egbe naa lɛ, etsɔɔ nibii enyɔ ni baaye abua amɛ koni amɛtsɛ amɛtsuii amɛŋmɛ amɛmli, ní amɛfee ekome yɛ suɔmɔ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, etsĩ ‘shishinamɔ ni amɛyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ’ tã. Esa akɛ amɛná nɔmimaa diɛŋtsɛ akɛ bɔ ni amɛnu Ŋmalɛ lɛ shishi amɛha lɛ ja, bɔni afee ni amɛhemɔkɛyeli lɛ akagbugbãa. (Heb. 11:1) No sɛɛ lɛ, etsɔɔ akɛ esa akɛ ‘amɛle Nyɔŋmɔ teemɔŋ sane lɛ.’ Jeee shishijee anɔkwalei lɛ pɛ kɛkɛ esa akɛ amɛle, shi esa akɛ amɛnu Nyɔŋmɔ nibii ni mli kwɔlɔ lɛ hu ashishi jogbaŋŋ. (Heb. 5:13, 14) Ekã shi faŋŋ akɛ ŋaawoo nɛɛ ji ŋaawoo kpakpa kɛha Kolosebii lɛ kɛ wɔ hu ŋmɛnɛ! Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná hekɛnɔfɔɔ kɛ agbɛnɛ hu anɔkwa nilee ni tamɔ nakai? Paulo tsɔɔ nɔ̃ tuuntu ni esa akɛ wɔfee, yɛ wiemɔi ni ewie yɛ Yesu Kristo he nɛɛ mli akɛ: “Mɔ mli ni aŋɔ ŋaa kɛ nilee jwetrii lɛ fɛɛ atee yɛ lɛ.”

Jwetrii ni ‘Aŋɔtee yɛ’ Kristo Mli Lɛ

8. Kɛ́ akɛɛ “aŋɔ” ŋaa kɛ nilee jwetrii lɛ fɛɛ “atee yɛ” Kristo mli lɛ, mɛni ji eshishi?

8 Kɛ́ akɛɛ “aŋɔ” ŋaa kɛ nilee jwetrii lɛ fɛɛ “atee yɛ” Kristo mli lɛ, etsɔɔɔ akɛ aŋmɛ yi ní mɔ ko nine nyɛŋ ashɛ nɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, nɔ ni etsɔɔ kɛkɛ ji akɛ dani wɔnine baanyɛ ashɛ nakai jwetrii lɛ anɔ lɛ, esa akɛ wɔkɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo atao, ní wɔtao hu yɛ Yesu Kristo mli. Enɛ kɛ nɔ ni Yesu wie yɛ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ kpãa gbee akɛ: “Mi nɔŋŋ ji gbɛ lɛ kɛ anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ; mɔ ko baaa tsɛ lɛ ŋɔɔ, akɛ ja etsɔ minɔ.” (Yoh. 14:6) Hɛɛ, bɔni afee ni wɔnine ashɛ Nyɔŋmɔ he nilee lɛ nɔ lɛ, esa akɛ wɔná gbɛtsɔɔmɔ kɛ yelikɛbuamɔ kɛjɛ Yesu dɛŋ.

9. Mɛɛ gbɛhe atuu awo Yesu dɛŋ?

9 Yesu kɛɛ lɛ ji “gbɛ lɛ,” ni lɛ nɔŋŋ ji “anɔkwale lɛ kɛ wala lɛ.” Enɛ tsɔɔ akɛ Yesu nɔ wɔtsɔɔ wɔbɛŋkɛɔ Tsɛ lɛ, ni jeee no pɛ kɛkɛ. Yesu nɔ wɔtsɔɔ wɔnuɔ Biblia mli anɔkwale lɛ shishi, ni lɛ nɔŋŋ enɔ wɔbaatsɔ wɔná naanɔ wala. Eji anɔkwale akɛ, aŋɔ mumɔŋ jwetrii ni jara wa waa atee yɛ Yesu mli, ni mɛi ni kaseɔ Biblia lɛ jogbaŋŋ lɛ anine baashɛ nɔ. Nyɛhaa wɔsusua jwetrii lɛ ekomɛi ni kɔɔ wɔ wɔsɛɛ gbɛkpamɔi kɛ wekukpaa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he lɛ ahe wɔkwɛa.

10. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ Yesu he yɛ Kolosebii 1:19 kɛ 2:9 lɛ?

10 “Emli Nyɔŋmɔ obɔyimɔ lɛ fɛɛ hiɔ yɛ gbɔmɔtso su mli.” (Kol. 1:19; 2:9) Akɛni Yesu kɛ eŋwɛi Tsɛ lɛ ehi shi bei babaoo hewɔ lɛ, ele Nyɔŋmɔ su kɛ esuɔmɔnaa nii jogbaŋŋ fe mɔ fɛɛ mɔ. Beni Yesu sɔmɔɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, etsɔɔ mɛi nibii ni e-Tsɛ lɛ etsɔɔ lɛ lɛ, ni ejie sui ni e-Tsɛ lɛ kɛtsɔse lɛ lɛ akpo yɛ enifeemɔi amli. No hewɔ ni Yesu kɛɛ akɛ: “Mɔ ni ena mi lɛ, ena tsɛ lɛ.” (Yoh. 14:9) Aŋɔ Nyɔŋmɔ he nilee kɛ ŋaa fɛɛ atee yɛ Kristo mli, ni Yesu he nii ni wɔɔkase jogbaŋŋ lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni wɔɔtsɔ nɔ wɔle Yehowa.

11. Mɛɛ tsakpãa kã Yesu kɛ Biblia mli gbalɛi lɛ ateŋ?

11 “Yesu odase lɛ ji gbalɛ mumɔ lɛ.” (Kpoj. 19:10) Wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ Yesu ji mɔ titri ní woɔ gbalɛi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ateŋ babaoo obɔ. Ja wɔsusu gbɛhe ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu ni kɔɔ Mesia Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ he dani wɔbaanu gbalɛi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ ashishi jogbaŋŋ, kɛjɛ klɛŋklɛŋ gbalɛ ni Yehowa gba ni yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ nɔ kɛyashi ninaai ni yɔɔ nyam ni yɔɔ Kpojiemɔ wolo lɛ mli lɛ anɔ. Enɛ hewɔ ni mɛi ni ekpɛlɛɛɛ Yesu nɔ akɛ lɛ ji shiwoo Mesia lɛ nuuu gbalɛi ni yɔɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli lɛ ateŋ babaoo ashishi lɛ. Etsɔɔ nɔ hewɔ hu ni mɛi ni buɔ Hebri Ŋmalɛi lɛ ní Mesia lɛ he gbalɛi babaoo yɔɔ mli lɛ akɛ sɛɛnamɔ bɛ he lɛ naa Yesu akɛ gbɔmɔ wulu ko kɛkɛ lɛ. Yesu he nilee ni Nyɔŋmɔ webii lɛ yɔɔ lɛ ji nɔ̃ titri ni yeɔ ebuaa amɛ koni amɛnu Biblia mli gbalɛi ní kpaako amɛbaaba mli lɛ ashishi.—2 Kor. 1:20.

12, 13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu ji “je lɛ mli la lɛ”? (b) Akɛni aha Kristo sɛɛnyiɛlɔi eye amɛhe kɛjɛ duŋ, ni ji apasa jamɔ he hewɔ lɛ, mɛɛ sɔ̃ kã amɛ nɔ?

12 “Mi ji je lɛ mli la lɛ.” (Nyɛkanea Yohane 8:12; 9:5.) Dani abaafɔ́ Yesu yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, gbalɔ Yesaia jɛ jeeŋmɔ beebe egba akɛ: “Maŋ ni nyiɛɔ duŋ mli lɛ ena la kpeteŋkpele; mɛi ni hi gbele hɔ̃ɔŋ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, la etso amɛnɔ!” (Yes. 9:1) Bɔfo Mateo tsɔɔ mli akɛ Yesu wo nakai gbalɛ lɛ obɔ beni E-je shiɛmɔ nitsumɔ lɛ shishi ní ekɛɛ akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii; shi ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ ebɛŋkɛ” lɛ. (Mat. 4:16, 17) Yesu sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ ha mɛi ná mumɔŋ la, ni eha amɛye amɛhe kɛjɛ apasa jamɔ tsɔɔmɔi ahe. Yesu kɛɛ akɛ: “Mi lɛ miba je lɛ mli akɛ la, koni mɔ fɛɛ mɔ ni heɔ minɔ yeɔ lɛ akahi duŋ lɛ mli.”—Yoh. 1:3-5; 12:46.

13 Afii babaoo sɛɛ lɛ, bɔfo Paulo kɛɛ enanemɛi Kristofoi lɛ akɛ: “Sá lɛ duŋ ji nyɛ, shi agbɛnɛ lɛ nyɛtsɔmɔ la yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli; belɛ nyɛnyiɛa tamɔ la bii.” (Efe. 5:8) Akɛni aha Kristofoi eye amɛhe kɛjɛ duŋ, ni ji apasa jamɔ he hewɔ lɛ, sɔ̃ kã amɛ nɔ akɛ amɛya nɔ amɛnyiɛ tamɔ la bii. Enɛ kɛ nɔ ni Yesu kɛɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ yɛ Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ kpãa gbee: “Nyɛhaa nyɛla atsoa yɛ gbɔmɛi ahiɛ, koni amɛna nyɛnifeemɔnii kpakpai lɛ, ni amɛwo nyɛtsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ hiɛ nyam.” (Mat. 5:16) Ani ohiɛ sɔɔ mumɔŋ jwetrii ni oná yɛ Yesu mli lɛ aahu akɛ otsɔɔ owiemɔ kɛ ojeŋba kpakpa nɔ ojieɔ yi otsɔɔ mɛi krokomɛi?

14, 15. (a) Te akɛ tooi kɛ kooloi krokomɛi tsu nii aha tɛŋŋ yɛ anɔkwa jamɔ mli yɛ Biblia beaŋ? (b) Mɛni hewɔ Yesu gbɛhe akɛ “Nyɔŋmɔ toobi lɛ” ji jwetri ni nɔ bɛ lɛ?

14 Yesu ji “Nyɔŋmɔ toobi lɛ.” (Yoh. 1:29, 36) Anaa yɛ Biblia lɛ mli fɛɛ ákɛ akɛ too tsu nii kɛha eshaifaa, ni eha abɛŋkɛ Nyɔŋmɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Abraham ha ana akɛ eesumɔ ni ekɛ ebi Isak ashã afɔle lɛ, akɛɛ lɛ akɛ ekaye Isak awui, ni aha lɛ too nuu koni ekɛ no moŋ ashã afɔle lɛ. (1 Mose 22:12, 13) Beni akpɔ̃ Israelbii lɛ kɛjɛ Mizraim lɛ, akɛ too hu tsu nii yɛ “Yehowa Hehoo” lɛ mli. (2 Mose 12:1-13) Kɛfata he lɛ, Mose Mla lɛ ha akɛ kooloi srɔtoi ní too gwaŋtɛŋi kɛ abotiai fata he lɛ shã afɔle.—2 Mose 29:38-42; 3 Mose 5:6, 7.

15 Shi nakai afɔlei lɛ kɛ afɔlei krokomɛi fɛɛ ni adesai shã lɛ ateŋ eko kwraa nyɛɛɛ aha adesai aye amɛhe kɛjɛ esha kɛ gbele he kwraa. (Heb. 10:1-4) Ákɛ nɔ ni tamɔɔɔ nakai lɛ, Yesu ji ‘Nyɔŋmɔ toobi lɛ ni wóɔ je lɛ he esha lɛ kɛyaa lɛ.’ Enɛ pɛ po haa Yesu batsɔɔ jwetri ni fe jwetrii fɛɛ ni ana pɛŋ. No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔkase kpɔmɔnɔ lɛ he nii jogbaŋŋ, ní wɔná mli hemɔkɛyeli hu. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaaná jɔɔmɔi kɛ nyɔmɔwoo kpelei—abaawo “asafoku bibioo” lɛ hiɛ nyam kɛfata Kristo he yɛ ŋwɛi, ni “tooi krokomɛi” lɛ baaná naanɔ wala yɛ Paradeiso yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—Luka 12:32; Yoh. 6:40, 47; 10:16.

16, 17. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔnu Yesu gbɛhe akɛ ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ shishijelɔ kɛ naagbelɔ’ lɛ shishi lɛ?

16 Yesu ji ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ shishijelɔ kɛ naagbelɔ’ lɛ. (Nyɛkanea Hebribii 12:1, 2.) Paulo wie hemɔkɛyeli he jogbaŋŋ yɛ Hebribii yitso 11 lɛ mli, ni etsɔɔ nɔ̃ tuuntu ni ji hemɔkɛyeli, ni etsĩ hii kɛ yei komɛi tamɔ Noa, Abraham, Sara, kɛ Rahab ní fee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa yɛ hemɔkɛyeli gbɛfaŋ lɛ atã. Nibii nɛɛ fɛɛ yɛ Paulo jwɛŋmɔ mli beni ewo enanemɛi Kristofoi lɛ hewalɛ koni ‘amɛkwɛ wɔhemɔkɛyeli shishijelɔ kɛ naagbelɔ ni ji Yesu lɛ.’ Mɛni hewɔ?

17 Eyɛ mli akɛ hii kɛ yei anɔkwafoi ni atsĩ amɛtã yɛ Hebribii yitso 11 lɛ ná Nyɔŋmɔ shiwoi lɛ amli hemɔkɛyeli ni mli wa moŋ, shi amɛleee gbɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ baatsɔ eha eshiwoo lɛ aba mli kɛtsɔ Mesia lɛ kɛ Maŋtsɛyeli lɛ nɔ lɛ ahe saji fɛɛ fitsofitso. Enɛ hewɔ lɛ, amɛhemɔkɛyeli lɛ yeee emuu. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi po ni Yehowa kɛ amɛ tsu nii kɛŋmala Mesia lɛ he gbalɛi babaoo lɛ nuuu nibii ni amɛŋmala lɛ ashishi jogbaŋŋ. (1 Pet. 1:10-12) Yesu nɔ pɛ abaanyɛ atsɔ aha hemɔkɛyeli aye emuu loo agbe naa. Belɛ, ehe miihia ni wɔyɔse Yesu gbɛhe akɛ ‘wɔhemɔkɛyeli lɛ shishijelɔ kɛ naagbelɔ’ lɛ, ní wɔnu shishi!

Yaa Nɔ Otao

18, 19. (a) Tsɔɔmɔ mumɔŋ jwetrii krokomɛi ni aŋɔtee yɛ Kristo mli. (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya nɔ wɔkpa Yesu gbɛ akɛ ebaaha wɔnine ashɛ mumɔŋ jwetrii anɔ lɛ?

18 Gbɛhei ni he hiaa waa ni Nyɔŋmɔ kɛha Yesu bɔni afee ni ekɛtsu eyiŋtoo kɛha adesai ayiwalaheremɔ he nii lɛ ateŋ fioo ko pɛ kɛkɛ he wɔsusu nɛɛ. Aŋɔ mumɔŋ jwetrii krokomɛi hu atee yɛ Kristo mli. Kɛ́ wɔnine shɛ jwetrii nɛɛ anɔ lɛ, wɔbaaná he sɛɛ waa ni wɔmii baashɛ wɔhe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔfo Petro tsɛ́ Yesu akɛ “wala lumɔ” kɛ “toloo” ni teɔ shi lɛ. (Bɔf. 3:15; 5:31; 2 Pet. 1:19) Ni Biblia lɛ hu tsɛ́ Yesu akɛ “Amen.” (Kpoj. 3:14) Ani onuɔ Yesu gbɛhei nɛɛ ashishi, ni ole nɔ ni amɛtsɔɔ? Taakɛ Yesu kɛɛ lɛ, ‘yaa nɔ otao, ni ooona.’—Mat. 7:7.

19 Yɛ adesai ayinɔsane mli fɛɛ lɛ, Yesu pɛ ji mɔ ni wala he yɔɔ sɛɛnamɔ waa ní kɛ wɔnaanɔ wala námɔ yɛ tsakpãa. Mumɔŋ jwetrii yɛ emli, ni mɛi fɛɛ ni jɛɔ amɛtsui muu fɛɛ mli amɛtaoɔ lɛ anine shɛɔ nɔ. Kɛ́ otao jwetrii ni ‘aŋɔtee yɛ emli’ lɛ, obaaná jɔɔmɔi ni otsui baanyɔ omli.

Ani Okaiɔ?

• Mɛɛ jwetrii awoɔ Kristofoi ahewalɛ ni amɛtao?

• Mɛni hewɔ ŋaa ni Paulo wo Kolosebii lɛ sa jogbaŋŋ kɛha wɔ ŋmɛnɛ lɛ?

• Tsĩi mumɔŋ jwetrii ni ‘aŋɔtee yɛ’ Kristo mli lɛ ekomɛi atã ní otsɔɔ mli.

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 5]

Biblia lɛ tamɔ shikpɔŋ he wolo ní tsɔɔ wɔ gbɛ kɛyaa jwetrii ni ‘aŋɔtee yɛ’ Kristo mli lɛ he