Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani Ohiɛ Sɔɔ Nɔ Ni Yehowa Efee Koni Ekɛkpɔ̃ Bo Lɛ?

Ani Ohiɛ Sɔɔ Nɔ Ni Yehowa Efee Koni Ekɛkpɔ̃ Bo Lɛ?

Ani Ohiɛ Sɔɔ Nɔ Ni Yehowa Efee Koni Ekɛkpɔ̃ Bo Lɛ?

“Ajɔɔ Nuŋtsɔ [Yehowa], Israel Nyɔŋmɔ lɛ, akɛ ebasara emaŋ lɛ, ni etsu kpɔmɔ nii eha amɛ.”—LUKA 1:68.

1, 2. Te obaafee shihilɛ mli ni wɔyɔɔ amrɔ nɛɛ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ oha tɛŋŋ, ni mɛɛ sanebimɔi ahe wɔbaasusu?

ŊƆƆ lɛ akɛ atsi onaa yɛ helatsamɔhe ko. Gbele hela ni yeɔ bo ni anako naa tsabaa lɛ nɔŋŋ yeɔ mɔ fɛɛ mɔ ni kã jɛmɛ lɛ. Beni oná ole akɛ datrɛfonyo ko miitao hela lɛ naa tsabaa lɛ, enɛ ha oná hiɛnɔkamɔ. Be kɛ be nɛɛ fɛɛ lɛ, oosumɔ ni ole he ni ekɛ nibii eshɛ. Gbi ko lɛ, oná ole akɛ aná hela lɛ naa tsabaa! Datrɛfonyo lɛ kɛ nibii babaoo shã afɔle dani ená hela lɛ naa tsabaa. Te obaanu he oha tɛŋŋ? Ekã shi faŋŋ akɛ okɛ miishɛɛ baajie hiɛsɔɔ kɛ bulɛ kpele diɛŋtsɛ kpo otsɔɔ mɔ ni jie bo kɛ mɛi krokomɛi hu kɛjɛ gbele mli lɛ.

2 Shihilɛ ni awie he kɛtsɔ hiɛ lɛ baafee tamɔ aawo nii ahe, shi yɛ anɔkwale mli lɛ, adesai yɛ shihilɛ ni tamɔ nakai mli. Shihilɛ mli ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ yɔɔ lɛ yɛ gbeyei kɛ mɔbɔ kwraa fe nɔ ni awie he nɛɛ. Kpɔ̃lɔ he miihia wɔ waa diɛŋtsɛ. (Nyɛkanea Romabii 7:24.) Yehowa kɛ nibii pii shã afɔle koni ekɛkpɔ̃ wɔ. Yesu hu kɛ nibii pii shã afɔle. Belɛ, nyɛhaa wɔsusua sanebimɔi ejwɛ komɛi ni he hiaa lɛ ahe wɔkwɛa. Mɛni hewɔ kpɔmɔ he hiaa wɔ? Mɛɛ nibii Yesu kɛshã afɔle koni anyɛ akpɔ̃ wɔ? Mɛɛ nibii Yehowa kɛshã afɔle? Ni mɛni wɔɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ to kɛkpɔ̃ wɔ lɛ?

Nɔ Hewɔ ni Ehe Hiaa ni Akpɔ̃ Wɔ

3. Mɛɛ gbɛ nɔ abaanyɛ akɛ esha ato tsɛŋemɔ hela he?

3 Akɔntaa ko ni abu nyɛsɛɛ nɛɛ tsɔɔ akɛ, tsɛŋemɔ helai ni gbe mɛi fe fɛɛ yɛ adesai ayinɔsane mli lɛ ateŋ ekome ji Spanish flu ni ba yɛ afi 1918 lɛ, ni ekpata mɛi akpekpei nyɔŋmai abɔ hiɛ. Helai krokomɛi hu yɛ ni kpataa mɛi ahiɛ waa fe no. Eyɛ mli akɛ mɛi ni helai nɛɛ mɔmɔɔ lɛ ayifalɛ shɛɛɛ mɛi ni Spanish flu lɛ mɔmɔ lɛ moŋ, shi egbeɔ amɛteŋ mɛi babaoo diɛŋtsɛ. * Ni kɛlɛ, kɛ́ wɔkɛ esha to gbele helai nɛɛ ahe lɛ, te wɔnaa lɛ tɛŋŋ? Kaimɔ wiemɔi ni yɔɔ Romabii 5:12 ni kɛɔ akɛ: “Enɛ hewɔ lɛ, taakɛ bɔ ni gbɔmɔ kome nɔ esha tsɔ kɛba je lɛŋ, ni gbele tsɔ esha nɔ kɛba, ni no ha gbele lɛ tsɛŋe gbɔmɛi fɛɛ, ejaakɛ amɛ fɛɛ amɛfee esha lɛ.” Esha etsɛŋe adesai bluublu ejaakɛ adesai ni yeee emuu lɛ fɛɛ feɔ esha. (Nyɛkanea Romabii 3:23.) Ni mɛi enyiɛ egbeɔ? Paulo ŋma akɛ esha ha gbele tsɛŋe “gbɔmɛi fɛɛ.”

4. Te wɔwala sɛɛkɛlɛ ji yɛ Yehowa hiɛ ha tɛŋŋ, ni ŋmɛnɛ lɛ mɛɛ gbɛ nɔ adesai babaoo asusumɔi yɔɔ srɔto yɛ Yehowa nɔ lɛ he?

4 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo naa esha kɛ gbele akɛ eji shihilɛ lɛ fã. No hewɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko gbo nɔ ni mɛi tsɛɔ lɛ kpatu gbele lɛ, edɔɔ amɛ, shi kɛ mɔ ko gbɔ dani egbo lɛ, amɛnaaa lɛ nɔ ko. Amɛleee nɔ ni ji Bɔlɔ lɛ yiŋtoo kɛha adesai. Wɔwala sɛɛ etsɛɛɛ kwraa, ni jeee nakai ji bɔ ni Yehowa to akɛ eji. Yɛ anɔkwale mli lɛ, adesa ko ehiko shi “gbi kome” po yɛ Yehowa hiɛ. (2 Pet. 3:8) Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ po kɛɔ akɛ wɔwala be lɛ yɛ kuku tamɔ ŋa nɔ jwɛi ni sɛɛ etsɛɛɛ lɛ, loo tamɔ lamɔ. (Lala 39:5; 1 Pet. 1:24) Ehe miihia ni wɔha enɛ ahi wɔjwɛŋmɔ mli. Mɛni hewɔ? Kɛ́ wɔnu bɔ ni “hela” ni emɔ wɔ lɛ naa wa ha lɛ shishi lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔna akɛ “tsamɔ” ni ji kpɔmɔ he miihia wɔ waa.

5. Mɛni esha eha ebɔ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ?

5 Bɔni afee ni wɔnu awui ni esha eye kɛ nɔ ni ejɛ mli eba lɛ shishi lɛ, esa akɛ wɔle nibii ni eŋmɛɛ wɔ yɛ esha hewɔ lɛ. Wɔnyɛŋ wɔnu shishi amrɔ nɔŋŋ ejaakɛ esha eha nɔ ko ni akɛduro wɔklɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ ebɔ wɔ. Abɔ Adam kɛ Hawa akɛ mɛi ni eye emuu. Akɛni amɛye emuu yɛ jwɛŋmɔŋ kɛ gbɔmɔtsoŋ hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛkudɔ amɛsusumɔi, amɛhenumɔi, kɛ amɛnifeemɔi. No hewɔ lɛ, amɛbaanyɛ amɛjie sui kpakpai akpo beni amɛyaa nɔ amɛsɔmɔɔ Yehowa Nyɔŋmɔ lɛ. Nɔ̃ moŋ ni amɛfee ji akɛ amɛkpoo adesa wala ni eye emuu lɛ. Akɛni amɛhala akɛ amɛaagbo Yehowa nɔ toi hewɔ lɛ, wala ni Yehowa to he gbɛjianɔ eha adesai lɛ bɔ amɛ kɛ amɛshwiei fɛɛ. (1 Mose 3:16-19) Yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, amɛná “hela” fɔŋ ni wɔsusuɔ he nɛɛ, ni amɛkɛtsɛŋe wɔ hu. Eja gbɛ akɛ Yehowa bu amɛ fɔ́. Shi eto gbɛjianɔ koni ekpɔ Adam shwiei.—Lala 103:10.

Nibii ni Yesu Kɛshã Afɔle Koni Akɛkpɔ̃ Wɔ

6, 7. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ yɛ klɛŋklɛŋ kwraa akɛ adesai akpɔmɔ baabi ni akɛ nɔ̃ wulu ko ashã afɔle? (b) Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ afɔlei ni Habel kɛ wekuyitsei komɛi shã dani akɛ Mose Mla lɛ ha lɛ mli?

6 Yehowa le akɛ ebaabi ni akɛ nɔ̃ wulu ko ashã afɔle dani abaanyɛ akpɔ̃ Adam kɛ Hawa shwiei lɛ. Gbalɛ ni yɔɔ 1 Mose 3:15 lɛ haa wɔnaa nɔ ni he baahia dani anyɛ akpɔ̃ adesai. Yehowa kɛ ‘seshi’ ko ni ji jielɔ baaha, ni lɛ ji mɔ ni baakpata Satan hiɛ kwraa. Shi jielɔ nɛɛ baana nɔ̃ dã, ni abaapila enanetsitsi yɛ mfonirifeemɔŋ. Wiemɔ nɛɛ yɛ dɔlɛ waa ni ekumɔɔ mɔ tsui, shi te eshishi lɛ? Mɛɛ shihilɛ Mɔ ni Yehowa Ehala lɛ lɛ kɛbaakpe?

7 Bɔni afee ni akpɔ̃ adesai kɛjɛ esha mli lɛ, ebaabi ni jielɔ lɛ akpãta adesai kɛ Nyɔŋmɔ teŋ koni adesai anine ashɛ nibii ni esha eha eŋmɛɛ amɛ lɛ anɔ ekoŋŋ. Mɛni enɛ baabi ni efee? Adam shwiei lɛ ekomɛi ha ana akɛ afɔleshaa he baahia. Beni anɔkwafo Habel kɛ kooloo shã afɔle eha Yehowa lɛ, Yehowa nya he. Sɛɛ mli lɛ, wekuyitsei tamɔ Noa, Abraham, Yakob, kɛ Hiob ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ hu kɛ kooloi shã afɔlei, ni Nyɔŋmɔ mii shɛ he. (1 Mose 4:4; 8:20, 21; 22:13; 31:54; Hiob 1:5) Afii ohai komɛi asɛɛ lɛ, Mose Mla lɛ ha anu afɔleshaa shishi jogbaŋŋ.

8. Mɛni osɔfonukpa lɛ fee yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ daa afi?

8 Afɔlei ni ashãa yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ daa afi lɛ fata afɔlei ni he hiaa fe fɛɛ ni Mla lɛ bi ni ashã lɛ ahe. Nibii ni osɔfonukpa lɛ tsu daa afi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ fee nibii ni baaba wɔsɛɛ lɛ ahe mfoniri. Eshãa afɔle ehaa Yehowa kɛkpataa eshai—klɛŋklɛŋ lɛ eshãa osɔfoi lɛ ahe afɔle ni no sɛɛ lɛ akutsei krokomɛi ni jeee osɔfoi lɛ hu ahe afɔle. Osɔfonukpa lɛ boteɔ kpeebuu lɛ loo sɔlemɔtsu lɛŋ Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ni lɛ pɛ ebaanyɛ eya jɛmɛ daa afi yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ pɛ. Kɛ́ etee jɛmɛ lɛ, eŋɔɔ kooloi ni akɛshã afɔle lɛ alá lɛ eshwãa kpaŋmɔ adeka lɛ hiɛgbɛ. Bei komɛi lɛ, atatu halaŋŋ ko kpɛɔ yɛ kpaŋmɔ adeka lɛ nɔ, ni nakai nifeemɔ lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ yɛ jɛi.—2 Mose 25:22; 3 Mose 16:1-30.

9. (a) Yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ namɔ he mfoniri osɔfonukpa lɛ feɔ, ni mɛni he mfoniri afɔlei ni eshã lɛ fee? (b) Mɛni he mfoniri Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ ni osɔfonukpa lɛ yaboteɔ lɛ fee?

9 Akɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo ni etsɔɔ nɔ ni nibii ni osɔfonukpa lɛ tsu yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ damɔ shi kɛha. Etsɔɔ mli akɛ osɔfonukpa lɛ fee Yesu Kristo ni ji Mesia lɛ he mfoniri, ni afɔlei ni eshãa lɛ fee Kristo afɔleshaa gbele lɛ he mfoniri. (Heb. 9:11-14) Nakai afɔleshaa ni eye emuu lɛ baakpãta kui enyɔ—Kristo nyɛmimɛi 144,000 ni akɛ mumɔ efɔ amɛ mu lɛ, kɛ “tooi krokomɛi” lɛ—kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. (Yoh. 10:16) Hekrɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ ni osɔfonukpa lɛ boteɔ lɛ bafee ŋwɛi ni Yesu tee koni eyapue yɛ Yehowa Nyɔŋmɔ hiɛ kɛ kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ jara lɛ he mfoniri.—Heb. 9:24, 25.

10. Mɛni Biblia mli gbalɛ tsɔɔ akɛ Mesia lɛ kɛbaakpe?

10 Eyɛ faŋŋ akɛ ebi ni akɛ nɔ̃ wulu ko ashã afɔle ni akɛkpɔ̃ Adam kɛ Hawa shwiei lɛ. Esa akɛ Mesia lɛ kɛ ewala ashã afɔle! Gbalɔi ni ŋmala Hebri Ŋmalɛi lɛ fee anɔkwa sane nɛɛ faŋŋ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, gbalɔ Daniel kɛɛ akɛ “aaafo” “mɔ ni afɔ lɛ mu [Mesia] ni ji lumɔ lɛ” “ashɛ afɔ̃” loo agbe lɛ, koni “akɛkpata yɛ nishaianii ahewɔ.” (Dan. 9:24-26) Yesaia gba akɛ abaakpoo Mesia lɛ, abaawa lɛ yi, ni abaatsu lɛ nɔ̃ loo abaagbe lɛ, ni ekɛwo adesai ni yeee emuu lɛ ahe eshai lɛ.—Yes. 53:4, 5, 7.

11. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ Yehowa Bi lɛ tsɔɔ akɛ eesumɔ ni ekɛ ehe asha afɔle kɛkpɔ̃ adesai?

11 Dani Nyɔŋmɔ Bi kome lɛ aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ ele nibii ni adesai akpɔ̃mɔ baabi ni ekɛshã afɔle. Ebaana nɔ̃ waa ni no sɛɛ lɛ abaagbe lɛ. Beni e-Tsɛ lɛ gbele anɔkwalei nɛɛ ahiɛ etsɔɔ lɛ lɛ, ani egbala ehe shi loo etse atua? Dabi, shi moŋ ejɛ esuɔmɔ mli ebo e-Tsɛ lɛ famɔi atoi. (Yes. 50:4-6) Nakai nɔŋŋ beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ekɛ toiboo fee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii. Mɛni hewɔ? Etsɔɔ mli akɛ: “Misumɔɔ tsɛ lɛ.” Ekɛfata he akɛ: “Mɔ ko bɛ suɔmɔ ni da fe enɛ, akɛ mɔ aaaŋɔ ewala eŋmɛ shi eha eshieŋtsɛmɛi.” (Yoh. 14:31; 15:13) No hewɔ lɛ, suɔmɔ ni Yehowa Bi lɛ yɔɔ lɛ ye ebua waa ni wɔná kpɔ̃mɔ. Eyɛ mli akɛ enɛ bi ni ekɛ ewala ni eye emuu akɛ adesa lɛ ashã afɔle moŋ, shi ená he miishɛɛ akɛ eeefee nakai bɔni afee ni akpɔ̃ wɔ.

Nibii ni Yehowa Kɛshã Afɔle Koni Ekɛkpɔ̃ Wɔ

12. Namɔ jɛ suɔmɔ mli eto kpɔmɔnɔ lɛ he gbɛjianɔ, ni mɛni hewɔ eto he gbɛjianɔ?

12 Jeee Yesu ji Mɔ ni to kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ he gbɛjianɔ loo Mɔ ni tsɔɔ bɔ ni aaafee atsu he nii. Shi moŋ Yehowa diɛŋtsɛ jɛ esuɔmɔ mli eto nakai gbɛjianɔ lɛ. Bɔfo Paulo tsɔɔ akɛ afɔleshaalatɛ ni yɔɔ sɔlemɔwe lɛ ni ashãa afɔlei yɛ nɔ lɛ damɔ shi kɛha Yehowa suɔmɔnaa nii. (Heb. 10:10) No hewɔ lɛ, Yehowa ji mɔ ni tsɔ Kristo kpɔmɔ afɔleshaa lɛ nɔ ekpɔ wɔ. (Luka 1:68) Kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ni hi kɛwula shi, ni etsɔɔ suɔmɔ kpele ni Nyɔŋmɔ yɔɔ kɛha adesai.—Nyɛkanea Yohane 3:16.

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ Abraham sane lɛ baaye abua wɔ ni wɔhiɛ asɔ nɔ ni Yehowa efee eha wɔ lɛ?

13 Te Yehowa nu he eha tɛŋŋ beni ejie suɔmɔ ni tamɔ nɛkɛ kpo etsɔɔ wɔ lɛ? Ebaawa akɛ wɔɔnu bɔ ni enu he eha lɛ shishi. Shi sane ko ni Biblia lɛ bɔ he amaniɛ lɛ baaye abua wɔ ni wɔna sane lɛ naa jogbaŋŋ. Yehowa kɛɛ anɔkwafo Abraham ni efee nɔ ko ni wa waa diɛŋtsɛ—akɛ ekɛ ebi Isak ashã afɔle. Abraham ji tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ. Beni Yehowa kɛ Abraham wieɔ lɛ ekɛɛ yɛ Isak he akɛ “obi koome ni odɔɔ ehe lɛ.” (1 Mose 22:2) Shi Abraham na akɛ Yehowa suɔmɔnaa nii ni eeefee lɛ he miihia kwraa fe suɔmɔ ni eyɔɔ kɛha Isak lɛ. Abraham bo Nyɔŋmɔ toi. Yehowa eŋmɛɛɛ Abraham gbɛ ni ekɛ ebi lɛ ashã afɔle, eyɛ mli akɛ be ko baashɛ ni Yehowa hu kɛ ebi koome lɛ baasha afɔle. Beni Abraham yaagbe ebi lɛ kɛshã afɔle lɛ nɔŋŋ ni Nyɔŋmɔ tsu bɔfo ní ebatsĩ enaa. Abraham tswa efai shi akɛ ebaabo Nyɔŋmɔ toi ni eesumɔ ni ekɛ ebi lɛ ashã afɔle. Esusu akɛ gbohiiashitee nɔ pɛ ebaatsɔ ena ebi lɛ ekoŋŋ. Ni eyɛ hemɔkɛyeli akɛ Nyɔŋmɔ baatee ebi lɛ shi. Paulo kɛɛ akɛ “kɛ́ aaawie lɛ abɛbuaŋ lɛ,” Abraham nine shɛ Isak nɔ ekoŋŋ kɛtsɔ gbohiiashitee nɔ.—Heb. 11:19, Ga Biblia hee lɛ.

14 Te osusuɔ akɛ Abraham baanu he eha tɛŋŋ, beni efee ejwɛŋmɔ akɛ ekɛ ebi lɛ baasha afɔle lɛ? Yɛ gbɛ ko nɔ lɛ, bɔ ni Abraham nu he eha lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnaa bɔ ni Yehowa nu he eha be ni ekɛ mɔ ni etsɛ lɛ akɛ “misuɔmɔ bi ní mináa ehe tsui lɛ” shã afɔle lɛ. (Mat. 3:17) Shi eeenyɛ efee akɛ dɔlɛ ni Yehowa nu he lɛ naa wa kwraa fe Abraham nɔ̃ lɛ. Yehowa kɛ e-Bi lɛ ebɔ gbagbalii afii akpei huuhaa abɔ ni anyɛŋ akane. Bi lɛ kɛ e-Tsɛ lɛ tsu nii yɛ miishɛɛ mli, ni eji e-Tsɛ lɛ “ŋaalɔ” kɛ e-Naawielɔ ni ji “wiemɔ lɛ,” ni e-Tsɛ sumɔɔ lɛ naakpa. (Abɛi 8:22, 30, 31; Yoh. 1:1) Wɔjwɛŋmɔ nyɛŋ akpele bɔ ni Yehowa nu he eha beni apiŋɔ e-Bi lɛ, ayeɔ ehe fɛo, ní agbe lɛ tamɔ ojotswalɔ lɛ he. Yehowa kɛ nɔ̃ kpele diɛŋtsɛ shã afɔle kɛkpɔ̃ wɔ! Belɛ mɛni wɔɔfee kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ kpɔ̃mɔ nɛɛ?

Mɛɛ Gbɛ nɔ Oootsɔ Otsɔɔ Akɛ Ohiɛ Sɔɔ Kpɔ̃mɔ Lɛ?

15. Te Yesu gbe kpatamɔ nitsumɔ kpele lɛ naa eha tɛŋŋ, ni mɛni jɛ mli kɛba?

15 Yesu gbe kpatamɔ nitsumɔ kpele lɛ naa beni atee lɛ shi kɛtee ŋwɛi lɛ. Beni eyafata e-Tsɛ lɛ he ekoŋŋ yɛ ŋwɛi lɛ, ekɛ efɔleshaa lɛ jara lɛ yaha Yehowa. Jɔɔmɔi babaoo jɛ mli ba. Gbɛ gbele kɛha eshaifaa kwraa, klɛŋklɛŋ lɛ kɛha Kristo nyɛmimɛi ni afɔ amɛ mu lɛ, kɛ no sɛɛ lɛ “jeŋ muu lɛ fɛɛ.” Nakai afɔleshaa lɛ eha ŋmɛnɛ lɛ mɛi fɛɛ ni tsakeɔ amɛtsui lɛɛlɛŋ kɛjɛɔ amɛhe eshai lɛ amli ni amɛbanyiɛɔ Kristo sɛɛ lɛ baanyɛ aná amɛ kɛ Yehowa Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa kpakpa. (1 Yoh. 2:2) Te enɛ saa ohe ehaa tɛŋŋ?

16. Te obaafee nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔhiɛ asɔ kpɔ̃mɔ ni Yehowa kpɔ̃ wɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ oha tɛŋŋ?

16 Nyɛhaa wɔsusua nɔkwɛmɔnɔ ni atsĩ tã yɛ nikasemɔ nɛɛ shishijee lɛ he ekoŋŋ. Ŋɔɔ lɛ akɛ datrɛfonyo ni ná hela lɛ naa tsabaa lɛ kɔ enane kɛba helatsɛmɛi ni yɔɔ he ni okã yɛ helatsamɔhe lɛ aŋɔɔ, ni ekɛfɔ̃ amɛhiɛ akɛ: Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ ni baakpɛlɛ ni akɛ tsofa nɛɛ atsu ehe nii, ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi ni kɔɔ tsofafeemɔ lɛ he lɛ baatsu nii lɛ, ehe baawa lɛ. Ni kɛ́ eba lɛ akɛ helatsɛmɛi ni okɛ yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo kpoo datrɛfonyo lɛ gbɛtsɔɔmɔ lɛ, ni amɛkɛɛ akɛ amɛnyɛŋ amɛnu tsofa lɛ loo amɛkɛ ehe gbɛtsɔɔmɔi lɛ atsu nii hu? Ani bo hu obaafee nakai, beaŋ ni ole krɛdɛɛ akɛ tsofa lɛ baatsa hela lɛ? Ofeŋ nakai! Ŋwanejee ko bɛ he akɛ obaada lɛ shi yɛ tsofa lɛ hewɔ, no sɛɛ lɛ obaanu tsofa lɛ taakɛ bɔ ni datrɛfonyo lɛ kɛɛ bo lɛ pɛpɛɛpɛ, ni ekolɛ obaakɛɛ mɛi krokomɛi koni amɛ hu amɛkɛ tsofa lɛ atsu nii. Nɔ ni fe enɛ lɛ, ebiɔ ni wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ aha Yehowa ana bɔ ni ehiɛ sɔɔ kpɔ̃mɔ ni ekpɔ̃ wɔ kɛtsɔ e-Bi lɛ kpɔ̃mɔ afɔleshaa lɛ nɔ lɛ.—Nyɛkanea Romabii 6:17, 18.

17. Mɛɛ gbɛ̀i anɔ oootsɔ ojie hiɛsɔɔ kpo otsɔɔ Yehowa yɛ nibii ni efee kɛkpɔ̃ bo lɛ hewɔ?

17 Wɔnifeemɔ baatsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ nibii ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ kɛshã afɔle koni amɛkɛkpɔ̃ wɔ kɛjɛ esha kɛ gbele mli lɛ. (1 Yoh. 5:3) Wɔbaawu wɔshi nibii ni haa wɔfeɔ esha. Wɔjɛŋ wɔsuɔmɔ mli wɔfeŋ esha kɔkɔɔkɔ koni no aha wɔfee osato. Kɛ́ wɔfee osato lɛ, belɛ wɔkɛ wɔnifeemɔ miitsɔɔ akɛ wɔhiɛ esɔɔɔ kpɔ̃mɔnɔ lɛ kwraa ni wɔbuuu lɛ akɛ ehe yɛ sɛɛnamɔ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔbaajie hiɛsɔɔ kpo kɛtsɔ wɔhiɛ ni wɔɔmia waa koni muji ko akahi wɔhe yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ nɔ. (2 Pet. 3:14) Wɔbaajie hiɛsɔɔ nɛɛ kpo kɛtsɔ mɛi krokomɛi ni wɔkɛ miishɛɛ aaagba amɛ wɔkpɔ̃mɔ lɛ he sane, koni amɛ hu amɛná amɛ kɛ Yehowa teŋ wekukpaa kpakpa kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛ hu amɛaaná naanɔ wala. (1 Tim. 4:16) Ekã shi faŋŋ akɛ mɛi ni esa akɛ wɔkɛ wɔbe kɛ wɔnyɛmɔ fɛɛ akafo ji Yehowa kɛ e-Bi lɛ. (Mar. 12:28-30) Susumɔ he okwɛ! Be ko baashɛ ni wɔhe eshai lɛ fɛɛ baatã. Wɔbaanyɛ wɔhi shi kɛya naanɔ yɛ emuuyeli mli tamɔ bɔ ni Nyɔŋmɔ to eyiŋ lɛ—ni enɛ fɛɛ jɛ nibii ni Yehowa kɛshã afɔle koni ekɛkpɔ̃ wɔ lɛ hewɔ!—Rom. 8:21.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 3 Atsɔɔ mli akɛ Spanish flu lɛ mɔmɔ mɛi ni yɔɔ je lɛŋ yɛ nakai beaŋ lɛ ateŋ mɛi 100 mlijaa 20 kɛmiimɔ 50. Eeenyɛ efee akɛ hela nɛɛ gbe mɛi ni emɔmɔ lɛ ateŋ 100 mlijaa 1 kɛmiimɔ 100 mlijaa 10. Nɔ ni tamɔɔɔ Spanish flu lɛ, Ebola hela lɛ efɔɔɔ mɛi mɔmɔ shi yɛ hei komɛi ni eba yɛ lɛ, ekpata mɛi ni emɔmɔ lɛ ateŋ mɛi 100 mlijaa 90 ahiɛ.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ kpɔ̃mɔ he miihia bo waa lɛ?

• Te oná Yesu he ni ekɛshã afɔle lɛ he sɛɛ oha tɛŋŋ?

• Te obuɔ kpɔ̃mɔnɔ ni Yehowa kɛha lɛ ohaa tɛŋŋ?

• Mɛni gbɛjianɔ ni Yehowa to koni ekɛkpɔ̃ bo lɛ tsirɛɔ bo ni ofee?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

Yɛ Kpatamɔ Gbi lɛ nɔ lɛ, Israel osɔfonukpa lɛ fee Mesia lɛ he mfoniri

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Kpɛlɛmɔ ni Abraham kpɛlɛ akɛ ekɛ ebi lɛ baashã afɔle lɛ haa wɔnuɔ nɔ̃ kpele ni Yehowa kɛshã afɔle lɛ shishi