Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ani ‘Oshishifãi Emɔmɔ Shi ni Oma Shi Shiŋŋ’?

Ani ‘Oshishifãi Emɔmɔ Shi ni Oma Shi Shiŋŋ’?

Ani ‘Oshishifãi Emɔmɔ Shi ni Oma Shi Shiŋŋ’?

ANI ona tso agbo ko ni miikpee ahum dã? Ahum lɛ tswaa lɛ kɛyaa kɛbaa, shi ekuuu. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ eshishifãi emɔmɔ shi waa yɛ sũ lɛ mli. Abaanyɛ akɛ wɔ ato nakai tso lɛ he. Kɛ́ wɔ hu wɔha ‘wɔshishifãi mɔmɔ shi ni wɔmamɔ shi shiŋŋ’ lɛ, no lɛ wɔbaanyɛ wɔkpee kaai ni tamɔ ahum ni wɔkɛkpeɔ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ anaa. (Efe. 3:14-17) Mɛni nɔ esa akɛ wɔma shi shiŋŋ yɛ?

Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ akɛ Kristofoi asafo lɛ ‘koŋtɛ ji Yesu Kristo.’ (Efe. 2:20; 1 Kor. 3:11) Ákɛ Kristofoi lɛ, awoɔ wɔ hewalɛ koni ‘wɔnyiɛ yɛ emli, ní wɔshishifãi amɔmɔ shi, ni amamɔ wɔ yɛ enɔ, ní wɔfĩ shi yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli.’ Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, wɔbaanyɛ wɔkpee wɔhemɔkɛyeli lɛ he kaai fɛɛ ni wɔkɛkpeɔ—ní “naadɔkɔɔ wiemɔ” ni damɔ adesai ‘ayaka shishiumɔ’ nɔ lɛ fata he—lɛ anaa.—Kol. 2:4-8.

“Lɛɛmɔ kɛ Kɛlɛ kɛ Mlikwɔlɛ kɛ Nɔkwɔlɛ Lɛ”

Shi mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔha ‘wɔshishifãi amɔmɔ shi’ ni ‘wɔfĩ shi yɛ hemɔkɛyeli lɛ mli’? Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ ni wɔkɛ hiɛdɔɔ aaakase lɛ ji gbɛ kome ni he hiaa waa ní wɔɔtsɔ nɔ wɔha wɔshishifãi amɔmɔ shi. Yehowa miisumɔ ni ‘wɔkɛ mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ fɛɛ ayoo nɔ ni ji anɔkwale lɛ lɛɛmɔ kɛ kɛlɛ kɛ mlikwɔlɛ kɛ nɔkwɔlɛ lɛ.’ (Efe. 3:18) No hewɔ lɛ, esaaa akɛ Kristofonyo ko kwraa nuɔ he akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli “shishijee nibii lɛ” pɛ ni ele lɛ kɛkɛ fa. (Heb. 5:12; 6:1) Yɛ no najiaŋ lɛ, esa akɛ wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ abɔ mɔdɛŋ ni enu Biblia mli anɔkwalei lɛ ashishi jogbaŋŋ.—Abɛi 2:1-5.

Enɛ etsɔɔɔ akɛ nilee babaoo ni wɔɔná lɛ ji nɔ ni baaha ‘wɔshishifãi amɔmɔ shi ní wɔma shi shiŋŋ’ yɛ anɔkwale lɛ mli. Satan po le nibii ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ. Ehe miihia ni wɔná nɔ kroko wɔfata nilee lɛ he. Esa akɛ ‘wɔle Kristo suɔmɔ ni tá nilee fɛɛ nɔ lɛ.’ (Efe. 3:19) Ni kɛlɛ, kɛ́ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha Yehowa kɛ anɔkwale lɛ hewɔ wɔkaseɔ nii lɛ, wɔbaanu Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwalei lɛ ashishi jogbaŋŋ, ni no baaha wɔhemɔkɛyeli lɛ mli awa.—Kol. 2:2.

Kwɛmɔ akɛ Onuɔ Shishi Lo

Agbɛnɛ lɛ, kwɛmɔ akɛ obaanyɛ onu Biblia mli anɔkwalei ni he hiaa waa lɛ ateŋ fioo komɛi ashishi lo. Kɛ́ ofee nakai lɛ, ebaanyɛ ewo bo hewalɛ koni okɛ hiɛdɔɔ akase Biblia lɛ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kanemɔ wolo ni bɔfo Paulo ŋma eyaha Efesobii lɛ, yitso kome lɛ mli kukuji komɛi okwɛ. (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji  “Kɛyaha Efesobii Lɛ.”) Kɛ́ okane nakai kukuji lɛ ogbe naa lɛ, bi ohe akɛ, ‘Ani minuɔ nakai ŋmalɛ lɛ mli wiemɔi kukuji ni akpa amɛ afã yɛ akrabatsa lɛ mli lɛ ashishi?’ Ha wɔsusu amɛhe ekomekome wɔkwɛ.

Ejie Eto “Dani Ato Jeŋ Shishi”

Paulo ŋma eyaha enyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ: “[Nyɔŋmɔ] jie wɔ yɛ suɔmɔ mli eto eha ehe ni wɔtsɔmɔ ebii yɛ Yesu Kristo hewɔ.” Eji anɔkwale akɛ, Yehowa kpɛ mli akɛ ebaaŋɔ adesai ateŋ mɛi komɛi efee ebii koni amɛbafata ebii ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ahe. Mɛi ni ebatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii nɛɛ kɛ Kristo baaye maŋtsɛ kɛ osɔfo. (Rom. 8:19-23; Kpoj. 5:9, 10) Beni Satan tswa Yehowa nɔyeli lɛ mpoa klɛŋklɛŋ kwraa lɛ, etsɔɔ akɛ adesai ni Nyɔŋmɔ bɔ amɛ lɛ etɔ fã. Belɛ, esa jogbaŋŋ akɛ Yehowa hala adesai nɛɛ nɔŋŋ ateŋ mɛi komɛi koni wɔsɛɛ lɛ, amɛfata he kɛjie efɔŋfeemɔi fɛɛ kɛjɛ jeŋ muu lɛ fɛɛ mli, ni amɛbaafata he kɛjie Satan Abonsam, mɔ ni kɛ efɔŋfeemɔ ba lɛ hu! Shi Yehowa ejieee aŋkroaŋkroi ni baatsɔmɔ ebii lɛ etooo. Yɛ no najiaŋ lɛ, Nyɔŋmɔ kpɛ mli akɛ ebaaha adesai akuu ko afata Kristo he kɛye nɔ yɛ ŋwɛi.—Kpoj. 14:3, 4.

Mɛɛ “jeŋ” he Paulo wieɔ lɛ beni eŋma eyaha enyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ ákɛ kuu lɛ, ahala amɛ “dani ato jeŋ shishi lɛ”? Jeee be ni Nyɔŋmɔ nako abɔ shikpɔŋ lɛ loo adesai lɛ he Paulo wieɔ lɛ. Eji nakai be lɛ he ewieɔ kulɛ, no baatsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yeee jalɛ sane. Kɛ́ Nyɔŋmɔ ekpɛ mli eto momo akɛ Adam kɛ Hawa baafee esha dani ebɔ amɛ lɛ, belɛ mɛni hewɔ esa akɛ egbala amɛ toi yɛ nɔ ni amɛfee lɛ hewɔ? No hewɔ lɛ, mɛɛ be Nyɔŋmɔ kpɛ eyiŋ akɛ ebaasaa nɔ ni ejɛ enɔyeli lɛ hiɛ atua ni Adam kɛ Hawa kɛ Satan tse lɛ mli kɛba lɛ? Yehowa kpɛ eyiŋ beni Adam kɛ Hawa tse atua lɛ sɛɛ, shi no mli lɛ amɛwoko shwiei ni yeee emuu ní abaanyɛ akpɔ̃ amɛ lɛ.

“Yɛ Eduromɔ Falɛ lɛ Naa”

Mɛni hewɔ Paulo kɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ to nibii ni awie he yɛ Efesobii awolo lɛ klɛŋklɛŋ yitso lɛ mli lɛ ahe gbɛjianɔ “yɛ eduromɔ falɛ lɛ naa” lɛ? Paulo kɛɛ nakai bɔni afee ni ekɛma nɔ mi akɛ ejeee Yehowa sɔ̃ akɛ ekpɔ̃ adesai ni yeee emuu lɛ.

Akɛni afɔ́ wɔ akɛ mɛi ni yeee emuu hewɔ lɛ, wɔteŋ mɔ ko bɛ nɔ ko ni ebaadamɔ nɔ ekɛɛ akɛ esa kpɔ̃mɔ. Shi suɔmɔ ni mli wa ni Yehowa yɔɔ kɛha adesai lɛ tsirɛ lɛ ni eto gbɛjianɔ koni ekpɔ̃ wɔ. Akɛni wɔyeee emuu ni eshafeelɔi ji wɔ hewɔ lɛ, eji anɔkwale akɛ wɔkpɔ̃mɔ lɛ ji duromɔ diɛŋtsɛ, taakɛ Paulo kɛɛ lɛ.

Nyɔŋmɔ Yiŋtoo He Teemɔŋ Sane Lɛ

Shishijee lɛ, Nyɔŋmɔ haaa ale gbɛ nɔ ni ebaatsɔ esaa nɔ ni Satan fite lɛ. No mli lɛ eji “teemɔŋ sane.” (Efe. 3:4, 5) Sɛɛ mli beni ato Kristofoi asafo lɛ shishi lɛ, Yehowa ha ale gbɛ nɔ ni ebaatsɔ etsu eshishijee yiŋtoo kɛha adesai kɛ shikpɔŋ lɛ he nii lɛ he saji fitsofitso. Paulo tsɔɔ mli akɛ beni “bei lɛ ayinɔ lɛ” shɛ lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ “gbɛjianɔtoo” ko bɔi nitsumɔ, ni ebaatsɔ no nɔ efee adesai kɛ mumɔŋ bɔɔ nii lɛ fɛɛ ekome.

Yehowa je nifeemɔ nɛɛ klɛŋklɛŋ fã lɛ shishi yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ beni ebɔi mɛi ni kɛ Kristo baaye nɔ yɛ ŋwɛi lɛ anaabuamɔ lɛ. (Bɔf. 1:13-15; 2:1-4) Fã ni ji enyɔ lɛ baafee mɛi ni baahi shi yɛ paradeiso shikpɔŋ lɛ nɔ yɛ Kristo Mesia Maŋtsɛyeli lɛ shishi lɛ anaabuamɔ lɛ. (Kpoj. 7:14-17; 21:1-5) Wiemɔ ni ji “gbɛjianɔtoo” ni Paulo kɛtsu nii lɛ damɔɔɔ shi kɛhaaa Mesia Maŋtsɛyeli lɛ, ejaakɛ ato Mesia Maŋtsɛyeli lɛ shishi yɛ afi 1914 lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, “gbɛjianɔtoo” lɛ damɔ shi kɛha gbɛ nɔ ni Nyɔŋmɔ tsɔɔ etsuɔ saji ahe nii koni ekɛha eyiŋtoo akɛ efee ebɔɔ nii lɛ fɛɛ ekome lɛ aba mli lɛ.

“Jwɛŋmɔ Gbɛfaŋ lɛ, Nyɛfea Nyɛhe Mɛi ni Edara”

Ekã shi faŋŋ akɛ, kɛ́ okaseɔ nii jogbaŋŋ lɛ, ebaaye ebua bo koni onu anɔkwale lɛ “lɛɛmɔ kɛ kɛlɛ kɛ mlikwɔlɛ kɛ nɔkwɔlɛ lɛ” shishi jogbaŋŋ. Shi ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ bɔ ni adesai náaa dekã yɛ amɛshihilɛ mli amrɔ nɛɛ lɛ baanyɛ aha efee mlɛo kɛha Satan akɛ eeeha wɔkpa nikasemɔ. Kaaŋmɛ lɛ gbɛ ni eha okpa nikasemɔ. Okɛ “jwɛŋmɔ” ni Nyɔŋmɔ kɛha bo lɛ atsu nii koni ‘jwɛŋmɔ gbɛfaŋ lɛ, ofee ohe mɔ ni eda.’ (1 Yoh. 5:20; 1 Kor. 14:20) Bɔɔ mɔdɛŋ akɛ obaanu nibii ni oheɔ oyeɔ lɛ ashishi koni be fɛɛ be lɛ, onyɛ ‘oná hetoo oha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ bo hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ omli lɛ shishi lɛ.’—1 Pet. 3:15.

Ŋɔɔ lɛ akɛ oyɛ Efeso beni akaneɔ wolo ni Paulo ŋma lɛ klɛŋklɛŋ kwraa atsɔɔ asafo lɛ. Aso ewiemɔi lɛ tsirɛŋ bo koni oya nɔ oná ‘Nyɔŋmɔ bi lɛ he nilee’ babaoo? (Efe. 4:13, 14) Ekã shi faŋŋ akɛ obaafee nakai! No hewɔ lɛ, ha Paulo wiemɔi ni jɛ mumɔŋ lɛ awo bo hewalɛ koni ofee nakai nɔŋŋ ŋmɛnɛ. Kɛ́ oná suɔmɔ ni mli wa oha Yehowa, ni onu e-Wiemɔ lɛ shishi jogbaŋŋ lɛ, no baaye abua bo koni ‘oshishifãi amɔmɔ shi ní oma shi shiŋŋ’ yɛ Kristo nɔ. No baaha onyɛ odamɔ kaa fɛɛ kaa ni tamɔ ahum ni ekolɛ Satan kɛbaaba onɔ dani abaakpãta jeŋ fɔŋ nɛɛ hiɛ kwraa lɛ naa.—Lala 1:1-3; Yer. 17:7, 8.

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 27]

 “Kɛyaha Efesobii Lɛ”

‘Ajɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo tsɛ lɛ, mɔ ni kɛ mumɔŋ jɔɔmɔ fɛɛ jɔɔmɔ ejɔɔ wɔ yɛ ŋwɛiniiaŋ yɛ Kristo mli, taakɛ bɔ nɔŋŋ ni ehala wɔ yɛ lɛ nɔŋŋ emli dani ato jeŋ shishi lɛ, koni wɔfee krɔŋkrɔŋ ni wɔhe akaba kpa ko yɛ ehiɛ, ni ejie wɔ yɛ suɔmɔ mli eto eha ehe ni wɔtsɔmɔ ebii yɛ Yesu Kristo hewɔ, taakɛ bɔ ni sa ehiɛ yɛ esuɔmɔ naa lɛ; koni aŋɔjie eduromɔ anunyam lɛ yi, nɔ ni eŋɔduro wɔ yɛ mɔ ni asumɔɔ lɛ lɛ mli lɛ, lɛ emli nɔŋŋ wɔna kpɔmɔ lɛ yɛ, ni ji nɔtɔmɔi afaa lɛ, yɛ elá lɛ hewɔ, yɛ eduromɔ falɛ lɛ naa, nɔ ni eha teke nɔ ha wɔ yɛ nilee kɛ ŋaa fɛɛ mli, akɛni eha wɔle nɔ ni esumɔɔ lɛ mli teemɔŋ sane lɛ bɔ ni sa ehiɛ, ni eto eyiŋ yɛ emli eha bei lɛ ayinɔ lɛ gbɛjianɔtoo, koni eŋɔ nibii fɛɛ eto yitso kome shishi yɛ Kristo mli, nii ni yɔɔ ŋwɛi kɛ nii ni yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ.’​—Efe. 1:3-10.