Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ákɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔlɔi Lɛ Esa Akɛ Wɔjie Bulɛ Kpo Wɔtsɔɔ Mɛi

Ákɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔlɔi Lɛ Esa Akɛ Wɔjie Bulɛ Kpo Wɔtsɔɔ Mɛi

Ákɛ Nyɔŋmɔ Sɔɔlɔi Lɛ Esa Akɛ Wɔjie Bulɛ Kpo Wɔtsɔɔ Mɛi

“Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi.”—EFE. 5:1.

1, 2. (a) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi lɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

NIŊMALƆ ko ni atsɛɔ lɛ Sue Fox lɛ ŋma yɛ bulɛ kpo ni aaajie lɛ he akɛ: “Esa akɛ wɔjie bulɛ kpo be fɛɛ be. He fɛɛ he ni wɔyɔɔ lɛ, esa akɛ wɔdɔ wɔlilɛi mli kɛ́ wɔkɛ mɛi miiwie.” Kɛ́ mɛi kɛfee amɛsu akɛ amɛbaajie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi krokomɛi lɛ, ehaaa naagbai aba amɛkɛ mɛi ateŋ, ni kɛ́ naagba ko aaaba po lɛ bei pii lɛ anyɛɔ atsuɔ he nii mra. Shi kɛ́ wɔjieee bulɛ kpo wɔtsɔɔɔ mɛi lɛ, enyɛɔ eteɔ béi kɛ nyɛ̃ɛ shi, ni ehaaa aná miishɛɛ hu.

2 Anɔkwa Kristofoi jieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi. Fɛɛ sɛɛ lɛ, esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkakase sui gbohii ni yɔɔ je lɛŋ ŋmɛnɛ lɛ. Biblia mli shishitoo mlai yɛ ní kɔɔ bulɛ kpo ni aaajie atsɔɔ mɛi lɛ he. Wɔbaana akɛ kɛ́ wɔkɛ shishitoo mlai nɛɛ tsu nii lɛ ebaaye ebua wɔ koni wɔkakase je lɛŋ sui lɛ, ni ebaaha mɛi aba anɔkwa jamɔ mli. Kɛ́ wɔsusu bɔ ni Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ feɔ amɛnii amɛhaa lɛ he lɛ, no baaye abua wɔ ni wɔna bɔ ni wɔɔfee wɔjie sui kpakpai akpo.

Yehowa kɛ E-Bi lɛ Jieɔ Sui Kpakpai Akpo

3. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yehowa Nyɔŋmɔ feɔ yɛ bulɛ kpo ni ajieɔ atsɔɔ mɛi lɛ gbɛfaŋ?

3 Yehowa Nyɔŋmɔ feɔ bɔ ni akɛ mɛi yeɔ yɛ bulɛ mli lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni fe fɛɛ. Eyɛ mli akɛ lɛ ji jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ moŋ, shi ejieɔ mlihilɛ kpele kɛ bulɛ kpo etsɔɔ adesai. Beni Yehowa kɛ Abraham kɛ agbɛnɛ hu beni ekɛ Mose wie lɛ, ekɛ Hebri wiemɔ ni bei pii lɛ atsɔɔ shishi akɛ “ofainɛ” lɛ tsu nii. (1 Mose 13:14; 2 Mose 4:6) Yehowa lɛ ‘musuŋtsɔlɔ kɛ durolɔ ji lɛ, emli fuuu mra ni emɔbɔnalɛ kɛ enɔkwale fá’ ni ejieɔ sui nɛɛ akpo etsɔɔ etsuji ni tɔ̃ɔ lɛ. (Lala 86:15) Etamɔɔɔ adesai komɛi ni mli fuɔ waa kɛ́ mɛi krokomɛi efeee nibii ni amɛkpaa gbɛ lɛ.

4. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Yehowa kɛ́ mɛi kɛ wɔ miiwie lɛ?

4 Nyɔŋmɔ jieɔ bulɛ kpo etsɔɔ adesai kɛtsɔ amɛtoi ni eboɔ lɛ nɔ. Beni Abraham bi Yehowa Sodombii lɛ ahe saji lɛ, Yehowa na tsui ni eha esanebimɔi lɛ eko fɛɛ eko hetoo. (1 Mose 18:23-32) Enuuu he akɛ Abraham miifite E-be. Yehowa boɔ etsuji asɔlemɔi atoi, ni kɛ́ eshafeelɔi ni etsake amɛtsui lɛ bolɔ amɛtsɛ lɛ lɛ eboɔ amɛ toi. (Nyɛkanea Lala 51:13, 19.) Esa akɛ wɔkase Yehowa kɛtsɔ toi ni wɔɔfee kɛji mɛi kɛ wɔ miiwie lɛ nɔ.

5. Kɛ́ wɔkase bɔ ni Yesu jie bulɛ kpo etsɔɔ mɛi lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaaha wɔkɛ mɛi aye jogbaŋŋ?

5 Nibii pii ni Yesu Kristo kase kɛjɛ e-Tsɛ lɛ ŋɔɔ lɛ ateŋ ekome ji bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ mɛi. Eyɛ mli akɛ bei komɛi lɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ heɔ Yesu be babaoo ni etɔɔ lɛ moŋ, shi be fɛɛ be lɛ etoɔ etsui shi ehaa mɛi ni ekɛ amɛyeɔ kɛ mlihilɛ. Kpitiyelɔi kɛ shwilafoi ni baalaa nii amɛyeɔ lɛ, kɛ mɛi krokomɛi ni ehia amɛ lɛ na akɛ Yesu miisumɔ ni eye ebua amɛ. Eyɛ mli akɛ amɛbaa Yesu ŋɔɔ beni amɛwoko lɛ shi moŋ, shi Yesu eshwieee amɛ. Bei pii lɛ kɛ́ eefee nɔ ko lɛ, ekpaa bɔni afee ni eye ebua mɛi ni ehao nɛɛ. Yesu jie mlihilɛ kpele diɛŋtsɛ kpo etsɔɔ mɛi ni hé enɔ amɛye lɛ. (Mar. 5:30-34; Luka 18:35-41) Ákɛ Kristofoi lɛ esa akɛ wɔkase Yesu, ni wɔjie mlihilɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni wɔye wɔbua mɛi. Wɔwekumɛi, wɔnanemɛi, kɛ mɛi krokomɛi hu yɔseɔ sui kpakpai ni wɔjieɔ lɛ kpo lɛ. Agbɛnɛ hu, sui nɛɛ woɔ Yehowa hiɛ nyam ni ehaa wɔnáa miishɛɛ.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu jie mɔ hedɔɔ kɛ naanyobɔɔ su kpo etsɔɔ mɛi?

6 Yesu jie bulɛ kpo hu etsɔɔ mɛi kɛtsɔ amɛgbɛi ni ekɛtsu nii lɛ nɔ. Ani Yudafoi ajamɔ mli hiɛnyiɛlɔi lɛ hu fee nakai? Dabi. Amɛkɛ mɛi ni leee Mla lɛ yeee, ni amɛbuɔ amɛ akɛ mɛi ni “alomɔ amɛ.” (Yoh. 7:49) Shi Nyɔŋmɔ Bi lɛ efeee nakai. Yesu tsɛ Marta, Maria, Zakeo kɛ mɛi krokomɛi kɛ amɛgbɛi. (Luka 10:41, 42; 19:5) Eyɛ mli moŋ akɛ ŋmɛnɛ lɛ kusumii kɛ shihilɛi komɛi baanyɛ atsɔɔ bɔ ni akɛ mɛi wieɔ ahaa yɛ bulɛ mli, shi Yehowa tsuji kɛ mɛi fɛɛ yeɔ jogbaŋŋ. * Amɛkɛ woo haa mɛi ni amɛkɛ amɛ hiɛ hemɔkɛyeli kome lɛ, kɛ mɛi ni bɛ asafo lɛ mli lɛ, ekɔɔɔ he eko hegbɛi ni amɛyɔɔ loo shihilɛ mli ni amɛjɛ.—Nyɛkanea Yakobo 2:1-4.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia mli shishitoo mlai yeɔ ebuaa wɔ ni wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ adesai fɛɛ?

7 Bulɛ kpo ni Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ jieɔ amɛtsɔɔ mɛi ni jɛ maji fɛɛ amli lɛ tsɔɔ akɛ amɛwoɔ mɛi nɛɛ, ni ehaa mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ mɔɔ anɔkwale lɛ mli. Yɛ anɔkwale mli lɛ, gbɛ nɔ ni atsɔɔ ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ mɛi lɛ yɛ srɔto yɛ he fɛɛ he. No hewɔ lɛ, esaaa akɛ wɔfeɔ kpɛŋŋ yɛ gbɛ nɔ ni esa akɛ atsɔ ajie bulɛ kpo atsɔɔ mɛi lɛ he. Yɛ no najiaŋ lɛ, Biblia mli shishitoo mlai ni wɔkɛtsuɔ nii lɛ haaa wɔfee kpɛŋŋ, ni ehaa wɔnyɛɔ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ adesai fɛɛ. Nyɛhaa wɔkwɛa bɔ ni kɛ́ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi lɛ, ebaanyɛ eha wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ aye omanye.

Mɔ Ŋamɔ kɛ Sanegbaa

8, 9. (a) Mɛɛ nifeemɔi komɛi mɛi baanyɛ abu lɛ akɛ etsɔɔɔ mɔ bulɛ? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ Yesu ŋaawoo ni yɔɔ Mateo 5:47 lɛ atsu nii lɛ?

8 Yɛ shihilɛ ni dekã bɛ mli nɛɛ mli lɛ, mɛi kɛ amɛhe kpeɔ ní mɔ ko ŋaaa enaanyo loo ni eeebi lɛ akɛ “te oyɔɔ tɛŋŋ?” Ekã shi faŋŋ akɛ akpaaa mɔ ko gbɛ akɛ ekɛ mɛi babaoo ni nyiɛ gbɛjegbɛ lɛ he lɛ fɛɛ awie. Shi yɛ shihilɛ krokomɛi amli lɛ, ebaafee nɔ ni sa akɛ wɔŋa mɛi. Ani oŋaa mɛi? Aloo kɛ́ okɛ mɛi kpe lɛ otseee ohiɛ ohaaa amɛ, ni okɛɛɛ amɛ nɔ ko? Mɔ ko baanyɛ aná sui ni esaaa nɛɛ ní jeee akɛ ehiɛ kã he.

9 Yesu wo wɔ ŋaa akɛ: “Kɛji nyɛŋaa nyɛnyɛmimɛi kɛkɛ lɛ, enyiɛ nɔŋŋ nyɛfeɔ? Ani wɔŋjalɔi lɛ tete efeee nakai nɔŋŋ?” (Mat. 5:47) Ŋaawolɔ ko ni atsɛɔ lɛ Donald Weiss lɛ ŋma akɛ: “Mɛi komɛi yɛ ni kɛ́ aŋaaa amɛ loo afooo amɛdaaŋ lɛ, egbaa amɛnaa waa. Kɛ́ ona mɛi ni ohiɛ kã he ni oŋaaa amɛ lɛ, nɔ ko bɛ ni okɛbaajie onaa ni baaha amɛtsui anyɔ amɛ mli. Nɔ ni he hiaa ji: Kɛ́ ona mɛi lɛ, ŋa amɛ. Okɛ amɛ agba sane.” Kɛ́ wɔkɛ mɛi kpe ni wɔtse wɔhiɛ wɔha amɛ lɛ, ewoɔ yibii kpakpai.

10. Mɛɛ gbɛ nɔ bulɛ kpo ni wɔɔjie wɔtsɔɔ mɛi lɛ baanyɛ aha wɔsɔɔmɔ lɛ awo yibii? (Kwɛmɔ akrabatsa ni ji  “Feemɔ Ohiɛ Ŋmɔlɔŋmɔlɔ Dã” lɛ mli.)

10 Susumɔ nɔ ko ni Tom kɛ eŋa Carol ni amɛ ji Kristofoi ni yɔɔ Amerika Kooyigbɛ maŋ wulu ko mli lɛ feɔ lɛ he okwɛ. Amɛkɛfee amɛsu akɛ amɛkɛ amɛkutsoŋbii lɛ baagba sane kɛ miishɛɛ yɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli. Mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsɔɔ amɛfeɔ enɛ? Tom tsɛ́ Yakobo 3:18 lɛ yisɛɛ ni ekɛɛ akɛ: “Wɔtseɔ wɔhiɛ wɔhaa mɛi ni wɔkɛ amɛ hiɔ shi yɛ toiŋjɔlɛ mli. Wɔbɛŋkɛɔ wɔkutsoŋbii ni eje kpo kɛjɛ amɛshĩai amli lɛ kɛ mɛi ni tsuɔ nii yɛ akutso lɛ mli lɛ. Wɔfeɔ wɔhiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ ni wɔŋaa amɛ. Wɔkɛ amɛ wieɔ nibii ni amɛnáa he miishɛɛ lɛ ahe—amɛbii, amɛgbeei, amɛshĩai kɛ amɛnitsumɔi. Beni be shwie mli lɛ, amɛna wɔ akɛ amɛnanemɛi.” Carol kɛfata he akɛ: “No sɛɛ kɛ́ wɔyasara amɛ lɛ, wɔtsɔɔ amɛ wɔgbɛi ni wɔbiɔ amɛ hu ni amɛtsɔɔ wɔ amɛgbɛi. Wɔkɛ amɛ gbaa sane kuku, ni wɔtsɔɔ amɛ nɔ ni wɔfeɔ yɛ akutso lɛ mli. Agbɛnɛ wɔbaanyɛ wɔye amɛ odase.” Tom kɛ Carol akutsoŋbii lɛ ateŋ mɛi babaoo ená hekɛnɔfɔɔ yɛ amɛ mli. Amɛteŋ mɛi saŋŋ eŋɔ Biblia kasemɔ woji, ni amɛteŋ mɛi fioo miisumɔ waa ni amɛkase anɔkwale lɛ.

Jiemɔ Bulɛ Kpo Kɛ́ Okɛ Naagbai Miikpe

11, 12. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkpa gbɛ ákɛ akɛ wɔ baaye yɛ gbɛ ni ejaaa nɔ beni wɔshiɛɔ sanekpakpa lɛ, ni te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ?

11 Bei komɛi kɛ́ wɔmiishiɛ sanekpakpa lɛ, afeɔ wɔ soisoi. Enɛ efeee wɔ naakpɛɛ, ejaakɛ Kristo Yesu tsɔ hiɛ ebɔ ekaselɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Kɛ́ amɛye miwiemɔ nɔ lɛ, amɛaaye nyɛ hu nyɛnɔ̃ nɔ.” (Yoh. 15:20) Shi kɛ́ ajɛ wɔ ni wɔ hu wɔdãi sɛɛ lɛ, nɔ kpakpa ko jɛɛɛ mli kɛbaaa. Te esa akɛ wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ? Bɔfo Petro ŋma akɛ: “Nuŋtsɔ, Kristo lɛ, nyɛbua lɛ krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛtsuii amli; ni daa nɛɛ nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, koni nyɛná hetoo nyɛha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ nyɛmli lɛ shishi lɛ, kɛ mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ.” (1 Pet. 3:15) Kɛ́ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni jɛɔ wɔ lɛ, ni wɔkɛ amɛye yɛ mlijɔlɛ mli lɛ, ekolɛ ebaaha amɛkpɛlɛ shɛɛ sane lɛ nɔ.—Tito 2:7, 8.

12 Ani wɔbaanyɛ wɔsaa wɔhe wɔto jɛmɔi yɛ gbɛ ni saa Nyɔŋmɔ hiɛ lɛ nɔ? Hɛɛ. Paulo wo ŋaa akɛ: ‘Nyɛhaa nyɛwiemɔ he abaa nyam daa, ni ŋoo ahi mli, ní nyɛle bɔ ni sa akɛ nyɛhaa mɔ fɛɛ mɔ hetoo.’ (Kol. 4:6) Kɛ́ wɔjieɔ bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi fɛɛ ni yɔɔ wɔweku lɛ mli, mɛi ni wɔkɛ amɛyaa skul, mɛi ni wɔkɛ tsuɔ nii, mɛi ni yɔɔ asafo lɛ mli, kɛ wɔkutsoŋbii be fɛɛ be lɛ, no lɛ ewaŋ ehaŋ wɔ akɛ wɔɔfee wɔnii akɛ Kristofoi kɛ́ aaye wɔhe fɛo loo aajɛ wɔ lɛ.—Nyɛkanea Romabii 12:17-21.

13. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ tsɔɔ akɛ kɛ́ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi ni teɔ shi woɔ wɔ lɛ, ebaanyɛ eha amɛtsake amɛsu?

13 Kɛ́ wɔjie bulɛ kpo be mli ni wɔkɛ naagbai miikpe lɛ ewoɔ yibii kpakpai. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, Odasefonyo ko ni yɔɔ Japan lɛ tee shiɛmɔ, shi shĩatsɛ lɛ kɛ mɔ ko ni eba eŋɔɔ lɛ ye nyɛmi lɛ he fɛo. Nyɛmi nuu lɛ jie bulɛ kpo etsɔɔ amɛ, ni eshi jɛmɛ. Beni eyaa nɔ eshiɛɔ yɛ shikpɔŋkuku lɛ mli lɛ, eyɔse akɛ mɔ ni fata shĩatsɛ lɛ he kɛye ehe fɛo lɛ damɔ he ko ni jekɛɛɛ tsɔ eekwɛ lɛ. Beni nyɛmi nuu lɛ bɛŋkɛ lɛ lɛ, nuu lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ ni wɔfee lɛ edɔ mi waa. Eyɛ mli akɛ wɔjɛ bo moŋ, shi miyɔse akɛ omli fuuu. Mɛni mafee koni mi hu matsɔ tamɔ bo?” Akɛni nuu lɛ nitsumɔ efite ni emami hu gbo etsɛko hewɔ lɛ, ebɛ miishɛɛ kwraa yɛ eshihilɛ mli. Odasefonyo lɛ kɛɛ lɛ akɛ ekɛ lɛ baakase Biblia lɛ, ni nuu lɛ kpɛlɛ. Oona kɛ onaaa nɛɛ akɛ lɛ miikase nii shii enyɔ yɛ otsi mli.

Gbɛ ni Hi Fe Fɛɛ ni Wɔɔtsɔ nɔ Wɔná Sui Kpakpai

14, 15. Te Yehowa tsuji ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ tsɔse amɛbii amɛha tɛŋŋ?

14 Fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ bɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaatsɔse amɛbii lɛ ni amɛjie mɔ bulɛ kpo yɛ shĩa. Kwɛmɔ bɔ ni Abraham kɛ ebinuu Isak kɛ amɛhe wie yɛ bulɛ mli yɛ 1 Mose 22:7 lɛ. Yosef hu ha ana faŋŋ akɛ efɔlɔi tsɔse lɛ jogbaŋŋ. Beni awo lɛ tsuŋ lɛ, ejie bulɛ kpo etsɔɔ mɛi ni ekɛyɔɔ tsuŋwoohe lɛ po. (1 Mose 40:8, 14) Bɔ ni ekɛ Farao wie eha lɛ tsɔɔ akɛ ele bɔ ni esa akɛ ekɛ maŋ onukpa awie aha.—1 Mose 41:16, 33, 34.

15 Kitãi Nyɔŋma ni akɛha Israelbii lɛ ateŋ ekome kɛɛ akɛ: “Wo otsɛ kɛ onyɛ, koni ogbii atsɛ yɛ shikpɔŋ lɛ ni Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, ŋɔ hã bo lɛ nɔ.” (2 Mose 20:12) Bulɛ kpo ni bii lɛ jie amɛtsɔɔ amɛfɔlɔi yɛ shĩa lɛ, ji gbɛ kome ni amɛtsɔ nɔ amɛwo amɛfɔlɔi. Yefta bi yoo lɛ jie bulɛ kpele kpo etsɔɔ etsɛ kɛtsɔ kitã ko ni etsɛ ekã ní enɔyeli wa lɛ nɔ ni eye lɛ nɔ.—Koj. 11:35-40.

16-18. (a) Mɛni abaanyɛ afee ni akɛtsɔɔ gbekɛbii bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo? (b) Mɛɛ sɛɛ fɔlɔi náa kɛ́ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo?

16 Ehe miihia waa ni atsɔse gbekɛbii ni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi. Kɛ́ fɔlɔi tsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni esa akɛ amɛŋa mɛi ni basaraa amɛ lɛ amɛha, bɔ ni esa ákɛ akɛ mɛi awie yɛ tɛlifon nɔ, kɛ bɔ ni akɛ mɛi krokomɛi taa okpɔlɔ he kɛyeɔ nii ahaa lɛ, amɛbaadara kɛ nakai sui lɛ. Esa akɛ aye abua amɛ ni amɛnu nɔ̃ hewɔ ni ehe hiaa ni amɛmɔ shinaa mli amɛha mɛi krokomɛi, amɛjie mlihilɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi ni egbɔlɔ kɛ helatsɛmɛi, ni amɛkpee mɛi ni hiɛ jatsu lɛ shishi. Ehe miihia ni amɛnu nɔ̃ hewɔ ni esa akɛ amɛjɛ amɛtsui mli amɛkɛ wiemɔi tamɔ “ofainɛ,” “oyiwaladɔŋŋ,” “shidaa bɛ,” “ha maye mabua bo,” kɛ “mifeee ní ahi” atsu nii lɛ shishi.

17 Esaaa akɛ ewaa ehaa fɔlɔi akɛ amɛaatsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ mɛi. Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni fɔlɔi aaafee lɛ ji gbɛ ni hi fe fɛɛ ni amɛaatsɔ nɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ bɔ ni ajieɔ bulɛ kpo atsɔɔ mɛi. Kurt ni eye afii 25 lɛ tsɔɔ bɔ ni fee ni ekɛ enyɛmimɛi hii etɛ kase bɔ ni akɛ mɔ wieɔ yɛ bulɛ mli. Ekɛɛ akɛ: “Wɔnaa, ni wɔnuɔ bɔ ni Awo kɛ Ataa kɛ amɛhe wieɔ yɛ bulɛ mli, kɛ bɔ ni amɛtoɔ amɛtsui shi amɛhaa mɛi krokomɛi ní amɛnaa mli amɛhaa mɛi lɛ. Kɛ́ wɔtee Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ lɛ, Ataa ŋɔɔ mi efataa ehe ni wɔkɛ nyɛmimɛi hii kɛ yei ní efɔ̃ nɔ yɛ afii amli lɛ yagbaa sane dani ajieɔ kpee lɛ shishi, ni wɔfeɔ nakai nɔŋŋ kɛ́ akpa. Minuɔ bɔ ni eŋaa mɛi ehaa, ni minaa bulɛ kpo ni ejieɔ etsɔɔ mɛi lɛ.” Kurt tee nɔ akɛ: “Beni be shwie mli lɛ mibakase lɛ. Enɛ eha ewaaa kɛhaaa mi akɛ majie bulɛ kpo matsɔɔ mɛi. Mɔ ko ekɛŋ bo akɛ ofee nakai, shi bo diɛŋtsɛ obaafee.”

18 Kɛ́ fɔlɔi tsɔse amɛbii ni amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba? Gbekɛbii lɛ baanyɛ amɛkɛ mɛi abɔ, ni toiŋjɔlɛ baahi amɛkɛ mɛi krokomɛi ateŋ. Ebaaye ebua amɛ ni amɛkɛ amɛnitsumɔtsɛmɛi kɛ amɛhefatalɔi nitsulɔi lɛ atsu nii yɛ toiŋjɔlɛ mli. Agbɛnɛ hu, kɛ́ bii lɛ jieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi ni amɛfeɔ jalɛ nii lɛ, amɛfɔlɔi lɛ baaná miishɛɛ ní amɛtsui baanyɔ amɛ mli.—Nyɛkanea Abɛi 23:24, 25.

Bulɛ Kpo ni Wɔjieɔ lɛ Haa Esoroɔ Wɔ

19, 20. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaakase bɔ ni wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ kɛ e-Bi lɛ jieɔ bulɛ kpo lɛ?

19 Paulo ŋma akɛ: “Nyɛfea Nyɔŋmɔ kaselɔi, tamɔ bii ni asumɔɔ.” (Efe. 5:1) Kɛ́ wɔkɛ Biblia mli shishitoo mlai ní nɔ ni wɔsusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli lɛ fata he lɛ tsu nii lɛ, belɛ wɔmiikase Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ. Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, ehaŋ wɔkɛ osatofeemɔ asa mɛi ni hiɛ gbɛnaa lɛ ahiɛ loo koni wɔkɛná nɔ ko kɛjɛ mɛi adɛŋ.—Yuda 16.

20 Yɛ Satan nɔyeli fɔŋ nɛɛ naagbee gbii nɛɛ amli lɛ, etswa efai shi akɛ ebaafite bɔ ni Yehowa taoɔ ni mɛi ajie bulɛ kpo lɛ. Shi Abonsam nyɛŋ atsĩ anɔkwa Kristofoi anaa ni amɛkajie bulɛ kpo kɔkɔɔkɔ. Nyɛhaa wɔteŋ mɔ fɛɛ mɔ atswa efai shi akɛ ebaakase bulɛ kpo ni Nyɔŋmɔ kɛ e-Bi lɛ jieɔ amɛtsɔɔ mɛi lɛ. No haŋ wɔwiemɔ kɛ wɔnifeemɔ atamɔ mɛi ni ejieee bulɛ kpo lɛ. Enɛ baawo Yehowa ni ji wɔ-Nyɔŋmɔ ni jieɔ bulɛ kpo lɛ gbɛi lɛ hiɛ nyam, ni ebaaha mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ abajá lɛ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 Yɛ maji komɛi anɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko tsɛ mɔ ko ni ye lɛ onukpa lɛ gbɛi kpeŋ lɛ, etsɔɔɔ bulɛ, bɛja mɔ lɛ eha hegbɛ akɛ etsɛ lɛ nakai. Esa akɛ Kristofoi ajie bulɛ kpo amɛtsɔɔ nifeemɔ nɛɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni wɔkaseɔ kɛjɛɔ bɔ ni Yehowa kɛ e-Bi lɛ jieɔ bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi lɛ mli?

• Mɛni hewɔ kɛ́ Kristofoi tse amɛhiɛ amɛŋa mɛi lɛ ehaa awieɔ amɛhe ekpakpa lɛ?

• Kɛ́ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ mɛi lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ehaa wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ woɔ yibii?

• Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ atsɔɔ amɛbii ní amɛjie bulɛ kpo amɛtsɔɔ mɛi?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 27]

 Feemɔ Ohiɛ Ŋmɔlɔŋmɔlɔ Dã

Ewaa kɛhaa mɛi babaoo akɛ amɛkɛ mɔ ko ni amɛleee lɛ lɛ aaaje sanegbaa shishi. Shi akɛni Yehowa Odasefoi sumɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ adesai hewɔ lɛ, amɛbɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ amɛaakase bɔ ni agbaa sane ahaa koni amɛnyɛ amɛshiɛ Biblia mli anɔkwalei lɛ amɛha mɛi krokomɛi. Mɛni baanyɛ aye abua bo yɛ enɛ feemɔ mli?

Filipibii 2:4 lɛ wieɔ shishitoo mla ko ni he hiaa waa he. Jɛmɛ kɛɔ akɛ: “Nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ akafó enɔ mli, shi efó enaanyo nɔ mli.” Susumɔ wiemɔi nɛɛ ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ okwɛ: Kɛ́ ona mɔ ko ni okɛ lɛ ekpeko pɛŋ lɛ, enaa bo gbɔ. Mɛni obaanyɛ ofee okɛye obua lɛ? Feemɔ ohiɛ ŋmɔlɔŋmɔlɔ ni oŋa lɛ. Kɛlɛ, nibii krokomɛi yɛ ni esa akɛ osusu he.

Eeenyɛ efee akɛ mɔ lɛ miisusu nɔ ko he dani otee sanegbaa lɛ shi lɛ, ni ekolɛ enɛ baabi ni efo sɛɛ ni ebo bo toi. Kɛ́ oka akɛ okɛ lɛ baasusu sane ni ohiɛ lɛ he, shi jeee nɔ ni yɔɔ ejwɛŋmɔ mli lɛ, ekolɛ enyaŋ osanegbaa lɛ he. No hewɔ lɛ, kɛ́ onyɛ oyɔse nɔ ni mɔ lɛ susuɔ he lɛ, mɛni hewɔ okɛ no moŋ ejeee sanegbaa lɛ shishi? Nakai ji bɔ ni Yesu fee beni ekɛ yoo ko kpe yɛ nu bu ko he yɛ Samaria lɛ. (Yoh. 4:7-26) Yoo lɛ jwɛŋmɔ yɛ nu ni eyaayɛ lɛ nɔ. Yesu kɛ yoo lɛ bɔi nu lɛ he sanegbaa, shi etsɛɛɛ ni etsake sanegbaa lɛ kɛtee mumɔŋ nibii anɔ.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 26]

Hiɛ ni atseɔ ahaa mɛi lɛ baanyɛ agbele gbɛ kɛha odaseyeli

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 28]

Sui kpakpai ahe hiaa be fɛɛ be