Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Biblia Lɛ Kasemɔ Baaha Osɔlemɔi Amɔ Shi

Biblia Lɛ Kasemɔ Baaha Osɔlemɔi Amɔ Shi

Biblia Lɛ Kasemɔ Baaha Osɔlemɔi Amɔ Shi

“Oo Nuŋtsɔ [Yehowa], miikpao fai ní oká otoi oha otsulɔ faikpamɔ lɛ.”—NEH. 1:11.

1, 2. Mɛni hewɔ ehe hiaa akɛ wɔsusu sɔlemɔi komɛi ni aŋmala yɛ Biblia lɛ mli lɛ ahe lɛ?

SƆLEMƆ kɛ Biblia lɛ kasemɔ fata nibii ni he hiaa waa ni wɔfeɔ kɛjáa anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ he. (1 Tes. 5:17; 2 Tim. 3:16, 17) Eji anɔkwale akɛ Biblia lɛ jeee wolo ni aŋmala sɔlemɔi ní esa akɛ wɔsɔle lɛ awo mli. Ni kɛlɛ, sɔlemɔi babaoo yɛ mli, ni sɔlemɔi nɛɛ ateŋ tsiimɔ yɛ Lalai awolo lɛ mli.

2 Beni okaneɔ Biblia lɛ ní okaseɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ obaana sɔlemɔi ni kɔɔ shihilɛi ni okɛkpeɔ lɛ ahe. Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ okɛ sɔlemɔi ni yɔɔ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ amli wiemɔi tsu nii yɛ osɔlemɔi lɛ amli lɛ, ehaa osɔlemɔi lɛ mɔɔ shi. Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ mɛi ni aha amɛsɔlemɔi lɛ ahetoo lɛ adɛŋ, ni mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ wiemɔi ni amɛkɛtsu nii yɛ amɛsɔlemɔi lɛ amli lɛ hu mli?

Taomɔ Nyɔŋmɔ Gbɛtsɔɔmɔ ní Okɛtsu Nii

3, 4. Mɛɛ nitsumɔ Abraham kɛwo etsulɔ lɛ dɛŋ, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Yehowa tsu sane lɛ he nii eha lɛ mli?

3 Kɛ́ okaseɔ Biblia lɛ, ebaaha ona faŋŋ akɛ esa akɛ osɔle obi Nyɔŋmɔ ni etsɔɔ bo gbɛ be fɛɛ be. Susumɔ nɔ ni ba beni Abraham tsu etsulɔ nukpa—ni eeenyɛ efee akɛ lɛ ji Eliezer—lɛ kɛtee Mesopotamia koni eyaŋɔ yoo ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ebaha Isak lɛ he okwɛ. Beni tsulɔ lɛ na ni yei komɛi miiyɛ nu yɛ nubu ko mli lɛ, esɔle akɛ: “Yehowa . . . , ha aba mli akɛ oblayoo mɔ ni makɛɛ lɛ akɛ: Miikpao fai, too ogbɛ́ lɛ kɛba shi, ní manu nu lɛ eko, ní eeekɛɛ akɛ: Nuu, ni maha oyomai lɛ hu eko amɛnu lɛ, ha lɛ nɔŋŋ etsɔ mɔ ni ojie oha otsulɔ Isak, ni no maŋɔle akɛ omli ehi yɛ minuŋtsɔ nɔ.”—1 Mose 24:12-14.

4 Aha Abraham tsulɔ lɛ sɔlemɔ lɛ hetoo beni Rebeka ha eyomai lɛ anu lɛ. Gbii fioo komɛi asɛɛ lɛ, Rebeka kɛ tsulɔ lɛ loo mli kɛtee Kanaan, ni ebatsɔ Isak ŋa ni esumɔɔ lɛ waa. Eji anɔkwale akɛ ŋmɛnɛ lɛ, onyɛŋ okpa Nyɔŋmɔ gbɛ akɛ eha bo okadi krɛdɛɛ ko. Ni kɛlɛ, ebaatsɔɔ bo gbɛ kɛ́ osɔle oha lɛ ni otswa ofai shi akɛ obaaha emumɔ lɛ akpala bo lɛ.—Gal. 5:18.

Sɔlemɔ Baanyɛ Aba Yeyeeyefeemɔ Shi

5, 6. Mɛni sa kadimɔ yɛ sɔlemɔ ni Yakob sɔle beni ekɛ Esau yaakpe lɛ he?

5 Sɔlemɔ baanyɛ aba yeyeeyefeemɔ shi. Beni Yakob she gbeyei akɛ enyɛmi Esau baanyɛ aye lɛ awui lɛ, esɔle akɛ: “Yehowa, . . . omɔbɔnalɛi kɛ onɔkwayeli fɛɛ ni ojie otsɔɔ otsulɔ lɛ, ekomefolo nɛkɛ esaaa mi . . . Miikpao fai ni ojie mi kɛjɛ minyɛmi lɛ dɛŋ, kɛjɛ Esau dɛŋ; shi miishe lɛ gbeyei, koni ekaba ni ebatswia mi kɛ nyɛ kɛ bii lɛ fɛɛ nii. Shi bo okɛɛ akɛ: Mafeeo jogbaŋŋ, ni maha oseshi atsɔ tamɔ ŋshɔ naa shia ni anyɛŋ akane yɛ falɛ naa!”—1 Mose 32:10-13.

6 Yakob sɔle, ni no sɛɛ lɛ efee nibii koni Esau akatutua lɛ kɛ eweku lɛ, ni Yehowa ha esɔlemɔ lɛ hetoo beni enyɛmi lɛ kɛ lɛ kpãta lɛ. (1 Mose 33:1-4) Kanemɔ nakai sɔlemɔ lɛ jogbaŋŋ okwɛ, ni obaana akɛ jeee fai pɛ kɛkɛ Yakob kpa koni aye abua lɛ. Ewie nibii ni tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli yɛ shiwoo Seshi lɛ mli, ni eda Nyɔŋmɔ shi yɛ emlihilɛ lɛ hewɔ. Ani oyɛ ‘mligbɛ gbeyeishemɔi’ komɛi? (2 Kor. 7:5) Kɛ́ nakai lɛ, no lɛ Yakob sɔlemɔ lɛ baanyɛ akai bo akɛ sɔlemɔi baanyɛ aba yeyeeyefeemɔi ashi. Shi jeee nibii ni he hiaa bo lɛ pɛ kɛkɛ esa akɛ osɔle obi, shi esa akɛ osɔlemɔi hu atsɔɔ akɛ oyɛ hemɔkɛyeli.

Sɔlemɔ Obi Nilee

7. Mɛni hewɔ Mose sɔle koni ele Yehowa gbɛ̀i lɛ?

7 Esa akɛ shwelɛ ni oyɔɔ akɛ osa Yehowa hiɛ lɛ akanya bo ni osɔle obi nilee. Mose sɔle ebi koni ele Nyɔŋmɔ gbɛ̀i lɛ. Esɔle akɛ: “Naa, bo [Yehowa] diɛŋtsɛ okɛɛ mi akɛ: Yaaŋɔ maŋ nɛɛ [kɛjɛ Mizraim] kɛya; . . . No hewɔ lɛ agbɛnɛ, miikpao fai, kɛ́ mihiɛ eba nyam yɛ ohiɛ lɛ, tsɔɔmɔ mi ogbɛ lɛ ko, . . . koni mihiɛ aba nyam yɛ ohiɛ.” (2 Mose 33:12, 13) Nyɔŋmɔ ha Mose sɔlemɔ lɛ hetoo ni eha ele E-gbɛ̀i lɛ jogbaŋŋ—enɛ ji nɔ tuuntu ni he hiaa Mose bɔni afee ni enyɛ enyiɛ Yehowa webii lɛ ahiɛ.

8. Kɛ́ ojwɛŋ 1 Maŋtsɛmɛi 3:7-14 lɛ nɔ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ obaanyɛ oná he sɛɛ?

8 David hu sɔle akɛ: “Yehowa, tsɔɔmɔ mi ogbɛ̀i lɛ.” (Lala 25:4) David bi nuu Salomo kpa Nyɔŋmɔ fai koni eha lɛ nilee bɔni afee ni enyɛ etsu sɔ̃i ni jwere enɔ akɛ Israel maŋtsɛ lɛ ahe nii. Salomo sɔlemɔ lɛ sa Yehowa hiɛ, ni eŋɔ ninamɔ kɛ anunyam efata enibimɔ lɛ he eha lɛ. (Nyɛkanea 1 Maŋtsɛmɛi 3:7-14.) Kɛ́ aha bo sɔɔmɔ hegbɛi yɛ Yehowa gbɛjianɔtoo lɛ mli, ni onu he akɛ onyɛŋ otsu he nii lɛ, sɔlemɔ obi nilee ní ona heshibaa su hu. Kɛkɛ lɛ Nyɔŋmɔ baaye abua bo ni ole bɔ ni esa akɛ otsu osɔ̃i lɛ ahe nii, ní otsu he nii hu yɛ suɔmɔ mli kɛ gbɛ ni sa nɔ.

Sɔlemɔ Kɛjɛ Otsuiŋ

9, 10. Mɛni onaa akɛ esa kadimɔ waa yɛ bɔ ni Salomo wie tsui lɛ he eha beni esɔleɔ kɛgbeleɔ sɔlemɔwe lɛ naa lɛ he?

9 Kɛ́ Nyɔŋmɔ aaabo wɔsɔlemɔi atoi lɛ, no lɛ esa akɛ ejɛ wɔtsuiaŋ. Beni agbeleɔ Yehowa sɔlemɔwe lɛ naa yɛ afi 1026 D.Ŋ.B. lɛ, Salomo jɛ etsuiŋ esɔle yɛ mɛi babaoo ni ebabua amɛhe naa yɛ Yerusalem lɛ ahiɛ, ni aŋma sɔlemɔ nɛɛ yɛ 1 Maŋtsɛmɛi yitso 8 lɛ. Beni akɛ kpaŋmɔ adeka lɛ yama He Krɔŋkrɔŋ Fe Fɛɛ lɛ, ní Yehowa ha atatu bayi sɔlemɔwe lɛ tɔ́ lɛ, Salomo jie Nyɔŋmɔ yi.

10 Kanemɔ Salomo sɔlemɔ lɛ jogbaŋŋ ní okadi bɔ ni ewie tsui lɛ he eha lɛ. Salomo tsɔɔ akɛ Yehowa pɛ le nɔ ni yɔɔ mɔ ko tsuiŋ. (1 Maŋ. 8:38, 39) Nakai sɔlemɔ lɛ nɔŋŋ tsɔɔ akɛ kɛ́ eshafeelɔ ko ‘ku esɛɛ eba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ kɛ etsui fɛɛ’ lɛ, Nyɔŋmɔ baaŋɔ afa lɛ. Kɛ́ henyɛlɔ ko ŋɔ Nyɔŋmɔ webii lɛ nom, ni Nyɔŋmɔ webii lɛ ha amɛtsui ye emuu ha Yehowa lɛ, Yehowa boɔ amɛfaikpamɔi lɛ atoi. (1 Maŋ. 8:48, 58, 61) Belɛ, ekã shi faŋŋ akɛ kɛ́ oosɔle lɛ esa akɛ osɔle kɛjɛ otsuiŋ.

Bɔ ni Lalai lɛ Baanyɛ Aha Osɔlemɔi Amɔ Shi

11, 12. Mɛni okase kɛjɛ wiemɔi ni Levinyo ko kɛtsu nii yɛ esɔlemɔ mli beni enyɛɛɛ Nyɔŋmɔ we lɛ eya lɛ mli?

11 Kɛ́ okase Lalai awolo lɛ, ebaanyɛ eha osɔlemɔi amɔ shi, ni ebaaye ebua bo ni omɛ kɛyashi Nyɔŋmɔ baaha hetoo. Susumɔ bɔ ni Levinyo ko ní aŋɔ lɛ nom lɛ to etsui shi eha lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ enyɛɛɛ eya Yehowa we lɛ yɛ bei ko mli moŋ, shi elá akɛ: “Mɛɛ kɔmɔɔ odɔ nɛɛ, misusuma? Ni mɛɛ yeyeeye ofee yɛ mimli nɛɛ? Okɛ ohiɛ afɔ Nyɔŋmɔ nɔ! Shi majie eyi kɛ̃, mɔ ni ji mihiɛ yelikɛbuamɔ kɛ mi-Nyɔŋmɔ lɛ.”—Lala 42:6, 12; 43:5.

12 Mɛni obaanyɛ okase kɛjɛ nakai Levinyo lɛ dɛŋ? Kɛ́ awo bo tsuŋ yɛ jalɛ hewɔ, ni no haaa onyɛ okɛ nanemɛi héyelilɔ akpe kutuu kɛja Yehowa lɛ, too otsui shi ni omɛ Nyɔŋmɔ ni eeeye ebua bo. (Lala 37:5) Jwɛŋmɔ miishɛɛ ni oná yɛ Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ mli be ko ni eho lɛ nɔ, ní osɔle obi Yehowa koni eha ofi shi ni oya nɔ “okɛ ohiɛ afɔ Nyɔŋmɔ nɔ” akɛ ebaaha oná hegbɛ ekoŋŋ okɛ ewebii lɛ abɔ.

Okɛ Hemɔkɛyeli Asɔle

13. Taakɛ Yakobo 1:5-8 lɛ tsɔɔ lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔsɔle yɛ hemɔkɛyeli mli lɛ?

13 Okɛ hemɔkɛyeli asɔle daa ekɔɔɔ he eko shihilɛ mli ni oyɔɔ. Kɛ́ aaka bo ni ofee nɔ ko ni ejaaa lɛ, okɛ kaselɔ Yakobo ŋaawoo lɛ atsu nii. Sɔlemɔ oha Yehowa, ni oná nɔmimaa akɛ ebaanyɛ eduro bo nilee ni okɛaatsu kaa ni okɛkpeɔ lɛ he nii. (Nyɛkanea Yakobo 1:5-8.) Nyɔŋmɔ le nibii ni gbaa onaa, ni ebaanyɛ etsɔ emumɔ lɛ nɔ etsɔɔ bo gbɛ, ní eshɛje omii. Jɛɛ hemɔkɛyeli mli ofɔse otsui oha Yehowa ‘ni okaje nɔ ko nɔ ko he ŋwane,’ ni okpɛlɛ ni emumɔ lɛ atsɔɔ bo gbɛ ní okɛ e-Wiemɔ lɛ mli ŋaawoi lɛ atsu nii.

14, 15. Mɛni hewɔ abaanyɛ akɛɛ akɛ Hana sɔle kɛ hemɔkɛyeli ni ekɛ enifeemɔ hu tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli lɛ?

14 Levinyo Elkana ŋamɛi enyɔ lɛ ateŋ mɔ kome ni atsɛɔ lɛ Hana lɛ sɔle kɛ hemɔkɛyeli, ni ekɛ enifeemɔ hu tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. Akɛni Hana ji kene hewɔ lɛ, ebienyɛ Penina ni efɔ bii pii lɛ bɔ lɛ ahora. Hana wo shi yɛ Yehowa we lɛ akɛ kɛ́ efɔ bi nuu lɛ ebaaŋɔ lɛ eha Yehowa. Akɛni beni esɔleɔ lɛ enaabu kɛkɛ tsɔmɔɔ hewɔ lɛ, Osɔfonukpa Eli susu akɛ etɔ dãa. Beni ená ele akɛ Hana etɔko dãa lɛ, ekɛɛ lɛ akɛ: “Israel Nyɔŋmɔ lɛ aaahao onibimɔnii ni obi lɛ lɛ.” Eyɛ mli akɛ Hana leee nɔ tuuntu ni baajɛ enɛ mli aba moŋ, shi ená hemɔkɛyeli akɛ Nyɔŋmɔ baaha esɔlemɔ lɛ hetoo. No hewɔ lɛ “ehiɛ efeee tɔtɔɔtɔ dɔŋŋ.” Eyeee awerɛho dɔŋŋ, ni asaŋ efeee enii mɔbɔmɔbɔ.—1 Sam. 1:9-18.

15 Beni Hana fɔ Samuel ni etse lɛ fufɔ lɛ, ekɛ lɛ yaha Yehowa koni esɔmɔ yɛ Yehowa we lɛ. (1 Sam. 1:19-28) Kɛ́ oŋɔ be ni okɛjwɛŋ sɔlemɔ ni esɔle beni eŋɔ Samuel eha lɛ nɔ lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaaha osɔlemɔi amɔ shi jogbaŋŋ, ni ebaaye ebua bo ni ona akɛ kɛ́ naagba ko eha ohao po lɛ, obaanyɛ oye nɔ kɛ́ okɛ hemɔkɛyeli sɔle ni oná hekɛnɔfɔɔ akɛ Yehowa baaha osɔlemɔ lɛ hetoo lɛ.—1 Sam. 2:1-10.

16, 17. Akɛni Nehemia kɛ hemɔkɛyeli sɔle ni ekɛ enifeemɔ hu tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli hewɔ lɛ, mɛni jɛ mli kɛba?

16 Nuu anɔkwafo Nehemia ni hi shi yɛ afi 400 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ kɛ hemɔkɛyeli sɔle ni ekɛ enifeemɔ hu tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli. Ekpa fai akɛ: “Oo Nuŋtsɔ [Yehowa], miikpao fai ní oká otoi oha otsulɔ faikpamɔ lɛ kɛ otsuji ní sumɔɔ ogbɛi gbeyeishemɔ lɛ afaikpamɔ lɛ; ni miikpao fai, ha otsulɔ aye omanye ŋmɛnɛ gbi nɛɛ, ní oduro lɛ mɔbɔnalɛ yɛ nɛkɛ nuu nɛɛ hiɛ!” Namɔ ji “nɛkɛ nuu nɛɛ”? Lɛ ji Persia Maŋtsɛ Artashasta, ni Nehemia ji edãawolɔ.—Neh. 1:11.

17 Beni Nehemia ná ele akɛ Yudafoi nomii ni aŋmɛɛ amɛhe kɛjɛ Babilon lɛ ‘yɛ amanehulu kpele kɛ ahorabɔɔ mli, ni Yerusalem gbogbo lɛ akumɔ ashwie’ lɛ, ekɛ hemɔkɛyeli sɔle gbii abɔ. (Neh. 1:3, 4) Aha Nehemia sɔlemɔi lɛ ahetoo fe bɔ ni ekpaa gbɛ lɛ, beni Maŋtsɛ Artashasta ŋmɛ lɛ gbɛ koni eya Yerusalem ní eyasaa etswa maŋ lɛ gbogbo lɛ. (Neh. 2:1-8) Etsɛɛɛ tsɔ ni asaa atswa gbogbo lɛ agbe naa. Aha Nehemia sɔlemɔi lɛ ahetoo ejaakɛ esɔle kɛkɔ anɔkwa jamɔ he, ni ekɛ hemɔkɛyeli hu sɔle. Ani nakai osɔlemɔi ji?

Ohiɛ Akakpa Shidaa kɛ Yijiemɔ Nɔ

18, 19. Mɛɛ yiŋtoi ahewɔ esa akɛ Yehowa tsulɔ ajie eyi ni eda lɛ shi?

18 Kɛ́ oosɔle lɛ, kaimɔ ní ojie Yehowa yi ní oda lɛ shi. Yiŋtoi babaoo ahewɔ esa akɛ ofee nakai lɛ! Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, David kafo Yehowa maŋtsɛyeli lɛ. (Nyɛkanea Lala 145:10-13.) Ani okɛ osɔlemɔi tsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ hegbɛ ni oná akɛ oshiɛ Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ? Wiemɔi ni yɔɔ Lalai awolo lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo hu ni ojɛ otsuiŋ osɔle kɛda Nyɔŋmɔ shi yɛ asafoŋ kpeei, kpeei bibii, kɛ kpeei wuji lɛ ní eto he gbɛjianɔ eha wɔ lɛ ahewɔ.—Lala 27:4; 122:1.

19 Bɔ ni ohiɛ esɔ okɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa ni nɔ bɛ lɛ baanyɛ atsirɛ bo ni ojɛ otsuiŋ osɔle tamɔ lalatsɛ ni sɔle akɛ: “Majie oyi yɛ majimaji ateŋ, Nuŋtsɔ; mala mahao yɛ jeŋmaji ateŋ! Ejaakɛ omɔbɔnalɛ lɛ da kɛshɛ ŋwɛi, ni onɔkwayeli lɛ shɛɔ atatuiaŋ tɔ̃ɔ. Nyɔŋmɔ, wó ohe nɔ kɛteke ŋwɛi, ha onunyam lɛ ateke shikpɔŋ lɛ fɛɛ!” (Lala 57:10-12) Wiemɔi nɛɛ woɔ mɔ hewalɛ waa diɛŋtsɛ! Aso okpɛlɛɛɛ nɔ akɛ wiemɔi ni taa mɔ tsuiŋ tamɔ nɛkɛ ni yɔɔ Lalai awolo lɛ mli lɛ baanyɛ aha osɔlemɔi amɔ shi?

Okɛ Bulɛ Akpa Nyɔŋmɔ Fai

20. Mɛɛ gbɛ nɔ Maria tsɔ eha ana akɛ esheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei?

20 Esa akɛ osɔlemɔi atsɔɔ akɛ oyɛ bulɛ kpele kɛha Nyɔŋmɔ. Beni Maria ná ele akɛ lɛ ebaafɔ Mesia lɛ, wiemɔi ni ejɛ bulɛ mli ewie lɛ tamɔ wiemɔi ni Hana wie beni eŋɔɔ Samuel ehaa koni esɔmɔ yɛ Yehowa we lɛ nɔŋŋ. Anaa bulɛ kpele ni Maria yɔɔ kɛha Nyɔŋmɔ lɛ yɛ ewiemɔi nɛɛ amli: “Misusuma miikafo Nuŋtsɔ [Yehowa], ni mimumɔ mli miifili lɛ yɛ Nyɔŋmɔ, miwalaherelɔ lɛ, hewɔ.” (Luka 1:46, 47) Ani obaanyɛ okɛ wiemɔi ni jieɔ henumɔi ni tamɔ nɛkɛ kpo atsu nii ní eha osɔlemɔi amɔ shi? Ekã shi faŋŋ akɛ akɛni Maria sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ hewɔ ahala lɛ koni efɔ Yesu ni batsɔ Mesia lɛ!

21. Mɛɛ gbɛ nɔ Yesu sɔlemɔi lɛ tsɔɔ akɛ eyɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele?

21 Yesu kɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele sɔleɔ. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni ebaatee Lazaro shi lɛ, ‘ehole ehiŋmɛii anɔ kɛtee ŋwɛi ni ekɛɛ: Ataa, miidao shi akɛ obo mi toi. Shi mi lɛ, mile akɛ daa oboɔ mi toi.’ (Yoh. 11:41, 42) Ani bo hu okɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele sɔleɔ? Kanemɔ Yesu sɔlemɔ he nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni obaana akɛ nibii titrii ni ewie he lɛ ji akɛ, Yehowa gbɛi lɛ he atse, e-Maŋtsɛyeli lɛ aba, ní afee esuɔmɔnaa nii. (Mat. 6:9, 10) Te bo hu osɔlemɔi ji ha tɛŋŋ? Ani osɔlemɔi tsɔɔ akɛ oyɛ Yehowa Maŋtsɛyeli lɛ, esuɔmɔnaa nifeemɔ, kɛ egbɛi krɔŋkrɔŋ lɛ hetsemɔ he miishɛɛ waa? Nakai esa akɛ eji.

22. Mɛni hewɔ obaanyɛ oná nɔmimaa akɛ Yehowa baaha oná ekãa kɛjaje sanekpakpa lɛ?

22 Akɛni wɔkɛ yiwaa kɛ kaai krokomɛi kpeɔ hewɔ lɛ, bei pii lɛ wɔkpaa Yehowa fai koni eye ebua wɔ ni wɔná ekãa kɛsɔmɔ lɛ. Beni Akuashɔŋ lɛ wo Petro kɛ Yohane kitã akɛ “amɛkatsɔɔ nii yɛ Yesu gbɛi amli kwraa dɔŋŋ” lɛ, bɔfoi nɛɛ kɛ ekãa wie akɛ amɛnyɛŋ amɛkpa. (Bɔf. 4:18-20) Beni aŋmɛɛ amɛhe lɛ, amɛbagba amɛnanemɛi héyelilɔi lɛ nɔ ni tee nɔ lɛ. Kɛkɛ ni mɛi fɛɛ ni naa ebakpe shi lɛ sɔle amɛkpa Nyɔŋmɔ fai koni eye ebua amɛ ní amɛkɛ ekãa ashiɛ ewiemɔ lɛ. Ekã shi faŋŋ akɛ amɛná miishɛɛ waa beni aha amɛsɔlemɔ lɛ hetoo lɛ, ejaakɛ “Mumɔ krɔŋkrɔŋ yimɔ amɛ fɛɛ amɛmli obɔbɔ, ni amɛkɛ ekãa jaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ”! (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 4:24-31.) Enɛ ha mɛi babaoo batsɔmɔ Yehowa jálɔi. Sɔlemɔ baanyɛ awaje bo hu koni okɛ ekãa ajaje sanekpakpa lɛ.

Yaa nɔ Oha Osɔlemɔi Amɔ Shi

23, 24. (a) Tsɔɔmɔ nɔkwɛmɔnii krokomɛi ni tsɔɔ bɔ ni Biblia lɛ kasemɔ baanyɛ aha osɔlemɔi amɔ shi. (b) Mɛni obaafee koni eha osɔlemɔi amɔ shi?

23 Nɔkwɛmɔnii krokomɛi babaoo yɛ ní abaanyɛ atsĩ tã kɛtsɔɔ akɛ Biblia lɛ kanemɔ kɛ ekasemɔ baanyɛ aha osɔlemɔi amɔ shi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ oosɔle lɛ, obaanyɛ otsɔɔ akɛ “yiwalaheremɔ lɛ Yehowa nɔ̃ ni,” taakɛ Yona fee lɛ. (Yona 2:2-11) Kɛ́ ofee esha ko ni yɔɔ hiɛdɔɔ ní eha ohao, ni oha asafoŋ onukpai lɛ eye amɛbua bo lɛ, wiemɔi ni yɔɔ David sɔlemɔ lɛ mli lɛ baanyɛ aye abua bo koni kɛ́ oosɔle lɛ, owie otsuitsakemɔ lɛ he. (Lala 51:3-14) Bei komɛi kɛ́ oosɔle lɛ, obaanyɛ ojie Yehowa yi taakɛ Yeremia fee lɛ. (Yer. 32:16-19) Kɛ́ ootao mɔ ko okɛbote gbalashihilɛ mli, ni okane sɔlemɔ ni yɔɔ Ezra yitso 9 lɛ, ni osɔle okpa Nyɔŋmɔ fai lɛ, no baanyɛ awaje bo ni obo Nyɔŋmɔ toi ní ‘obote gbalashihilɛ mli yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli’ taakɛ otswa ofai shi akɛ obaafee lɛ.—1 Kor. 7:39; Ezra 9:6, 10-15.

24 Yaa nɔ okane Biblia lɛ ní okase. Taomɔ otii ni obaanyɛ owie he kɛ́ oosɔle. Obaanyɛ okɛ nakai Ŋmalɛ mli otii lɛ atsu nii kɛ́ oosɔle kɛmiikpa Yehowa fai, ooda lɛ shi, loo oojie eyi lɛ. Kɛ́ okase Biblia lɛ ní no ha osɔlemɔi mɔ shi lɛ, ekã shi faŋŋ akɛ ebaaha obɛŋkɛ Yehowa Nyɔŋmɔ kpaakpa.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔtao Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ ni wɔkɛtsu nii lɛ?

• Mɛni esa akɛ ekanya wɔ ni wɔsɔle wɔbi nilee?

• Mɛɛ gbɛ nɔ Lalai awolo lɛ baanyɛ aha wɔsɔlemɔi amɔ shi?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wɔkɛ hemɔkɛyeli kɛ bulɛ kpele asɔle lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 8]

Abraham tsulɔ lɛ sɔle ebi Nyɔŋmɔ gbɛtsɔɔmɔ. Ani ofeɔ nakai?

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 10]

Weku Jamɔ baanyɛ aha osɔlemɔi amɔ shi