Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ “Mumɔŋ Klante Lɛ” Atsu Nii Jogbaŋŋ

Okɛ “Mumɔŋ Klante Lɛ” Atsu Nii Jogbaŋŋ

Okɛ “Mumɔŋ Klante Lɛ” Atsu Nii Jogbaŋŋ

‘Hiɛmɔ mumɔŋ klante ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.’—EFE. 6:17.

1, 2. Mɛni esa akɛ wɔfee koni aná Maŋtsɛyeli shiɛlɔi babaoo?

BENI Yesu yɔse akɛ ehe miihia ni atsɔɔ mɛi babaoo ni ebabua shi lɛ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ, ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nikpamɔ lɛ fá moŋ, shi nitsulɔi lɛ faaa. No hewɔ lɛ nyɛkpaa nikpamɔ nuŋtsɔ lɛ fai, koni ewo nitsulɔi agbɛ kɛba enikpamɔ lɛ mli!” Yesu kɛ sane lɛ waaa jɛmɛ kɛkɛ. Beni ewie nakai wiemɔi lɛ egbe naa lɛ, “etsɛ́ ekaselɔi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ” ni ewo amɛ gbɛ koni ‘amɛyakpa nii,’ ni tsɔɔ akɛ amɛyashiɛ. (Mat. 9:35-38; 10:1, 5) Sɛɛ mli lɛ, Yesu “famɔ mɛi nyɔŋmai kpawo kroko hu, ni etsu amɛ enyɔnyɔ” koni amɛyatsu nakai nitsumɔ lɛ nɔŋŋ eko.—Luka 10:1, 2.

2 Ŋmɛnɛ hu lɛ, ehe miihia ni aná Maŋtsɛyeli shiɛlɔi babaoo. Mɛi ni ba Kaimɔ lɛ yɛ jeŋ fɛɛ yɛ afi 2009 sɔɔmɔ afi lɛ mli lɛ ji 18,168,323. Mɛi ni ba nɛɛ ateŋ mɛi ni fa fe akpekpei 10 jeee Yehowa Odasefoi. Lɛɛlɛŋ akɛ ŋmɔji lɛ egba futaa ni sa kpamɔ. (Yoh. 4:34, 35) Enɛ hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi ni awo nitsulɔi babaoo agbɛ kɛba nitsumɔ lɛ mli. Shi te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsu wɔsɔlemɔ nɛɛ he nii? Wɔbaanyɛ wɔfee nakai kɛtsɔ hiɛdɔɔ ni wɔkɛaatsu Maŋtsɛyeli shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi jogbaŋŋ nɔ lɛ nɔ.—Mat. 28:19, 20; Mar. 13:10.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yeɔ ebuaa wɔ jogbaŋŋ koni wɔtsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛmɔ shi fe tsutsu lɛ?

3 Nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ tsɔɔ bɔ ni kɛ́ Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ kudɔ wɔ lɛ ebaaha ‘wɔkɛ ekãa ajaje Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ.’ (Bɔf. 4:31) Nakai mumɔ lɛ nɔŋŋ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔtsɔmɔ shiɛlɔi ni he esa. Gbɛ kome ni wɔɔtsɔ nɔ wɔtsu wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ kɛmɔ shi fe tsutsu lɛ ji ni wɔkɛ dɛŋdade ni nɔ bɛ ni ji Biblia lɛ—Yehowa Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni aŋma lɛ—atsu nii jogbaŋŋ. Ajɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli aŋma. (2 Tim. 3:16) Emli shɛɛ sane lɛ ji Nyɔŋmɔ susumɔi. No hewɔ lɛ, kɛ́ wɔnyɛɔ wɔgbálaa Ŋmalɛ mli anɔkwalei amli jogbaŋŋ yɛ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ, no tsɔɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ kudɔɔ wɔ. Dani wɔɔsusu bɔ ni wɔɔfee wɔfee enɛ he lɛ, nyɛhaa wɔsusua hewalɛ ni nakai Wiemɔ lɛ yɔɔ lɛ he wɔkwɛa.

‘Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Yɛ Hewalɛ’

4. Mɛɛ tsakemɔi Nyɔŋmɔ shɛɛ sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ baanyɛ aha mɔ afee?

4 Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ loo eshɛɛ sane lɛ yɛ hewalɛ waa! (Heb. 4:12) Yɛ mfonirifeemɔŋ lɛ, Biblia lɛ mli shɛɛ sane lɛ naa ba fe klante, ejaakɛ egbuɔ kɛboteɔ talɔi kɛ wuiaŋfɔi lɛ amli. Ŋmalɛ mli anɔkwalei lɛ boteɔ mɔ tsui mli tɔ̃ɔ ni ejieɔ mɔ susumɔi kɛ henumɔi akpo, ni ehaa anaa nɔ̃ gbɔmɔ diɛŋtsɛ ni mɔ ji. Nakai anɔkwalei lɛ baanyɛ aná mɔ nɔ hewalɛ waa ní eha mɔ afee tsakemɔ diɛŋtsɛ yɛ eshihilɛ mli. (Nyɛkanea Kolosebii 3:10.) Hɛɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ baanyɛ atsake mɛi!

5. Mɛɛ gbɛi anɔ Biblia lɛ baanyɛ atsɔɔ wɔ gbɛ, ni mɛni baajɛ mli kɛba?

5 Kɛfata lɛ, nilee ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ nɔ bɛ. Emli saji lɛ baanyɛ aye abua mɛi ni amɛle bɔ ni amɛaafee amɛhi shi yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ haa wɔleɔ wɔnajifamɔi, ni ekpɛɔ tempɔŋ ni ka wɔhiɛ lɛ hu nɔ. (Lala 119:105) Eyeɔ ebuaa waa kɛ́ wɔmiitsu naagbai ahe nii loo kɛ́ wɔmiikpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ̃ nanemɛi ni esa akɛ wɔkɛbɔ, nibii ni esa akɛ wɔkɛjie wɔhiɛtserɛ, nitsumɔ ni esa akɛ wɔtsu, atade ni esa akɛ wɔwo, loo nibii krokomɛi ni tamɔ nakai lɛ ahe. (Lala 37:25; Abɛi 13:20; Yoh. 15:14; 1 Tim. 2:9) Kɛ́ wɔkɛ shishitoo mlai ni yɔɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli lɛ tsu nii lɛ, ebaaha wɔkɛ mɛi ahi shi jogbaŋŋ. (Mat. 7:12; Fili. 2:3, 4) Kɛ́ wɔfonirifeemɔŋ tempɔŋ lɛ nɔ miikpɛ haŋŋ lɛ, wɔnyɛɔ wɔnaa bɔ ni wɔyiŋkpɛi anaa baayakpa aha. (1 Tim. 6:9) Agbɛnɛ hu, Ŋmalɛi lɛ haa wɔleɔ nibii ni Nyɔŋmɔ eto eyiŋ akɛ ebaafee wɔsɛɛ, ni enɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔbaa wɔjeŋ yɛ gbɛ ni kɛ nakai yiŋtoo lɛ kpãa gbee nɔ. (Mat. 6:33; 1 Yoh. 2:17, 18) Kɛ́ wɔha Nyɔŋmɔ shishitoo mlai kudɔ wɔshihilɛ lɛ, eyɛ faŋŋ akɛ sɛɛnamɔ babaoo baaba wɔshihilɛ he!

6. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ yeɔ ebuaa wɔ waa yɛ mumɔŋ ta ni wɔwuɔ lɛ mli?

6 Susumɔ bɔ ni Biblia lɛ yeɔ ebuaa wɔ waa yɛ mumɔŋ ta ni wɔwuɔ lɛ mli lɛ hu he okwɛ. Paulo tsɛ́ Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ “mumɔŋ klante.” (Nyɛkanea Efesobii 6:12, 17.) Kɛ́ ashiɛ Biblia mli shɛɛ sane lɛ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ lɛ, ebaanyɛ eha mɛi ni Satan yeɔ amɛnɔ lɛ aye amɛhe. Eji klante ní egbeee mɛi, shi moŋ ehereɔ mɛi ayiwala. Aso esaaa akɛ wɔkɛtsuɔ nii jogbaŋŋ?

Jaa Wiemɔ lɛ Mli Pɛpɛɛpɛ

7. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔle bɔ ni akɛ “mumɔŋ klante” lɛ tsuɔ nii jogbaŋŋ lɛ?

7 Ja asraafonyo ko ekase ni ele bɔ ni ekɛ etawunii lɛ baatsu nii jogbaŋŋ dani ebaanyɛ ekɛtsu nii yɛ gbɛ kpakpa nɔ. Nakai nɔŋŋ eji yɛ “mumɔŋ klante” ni wɔkɛwuɔ wɔmumɔŋ ta lɛ hu gbɛfaŋ. Paulo ŋma akɛ: “Bɔɔ mɔdɛŋ ni okɛ ohe adamɔ Nyɔŋmɔ hiɛ, akɛ mɔ ko ni sa, nitsulɔ ni hiɛ gbooo, ni jaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.”—2 Tim. 2:15.

8, 9. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔnu Biblia mli shɛɛ sane lɛ shishi? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

8 Mɛni baaye abua wɔ koni ‘wɔja anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ’ yɛ wɔshiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli? Ehe miihia ni wɔ diɛŋtsɛ lɛ wɔnu Biblia mli shɛɛ sane lɛ shishi dani wɔbaanyɛ wɔtsɔɔ mli faŋŋ wɔha mɛi.

9 Dani wɔbaanu ŋmalɛ ko shishi jogbaŋŋ lɛ, ehe miihia ni wɔle saji ni awie he kɛtsɔ hiɛ kɛ saji ni awie he yɛ no sɛɛ lɛ. Wɔbaanyɛ wɔkɛ Paulo wiemɔi ni yɔɔ Galatabii 5:13 lɛ (Ga Biblia hee lɛ) afee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Paulo ŋma akɛ: “Heyeli mli atsɛ́ nyɛ kɛba, anyɛmimɛi; shi nyɛheyeli lɛ kɛkɛ ni nyɛkahãa etsɔ̃a hegbɛ ehã heloo lɛ taomɔnii, shi moŋ nyɛtsɔa suɔmɔ nɔ nyɛsɔ̃mɔsɔ̃mɔa nyɛhe.” Mɛɛ heyeli he Paulo wieɔ yɛ biɛ lɛ? Ani eewie esha kɛ gbele, apasa tsɔɔmɔi, loo nɔ kroko mli heyeli he? Saji ni ewie he momo yɛ Galatabii a-Wolo lɛ mli lɛ haa wɔnaa akɛ eewie heyeli ni mɔ náa kɛ́ ‘akpɔ̃ lɛ kɛjɛ mla lɛ loomɔ lɛ mli’ lɛ he. (Gal. 3:13, 19-24; 4:1-5) Eewie Kristofoi aheyeli he. Mɛi ni hiɛ sɔ nakai heyeli lɛ jɛ suɔmɔ mli amɛsɔmɔsɔmɔɔ amɛhe. Mɛi ni bɛ suɔmɔ lɛ kɔ̃mɔkɔ̃mɔɔ amɛhe ni amɛkɛ amɛhe be.—Gal. 5:15.

10. Mɛɛ nibii esa akɛ wɔle bɔni afee ni wɔnu Ŋmalɛi lɛ ashishi jogbaŋŋ, ni te wɔɔfee tɛŋŋ wɔná saji ni tamɔ nɛkɛ?

10 Kɛfata he lɛ, kɛ́ wɔɔnu Biblia mli ŋmalɛ ko shishi lɛ, esa akɛ wɔle nibii tamɔ mɔ ni ŋma nakai Biblia mli wolo lɛ, be ni eŋma, kɛ shihilɛ mli ni aŋma yɛ. Ehi jogbaŋŋ hu akɛ wɔɔle nɔ̃ hewɔ ni aŋma nakai wolo lɛ, ni kɛ́ eeehi lɛ, wɔle bɔ ni mɛi ni hi shi yɛ nakai beaŋ lɛ ashihilɛ yɔɔ ha, bɔ ni amɛba amɛjeŋ amɛha kɛ amɛjamɔ. *

11. Mɛni esaaa akɛ wɔfeɔ kɛ́ wɔmiitsɔɔ ŋmalɛi amli?

11 Jeee Ŋmalɛ lɛ mli anɔkwalei lɛ amli ni wɔɔtsɔɔ jogbaŋŋ lɛ pɛ kɛkɛ tsɔɔ akɛ ‘wɔjaa anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ.’ Esa akɛ wɔkwɛ jogbaŋŋ ni wɔkɛ Biblia lɛ akatsu nii kɛwo mɛi ahiɛgbele. Eyɛ mli akɛ wɔbaanyɛ wɔkɛ Ŋmalɛi lɛ atsu nii kɛfã anɔkwale lɛ he taakɛ Yesu fee beni Abonsam ka lɛ lɛ moŋ, shi esaaa akɛ wɔkɛ Biblia lɛ tsuɔ nii kɛnyɛɔ mɛi anɔ koni amɛkpɛlɛ wɔtsɔɔmɔi lɛ anɔ. (5 Mose 6:16; 8:3; 10:20; Mat. 4:4, 7, 10) Esa akɛ wɔkɛ bɔfo Petro kɔkɔbɔɔ nɛɛ atsu nii: “Nuŋtsɔ, Kristo lɛ, nyɛbua lɛ krɔŋkrɔŋ yɛ nyɛtsuii amli; ni daa nɛɛ nyɛsaa nyɛhe nyɛtoa, koni nyɛná hetoo nyɛha mɔ fɛɛ mɔ ni biɔ nyɛ hiɛnɔkamɔ ní yɔɔ nyɛmli lɛ shishi lɛ, kɛ mlijɔlɛ kɛ gbeyeishemɔ.”—1 Pet. 3:15.

12, 13. Mɛɛ “mɔji wuji” Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ baanyɛ akumɔ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ aha.

12 Kɛ́ akɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwale lɛ tsu nii jogbaŋŋ lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba? (Nyɛkanea 2 Korintobii 10:4, 5.) Ŋmalɛ mli anɔkwalei lɛ kumɔɔ “mɔji wuji,” ni tsɔɔ akɛ amɛkpaa apasa tsɔɔmɔi, subaŋi gbohii, kɛ adesai anilee he mama. Wɔbaanyɛ wɔkɛ Biblia lɛ atsu nii kɛkumɔ susumɔi ni “woɔ ehe nɔ eshiɔ Nyɔŋmɔ nilee lɛ.” Wɔbaanyɛ wɔkɛ Biblia mli tsɔɔmɔi lɛ atsu nii kɛye wɔbua mɛi bɔni afee ni amɛsusumɔi kɛ anɔkwale lɛ akpã gbee.

13 Susumɔ yoo ko ni eye afii 93 ni yɔɔ India lɛ he okwɛ. Atsɔɔ lɛ kɛjɛ egbekɛbiashi tɔ̃ɔ akɛ kɛ́ adesa gbo lɛ ebabalaa. Beni ebi nuu ko ni yɔɔ maŋsɛɛ kɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ kɛtsɔ woloŋmaa nɔ lɛ, ehe nibii ni ekaseɔ yɛ Yehowa kɛ eshiwoi ahe lɛ eye oya nɔŋŋ. Shi eheɔ tsɔɔmɔ akɛ adesai babalaa lɛ eyeɔ aahu akɛ beni ebi nuu lɛ tsɔɔ lɛ shihilɛ mli ni gbohii yɔɔ lɛ, ewie eshi. Eŋma eha ebi nuu lɛ akɛ: “Minyɛɛɛ manu anɔkwale ni nyɛ-Ŋmalɛi lɛ tsɔɔ lɛ shishi. Jamɔi fɛɛ tsɔɔ akɛ nɔ̃ ko yɛ wɔmli ni gbooo. Mihe miye yɛ miwala beaŋ fɛɛ akɛ gbɔmɔtso lɛ gboɔ, ni akɛ nɔ̃ ni yɔɔ wɔmli ni wɔhiŋmɛii enaaa lɛ babalaa yɛ gbɔmɔtsei srɔtoi amli aaafee shii 8,400,000 sɔŋŋ. Te aaafee tɛŋŋ ni enɛ aaafee amale? Ani nɔ ni jamɔi srɔtoi babaoo lɛ fɛɛ tsɔɔ lɛ ejaaa?” Ani “mumɔŋ klante lɛ” baanyɛ akumɔ hemɔkɛyeli ni tamɔ mɔ̃ɔ wulu nɛɛ? Ebi nuu lɛ tee nɔ ejɛ Ŋmalɛi lɛ amli ekɛ lɛ susu sane nɛɛ he, ni otsii komɛi asɛɛ lɛ, yoo lɛ ŋma lɛ akɛ: “Agbɛnɛ miinu anɔkwale diɛŋtsɛ ni kɔɔ gbele he lɛ shishi. Eŋɔɔ minaa waa akɛ amrɔ nɛɛ mibale akɛ kɛ́ atee gbohii lɛ ashi lɛ, wɔkɛ wɔsuɔlɔi ni egboi lɛ baakpe ekoŋŋ. Mina ni kulɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ eba.”

Okɛtsu Nii Kɛtsɔ̃ Mɛi Ayiŋ

14. Mɛni kɛ́ wɔfee lɛ no tsɔɔ akɛ wɔtsɔ̃ wɔtoibolɔi lɛ ayiŋ?

14 Jeee ŋmalɛi ayisɛɛ tsɛmɔ pɛ kɛkɛ tsɔɔ akɛ mɔ ko kɛ Biblia lɛ miitsu nii jogbaŋŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli. Paulo ‘tsɔ̃ mɛi ayiŋ,’ ni esa akɛ wɔ hu wɔfee nakai nɔŋŋ. (Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 28:23.) Kɛ́ mɔ ko bɔ mɔdɛŋ eha mɔ ko kɛ lɛ kpã gbee yɛ sane ko he lɛ, no tsɔɔ akɛ etsɔ̃ mɔ lɛ yiŋ. Mɔ lɛ yiŋ tsɔ̃ɔ aahu akɛ enáa hekɛnɔfɔɔ yɛ sane lɛ mli. Kɛ́ wɔha mɔ ko yiŋ tsɔ̃ ni ekpɛlɛ Biblia mli tsɔɔmɔ ko nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔha ekɛ wɔ ekpã gbee bɔni afee ni ehé nakai tsɔɔmɔ lɛ eye. Bɔni afee ni wɔnyɛ wɔfee enɛ lɛ, esa akɛ wɔha wɔtoibolɔ lɛ aná nɔmimaa akɛ nɔ ni wɔtsɔɔ lɛ lɛ ji anɔkwale. Wɔbaanyɛ wɔtsɔ gbɛi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ anɔ wɔfee nakai.

15. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔgbala mɛi ajwɛŋmɔ kɛya Biblia lɛ nɔ bɔ ni baaha amɛná bulɛ amɛha Biblia lɛ?

15 Gbalamɔ mɛi ajwɛŋmɔ kɛya Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ yɛ gbɛ ni baaha amɛná bulɛ kɛha Biblia lɛ nɔ. Kɛ́ ootsɛ́ ŋmalɛ ko lɛ, ha ana akɛ Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ sane ko he lɛ ji nɔ ni he hiaa fe fɛɛ. Kɛ́ obi sane ko ni shiatsɛ lɛ ha hetoo lɛ, obaanyɛ okɛɛ akɛ, ‘Ha wɔkwɛ Nyɔŋmɔ susumɔ yɛ sane nɛɛ he.’ Aloo obaanyɛ obi lɛ akɛ, ‘Mɛni Nyɔŋmɔ kɛɔ yɛ sane nɛɛ he?’ Kɛ́ otsɔ gbɛ ni tamɔ nɛkɛ nɔ otsɛ́ ŋmalɛ yisɛɛ lɛ, emãa nɔ mi akɛ Biblia lɛ jɛ Nyɔŋmɔ ŋɔɔ, ni ehaa toibolɔ lɛ náa bulɛ waa ehaa Biblia lɛ. Ehe miihia waa ni wɔfee nakai titri lɛ, kɛ́ wɔmiishiɛ wɔmiiha mɔ ko ni heɔ Nyɔŋmɔ nɔ eyeɔ shi eleee Biblia lɛ mli tsɔɔmɔi lɛ.—Lala 19:8-11.

16. Mɛni baaye abua bo ni otsɔɔ ŋmalɛi amli jogbaŋŋ?

16 Kaakane ŋmalɛi kɛkɛ; tsɔɔmɔ mli. Nɔ ni Paulo fɔɔ feemɔ ji akɛ ‘etsɔɔ nibii amli ni ekɛ ŋmalɛi lɛ amli saji tsɔɔ naa.’ (Bɔf. 17:3, Ga Biblia hee lɛ) Bei pii lɛ, saji otii ni ŋmalɛ ko wieɔ he lɛ fa fe ekome, ni ekolɛ ebaabi ni oma wiemɔi ni yɔɔ ŋmalɛ lɛ mli ní kɔɔ sane ni nyɛsusuɔ he lɛ he lɛ nɔ mi. Obaanyɛ ofee enɛ kɛtsɔ ŋmalɛ lɛ mli wiemɔi ni maa sane lɛ nɔ mi lɛ amli ni oootĩ ekoŋŋ lɛ nɔ, loo obi saji ni baaye abua oshiatsɛ lɛ koni eyɔse nakai wiemɔi lɛ. No sɛɛ lɛ, gbálamɔ nakai ŋmalɛ mli wiemɔi lɛ amli. Kɛ́ ofee nakai ogbe naa lɛ, ye obua otoibolɔ lɛ ni ena bɔ ni nakai ŋmalɛ lɛ kɔɔ ehe.

17. Te ooofee tɛŋŋ ojɛ Ŋmalɛ lɛ mli okɛ mɔ ko asusu saji ahe yɛ gbɛ ni kɔneɔ mɔ yiŋ nɔ?

17 Okɛ mɛi asusu saji ahe kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli yɛ gbɛ ni kɔneɔ mɔ yiŋ nɔ. Paulo jɛ etsuiŋ ekɛ mɛi wie, ni ‘ekɛ amɛ susu saji ahe kɛjɛ Ŋmalɛ lɛ mli’ yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ ni kɔneɔ mɔ yiŋ waa nɔ. (Bɔf. 17:2, 4) Taakɛ Paulo fee lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni oshɛ otoibolɔ lɛ tsui he. Jɛɛ mlihilɛ mli okɛ sanebimɔi ni tsɔɔ akɛ osusuɔ mɔ lɛ he lɛ atsu nii ni ‘okɛgbala’ nɔ ni yɔɔ etsui mli lɛ ‘kɛje kpo.’ (Abɛi 20:5) Kaawie kpookpoo. Okɛ mɛi asusu saji ahe yɛ gbɛ ni yɔɔ faŋŋ ni jwɛŋmɔ yɔɔ mli nɔ. Okɛ odaseyelii ni yɔɔ faŋŋ afi nɔ ni owieɔ lɛ sɛɛ. Esa akɛ nibii ni owieɔ lɛ fɛɛ adamɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔ jogbaŋŋ. Ehi jogbaŋŋ akɛ oookane ŋmalɛ kome ni otsɔɔ mli jogbaŋŋ, ní ofee he nɔkwɛmɔnɔ moŋ fe nɔ ni oookane ŋmalɛi enyɔ loo etɛ kɛtsara nɔ oyayaayai. Kɛ́ okɛ odaseyelii krokomɛi fi nɔ ni owieɔ lɛ sɛɛ lɛ, ebaanyɛ ‘eha owiemɔ aŋɔɔ mɛi anaa.’ (Abɛi 16:23, Ga Biblia hee lɛ) Bei komɛi lɛ, ehe baahia ni oyatao saji amli ni oku osɛɛ okɛ saji krokomɛi ayafata he. Ehe bahia ni yoo ni eye afii 93 ni atsĩ etã kɛtsɔ hiɛ lɛ ale nɔ̃ hewɔ ni susuma ni gbooo tsɔɔmɔ lɛ ehe shi waa lɛ. Akɛni enu tsɔɔmɔ lɛ shishifã kɛ bɔ ni fee ni ehe shi yɛ jamɔi babaoo amli lɛ shishi hewɔ lɛ, no kɔne eyiŋ ni ekpɛlɛ nɔ ni Biblia lɛ tsɔɔ yɛ sane lɛ he lɛ nɔ. *

Yaa Nɔ Okɛtsu Nii Jogbaŋŋ

18, 19. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔya nɔ wɔkɛ “mumɔŋ klante lɛ” atsu nii jogbaŋŋ lɛ?

18 Biblia lɛ kɛɛ akɛ: ‘Je nɛŋ su lɛ miitsake.’ Gbɔmɛi fɔji miiwo wu yɛ efɔŋ mli. (1 Kor. 7:31; 2 Tim. 3:13) No hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔya nɔ wɔkɛ “mumɔŋ klante ni ji Nyɔŋmɔ wiemɔ lɛ” atsu nii kɛkumɔ “mɔji wuji.”

19 Wɔyɛ miishɛɛ waa akɛ Nyɔŋmɔ kɛ e-Wiemɔ ni ji Biblia lɛ eha wɔ, ni akɛ wɔkɛ emli shɛɛ sane ni yɔɔ hewalɛ lɛ miitsu nii kɛmiifamɔ apasa tsɔɔmɔi kɛ amɛshishi koni wɔnine ashɛ mɛi ni yɔɔ tsui kpakpa lɛ anɔ! Mɔ̃ɔ wulu ko bɛ ni yɛ hewalɛ fe Biblia mli shɛɛ sane lɛ. Belɛ, nyɛhaa wɔbɔa mɔdɛŋ fɛɛ ni wɔɔnyɛ ni wɔkɛ “mumɔŋ klante lɛ” atsu nii jogbaŋŋ yɛ Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ ni Nyɔŋmɔ etu ewo wɔdɛŋ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 10 Woji ni nɔ bɛ ni baanyɛ aye abua wɔ ni wɔle Biblia mli woji lɛ ahe saji ji “All Scripture Is Inspired of God and Beneficial,” Insight on the Scriptures, kɛ saji tamɔ “Yehowa Wiemɔ lɛ Hiɛ Kã” ni jeɔ kpo yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli lɛ.

^ kk. 17 Kwɛmɔ wolo ni ji Mɛni Baa Wɔnɔ Kɛ́ Wɔgboi? baafa 5-16.

Mɛni Okase?

• Te Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ yɔɔ hewalɛ ha tɛŋŋ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ ‘wɔja anɔkwale wiemɔ lɛ mli pɛpɛɛpɛ’?

• Mɛni Biblia mli shɛɛ sane lɛ baanyɛ afee yɛ “mɔji wuji” ahe?

• Te ooofee tɛŋŋ otsɔ̃ mɛi ayiŋ yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli fe tsutsu lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa/Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Bɔ ni Ooofee Okɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ Atsɔ̃ Mɛi Ayiŋ

▪ Ha mɛi aná bulɛ amɛha Biblia lɛ

▪ Tsɔɔmɔ Ŋmalɛi lɛ amli

▪ Kɔnemɔ mɛi ayiŋ jogbaŋŋ koni oshɛ amɛtsuii ahe

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 11]

Kasemɔ bɔ ni akɛ “mumɔŋ klante lɛ” tsuɔ nii jogbaŋŋ