Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Baptisimɔ Yɛ Mɛni Kɛ Namɛi Agbɛ́i Amli?

Baptisimɔ Yɛ Mɛni Kɛ Namɛi Agbɛ́i Amli?

Baptisimɔ Yɛ Mɛni Kɛ Namɛi Agbɛ́i Amli?

‘No hewɔ lɛ nyɛyaa ni nyɛyafea kaselɔi, nyɛbaptisia amɛ nyɛwoa Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli.’—MAT. 28:19.

1, 2. (a) Mɛni ba yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ Yerusalem? (b) Mɛni tsirɛ mɛi ni yɔɔ jɛmɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo ni amɛha abaptisi amɛ lɛ?

YƐ AFI 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ beni ayeɔ gbi jurɔ ko ni he hiaa lɛ, mɛi babaoo jɛ maji srɔtoi anɔ amɛba Yerusalem ni amɛbaye gbi jurɔ lɛ eko. Shi nɔ ko ni akpaaa gbɛ ba yɛ nakai gbi lɛ nɔ, ni no sɛɛ lɛ bɔfo Petro ha wiemɔ ko ni taa mɔ tsuiŋ ní ná mɛi pii anɔ hewalɛ. Ewiemɔ lɛ ta Yudafoi kɛ mɛi ni etsɔmɔ Yudafoi ní naa shɛɔ mɛi 3,000 lɛ atsuiiaŋ, amɛtsake amɛtsui, ni amɛha abaptisi amɛ yɛ nu mli. Enɛ ha amɛbafata Kristofoi asafo ni ato shishi etsɛko lɛ he. (Bɔf. 2:41) Eeenyɛ efee akɛ mɛi babaoo ni abaptisi amɛ yɛ kpaakpoi srɔtoi ni yɔɔ Yerusalem lɛ amli lɛ ha maŋ lɛŋ fee hoo!

2 Mɛni ha abaptisi mɛi babaoo nakai? Mra mli yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ, “gbɛɛmɔ ko ni tamɔ ahum ni tswaa waa jɛ ŋwɛi ba.” Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ bayimɔ Yesu kaselɔi aaafee 120 ni naa ekpe shi yɛ ŋwɛitsu ko mli lɛ amli obɔbɔ. No sɛɛ lɛ, hii kɛ yei Nyɔŋmɔ gbeyeishelɔi babua amɛhe naa ni amɛnaa kpɛ amɛhe beni amɛnu ni kaselɔi nɛɛ ‘miiwie wiemɔi srɔtoisrɔtoi’ lɛ. Beni amɛbo nɔ ni Petro wie ni Yesu gbele lɛ he saji ni yɔɔ faŋŋ fata he lɛ toi lɛ, “etsurɔ” amɛteŋ mɛi pii ‘atsuiiaŋ.’ Mɛni esa akɛ amɛfee? Petro ha hetoo akɛ: “Nyɛtsakea nyɛtsuii amli ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ aha abaptisi lɛ awo Yesu Kristo gbɛ́i amli, . . .  ni nyɛaaná Mumɔ krɔŋkrɔŋ nɔkeenɔ lɛ.”—Bɔf. 2:1-4, 36-38.

3. Mɛni ehe bahia ni Yudafoi kɛ mɛi ni etsɔmɔ Yudafoi ni tsake amɛtsui lɛ afee yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ?

3 Susumɔ hemɔkɛyeli ni Yudafoi kɛ mɛi ni etsɔmɔ Yudafoi ni nu Petro wiemɔ lɛ yɔɔ lɛ he okwɛ. No mli lɛ amɛkpɛlɛ Yehowa nɔ momo akɛ amɛ-Nyɔŋmɔ. Ni amɛle yɛ Hebri Ŋmalɛi lɛ amli akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ji Nyɔŋmɔ hewalɛ ni ekɛbɔ ade ni ekɛtsuɔ eyiŋtoi krokomɛi ahe nii. (1 Mose 1:2; Koj. 14:5, 6; 1 Sam. 10:6; Lala 33:6) Shi ehe miihia ni amɛle nɔ kroko hu. Ehe miihia waa ni amɛnu shishi akɛ Yesu—Mesia lɛ—ji mɔ ni Nyɔŋmɔ baatsɔ enɔ ehere amɛyiwala, ni esa akɛ amɛkpɛlɛ Yesu nɔ hu. No hewɔ lɛ, Petro ma nɔ mi akɛ esa akɛ ‘amɛha abaptisi amɛ awo Yesu Kristo gbɛ́i amli.’ Dani Pentekoste gbi lɛ aaashɛ lɛ, Yesu ni no mli lɛ atee lɛ shi lɛ tsɔ hiɛ efã Petro kɛ kaselɔi krokomɛi lɛ koni amɛbaptisi mɛi ‘amɛwo Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ kɛ Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli.’ (Mat. 28:19, 20) Shishinumɔ ni yɔɔ fãmɔ nɛɛ sɛɛ lɛ ji nɔ ko ni he hiaa waa, ni etsakeko. Te eshishi lɛ?

Yɛ Tsɛ lɛ Gbɛ́i Amli

4. Mɛni tsake yɛ nɔ ni haa mɔ ko náa ekɛ Yehowa teŋ wekukpaa lɛ he?

4 Tamɔ bɔ ni wɔna lɛ, no mli lɛ mɛi ni bo Petro wiemɔ lɛ toi lɛ ji Yehowa jálɔi ní kɛ lɛ yɛ wekukpaa momo. Amɛbɔɔ mɔdɛŋ koni amɛye e-Mla lɛ nɔ, ni no hewɔ amɛjɛ maji srɔtoi anɔ amɛba Yerusalem lɛ. (Bɔf. 2:5-11) Shi etsɛko tsɔ ni Nyɔŋmɔ fee tsakemɔ ko ni sa kadimɔ waa yɛ bɔ ni ekɛ adesai yeɔ ehaa lɛ mli. Ekɛ Yudafoi lɛ yeee dɔŋŋ akɛ lɛ diɛŋtsɛ emaŋ; jeee Mla lɛ nɔyeli baaha Nyɔŋmɔ akpɛlɛ amɛnɔ agbɛnɛ. (Mat. 21:43; Kol. 2:14) Kɛ́ mɛi ni bo wiemɔ ni Petro ha lɛ toi lɛ miisumɔ ni wekukpaa aya nɔ ahi amɛkɛ Yehowa teŋ lɛ, nɔ kroko he miihia amɛ.

5, 6. Mɛni Yudafoi kɛ mɛi ni etsɔmɔ Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ateŋ mɛi pii fee bɔni afee ni amɛná amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa?

5 Ekã shi faŋŋ akɛ esaaa akɛ amɛtsiɔ amɛhe kɛjɛɔ Yehowa, amɛ-Wala Halɔ lɛ he. (Bɔf. 4:24) Petro niiamlitsɔɔmɔ lɛ ha amɛna moŋ akɛ Yehowa ji Tsɛ kpakpa fe bɔ ni amɛle tsutsu ko lɛ. Ewo Mesia lɛ gbɛ kɛba koni ebakpɔ̃ amɛ, ni eesumɔ ni ekɛ mɛi po ni Petro kɛɛ amɛ akɛ: “Ha ni Israel we lɛ fɛɛ ale krɛdɛɛ akɛ Nyɔŋmɔ eŋɔ nɛkɛ Yesu ni nyɛsɛŋ lɛ nɛɛ efee Nuŋtsɔ kɛ Kristo fɛɛ” lɛ ahe afa amɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, mɛi ni kɛ Petro wiemɔi nɛɛ tsu nii lɛ ená yiŋtoo ni fe tsutsu nɔ lɛ ni amɛaadamɔ nɔ agbɛnɛ amɛha amɛhiɛ asɔ nɔ ni Tsɛ lɛ efee eha mɛi fɛɛ ni miisumɔ ni wekukpaa ahi amɛ kɛ lɛ teŋ lɛ!—Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 2:30-36.

6 Hɛɛ, nakai Yudafoi lɛ kɛ mɛi ni etsɔmɔ Yudafoi nɛɛ na akɛ ja amɛkpɛlɛ nɔ akɛ Yehowa ji Mɔ ni hereɔ amɛyiwala kɛtsɔ Yesu nɔ dani amɛbaaná amɛ kɛ lɛ teŋ wekukpaa. Belɛ ekã shi faŋŋ akɛ nɔ̃ hewɔ ni amɛtsake amɛtsui ji akɛ amɛkpoo Yesu, ni amɛji Yuda maŋ ni gbe Yesu lɛ mlibii. Ni shishinumɔ yɛ he hu akɛ yɛ gbii ni nyiɛ sɛɛ lɛ amli lɛ, ‘amɛhiɛ bɔfoi lɛ atsɔɔmɔ lɛ mli.’ (Bɔf. 2:42) Amɛbaanyɛ ‘amɛkɛ ekãa atsi abɛŋkɛ duromɔ sɛi lɛ,’ ni esa akɛ amɛfee nakai hu.—Heb. 4:16.

7. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi babaoo ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ etsake susumɔ ni amɛyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ he lɛ ni amɛha abaptisi amɛ yɛ Tsɛ lɛ gbɛ́i amli?

7 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi akpekpei abɔ ni jɛ shihilɛi srɔtoi amli ekase Yehowa he anɔkwale lɛ kɛjɛ Biblia lɛ mli. (Yes. 2:2, 3) No mli lɛ amɛteŋ mɛi komɛi heee amɛyeee akɛ Nyɔŋmɔ yɛ, loo kɛ́ amɛheɔ amɛyeɔ po akɛ eyɛ lɛ, amɛkɛɔ akɛ esusuuu wɔ he, shi amrɔ nɛɛ amɛyiŋ etsɔ akɛ Bɔlɔ ko yɛ ni ákɛ amɛbaanyɛ amɛ kɛ lɛ aná wekukpaa ni sɛɛnamɔ yɔɔ he. Amɛteŋ mɛi komɛi já triniti nyɔŋmɔ loo nyɔŋmɔi krokomɛi. Amrɔ nɛɛ amɛkase akɛ Yehowa pɛ ji Nyɔŋmɔ ofe lɛ, ni amɛkɛ egbɛ́i tsɛɔ lɛ. Enɛ kɛ anɔkwa sane ni Yesu wie akɛ esa akɛ abaptisi ekaselɔi lɛ yɛ Tsɛ lɛ gbɛ́i amli lɛ kpãa gbee.

8. Mɛni esa akɛ mɛi fɛɛ ni leee akɛ Adam kɛ esha etsɛŋe amɛ lɛ ayɔse yɛ Tsɛ lɛ he?

8 Amɛkase hu akɛ Adam kɛ esha etsɛŋe amɛ. (Rom. 5:12) Enɛ ji nɔ ko hee ní amɛna akɛ eji anɔkwale. Abaanyɛ akɛ mɛi nɛɛ ato mɔ ko ni miiye hela ko shi eleee lɛ he. Bei komɛi lɛ, enaa okadii komɛi—ekolɛ eyitso gbaa lɛ. Shi akɛni eleee hela pɔtɛɛ ni yeɔ lɛ hewɔ lɛ, ebaanyɛ emu sane naa akɛ nɔ ko efeee lɛ. Shi yɛ anɔkwale mli lɛ ehe miiye. (Nyɛkɛtoa 1 Korintobii 4:4 lɛ he.) Ni kɛ́ aha ele hela pɔtɛɛ ni yeɔ lɛ lɛ hu? Ani ebafeŋ nɔ ni nilee yɔɔ mli akɛ eeeyana datrɛfonyo ni ale akɛ enyɛɔ nakai hela lɛ etsaa, ní ekpɛlɛ ni datrɛfonyo nɛɛ atsa lɛ? Yɛ nakai gbɛ nɔ nɔŋŋ lɛ, mɛi babaoo ekpɛlɛ anɔkwa sane ni yɔɔ Biblia lɛ mli ni tsɔɔ akɛ Adam kɛ esha etsɛŋe wɔ lɛ nɔ, ni amɛbale akɛ Nyɔŋmɔ kɛ enaa tsabaa miiha. Hɛɛ, esa akɛ mɛi fɛɛ ni ji mɛi kpɔji yɛ Tsɛ lɛ hiɛ lɛ atsi abɛŋkɛ Mɔ ni baanyɛ atsa amɛ lɛ.—Efe. 4:17-19.

9. Mɛni Yehowa fee koni wɔnyɛ wɔná wɔ kɛ lɛ teŋ wekukpaa?

9 Kɛ́ ojɔɔ owala nɔ oha Yehowa Nyɔŋmɔ momo ni abaptisi bo akɛ Kristofonyo lɛ, no lɛ ole akɛ wekukpaa ko bɛ ni tamɔ okɛ Nyɔŋmɔ teŋ nɔ̃ lɛ. Amrɔ nɛɛ ohiɛ sɔɔ Yehowa waa akɛ Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ. (Nyɛkanea Romabii 5:8.) Eyɛ mli akɛ Adam kɛ Hawa tɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ moŋ, shi Nyɔŋmɔ tsutsu to gbɛjianɔ koni Adam shwiei—ni wɔ hu wɔfata he lɛ—anyɛ aná amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpaa kpakpa. Nyɔŋmɔ ŋmɛ gbɛ ni e-Bi ni esumɔɔ lɛ waa lɛ na nɔ, ni egbo musuŋshaa naa bɔni afee ni etsu yiŋtoo nɛɛ he nii. Ani enɛ ni ole lɛ haaa okpɛlɛ Nyɔŋmɔ nɔyeli lɛ nɔ ní ojɛ suɔmɔ mli oye efãmɔi lɛ anɔ? Kɛ́ ofeko nakai lɛ, oyɛ yiŋtoi ahewɔ ni esa akɛ ojɔɔ ohe nɔ oha Nyɔŋmɔ koni abaptisi bo.

Yɛ Bi lɛ Gbɛ́i Amli

10, 11. (a) Mɛɛ nyɔmɔ ohiɛ Yesu? (b) Te onuɔ gbo ni Yesu gbo akɛ kpɔ̃mɔnɔ lɛ he ohaa tɛŋŋ?

10 Shi susumɔ nɔ ni Petro kɛɛ asafo ni bua amɛhe naa lɛ he ekoŋŋ okwɛ. Ema nɔ mi akɛ esa akɛ ahe Yesu nɔ aye, ni enɛ kɛ ‘Bi lɛ gbɛ́i amli’ ni aaabaptisi mɔ ko yɛ lɛ yɛ tsakpaa kpaakpa. Mɛni hewɔ enɛ he bahia waa yɛ nakai beaŋ, ni mɛni hewɔ ehe miihia waa ŋmɛnɛ hu lɛ? Ojogbaŋŋ, kɛ́ wɔkpɛlɛ Yesu nɔ ni wɔha abaptisi wɔ yɛ egbɛ́i lɛ amli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkpɛlɛɔ nɔ akɛ lɛ enɔ wɔtsɔɔ wɔnáa wɔ kɛ Bɔlɔ lɛ teŋ wekukpaa kpakpa. Ehe bahia ni asɛŋ Yesu yɛ tso nɔ bɔni afee ni akɛkpɔ̃ Yudafoi lɛ kɛjɛ Mla lɛ loomɔ lɛ mli; shi egbele lɛ he ba sɛɛnamɔ yɛ gbɛ kroko ni da waa nɔ. (Gal. 3:13) Ekɛ kpɔ̃mɔ afɔleshaa ni he hiaa adesai fɛɛ lɛ ha. (Efe. 2:15, 16; Kol. 1:20; 1 Yoh. 2:1, 2) Bɔni afee ni Yesu atsu yiŋtoo nɛɛ he nii lɛ, eha aye lɛ sane fɔŋ, ajɛ lɛ, awa lɛ yi, ni yɛ naagbee lɛ agbe lɛ. Te ohiɛ sɔɔ efɔleshaa lɛ ohaa tɛŋŋ? Ŋɔɔ lɛ akɛ oji gbekɛ nuu fioo, ni oye afii 12, ni okɛ meele ni atsɛɔ lɛ Titanic ni yashi ais kpɔ ko ni no ha eshiu yɛ afi 1912 lɛ miifa gbɛ. Obɔ mɔdɛŋ akɛ otu kɛbote lɛji bibii ni akɛbaa mɛi ayi lɛ eko mli, shi onáaa mli gbɛ. Kɛkɛ ni nuu ko ni yɔɔ eko mli lɛ shɔ eŋa naa, etu kɛba meele lɛ mli ekoŋŋ, ni ekɛ bo wo lɛlɛ bibioo lɛ mli. Te obaanu he oha tɛŋŋ? Eka shi faŋŋ akɛ ohiɛ baasɔ nuu lɛ waa! Obaanyɛ onu bɔ ni gbekɛ nuu fioo ko ni ná niiashikpamɔ nɛɛ yɛ anɔkwale mli lɛ nu he eha lɛ shishi. * Shi nɔ ni Yesu fee eha bo lɛ he yɛ sɛɛnamɔ kwraa fe no. Egbo bɔni afee ni onyɛ oná naanɔ wala.

11 Te onu he oha tɛŋŋ beni okase nɔ ni Nyɔŋmɔ Bi lɛ fee eha bo lɛ he nii lɛ? (Nyɛkanea 2 Korintobii 5:14, 15.) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ ohiɛ sɔ lɛ waa. No tsirɛ bo ni ojɔɔ owala nɔ oha Nyɔŋmɔ ni ‘ohiɛ kãaa haaa bo diɛŋtsɛ ohe dɔŋŋ, shi moŋ ohiɛ kã ha mɔ ni gbo ha bo lɛ.’ Bi lɛ gbɛ́i amli ni abaptisi bo yɛ lɛ tsɔɔ akɛ okpɛlɛ nɔ ni Yesu efee eha bo lɛ nɔ, ni okpɛlɛɔ hegbɛ ni eyɔɔ akɛ “wala lumɔ lɛ” nɔ. (Bɔf. 3:15; 5:31) Tsutsu ko lɛ, wekukpaa bɛ okɛ Bɔlɔ lɛ teŋ, ni obɛ hiɛnɔkamɔ kpakpa ko. Shi akɛni oná hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo lá lɛ mli ni oha abaptisi bo hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ wekukpaa yɛ okɛ Tsɛ lɛ teŋ. (Efe. 2:12, 13) Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛ ní sá ní nyɛji mɛi kpɔ̃ji kɛ henyɛlɔi yɛ nyɛjwɛŋmɔ kɛ nitsumɔi fɔji lɛ amli lɛ, agbɛnɛ [Nyɔŋmɔ] kɛ [Yesu] heloo gbɔmɔtso lɛ etsɔ gbele mli eŋɔkpata nyɛ, ní ekɛ nyɛ adamɔ shi akɛ mɛi krɔŋkrɔŋi ní he bɛ kpa ko.”—Kol. 1:21, 22.

12, 13. (a) Kɛ́ mɔ ko tɔ̃ onɔ lɛ, mɛni esa akɛ baptisimɔ ni abaptisi bo yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli lɛ aha ofee? (b) Mɛɛ sɔ̃ kã onɔ akɛ Kristofonyo ni abaptisi bo yɛ Yesu gbɛ́i amli?

12 Eyɛ mli akɛ abaptisi bo yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli moŋ, shi ole jogbaŋŋ akɛ oyeee emuu. Anɔkwa sane nɛɛ baanyɛ aye abua bo daa gbi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko tɔ̃ onɔ lɛ, ani ohaa ehiɔ ojwɛŋmɔŋ akɛ nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛji eshafeelɔi? Ehe miihia ni Nyɔŋmɔ aŋɔ nyɛ fɛɛ nyɛhe eshai efa nyɛ, ni esa akɛ nyɛ hu nyɛkɛ mɛi ahe eshai afafaa amɛ. (Mar. 11:25) Yesu kɛ abɛbua ko ma bɔ ni enɛ he hiaa waa lɛ nɔ mi: Tsulɔ ko nuŋtsɔ kɛ nyɔmɔ ni tsulɔ lɛ hiɛ lɛ ni naa shɛɔ talentai akpei-nyɔŋma (denarioi akpekpei 60) lɛ ke lɛ. Sɛɛ mli lɛ, nakai tsulɔ lɛ haaa enaanyo tsulɔ ko ni hiɛ lɛ denarioi 100 nyɔmɔ lɛ aye ehe. Yesu mu abɛbua lɛ naa akɛ: Mɔ ni kɛ enyɛmi tɔmɔ ekeee lɛ lɛ, Yehowa hu kɛ enɔ̃ ekeŋ lɛ. (Mat. 18:23-35) Hɛɛ, kɛ́ abaptisi wɔ yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔkpɛlɛɔ hegbɛ ni Yesu yɔɔ lɛ nɔ, ni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔkase lɛ ní wɔkɛ enitsɔɔmɔi lɛ atsu nii, ni mɛi ahe eshai ni wɔkɛaafa amɛ lɛ hu fata he.—1 Pet. 2:21; 1 Yoh. 2:6.

13 Akɛni oyeee emuu hewɔ lɛ, onyɛŋ okase Yesu kɛwula shi. Shi akɛni ojɛ otsui mli fɛɛ ojɔɔ ohe nɔ oha Nyɔŋmɔ hewɔ lɛ, oosumɔ ni okase Yesu kɛ onyɛmɔ fɛɛ. Enɛ biɔ ni oya nɔ oshɛ́ gbɔmɔ momo lɛ ofɔ̃ ni obɔ mɔdɛŋ owo gbɔmɔ hee lɛ daa. (Nyɛkanea Efesobii 4:20-24.) Eka shi faŋŋ akɛ kɛ́ oná bulɛ kɛha mɔ ko lɛ, obɔɔ mɔdɛŋ koni okase lɛ kɛ esui kpakpai lɛ. Nakai nɔŋŋ esa akɛ bo hu okase nii kɛjɛ Kristo he, ni onyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ.

14. Mɛɛ gbɛ nɔ oootsɔ otsɔɔ akɛ okpɛlɛɔ hegbɛ ni Yesu yɔɔ akɛ ŋwɛi Maŋtsɛ lɛ nɔ?

14 Nɔ kroko yɛ ni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ onuɔ nɔ ni baptisimɔ ni abaptisi bo yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli lɛ biɔ ni ofee lɛ shishi. “[Nyɔŋmɔ] ŋɔ nibii fiaa eto [Yesu] najiashi, ni eŋɔ lɛ efee nibii fɛɛ yitso eha asafo lɛ.” (Efe. 1:22) No hewɔ lɛ, esa akɛ oná bulɛ oha gbɛ ni Yesu tsɔɔ nɔ ekwɛɔ mɛi ni ejɔɔ amɛhe nɔ amɛha Yehowa lɛ anɔ lɛ. Kristo kɛ adesai ni yeee emuu miitsu nii yɛ asafoi lɛ amli, titri lɛ asafoŋ onukpai ni ji mɛi ni edara yɛ mumɔŋ lɛ. Yiŋtoo hewɔ ni akɛ hii ni tamɔ nɛkɛ tsuɔ nii lɛ ji “koni aŋɔsaa hetselɔi lɛ aha . . . Kristo gbɔmɔtso lɛ tswaa.” (Efe. 4:11, 12) Kɛ́ adesa ko ni yeee emuu tɔ̃ po lɛ, Yesu ni ji ŋwɛi Maŋtsɛyeli lɛ nɔ Maŋtsɛ lɛ le be kɛ gbɛ nɔ ni ebaatsɔ etsu he nii. Ani oheɔ enɛ oyeɔ?

15. Kɛ́ abaptisiko bo lɛ, mɛɛ jɔɔmɔi obaanyɛ oná kɛ oha abaptisi bo?

15 Kɛfata he lɛ, mɛi komɛi ejɔko amɛhe nɔ amɛhako Yehowa ni abaptisiko amɛ. Kɛ́ oji mɛi nɛɛ ateŋ mɔ ko lɛ, obaanyɛ ona akɛ nɔ ni wɔsusu he nɛɛ tsɔɔ akɛ nilee yɛ mli akɛ oookpɛlɛ Bi lɛ nɔ, ni kɛ́ ofee nakai lɛ no tsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ nii, aloo jeee nakai? Kɛ́ oha abaptisi bo yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli lɛ, no baagbele gbɛ eha bo koni oná jɔɔmɔi babaoo.—Nyɛkanea Yohane 10:9-11.

Yɛ Mumɔ Krɔŋkrɔŋ lɛ Gbɛ́i Amli

16, 17. Kɛ́ akɛɛ abaptisi bo yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ, mɛni no tsɔɔ?

16 Mɛni baptisimɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ tsɔɔ? Taakɛ wɔná wɔle momo lɛ, mɛi ni bo Petro toi yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ le akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yɛ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, nɔ ni amɛkɛ amɛhiŋmɛi na yɛ nakai gbi lɛ nɔ lɛ ha amɛna akɛ Nyɔŋmɔ kɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ miitsu nii lolo. Petro fata mɛi ni “mumɔ krɔŋkrɔŋ bayimɔ amɛ fɛɛ amɛmli obɔbɔ, ni amɛbɔi wiemɔi srɔtoisrɔtoi awiemɔ” lɛ ahe. (Bɔf. 2:4, 8) Wiemɔ ni ji ‘yɛ gbɛ́i amli’ lɛ etsɔɔɔ gbɔmɔ ko gbɛ́i doo. Ŋmɛnɛ lɛ, afeɔ nibii pii “yɛ nɔyeli ko gbɛ́i amli,” shi nɔyeli lɛ jeee gbɔmɔ. Nɔ ni etsɔɔ ji akɛ amɛfeɔ nibii nɛɛ yɛ hegbɛ ni nɔyeli lɛ kɛha amɛ lɛ hewɔ. Nakai nɔŋŋ kɛ́ abaptisi mɔ ko yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ, no tsɔɔ akɛ mɔ lɛ kpɛlɛɔ nɔ akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ jeee mumɔŋ gbɔmɔ ko, shi moŋ eji Yehowa hewalɛ ni miitsu nii. Kɛfata he lɛ, kɛ́ mɔ ko ha abaptisi lɛ yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, no tsɔɔ akɛ mɔ lɛ kpɛlɛɔ nɔ ni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuɔ yɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo mli lɛ nɔ.

17 Ani jeee Biblia lɛ kasemɔ nɔ otsɔ ole mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ he sane? Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obanu shishi akɛ ajɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ mli aŋma Ŋmalɛ lɛ. (2 Tim. 3:16) Beni odaa yɛ mumɔŋ lɛ, eka shi faŋŋ akɛ onu anɔkwa sane ni ji akɛ ‘tsɛ ni yɔɔ ŋwɛi lɛ ŋɔɔ Mumɔ krɔŋkrɔŋ ehaa mɛi ni biɔ lɛ,’ ní bo hu ofata he lɛ shishi jogbaŋŋ. (Luka 11:13) Ekolɛ ona akɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ náa oshihilɛ nɔ hewalɛ. Shi kɛ́ abaptisiko bo yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ, no lɛ nɔmimaa ni Yesu kɛhaa akɛ Tsɛ lɛ ŋɔɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ ehaa mɛi lɛ tsɔɔ akɛ, kɛ́ oha abaptisi bo ni oná nakai mumɔ lɛ, obaaná jɔɔmɔi diɛŋtsɛ.

18. Mɛɛ jɔɔmɔi mɛi ni abaptisiɔ amɛ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ náa?

18 Eyɛ faŋŋ akɛ ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa tsɔɔ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekwɛɔ Kristofoi asafo lɛ nɔ ni etsɔɔ asafo lɛ gbɛ. Nakai mumɔ lɛ hu yeɔ ebuaa wɔ akɛ aŋkroaŋkroi yɛ nibii ni wɔfeɔ daa gbi lɛ amli. Mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli ni abaptisiɔ wɔ yɛ lɛ biɔ ni wɔkpɛlɛ nɔ ni etsuɔ yɛ wɔshihilɛ mli lɛ nɔ, ní wɔŋmɛ gbɛ ni mumɔ lɛ akudɔ wɔ kɛtsɔɔ akɛ wɔhiɛ sɔɔ eyelikɛbuamɔ lɛ. Shi mɛi komɛi baabi amɛhe akɛ, te mafee tɛŋŋ mahi shi yɛ mihe nɔ ni mijɔɔ miha Yehowa lɛ naa, ni mɛni mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ tsuɔ yɛ enɛ gbɛfaŋ? Wɔbaasusu enɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 10 Kwɛmɔ October 22, 1981 Awake! lɛ baafa 3-8 lɛ mli.

Ani Okaiɔ?

• Kɛ́ akɛɛ abaptisi bo yɛ Tsɛ lɛ gbɛ́i amli lɛ, mɛni no tsɔɔ?

• Mɛni baptisimɔ yɛ Bi lɛ gbɛ́i amli lɛ tsɔɔ?

• Mɛni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ ohiɛ sɔɔ nɔ ni Tsɛ lɛ kɛ Bi lɛ gbɛ́i amli ni abaptisi bo yɛ lɛ tsɔɔ lɛ?

• Mɛni baptisimɔ yɛ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ gbɛ́i amli lɛ tsɔɔ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 10]

Israel Museum ni yɔɔ Jerusalem lɛ ŋmɛ wɔ gbɛ

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ sɛɛ lɛ, mɛɛ wekukpaa baka kaselɔi hei lɛ kɛ Tsɛ lɛ teŋ?