Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Jalɔi Lɛ Aaakpɛ Tamɔ Hulu”

“Jalɔi Lɛ Aaakpɛ Tamɔ Hulu”

“Jalɔi Lɛ Aaakpɛ Tamɔ Hulu”

“Jalɔi lɛ aaakpɛ tamɔ hulu yɛ amɛtsɛ maŋtsɛyeli lɛ mli.”—MAT. 13:43.

1. Mɛɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii srɔtoi Yesu bu abɛbuai kɛgbála mli?

YESU KRISTO kɛ nɔkwɛmɔnii, loo abɛbuai babaoo tsu nii kɛgbála Maŋtsɛyeli lɛ he nibii srɔtoi amli. ‘Abɛbuai amli etsɔ̃ ewie etsɔ̃ɔ asafoi lɛ, ni abɛbuai amli sɔŋŋ kɛkɛ ekɛ amɛ wieɔ.’ (Mat. 13:34) Beni Yesu buɔ Maŋtsɛyeli lɛ he anɔkwale dũmɔ nii lɛ adũmɔ he abɛbuai lɛ, ema nɔ mi akɛ kɛ́ mɔ ko baakpɛlɛ shɛɛ sane lɛ nɔ lɛ, edamɔ bɔ ni mɔ lɛ tsui yɔɔ ha lɛ nɔ, ni ákɛ Yehowa ji mɔ ni haa mɔ shwereɔ yɛ mumɔŋ. (Mar. 4:3-9, 26-29) Yesu kɛ abɛbua kroko hu tsɔɔ bɔ ni Maŋtsɛyeli lɛ he nibii shwereɔ waa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ ní bei komɛi po lɛ ayɔseee nakai shweremɔ lɛ yɛ shishijee mli lɛ. (Mat. 13:31-33) Kɛfata he lɛ, ema nɔ mi akɛ jeee mɛi fɛɛ ni boɔ Maŋtsɛyeli shɛɛ sane lɛ toi lɛ baatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii.—Mat. 13:47-50. *

2. Mɛni dũmɔ nii kpakpai lɛ damɔ shi kɛha yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ ŋmãa kɛ jwɛi lɛ he lɛ mli?

2 Shi Yesu abɛbuai lɛ ateŋ ekome wie mɛi ni kɛ Yesu baaye nɔ yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ anaabuamɔ lɛ he. Afɔɔ enɛ tsɛmɔ akɛ ŋmãa kɛ jwɛi he abɛbua lɛ, ni abɛbua nɛɛ yɛ Mateo yitso 13 lɛ. Yesu wie yɛ abɛbua kroko mli akɛ dũmɔ nii ni adũ lɛ ji “maŋtsɛyeli lɛ he wiemɔ lɛ,” shi yɛ ŋmãa kɛ jwɛi he abɛbua lɛ mli lɛ etsɔɔ akɛ dũmɔ nii kpakpai lɛ damɔ shi kɛha nɔ kroko—‘maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ.’ (Mat. 13:19, 38) Mɛnɛɛmɛi jeee Maŋtsɛyeli lɛ shishibii, shi moŋ amɛji Maŋtsɛyeli lɛŋ “bii,” loo niyelɔi.—Rom. 8:14-17; nyɛkanea Galatabii 4:6, 7.

Ŋmãa kɛ Jwɛi He Abɛbua Lɛ

3. Tsɔɔmɔ naagba ni nuu ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ kɛkpe, kɛ bɔ ni ekpɛ eyiŋ akɛ ebaatsu naagba lɛ he nii lɛ.

3 Abɛbua lɛ nɛ: “Ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ tamɔ nuu ko ní dũɔ dũmɔ nii kpakpai yɛ ebɔɔ mli. Shi beni mɛi wɔ lɛ, ehenyɛlɔ ko ba ebadũ jwɛi efutu ŋmãa lɛ, ni eyiŋ etee. Shi beni ekwɛ̃ ní ewo yibii lɛ, kɛkɛ ni jwɛi lɛ hu pue. Shi shiatsɛ lɛ tsuji lɛ ba eŋɔɔ babi lɛ akɛ: Nuŋtsɔ, ani jeee dũmɔ nii kpakpai odũ yɛ obɔɔ lɛ mli lɛ? nɛgbɛ ekɛ jwɛi nɛɛ jɛ mɔ? Shi ekɛɛ amɛ akɛ: Henyɛlɔ ko bafee enɛ nɛɛ. Ni etsuji lɛ kɛɛ lɛ akɛ: Belɛ oosumɔ akɛ wɔya ní wɔyafamɔ lo? Shi ekɛɛ: Dabi, ekolɛ aleee nɔ̃ jwɛi lɛ faamɔ mli lɛ, nyɛaafamɔ ŋmãa lɛ hu nyɛfutuŋ. Nyɛhaa enyɔ lɛ fɛɛ akwɛ̃a kɛyashia ŋmãakpamɔ be lɛ, ni ŋmãakpamɔ be lɛ makɛɛ kpalɔi lɛ akɛ: Nyɛbuaa jwɛi lɛ anaa tsutsu, ní nyɛfimɔa amɛ keikei, koni ashã; shi ŋmãa lɛ nyɛbuaa naa nyɛyawoa miboŋo lɛ mli.”—Mat. 13:24-30.

4. (a) Namɔ ji nuu ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ? (b) Mɛɛ be Yesu bɔi dũmɔ nii nɛɛ dũmɔ, ni yɛ mɛɛ gbɛ nɔ?

4 Namɔ ji nuu ni dũ dũmɔ nii kpakpai yɛ ebɔɔ mli lɛ? Yesu tsɔɔ mɔ ni ji beni egbála abɛbua lɛ mli eha ekaselɔi lɛ yɛ sɛɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Dũmɔ nii kpakpai adũlɔ lɛ ji gbɔmɔ bi lɛ.” (Mat. 13:37) Yesu ni ji “gbɔmɔ bi lɛ” saa abɔɔ lɛ eto nidũmɔ yɛ afii etɛ kɛ fã ni ekɛtsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ mli. (Mat. 8:20; 25:31; 26:64) Kɛkɛ ni kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ, ebɔi dũmɔ nii kpakpai ni ji “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” lɛ dũmɔ. Ekã shi faŋŋ akɛ, Yesu ni ji Yehowa najiaŋdamɔlɔ lɛ, bɔi nidũmɔ nɛɛ beni eje shishi efɔse mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ eshwie kaselɔi lɛ anɔ ní ekɛfɔ amɛ mu ní amɛbatsɔmɔ Nyɔŋmɔ bii lɛ. * (Bɔf. 2:33) Dũmɔ nii kpakpai lɛ kwɛ̃ ni ewo yibii. No hewɔ lɛ, yiŋtoo hewɔ ni adũ dũmɔ nii kpakpai lɛ ji koni beni yi aaawula shi lɛ, abua mɛi ni baatsɔmɔ Yesu nanemɛi niyelɔi kɛ nɔyelɔi yɛ e-Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ ayibɔ lɛ fɛɛ naa.

5. Namɔ ji henyɛlɔ ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ, ni namɛi jwɛi lɛ feɔ amɛhe mfoniri?

5 Namɔ ji henyɛlɔ lɛ, ni namɛi ji jwɛi lɛ? Yesu kɛɛ akɛ, henyɛlɔ lɛ “ji abonsam.” Awie jwɛi lɛ he akɛ eji “mɔ fɔŋ lɛ bii lɛ.” (Mat. 13:25, 38, 39) Eeenyɛ efee akɛ Yesu miiwie jwɛi henɔ ko ní ebɔɔ yɔɔ mli ní kɛ́ ebɔi tsɛ̃mɔ lɛ etamɔ ŋmãa lɛ he. Enɛ feɔ amale Kristofoi ni kwaa amɛkɛɔ akɛ amɛji Maŋtsɛyeli lɛŋ bii shi amɛwooo yibii kpakpai lɛ ahe mfoniri ni sa jogbaŋŋ! Yɛ anɔkwale mli lɛ, nakai osato Kristofoi ní kwaa amɛkɛɔ akɛ amɛji Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ ji Satan Abonsam ‘seshi’ lɛ fã.—1 Mose 3:15.

6. Mɛɛ be jwɛi lɛ bɔi puemɔ, ni mɛɛ gbɛ nɔ mɛi “wɔ” yɛ nakai beaŋ?

6 Mɛɛ be Kristofoi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he nɛɛ pue? Yesu kɛɛ akɛ “beni mɛi wɔ lɛ.” (Mat. 13:25) Mɛɛ be enɛ tee nɔ? Wɔnaa hetoo lɛ yɛ nɔ ni bɔfo Paulo kɛɛ Efeso asafoŋ onukpai lɛ mli: ‘Mile akɛ, kɛ mikpa mihe lɛ, klaji fulɔi baabote nyɛteŋ, ni amɛbaaŋ tooiku lɛ yi; ni nyɛ diɛŋtsɛ nyɛteŋ hu lɛ, hii ni wieɔ nii ni ejaaa aaate shi, ni amɛaakpala kaselɔi lɛ amɛshwie amɛsɛɛ.’ (Bɔf. 20:29, 30) Etee nɔ ebɔ nakai onukpai lɛ kɔkɔ koni amɛha amɛhiɛ ahi amɛhe nɔ yɛ mumɔŋ. Beni bɔfoi lɛ ní “tsĩɔ” Nyɔŋmɔjamɔ kwamɔ lɛ “gbɛ” lɛ bɔi wɔɔ, ni tsɔɔ akɛ amɛbɔi gboimɔ lɛ, Kristofoi babaoo wɔ yɛ mumɔŋ. (Nyɛkanea 2 Tesalonikabii 2:3, 6-8.) No beaŋ Nyɔŋmɔjamɔ kwamɔ kpele lɛ je shishi.

7. Ani ŋmãa lɛ ekomɛi tsɔmɔ jwɛi? Tsɔɔmɔ mli.

7 Yesu ekɛɛɛ akɛ ŋmãa lɛ baatsɔmɔ jwɛi, shi moŋ akɛ adũ jwɛi lɛ afutu ŋmãa lɛ. No hewɔ lɛ, jeee anɔkwa Kristofoi ni kwa anɔkwale lɛ ahe abɛbua nɛɛ wieɔ lɛ. Yɛ no najiaŋ lɛ, ekɔɔ mɔdɛŋ ni Satan je gbɛ ebɔ akɛ efite Kristofoi asafo lɛ kɛtsɔ mɛi fɔji ni eha amɛba mli lɛ nɔ lɛ he. Yɛ Yohane ni ji naagbee bɔfo lɛ gbɔlɛ beaŋ lɛ, no mli lɛ Nyɔŋmɔjamɔ kwamɔ lɛ eje shishi faŋŋ momo.—2 Pet. 2:1-3; 1 Yoh. 2:18.

‘Nyɛhaa Fɛɛ Akwɛ̃a Kɛyashia Ŋmãakpamɔ Be Lɛ’

8, 9. (a) Mɛni hewɔ Yesu toibolɔi lɛ le akɛ nilee yɛ fãmɔ ni Nuŋtsɔ lɛ kɛha tsuji lɛ mli lɛ? (b) Yɛ abɛbua nɛɛ mlibaa mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ŋmãa lɛ kɛ jwɛi lɛ fɛɛ kwɛ̃ yɛ be kome too mli?

8 Nuŋtsɔ lɛ tsuji lɛ wó etoi nɔ yɛ naagba lɛ he, ni amɛbi lɛ akɛ: “Belɛ oosumɔ akɛ wɔya ní wɔyafamɔ [jwɛi lɛ] lo?” (Mat. 13:27, 28) Hetoo ni eha amɛ lɛ baanyɛ aha wɔnaa akpɛ wɔhe. Ekɛɛ amɛ akɛ amɛha ŋmãa kɛ jwɛi lɛ fɛɛ akwɛ̃ kɛyashi ŋmãakpamɔ be lɛ. Yesu kaselɔi lɛ le akɛ nilee yɛ fãmɔ nɛɛ mli. Amɛle akɛ ewa akɛ aaana srɔtofeemɔ ni yɔɔ jwɛi ní ebɔɔ yɔɔ mli lɛ kɛ ŋmãa teŋ. Mɛi ni le okwaayeli he saji lɛ hu le akɛ bei pii lɛ jwɛi ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ shishifãji lɛ futuɔ ŋmãa lɛ shishifãji. * Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ Nuŋtsɔ lɛ fã tsuji lɛ koni amɛmɛ dã!

9 Nakai nɔŋŋ hu yɛ afii ohai abɔ ni eho lɛ amli fɛɛ lɛ, Kristendom sɔlemɔi srɔtoi lɛ edũ jwɛi babaoo—klɛŋklɛŋ lɛ yɛ Roma Katolik kɛ Ɔtodɔks sɔlemɔi lɛ amli, ni no sɛɛ lɛ yɛ Protestant kui srɔtoi ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ amli. Shi yɛ nakai beaŋ nɔŋŋ lɛ, adũ ŋmãa kpakpai hu yɛ abɔɔ ni ji je nɛŋ. Shĩatsɛ ni yɔɔ abɛbua lɛ mli lɛ kɛ tsuishitoo mɛ yɛ be kplaŋŋ ni dũmɔ nii lɛ kɛkwɛ̃ lɛ mli kɛyashi ŋmãakpamɔ be ni baahe be kukuoo lɛ shɛ.

Nikpamɔ ní akɛ Be Kplaŋŋ Ekpa Gbɛ

10, 11. (a) Mɛɛ be abɔi nikpamɔ lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ abuaa okadifeemɔŋ ŋmãa lɛ naa awoɔ Yehowa aboŋo lɛ mli?

10 Yesu kɛɛ wɔ akɛ: “Ŋmãakpamɔ be lɛ ji je nɛŋ naagbee lɛ; ni ŋmãakpalɔi lɛ ji ŋwɛibɔfoi.” (Mat. 13:39) Aagbála mɛi amli yɛ nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ nɛɛ naagbee gbii nɛɛ amli—aabua Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ anaa ni aajie amɛ kɛmiijɛ mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ ateŋ. Bɔfo Petro wie enɛ he akɛ: “Be ní abaaje kojomɔ shishi kɛjɛ Nyɔŋmɔ we lɛ eshɛ etã; shi kɛ́ wɔnɔ tsutsu ejɛ lɛ, mɛi ní booo Nyɔŋmɔ sanekpakpa lɛ toi lɛ, te amɛnaagbee aaafee tɛŋŋ?”—1 Pet. 4:17.

11 Beni naagbee gbii lɛ loo ‘je nɛŋ naagbee be lɛ’ je shishi lɛ sɛɛ etsɛɛɛ nɔŋŋ lɛ, abɔi mɛi ni kɛɔ akɛ amɛji anɔkwa Kristofoi—kɛ́ amɛji “maŋtsɛyeli lɛŋ bii” diɛŋtsɛ loo amɛji “mɔ fɔŋ lɛ bii”—lɛ akojomɔ. Beni aje nikpamɔ lɛ shishi lɛ, Babilon Kpeteŋkpele lɛ “tsutsu” gbee shi, ni no sɛɛ lɛ, abɔi Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ anaabuamɔ. (Mat. 13:30) Shi amrɔ nɛɛ, mɛɛ gbɛ nɔ atsɔɔ abuaa okadifeemɔŋ ŋmãa lɛ naa awoɔ Yehowa aboŋo lɛ mli? Abuaa mɛi ni feɔ okadifeemɔŋ ŋmãa nɛɛ anaa awoɔ Kristofoi asafo ni ato shishi ekoŋŋ lɛ mli, ni Nyɔŋmɔ buɔ amɛhe ni eyeɔ ebuaa amɛ yɛ asafo nɛɛ mli, ni amɛteŋ mɛi komɛi hu anine shɛɔ amɛnyɔmɔwoo lɛ nɔ yɛ ŋwɛi.

12. Mɛɛ be nikpamɔ lɛ baaba naagbee?

12 Bei enyiɛ akɛbaatsu kojomɔ lɛ he nii? Yesu wie akɛ eji “nikpamɔ be,” ni tsɔɔ akɛ ebaahe be ko dani ebaaba naagbee. (Kpoj. 14:15, 16) Mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ akojomɔ lɛ baaya nɔ yɛ naagbee be lɛ mli fɛɛ. Ebaaya nɔ kɛyashi abaasɔo amɛnaa nɔ ni ji naagbee nɔ.—Kpoj. 7:1-4.

13. Mɛɛ gbɛ nɔ jwɛi lɛ tɔ̃tɔ̃ɔ mɛi anaji, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛtsuɔ mlakwamɔ nii?

13 Namɛi atsɔɔ akɛ abaabua amɛnaa kɛjɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli lɛ, ni mɛɛ gbɛ nɔ amɛji nanetɔ̃tɔ̃mɔ nii, kɛ mɛi ni tsuɔ mlakwamɔ nii? (Mat. 13:41) Kristendom osɔfoi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ kɛ afii ohai abɔ elaka mɛi akpekpei abɔ. Amɛfeɔ enɛ kɛtsɔ tsɔɔmɔi ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam, tamɔ mɛi atoi ni abaagbala kɛya naanɔ yɛ hɛl la mli, kɛ Triniti tsɔɔmɔ ni anuuu shishi ní amɛtsɔɔ lɛ anɔ, ni enɛ ji “nanetɔ̃tɔ̃mɔ nii” lɛ. Jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi babaoo kɛ je lɛ ebɔ naanyo ni no eha amɛtsɔmɔ gbalafitelɔi, ni yɛ shihilɛi komɛi amli lɛ amɛkɛ amɛhe woɔ jeŋba sha mli kpetekpelee, ni amɛkɛ enɛɛmɛi efee nɔkwɛmɔnɔ gbonyo amɛha amɛsɔlemɔŋbii lɛ. (Yak. 4:4) Kɛfata he lɛ, Kristendom osɔfoi lɛ kpɛlɛɔ jeŋba sha ni yaa nɔ yɛ sɔlemɔŋbii lɛ ateŋ lɛ nɔ waa fe tsutsu ko. (Nyɛkanea Yuda 4.) Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, amɛyaa nɔ amɛfeɔ amɛnii oookɛɛ mɛi krɔŋkrɔŋi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei ji amɛ. Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ amii shɛɔ amɛhe waa akɛ ajie amɛ kɛjɛ mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he ní kɛ tsɔɔmɔi gbohii tɔ̃tɔ̃ɔ mɛi anaji lɛ ateŋ, ni amɛnáaa amɛnɔ hewalɛ dɔŋŋ!

14. Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ foɔ ni amɛkpeɔ amɛnyanyɔji ashi?

14 Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ foɔ ni amɛkpeɔ amɛnyanyɔji ashishi? (Mat. 13:42) “Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ” ekpa mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ anifeemɔi kɛ amɛtsɔɔmɔi gbohii lɛ ahe mama, ni enɛ miipiŋ “mɔ fɔŋ lɛ bii lɛ.” Agbɛnɛ hu, mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ yeɔ awerɛho yɛ amɛsɔlemɔŋbii lɛ anɔ hewalɛ ni amɛnyɛɛɛ amɛná dɔŋŋ, kɛ amɛteŋ mɛi babaoo ni kpaa sɔlemɔyaa lɛ hewɔ.—Nyɛkanea Yesaia 65:13, 14.

15. Mɛni mɛi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he lɛ ni akɛ la baashã lɛ tsɔɔ?

15 Mɛni jwɛi lɛ naa ni abaabua ni akɛ la ashã lɛ tsɔɔ? (Mat. 13:40) Enɛ kɔɔ nɔ ni baaba jwɛi lɛ anɔ yɛ naagbee kwraa lɛ he. Ŋɔ ni aaaŋɔ amɛ awo la flɔnɔɔ lɛ mli lɛ ji okadifeemɔŋ nifeemɔ ni tsɔɔ akɛ abaakpata amɛhiɛ kwraa, ni amɛbaŋ wala mli dɔŋŋ. (Kpoj. 20:14; 21:8) Abaakpata amale Kristofoi ni akɛ amɛ toɔ jwɛi he, ní feɔ osato lɛ ahiɛ yɛ “amanehulu babaoo” lɛ mli.—Mat. 24:21.

‘Amɛaakpɛ Tamɔ Hulu’

16, 17. Mɛni Maleaki gba kɛkɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ he, ni mɛɛ gbɛ nɔ enɛ bɔi mlibaa?

16 Mɛɛ be mɛi ni ŋmãa lɛ feɔ amɛhe mfoniri lɛ “aaakpɛ tamɔ hulu”? (Mat. 13:43) Maleaki gba kɛkɔ Nyɔŋmɔ sɔlemɔtsu lɛ hetsuumɔ lɛ he akɛ: “Nuŋtsɔ lɛ ni nyɛtaoɔ lɛ aaaba esɔlemɔwe lɛ trukaa; ni kpaŋmɔ bɔfo lɛ ni nyɛnaa ehe tsui lɛ, naa, eeba! Yehowa Zebaot kɛɛ. Shi namɔ aaanyɛ akpee ebaa gbi lɛ naa? ni namɔ aaanyɛ shi adamɔ beni eeebapue lɛ? Ejaakɛ etamɔ niiahetsuulɔ la, kɛ niiahefɔlɔi asamla; ni eeeta shi tamɔ jwiɛtɛi hetsuulɔ kɛ krɔŋŋfeelɔ, ni eeefee Levibii lɛ krɔŋŋ, ni eeetsuu amɛhe tamɔ shika loo jwiɛtɛi, ni amɛkɛ nikeenii aaabaha Yehowa yɛ jalɛ mli.”—Mal. 3:1-3.

17 Eka shi faŋŋ akɛ gbalɛ nɛɛ bɔi mlibaa yɛ wɔŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ kɛjɛ afi 1918 beni Yehowa kɛ “kpaŋmɔ bɔfo lɛ” ni ji Yesu Kristo basara mumɔŋ sɔlemɔtsu lɛ. Maleaki kɛɛ wɔ nɔ ni baaba kɛ́ agbe hetsuumɔ nɛɛ naa, akɛ: “Nyɛaaku sɛɛ nyɛna srɔto ni yɔɔ jalɔ kɛ efɔŋfeelɔ teŋ, kɛ mɔ ni sɔmɔɔ Nyɔŋmɔ kɛ mɔ ni sɔmɔɔɔ lɛ teŋ.” (Mal. 3:18) Anɔkwa Kristofoi ni awaje amɛ lɛ kɛ ekãa babaoo bɔi nitsumɔ yɛ nakai beaŋ, ni no tsɔɔ akɛ abɔi nikpamɔ lɛ yɛ nakai afi lɛ mli.

18. Mɛni Daniel gba akɛ ebaaba yɛ wɔbe nɛɛ mli?

18 Gbalɔ Daniel gba kɛkɔ wɔbe nɛɛ he akɛ: “Mɛi ní le nii lɛ aaakpɛ́ tamɔ atatu kpɛmɔ, ni mɛi ní etsɔ̃ɔ mɛi pii agbɛ kɛtee jalɛ mli lɛ aaakpɛ́ tamɔ ŋulamii kɛaatee naanɔ.” (Dan. 12:3) Namɛi ji mɛi ni aaakpɛ́ tamɔ atatu lɛ? Amɛji Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ, ŋmãa kpakpa ni Yesu tsĩ ta yɛ ŋmãa kɛ jwɛi abɛbua lɛ mli lɛ. Asafo babaoo ní feɔ amɛnii tamɔ gwaŋtɛŋi ní amɛyibɔ yaa nɔ efaa lɛ eyɔse faŋŋ akɛ ‘abua’ amale Kristofoi ni akɛ amɛtoɔ jwɛi he lɛ “anaa.” Akɛni asafo babaoo ni baatsɔmɔ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii nɛɛ kɛ mumɔŋ Israelbii lɛ ateŋ shwɛɛnii lɛ bɔɔ hewɔ lɛ, amɛ hu amɛhaa amɛla lɛ tsoɔ yɛ jeŋ ni mli ewo duŋ nɛɛ mli.—Zak. 8:23; Mat. 5:14-16; Fili. 2:15.

19, 20. Mɛni “maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ” kɛ miishɛɛ mɛɔ, ni mɛni wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Ŋmɛnɛ lɛ “maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ” kɛ miishɛɛ miimɛ amɛnyɔmɔwoo ni yɔɔ nyam ni amɛnine baashɛ nɔ yɛ ŋwɛi lɛ. (Rom. 8:18, 19; 1 Kor. 15:53; Fili. 1:21-24) Shi dani nakai be lɛ aaashɛ lɛ, esa akɛ amɛya nɔ amɛye anɔkwa, amɛkpɛ́ tamɔ atatu daa, bɔni afee ni no aha esoro amɛ kwraa yɛ “mɔ fɔŋ lɛ bii” lɛ ahe. (Mat. 13:38; Kpoj. 2:10) Eka shi faŋŋ akɛ wɔ fɛɛ wɔná miishɛɛ waa akɛ wɔna nɔ ni ejɛ jwɛi lɛ ‘anaabuamɔ’ yɛ okadifeemɔŋ lɛ mli kɛba yɛ wɔbei nɛɛ amli lɛ!

20 Shi mɛɛ wekukpaa kã Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ kɛ asafo babaoo ni yɔɔ hiɛnɔkamɔ akɛ amɛbaahi shi kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ akɛ Maŋtsɛyeli lɛ shishibii ni amɛyibɔ yaa nɔ efaa lɛ teŋ? Abaaha sanebimɔ nɛɛ hetoo yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmai]

^ kk. 1 Kɛ́ ootao ole abɛbuai nɛɛ ahe saji fitsofitso lɛ, kanemɔ July 15, 2008, Buu-Mɔɔ baafa 12-21.

^ kk. 4 Yɛ abɛbua nɛɛ mli lɛ, nidũmɔ lɛ damɔɔɔ shi kɛhaaa shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ ní abaatsɔ nɔ aná mɛi hei ni baatsɔmɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ. Yesu wie dũmɔ nii kpakpai ni adũ yɛ abɔɔ lɛ mli lɛ he akɛ: “Dũmɔ nii kpakpai lɛ ji maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ [ekɛɛɛ akɛ “amɛbaatsɔmɔ” maŋtsɛyeli lɛŋ bii.]” Nidũmɔ lɛ kɔɔ fɔ ni afɔɔ Maŋtsɛyeli lɛŋ bii lɛ amu yɛ abɔɔ ni ji je nɛɛ lɛ mli lɛ he.

^ kk. 8 Jwɛi ni ebɔɔ yɔɔ mli lɛ shishifãji lɛ futuɔ ŋmãa lɛ shishifãji lɛ bɔ ni kɛ́ afãmɔ jwɛi lɛ dani ŋmaakpamɔ be lɛ shɛ lɛ, ebaaha afãmɔ ŋmãa lɛ eko kɛfutu.—Kanemɔ Insight on the Scriptures, Kpo 1, baafa 1178.

Ani Okaiɔ?

Mɛni nibii ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ damɔ shi kɛha yɛ Yesu abɛbua ni kɔɔ ŋmãa kɛ jwɛi he lɛ mli?

• Dũmɔ nii kpakpai lɛ

• Nuu ni dũ dũmɔ nii lɛ

• Dũmɔ nii lɛ adũmɔ

• Henyɛlɔ lɛ

• Jwɛi lɛ

• Nikpamɔ be lɛ

• Aboŋo lɛ

• Yaafo kɛ nyanyɔji ashishikpemɔ lɛ

• La flɔnɔɔ lɛ

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 20]

Abɔi dũmɔ nii kpakpai lɛ adũmɔ kɛjɛ afi 33 Ŋ.B. yɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Amrɔ nɛɛ aabua okadifeemɔŋ ŋmãa lɛ naa aawo Yehowa aboŋo lɛ mli

[He ni Sane lɛ Jɛ]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.