Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Gbekɛbii​—Nyɛnáa Yehowa Sɔɔmɔ Lɛ He Miishɛɛ Waa

Gbekɛbii​—Nyɛnáa Yehowa Sɔɔmɔ Lɛ He Miishɛɛ Waa

Gbekɛbii​—Nyɛnáa Yehowa Sɔɔmɔ Lɛ He Miishɛɛ Waa

“Kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.”—JAJ. 12:1.

1. Mɛni afɔ̃ gbekɛbii ni hi shi yɛ Israel lɛ nine ni amɛfee?

AAAFEE afii 3,500 ni eho nɛ lɛ, Yehowa gbalɔ Mose wo osɔfoi kɛ Israel onukpai lɛ kita akɛ: “Ha ni maŋ lɛ, hii kɛ yei kɛ gbekɛbii . . . lɛ abua amɛhe naa, koni amɛnu, ni amɛkase, ni amɛshe Yehowa, nyɛ-Nyɔŋmɔ lɛ, gbeyei, ni amɛjwɛŋ nɔ ni amɛye nɛkɛ mla nɛɛ mli wiemɔi lɛ fɛɛ nɔ.” (5 Mose 31:12) Kadimɔ ákɛ akɛ gbɛtsɔɔmɔ ha hii, yei kɛ gbekɛbii ní amɛbua amɛhe naa kɛjá Nyɔŋmɔ. Hɛɛ, gbekɛbii po fata mɛi ni akɛɛ amɛ akɛ amɛnu, amɛkase, ni amɛkɛ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ atsu nii lɛ ahe.

2. Mɛɛ gbɛ nɔ Yehowa tsɔɔ akɛ esusu gbekɛbii ni yɔɔ mra be mli Kristofoi asafo lɛ mli lɛ ahe?

2 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, Yehowa tee nɔ etsɔɔ akɛ esusuɔ gbekɛbii ni yɔɔ ewebii lɛ ateŋ lɛ ahe. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ekɛ mumɔ tsirɛ bɔfo Paulo koni ekɛ famɔ ni kɔɔ gbekɛbii ahe titri awo woji ni eŋmala kɛmaje asafoi lɛ ekomɛi amli. (Nyɛkanea Efesobii 6:1; Kolosebii 3:20.) Kristofoi ni ji gbekɛbii ni bo famɔ nɛɛ toi lɛ ná hiɛsɔɔ babaoo kɛha amɛŋwɛi Tsɛ ni yɔɔ suɔmɔ lɛ ni ejɔɔ amɛ babaoo.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ gbekɛbii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ tsɔɔ akɛ amɛyɛ he miishɛɛ akɛ amɛaasɔmɔ Nyɔŋmɔ?

3 Ani afɔ̃ gbekɛbii ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ hu nine koni amɛbua amɛhe naa kɛjá Yehowa? Hɛɛ! No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ webii lɛ fɛɛ náa miishɛɛ waa kɛ́ amɛna ni gbekɛbii babaoo ni ji Nyɔŋmɔ tsuji ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ kɛ Paulo hewalɛwoo akɛ wɔbua wɔhe naa kɛha jamɔ lɛ miitsu nii lɛ. Paulo kɛɛ akɛ: “Nyɛhaa wɔyɔseyɔsea wɔhe, koni wɔhiɛ adɔ suɔmɔ kɛ nitsumɔi kpakpai ahe, ni wɔkakwa wɔhe naabuamɔ, taakɛ bɔ ni mɛi komɛi fɔɔ feemɔ lɛ, shi moŋ wɔwowoo wɔhe ŋaa, ni titri lɛ akɛni nyɛnaa akɛ gbi lɛ miibɛŋkɛ nɛɛ.” (Heb. 10:24, 25) Kɛfata he lɛ, gbekɛbii pii fataa amɛfɔlɔi ahe kɛshiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ. (Mat. 24:14) Ni daa afi lɛ, gbekɛbii akpei abɔ kɛ amɛhe haa ni abaptisiɔ amɛ kɛtsɔɔ akɛ amɛsumɔɔ Yehowa yɛ amɛtsuiiaŋ tɔ̃ɔ. Enɛ haa amɛnáa jɔɔmɔi ni mɛi ni ji Kristo kaselɔi lɛ náa lɛ eko.—Mat. 16:24; Mar. 10:29, 30.

Kpɛlɛmɔ Ninefɔɔ lɛ Nɔ Bianɛ

4. Mɛɛ be gbekɛbii baanyɛ akpɛlɛ Nyɔŋmɔ ninefɔɔ akɛ amɛbasɔmɔ lɛ lɛ nɔ?

4 Jajelɔ 12:1 lɛ kɛɔ akɛ: “Kaimɔ obɔlɔ lɛ yɛ oblahiiaŋ gbii lɛ amli.” Gbekɛbii, afii enyiɛ esa akɛ nyɛye dani nyɛkpɛlɛ ninefɔɔ ni jɛ suɔmɔ mli akɛ nyɛbajá Yehowa ni nyɛsɔmɔ lɛ lɛ nɔ? Ŋmalɛ lɛ etsɔɔɔ afii pɔtɛɛ ko. Belɛ, kaasusu akɛ odako bɔ ni obaanyɛ obo Yehowa toi ni osɔmɔ lɛ, ní no ha oshashao shi. Aawo bo hewalɛ ni okpɛlɛ ninefɔɔ lɛ nɔ bianɛ ekɔɔɔ he eko afii abɔ ni oye.

5. Te fɔlɔi aaafee tɛŋŋ amɛye amɛbua amɛbii ni amɛdara yɛ mumɔŋ?

5 Nyɛteŋ mɛi babaoo yɛ ní nyɛfɔlɔi enyɔ lɛ fɛɛ loo amɛteŋ mɔ kome miiye kɛmiibua nyɛ koni nyɛdara yɛ mumɔŋ. Enɛ haa nyɛbatamɔɔ Timoteo ni atsĩ etã yɛ Biblia lɛ mli lɛ. Emami Eunike kɛ enaa Loise kɛ ŋmalɛi krɔŋkrɔŋi lɛ tsɔse lɛ kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔ̃ɔ. (2 Tim. 3:14, 15) Eka shi faŋŋ akɛ nyɛfɔlɔi miitsɔse nyɛ yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ. Amɛkɛ nyɛ kaseɔ Biblia lɛ, amɛkɛ nyɛ feɔ ekome kɛsɔleɔ, amɛkɛ nyɛ yaa asafoŋ kpeei kɛ kpeei wuji ni Nyɔŋmɔ webii feɔ lɛ, ni amɛkɛ nyɛ yaa shiɛmɔ. Yɛ anɔkwale mli lɛ, Nyɔŋmɔ he nii ni amɛtsɔɔ nyɛ lɛ ji sɔ̃ ko ni he hiaa waa ni Yehowa diɛŋtsɛ kɛfɔ̃ amɛ nɔ. Ani ohiɛ sɔɔ suɔmɔ ni amɛyɔɔ kɛha bo kɛ ohe ni amɛsusuɔ lɛ?—Abɛi 23:22.

6. (a) Taakɛ aŋma yɛ Lala 110:3 lɛ, mɛɛ jamɔ Yehowa náa he miishɛɛ? (b) Mɛni he wɔbaasusu agbɛnɛ?

6 Enɛ fɛɛ sɛɛ lɛ, gbekɛbii, beni nyɛdaraa lɛ Yehowa miisumɔ ni nyɛ diɛŋtsɛ “nyɛyoo nii ni ji Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpakpai ní sa ehiɛ jogbaŋŋ ní hi kɛwula shi lɛ,” taakɛ Timoteo fee lɛ. (Rom. 12:2) Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛkɛ nyɛhe baawo asafoŋ nifeemɔi amli, jeee akɛni nyɛfɔlɔi miisumɔ ni nyɛfee nakai lɛ hewɔ, shi moŋ akɛni nyɛmiisumɔ ni nyɛfee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ hewɔ. Kɛ́ nyɛjɛ nyɛtsuiiaŋ nyɛsɔmɔ Yehowa lɛ, enáa he miishɛɛ. (Lala 110:3) Belɛ, te nyɛaafee tɛŋŋ nyɛtsɔɔ akɛ nyɛmiisumɔ ni nyɛná he miishɛɛ waa fe tsutsu lɛ akɛ nyɛbaabo Yehowa toi ni nyɛkɛ egbɛtsɔɔmɔ atsu nii? Wɔbaasusu gbɛi etɛ ni he hiaa ni nyɛbaanyɛ nyɛtsɔ nɔ nyɛfee nakai lɛ ahe. Nomɛi ji nikasemɔ, sɔlemɔ, kɛ jeŋba. Nyɛhaa wɔsusua amɛhe ekomekomei.

Naa Yehowa akɛ Mɔ ko ni Yɔɔ Diɛŋtsɛ

7. Mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ Yesu fee kɛtsɔɔ akɛ eyɛ Ŋmalɛ lɛ he miishɛɛ, ni mɛni ye ebua lɛ ni efee nakai?

7 Biblia lɛ ni oookane daa gbi lɛ ji nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni obaanyɛ ofee kɛtsɔɔ akɛ oosumɔ ni ona he miishɛɛ waa fe tsutsu lɛ akɛ obaasɔmɔ Yehowa. Kɛ́ okaneɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ daa lɛ, no baaha otɔ yɛ mumɔŋ ní oná Biblia mli nilee ni jara wa waa lɛ. (Mat. 5:3) Yesu fee enɛ he nɔkwɛmɔnɔ. Beni eye afii 12 lɛ, be ko lɛ efɔlɔi yana lɛ yɛ sɔlemɔwe lɛ “ni eta shi yɛ tsɔɔlɔi lɛ ateŋ eebo amɛ toi ni eebibii amɛ nii.” (Luka 2:44-46) Nakai beaŋ lɛ Yesu ji gbekɛ, shi no mli lɛ eyɛ Ŋmalɛ lɛ he miishɛɛ ni enuɔ shishi. Mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ efee nakai? Ŋwanejee ko kwraa bɛ he akɛ enyɛ Maria kɛ Yosef, mɔ ni ŋɔ Yesu akɛ ebi lɛ ye amɛbua lɛ waa. Ákɛ Nyɔŋmɔ tsuji lɛ, amɛkɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ tsɔse Yesu kɛjɛ egbekɛbiiashi tɔ̃ɔ.—Mat. 1:18-20; Luka 2:41, 51.

8. (a) Mɛɛ be esa akɛ fɔlɔi aje shishi adu suɔmɔ kɛha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ amɛwo amɛbii amli? (b) Ha nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he akɛ aaatsɔse gbekɛbii kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ.

8 Ŋmɛnɛ lɛ, fɔlɔi ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ hu naa akɛ ehe miihia waa ni amɛdu suɔmɔ kɛha Biblia mli anɔkwalei lɛ amɛwo amɛbii lɛ atsuii amli kɛjɛ amɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ. (5 Mose 6:6-9) Nyɛmi yoo Kristofonyo ko ni atsɛɔ lɛ Rubi lɛ fee nakai beni efɔ́ ekromɔ bi ni atsɛɔ lɛ Joseph lɛ nɔŋŋ lɛ. Ekaneɔ wolo ni ji Mi-Wolo ni Gbaa Biblia Mli Saji lɛ ehaa ebi lɛ daa gbi. Beni Joseph daa lɛ, eye ebua lɛ ni ekase ŋmalɛi srɔtoi ewo eyitsoŋ. Ani ená tsɔsemɔ nɛɛ he sɛɛ? Beni Joseph bɔi wiemɔ lɛ, enyɛɔ egbaa Biblia mli saji babaoo yɛ lɛ diɛŋtsɛ ewiemɔ mli. Ni beni eye afii enumɔ lɛ, ená eklɛŋklɛŋ nifeemɔ yɛ Teokrase Sɔɔmɔ Skul lɛ mli.

9. Mɛni hewɔ ehe hiaa ni wɔkane Biblia lɛ ni wɔjwɛŋ nɔ ni wɔkane lɛ nɔ lɛ?

9 Gbekɛbii, kɛ́ nyɛmiisumɔ ni nyɛdara yɛ mumɔŋ lɛ, no lɛ esa akɛ nyɛkɛfee nyɛsu akɛ nyɛbaakane Biblia lɛ daa gbi yɛ nyɛwala beaŋ fɛɛ. (Lala 71:17) Mɛni hewɔ Biblia lɛ kanemɔ baaye abua nyɛ ni nyɛdara yɛ mumɔŋ lɛ? Nyɛkadia nɔ ni Yesu wie yɛ sɔlemɔ ko ni esɔle eha e-Tsɛ lɛ mli lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Enɛ ji naanɔ wala lɛ, ákɛ amɛle bo, anɔkwa Nyɔŋmɔ kome lɛ, kɛ Yesu Kristo, mɔ ni otsu lɛ.” (Yoh. 17:3) Hɛɛ, kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛkase Yehowa he nii babaoo lɛ, ebaafee faŋŋ kɛha nyɛ fe tsutsu akɛ eji Mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ ni suɔmɔ ni nyɛyɔɔ kɛha lɛ lɛ mli baawa. (Heb. 11:27) No hewɔ lɛ, be fɛɛ be ni obaakane Biblia lɛ fã ko lɛ, ŋɔɔ nakai hegbɛ lɛ kɛle Yehowa jogbaŋŋ fe tsutsu lɛ. Bi ohe akɛ: ‘Mɛni ŋmalɛ nɛɛ haa mileɔ yɛ Yehowa he? Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia mli sane nɛɛ tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ sumɔɔ mi ni esusuɔ mihe?’ Kɛ́ oŋɔ be kɛjwɛŋ sanebimɔi ni tamɔ enɛɛmɛi anɔ lɛ, ebaaye ebua bo ni ona bɔ ni Yehowa susuɔ nii ahe, bɔ ni enuɔ nii ahe ehaa, kɛ nɔ ni ebiɔ yɛ odɛŋ. (Nyɛkanea Abɛi 2:1-5.) Kɛ́ ofee nakai lɛ, obaaná “hewalɛ yɛ” nɔ ni okaseɔ kɛjɛɔ Ŋmalɛ lɛ mli lɛ “nɔ” taakɛ Timoteo fee beni eji oblanyo lɛ, ni no baatsirɛ bo koni ojɛ otsuiŋ ojá Yehowa.—2 Tim. 3:14.

Sɔlemɔ Baawaje Suɔmɔ ni Oyɔɔ Kɛha Yehowa Lɛ

10, 11. Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ yeɔ ebuaa bo koni oná he miishɛɛ waa akɛ obaasɔmɔ Nyɔŋmɔ?

10 Sɔlemɔ ni ooosɔle lɛ ji gbɛ ni ji enyɔ ni obaanyɛ otsɔ nɔ oná he miishɛɛ waa fe tsutsu akɛ obaasɔmɔ Yehowa kɛ otsui fɛɛ. Wɔkaneɔ yɛ Lala 65:3 lɛ akɛ: “Bo ni oboɔ sɔlemɔ toi, bo oŋɔɔ heloo fɛɛ baa.” Be mli ni Israel ji maŋ ni Nyɔŋmɔ kɛ lɛ ekpaŋ po lɛ, no mli lɛ gbɔi ni yaa Yehowa sɔlemɔwe lɛ nyɛɔ amɛtsiɔ amɛbɛŋkɛɔ lɛ yɛ sɔlemɔ mli. (1 Maŋ. 8:41, 42) Nyɔŋmɔ kwɛɛɛ hiɛaŋ. Nyɔŋmɔ maa nɔ mi ehaa mɛi ni yeɔ ekitai lɛ anɔ lɛ akɛ ebaabo amɛ toi. (Abɛi 15:8) Eyɛ faŋŋ akɛ gbekɛbii fata “heloo fɛɛ” ni atsĩ ta lɛ he.

11 Ole akɛ ja mɛi kɛ amɛhe gbaa sane jogbaŋŋ dani abaanyɛ akɛɛ akɛ nanemɛi ji amɛ lɛɛlɛŋ. Ŋwanejee ko bɛ he akɛ onáa he miishɛɛ akɛ okɛ onaanyo kpaakpa ko aaagba osusumɔi, onaagbai, kɛ bɔ ni onuɔ nii ahe ohaa lɛ he sane. Nakai nɔŋŋ hu kɛ́ ojɛ otsuiŋ osɔle lɛ, no tsɔɔ akɛ okɛ o-Bɔlɔ Kpele lɛ miigba sane. (Fili. 4:6, 7) Kɛ́ okɛ ofɔlɔ ni yɔɔ suɔmɔ loo onaanyo kpaakpa ko miiwie lɛ, ofɔseɔ otsuiŋ oshwieɔ ehiɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ ofee kɛ́ oosɔle ooha Yehowa. Yɛ anɔkwale mli lɛ, osɔlemɔ haa anaa wekukpaa ni kã okɛ Yehowa teŋ. Obaana akɛ kɛ́ wekukpaa ni kã okɛ Yehowa teŋ lɛ tee nɔ emli wa waa lɛ, nakai nɔŋŋ osɔlemɔi baaya nɔ afee nɔ ni hi jogbaŋŋ.

12. (a) Mɛni hewɔ jeee mɔ ko wiemɔi pɛ ni baatsɔɔ akɛ esɔleɔ jogbaŋŋ lɛ? (b) Mɛni baaye abua bo koni oyɔse akɛ Yehowa bɛŋkɛ bo kpaakpa?

12 Shi ha ehi ojwɛŋmɔŋ akɛ, jeee wiemɔi ni okɛtsuɔ nii yɛ osɔlemɔ mli lɛ kɛkɛ baatsɔɔ akɛ osɔleɔ jogbaŋŋ. Esa akɛ ejɛ otsuiŋ tɔ̃ɔ. Ha eje kpo yɛ osɔlemɔi amli akɛ osumɔɔ Yehowa waa, obuɔ lɛ waa, ni okɛ ohe fɔɔ enɔ kwraa. Beni oyɔseɔ bɔ ni Yehowa haa osɔlemɔi ahetoo lɛ, bo diɛŋtsɛ obaayɔse fe bɔ ni ole tsutsu lɛ akɛ ‘Yehowa bɛŋkɛɔ mɛi fɛɛ ni tsɛɔ lɛ lɛ.’ (Lala 145:18) Hɛɛ, Yehowa baatsi abɛŋkɛ bo kpaakpa, ni ebaawaje bo koni onyɛ ote shi owo Abonsam, ni okpɛ yiŋ ni ja yɛ oshihilɛ mli be fɛɛ be.—Nyɛkanea Yakobo 4:7, 8.

13. (a) Mɛɛ gbɛ nɔ wekukpaa ni kã nyɛmi yoo ko kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ ye ebua lɛ? (b) Mɛɛ gbɛ nɔ wekukpaa ni kã okɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ yeɔ ebua bo koni odamɔ tipɛŋfoi anɔnyɛɛ naa?

13 Susumɔ bɔ ni wekukpaa kpaakpa ni kã nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Cherie kɛ Yehowa teŋ lɛ waje lɛ lɛ he okwɛ. Beni eyaa sɛkɔndre skul lɛ, ená juromɔ nii babaoo ejaakɛ ele nii waa ni ebɔɔ mɔdɛŋ yɛ kpɔiaŋgbɔlemɔ akaŋshii amli. Beni egbe skul lɛ naa lɛ, aha lɛ hegbɛ akɛ eya yunivɛsiti ní ewooo he nyɔmɔ. Cherie kɛɛ akɛ: “Enɛ bafee kaa kpele kɛha mi, ni tsɔɔlɔi ni kwɛɔ kpɔiaŋgbɔlemɔ nɔ kɛ miskulbii lɛ hu nyɛ minɔ waa koni maŋɔ hegbɛ nɛɛ.” Shi eyɔse akɛ kɛ́ etee yunivɛsiti lɛ, no baabi ni ekɛ ebe babaoo akase nii ni ekɛ ehe awo kpɔiaŋgbɔlemɔi amli—ni enɛ baaha ená be fioo pɛ kɛsɔmɔ Yehowa. Mɛni Cherie fee? Ekɛɛ akɛ: “Misɔle miha Yehowa, ni no sɛɛ lɛ mikpoo hegbɛ nɛɛ, ni mikɛ mihe wo daa gbɛgbamɔ nitsumɔ lɛ mli.” Ekɛ afii enumɔ esɔmɔ akɛ gbɛgbalɔ kɛbashi amrɔ nɛɛ. Ekɛɛ akɛ: “Mishwako mihe kwraa. Akɛni mile akɛ yiŋ ni mikpɛ lɛ sa Yehowa hiɛ hewɔ lɛ, miyɛ miishɛɛ. Lɛɛlɛŋ, kɛ́ okɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ, akɛ nibii krokomɛi fɛɛ aaafata he aha bo.”—Mat. 6:33.

Kɛ́ Obaa Ojeŋ Jogbaŋŋ lɛ No Tsɔɔ akɛ ‘Otsui Mli Tse’

14. Mɛni hewɔ ojeŋ ni oooba jogbaŋŋ lɛ he hiaa waa yɛ Yehowa hiɛ lɛ?

14 Ojeŋba ji gbɛ ni ji etɛ ni obaanyɛ otsɔ nɔ otsɔɔ akɛ ojɛɔ otsuiŋ osɔmɔɔ Yehowa. Yehowa jɔɔ gbekɛbii ni baa amɛjeŋ jogbaŋŋ lɛ. (Nyɛkanea Lala 24:3-5.) Beni Samuel ji gbekɛ lɛ, ekaseee Osɔfonukpa Eli bihii lɛ ajeŋba gbonyo lɛ. Ana Samuel jeŋba kpakpa lɛ. Biblia lɛ bɔɔ amaniɛ akɛ: “Shi gbekɛ Samuel lɛ hiɛ dalɛ, ni esa Yehowa kɛ gbɔmɛi fɛɛ hiɛ hu.”—1 Sam. 2:26.

15. Mɛɛ yiŋtoi komɛi ahewɔ oyaa nɔ obaa ojeŋ jogbaŋŋ lɛ?

15 Je lɛŋ eyi obɔ kɛ hesuɔlɔi, hewolɔi, fɔlɔi anɔ toigbolɔi, trumui, mɛi ni he tseee, mɛi ni hiɛ yɔɔ la, henɔwolɔi, mɛi ni sumɔɔ shwɛmɔ kɛ ŋɔɔmɔ fe Nyɔŋmɔ—ni enɛɛmɛi ji sui gbohii ni Paulo kɛɛ akɛ mɛi aaajie lɛ kpo lɛ ekomɛi. (2 Tim. 3:1-5) Belɛ, onaŋ lɛ mlɛo akɛ oooya nɔ oba ojeŋ jogbaŋŋ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli. Shi be fɛɛ be ni ooofee nɔ ni ja, ní okɛ ohe wooo jeŋba gbonyo mli lɛ, no tsɔɔ akɛ okpɛlɛɔ nɔ akɛ Yehowa ji jeŋ muu fɛɛ Nɔyelɔ ni sa. (Hiob 2:3, 4) Agbɛnɛ hu, ehaa otsui nyɔɔ omli ejaakɛ ole akɛ oobo nɔ ni Yehowa jɛ suɔmɔŋ ekɛɛ akɛ: “Mibi, feemɔ ohe nilelɔ, ní oha mitsui anyɔ mimli, ní maná hetoo maha mɔ ni bɔɔ mi ahora lɛ” toi. (Abɛi 27:11) Kɛfata he lɛ, le ni ole akɛ Yehowa kpɛlɛɔ onɔ lɛ baaha oná he miishɛɛ waa akɛ osɔmɔ lɛ.

16. Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmi yoo ko tsɔ eha Yehowa tsui nyɔ emli?

16 Nyɛmi yoo ko ni atsɛɔ lɛ Carol lɛ kɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii jogbaŋŋ beni eji oblayoo fioo ni yaa skul lɛ, ni mɛi yɔse ejeŋba kpakpa lɛ. Mɛni ba? Carol klasbii lɛ ye ehe fɛo akɛni ehenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ eŋmɛɛɛ lɛ gbɛ ni eye gbii juji loo ekɛ ehe awo maŋhedɔɔ nifeemɔi amli lɛ hewɔ. Kɛ́ nakai nifeemɔi lɛ miiya nɔ lɛ, bei komɛi lɛ enáa hegbɛ kɛgbálaa ehemɔkɛyeli lɛ mli etsɔɔ mɛi. Afii babaoo sɛɛ lɛ, Carol tsutsu klasbii lɛ ateŋ mɔ ko ŋma lɛ wolo akɛ: “Mishwe aahu akɛ minine ashɛ onɔ ni mada bo shi. Mina ojeŋ ni oba jogbaŋŋ kɛ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni ofee akɛ Kristofonyo oblayoo fioo lɛ, kɛ ekãa ni ofee akɛ oyeee gbii juji lɛ. Bo ji Yehowa Odasefonyo klɛŋklɛŋ ni mikɛkpe.” Nɔkwɛmɔnɔ kpakpa ni Carol fee lɛ ná eklasnyo lɛ nɔ hewalɛ aahu akɛ sɛɛ mli lɛ eklasnyo nɛɛ ha akɛ lɛ bɔi Biblia lɛ kasemɔ. Ekɛɛ Carol yɛ wolo ni eŋma lɛ mli akɛ esɔmɔ akɛ Odasefonyo ni abaptisi lɛ afii 40 sɔŋŋ nɛ! Gbekɛbii, kɛ́ nyɛtee nɔ nyɛkɛ Biblia mli shishitoo mlai tsu nii kɛ ekãa lɛ, ebaanyɛ ekanya mɛi ni hiɛ tsui kpakpa lɛ koni amɛbale Yehowa, taakɛ Carol fee lɛ.

Gbekɛbii ní Miijie Yehowa Yi

17, 18. (a) Te gbekɛbii ni yɔɔ osafo lɛ mli lɛ haa onuɔ he ohaa tɛŋŋ? (b) Mɛni gbekɛbii ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ baaná wɔsɛɛ?

17 Wɔ mɛi fɛɛ ni wɔyɔɔ Yehowa asafo ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ mli lɛ náa miishɛɛ waa akɛ wɔmiina gbekɛbii akpei abɔ ni kɛ ekãa miisɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ! Gbekɛbii nɛɛ kaneɔ Biblia lɛ daa gbi, amɛsɔleɔ, ni amɛbaa amɛjeŋ yɛ gbɛ ni kɛ Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii kpãa gbee nɔ, ni no haa amɛnáa he miishɛɛ waa akɛ amɛaajá Yehowa. Gbekɛbii ní feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa nɛɛ haa amɛfɔlɔi kɛ agbɛnɛ hu Yehowa webii fɛɛ atsui nyɔɔ amɛmli.—Abɛi 23:24, 25.

18 Wɔsɛɛ lɛ, abaabu gbekɛbii anɔkwafoi ashi mɛi ni baafoŋ kɛya jeŋ hee ni Nyɔŋmɔ ewo he shi lɛ mli lɛ anɔ. (Kpoj. 7:9, 14) Amɛbaaná jɔɔmɔi babaoo ni nɔ bɛ yɛ jeŋ hee lɛ mli, ni hiɛsɔɔ ni amɛyɔɔ kɛha Yehowa lɛ mli baaya nɔ awa, ni amɛbaajie eyi kɛya naanɔi anaanɔ.—Lala 148:12, 13.

Ani Obaanyɛ Otsɔɔ Mli?

• Mɛɛ gbɛ nɔ gbekɛbii baanyɛ atsɔ aná anɔkwa jamɔ mli gbɛfaŋnɔ ŋmɛnɛ?

• Mɛni hewɔ ja ojwɛŋ nibii ni okaneɔ kɛjɛɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ dani obaaná he sɛɛ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ sɔlemɔ yeɔ ebuaa bo koni otsi obɛŋkɛ Yehowa kpaakpa?

• Kɛ́ Kristofonyo ko ba ejeŋ jogbaŋŋ lɛ, mɛni jɛɔ mli kɛbaa?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 5]

Ani okɛfee osu akɛ obaakane Biblia lɛ daa gbi?