Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kaakwɛ Yaka Nii!

Kaakwɛ Yaka Nii!

Kaakwɛ Yaka Nii!

“Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ, ni oha miyi aná wala yɛ ogbɛi lɛ anɔ.”—LALA 119:37.

1. Te wɔhiŋmɛi lɛ he hiaa ha tɛŋŋ?

WƆHIŊMƐI he yɛ sɛɛnamɔ kɛha wɔ waa diɛŋtsɛ! Wɔkɛ wɔhiŋmɛi naa nibii ni ebɔle wɔ lɛ fɛɛ jogbaŋŋ—amɛshikamɔ kɛ amɛkɔla. Wɔhiŋmɛi haa wɔnaa nanemɛi ni wɔsumɔɔ loo osharai ni esa akɛ wɔjo naa foi. Amɛhaa wɔnaa nibii ni yɔɔ fɛo, wɔhiɛ sɔɔ adebɔɔ nibii ni yɔɔ naakpɛɛ, ni wɔnaa nibii ni tsɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ ni eje agbo. (Lala 8:4, 5; 19:2, 3; 104:24; Rom. 1:20) Ni akɛni nibii ni wɔhiŋmɛi naa lɛ náa wɔjwɛŋmɔ nɔ hewalɛ waa hewɔ lɛ, wɔhiŋmɛi lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔnáa Yehowa he nilee ni wɔnáa emli hemɔkɛyeli.—Yosh. 1:8; Lala 1:2, 3.

2. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔha wɔhiɛ ahi wɔhiŋmɛi lɛ he lɛ, ni mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ lalatsɛ lɛ nibimɔ ni ejɛ anɔkwayeli mli ebi lɛ mli?

2 Shi nibii ni wɔkwɛɔ lɛ hu baanyɛ aná wɔnɔ hewalɛ gbonyo. Tsakpaa ni kã wɔhiŋmɛi lɛ kɛ wɔjwɛŋmɔ lɛ teŋ lɛ mli wa aahu akɛ wɔhiŋmɛi lɛ baanyɛ eha wɔshwe nibii komɛi yɛ wɔtsuiŋ loo eha shwelɛ ni wɔyɔɔ kɛha nibii komɛi lɛ mli awa. Ni akɛni wɔyɛ jeŋ ni ekpɔtɔ ni Satan Abonsam yeɔ nɔ, ni mɛi yeɔ amɛtsui naa saji yɛ mli lɛ mli hewɔ lɛ, wɔnaa nibii ni kɛ́ wɔhiɛŋmɛi gba amɛnɔ kɛkɛ po lɛ, ewaaa akɛ amɛaaha wɔkpalaŋ, ni wɔnuɔ saji hu ni baanyɛ aha wɔkpalaŋ. (1 Yoh. 5:19) Ebɛ naakpɛɛ mɔ akɛ lalatsɛ lɛ kpa Nyɔŋmɔ fai akɛ: “Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ, ni oha miyi aná wala yɛ ogbɛi lɛ anɔ.”—Lala 119:37.

Bɔ ni Wɔhiŋmɛi lɛ Baanyɛ Alaka Wɔ

3-5. Mɛɛ Biblia mli amaniɛbɔɔ maa nɔ mi akɛ oshara yɛ he akɛ wɔɔha wɔhiŋmɛi alaka wɔ?

3 Susumɔ nɔ ni ba Hawa ni ji klɛŋklɛŋ yoo lɛ nɔ lɛ he okwɛ. Satan wo lɛ ŋaa akɛ, kɛ́ eye “ekpakpa kɛ efɔŋ lee tso lɛ” yibii lɛ eko lɛ, ehiŋmɛii “aaagbele.” Hawa sumɔ ni ena nɔ ni baaba kɛ́ ehiŋmɛi ‘gbele.’ Agbɛnɛ hu, beni Hawa “na akɛ tso lɛ hi ha yeli, ni efeɔ hiŋmɛii akɔnɔ, ni tso lɛ baa mɔ tsine” lɛ, no ha ená shwelɛ waa akɛ eeeye tso yibii ni agu eyeli lɛ. Ekwɛ tso lɛ aahu ni no ha eyibii lɛ ba etsine, ni enɛ ha egbo Nyɔŋmɔ kita lɛ nɔ toi. Ewu Adam hu gbo toi ni enɛ kɛ haomɔ babaoo ba adesai fɛɛ anɔ.—1 Mose 2:17; 3:2-6; Rom. 5:12; Yak. 1:14, 15.

4 Yɛ Noa gbii lɛ amli lɛ, ŋwɛi bɔfoi komɛi hu ahiŋmɛii ha amɛfee efɔŋ. Awie bɔfoi nɛɛ ahe yɛ 1 Mose 6:2 lɛ akɛ: “Nyɔŋmɔ bihii lɛ yana akɛ gbɔmɛi abiyei lɛ ahe yɛ fɛo, ni amɛwɛwɛɛ amɛteaŋ yei fɛɛ ni amɛsumɔɔ.” Ŋwɛi bɔfoi atuatselɔi nɛɛ kɛ jwɛŋmɔ fɔŋ kwɛ gbɔmɛi abiyei, ni no ha amɛná shwelɛ ni esaaa akɛ amɛkɛ adesai aná bɔlɛ, ni amɛwo shwiei ni ji awuiyelɔi. Nifɔjianii ni adesai fee yɛ nakai beaŋ lɛ ha akpata adesai fɛɛ ahiɛ, ja Noa kɛ eweku lɛ pɛ.—1 Mose 6:4-7, 11, 12.

5 Afii ohai abɔ sɛɛ beni akpata Yeriko maŋ lɛ hiɛ lɛ, Israelnyo ni atsɛɔ lɛ Akan lɛ hiŋmɛi laka lɛ ni no ha eju haanii lɛ eko. No mli lɛ, Nyɔŋmɔ efã akɛ akpata nɔ fɛɛ nɔ ni yɔɔ maŋ lɛ mli lɛ hiɛ, ja nibii komɛi ni akɛbaayawo Yehowa nitoohe lɛ pɛ. Abɔ Israelbii lɛ kɔkɔ akɛ: “Nyɛkwɛa nyɛhe ni ahia kɛkɛ yɛ musu nii lɛ ahewɔ” koni nyɛkaná shwelɛ nyɛha nibii nɛɛ ni nyɛŋɔ eko kɛjɛ maŋ lɛ mli. Beni Akan gbo toi lɛ, Aibii lɛ ye Israelbii lɛ anɔ kunim, ni amɛgbe amɛteŋ mɛi babaoo. Akan ejajeee efɔŋ ni efee lɛ kɛyashi amɔ lɛ. Akan kɛɛ akɛ: “Mina” nibii lɛ, “ni mihiɛ kɔ̃ nɔ ni mikɔlɔ.” Ehiɛ ni kɔ̃ nibii lɛ anɔ lɛ ha akpata lɛ kɛ “nɔ fɛɛ nɔ ni eyɔɔ” lɛ hiɛ. (Yosh. 6:18, 19; 7:1-26) Akan ná shwelɛ yɛ etsuiŋ eha nibii ni agu.

Esa akɛ Wɔye Wɔhe Nɔ

6, 7. Mɛni ji Satan “ŋaatsɔi” ni ekɛlakaa adesai lɛ ateŋ nɔ ni ekɛfɔɔ nitsumɔ, ni te mɛi ni tswaa jarayeli nibii ahe adafi lɛ kɛtsuɔ nii amɛhaa tɛŋŋ?

6 Ŋmɛnɛ lɛ, adesai miiha amɛhiŋmɛi miilaka amɛ taakɛ Hawa, ŋwɛi bɔfoi atuatselɔi lɛ, kɛ Akan ha amɛhiŋmɛi laka amɛ lɛ. “Ŋaatsɔi” ni Satan kɛlakaa adesai lɛ ateŋ nɔ ni náa mɔ nɔ hewalɛ fe fɛɛ ji “hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ.” (2 Kor. 2:11, Ga Biblia hee lɛ; 1 Yoh. 2:16) Mɛi ni tswaa jarayeli nibii ahe adafi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ le jogbaŋŋ akɛ, nɔ ni wɔkɛ wɔhiŋmɛi naa lɛ náa wɔnɔ hewalɛ waa. Nuu ko ni ji jarayeli he nilelɔ ni jɛ Yuropa lɛ ŋma akɛ: “Hiŋmɛi lɛ ji wɔgbɔmɔtso lɛ henumɔ nii lɛ ateŋ nɔ ni lakaa mɔ fe fɛɛ. Bei pii lɛ enáa henumɔ nii krokomɛi lɛ anɔ hewalɛ kwraa, ni no baanyɛ aha wɔfee nibii ni wɔle akɛ nilee bɛ mli.”

7 Belɛ ebɛ naakpɛɛ akɛ mɛi ni tswaa jarayeli nibii ahe adafi lɛ kɛ mfonirii ni aje gbɛ ato amɛhe gbɛjianɔ jogbaŋŋ tsuɔ nii koni kɛ́ mɛi na lɛ, ená amɛnɔ hewalɛ waa ni amɛhé nibii nɛɛ loo amɛkɛ amɛ aye jara! Niiamlitaolɔ ko ni yɔɔ United States ni ekase bɔ ni jarayeli nibii ahe adafitswaa náa mɛi anɔ hewalɛ lɛ kɛɛ akɛ “atoɔ adafitswai nɛɛ ahe gbɛjianɔ koni ená jwɛŋmɔ lɛ nɔ hewalɛ, ni titri lɛ koni eha mɛi ni naa lɛ aná he miishɛɛ waa ni no aha amɛfee he nɔ ko.” Bei pii lɛ akɛ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ henumɔi ashi waa tsuɔ enɛ he nii. Belɛ ehe miihia waa ni wɔkudɔ nibii ni wɔkɛ wɔhiŋmɛi kwɛɔ kɛ nibii ni wɔŋmɛɔ gbɛ ni ebote wɔjwɛŋmɔ kɛ wɔtsui mli lɛ!

8. Mɛɛ gbɛ nɔ Biblia lɛ maa nɔ mi akɛ esa akɛ wɔkudɔ wɔhiŋmɛi?

8 Heloo lɛ sɛɛdii nii lɛ kɛ hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ baanyɛ aná anɔkwa Kristofoi hu anɔ hewalɛ. No hewɔ lɛ, Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ ni wɔtsɔse wɔhe jogbaŋŋ koni wɔkakwɛ nibii gbohii, ni wɔkashwe nibii ni tamɔ nakai hu. (1 Kor. 9:25, 27; nyɛkanea 1 Yohane 2:15-17.) Jalɔ Hiob yɔse akɛ nibii ni wɔkwɛɔ lɛ náa nibii ni wɔshweɔ lɛ anɔ hewalɛ waa. Ekɛɛ akɛ: “Kpaŋmɔ mikɛ mihiŋmɛii kpaŋ, belɛ te aaafee tɛŋŋ ní makwɛ oblayoo hu?” (Hiob 31:1) Hiob kpoo akɛ eeeta yoo ko he yɛ gbɛ ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi nɔ, ni asaŋ eŋmɛɛɛ gbɛ ni nifeemɔ nɛɛ he susumɔ abote ejwɛŋmɔŋ. Yesu ma nɔ mi akɛ esaaa akɛ wɔhaa jeŋba sha he susumɔi boteɔ wɔjwɛŋmɔŋ. Ekɛɛ akɛ: “Mɔ fɛɛ mɔ ni kwɛɔ yoo ni ehe feɔ lɛ akɔnɔ lɛ, ekɛ lɛ efite gbala momo yɛ etsui mli.”—Mat. 5:28.

Yaka Nii ni Esa akɛ Wɔkpoo

9. (a) Kɛ́ wɔkɛ Intanɛt lɛ miitsu nii lɛ, mɛni hewɔ esa akɛ wɔkwɛ wɔhe nɔ jogbaŋŋ lɛ? (b) Kɛ́ mɔ ko kwɛ mfoniri ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi be kukuoo ko po lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?

9 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi babaoo yaa nɔ ‘amɛkwɛɔ’ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi, titri lɛ yɛ Intanɛt lɛ nɔ. Kɛ́ wɔyaaa Intanɛt lɛ nɔ hei ni nibii nɛɛ yɔɔ po lɛ, amɛbaanyɛ amɛtiu wɔ! Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Mfoniri ko ni yɔɔ akɔnɔ waa ni akɛmiitswa nɔ ko he adafi baanyɛ apue yɛ okɔmpiuta lɛ nɔ trukaa. Aloo onine baanyɛ ashɛ sane ko ni tamɔ nɔ ni nɔ ko bɛ he lɛ nɔ, ni kɛ́ ogbele pɛ lɛ, ebaatsake etsɔ mfoniri ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi ni afee lɛ yɛ gbɛ ni egbee baawa eha bo lɛ nɔ. Kɛ́ ohiŋmɛi gba nɔ kɛkɛ po dani ogbe lɛ, no mli lɛ mfoniri lɛ etɛŋ yɛ ojwɛŋmɔŋ momo. Mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi ni mɔ ko aaakwɛ be kukuoo ko po lɛ baanyɛ afite nii waa. Ebaanyɛ eha mɔ lɛ henilee ayi lɛ waa, ni ebaawa kɛha lɛ akɛ eeegbe jeŋba sha he nibii ni etɛŋ yɛ ejwɛŋmɔŋ lɛ. Nɔ ni ehiii fe fɛɛ lɛ, kɛ́ mɔ ko je gbɛ etee nɔ ‘ekwɛ’ lɛ, no tsɔɔ akɛ egbeko akɔnɔi fɔji ni eyɔɔ lɛ.—Nyɛkanea Efesobii 5:3, 4, 12; Kol. 3:5, 6.

10. Mɛni hewɔ ewaaa akɛ gbekɛbii aaakwɛ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ, ni kɛ́ amɛkwɛ lɛ mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?

10 Akɛni gbekɛbii sumɔɔ ni amɛkpa nibii ashi hewɔ lɛ, ewaaa akɛ amɛaakwɛ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ebaanyɛ efite susumɔ ni amɛhiɛ yɛ nuu kɛ yoo teŋ suɔmɔ he lɛ amɛwala beaŋ fɛɛ. Amaniɛbɔɔ ko tsɔɔ akɛ, nɔ ni fata bɔlɛnamɔ he susumɔi gbohii ni amɛbaanyɛ amɛná lɛ he lɛ ateŋ ekomɛi ji akɛ “ebaawa kɛha amɛ akɛ amɛkɛ mɛi aaabɔ jogbaŋŋ ní suɔmɔ ahi amɛteŋ; amɛbaaná yei ahe jwɛŋmɔ ni ejaaa; ni mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ he akɔnɔ shi lɛ akwɛmɔ baanyɛ afee amɛsu, ni enɛ baanyɛ asa amɛskulyaa, amɛnaanyobɔɔ, kɛ amɛweku shihilɛ he.” Nɔ ni ehiii fe fɛɛ po ji akɛ ebaanyɛ ená amɛgbalashihilɛ nɔ hewalɛ yɛ gbɛ gbonyo nɔ wɔsɛɛ.

11. Ha nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ akɛ oshara yɛ he akɛ aaakwɛ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi.

11 Beni nyɛmi nuu Kristofonyo ko miigba shihilɛ mli ni eyɔɔ dani ebana anɔkwale lɛ he sane lɛ, eŋma akɛ: “Sui gbohii ni ka mihe lɛ ateŋ nɔ ni ebawa waa kɛha mi akɛ makpa ji mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ akwɛmɔ. Kɛbashi amrɔ nɛɛ nibii komɛi aŋmajee, lalai komɛi, nibii komɛi ni minaa, loo susumɔi komɛi ni baa mijwɛŋmɔŋ trukaa lɛ po haa mfonirii nɛɛ ni mikwɛ tsutsu ko lɛ tɛŋɔ yɛ mijwɛŋmɔŋ. Esa akɛ mawu mashi susumɔi nɛɛ daa gbi.” Nyɛmi nuu ko ní atsɔseee lɛ yɛ Kristofoi ashĩa lɛ kwɛ etsɛ woji ni mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi yɔɔ mli lɛ amli beni efɔlɔi bɛ shĩa. Eŋma akɛ: “No mli lɛ midako tsɔ, ni nakai mfonirii lɛ ná minɔ hewalɛ gbonyo waa! Eyɛ mli akɛ afii 25 nɛ ni mikwɛ mfonirii nɛɛ moŋ, shi mfonirii nɛɛ ateŋ ekomɛi etɛŋ yɛ mijwɛŋmɔŋ lolo. Mibɔɔ mɔdɛŋ waa akɛ majie yɛ mijwɛŋmɔŋ, shi amɛyaaa. Eyɛ mli moŋ akɛ mikɛ mijwɛŋmɔ eyaaa amɛnɔ, shi mihenilee yiɔ mi yɛ nomɛi ahewɔ.” Nilee yɛ mli waa akɛ wɔɔkwa yaka nii akwɛmɔ koni wɔhenilee akayi wɔ! Te mɔ ko aaafee tɛŋŋ enyɛ efee nakai? Esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ waa ni ‘eŋɔ jwɛŋmɔ fɛɛ jwɛŋmɔ nom eha Kristo toiboo.’—2 Kor. 10:5.

12, 13. Mɛɛ yaka nii esaaa akɛ Kristofoi kwɛɔ, ni mɛni hewɔ?

12 ‘Nii gbonyo’ loo yaka nii kroko ni esa akɛ wɔkpoo ji hiɛtserɛjiemɔi ni haa mɛi náa heloonaa nii asɛɛtiumɔ kɛ mumɔi atsɛmɔ he miishɛɛ loo hiɛtserɛjiemɔi ni yiwalɛ nifeemɔi, lashishwiemɔ kɛ gbɔmɔgbee yɛ mli. (Nyɛkanea Lala 101:3.) Yehowa kɛ sɔ̃ efɔ̃ fɔlɔi ni ji Kristofoi anɔ akɛ, esaaa akɛ amɛŋmɛɔ gbɛ ni akwɛɔ yaka nii yɛ amɛshĩai amli. Eka shi faŋŋ akɛ anɔkwa Kristofonyo ko ejeŋ gbɛ ekɛ ehe woŋ mumɔi atsɛmɔ mli. Ni kɛlɛ, esa akɛ fɔlɔi ale akɛ ayɛ sinii, TV nɔ nifeemɔi, vidio gemisii, kɛ cartoon srɔtoi loo gbekɛbii awoji po ni mumɔi atsɛmɔ nifeemɔi ní aha hiɛ yɛ mli.—Abɛi 22:5.

13 Kɛ́ wɔji gbekɛbii jio, onukpai jio lɛ, esaaa akɛ wɔtswaa vidio gemisii ni yiwalɛ nifeemɔi yɔɔ mli ní kɛ́ agbe mɔ ko yɛ mli lɛ mfonirii lɛ haa efeɔ gbeyei waa oookɛɛ eji anɔkwale lɛ. (Nyɛkanea Lala 11:5.) Esa akɛ wɔtswa wɔfai shi waa akɛ, wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ eyaŋ nifeemɔ ko ni Yehowa guɔ lɛ nɔ. Kaimɔ akɛ, Satan miitao efite wɔjwɛŋmɔ. (2 Kor. 11:3) Kɛ́ wɔfite be babaoo yɛ hiɛtserɛjiemɔi ni abaanyɛ akɛɛ akɛ sane ko bɛ amɛhe po lɛ amli lɛ, no baanyɛ ahe be ni kulɛ esa akɛ wɔkɛfee weku jamɔ, daa gbi Biblia kanemɔ, loo wɔkɛsaa wɔhe kɛha kpeei srɔtoi lɛ.—Fili. 1:9, 10.

Kasemɔ Yesu Nɔkwɛmɔnɔ Lɛ

14, 15. Mɛni sa kadimɔ waa yɛ kaa ni ji etɛ ni Satan ka Kristo lɛ he, ni te Yesu fee tɛŋŋ eye nɔ?

14 Dɔlɛ sane ji akɛ, yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ wɔbaana yaka nɔ ko kɛ̃. Yesu po na yaka nii. Beni Satan kaa Yesu nɔ ni ji shii etɛ nɔ koni ekafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ, ‘Abonsam ŋɔ lɛ kɛtee gɔŋ kpeteŋkpele ni kwɔ ko nɔ, ni eŋɔ jeŋ maŋtsɛyelihei fɛɛ kɛ amɛnunyam lɛ etsɔɔ lɛ.’ (Mat. 4:8) Mɛni hewɔ Satan fee nakai? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, ele akɛ nɔ ni hiŋmɛi lɛ naa lɛ náa mɔ nɔ hewalɛ waa. Kɛ́ Yesu kɛ ehiŋmɛi na je lɛŋ maŋtsɛyelii lɛ fɛɛ anunyam lɛ, ekolɛ no baalaka Yesu koni etao hiɛnyam yɛ je nɛŋ. Te Yesu fee enii eha tɛŋŋ?

15 Yesu kɛ ejwɛŋmɔ emaaa nii ni kaa mɔ nɛɛ nɔ. Ehaaa akɔnɔi fɔji ahe shi yɛ etsui mli. Ni esusuuu nɔ ni Abonsam kɛka lɛ lɛ he shii enyɔ. Ekpoo amrɔ nɔŋŋ. Ekɛɛ akɛ: “Ho misɛɛ, satan!” (Mat. 4:10) Yesu kɛ ejwɛŋmɔ ma wekukpaa ni kã ekɛ Yehowa teŋ lɛ nɔ, ni hetoo ni eha Satan lɛ kɛ yiŋtoo hewɔ ni eyɔɔ wala mli—ni ji efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii—lɛ kpãa gbee. (Heb. 10:7) Enɛ hewɔ lɛ, Yesu nyɛ eye Satan ŋaatsɔɔ ni yɔɔ nigii lɛ nɔ.

16. Mɛni wɔbaanyɛ wɔkase kɛjɛ bɔ ni Yesu ye Satan kai lɛ anɔ lɛ mli?

16 Wɔbaanyɛ wɔkase nibii babaoo kɛjɛ Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, Satan kaa mɔ fɛɛ mɔ. (Mat. 24:24) Nɔ ni ji enyɔ lɛ, nɔ ni wɔkɛ wɔhiŋmɛi kwɛɔ lɛ baanyɛ aná nibii ni wɔtsui shweɔ lɛ anɔ hewalɛ kpakpa loo hewalɛ gbonyo. Nɔ ni ji etɛ lɛ, Satan baafee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ koni ekɛ “hiŋmɛii lɛ asɛɛdii nii lɛ” aka wɔ koni wɔdu gbɛ. (1 Pet. 5:8) Nɔ ni ji ejwɛ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔte shi wɔwo Satan, titri lɛ kɛ́ wɔtsu saji ahe nii amrɔ nɔŋŋ ní wɔlilaaa shi lɛ.—Yak. 4:7; 1 Pet. 2:21.

Yaa Nɔ Oha Ohiŋmɛi ‘nɔ Atse’

17. Mɛni hewɔ nilee bɛ mli akɛ wɔɔmɛ kɛyashi wɔhiŋmɛi aaana yaka nɔ̃ ko dani wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ni wɔbaafee yɛ he lɛ he lɛ?

17 Wɔhe nɔ ni wɔjɔɔ wɔha Yehowa lɛ tsɔɔ akɛ wɔkã kitã akɛ wɔkwɛɛɛ yaka nii. Kitã ni wɔkã akɛ wɔbaafee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ tsɔɔ akɛ wɔkɛ lalatsɛ lɛ kpãa gbee akɛ: “Mikɔ minane kɛjɛ gbɛ fɔŋ fɛɛ gbɛ fɔŋ nɔ, koni maye owiemɔ lɛ nɔ.” (Lala 119:101) Nilee bɛ mli akɛ wɔɔmɛ kɛyashi wɔhiŋmɛi aaana yaka nɔ̃ ko dani wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ nɔ ni wɔbaafee yɛ he lɛ he. Afee nibii ni Ŋmalɛ lɛ guɔ lɛ faŋŋ aha wɔ. Wɔle Satan ŋaatsɔi lɛ. Mɛɛ be Satan ka Yesu koni eha tɛi lɛ atsɔmɔ aboloo lɛ? No mli lɛ Yesu ehi ŋmaa shwaneshwane kɛ nyɔɔŋnyɔɔŋ gbii 40 ni ‘hɔmɔ miiye lɛ.’ (Mat. 4:1-4) Satan baanyɛ ayɔse be ni wɔfee gbedee ní ewaaa akɛ kaa ko aaaye wɔnɔ. No hewɔ lɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔjwɛŋ saji nɛɛ anɔ jogbaŋŋ. Kaalilaa shi! Kɛ́ wɔtee nɔ wɔha wɔhe nɔ ni wɔjɔɔ wɔha Yehowa lɛ hi wɔjwɛŋmɔŋ daa gbi lɛ, no baaha wɔtswa wɔfai shi waa akɛ wɔkwɛŋ yaka nii.—Abɛi 1:5; 19:20.

18, 19. (a) Mɛɛ srɔtofeemɔ yɔɔ hiŋmɛi ni “nɔ tse” kɛ nɔ ni “nɔ tseee” lɛ teŋ? (b) Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔya nɔ wɔjwɛŋ nibii kpakpai anɔ lɛ, ni mɛɛ ŋaa Filipibii 4:8 lɛ woɔ wɔ yɛ enɛ he?

18 Daa gbi lɛ, wɔnaa nibii babaoo ni feɔ wɔhiŋmɛi lɛ akɔnɔ waa ni baanyɛ aha wɔkpalaŋ. Belɛ, esa akɛ wɔhiɛ asɔ kɔkɔ ni Yesu bɔɔ wɔ akɛ wɔya nɔ wɔha wɔhiŋmɛi ‘nɔ atse’ lɛ waa. (Mat. 6:22, 23) Hiŋmɛi ni “nɔ tse” lɛ kɛ ejwɛŋmɔ maa oti kome pɛ nɔ—no ji ni efee Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii. Shi hiŋmɛi ni “nɔ tseee” lɛ tsɔ̃ɔ ŋaa, ehiɛ kɔ̃ɔ nii anɔ, ni ekwɛɔ yaka nii.

19 Kaimɔ akɛ nɔ ni wɔhiŋmɛi naa lɛ boteɔ wɔjwɛŋmɔ mli, ni wɔjwɛŋmɔ lɛ hu náa wɔtsui nɔ hewalɛ. Belɛ, ehe miihia waa ni wɔya nɔ wɔjwɛŋ nibii kpakpai anɔ. (Nyɛkanea Filipibii 4:8.) Hɛɛ, nyɛhaa wɔyaa nɔ wɔsɔlea taakɛ lalatsɛ lɛ fee lɛ, akɛ: “Jiemɔ mihiɛ kɛjɛ yaka nii akwɛmɔ nɔ.” Ni beni wɔyaa nɔ wɔtsuɔ nakai sɔlemɔ lɛ he nii lɛ, wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ Yehowa ‘baaha wɔyi aná wala yɛ egbɛi lɛ anɔ.’—Lala 119:37; Heb. 10:36.

Mɛni Esa akɛ Wɔle yɛ . . .

• tsakpaa ni kã wɔhiŋmɛi, wɔjwɛŋmɔ, kɛ wɔtsui teŋ lɛ he?

• osharai ni yɔɔ mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ ahe?

• bɔ ni ehe hiaa waa akɛ wɔɔya nɔ wɔha wɔhiŋmɛi ‘nɔ atse’ lɛ he?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 23]

Mɛɛ yaka nii esaaa akɛ Kristofoi kwɛɔ?