Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Ha Ohe Awa Yɛ Mumɔŋ Beni Okwɛɔ Owekunyo Ni He Miiye

Ha Ohe Awa Yɛ Mumɔŋ Beni Okwɛɔ Owekunyo Ni He Miiye

Ha Ohe Awa Yɛ Mumɔŋ Beni Okwɛɔ Owekunyo Ni He Miiye

NƆ KO fuu Odasefonyo ko ní atsɛɔ lɛ Kim lɛ sɛɛwu lɛ masɛi, ni beni akwɛ lɛ, ana akɛ eeye kansa. * Ewu Steve kɛɛ akɛ, “Beni afee Kim opireshɛn kɛjie nii ni efuu lɛ lɛ sɛɛ lɛ, afee lɛ rediotɛrapi kɛ kɛmotɛrapi. Helatsamɔ mli nifeemɔi nɛɛ ha efee gbedee waa. Enɛ haaa enyɛ eya eba kwraa.”

Ani obaanyɛ ofee bɔ ni Steve hao waa beni enaa ní ehefatalɔ ní edɔɔ ehe jogbaŋŋ lɛ miina nɔ yɛ hela ni kumɔɔ mɔ nɛɛ hewɔ lɛ he mfoniri yɛ ojwɛŋmɔŋ? Ekolɛ owekunyo ko miiye hela ko ni miiya nɔ emli miiwo wu, loo gbɔlɛ miita ehe. (Jaj. 12:1-7) Kɛ́ nakai ni lɛ, belɛ ole akɛ esa akɛ okwɛ ohe jogbaŋŋ bɔni afee ni onyɛ okwɛ osuɔlɔ lɛ yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ. Kɛ́ ogbɔjɔ yɛ mumɔŋ lɛ, obaahao, onaŋ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ, ni ekolɛ onyɛŋ otsu owekunyo lɛ hiamɔ nii ahe nii oha lɛ. Te ooofee tɛŋŋ oha ohe awa yɛ mumɔŋ beni okwɛɔ owekunyo ni egbɔ loo ehe miiye lɛ? Ani nɔ ko yɛ ni Kristofoi asafo lɛ mlibii lɛ baanyɛ afee koni amɛkɛye amɛbua mɛi ni he miiye lɛ?

Te Ooofee Tɛŋŋ Oha Ohe Awa yɛ Mumɔŋ?

Ehe miihia ni ole bɔ ni obaafee onii yɛ shihilɛ lɛ naa, oto obe he gbɛjianɔ, ni okaha etɔ bo fe nine bɔni afee ni ohe awa yɛ mumɔŋ ní oná gbɔmɔtsoŋ hewalɛ kpakpa beni okwɛɔ owekunyo ni he miiye lɛ. Abɛi 11:2 lɛ kɛɔ akɛ: “Heshibalɔi moŋ yɔɔ nilee.” Yɛ sane nɛɛ mli lɛ, wiemɔ ni ji ‘heshibaa’ lɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ mɔ ale he ni enyɛmɔi yawaa. Bɔni afee ni okaha etɔ bo fe nine lɛ, esa akɛ okwɛ bɔ ni oto obe he gbɛjianɔ oha lɛ jogbaŋŋ, ní ole sɔ̃i ni esa akɛ otsu amɛhe nii.

Steve susu nitsumɔi ni jwere enɔ lɛ ahe jogbaŋŋ, ni no ha ekɛ nilee tsu nii, ni eyɔse he ni enyɛmɔi yawaa. No mli lɛ etsuɔ nii, eesɔmɔ akɛ onukpai akuu lɛ asaji ahe gbɛjianɔtolɔ kɛ sɔɔmɔ nitsumɔ lɛ nɔkwɛlɔ yɛ Yehowa Odasefoi asafo ni yɔɔ Ireland lɛ ateŋ ekome mli. Eji Ajinafoi Akuu ni Kɛ Helatsamɔhei Shãraa ni yɔɔ he ni eyɔɔ lɛ hu mlinyo. Steve kɛɛ akɛ: “Kim yeee ŋkɔmɔ kɔkɔɔkɔ akɛ mikpoo lɛ, ni mikɛ mijwɛŋmɔ ema nitsumɔi nɛɛ anɔ tsɔ. Shi mile akɛ miitsu babaoo fe bɔ ni manyɛ matsu.” Mɛni Steve fee yɛ sane nɛɛ he? Ekɛɛ akɛ: “Misɔle kɛsusu sane lɛ he, ni no sɛɛ lɛ mikpɛ miyiŋ akɛ makpa sɔɔmɔ akɛ onukpai akuu lɛ asaji ahe gbɛjianɔtolɔ. Mitee nɔ misɔmɔ akɛ asafoŋ onukpa, shi nitsumɔi ni mitsuɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ ekomɛi ahe ni miŋmɛɛ lɛ ha miná dekã miha Kim.”

Sɛɛ mli lɛ, Kim hela lɛ hi fioo. Steve kɛ Kim saa amɛsusu amɛshihilɛ lɛ he ekoŋŋ, ni Steve bɔi sɔ̃i ni tsutsu ko lɛ etsuɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ ahe nitsumɔ ekoŋŋ yɛ eŋa lɛ yelikɛbuamɔ naa. Steve tsɔɔ mli akɛ: “Amrɔ nɛɛ, Kim hela lɛ hewɔ lɛ, wɔfeɔ nibii pɛ ni wɔbaanyɛ wɔfee. Miida Yehowa shi jogbaŋŋ akɛ eye ebua mi, ni miida miŋa hu shi jogbaŋŋ yɛ misɛɛ ni efĩɔ ní egbigbiliii emli yɛ ehela lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ hewɔ.”

Susumɔ kpokpaa nɔkwɛlɔ ko ni atsɛɔ lɛ Jerry, kɛ eŋa Maria aniiashikpamɔ lɛ hu he okwɛ. Ehe bahia ni amɛtsake otii ni amɛkɛmamɔ amɛhiɛ lɛ yɛ amɛfɔlɔi ní egbɔlɔ lɛ akwɛmɔ hewɔ. Maria kɛɛ akɛ, “Mikɛ miwu fɛɛ kɛfee oti ni ma wɔhiɛ akɛ wɔbaayasɔmɔ yɛ maŋsɛɛ. Jerry ji efɔlɔi abi koome, ni ehe bahia ni akwɛ efɔlɔi. No hewɔ lɛ, wɔkpɛ wɔyiŋ akɛ wɔbaahi Ireland moŋ koni wɔkwɛ amɛ. Nakai ni wɔfee lɛ ha wɔnyɛ wɔhi Jerry papa he beni atsĩ enaa yɛ helatsamɔhe lɛ aahu kɛyashi egbo. Amrɔ nɛɛ, wɔnyɛɔ wɔkɛ Jerry mami gbaa sane daa gbi, ni kɛ́ yelikɛbuamɔ ko he miihia lɛ lɛ, ewaaa akɛ wɔɔtsu he nii. Asafo mli ni Jerry mami yɔɔ lɛ hu yeɔ amɛbuaa lɛ jogbaŋŋ, ni no eha wɔtee nɔ wɔmiisɔmɔ yɛ nɔkwɛlɔi gbɛfalɔi anitsumɔ lɛ mli.”

Bɔ ni Mɛi Krokomɛi Baanyɛ Aye Abua

Beni bɔfo Paulo wieɔ heloonaa yelikɛbuamɔ ni esa akɛ akɛha yei okulafoi ni egbɔlɔ ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ he lɛ, eŋma akɛ: “Kɛ́ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.” Paulo kai nyɛmimɛi Kristofoi lɛ akɛ kɛ́ amɛnifeemɔi baafee nɔ ni ‘yɔɔ fɛo ni ŋɔɔ Nyɔŋmɔ naa’ lɛ, no lɛ esa akɛ amɛkɛ amɛshika akwɛ amɛ diɛŋtsɛ amɛfɔlɔi kɛ amɛniimɛi kɛ amɛnaamɛi ni egbɔlɔ lɛ. (1 Tim. 5:4, 8) Shi asafoŋbii krokomɛi lɛ hu baanyɛ amɛye amɛbua, ni esa akɛ amɛfee nakai.

Susumɔ gbalashihilɛ mli hefatalɔi komɛi ni egbɔlɔ ni yɔɔ Sweden ni atsɛɔ amɛ Hakan kɛ Inger lɛ aniiashikpamɔ lɛ he okwɛ. Hakan kɛɛ akɛ: “Wɔnaa kpɛ wɔhe waa beni ana akɛ miŋa miiye kansa lɛ. No mli lɛ hela efɔɔɔ lɛ mɔmɔ. Shi agbɛnɛ lɛ, esa akɛ wɔya helatsamɔhe daa gbi kɛyafee tsofa, ni tsofafeemɔ lɛ mli naagbai lɛ ha egbɔjɔ. Inger hi shĩa yɛ be nɛɛ mli fɛɛ, ni esa akɛ mahi ehe ní makwɛ lɛ.” Te asafo ni Hakan kɛ Inger yɔɔ mli lɛ ye amɛbua amɛ amɛha tɛŋŋ?

Asafoŋ onukpai lɛ to gbɛjianɔ koni gbalashihilɛ mli hefatalɔi nɛɛ abo asafoŋ kpee shishi nifeemɔi lɛ atoi kɛtsɔ tɛlifoŋ nɔ. Kɛfata he lɛ, nyɛmimɛi hii kɛ yei lɛ yasaraa amɛ be kɛ beaŋ, ni amɛtswaa amɛ tɛlifoŋ hu. Amɛŋmalaa amɛ woji hu. Hakan kɛɛ akɛ: “Wɔnuɔ he akɛ Yehowa kɛ nyɛmimɛi lɛ fɛɛ miiye amɛmiibua wɔ. Yelikɛbuamɔ nɛɛ eha wɔhe ewa yɛ mumɔŋ. Miishɛɛ sane ji akɛ, Inger he ewa lɛ, ni amrɔ nɛɛ wɔnyɛɔ wɔyaa Kristofoi akpeei yɛ Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ.” Kɛ́ asafoŋbii lɛ bɔ mɔdɛŋ ni amɛye amɛbua helatsɛmɛi kɛ mɛi ni egbɔlɔ ni yɔɔ amɛteaŋ lɛ, no tsɔɔ akɛ amɛji ‘nanemɛi ni sumɔɔ mɔ bei fɛɛ mli, ni afɔ amɛ akɛ nyɛmimɛi ha haomɔ be.’—Abɛi 17:17.

Yehowa Hiɛ Sɔɔ Omɔdɛŋbɔi Lɛ

Ŋwanejee ko bɛ he akɛ kɛ́ ookwɛ owekunyo ni he miiye lɛ, no baanyɛ aha etɔ bo waa. Ni kɛlɛ Maŋtsɛ David ŋma akɛ: “Mɔ ni jwɛŋɔ shitswialɔ [mɔ ko ni ekolɛ hela kɛ lɛ miitswia shi] nɔ lɛ baaná miishɛɛ.”—Lala 41:1, NW.

Mɛni hewɔ mɔ ko ni kwɛɔ helatsɛ loo mɔ ni miina nɔ lɛ baanyɛ aná miishɛɛ lɛ? Abɛi 19:17 lɛ kɛɔ akɛ: “Mɔ ni naa ohiafo [loo shitswialɔ] mɔbɔ lɛ, ekɛmiifa Yehowa; ni nɔ ni eŋɔha lɛ lɛ, eeeto lɛ najiaŋ ekoŋŋ.” Anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ kɛ ejwɛŋmɔ yaa etsuji anɔkwafoi ni he miiye lɛ anɔ jogbaŋŋ, ni ejɔɔ mɛi ni naa amɛ mɔbɔ lɛ. Lalatsɛ David la akɛ: “Yehowa aaatsɔmɔ [nakai mɔ] lɛ yɛ hela saa nɔ; ni kɛ́ ehe miiye lɛ, oootsake esaa lɛ fɛɛ.” (Lala 41:4) Wɔbaanyɛ wɔná nɔmimaa akɛ, kɛ́ mɔ ni kwɛɔ helatsɛ lɛ kɛ naagba ko miikpe lɛ, Yehowa baaye abua lɛ.

Kwɛ bɔ ni le ni wɔle akɛ Yehowa Nyɔŋmɔ naa nibii ni wɔfeɔ kɛkwɛɔ wɔwekunyo ni he miiye lɛ, ni enáa he miishɛɛ lɛ haa wɔtsui nyɔɔ wɔmli jogbaŋŋ! Eyɛ mli akɛ ebaabi ni wɔmia wɔhiɛ waa ni wɔnyɛ wɔfee enɛ moŋ, shi Ŋmalɛ lɛ maa nɔ mi ehaa wɔ akɛ, “nakai afɔlei saa Nyɔŋmɔ hiɛ jogbaŋŋ.”—Heb. 13:16.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 2 Atsake mɛi lɛ agbɛ́i.

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 18]

Ha ohe awa yɛ mumɔŋ ni oha mɛi aye abua bo