Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yaa Nɔ Otsɔse Ojwɛŋmɔ

Yaa Nɔ Otsɔse Ojwɛŋmɔ

Yaa Nɔ Otsɔse Ojwɛŋmɔ

KƐ́ WƆNA ajemelekutu tulɔ ni he esa jogbaŋŋ miitu ajemelekutu jogbaŋŋ lɛ wɔnáa miishɛɛ jogbaŋŋ! Biblia lɛ woɔ Kristofoi hewalɛ koni amɛtsɔse amɛjwɛŋmɔ taakɛ mɔ ko ni tuɔ ajemelekutu tsɔseɔ ehe lɛ.

Bɔfo Paulo ŋma yɛ wolo ni eŋma kɛmaje Hebribii lɛ mli akɛ: “Mɛi ni edara lɛ anɔ̃ ji niyenii kpakpa, mɛi ni fɔ ni amɛfɔɔ feemɔ [taakɛ ajemelekutu tulɔ tsɔseɔ ehe] lɛ eha amɛhenumɔ nii [loo amɛjwɛŋmɔ] ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ” lɛ. (Heb. 5:14) Mɛni hewɔ Paulo wo Hebri Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛtsɔse amɛjwɛŋmɔ taakɛ ajemelekutu tulɔ ni etsɔse ehe gbɔleɔ ekpɔiaŋ lɛ? Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ?

“Esa akɛ Nyɛtsɔmɔ Tsɔɔlɔi”

Beni Paulo tsɔɔ akɛ Yesu ji “osɔfonukpa yɛ Melkizedek gbɛjianɔ lɛ naa” lɛ eŋma akɛ: “Wɔyɛ wiemɔi pii ni wɔɔwie yɛ [Yesu] hewɔ, ni eshishitsɔɔmɔ hu wa, ejaakɛ nyɛtoii esa; ejaakɛ nyɛ ni kulɛ esa akɛ nyɛtsɔmɔ tsɔɔlɔi moŋ yɛ be lɛ naa lɛ, ehia akɛ atsɔɔ nyɛ Nyɔŋmɔ wiemɔi lɛ amli shishijee nibii lɛ ekoŋŋ, ni nyɛtsɔmɔ mɛi ni fufɔ ehia amɛ, ni jeee niyenii kpakpa.”—Heb. 5:10-12.

Ewiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ Kristofoi ni ji Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ ateŋ mɛi komɛi eyaaa amɛhiɛ yɛ amɛniiashishinumɔ mli ni amɛdaraaa yɛ mumɔŋ hu. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ewa ha amɛ akɛ amɛaakpɛlɛ shishinumɔ hee ni kɔɔ Mla lɛ kɛ ketiafoo he lɛ nɔ. (Bɔf. 15:1, 2, 27-29; Gal. 2:11-14; 6:12, 13) Ewa ha amɛteŋ mɛi komɛi hu akɛ amɛaatsi amɛhe kɛjɛ kusum nifeemɔi ni kɔɔ daa otsi Hejɔɔmɔ Gbi kɛ daa afi Kpatamɔ Gbi lɛ ahe lɛ he. (Kol. 2:16, 17; Heb. 9:1-14) Hewɔ lɛ, Paulo wo amɛ hewalɛ koni amɛtsɔse amɛjwɛŋmɔ ní ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ, ni ekɛɛ amɛ ní ‘amɛfoŋ kɛya dalɛ mli.’ (Heb. 6:1, 2) Eeenyɛ efee akɛ Paulo gbɛtsɔɔmɔ nɛɛ ha amɛteŋ mɛi komɛi pɛi bɔ ni amɛkɛ amɛjwɛŋmɔ tsuɔ nii amɛhaa lɛ mli, ni no ye ebua amɛ ni amɛdara yɛ mumɔŋ. Ni wɔ hu?

Tsɔsemɔ Ojwɛŋmɔ

Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ koni wɔdara yɛ mumɔŋ? Paulo kɛɛ akɛ, kɛtsɔ ‘fɔ ni wɔɔfɔ kɛnitsumɔ’ lɛ nɔ. Taakɛ ajemelekutu tulɔ fɔɔ ekpɔiaŋ gbɔlemɔ bɔni afee ni etu ajemelekutu ni mli wawai ni yɔɔ fɛo lɛ, nakai nɔŋŋ esa akɛ wɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ koni ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ.

John Ratey ni ji jwɛŋmɔ he nilelɔ kpanaa ko ni tsɔɔ nii yɛ Harvard Medical School lɛ kɛɛ akɛ: “Nɔ ni hi fe fɛɛ ni obaanyɛ ofee oha ojwɛŋmɔ lɛ ji ni ofɔ kɛnitsumɔ.” Gene Cohen ni ji Center on Aging, Health and Humanities ni yɔɔ George Washington University lɛ nɔkwɛlɔ lɛ kɛɛ akɛ: “Kɛ́ wɔfee nibii ni baaha wɔjwɛŋmɔ lɛ atsu nii jogbaŋŋ lɛ, no baaha wɔjwɛŋmɔ lɛ mli agbele.”

Belɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔtsɔse wɔjwɛŋmɔ ni wɔha Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli nilee ni wɔyɔɔ lɛ afa fe tsutsu lɛ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔfee nakai lɛ, no baasaa wɔ jogbaŋŋ koni wɔfee ‘Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii ní hi kɛwula shi lɛ.’—Rom. 12:1, 2.

Ná “Niyenii Kpakpa” He Miishɛɛ Jogbaŋŋ

Kɛ́ wɔmiisumɔ ni “wɔfoŋ kɛya dalɛ mli” lɛ esa akɛ wɔbi wɔhe akɛ: ‘Ani miiya mihiɛ yɛ bɔ ni minuɔ Biblia mli anɔkwale lɛ shishi mihaa lɛ mli? Ani mɛi krokomɛi buɔ mi akɛ mida yɛ mumɔŋ?’ Yeifɔyei yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaaha amɛbii ni ji abifabii lɛ fufɔ kɛ gbekɛbii aniyenii. Shi kɛ́ afii babaoo sɛɛ lɛ gbekɛ lɛ nyɛɛɛ aye niyenii kpakpa lɛ, emami baahao waa. Yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ lɛ, kɛji mɔ ko ni wɔkɛkaseɔ Biblia lɛ tee ehiɛ kɛyashɛ henɔjɔɔmɔ kɛ baptisimɔ he lɛ wɔnáa miishɛɛ jogbaŋŋ. Shi kɛ́ yɛ no sɛɛ lɛ, mɔ nɛɛ edaaa yɛ mumɔŋ hu? Ani no gbaŋ onaa? (1 Kor. 3:1-4) Tsɔɔlɔ lɛ shwelɛ ji akɛ yɛ be ni sa mli lɛ kaselɔ hee lɛ hu baatsɔ tsɔɔlɔ.

Ja wɔŋɔ be kɛjwɛŋ nibii ni wɔkaseɔ lɛ anɔ dani wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ atsu nii jogbaŋŋ kɛkpɛ wɔyiŋ yɛ saji ahe, ni enɛ biɔ mɔdɛŋbɔɔ. (Lala 1:1-3) Esaaa ni wɔkɛ be ni wɔbaanyɛ wɔkɛjwɛŋ saji anɔ jogbaŋŋ lɛ kwɛɔ TV loo wɔkɛshwɛɔ shwɛmɔi ni haŋ wɔjwɛŋmɔ mli agbele. Bɔni afee ni wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ atsu nii jogbaŋŋ lɛ, esa akɛ wɔná Biblia lɛ kɛ “tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ” lɛ woji lɛ ahe miishɛɛ jogbaŋŋ, ni wɔkase woji nɛɛ. (Mat. 24:45-47) Kɛfata gbɛjianɔ ni wɔɔto kɛkane Biblia lɛ daa gbi lɛ he lɛ, esa akɛ wɔto be kɛha Weku Jamɔ kɛ Biblia mli saji akasemɔ fitsofitso.

Nɔkwɛlɔ gbɛfalɔ ko ni yɔɔ Mexico ni atsɛɔ lɛ Jerónimo lɛ kɛɛ akɛ, kɛ́ enine shɛ Buu-Mɔɔ lɛ nɔ nɔŋŋ lɛ ekaseɔ. Eto be hu ni ekɛ eŋa feɔ ekome kɛkaseɔ nii. Jerónimo kɛɛ akɛ, “Ákɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ, wɔkɛfee wɔsu akɛ wɔbaafee ekome kɛkane Biblia lɛ daa gbi, ni wɔkɛ wolo bibioo ni ji ‘Shikpɔŋ Kpakpa’ lɛ tsuɔ nii.” Nyɛmi nuu ko ni atsɛɔ lɛ Ronald lɛ kɛɛ akɛ enyiɛɔ gbɛjianɔ ni asafo lɛ eto kɛha Biblia lɛ kanemɔ lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ. Yɛ no sɛɛ lɛ, be fɛɛ be lɛ eyɛ saji enyɔ loo nɔ̃ komɛi ni eheɔ lɛ otsii pii kɛkaseɔ. Ronald kɛɛ akɛ: “Saji nɛɛ akasemɔ haa mikɛ miishɛɛ kpaa be ni mikɛfeɔ aŋkro nikasemɔ lɛ gbɛ waa.”

Ni wɔ hu? Ani wɔto be ni fa bɔ ni sa kɛha Biblia lɛ kasemɔ kɛ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ nɔjwɛŋmɔ? Ani wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ miitsu nii jogbaŋŋ, ni no miiha wɔmiile bɔ ni akpɛɔ yiŋ ni kɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai kpãa gbee? (Abɛi 2:1-7) Nyɛhaa wɔteaŋ mɔ fɛɛ mɔ kɛfea oti ni ma ehiɛ akɛ ebaafoŋ kɛya mumɔŋ dalɛ mli koni ená nilee kɛ hiɛshikamɔ ni mɛi ni etsɔse amɛjwɛŋmɔ ní ele ekpakpa kɛ efɔŋ mlikpamɔ lɛ yɔɔ lɛ eko!

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 23]

Wɔtsɔseɔ wɔjwɛŋmɔ kɛtsɔ ‘fɔ ni wɔfɔɔ kɛnitsumɔ’ nɔ