Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Yei, Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Nyɛkpɛlɛ Yitsoyeli Nɔ?

Yei, Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Nyɛkpɛlɛ Yitsoyeli Nɔ?

Yei, Mɛni Hewɔ Esa Akɛ Nyɛkpɛlɛ Yitsoyeli Nɔ?

‘Yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu.’—1 KOR. 11:3.

1, 2. (a) Mɛni bɔfo Paulo ŋma yɛ yitsoyeli he gbɛjianɔ ni Yehowa to shishi lɛ he? (b) Mɛɛ sanebimɔi wɔbaasusu he yɛ nikasemɔ nɛɛ mli?

YEHOWA ji mɔ ni to gbɛjianɔ ni bɔfo Paulo tsĩ tã beni eŋma akɛ, “nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo” ni “Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ” lɛ shishi. (1 Kor. 11:3) Nikasemɔ ni tsɔ hiɛ lɛ fee lɛ faŋŋ akɛ Yesu kɛ miishɛɛ kpɛlɛ Yehowa Nyɔŋmɔ nɔ akɛ e-Yitso, ni ebu nakai feemɔ akɛ no woɔ lɛ Yesu lɛ hiɛ nyam, ni ákɛ Kristofoi hii hu ayitso ji Kristo. Kristo kɛ mɛi ye yɛ mlihilɛ mli, enyafiii mɛi, emusuŋ tsɔɔ lɛ, ni efooo lɛ pɛ enɔ̃ mli. Esa akɛ hii ni yɔɔ asafo lɛ mli lɛ kɛ mɛi aye yɛ nakai gbɛ nɔŋŋ nɔ, titri lɛ amɛŋamɛi.

2 Shi yei hu? Namɔ ji amɛyitso? Paulo ŋma akɛ: ‘Yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu.’ Te esa akɛ yei ana wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma nɛɛ amɛha tɛŋŋ? Ani esa ákɛ akɛ shishitoo mla nɛɛ atsu nii kɛ́ wu lɛ jeee héyelilɔ? Ani nuu lɛ yitsoyeli lɛ nɔkpɛlɛmɔ tsɔɔ akɛ ŋa lɛ bɛ hegbɛ yɛ gbalashihilɛ kpaŋmɔ lɛ mli, ni ákɛ esaaa akɛ etsɔɔ ejwɛŋmɔ kwraa kɛ́ amɛmiikpɛ amɛyiŋ yɛ nɔ ko he? Mɛni aaaha akafo yoo ko?

‘Mafee Hefatalɔ Ko Maha Lɛ’

3, 4. Mɛni hewɔ yitsoyeli he gbɛjianɔtoo lɛ woɔ yibii kpakpai lɛ?

3 Nyɔŋmɔ ji mɔ ni to yitsoyeli he gbɛjianɔtoo lɛ shishi. Beni abɔ Adam sɛɛ be ko lɛ, Yehowa Nyɔŋmɔ kɛɛ akɛ: “Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome hiɔ shi; mafee hefatalɔ ko ni sa lɛ maha lɛ.” Beni abɔ Hawa sɛɛ lɛ, Adam ná miishɛɛ akɛ ená hefatalɔ kɛ yelikɛbualɔ aahu akɛ ekɛɛ akɛ: “Agbɛnɛ enɛ ji wu ni jɛ miwui lɛ amli kɛ loo ni jɛ miheloo lɛ mli.” (1 Mose 2:18-24) Kulɛ Adam kɛ Hawa baaná hegbɛ kpele, ni ji akɛ amɛbaatsɔmɔ adesai ni eye emuu ni baahi shi yɛ paradeiso kɛya naanɔ yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ fɛɛ afɔlɔi.

4 Akɛni wɔ-klɛŋklɛŋ fɔlɔi lɛ tse atua hewɔ lɛ, shihilɛ ni hi kɛwula shi ni amɛyɔɔ mli yɛ Eden abɔɔ lɛ mli lɛ ŋmɛɛ amɛ. (Nyɛkanea Romabii 5:12.) Shi yitsoyeli gbɛjianɔtoo lɛ tsakeee. Kɛ́ akɛtsu nii jogbaŋŋ lɛ, ehaa anáa miishɛɛ babaoo yɛ gbalashihilɛ mli, ni ewoɔ yibii kpakpai. Nakai ji bɔ ni eji yɛ Yesu gbɛfaŋ akɛni ekpɛlɛ Yehowa nɔ akɛ e-Yitso lɛ hewɔ. Dani Yesu aaaba shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, no mli lɛ, ‘emii shɛɔ ehe yɛ [Yehowa] hiɛ.’ (Abɛi 8:30, Ga Biblia hee lɛ) Akɛni adesai fɛɛ yeee emuu hewɔ lɛ, hii nyɛɛɛ atsu amɛyitsoyeli lɛ he nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi, ni asaŋ yei hu nyɛɛɛ aba amɛhe shi amɛha yitsoyeli jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Kɛ́ wumɛi kɛ ŋamɛi tee nɔ amɛtsu amɛgbɛfaŋ nii jogbaŋŋ yɛ amɛnyɛmɔ naa lɛ, no baaha amɛtsui anyɔ amɛmli bɔ ni sa yɛ gbalashihilɛ lɛ mli bianɛ po.

5. Mɛni hewɔ esa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi aha ŋaawoo ni yɔɔ Romabii 12:10 lɛ akã amɛtsui nɔ lɛ?

5 Kɛ́ gbalashihilɛ ko baaye omanye lɛ, ehe miihia jogbaŋŋ ni gbalashihilɛ mli hefatalɔi lɛ kɛ Ŋmalɛ mli ŋaawoo ni akɛha Kristofoi fɛɛ lɛ atsu nii. Ŋaawoo lɛ nɛ: ‘Nyɛkɛ nyɛmimɛi asuɔmɔ asumɔsumɔa nyɛhe; mɔ fɛɛ mɔ kɛ woo aha enaanyo tsutsu.’ (Rom. 12:10) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wu lɛ kɛ ŋa lɛ abɔ mɔdɛŋ jogbaŋŋ koni ‘amɛmli ahi aha amɛhe, amɛmusuŋ atsɔ amɛ yɛ amɛhe, amɛŋɔfafaa amɛhe.’—Efe. 4:32.

Kɛ́ Ohefatalɔ lɛ Jeee Héyelilɔ

6, 7. Kɛ́ ŋa ni ji Kristofonyo kpɛlɛ ewu ni heee yeee lɛ yitsoyeli nɔ lɛ, mɛni baanyɛ ajɛ mli kɛba?

6 Ni kɛ́ ohefatalɔ lɛ jeee Yehowa tsulɔ hu? Bei pii lɛ, mɔ ni heee yeee lɛ bafeɔ wu lɛ. Te esa akɛ ŋa lɛ kɛ wu lɛ aye aha tɛŋŋ yɛ shihilɛ ni tamɔ nɛkɛ mli? Biblia lɛ haa hetoo akɛ: ‘Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, koni, kɛ́ mɛi komɛi booo wiemɔ lɛ toi tete lɛ, ashi wiemɔ lɛ sɛɛ ni atsɔ yei lɛ ajeŋba nɔ ni nine ashɛ amɛnɔ, ejaakɛ amɛnaa nyɛjeŋba ni hetsemɔ kɛ gbeyeishemɔ yɔɔ mli lɛ.’—1 Pet. 3:1, 2.

7 Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛɔ ŋamɛi koni amɛkpɛlɛ amɛwumɛi ni jeee héyelilɔi lɛ ayitsoyeli nɔ. Kɛ́ ŋa lɛ ba ejeŋ jogbaŋŋ lɛ, no baanyɛ aha ewu lɛ atao nɔ ni haa ebaa ejeŋ jogbaŋŋ lɛ. No baanyɛ aha wu lɛ apɛi eŋa ni ji Kristofonyo lɛ hemɔkɛyelii lɛ amli, ni ekolɛ yɛ naagbee lɛ wu lɛ diɛŋtsɛ hu baakpɛlɛ anɔkwale lɛ nɔ.

8, 9. Mɛni ŋa ni ji Kristofonyo baanyɛ afee kɛ́ ejeŋba kpakpa lɛ náaa ewu ni heee yeee lɛ nɔ hewalɛ kpakpa?

8 Ni kɛ́ ŋa lɛ jeŋba kpakpa lɛ náaa ewu ni heee yeee lɛ nɔ hewalɛ kpakpa hu? Ŋmalɛi lɛ woɔ ŋamɛi ni ji Kristofoi lɛ hewalɛ koni amɛjie Kristofoi asui akpo be fɛɛ be, kɛ́ efeemɔ bɛ mlɛo po. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, 1 Korintobii 13:4 lɛ kɛɔ akɛ: “Suɔmɔ toɔ etsui shi.” Esa jogbaŋŋ mɔ akɛ ŋa ni ji Kristofonyo lɛ baaya nɔ aba ejeŋ yɛ ‘heshibaa jwɛŋmɔ kɛ humifeemɔ fɛɛ mli, ní eto etsui shi’ ní eya nɔ ekɛ ewu lɛ ahi shi yɛ suɔmɔ mli. (Efe. 4:2) Yɛ Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ ni ji ehewalɛ ni miitsu nii lɛ yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔya nɔ wɔjie Kristofoi asui akpo yɛ shihilɛi ní naa wawai amli po.

9 Paulo ŋma akɛ: “Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ mɔ ni wajeɔ mi lɛ mli.” (Fil. 4:13, Ga Biblia hee lɛ) Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ yeɔ ebuaa wumɛi kɛ ŋamɛi ni ji Kristofoi lɛ ni amɛfeɔ nibii babaoo ní kulɛ amɛnyɛŋ amɛfee. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, kɛ́ mɔ ko hefatalɔ feɔ lɛ niseniianii lɛ, ewaaa akɛ lɛ hu eeeto lɛ najiaŋ. Shi Biblia lɛ kɛɔ Kristofoi fɛɛ akɛ: “Nyɛkaŋɔa efɔŋ nyɛtoa mɔ ko mɔ ko efɔŋ najiaŋ; . . . ejaakɛ aŋma akɛ: ‘Minɔ̃ ji oweletɔɔ, mi mato najiaŋ, Nuŋtsɔ lɛ kɛɛ.’” (Rom. 12:17-19) Nakai nɔŋŋ hu 1 Tesalonikabii 5:15 lɛ woɔ wɔ ŋaa akɛ: “Nyɛkwɛa ni ahia koni mɔ ko akaŋɔ efɔŋ miito efɔŋ najiaŋ, shi moŋ daa nɛɛ nyɛnyiɛa ekpakpafeemɔ sɛɛ nyɛhaa nyɛhe kɛ mɛi fɛɛ.” Yɛ Yehowa mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔfee nibii ni kulɛ wɔnyɛŋ wɔfee yɛ wɔnyɛmɔ naa. Belɛ esa jogbaŋŋ mɔ akɛ wɔɔsɔle kɛbi Nyɔŋmɔ mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ koni wɔfee nibii ni wɔnyɛŋ wɔfee yɛ wɔnyɛmɔ naa!

10. Te Yesu kɛ mɛi ni wie amɛshi lɛ loo amɛfee lɛ nibii fɔji lɛ ye eha tɛŋŋ?

10 Yesu kɛ mɛi ni wie amɛshi lɛ loo amɛfee lɛ nibii fɔji lɛ ye jogbaŋŋ, ni enɛ ji nɔkwɛmɔnɔ ní nɔ bɛ kɛha wɔ. Aŋma yɛ 1 Petro 2:23 lɛ akɛ: “Beni ajɛɔ lɛ lɛ, ejɛɛɛ mɔ ko etooo najiaŋ, beni enaa amanehulu lɛ, elomɔɔɔ mɔ ko, shi moŋ etu esane ewo mɔ ni kojoɔ jalɛ naa lɛ dɛŋ.” Awoɔ wɔ hewalɛ koni wɔkase enɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ. Kaaha mɛi ajeŋba gbohii lɛ ha omli wo la. Afãa Kristofoi fɛɛ koni ‘amɛmli ajɔ, amɛjwɛŋ heshibaa jwɛŋmɔ, amɛkɛ efɔŋ akato efɔŋ najiaŋ aloo jɛmɔ yɛ jɛmɔ najiaŋ.’—1 Pet. 3:8, 9.

Ani Ŋa lɛ Bɛ Hegbɛ yɛ Gbalashihilɛ Mli?

11. Mɛɛ hegbɛ yei komɛi ni ji Kristofoi anine baashɛ nɔ wɔsɛɛ?

11 Ani wumɛi ayitsoyeli lɛ nɔ kpɛlɛmɔ tsɔɔ akɛ yei bɛ hegbɛ yɛ gbalashihilɛ mli, ni no hewɔ lɛ amɛnyɛŋ amɛtsɔɔ amɛjwɛŋmɔ yɛ weku lɛ saji loo saji krokomɛi amli? Dabi kwraa. Yehowa eha yei kɛ hii fɛɛ hegbɛi babaoo. Ewo aŋkroaŋkroi 144,000 ahiɛ nyam babaoo ejaakɛ ebaaha amɛtsɔmɔ maŋtsɛmɛi kɛ osɔfoi yɛ Kristo shishi yɛ ŋwɛi beni Kristo yeɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ! Mɛi nɛɛ ateŋ mɛi komɛi ji yei. (Gal. 3:26-29) Eka shi faŋŋ akɛ gbɛjianɔtoo nɛɛ tsɔɔ akɛ Yehowa kɛ hegbɛi eha yei yɛ egbɛjianɔtoi amli.

12, 13. Okɛ nɔkwɛmɔnɔ ni tsɔɔ akɛ yei komɛi gba lɛ aha.

12 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, yei komɛi ni hi shi yɛ Biblia beaŋ lɛ gba. Yoel 3:1, 2 lɛ gba akɛ: “Mafɔse mi-Mumɔ lɛ mashwie heloo fɛɛ nɔ, ni nyɛbihii kɛ nyɛbiyei lɛ aaagba, . . . ni asaŋ tsuji hii kɛ tsuji yei lɛ hu, mafɔse mi-Mumɔ lɛ mashwie amɛnɔ yɛ nakai gbii lɛ amli.”

13 Mɛi aaafee 120 ni ji Yesu kaselɔi ni bua amɛhe naa yɛ ŋwɛi tsu ko mli yɛ Yerusalem yɛ afi 33 Ŋ.B. Pentekoste gbi lɛ nɔ lɛ ji hii kɛ yei. Afɔse Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ ashwie amɛ fɛɛ amɛnɔ. Belɛ eja gbɛ mɔ akɛ Petro tsɛ gbalɔ Yoel gbalɛ lɛ yisɛɛ, ní ekɛkɔ hii kɛ yei ahe. Petro kɛɛ akɛ: “Enɛ ji nɔ ni gbalɔ Yoel wie lɛ akɛ: ‘Nyɔŋmɔ kɛɛ: Ni aaaba mli yɛ naagbee gbii lɛ anɔ, akɛ mafɔse mi-Mumɔ lɛ eko mashwie heloo fɛɛ nɔ, ni nyɛbihii kɛ nyɛbiyei lɛ aaagba, . . . ni asaŋ mitsujihii kɛ mitsujiyei lɛ anɔ hu mafɔse mi-Mumɔ lɛ eko mashwie yɛ nakai gbii lɛ anɔ, ni amɛaagba.’”—Bɔf. 2:16-18.

14. Mɛni yei fee koni mra be mli Kristojamɔ agbɛ ashwa?

14 Yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ, yei ye amɛbua jogbaŋŋ ni Kristojamɔ gbɛ eshwa. Amɛshiɛ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ amɛtsɔɔ mɛi, ni amɛtsu nitsumɔi ni kɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ yɔɔ tsakpãa. (Luka 8:1-3) Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bɔfo Paulo tsɛ Foibe akɛ “Kenkrea asafo lɛ sɔɔlɔ.” Ni beni ekɛ ŋamɔ majeɔ enanemɛi nitsulɔi lɛ, Paulo tsĩ yei anɔkwafoi komɛi atã, ni “Trifaina kɛ Trifosa [ni ji yei] ni bɔɔ mɔdɛŋ yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ” fata he. Paulo tsĩ ‘Persi mɔ ni asumɔɔ, ni etsu nii pii yɛ Nuŋtsɔ lɛ mli lɛ’ hu tã.—Rom. 16:1, 12.

15. Mɛni yei feɔ ŋmɛnɛ koni Kristojamɔ agbɛ ashwa?

15 Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ni fa fe akpekpei kpawo ni shiɛɔ Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ yɛ jeŋ fɛɛ lɛ, kɛjɛ gbekɛbii anɔ kɛyashi mɛi ni edara anɔ lɛ, ateŋ tsiimɔ ji yei. (Mat. 24:14) Amɛteŋ mɛi babaoo ji be fɛɛ sɔɔlɔi, maŋsɛɛ shiɛlɔi, kɛ Betel wekui srɔtoi lɛ amlibii. Lalatsɛ David lá ekɛɛ: “[Yehowa] ha anu hewalɛ wiemɔ; yei ni shiɛɔ kunimyeli lɛ fa babaoo.” (Lala 68:12) Wiemɔi nɛɛ eba mli anɔkwale shiishi! Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni yei nyɛɔ amɛtsuɔ yɛ sanekpakpa lɛ jajemɔ kɛ Yehowa yiŋtoi ahe nitsumɔ lɛ mli lɛ jogbaŋŋ. Yitsoyeli nɔ ni Yehowa biɔ ni yei Kristofoi akpɛlɛ lɛ etsɔɔɔ akɛ amɛbɛ hegbɛ ko kwraa.

Yei Enyɔ ni Fã Amɛnaa

16, 17. Mɛɛ gbɛ nɔ Sara nɔkwɛmɔnɔ lɛ tsɔɔ akɛ yei yɛ hegbɛ yɛ gbalashihilɛ mli?

16 Akɛni Yehowa kɛ hegbɛi babaoo eha yei hewɔ lɛ, ani esaaa akɛ wumɛi biɔ amɛŋamɛi ajwɛŋmɔ dani amɛkpɛɔ amɛyiŋ yɛ saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ ahe? Kɛ́ amɛfee nakai lɛ, no baatsɔɔ akɛ nilelɔi ji amɛ. Ŋmalɛi lɛ bɔ shihilɛi babaoo ní yei fã amɛnaa yɛ mli, loo amɛfee nibii ni amɛbiii amɛwumɛi asusumɔ yɛ he lɛ he amaniɛ. Susumɔ shihilɛi nɛɛ ateŋ enyɔ he okwɛ.

17 Wekuyitso Abraham ŋa Sara tee nɔ ekɛɛ Abraham akɛ eshwie Hagar kɛ Hagar bi nuu lɛ ejaakɛ amɛbuuu mɔ. “Sane lɛ ji dɔlɛ sane kpele yɛ Abraham hiɛ,” shi ejeee nakai yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Yehowa kɛɛ Abraham akɛ: “Kaaha oblanyo lɛ kɛ otsulɔ yoo lɛ sane lɛ miifee dɔlɛ sane yɛ ohiɛ; nibii fɛɛ ni Sara ekɛo lɛ, bo egbee toi yɛ mli.” (1 Mose 21:8-12) Abraham fee nɔ ni Yehowa bi ni efee lɛ, ebo Sara gbee toi, ni efee nɔ ni Sara taoɔ lɛ eha lɛ.

18. Mɛni Abigail ŋɔ efɔ enɔ ni efee?

18 Agbɛnɛ hu susumɔ Abigail, Nabal ŋa lɛ he okwɛ. No mli lɛ David miitee ehe kɛmiijɛ Maŋtsɛ Saul ni ji awuŋayelɔ lɛ hiɛ, ni David ebɔ ŋsara yɛ he ko ni bɛŋkɛ he ni Nabal tooku lɛ yeɔ nii yɛ lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni David kɛ hii ni ekɛnyiɛ lɛ aaaŋɔ nuu niiatsɛ nɛɛ nii lɛ eko lɛ, amɛbu he moŋ. Shi Nabal lɛ ‘nuu yĩŋshalɔ ni, ni enifeemɔ nii hu ehiii’ ni “egri ewo” David webii lɛ. “Yakagbɔmɔ ji” Nabal ni ‘eyeɔ buului asane.’ Beni David webii lɛ jɛ bulɛ mli amɛbi Nabal niyenii lɛ, ekpoo akɛ eeeha amɛ. Beni Abigail nu nɔ ni eba lɛ, te efee enii eha tɛŋŋ? Ekɛɛɛ Nabal nɔ ko, kɛkɛ ni ‘ehe fee oyá, ni eŋɔ aboloo akwaabɔi ohai enyɔ, kɛ wein wolotɔi enyɔ, kɛ toogwantɛŋi enumɔ ni asaa momo, kɛ mamu seai enumɔ, kɛ weinyibii ni egbĩ shabii oha, kɛ agbamii kukuji ohai enyɔ’ eha David kɛ ewebii lɛ. Ani nɔ ni Abigail fee lɛ ja? Biblia lɛ kɛɛ akɛ: “Yehowa tswa Nabal nɔ̃, ni egbo.” Sɛɛ mli lɛ, David kɛ Abigail bote gbalashihilɛ mli.—1 Sam. 25:3, 14-19, 23-25, 38-42.

‘Yoo ni Sa Kafomɔ’

19, 20. Mɛni haa yoo ko feɔ mɔ ni sa yijiemɔ lɛɛlɛŋ?

19 Ŋmalɛi lɛ jieɔ ŋamɛi ni feɔ nibii ni Yehowa kpɛlɛɔ nɔ lɛ ayi. Biblia mli wolo ni ji Abɛi awolo lɛ jieɔ “yoo kpakpa” yi, ni ekɛɔ akɛ: “Ejara wa aahu fe tɛŋɛlɛo. Ewu tsui kãa enɔ, ni sɛɛnamɔ ebɔŋ lɛ. Ewala gbii fiaa kwa mli lɛ, ejurɔ efeɔ lɛ shi jeee efɔŋ.” Kɛfata he lɛ, “egbeleɔ edaaŋ yɛ nilee mli, ni mlihilɛ mla kã elilɛi nɔ. Ekwɛɔ eshiabii lɛ ayaa kɛ baa jogbaŋŋ, ni eyeee hejɔfeemɔ aboloo. Ebii lɛ teɔ shi, ni amɛjɔɔ lɛ, ewu lɛ hu kafoɔ lɛ.”—Abɛi 31:10-12, 26-28.

20 Mɛni haa yoo ko feɔ mɔ ni sa yijiemɔ lɛɛlɛŋ? Abɛi 31:30 lɛ kɛɔ akɛ: “Hiɛnyam lɛ lakamɔ ni, ni hefɛo hu lɛ yakayaka nɔ̃ ni; shi yoo ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ, aaakafo lɛ!” Mɔ ni sheɔ Yehowa gbeyei lɛ jɛɔ etsuiŋ ekpɛlɛɔ yitsoyeli he gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto lɛ nɔ. ‘Yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu’ ni “nuu fɛɛ nuu yitso ji Kristo,” ni “Kristo yitso ji Nyɔŋmɔ.”—1 Kor. 11:3.

Ohiɛ Asɔ Nyɔŋmɔ Nikeenii Lɛ

21, 22. (a) Mɛɛ yiŋtoi gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni ji Kristofoi lɛ yɔɔ ni amɛaadamɔ nɔ amɛda Nyɔŋmɔ shi yɛ nikeenii ni ji gbalashihilɛ lɛ he? (b) Mɛni hewɔ esa akɛ wɔjie bulɛ kpo wɔtsɔɔ Yehowa gbɛjianɔtoo ni kɔɔ yitsoyeli kɛ mɛi anɔkwɛmɔ he lɛ? (Kwɛmɔ akrabatsa lɛ ni yɔɔ baafa 17 lɛ.)

21 Gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni ji Kristofoi lɛ yɛ yiŋtoi babaoo ahewɔ ni amɛhiɛ aaasɔ Nyɔŋmɔ! Amɛbaanyɛ amɛya amɛba akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi ni yɔɔ miishɛɛ. Amɛbaanyɛ amɛda Nyɔŋmɔ shi jogbaŋŋ yɛ nikeenii ni ji gbalashihilɛ lɛ hewɔ, ejaakɛ no haa amɛkɛ Yehowa nyiɛɔ akɛ heloo kome. (Rut 1:9; Mika 6:8) Akɛni Nyɔŋmɔ ni to gbalashihilɛ shishi hewɔ lɛ, ele nɔ tuuntu ni baaha miishɛɛ ahi gbalashihilɛ mli. Feemɔ nibii ni ekpɛlɛɔ nɔ be fɛɛ be, ni ‘Yehowa he nyamɔ lɛ aaafee ohewalɛ’ yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ po mli.—Neh. 8:10.

22 Kɛ́ wu ni ji Kristofonyo lɛ sumɔɔ eŋa tamɔ lɛ diɛŋtsɛ ehe lɛ, ebaatsu eyitsoyeli lɛ he nii kɛ suɔmɔ, ni ebaasusu eŋa lɛ hiamɔ nii ahe. Ŋa ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ baafĩ ewu sɛɛ, ni ebaajie bulɛ kpele kpo etsɔɔ lɛ, ni no baaha efee mɔ ni asumɔɔ esane lɛɛlɛŋ. Nɔ ni fe fɛɛ lɛ, amɛgbalashihilɛ lɛ baawo Yehowa, wɔ-Nyɔŋmɔ ni sa yijiemɔ lɛ hiɛ nyam, ni ebaafee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha mɛi krokomɛi.

Ani Okaiɔ?

• Te Yehowa eto yitsoyeli he gbɛjianɔ eha tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ gbalashihilɛ mli hefatalɔi kɛ woo aha amɛhe lɛ?

• Te esa akɛ ŋa ni ji Kristofonyo lɛ kɛ ewu ni heee yeee lɛ aye aha tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ esa akɛ wumɛi abi amɛŋamɛi ajwɛŋmɔ dani amɛkpɛ amɛyiŋ yɛ saji ni yɔɔ hiɛdɔɔ ahe lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Akrabatsa ni yɔɔ baafa 17]

Mɛni Hewɔ Esa akɛ Wɔbu Mɛi ni Aŋɔto Wɔnɔ Lɛ?

Yehowa eto nɔyeli kɛ yitsoyeli he gbɛjianɔ eha ŋwɛi bɔfoi kɛ adesai. Amɛhilɛkɛhamɔ hewɔ efee nakai. No haa amɛnáa hegbɛi koni amɛ diɛŋtsɛ amɛkpɛ yiŋ amɛha amɛhe, ní amɛfee ekome kɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ ní amɛkɛwo ehiɛ nyam.—Lala 133:1.

Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ kpɛlɛɔ Yesu Kristo yitsoyeli lɛ nɔ, ni amɛboɔ lɛ toi. (Efe. 1:22, 23) Beni yi aaawula shi lɛ, ‘Bi lɛ diɛŋtsɛ hu aaaŋɔ ehe eto mɔ ni ŋɔ nii fɛɛ to eshishi lɛ shishi, koni Nyɔŋmɔ afee nibii fɛɛ ayitso,’ ni ekɛ nakai feemɔ baatsɔɔ akɛ ekpɛlɛɔ Yehowa nɔyeli lɛ nɔ. (1 Kor. 15:27, 28) Belɛ, kwɛ bɔ ni esa jogbaŋŋ akɛ adesai ní amɛjɔɔ amɛhe nɔ amɛha Nyɔŋmɔ lɛ aaaba amɛhe shi amɛha mɛi ni aŋɔto amɛ nɔ yɛ asafo lɛ mli lɛ kɛ agbɛnɛ hu yɛ weku lɛ mli lɛ! (1 Kor. 11:3; Heb. 13:17) Kɛ́ wɔfee nakai lɛ, Yehowa baakpɛlɛ wɔ nɔ, ni ebaajɔɔ wɔ, ní tsɔɔ akɛ wɔ diɛŋtsɛ wɔbaaná he sɛɛ.—Yes. 48:17.

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 13]

Sɔlemɔ baanyɛ aye abua ŋa ni ji Kristofonyo koni ejie sui kpakpai akpo

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Yehowa hiɛ sɔɔ nɔ ni yei feɔ koni Maŋtsɛyeli lɛ he nibii aya hiɛ lɛ jogbaŋŋ