Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Kaashe Gbeyei! Maye Mabuao”

“Kaashe Gbeyei! Maye Mabuao”

“Kaashe Gbeyei! Maye Mabuao”

YESU tsɔ hiɛ ebɔ esɛɛnyiɛlɔi lɛ kɔkɔ akɛ: “Abonsam baaŋɔ nyɛteŋ mɛi komɛi awo tsuŋ, koni aŋɔka nyɛ.” Shi dani Yesu baabɔ amɛ kɔkɔ nɛɛ, ekɛɛ akɛ: “Kaashe amanehulu ni obaana lɛ eko eko gbeyei.” Akɛni Satan miiya nɔ lolo eeha mɛi miinu he akɛ kɛ́ amɛkpaaa Maŋtsɛyeli shiɛmɔ nitsumɔ lɛ abaawo amɛ tsuŋ hewɔ lɛ, ebaanyɛ eha nɔyelii lɛ ekomɛi awa anɔkwa Kristofoi ayi. (Kpoj. 2:10; 12:17) No hewɔ lɛ, mɛni baaye abua wɔ ni wɔsaa wɔhe wɔto Satan ŋaatsɔi lɛ, koni taakɛ Yesu wo wɔ hewalɛ lɛ, ‘wɔkashe gbeyei’?

Eji anɔkwale akɛ, gbeyei emɔ wɔteaŋ mɛi babaoo dã. Shi Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ, yɛ Yehowa yelikɛbuamɔ naa lɛ, wɔbaanyɛ wɔye gbeyeishemɔ nɔ. Yɛ mɛɛ gbɛ nɔ? Yehowa haa wɔleɔ Satan kɛ esamaŋfoi lɛ aŋaatsɔi lɛ, ni enɛ ji gbɛ kome ni etsɔɔ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ koni wɔnyɛ wɔdamɔ shiteekɛwoo naa. (2 Kor. 2:11) Bɔni afee ni wɔna akɛ enɛ ji anɔkwale lɛ, nyɛhaa wɔsusua sane ko ni ba yɛ Biblia beaŋ lɛ he wɔkwɛa. Kɛfata he lɛ, wɔbaasusu bɔ ni wɔnanemɛi Kristofoi anɔkwafoi komɛi ‘damɔ abonsam ŋaatsɔi lɛ anaa’ ŋmɛnɛ lɛ he.—Efe. 6:11-13.

Maŋtsɛ ko ni Sheɔ Nyɔŋmɔ Gbeyei kɛ Nɔyelɔ Fɔŋ ko Kpe

Yɛ afii 700 D.Ŋ.B. afii lɛ amli lɛ, Ashur maŋtsɛ Sanherib ni yiŋ wa lɛ ye maji srɔtoi anɔ kunim kɛtsara nɔ. Akɛni kunimyelii srɔtoi nɛɛ eha esheee nɔ ko gbeyei hewɔ lɛ, egbala ejwɛŋmɔ kɛtee Yehowa webii lɛ kɛ amɛmaŋtiase ni ji Yerusalem, he ni Hezekia ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei lɛ yeɔ maŋtsɛ yɛ lɛ nɔ. (2 Maŋ. 18:1-3, 13) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, Satan ŋɔ hegbɛ nɛɛ ni ekɛtsirɛ Sanherib koni etsu eyiŋtoo he nii, bɔni afee ni abule anɔkwa jamɔ shishi kɛjɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.—1 Mose 3:15.

Sanherib tsu mɛi kɛtee Yerusalem koni eha amɛna akɛ esa akɛ amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha lɛ. Mɛi ni atsu lɛ ateŋ mɔ kome ji Rabshake, ni ji mɔ tuuntu ni damɔ maŋtsɛ lɛ najiaŋ ewie lɛ. * (2 Maŋ. 18:17) Oti ni ma Rabshake hiɛ ji ni eha Yudafoi lɛ anijiaŋ aje wui ni amɛna akɛ esaaa akɛ amɛkɛ Ashurbii lɛ wuɔ ta, shi moŋ esa akɛ amɛŋmɛɛ amɛhe amɛha amɛ. Mɛni Rabshake fee koni ekɛwo Yudafoi lɛ ahe gbeyei?

Atse Amɛ Kɛjɛ Amɛnyɛmimɛi lɛ Ahe, Shi Amɛtee nɔ Amɛye Anɔkwa

Rabshake kɛɛ Hezekia najiaŋdamɔlɔi lɛ akɛ: “Bɔ ni maŋtsɛ kpeteŋkpele lɛ ni ji Ashur maŋtsɛ lɛ kɛɛ nɛ: Mɛni nɔ po ohiɛ kã nɛɛ? . . . Naa, ohiɛ kã nɛkɛ gãlã ni amia ni ji Mizraim nɛɛ nɔ, nɔ ni kɛji mɔ ko kpasa ni egbuɔ edɛ kɛjeɔ kpo lɛ.” (2 Maŋ. 18:19, 21) Nɔ ni Rabshake wie lɛ ji amale, ejaakɛ Hezekia kɛ Mizraim efeko kpaŋmɔ kɛha yelikɛbuamɔ. Shi fɛɛ sɛɛ lɛ, Rabshake naafolɔmɔi lɛ ma nɔ ni etaoɔ ni ehi Yudafoi lɛ ajwɛŋmɔ mli lɛ nɔ mi akɛ: ‘Mɔ ko mɔ ko yeŋ ebuaŋ nyɛ. Nyɛbɛ sɛɛfilɔ ko—eshwɛ nyɛ pɛ.’

Sɛɛsɛɛ nɛɛ, mɛi ni teɔ shi amɛwoɔ anɔkwa jamɔ lɛ hu ebɔ mɔdɛŋ akɛ amɛaawo anɔkwa Kristofoi ahe gbeyei kɛtsɔ tse ni amɛtseɔ amɛ kɛjɛɔ amɛnyɛmimɛi lɛ ahe koni amɛkɛ amɛ akaná sharamɔ ko kwraa lɛ nɔ. Nyɛmi yoo Kristofonyo ko ni awo lɛ tsuŋ yɛ ehemɔkɛyeli lɛ hewɔ, ni ahaaa ekɛ enyɛmimɛi heyelilɔi lɛ ashara afii babaoo lɛ gba nɔ ni ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ hegbeyeiwoo lɛ naa lɛ. Ekɛɛ akɛ: “Sɔlemɔ ye ebua mi ni mitsi mibɛŋkɛ Yehowa kpaakpa . . . Mikai hewalɛwoo wiemɔi ni yɔɔ Yesaia 66:2, ni tsɔɔ akɛ, Nyɔŋmɔ kwɛɔ ‘mɔ ni nii yɔɔ mɔbɔ ní emumɔ tswiaa shi kɛ dɔlɛ’ lɛ. Yɛ mitsuŋwoo be lɛ mli lɛ, be fɛɛ be ni makai ŋmalɛ nɛɛ, ewoɔ mi hewalɛ ni eshɛjeɔ mimii waa.” Nakai nɔŋŋ nyɛmi nuu ko ni aha lɛ pɛ ehi tsu ni etse ehe banee mli yɛ tsuŋwoohe ko afii babaoo lɛ hu kɛɛ akɛ: “Mibayɔse akɛ kɛ́ wekukpãa kpakpa yɛ okɛ Nyɔŋmɔ teŋ, ni atse bo kɛjɛ mɛi ahe yɛ tsuŋwoohe po lɛ, onuŋ he akɛ eshwɛ bo pɛ.” Hɛɛ, wekukpãa ni yɔɔ gbagbalii ni yɔɔ Kristofoi enyɔ nɛɛ kɛ Yehowa teŋ lɛ ye bua amɛ kɛdamɔ tse ni atse amɛ kɛjɛ amɛnyɛmimɛi lɛ ahe lɛ naa. (Lala 9:10, 11) Mɛi ni wa Odasefoi nɛɛ ayi lɛ tse amɛ kɛjɛ amɛwekumɛi, nanemɛi kɛ nyɛmimɛi heyelilɔi lɛ ahe, shi nyɛmimɛi nɛɛ le akɛ mɛi ni teɔ shi kɛwoɔ amɛ lɛ nyɛŋ atse amɛ kɛjɛ Yehowa he yɛ tsuŋwoohe lɛ.—Rom. 8:35-39.

Belɛ ehe miihia waa akɛ wɔɔŋɔ hegbɛ fɛɛ ni wɔɔná kɛwaje wekukpãa ni yɔɔ wɔ kɛ Yehowa teŋ lɛ! (Yak. 4:8) Esa akɛ wɔbi wɔhe yɛ be kɛ beaŋ akɛ: ‘Ani minaa Yehowa akɛ mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ? Ani be fɛɛ be ni makpɛ miyiŋ yɛ saji bibii kɛ ewuji ahe lɛ, mihaa ewiemɔi lɛ náa miyiŋkpɛi lɛ anɔ hewalɛ waa?’ (Luka 16:10) Kɛ́ wɔbɔɔ mɔdɛŋ wɔhaa wekukpãa ni yɔɔ wɔkɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli waa be fɛɛ be lɛ, no lɛ esaaa akɛ wɔsheɔ nɔ ko kwraa gbeyei. Gbalɔ Yeremia damɔ Yudafoi ni miina nɔ̃ lɛ najiaŋ ekɛɛ akɛ: “Yehowa, bu lɛ shishi tɔ̃ɔ mijɛ mitsɛ́ ogbɛi . . . Gbi ní mitsɛ́o lɛ otsi obɛŋkɛ, okɛɛ akɛ: Kaashe gbeyei!”—Yaafo 3:55-57.

Yiŋkɔshikɔshifeemɔ ni Ataoɔ Adu Awo Amɛmli lɛ Yeee Omanye

Rabshake kɛ lakamɔ wiemɔi tsu nii koni ekɛha amɛyiŋ afee amɛ kɔshikɔshi. Ekɛɛ akɛ: ‘Ani jeee Yehowa hei grɔŋŋi kɛ efɔleshaa latɛi Hezekia jie? Yehowa moŋ kɛɛ mi akɛ: Fãa ni oyatua shikpɔŋ lɛ ni okpata ehiɛ!’ (2 Maŋ. 18:22, 25) Rabshake miitsɔɔ akɛ Yehowa fiŋ lɛ Yehowa lɛ ewebii lɛ asɛɛ ejaakɛ emli efu amɛ. Shi jeee nakai ji sane lɛ. Yehowa yɛ Hezekia kɛ Yudafoi ni eku amɛsɛɛ kɛba anɔkwa jamɔ mli ekoŋŋ lɛ ahe miishɛɛ.—2 Maŋ. 18:3-7.

Ŋmɛnɛ lɛ, shiteekɛwolɔi ni shwɛɔ akpá baanyɛ awie saji komɛi ni ji anɔkwale ni wɔbaasumɔ ni wɔle, shi amɛtsɔɔ ŋaa gbɛ nɔ amɛkɛ amalei futuɔ mli koni amɛkɛha wɔyiŋ afee wɔ kɔshikɔshi. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, bei komɛi lɛ akɛɔ wɔnyɛmimɛi ni awo amɛ tsuŋ lɛ akɛ nyɛmimɛi ni nyiɛɔ nitsumɔ lɛ hiɛ yɛ amɛmaŋ lɛ ateŋ mɔ ko eŋmɛɛ ehemɔkɛyeli lɛ he, no hewɔ lɛ ejeee tɔmɔ akɛ amɛ hu amɛbaafee nakai. Shi susumɔ ni tamɔ nɛkɛ haaa Kristofoi ni kɔɔ nii asɛɛ lɛ ayiŋ afee amɛ kɔshikɔshi.

Susumɔ nɔ ni ba nyɛmi yoo Kristofonyo ko nɔ yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ he okwɛ. Beni eyɔɔ tsuŋwoohe lɛ, akɛ wolo ko ni tsɔɔ akɛ nyɛmi nuu ko ni yɔɔ sɔɔmɔ hegbɛ lɛ ekwa ehemɔkɛyeli lɛ tsɔɔ lɛ. Mɔ ni biɔ nyɛmi yoo lɛ saji lɛ bi lɛ kɛji eheɔ nakai Odasefonyo lɛ nɔ eyeɔ. Nyɛmi yoo lɛ jie naa akɛ, “Adesa ni yeee emuu ji lɛ.” Ekɛfata he akɛ, bei abɔ ni ekɛ Biblia mli shishitoo mlai tsuɔ nii lɛ, Nyɔŋmɔ kɛ lɛ baatsu nii. “Shi akɛni nɔ ni eŋma lɛ tsɔɔ akɛ ekɛ Biblia lɛ kpaaa gbee hewɔ lɛ, ejeee minyɛmi dɔŋŋ.” Nyɛmi yoo anɔkwafo nɛɛ jɛ nilee mli ekɛ Biblia mli kɔkɔbɔɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ tsu nii akɛ: “Nyɛkaŋɔa nyɛhiɛ nyɛfɔa lumɛi loo gbɔmɔ bi ko ní yelikɛbuamɔ ko bɛ edɛŋ lɛ nɔ.”—Lala 146:3.

Kɛ́ wɔná Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ mli anɔkwa nilee ni wɔkɛ emli ŋaawoi lɛ tsu nii lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔyoo lakamɔ wiemɔi ni baanyɛ aha wɔkwa wɔhemɔkɛyeli lɛ. (Efe. 4:13, 14; Heb. 6:19) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔha Biblia lɛ ni wɔbaakane daa, kɛ aŋkro nikasemɔ afee oti yɛ wɔshihilɛ mli bɔni afee ni kɛ́ wɔyaje nɔnyɛɛ shishi lɛ, wɔnyɛ wɔjwɛŋ jogbaŋŋ. (Heb. 4:12) Hɛɛ, amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔha wɔnilee lɛ afa ni wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ. Nyɛmi nuu ko ni aha ekome ehi he ko banee yɛ tsuŋwoohe ko afii babaoo lɛ kɛɛ akɛ: “Miisumɔ ni mawo mɛi fɛɛ hewalɛ ni amɛkɛ hiɛdɔɔ asusu mumɔŋ niyenii fɛɛ ni wɔnine shɛɔ nɔ amrɔ nɛɛ he, akɛni wɔleee bɔ ni ehe baaba sɛɛnamɔ kɛha wɔ wɔsɛɛ lɛ hewɔ.” Eji anɔkwale akɛ, kɛ́ wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kɛ nɔ fɛɛ nɔ ni wɔnine shɛɔ nɔ kɛjɛɔ tsulɔ kuu lɛ dɛŋ ŋmɛnɛ lɛ jogbaŋŋ lɛ, no lɛ kɛ́ wɔkɛ shihilɛ ni mli wa kpe lɛ, mumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ ‘baakai wɔ’ nibii ni wɔkase lɛ.—Yoh. 14:26.

Akɛ Hiɛ Wo Amɛhe Gbeyei Shi Amɛŋmɛɛɛ Amɛhemɔkɛyeli lɛ He

Rabshake bɔ mɔdɛŋ koni ekɛ ehiɛ awo Yudafoi lɛ ahe gbeyei. Ekɛɛ akɛ: “Okɛ minuŋtsɔ, Ashur maŋtsɛ lɛ, ata abasa ko, ni majie okpɔŋɔi akpei enyɔ mahao, akɛ oooná bo diɛŋtsɛ omɛi otara amɛnɔ lo. Ni té ooofee tɛŋŋ ni ooonyɛ oha minuŋtsɔ tsuji bibii lɛ ateŋ asafoiatsɛ kome atsɔ esɛɛ ahao hu?” (2 Maŋ. 18:23, 24) Yɛ adesai asusumɔ naa lɛ, Hezekia kɛ ewebii lɛ nyɛŋ adamɔ Ashur ta kpele lɛ hiɛ.

Ŋmɛnɛ lɛ, kɛ́ maŋ nɔyelɔi lɛ fĩɔ shiteekɛwolɔi lɛ sɛɛ lɛ, ebaanyɛ efee tamɔ nɔ ni amɛhe wa naakpa. Nakai pɛpɛɛpɛ eba lɛ yɛ Nazibii ni wa mɛi ayi yɛ Jeŋ Ta II lɛ mli lɛ agbɛfaŋ. Amɛbɔ mɔdɛŋ koni amɛkɛ amɛhiɛ awo Nyɔŋmɔ tsuji lɛ babaoo he gbeyei. Nyɛmi nuu ko ni awo lɛ tsuŋ afii babaoo lɛ wie bɔ ni abɔ mɔdɛŋ ni awo ehe gbeyei lɛ he yɛ sɛɛ mli. Be ko lɛ, asraafoi anukpa lɛ eko bi lɛ akɛ: “Ona bɔ ni atswa onyɛmi nuu lɛ tu lɛ? Hewɔ lɛ, mɛni okɛɔ?” Eha hetoo akɛ: “Yehowa he odase miyeɔ, ni mitsakeŋ mijwɛŋmɔ kɔkɔɔkɔ.” Kɛkɛ ni asraafonyo lɛ wo ehe gbeyei akɛ: “Belɛ saamɔ ohe, eshɛ onɔ.” Shi no haaa wɔnyɛmi nuu lɛ nijiaŋ aje wui, ni henyɛlɔ lɛ fo sane lɛ sɛɛ. Mɛni ye ebua lɛ ni enyɛ edamɔ hegbeyeiwoo ni tamɔ nɛkɛ lɛ naa? Nyɛmi nuu lɛ ha hetoo akɛ: “Mikɛ mihiɛ fɔ̃ Yehowa gbɛ́i lɛ nɔ.”—Abɛi 18:10.

Kɛ́ wɔha hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ yɛ Yehowa mli lɛ mɔ shi jogbaŋŋ lɛ, ebafeɔ tsɛŋ wulu ko ni buɔ wɔhe kɛjɛɔ nɔ fɛɛ nɔ ni Satan feɔ koni ekɛfite wɔ kɛ Yehowa teŋ wekukpãa lɛ he. (Efe. 6:16) No hewɔ lɛ, esa akɛ wɔsɔle wɔbi Yehowa ni eye ebua wɔ koni wɔnyɛ wɔwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ. (Luka 17:5) Agbɛnɛ hu, esa akɛ wɔkɛ gbɛjianɔ srɔtoi ni tsulɔ kuu lɛ toɔ koni ekɛwaje wɔhemɔkɛyeli lɛ atsu nii jogbaŋŋ. Kɛ́ abɔ mɔdɛŋ ákɛ abaawo wɔhe gbeyei, ni wɔkai shiwoo ni Yehowa kɛha gbalɔ Ezekiel ni shiɛ eha mɛi ni tsuiiaŋ wála lɛ, no baawaje wɔ. Yehowa kɛɛ lɛ akɛ: “Miha ohiɛ ewa yɛ amɛhiɛ, ni ohiɛŋtso hu ewa ewo amɛhiɛŋtsei; naa, miha ohiɛŋtso efee tamɔ diamente ní wa fe tswrɛbo lɛ.” (Ezek. 3:8, 9) Kɛ́ ehe bahia ni wɔhiɛ awa tamɔ diamente taakɛ eba lɛ yɛ Ezekiel gbɛfaŋ lɛ, Yehowa baanyɛ eye ebua wɔ.

Bɔ ni Wɔɔfee Wɔkpee Kai Anaa

Shiteekɛwolɔi lɛ ena akɛ kɛ́ amɛŋaatsɔi lɛ eko eko yeee omanye, ni amɛha wɔ nibii ni wɔbaanyã he lɛ, bei komɛi lɛ no baanyɛ aha wɔŋmɛɛ wɔnɔkwayeli lɛ he. Rabshake hu kɛ ŋaa nɛɛ tsu nii. Ekɛɛ mɛi ni yɔɔ Yerusalem lɛ akɛ: “Bɔ ni Ashur maŋtsɛ lɛ kɛɛ nɛ: Nyɛkɛ mi abakpataa ni nyɛjea kpo nyɛbaa miŋɔɔ . . . kɛyashi beyinɔ ni maba ni mabaloo nyɛ kɛya shikpɔŋ ni tamɔ nyɛ diɛŋtsɛ nyɛshikpɔŋ lɛ nɔ, abele kɛ wein shikpɔŋ, aboloo kɛ weintromi ashikpɔŋ, mutsei kɛ wò shikpɔŋ nɔ, ní nyɛyi aná wala ni nyɛkagboi.” (2 Maŋ. 18:31, 32) Ŋwanejee ko bɛ he akɛ, nibii tamɔ aboloo ohoo kɛ wein hee baaba maŋ ni awo he ka lɛ mlibii lɛ atsine waa!

Be ko lɛ, abɔ mɔdɛŋ akɛ aaatsɔ nakai gbɛ nɔ aha maŋsɛɛ sanekpakpa shiɛlɔ ko ni awo lɛ tsuŋ lɛ aŋmɛɛ ehemɔkɛyeli lɛ he. Amɛkɛɛ lɛ akɛ amɛbaajie lɛ kɛya “shĩa fɛfɛo” ko ni yɔɔ “abɔɔ fɛfɛo” ko mli lɛ mli nyɔji ekpaa koni enyɛ ekɛshwie eyiŋ. Shi nyɛmi nuu lɛ tee nɔ ehi shi yɛ Kristofoi ashishitoo mlai lɛ naa, ni eŋmɛɛɛ ehemɔkɛyeli lɛ he. Mɛni ye bua lɛ? Sɛɛ mli lɛ, etsɔɔ mli akɛ: “Mina Maŋtsɛyeli lɛ akɛ nɔ ko ni baaba diɛŋtsɛ. . . . Akɛni Nyɔŋmɔ maŋtsɛyeli lɛ he nilee lɛ waje mi, ni miyɛ nɔmimaa hu akɛ ebaaba lɛɛlɛŋ, ní mijeee he ŋwane hewɔ lɛ, amɛnyɛɛɛ amɛha maŋmɛɛ mihemɔkɛyeli lɛ he.”

Ani Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ji nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha bo? Akɛni Maŋtsɛyeli lɛ ji nɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha blematsɛ Abraham, bɔfo Paulo, kɛ Yesu po hewɔ lɛ, amɛnyɛ amɛdamɔ shihilɛi ni mli wawai ni amɛkɛkpe lɛ naa. (Fil. 3:13, 14; Heb. 11:8-10; 12:2) Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ ye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli, ni wɔha naanɔ jɔɔmɔi ni ekɛbaaba lɛ hi wɔjwɛŋmɔ mli lɛ, no lɛ kɛ́ akɛ nibii ni baaha wɔhe ajɔ wɔ be kukuoo ko ka wɔ lɛ, wɔ hu wɔbaanyɛ wɔkpoo.—2 Kor. 4:16-18.

Yehowa Kwaŋ Wɔ Kɔkɔɔkɔ

Yɛ mɔdɛŋ fɛɛ ni Rabshake bɔ koni ewo Yudafoi lɛ ahe gbeyei lɛ sɛɛ lɛ, Hezekia kɛ eshishibii lɛ ná hemɔkɛyeli ni gbugbaaa yɛ Yehowa mli. (2 Maŋ. 19:15, 19; Yes. 37:5-7) Yehowa hu bo amɛsɔlemɔ kɛha yelikɛbuamɔ lɛ toi ni eha ŋwɛi bɔfo kome tswia Ashur nsra lɛ mli tabilɔi 185,000 nii yɛ jenamɔ kome pɛ mli ni amɛgboi. Enɔ jetsɛremɔ lɛ, hiɛgbele sɔŋŋ ni mɔ Sanherib hewɔ lɛ, oya ni ekɛ etabilɔi lɛ ateŋ mɛi fioo ni eshwɛ lɛ shi kɛtee Ninive ni ji emaŋtiase lɛ.—2 Maŋ. 19:35, 36.

Eka shi faŋŋ akɛ Yehowa kwaaa mɛi ni kɛ amɛhe fɔ̃ enɔ lɛ. Ŋmɛnɛ lɛ, wɔnyɛmimɛi hii kɛ yei ni fiɔ shi yɛ shihilɛi ni mli wawai amli lɛ tsɔɔ akɛ Yehowa miiya nɔ eefee nakai. Belɛ yiŋtoo kpakpa hewɔ wɔŋwɛi Tsɛ lɛ woɔ wɔ hewalɛ akɛ: “Mi, Yehowa, o-Nyɔŋmɔ lɛ, mihiɛ oninejurɔ mli, ni miikɛɛo akɛ: Kaashe gbeyei! maye mabuao!” lɛ.—Yes. 41:13.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 6 “Rabshake” ji sabala ni akɛtsɛ nuu nɛɛ akɛ Ashur maŋ onukpai wuji lɛ ateŋ mɔ ko. Atsɔɔɔ egbɛ́i diɛŋtsɛ.

[Wiemɔ ni akɔ ni akɛmiitsu nii ni yɔɔ baafa 13]

Yehowa diɛŋtsɛ woɔ etsuji lɛ shi yɛ e-Wiemɔ lɛ mli fe shii 30 akɛ: “Kaashe gbeyei”

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Mɛɛ gbɛ nɔ Rabshake ŋaatsɔi lɛ tamɔ ŋaatsɔi ni ŋmɛnɛ lɛ Nyɔŋmɔ webii lɛ ahenyɛlɔi lɛ kɛtsuɔ nii lɛ?

[Mfonirii ni yɔɔ baafa 15]

Wekukpãa kpakpa ni kã wɔkɛ Yehowa teŋ lɛ yeɔ ebuaa wɔ ni wɔhiɛɔ wɔnɔkwayeli lɛ mli yɛ shihilɛi ni mli wawai amli