Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Be Ni Sa Jogbaŋŋ Nɛ”

Be Ni Sa Jogbaŋŋ Nɛ”

Be Ni Sa Jogbaŋŋ Nɛ”

“Naa, be ni sa jogbaŋŋ nɛ; naa, walaheremɔ gbi nɛ.”—2 KOR. 6:2.

1. Mɛni hewɔ esa akɛ wɔle nɔ ni esa akɛ wɔtsu yɛ be pɔtɛɛ ko mli lɛ?

“NƆ FƐƐ nɔ yɛ ebe ní ato, ni nitsumɔ fɛɛ nitsumɔ ni yɔɔ ŋwɛi shishi nɛɛ yɛ ebe.” (Jaj. 3:1) Salomo wiemɔi nɛɛ tsɔɔ akɛ ehe miihia ni wɔle be ni sa jogbaŋŋ kɛha nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ lɛ tsumɔ—kɛ́ eji okwaayeli jio, gbɛfaa jio, guɔyeli jio, mɛi krokomɛi kɛsharamɔ jio. Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔle nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni esa akɛ wɔtsu yɛ be pɔtɛɛ ko mli. Kɛ́ wɔɔwie he yɛ gbɛ kroko nɔ lɛ, esa akɛ wɔle nibii ni esa akɛ wɔkɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli.

2. Te wɔfeɔ tɛŋŋ wɔleɔ akɛ beni Yesu shiɛɔ lɛ, ehiɛ yɛ ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ be ni eyɔɔ mli lɛ he?

2 Beni Yesu yɔɔ shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ, ehiɛ hi ehe nɔ jogbaŋŋ yɛ be ni eyɔɔ mli lɛ, kɛ nɔ ni esa akɛ etsu lɛ he. Akɛni ele nibii ni esa akɛ ekɛye klɛŋklɛŋ gbɛhe lɛ jogbaŋŋ hewɔ lɛ, ele akɛ nakai be lɛ ji be ni esa akɛ gbalɛi ni kɔɔ Mesia lɛ he ni akɛ be kplaŋŋ ekpa gbɛ lɛ babaoo aba mli. (1 Pet. 1:11; Kpoj. 19:10) Nitsumɔi yɛ ni esa akɛ etsu koni no aha efee faŋŋ akɛ lɛ ji shiwoo Mesia lɛ. Esa akɛ eye anɔkwalei ni kɔɔ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ he odase faŋŋ, ni ebua mɛi ni baafata ehe kɛye nɔ yɛ Maŋtsɛyeli lɛ mli yɛ sɛɛ mli lɛ anaa. Agbɛnɛ hu, esa akɛ esaa gbɛ eto Kristofoi asafo lɛ ní baatsu shiɛmɔ kɛ kaselɔfeemɔ nitsumɔ lɛ kɛyashi shikpɔŋ lɛ naagbeehei lɛ.—Mar. 1:15.

3. Mɛɛ gbɛ nɔ le ni Yesu le be mli ni eyɔɔ lɛ ná enifeemɔi anɔ hewalɛ?

3 Akɛni Yesu le be mli ni eyɔɔ lɛ hewɔ lɛ, no ná enɔ hewalɛ kpakpa ni etsirɛ lɛ koni efee e-Tsɛ lɛ suɔmɔnaa nii kɛ hiɛdɔɔ. Ekɛɛ ekaselɔi lɛ akɛ: “Nikpamɔ lɛ fa, shi nitsulɔi lɛ faaa; no hewɔ lɛ nyɛkpaa nikpamɔ nuŋtsɔ lɛ fai, koni etsu nitsulɔi kɛba enikpamɔ lɛ mli.” (Luka 10:2; Mal. 3:23, 24) Yesu hala mɛi 12 kɛjɛ ekaselɔi lɛ ateŋ, ni no sɛɛ lɛ ehala ekaselɔi 70 hu ni ekɛ gbɛtsɔɔmɔi pɔtɛi ha amɛ, ni etsu amɛ koni amɛyashiɛ shɛɛ sane ni taa mɔ tsuiŋ akɛ: “Ŋwɛi maŋtsɛyeli lɛ eshɛ shi etã.” Wɔkaneɔ yɛ Yesu diɛŋtsɛ he akɛ: ‘Beni eto ekaselɔi nyɔŋma kɛ enyɔ lɛ he gbɛjianɔ nɛkɛ egbe naa lɛ, eje jɛi eyatsɔɔ nii ni eshiɛ yɛ amɛmaji lɛ amli.’—Mat. 10:5-7; 11:1; Luka 10:1.

4. Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo kase Yesu Kristo?

4 Yesu fee hiɛdɔɔ ni esa akɛ akɛtsu anɔkwa jamɔ he nii lɛ he nɔkwɛmɔnɔ ni hi kɛmɔ shi eha esɛɛnyiɛlɔi fɛɛ. Enɛ he no mli lɛ bɔfo Paulo wieɔ lɛ beni ewo enanemɛi heyelilɔi lɛ hewalɛ akɛ: “Nyɛkasea mi, taakɛ bɔ ni mi hu mikaseɔ Kristo lɛ.” (1 Kor. 11:1) Mɛɛ gbɛ nɔ Paulo kase Kristo yɛ? Ekase lɛ, titri lɛ yɛ mɔdɛŋbɔɔ babaoo ni ekɛshiɛ sanekpakpa lɛ mli. Yɛ woji ni Paulo ŋmala kɛmaje asafoi lɛ amli lɛ, wɔnaa wiemɔi tamɔ “nyɛmɔdɛŋbɔɔ lɛ naa akabaa shi,” “nyɛsɔmɔa Nuŋtsɔ [Yehowa,]” “nyɛtekea nɔ yɛ Nuŋtsɔ lɛ nitsumɔ lɛ mli daa nɛɛ,” kɛ agbɛnɛ hu “nɔ fɛɛ nɔ ní nyɛfeɔ lɛ, nyɛjiea nyɛmusuŋ nyɛtsua, taakɛ Nuŋtsɔ [Yehowa] nyɛtsuɔ nyɛhaa.” (Rom. 12:11; 1 Kor. 15:58; Kol. 3:23) Paulo haaa ehiɛ akpa sharamɔ ni ekɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo shara yɛ gbɛ ni yaa Damasko lɛ nɔ lɛ nɔ, kɛ agbɛnɛ hu shɛɛ sane ni eeenyɛ efee akɛ Yesu tsɔ kaselɔ Anania nɔ ekɛha lɛ lɛ nɔ akɛ: “Mɔ nɛ ji midɛŋdade ni ahala aha mi, koni ehiɛ migbɛi lɛ kɛya jeŋmaji kɛ maŋtsɛmɛi kɛ Israelbii lɛ hu ahiɛ.”—Bɔf. 9:15; Rom. 1:1, 5; Gal. 1:16.

“Be ni Sa Jogbaŋŋ”

5. Mɛni tsirɛ Paulo ni ekɛ hiɛdɔɔ tsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ?

5 Kɛ́ wɔkane wolo ni ji Bɔfoi lɛ Asaji lɛ, wɔnaa ekãa kɛ hiɛdɔɔ ni Paulo kɛtsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ faŋŋ. (Bɔf. 13:9, 10; 17:16, 17; 18:5) Paulo yɔse akɛ be ni eyɔɔ mli lɛ ji be ni he hiaa waa. Ekɛɛ akɛ: “Naa, be ni sa jogbaŋŋ nɛ; naa, walaheremɔ gbi nɛ.” (2 Kor. 6:2) Afi 537 D.Ŋ.B. bafee be ni sa jogbaŋŋ kɛha nomii ni yɔɔ Babilon lɛ akɛ amɛku amɛsɛɛ kɛya amɛshikwɛ̃ɛ shikpɔŋ lɛ nɔ. (Yes. 49:8, 9) Shi mɛni he Paulo wieɔ lɛ? Nɔ ni Paulo wieɔ he dani ewie wiemɔi nɛɛ baaye abua wɔ koni wɔna nɔ ni ewiemɔi lɛ kɔɔ he.

6, 7. Mɛɛ gbɛ nɔ awo Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ ahiɛ nyam babaoo, ni namɛi kɛ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii?

6 Paulo wie mra mli yɛ wolo ni eŋma lɛ mli akɛ, awo lɛ kɛ enanemɛi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ahiɛ nyam kpele. (Nyɛkanea 2 Korintobii 5:18-20.) Etsɔɔ mli akɛ Nyɔŋmɔ tsɛ amɛ yɛ yiŋtoo pɔtɛɛ ko hewɔ, ni ji akɛ amɛtsu “kpatamɔ sɔɔmɔ” nitsumɔ lɛ, ni enɛ baabi ni amɛkpa mɛi fai ni ‘amɛha akpata amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.’ Enɛ tsɔɔ akɛ mɛi lɛ kɛ Nyɔŋmɔ baabɔ naanyo loo toiŋjɔlɛ baaba amɛ kɛ lɛ teŋ ekoŋŋ.

7 Kɛjɛ beni atse atua yɛ Eden lɛ, adesai fɛɛ batsɔmɔ tamɔ mɛi kpɔji yɛ Yehowa hiɛ ni wekukpãa bɛ amɛ kɛ lɛ teŋ. (Rom. 3:10, 23) Akɛni adesai tamɔ mɛi kpɔji yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ hewɔ lɛ, amɛteŋ mɛi babaoo leee mɔ ni eji kɛ agbɛnɛ hu eyiŋtoo, ni no hewɔ lɛ amɛmiina nɔ ni amɛmiigboi. Paulo ŋma akɛ: “Wɔle akɛ bɔɔnii lɛ fɛɛ kɛ wɔ dɔmɔɔ ŋtsɔi ni amɛkɛ wɔ kɔ̃mɔɔ kɛbashi ŋmɛnɛŋmɛnɛ.” (Rom. 8:22) Shi Nyɔŋmɔ eto gbɛjianɔ koni ekɛfɔ̃ amɛ nine, loo ‘ekpa’ amɛ ‘fai’ koni amɛku amɛsɛɛ amɛba, loo amɛha akpata amɛ kɛ lɛ teŋ. No ji sɔɔmɔ nitsumɔ ni atuu awo Paulo kɛ enanemɛi Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ dɛŋ yɛ nakai beaŋ lɛ. Nakai “be ni sa jogbaŋŋ” lɛ baanyɛ afee “walaheremɔ gbi” kɛha mɛi ni ná Yesu mli hemɔkɛyeli lɛ. Kristofoi fɛɛ ni afɔ amɛ mu kɛ amɛnanemɛi “tooi krokomɛi” lɛ ní kɛ amɛ feɔ ekome kɛtsuɔ nii lɛ yaa nɔ amɛfɔ̃ɔ mɛi nine koni amɛná “be ni sa jogbaŋŋ” lɛ he sɛɛ.—Yoh. 10:16.

8. Mɛni ha ninefɔ̃ɔ kɛha kpatamɔ lɛ fee nɔ ko ni sa kadimɔ waa lɛ?

8 Nɔ ni haa ninefɔ̃ɔ kɛha kpatamɔ nɛɛ feɔ nɔ ni sa kadimɔ waa ji akɛ, eyɛ mli akɛ adesa ni tse atua yɛ Eden kɛfite amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ wekukpãa lɛ moŋ, shi Nyɔŋmɔ diɛŋtsɛ tsutsu to gbɛjianɔ koni ekɛsaa wekukpãa lɛ. (1 Yoh. 4:10, 19) Mɛni efee? Paulo ha hetoo akɛ: “Nyɔŋmɔ tsɔ Kristo nɔ ekpata lɛ diɛŋtsɛ ekɛ je lɛ teŋ, ni ebuuu amɛ nɔtɔmɔi lɛ ehaaa amɛ, ni etuu kpatamɔ wiemɔ lɛ ewo wɔdɛŋ.”—2 Kor. 5:19; Yes. 55:6.

9. Mɛni Paulo fee kɛtsɔɔ akɛ ehiɛ sɔɔ Nyɔŋmɔ mɔbɔnalɛ lɛ?

9 Yehowa to kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ he gbɛjianɔ koni mɛi fɛɛ ni náa mli hemɔkɛyeli lɛ aná eshaifaa, ni asaa amɛ kɛ lɛ teŋ loo wekukpãa abaka amɛ kɛ lɛ teŋ ekoŋŋ. Kɛfata he lɛ, etsu enajiaŋdamɔlɔi koni amɛyawo mɛi ni yɔɔ jeŋ fɛɛ lɛ hewalɛ ni amɛha akpata amɛ kɛ lɛ teŋ beni bei yɔɔ lolo kɛha nakai feemɔ lɛ. (Nyɛkanea 1 Timoteo 2:3-6.) Akɛni Paulo nu nɔ ni Nyɔŋmɔ suɔmɔnaa nii lɛ ji lɛ shishi ni eyɔse be ni eyɔɔ mli lɛ hewɔ lɛ, ekɛ ehewalɛ fɛɛ tsu “kpatamɔ sɔɔmɔ” nitsumɔ lɛ. Yehowa suɔmɔnaa nii lɛ tsakeko. Ŋmɛnɛ lɛ, eefɔ̃ mɛi nine lolo. Paulo wiemɔi ni ji “be ni sa jogbaŋŋ nɛ” kɛ “walaheremɔ gbi nɛ” lɛ kɔɔ wɔgbii nɛɛ hu he. Hɛɛ, Yehowa ji Nyɔŋmɔ musuŋtsɔlɔ kɛ mɔbɔnalɔ kpele!—2 Mose 34:6, 7.

Nyɛkahaa Efea “Yaka”

10. Mɛni “walaheremɔ gbi” lɛ tsɔɔ kɛha Kristofoi ni afɔ amɛ mu ni hi shi yɛ blema kɛ amɛteŋ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ?

10 Mɛi klɛŋklɛŋ ni ná duromɔ nɛɛ he sɛɛ ji mɛi ni yɔɔ “Kristo mli lɛ.” (2 Kor. 5:17, 18) Yɛ amɛgbɛfaŋ lɛ “walaheremɔ gbi” lɛ je shishi kɛjɛ Pentekoste gbi lɛ nɔ yɛ afi 33 Ŋ.B. Kɛjɛ nakai beaŋ kɛbaa nɛɛ, akɛ nitsumɔ ewo amɛdɛŋ akɛ amɛjaje “kpatamɔ wiemɔ lɛ.” Ŋmɛnɛ lɛ, Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni yɔɔ lɛ miiya nɔ amɛmiitsu “kpatamɔ sɔɔmɔ” nitsumɔ lɛ. Amɛyɔse akɛ ŋwɛi bɔfoi ejwɛ ni bɔfo Yohane na yɛ gbalɛ ninaa mli lɛ ‘hiɛ shikpɔŋ lɛ nɔ kɔɔyɔi ejwɛ lɛ mli koni kɔɔyɔɔ ko akatswa yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ.’ Belɛ wɔbe nɛɛ kã he eji “walaheremɔ gbi” kɛ “be ni sa jogbaŋŋ.” (Kpoj. 7:1-3) Enɛ hewɔ lɛ, kɛjɛ afi 1900 afii lɛ shishijee gbɛ kɛbaa nɛɛ, mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni yɔɔ lɛ kɛ hiɛdɔɔ miitsu “kpatamɔ sɔɔmɔ” nitsumɔ lɛ yɛ shikpɔŋ lɛ koji ejwɛ lɛ fɛɛ nɔ.

11, 12. Yɛ afi 1900 shishijee afii lɛ amli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ Kristofoi ni afɔ amɛ mu lɛ tsɔɔ akɛ amɛle be mli ni amɛyɔɔ lɛ? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ baafa 15 lɛ.)

11 Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, taakɛ aŋma yɛ wolo ni ji Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom lɛ mli lɛ, beni afi 1800 afii lɛ miihe aba naagbee lɛ, “C. T. Russell kɛ enanemɛi lɛ he amɛye waa akɛ amɛyɛ nikpamɔ be ko mli ni esa akɛ ajaje anɔkwale ni haa mɛi náa heyeli lɛ atsɔɔ mɛi.” Mɛni amɛfee yɛ he? Akɛni amɛyɔse akɛ amɛyɛ nikpamɔ be ko, ni ji “be ni sa jogbaŋŋ” mli hewɔ lɛ, nyɛmimɛi nɛɛ efɔ̃ɔɔ mɛi nine koni amɛba jamɔ nifeemɔ ko shishi kɛkɛ. Nakai ji bɔ ni Kristendom osɔfoi lɛ kɛ be kplaŋŋ efee. Shi Kristofoi ni afɔ amɛ mu nɛɛ tsɔ gbɛi krokomɛi ni sa nɔ amɛgbɛ sanekpakpa lɛ amɛshwã. Nibii ni amɛfee koni amɛnitsumɔ lɛ aya hiɛ lɛ eko ji akɛ, amɛkɛ tsɔji ahe nilee hee ni adesai ená lɛ tsu nii jogbaŋŋ.

12 Bɔni afee ni anyɛ agbɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ ashwã lɛ, shiɛlɔi akuu bibioo ni kɛ hiɛdɔɔ tsuɔ nii nɛɛ kɛ dɛhiɛmɔ woji, woji tɛtrɛbii, woji bibii, kɛ woji wuji tsu nii. Kɛfata he lɛ, amɛŋmala shiɛmɔ wiemɔi, ni amɛha akɛwo adafitswaa woji akpei abɔ mli. Amɛshiɛ sanekpakpa lɛ yɛ maji kɛ majimaji ateŋ redioi anɔ. Amɛfee sinii ni anuɔ mɛi agbee yɛ mli koni maŋbii lɛ akwɛ, eyɛ mli moŋ akɛ nitsumɔhei ni feɔ sinii lɛ efeko sinii ni tamɔ nakai kɛhako maŋbii lɛ. Mɛni jɛ hiɛdɔɔ kpele ni amɛkɛtsu nii lɛ mli kɛba? Ŋmɛnɛ lɛ, mɛi ni fa fe akpekpei kpawo ehere ninefɔ̃ɔ lɛ nɔ, ni amɛfataa he kɛkɛɔ mɛi akɛ: “Nyɛhaa akpataa nyɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ.” Hɛɛ, wɔbaanyɛ wɔkase hiɛdɔɔ ni nakai mra be mli Yehowa tsuji, ni eyɛ mli moŋ akɛ amɛyi faaa ni amɛbɛ niiashikpamɔ tsɔ lɛ kɛtsu nii lɛ.

13. Mɛɛ Nyɔŋmɔ yiŋtoo esa akɛ wɔha ekã wɔtsui nɔ?

13 Paulo wiemɔ akɛ “be ni sa jogbaŋŋ nɛ” lɛ ji anɔkwale lolo. Wɔ mɛi ni wɔsa Yehowa duromɔ lɛ naa wɔkwɛ lɛ yɛ miishɛɛ akɛ aha wɔ hegbɛ koni wɔnu kpatamɔ shɛɛ sane lɛ ni wɔkpɛlɛ nɔ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔfee anyagba lɛ, wɔhaa Paulo wiemɔi ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ kãa wɔtsui nɔ akɛ: “Wɔmiikpa nyɛ fai ni nyɛkahã Nyɔŋmɔ dromɔ ni nyɛnine eshɛ nɔ lɛ fee yaka.” (2 Kor. 6:1, Ga Biblia hee) Yiŋtoo ni yɔɔ Nyɔŋmɔ duromɔ lɛ sɛɛ ji ni etsɔ Kristo nɔ “ekpata lɛ diɛŋtsɛ ekɛ je lɛ teŋ.”—2 Kor. 5:19.

14. Mɛɛ hegbɛi miigbele yɛ maji babaoo anɔ?

14 Satan eshwila adesai ateŋ mɛi babaoo, no hewɔ lɛ amɛtamɔ mɛi kpɔji lolo yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ ni amɛleee yiŋtoo ni yɔɔ eduromɔ lɛ sɛɛ. (2 Kor. 4:3, 4; 1 Yoh. 5:19) Shi akɛni je lɛ shihilɛ lɛ miifite hewɔ lɛ, kɛ́ aha mɛi na akɛ wekukpãa ni bɛ Nyɔŋmɔ kɛ adesai ateŋ lɛ hewɔ ni adesai feɔ nibii fɔji ni amɛnaa nɔ lɛ, mɛi babaoo boɔ sanekpakpa lɛ toi. Yɛ shikpɔji ní mɛi ni yɔɔ nɔ lɛ fã kpotoo booo wɔshiɛmɔ lɛ toi lɛ anɔ po lɛ, amrɔ nɛɛ mɛi babaoo miikpɛlɛ sanekpakpa lɛ nɔ, ni amɛmiifee nibii ni baaha akpata amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ. Belɛ, ani wɔnuɔ shishi akɛ amrɔ nɛɛ ji be ni esa akɛ wɔkɛ hiɛdɔɔ babaoo akpa mɛi fai akɛ: “Nyɛhaa akpataa nyɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ”?

15. Yɛ nɔ najiaŋ ni wɔɔshiɛ sane ni baaha mɛi aná miishɛɛ kɛkɛ lɛ, mɛni esa akɛ wɔha mɛi fɛɛ ale?

15 Jeee wɔnitsumɔ ji ni wɔkɛɛ mɛi kɛkɛ akɛ kɛ́ amɛku amɛsɛɛ kɛba Nyɔŋmɔ ŋɔɔ lɛ, ebaaye ebua amɛ koni amɛtsu amɛnaagbai lɛ fɛɛ ahe nii ni amɛtsui anyɔ amɛmli. Enɛ ji yiŋtoo hewɔ ni mɛi babaoo yaa sɔlemɔ, ni sɔlemɔi lɛ miisumɔ ni amɛtsu amɛshwelɛ nɛɛ he nii. (2 Tim. 4:3, 4) Jeee enɛ ji yiŋtoo ni yɔɔ wɔsɔɔmɔ nitsumɔ lɛ sɛɛ. Sanekpakpa ni wɔshiɛɔ lɛ ji akɛ, yɛ suɔmɔ ni Yehowa yɔɔ lɛ hewɔ lɛ eesumɔ ni etsɔ Kristo nɔ ekɛ eshai afa. No hewɔ lɛ, aŋkroaŋkroi baanyɛ afee nibii ni haŋ amɛya nɔ amɛhi shi tamɔ mɛi kpɔji yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ dɔŋŋ koni akpata amɛ kɛ lɛ teŋ. (Rom. 5:10; 8:32) Shi “be ni sa jogbaŋŋ” lɛ naagbee ebɛŋkɛ kpaakpa.

“Nyɛhaa Mumɔ lɛ Ahaa Nyɛhe Adɔa La”

16. Mɛni ha Paulo ná ekãa ni ekɛ hiɛdɔɔ tsu esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ?

16 Belɛ te wɔɔfee tɛŋŋ wɔha wɔhiɛ adɔ yɛ anɔkwa jamɔ he, ni wɔya nɔ wɔfee nakai lɛ? Ekolɛ mɛi komɛi yɛ ni amɛhiɛ gboɔ loo amɛsumɔɔɔ wiemɔ tsɔ ni ewa kɛha amɛ akɛ amɛaafee naanyo loo amɛaajie amɛhenumɔi akpo. Shi esa akɛ wɔkai akɛ hiɛdɔɔ ni akɛfeɔ nɔ ko lɛ etsɔɔɔ henumɔi akpo ni ajieɔ kɛkɛ; asaŋ edamɔɔɔ bɔ ni mɔ ko ji ha yɛ ebɔɔsu naa lɛ nɔ. Paulo tsɔɔ bɔ ni aaafee aná su nɛɛ beni ewo enanemɛi Kristofoi ahewalɛ akɛ: “Nyɛhaa mumɔ lɛ ahaa nyɛhe adɔa la” lɛ. (Rom. 12:11, NW) Yehowa mumɔ lɛ ji nɔ titri ni ha bɔfo Paulo ná ekãa ni efĩ shi yɛ shiɛmɔ nitsumɔ lɛ mli lɛ. Kɛjɛ beni Yesu tsɛ lɛ kɛyashi naagbee tsuŋ ni awo lɛ ni agbe lɛ yɛ Roma lɛ,—be ni fa fe afii 30 lɛ—hiɛdɔɔ ni Paulo kɛtsu nii lɛ naa baaa shi kɔkɔɔkɔ. Ekɛ ehiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ, mɔ ni tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha lɛ hewalɛ lɛ nɔ be fɛɛ be. Ekɛɛ akɛ: ‘Minyɛɔ nii fɛɛ mifeɔ yɛ mɔ ni wajeɔ mi lɛ mli.’ (Fil. 4:13) Kwɛ bɔ ni wɔbaaná he sɛɛ babaoo kɛ wɔkase lɛ!

17. Te wɔɔfee tɛŋŋ ‘wɔha mumɔ lɛ aha wɔhe adɔ la’?

17 Wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “he adɔ la” lɛ shishi diɛŋtsɛ ji “miitswa.” (Kingdom Interlinear) Bɔ ni afee ni nu ko ni akɛma la nɔ lɛ aya nɔ atswa lɛ, esa akɛ aha la ahi shishi be fɛɛ be. Nakai nɔŋŋ hu esa akɛ wɔná Nyɔŋmɔ mumɔ lɛ be fɛɛ be dani ‘mumɔ lɛ baaha wɔhe adɔ la.’ Kɛ́ wɔbaaná Yehowa mumɔ lɛ, belɛ esa akɛ wɔkɛ gbɛjianɔi fɛɛ ni eto koni wɔhe awa yɛ mumɔŋ lɛ atsu nii. Enɛ tsɔɔ akɛ esa akɛ wɔhiɛ adɔ yɛ wɔ-Weku Jamɔ kɛ asafo jamɔ he—wɔfee wɔ-aŋkro nikasemɔ kɛ weku nikasemɔ daa, wɔsɔle daa, ni wɔkɛ wɔnanemɛi Kristofoi akpe daa. No baaye abua wɔ koni wɔná “la” ni baaha wɔya nɔ ‘wɔtswa’ bɔni afee ni wɔná “ekãa yɛ mumɔ mli” daa.—Nyɛkanea Bɔfoi lɛ Asaji 4:20; 18:25.

18. Ákɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ, mɛɛ oti esa akɛ wɔkɛ wɔjwɛŋmɔ ama nɔ?

18 Mɔ ko ni ejɔɔ ehe nɔ lɛ kɛ ejwɛŋmɔ fɛɛ maa oti ko nɔ, ni ewa akɛ nɔ ko aaajie ejwɛŋmɔ kɛjɛ nɔ loo enijiaŋ aaaje wui koni ekatiu sɛɛ. Ákɛ Kristofoi ni ejɔɔ amɛhe nɔ lɛ, oti ni ma wɔhiɛ ji, ni wɔfee bɔ fɛɛ bɔ ni wɔɔnyɛ kɛfee Yehowa suɔmɔnaa nii, taakɛ Yesu hu fee lɛ. (Heb. 10:7) Ŋmɛnɛ lɛ, Yehowa suɔmɔnaa nii ji akɛ, mɛi babaoo aha akpata amɛ kɛ lɛ teŋ. Belɛ, nyɛhaa wɔkasea Yesu kɛ Paulo, ni wɔkɛ hiɛdɔɔ babaoo atsu nitsumɔ ni he hiaa fe fɛɛ ni akɛwo wɔdɛŋ ŋmɛnɛ ní be ni esa akɛ akɛtsu lɛ faaa dɔŋŋ lɛ.

Ani Okaiɔ?

• Mɛni ji “kpatamɔ sɔɔmɔ” nitsumɔ ni akɛwo Paulo kɛ Kristofoi krokomɛi ni afɔ amɛ mu lɛ adɛŋ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ mɛi ni afɔ amɛ mu lɛ ateŋ mɛi ni yɔɔ ŋmɛnɛ lɛ kɛ “be ni sa jogbaŋŋ” lɛ etsu nii jogbaŋŋ?

• Te Kristofoi aaafee tɛŋŋ ‘amɛha mumɔ lɛ aha amɛhe adɔ la’?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 12]

Paulo haaa ehiɛ akpa sharamɔ ni ekɛ Nuŋtsɔ Yesu Kristo shara lɛ nɔ