Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Okɛ Otsui Fɛɛ Asumɔ Jalɛ

Okɛ Otsui Fɛɛ Asumɔ Jalɛ

Okɛ Otsui Fɛɛ Asumɔ Jalɛ

“Osumɔɔ jalɛ.”—LALA 45:8.

1. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔya nɔ wɔnyiɛ “jalɛ gbɛi anɔ”?

YEHOWA tsɔɔ e-Wiemɔ lɛ kɛ emumɔ krɔŋkrɔŋ lɛ nɔ ekpalaa ewebii lɛ kɛtsɔɔ “jalɛ gbɛi anɔ.” (Lala 23:3) Shi akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, bei komɛi lɛ wɔgbaa afã yɛ nakai gbɛ lɛ nɔ. Ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ kɛ hiɛmiamɔ dani wɔbaanyɛ wɔfee nɔ ni ja ekoŋŋ. Mɛni baaye abua wɔ ni wɔye omanye? Taakɛ Yesu fee lɛ, esa akɛ wɔsumɔ akɛ wɔbaafee nɔ ni ja.—Nyɛkanea Lala 45:8.

2. Mɛni ji “jalɛ gbɛi” lɛ?

2 Mɛni ji “jalɛ gbɛi” lɛ? Gbɛ ni awieɔ he yɛ biɛ lɛ tamɔ nanegbɛ leleoo ko. Yehowa jalɛ shishitoo mlai lɛ nɔ adamɔɔ ayɔseɔ “gbɛi” nɛɛ? Yɛ Hebri kɛ Hela wiemɔi amli lɛ, “jalɛ” kɔɔ nɔ ko ni yɔɔ “pɛpɛɛpɛ” he, ni etsɔɔ jeŋba he shishitoo mlai ni akɛaatsu nii jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Akɛni Yehowa ji “jalɛ lɛ̀ɛhe” hewɔ lɛ, ejálɔi lɛ yɛ he miishɛɛ akɛ amɛaaha etsɔɔ amɛ jeŋba he shishitoo mlai ni ja ni esa akɛ amɛkɛtsu nii.—Yer. 50:7.

3. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔkase Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ he nii babaoo lɛ?

3 Ja wɔbɔ mɔdɛŋ akɛ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ baanyiɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ asɛɛ dani wɔbaasa ehiɛ jogbaŋŋ. (5 Mose 32:4) Wɔjeɔ enɛ feemɔ shishi kɛtsɔ Yehowa Nyɔŋmɔ he nii ni wɔkaseɔ kɛjɛɔ e-Wiemɔ, ni ji Biblia lɛ mli lɛ nɔ. Kɛ́ wɔtee nɔ wɔkase ehe nii babaoo lɛ ehaa wɔtsiɔ wɔbɛŋkɛɔ lɛ daa gbi, ni suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha ejalɛ lɛ mli baaya nɔ awa. (Yak. 4:8) Agbɛnɛ hu, kɛ́ ehe bahia ni wɔkpɛ wɔyiŋ yɛ shihilɛ mli saji ni he hiaa ahe lɛ, esa akɛ wɔŋmɛ gbɛ ni Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni ajɛ mumɔŋ aŋma lɛ akudɔ wɔ.

Taomɔ Nyɔŋmɔ Jalɛ Lɛ

4. Mɛni Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ taomɔ biɔ ni afee?

4 Nyɛkanea Mateo 6:33. Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ biɔ babaoo fe be ni wɔɔye kɛshiɛ Maŋtsɛyeli lɛ he sanekpakpa lɛ kɛkɛ. Kɛ́ Yehowa baakpɛlɛ sɔɔmɔ krɔŋŋ ni wɔkɛhaa lɛ lɛ nɔ lɛ, esa akɛ bɔ ni wɔbaa wɔjeŋ daa gbi lɛ kɛ eshishitoo mlai ni nɔ kwɔlɔ lɛ akpã gbee. Mɛni esa akɛ mɛi fɛɛ ni taoɔ Yehowa jalɛ lɛ afee? Esa akɛ ‘amɛwo gbɔmɔ hee ni abɔ yɛ Nyɔŋmɔ subaŋ nɔ yɛ anɔkwa jalɛ kɛ hetsemɔ mli lɛ.’—Efe. 4:24.

5. Mɛni baaye abua wɔ koni wɔye nijiaŋwujee nɔ?

5 Beni wɔbɔɔ mɔdɛŋ koni wɔhi shi yɛ Nyɔŋmɔ jalɛ shishitoo mlai lɛ anaa lɛ, ekolɛ bei komɛi lɛ wɔfãtɔi baaha wɔnijiaŋ aje wui. Mɛni baanyɛ aye abua wɔ koni wɔye nijiaŋwujee ni gbɔjɔɔ mɔ lɛ nɔ, ní wɔsumɔ jalɛ koni wɔfee nɔ ni ja? (Abɛi 24:10) Esa akɛ wɔkɛ “anɔkwa tsui” kɛ agbɛnɛ “hemɔkɛyeli ni wɔyɔɔ hewalɛ yɛ nɔ lɛ” atsi abɛŋkɛ Yehowa yɛ sɔlemɔ mli daa. (Heb. 10:19-22) Kɛji wɔji Kristofoi ni afɔ amɛ mu jio, wɔyɛ shikpɔŋ nɔ hiɛnɔkamɔ jio lɛ, wɔ fɛɛ wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli yɛ Yesu Kristo kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ kɛ nitsumɔi ni etsuɔ akɛ Osɔfonukpa kpeteŋkpele lɛ mli. (Rom. 5:8; Heb. 4:14-16) Afee hewalɛ ni Yesu lá ni afɔse ashwie shi lɛ yɔɔ lɛ he nɔkwɛmɔnɔ yɛ wolo tɛtrɛɛ nɛɛ klɛŋklɛŋ nɔ̃ kwraa ni akala lɛ mli. (1 Yoh. 1:6, 7) Atsɔɔ yɛ nakai wolo tɛtrɛɛ lɛ mli akɛ: “Eji anɔkwale akɛ kɛ́ akwɛ nɔ ko ni tsuɔ tamɔ lá kɛtsɔ glase tsuru mli yɛ kane naa lɛ, anaa nɔ ni akwɛɔ lɛ eyɛŋ; no hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ wɔhe eshai lɛ tsuɔ tamɔ lá moŋ, shi kɛ́ Nyɔŋmɔ kwɛ wɔhe eshai lɛ kɛtsɔ Kristo lɛ mli lɛ, enaa eshai nɛɛ eyɛŋ.(July 1879, bf. 6) Mɛɛ gbɛjianɔ ni nɔ bɛ Yehowa etsɔ esuɔmɔ Bi lɛ kpɔ̃mɔ afɔleshãa lɛ nɔ eto kɛha wɔ nɛkɛ!—Yes. 1:18.

Kwɛmɔ Omumɔŋ Tawuu Nii lɛ Jogbaŋŋ

6. Mɛni hewɔ ehe miihia waa ni wɔkwɛ akɛ wɔmumɔŋ tawuu nii ni wɔwo lɛ yɛ jogbaŋŋ lo lɛ?

6 Esa akɛ wɔwo “jalɛ dama lɛ” be fɛɛ be, ejaakɛ eji mumɔŋ tawuu nii ni Nyɔŋmɔ kɛha wɔ lɛ fã ko ni he hiaa waa. (Efe. 6:11, 14) Kɛji nyɛsɛɛ nɛɛ nɔŋŋ wɔjɔɔ wɔhe nɔ wɔha Yehowa jio, wɔkɛ afii nyɔŋmai abɔ etsu sɔɔmɔ krɔŋŋ lɛ jio lɛ, ehe miihia ni daa gbi lɛ wɔkwɛ akɛ wɔmumɔŋ tawuu nii ni wɔwo lɛ yɛ jogbaŋŋ lo. Mɛni hewɔ? Ejaakɛ ashɛrɛ Abonsam kɛ edaimonioi lɛ kɛjɛ ŋwɛi ashwie koni amɛkanyɛ jɛmɛ amɛya dɔŋŋ. (Kpoj. 12:7-12) Satan egiri, ni ele akɛ be fioo kɛkɛ eyɔɔ. No hewɔ lɛ, emia tutuamɔi ni ekɛbaa Nyɔŋmɔ webii lɛ anɔ lɛ mli. Ani wɔbuɔ “jalɛ dama lɛ” ni wɔɔwo lɛ akɛ nɔ ko ni he yɔɔ sɛɛnamɔ waa kɛha wɔ?

7. Kɛ́ wɔbuɔ “jalɛ dama lɛ” akɛ nɔ ko ni he hiaa waa kɛha wɔ lɛ, te no baaha wɔfee wɔnii wɔha tɛŋŋ?

7 Dama buɔ mɔ tsui lɛ he. Akɛni wɔyeee emuu hewɔ lɛ, wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ eyi tɔ kɛ kutumpɔo, ni esane ehiii kwraa. (Yer. 17:9) Akɛni bei pii lɛ nibii gbohii ji nɔ ni wɔtsui lɛ shwieɔ hewɔ lɛ, ehe miihia ni wɔtsɔse lɛ ní wɔkudɔ lɛ. (1 Mose 8:21) Kɛ́ wɔbuɔ “jalɛ dama lɛ” akɛ nɔ ko ni he hiaa waa kɛha wɔ lɛ, wɔjieŋ wɔfɔŋ shi be kukuoo ko po, kɛtsɔ nibii ni Nyɔŋmɔ nyɛɔ ni wɔkɛaajie wɔhiɛtserɛ lɛ nɔ; asaŋ wɔsusuŋ nibii gbohii ni wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔhe awo efeemɔ mli lɛ hu he. Wɔfiteŋ bei babaoo ni kulɛ wɔbaanyɛ wɔkɛfee nɔ ko kpakpa lɛ kɛkwɛŋ tɛlivishiŋ. Yɛ no najiaŋ lɛ, wɔbaabɔ mɔdɛŋ wɔya nɔ wɔfee nibii ni saa Yehowa hiɛ. Kɛ́ wɔná susumɔ ni esaaa ni wɔfee nɔ ko ni esaaa be kukuoo po lɛ, no tsɔɔ akɛ wɔgbee shi, ni esa akɛ wɔha Yehowa aye abua wɔ koni wɔte shi ekoŋŋ.—Nyɛkanea Abɛi 24:16.

8. Mɛni hewɔ “hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ” he hiaa wɔ lɛ?

8 Nɔ ni fata wɔmumɔŋ tawuu nii lɛ he ji “hemɔkɛyeli tsɛ̃ŋ lɛ.” Eyeɔ ebuaa wɔ ni ‘wɔnyɛɔ wɔgbeɔ mɔ fɔŋ lɛ gãimlibii ní tsoɔ lɛ fɛɛ.’ (Efe. 6:16) No sɛɛ lɛ, hemɔkɛyeli kɛ wɔtsui mli fɛɛ ni wɔjɛɔ wɔsumɔɔ Yehowa lɛ yeɔ ebuaa wɔ koni wɔfee nɔ ni ja, ni wɔya nɔ wɔnyiɛ gbɛ ni kɛ mɔ yaa naanɔ wala mli lɛ nɔ. Babaoo ni wɔsumɔɔ Yehowa lɛ, babaoo ni wɔbuɔ ejalɛ lɛ akɛ sɛɛnamɔ yɛ he. Shi wɔhenilee hu? Mɛɛ gbɛ nɔ eyeɔ ebuaa wɔ yɛ mɔdɛŋ ni wɔbɔɔ koni wɔsumɔ jalɛ lɛ mli?

Hiɛmɔ Henilee Kpakpa Mli

9. Kɛ́ wɔhiɛ henilee kpakpa mli lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔnáa he sɛɛ?

9 Beni abaptisi wɔ lɛ, wɔkɛ Yehowa kpaŋ kɛha “henilee kpakpa.” (1 Pet. 3:21) Akɛni wɔkɛ wɔnifeemɔi tsɔɔ akɛ wɔyɛ hemɔkɛyeli yɛ kpɔ̃mɔnɔ lɛ mli hewɔ lɛ, Yesu lá lɛ hàa wɔhe eshai lɛ anɔ, ni no haa wɔnáa shidaamɔ kpakpa yɛ Nyɔŋmɔ hiɛ. Shi bɔni afee ni wɔya nɔ wɔhiɛ nakai shidaamɔ kpakpa lɛ mli lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔhiɛ henilee kpakpa mli. Kɛ́ bei komɛi lɛ wɔhenilee lɛ folɔɔ wɔnaa ni ebɔɔ wɔ kɔkɔ lɛ, esa akɛ eŋɔɔ wɔnaa akɛ eetsu nii jogbaŋŋ. Kaimɔi ni tamɔ nɛkɛ lɛ tsɔɔ akɛ wɔhenilee lɛ he eshãko yɛ Yehowa jalɛ gbɛi lɛ agbɛfaŋ. (1 Tim. 4:2) Shi nɔ kroko hu yɛ ni henilee baanyɛ afee aha mɛi ni miisumɔ ni amɛsumɔ jalɛ lɛ.

10, 11. (a) Okɛ niiashikpamɔ ko ni tsɔɔ nɔ hewɔ ni esa akɛ wɔŋmɛ gbɛ ni wɔhenilee ni Biblia lɛ etsɔse lɛ lɛ akudɔ wɔ lɛ aha. (b) Mɛni hewɔ kɛ́ wɔsumɔ jalɛ lɛ wɔbaaná miishɛɛ babaoo lɛ?

10 Kɛ́ wɔfee nɔ ko ni ejaaa lɛ, wɔhenilee baanyɛ abu wɔ fɔ loo ehao wɔ. Oblanyo fioo ko gba afã kɛjɛ “jalɛ gbɛi” lɛ anɔ. Ekɛ ehe wo mfonirii ni teɔ bɔlɛnamɔ akɔnɔ shi lɛ akwɛmɔ mli vii ni ebatsɔ esu, ni ebɔi wii hu shɛremɔ. Kɛ́ etee kpeei ashishi lɛ ehenilee gwaoɔ lɛ, ni kɛ́ etee shiɛmɔ lɛ enuɔ he akɛ eefee osato, no hewɔ lɛ, ekpa Kristofoi anifeemɔi nɛɛ afeemɔ. Ekɛɛ akɛ: “Shi miyɔseee akɛ mihenilee lɛ baabi mi ni mabu minifeemɔi lɛ ahe akɔntaa.” Ekɛfata he akɛ: “Mikahe yɛ nɛkɛ kwashiafeemɔ nɛɛ mli aaafee afii ejwɛ.” Kɛkɛ ni ebɔi susumɔ kɛji esa akɛ eku esɛɛ kɛba anɔkwale lɛ mli ekoŋŋ. Eyɛ mli akɛ esusu akɛ kɛ́ esɔle lɛ Yehowa boŋ toi moŋ, shi fɛɛ sɛɛ lɛ esɔle ní akɛ ehe eshai lɛ afa lɛ. Beni esɔle sɛɛ lɛ, eshɛɛɛ minitii nyɔŋma ni emami yasara lɛ, ni ewo lɛ hewalɛ ní ebɔi kpeeiyaa ekoŋŋ. Etee Maŋtsɛyeli Asa lɛ nɔ, ni ebi asafoŋ onukpa ko ní ekɛ lɛ akase nii. Sɛɛ mli lɛ, abaptisi lɛ, ni edaa Yehowa shi akɛ ebaa ewala yi.

11 Ani wɔyɔseko akɛ kɛ́ wɔfee nɔ ni ja lɛ wɔnáa miishɛɛ babaoo? Kɛ́ wɔsumɔ jalɛ ni wɔtee nɔ wɔfee nɔ ni ja lɛ, wɔbaaná he miishɛɛ babaoo akɛ wɔɔfee nibii ni saa wɔŋwɛi Tsɛ lɛ hiɛ. Shi bo lɛ susumɔ sane nɛɛ he okwɛ! Be baashɛ ni adesai fɛɛ ahenilee baaha amɛná miishɛɛ babaoo; amɛbaajie Nyɔŋmɔ subaŋ lɛ kpo jogbaŋŋ kɛmɔ shi. Belɛ, nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔdũa suɔmɔ kɛha jalɛ wɔwoa wɔtsui mli tɔ̃ɔ amrɔ nɛɛ, koni wɔha Yehowa tsui anyɔ emli.—Abɛi 23:15, 16.

12, 13. Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔse wɔhenilee lɛ?

12 Mɛni wɔbaanyɛ wɔfee kɛtsɔse wɔhenilee? Kɛ́ wɔmiikase Ŋmalɛi lɛ, kɛ agbɛnɛ wɔ-Biblia kasemɔ woji lɛ, ehe miihia ni wɔkai akɛ “jalɔ tsui jwɛŋɔ hetoohamɔ he.” (Abɛi 15:28) Susumɔ bɔ ni su nɛɛ he baa sɛɛnamɔ kɛhaa wɔ kɛ́ wɔkɛ saji ni kɔɔ heloonaa nitsumɔ he lɛ kpe. Kɛ́ eyɛ faŋŋ akɛ heloonaa nitsumɔ ko kɛ Ŋmalɛ mli shishitoo mlai kpãaa gbee lɛ, ewaaa akɛ wɔteŋ mɛi pii ahe baafee oya ni wɔkɛ ŋaawoo ni tsulɔ anɔkwafo kɛ nilelɔ kuu lɛ kɛhaa wɔ lɛ atsu nii. Shi kɛ́ ebɛ faŋŋ akɛ nitsumɔ ko sa loo esaaa lɛ, esa akɛ wɔkadi Biblia mli shishitoo mlai ni esa akɛ wɔkɛtsu nii, ni wɔkɛ sɔlemɔ asusu he. * Enɛ kɔɔ shishitoo mlai tamɔ nɔ ni tsɔɔ akɛ esaaa akɛ wɔfeɔ nɔ ko ni baagbá mɛi krokomɛi ahenilee naa lɛ he. (1 Kor. 10:31-33) Nɔ titri ni esa akɛ wɔsusu he ji, shishitoo mlai ni kɔɔ wekukpãa ni kã wɔ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ he lɛ. Kɛ́ Yehowa ji mɔ ko ni yɔɔ diɛŋtsɛ kɛha wɔ lɛ, wɔbaabi wɔhe akɛ, ‘Ani nitsumɔ nɛɛ ni matsu lɛ baadɔ Yehowa ni eha emli awo la?’—Lala 78:40, 41.

13 Kɛ́ wɔmiisaa wɔhe kɛha Buu-Mɔɔ Nikasemɔ loo Asafoŋ Biblia Nikasemɔ lɛ, esa akɛ wɔha ehi wɔjwɛŋmɔ mli akɛ ehe miihia ni wɔjwɛŋ sane ni abaayasusu he lɛ nɔ. Ani be fɛɛ be lɛ wɔkɛ oyaiyeli folɔɔ saji ni abi lɛ ahetoo lɛ shishi, kɛkɛ lɛ wɔtsa nɔ kɛtee kuku ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli? Kɛ́ wɔkase nii yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ehaŋ suɔmɔ ni wɔyɔɔ kɛha jalɛ lɛ mli awa, asaŋ ehaŋ wɔná henilee ni tsuɔ nii jogbaŋŋ. Ja wɔkase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni wɔjwɛŋ nɔ dani wɔbaanyɛ wɔsumɔ jalɛ. Ebiɔ mɔdɛŋbɔɔ dani wɔbaanyɛ wɔkɛ wɔtsui fɛɛ asumɔ jalɛ!

Ha Jalɛ He Hɔmɔ kɛ Kumai Aye Bo

14. Te Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo sumɔɔ ni wɔnu he wɔha tɛŋŋ yɛ wɔsɔɔmɔ krɔŋŋ lɛ he?

14 Yehowa Nyɔŋmɔ kɛ Yesu Kristo miisumɔ ni wɔkɛ miishɛɛ atsu wɔsɔɔmɔ krɔŋŋ lɛ. Mɛni baaha wɔná miishɛɛ beni wɔtsuɔ lɛ? Nɔ nɔŋŋ ni he hiaa ni wɔfee ji, ni wɔsumɔ jalɛ! Yɛ Yesu Gɔŋ nɔ Shiɛmɔ lɛ mli lɛ, ekɛɛ akɛ: “Mɛi ni jalɛ he hɔmɔ kɛ kumai yeɔ amɛ lɛ yɛ miishɛɛ, ejaakɛ aaaha amɛtɔrɔ.” (Mat. 5:6, NW) Mɛni wiemɔi nɛɛ tsɔɔ kɛha mɛi ni miisumɔ ni amɛná suɔmɔ kɛha jalɛ lɛ?

15, 16. Mɛɛ gbɛi anɔ abaatsɔ aha mɛi ni mumɔŋ hɔmɔ kɛ kumai yeɔ amɛ lɛ atɔrɔ?

15 Mɔ fɔŋ lɛ ji mɔ ni yeɔ jeŋ ni wɔyɔɔ mli lɛ nɔ. (1 Yoh. 5:19) Kɛ́ wɔkwɛ adafitswaa wolo ko mli yɛ maŋ fɛɛ maŋ nɔ lɛ, wɔnaa amaniɛbɔi ni kɔɔ yiwalɛ kɛ awuiyeli ni miiya nɔ babaoo he. Bɔ ni adesa yitsoŋ wa yɛ enaanyo gbɔmɔ nɔ lɛ gbaa mɔ ni ji jalɔ lɛ naa. (Jaj. 8:9) Akɛni wɔsumɔɔ Yehowa hewɔ lɛ, wɔle akɛ lɛ pɛ ebaanyɛ etsu mumɔŋ hɔmɔ kɛ kumai ni yeɔ aŋkroaŋkroi fɛɛ ni sumɔɔ ni amɛkase jalɛ lɛ ahe nii eha amɛ. Etsɛŋ abaajie mɛi fɔji lɛ kɛya, ni mɛi ni sumɔɔ jalɛ lɛ haoŋ dɔŋŋ yɛ nɔtɔlɔi lɛ kɛ amɛjeŋba gbohii lɛ he. (2 Pet. 2:7, 8) Kwɛ bɔ ni enɛ baaha wɔhe ajɔ wɔ aha!

16 Ákɛ Yehowa tsuji kɛ Yesu Kristo sɛɛnyiɛlɔi lɛ, wɔle akɛ “aaaha” mɛi fɛɛ ni jalɛ he hɔmɔ kɛ kumai yeɔ amɛ lɛ ‘atɔrɔ.’ Abaatsɔ gbɛjianɔ ni Nyɔŋmɔ eto, ni ji ŋwɛi hei kɛ shikpɔŋ hei ni “jalɛ hiɔ mli lɛ” nɔ aha amɛtɔrɔ jogbaŋŋ. (2 Pet. 3:13) Nyɛkahaa wɔnijiaŋ jea wui loo efeɔ wɔ naakpɛɛ akɛ yiwalɛ kɛ awuiyeli miiya nɔ yɛ Satan jeŋ nɛɛ mli, ni afeee jalɛ nii. (Jaj. 5:7) Yehowa, Mɔ ni Nɔ Kwɔ Fe Fɛɛ lɛ le nɔ ni yaa nɔ lɛ, ni etsɛŋ, ebaakpɔ̃ mɛi ni sumɔɔ jalɛ lɛ.

Ná Suɔmɔ Oha Jalɛ, Koni Oná He Sɛɛ

17. Mɛni ji jɔɔmɔi ni mɛi ni sumɔɔ jalɛ lɛ náa lɛ ekomɛi?

17 Lala 146:8 lɛ maa sɛɛnamɔ ko ni sa kadimɔ waa ni mɛi ni nyiɛɔ jalɛ gbɛ lɛ nɔ lɛ náa lɛ nɔ mi. Lalatsɛ lɛ lá akɛ: “Yehowa sumɔɔ jalɔi.” Bo lɛ susumɔ he okwɛ! Jeŋ muu fɛɛ Maŋtsɛ lɛ sumɔɔ wɔ akɛni wɔsumɔɔ jalɛ lɛ hewɔ! Akɛni Yehowa sumɔɔ wɔ hewɔ lɛ, wɔyɛ nɔmimaa akɛ ebaaya nɔ ekwɛ wɔ beni wɔkɛ Maŋtsɛyeli lɛ he nibii yeɔ klɛŋklɛŋ gbɛhe yɛ wɔshihilɛ mli lɛ. (Nyɛkanea Lala 37:25; Abɛi 10:3.) Yɛ naagbee lɛ, mɛi ni sumɔɔ jalɛ pɛ baahi shikpɔŋ lɛ nɔ. (Abɛi 13:22) Yɛ Nyɔŋmɔ webii ni sumɔɔ jalɛ lɛ ateŋ mɛi babaoo agbɛfaŋ lɛ, akɛ naanɔ wala yɛ shikpɔŋ lɛ nɔ paradeiso fɛfɛo ko mli baajwere amɛ, ni amɛmii baashɛ amɛhe babaoo. Amrɔ nɛɛ po lɛ, akɛ jwɛŋmɔ mli toiŋjɔlɛ jwereɔ mɛi ni sumɔɔ Nyɔŋmɔ jalɛ lɛ, ni enɛ haa ekomefeemɔ hiɔ amɛwekui kɛ amɛsafoi lɛ amli.—Fil. 4:6, 7.

18. Mɛɛ nibii kpakpai esa akɛ wɔya nɔ wɔfee beni wɔmɛɔ Yehowa gbi lɛ?

18 Beni wɔmɛɔ Yehowa gbi wulu lɛ, esa akɛ wɔya nɔ wɔtao ejalɛ lɛ. (Zef. 2:2, 3) Belɛ, nyɛhaa wɔ fɛɛ wɔjɛa wɔtsui mli wɔsumɔa Yehowa Nyɔŋmɔ jalɛ gbɛi lɛ. Enɛ biɔ ni wɔya nɔ wɔwo “jalɛ dama” lɛ jogbaŋŋ koni ebu wɔfonirifeemɔŋ tsui lɛ he. Kɛfata he lɛ, esa akɛ wɔhiɛ henilee kpakpa mli koni wɔná miishɛɛ, ni agbɛnɛ hu eha wɔ-Nyɔŋmɔ lɛ tsui anyɔ emli.—Abɛi 27:11.

19. Mɛni esa akɛ wɔtswa wɔfai shi akɛ wɔbaafee, ni mɛni he abaasusu yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

19 Yehowa ‘hiŋmɛii kpaa shikpɔŋ muu lɛ fɛɛ nɔ, ni ejieɔ ehewalɛ kpo ehaa mɛi ni amɛtsui ehi kɛwula shi yɛ egbɛfaŋ lɛ.’ (2 Kron. 16:9) Kwɛ bɔ ni wiemɔi nɛɛ shɛjeɔ wɔmii beni wɔyaa nɔ wɔfeɔ nɔ ni ja yɛ basabasafeemɔ, awuiyeli, kɛ efɔŋfeemɔ ni yaa nɔ efaa yɛ jeŋ fɔŋ nɛɛ mli lɛ fɛɛ sɛɛ lɛ! Anɔkwa sane ji akɛ, ekolɛ wɔjalɛ lɛ baafee sane srɔto ko kɛha adesai babaoo ni amɛtsi amɛhe kɛjɛ Nyɔŋmɔ he lɛ. Shi kɛ́ wɔtee nɔ wɔhi shi yɛ Yehowa jalɛ lɛ naa lɛ, wɔnáa he sɛɛ babaoo. (Yes. 48:17; 1 Pet. 4:4) Belɛ, nyɛhaa wɔtswaa wɔfai shi akɛ, wɔkɛ wɔtsui muu fɛɛ baaya nɔ asumɔ jalɛ ni wɔfee nɔ ni ja be fɛɛ be, koni wɔná miishɛɛ. Shi tsui ni hi kɛwula shi ni aaaná lɛ hu biɔ ni anyɛ efɔŋfeemɔ. Nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ baaye abua wɔ ni wɔna nɔ ni enɛ tsɔɔ.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 12 Kɛ́ ootao Biblia mli shishitoo mlai ni kɔɔ heloonaa nitsumɔ he lɛ, kwɛmɔ April 15, 1999 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 28-30.

Te Obaaha Hetoo Oha Tɛŋŋ?

• Mɛni hewɔ kɛ́ wɔhiɛ sɔ kpɔ̃mɔnɔ lɛ, ebaaha wɔsumɔ jalɛ lɛ?

• Mɛni hewɔ ehe miihia ni wɔwo “jalɛ dama” lɛ?

• Te wɔɔfee tɛŋŋ wɔtsɔse wɔhenilee lɛ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 26]

Kɛ́ wɔtsɔse wɔhenilee lɛ, ebaaye ebua wɔ ni wɔtsu heloonaa nitsumɔ he saji ahe nii jogbaŋŋ