Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Kristofoi Awekui—Nyɛyaa Nɔ ‘Nyɛshia Kpe’

Kristofoi Awekui—Nyɛyaa Nɔ ‘Nyɛshia Kpe’

Kristofoi Awekui—Nyɛyaa Nɔ ‘Nyɛshia Kpe’

“Nyɛhaa wɔshia kpe ni wɔhiɛ akãa shi.”—1 TES. 5:6.

1, 2. Mɛni abiɔ ni weku ko afee bɔni afee ni amɛnyɛ amɛya nɔ amɛshi kpe yɛ mumɔŋ?

BENI bɔfo Paulo ŋma wolo kɛmaje Kristofoi ni yɔɔ Tesalonika lɛ, ewie kɛkɔ “Yehowa gbi wulu ní he yɔɔ gbeyei lɛ” he akɛ: “Anyɛmimɛi, nyɛ lɛ nyɛbɛ duŋ mli, ní gbi lɛ aaabati nyɛ shi tamɔ julɔ. Ejaakɛ nyɛ fɛɛ lɛ, la bii ji nyɛ kɛ shwane bii hu: wɔjeee nyɔɔŋ aloo duŋ bii.” Paulo kɛfata he akɛ: “Belɛ no hewɔ lɛ nyɛkahaa wɔmiiwɔa tamɔ mɛi ni eshwɛ lɛ, shi moŋ nyɛhaa wɔshia kpe ni wɔhiɛ akãa shi.”—Yoel 2:31; 1 Tes. 5:4-6.

2 Paulo ŋaawoo ni ekɛha Tesalonikabii lɛ sa jogbaŋŋ kɛha Kristofoi ni yɔɔ “naagbee be lɛ” mli lɛ. (Dan. 12:4) Beni Satan nibii agbɛjianɔtoo fɔŋ lɛ naagbee lɛ bɛŋkɛɔ lɛ, Satan eto akɛ ebaafee bɔ fɛɛ bɔ ni eeenyɛ koni eha anɔkwa jálɔi babaoo akpa Nyɔŋmɔ sɔɔmɔ. Belɛ, nilee yɛ mli akɛ wɔɔha Paulo kɔkɔbɔɔ akɛ wɔya nɔ wɔshi kpe yɛ mumɔŋ lɛ akã wɔtsui nɔ. Kɛ́ Kristofoi aweku ko baanyɛ aya nɔ ashi kpe lɛ, ehe miihia ni weku lɛ mlibii lɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ atsu Ŋmalɛ naa sɔ̃ ni kã enɔ lɛ he nii. Belɛ, mɛɛ gbɛfaŋnɔ esa akɛ wumɛi, ŋamɛi, kɛ gbekɛbii atsu he nii koni amɛwekui lɛ aya nɔ ‘ashi kpe’?

Wumɛi—Nyɛkasea “Tookwɛlɔ Kpakpa Lɛ”

3. Taakɛ aŋma yɛ 1 Timoteo 5:8 lɛ, mɛni ji sɔ̃i komɛi ni kã nuu nɔ akɛ weku yitso?

3 Biblia lɛ kɛɔ akɛ: ‘Yoo fɛɛ yoo yitso ji nuu.’ (1 Kor. 11:3) Mɛni sɔ̃ ni kã nuu nɔ akɛ weku yitso lɛ biɔ? Ŋmalɛi lɛ wie nibii ni abiɔ yɛ weku yitso dɛŋ lɛ ekome he beni ekɛɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko kwɛɛɛ lɛ diɛŋtsɛ emɛi, titri lɛ lɛ diɛŋtsɛ eshiabii lɛ, ekpa yɛ hemɔkɛyeli lɛ sɛɛ, ni efaŋ mɔ ni heee yeee fe lɛ.” (1 Tim. 5:8) Hɛɛ, esa akɛ nuu lɛ atsu eweku lɛ heloonaa hiamɔ nii ahe nii. Shi bɔni afee ni eye ebua eweku lɛ koni amɛya nɔ amɛshi kpe yɛ mumɔŋ lɛ, esa akɛ efee babaoo fe eweku lɛ heloonaa hiamɔ nii ahe nii ni eeetsu kɛkɛ. Esa akɛ etswa eweku lɛ ema shi yɛ mumɔŋ, ni tsɔɔ akɛ esa akɛ eye ebua mɔ fɛɛ mɔ ni yɔɔ eweku lɛ mli lɛ koni wekukpãa ni yɔɔ amɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ mli awa. (Abɛi 24:3, 4) Mɛɛ gbɛ nɔ ebaanyɛ etsɔ efee nakai?

4. Mɛni baanyɛ aye abua nuu ko ni etswa eweku ema shi yɛ mumɔŋ yɛ omanyeyeli mli?

4 Akɛni “wu lɛ ji ŋa lɛ yitso, taakɛ bɔ ni Kristo hu ji asafo lɛ yitso” hewɔ lɛ, esa akɛ nuu ni ebote gbalashihilɛ mli lɛ apɛi bɔ ni Yesu tsuɔ nii akɛ asafo lɛ yitso lɛ mli, ni ekase lɛ. (Efe. 5:23) Susumɔ nɔ ni Yesu wie yɛ wekukpãa ni kã ekɛ esɛɛnyiɛlɔi lɛ ateŋ lɛ he lɛ he okwɛ. (Nyɛkanea Yohane 10:14, 15.) Mɛni ji nɔ titri ni baanyɛ aha nuu ko ni miisumɔ ni etswa eweku ema shi yɛ mumɔŋ lɛ aye omanye? No ji enɛ: Ekase nɔ ni Yesu wie ní efee akɛ “tookwɛlɔ kpakpa lɛ,” ni ‘enyiɛ enanemaahei lɛ asɛɛ’ kpaakpa.—1 Pet. 2:21.

5. Mɛni Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ le yɛ asafo lɛ he?

5 Kɛ́ wɔɔkɛɛ lɛ, wekukpãa ni yɔɔ tookwɛlɔ ko kɛ etooku teŋ lɛ damɔ nibii enyɔ nɔ, nilee kɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ. Tookwɛlɔ lɛ le etooi lɛ jogbaŋŋ, ni tooi lɛ hu le tookwɛlɔ lɛ ni amɛyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli. Amɛle tookwɛlɔ lɛ gbee ni amɛboɔ lɛ toi. Yesu kɛɛ akɛ: “Mile mi diɛŋtsɛ mitoi lɛ, ni mitoi lɛ hu le mi.” (Ga Biblia hee) Nilee ni Yesu yɔɔ yɛ asafo lɛ he lɛ jeee hiɛaŋhiɛaŋ nilee kɛkɛ. Hela wiemɔ ni atsɔɔ shishi akɛ “le” lɛ tsɔɔ “le ni ale mɔ aŋkro ko jogbaŋŋ.” Hɛɛ, Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ le etooi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko jogbaŋŋ. Ele etooi lɛ ateŋ eko fɛɛ eko hiamɔ nii, amɛgbɔjɔmɔi, kɛ amɛnyɛmɔi. Yesu, mɔ ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ ehaa wɔ lɛ, le etooi lɛ ahe nɔ fɛɛ nɔ. Ni tooi lɛ hu le tookwɛlɔ lɛ jogbaŋŋ, ni amɛyɛ hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli akɛ amɛhiɛnyiɛlɔ.

6. Mɛɛ gbɛ nɔ wumɛi baanyɛ atsɔ amɛkase Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ?

6 Kɛ́ wu ko baanyɛ atsu eyitsoyeli lɛ he nii taakɛ Kristo feɔ lɛ, esa akɛ ena ehe akɛ tookwɛlɔ, ni ena mɛi ni yɔɔ ekwɛmɔ shishi lɛ akɛ tooi. Esa akɛ ebɔ mɔdɛŋ ni ele eweku lɛ jogbaŋŋ. Ani wu ko baanyɛ ale eweku lɛ jogbaŋŋ? Hɛɛ, kɛ́ ekɛ eweku lɛ mlibii lɛ fɛɛ gbaa sane jogbaŋŋ, eboɔ amɛnaagbai atoi, enyiɛɔ hiɛ yɛ weku lɛ nifeemɔi amli, ni ebɔɔ mɔdɛŋ akɛ ebaakpɛ yiŋ kpakpai yɛ saji tamɔ weku jamɔ, kpeeiyaa, shiɛmɔyaa, kɛ hiɛtserɛjiemɔ he. Kɛ́ wu ko ni ji Kristofonyo lɛ kase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ jogbaŋŋ, ni ebɔ mɔdɛŋ akɛ ebaale eweku lɛ jogbaŋŋ bɔni afee ni enyɛ efee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa eha amɛ ni ekpɛ yiŋ kpakpai lɛ, ewaaa akɛ eweku mlibii lɛ baaná hekɛnɔfɔ̃ɔ yɛ emli akɛ amɛyitso, ni etsui baanyɔ emli kɛ́ ena akɛ amɛfee ekome yɛ anɔkwa jamɔ mli.

7, 8. Mɛɛ gbɛ nɔ wumɛi baanyɛ atsɔ adɔ mɛi ni yɔɔ amɛkwɛmɔ shishi lɛ ahe taakɛ Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ fee lɛ?

7 Tookwɛlɔ kpakpa dɔɔ etooi ahe hu. Kɛ́ wɔkase Yesu wala shihilɛ kɛ esɔɔmɔ nitsumɔ lɛ he amaniɛbɔi ni yɔɔ Sanekpakpai lɛ amli ni wɔna bɔ ni Yesu dɔ ekaselɔi lɛ ahe lɛ, etaa wɔtsuiŋ. ‘Eŋɔ ewala eŋmɛ shi yɛ etooi lɛ anajiaŋ’ po. Esa akɛ wumɛi adɔ mɛi ni yɔɔ amɛkwɛmɔ shishi lɛ ahe taakɛ Yesu fee lɛ. Yɛ nɔ najiaŋ ni wu ko ni miisumɔ ni Nyɔŋmɔ akpɛlɛ enɔ lɛ aaaye eŋa nɔ dɛŋdɛŋ lɛ, eyaa nɔ esumɔɔ eŋa lɛ “taakɛ bɔ ni Kristo hu sumɔ asafo lɛ.” (Efe. 5:25) Esa akɛ ewiemɔi atsɔɔ akɛ emli hi yɛ enɔ ni esusuɔ ehe, ejaakɛ eŋa lɛ sa woo.—1 Pet. 3:7.

8 Esa akɛ weku yitso lɛ adamɔ Nyɔŋmɔ shishitoo mlai lɛ pɛ nɔ etsɔse ebii bibii lɛ. Shi esa akɛ edɔ ebii lɛ ahe. Kɛ́ ehe bahia ni egbala amɛtoi lɛ, esa akɛ efee lɛ yɛ gbɛ ni tsɔɔ akɛ esumɔɔ amɛ lɛ nɔ. Yɛ gbekɛbii komɛi agbɛfaŋ lɛ, ebaanyɛ ehe be dani amɛbaanu nɔ ni akpaa gbɛ kɛjɛɔ amɛdɛŋ lɛ shishi. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, esa akɛ tsɛmɛi lɛ ato amɛtsui shi kwraa amɛha amɛ. Kɛ́ hii kase Yesu nɔkwɛmɔnɔ lɛ kɛmɔ shi lɛ, amɛshĩai feɔ he ko ni yɔɔ shweshweeshwe. Mumɔŋ shweshweeshwe shihilɛ mli ni amɛwekui lɛ yɔɔ lɛ tamɔ nɔ ni lalatsɛ lɛ wie he lɛ.—Nyɛkanea Lala 23:1-6.

9. Taakɛ eba lɛ yɛ blematsɛ Noa gbɛfaŋ lɛ, mɛɛ sɔ̃ kã wumɛi ni ji Kristofoi lɛ anɔ, ni mɛni baaye abua amɛ koni amɛnyɛ amɛtsu he nii?

9 Blematsɛ Noa hi shi yɛ ebeaŋ je lɛ naagbee be lɛ mli. Shi Yehowa baa Noa kɛ “mɛi kpawo krokomɛi ayi beni ekɛ nu afua ba mɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ aje lɛ nɔ” lɛ. (2 Pet. 2:5, NW) No mli lɛ, sɔ̃ kã Noa nɔ akɛ eye ebua eweku lɛ koni amɛfo Nu Afua lɛ. Nakai nɔŋŋ sɔ̃ kã weku yitsei ni ji Kristofoi lɛ anɔ akɛ amɛye amɛbua amɛwekui lɛ yɛ naagbee gbii nɛɛ amli koni abaa amɛyi. (Mat. 24:37) Kwɛ bɔ ni ehe miihia waa ni amɛkase “tookwɛlɔ kpakpa lɛ” nɔkwɛmɔnɔ lɛ, ni amɛbɔ mɔdɛŋ ni amɛnyiɛ sɛɛ!

Ŋamɛi—Nyɛtswaa Nyɛwe lɛ Nyɛmaa Shi

10. Mɛni ŋa he shi ni eeeba eha ewu lɛ biɔ?

10 Bɔfo Paulo ŋma akɛ: “Nyɛ yeigbayei lɛ, nyɛbaa nyɛhe shi nyɛhaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛwumɛi lɛ, tamɔ bɔ ni nyɛfeɔ nyɛhaa Nuŋtsɔ lɛ.” (Efe. 5:22) Wiemɔi nɛɛ etsɔɔɔ akɛ ŋamɛi yɛ gbɛhe ni bɛ nyam mli. Dani anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ baabɔ klɛŋklɛŋ yoo, ni ji Hawa lɛ, ejaje akɛ: “Ehiii akɛ gbɔmɔ lɛ kome hiɔ shi; mafee hefatalɔ ko ni sa lɛ maha lɛ.” (1 Mose 2:18) Gbɛfaŋnɔ ni ŋa tsuɔ akɛ ‘hefatalɔ ni sa’ ewu—ni tsɔɔ akɛ eyeɔ ebuaa ewu beni ewu tsuɔ sɔ̃i ni kã enɔ yɛ weku lɛ mli lɛ he nii—lɛ ji gbɛfaŋnɔ ni yɔɔ nyam lɛɛlɛŋ.

11. Mɛɛ gbɛ nɔ ŋa ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ tswaa ewe emaa shi?

11 Ŋa ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ feɔ nibii ni baatswa ewe lɛ ama shi jogbaŋŋ. (Nyɛkanea Abɛi 14:1.) Yoo ni bɛ yitsoŋ lɛ ebuuu yitsoyeli gbɛjianɔtoo lɛ, shi yoo nilelɔ jieɔ bulɛ kpele kpo etsɔɔ gbɛjianɔtoo nɛɛ. Yoo nilelɔ ejieee toigbele kɛ heyeli su ni ehe shi yɛ je lɛ mli lɛ kpo, shi moŋ ebaa ehe shi ehaa ewu. (Efe. 2:2) Ŋa ni bɛ yitsoŋ lɛ shashaooo shi akɛ eeegbe ewu he guɔ, shi yoo nilelɔ feɔ nibii ni baaha ebii kɛ mɛi krokomɛi aná bulɛ ni mli kwɔ amɛha ewu. Yoo nilelɔ kwɛɔ jogbaŋŋ koni ekagbe ewu yitsoyeli lɛ he guɔ kɛtsɔ wiemɔ ni eeewie eshi ewu loo ŋwane ni ekɛ lɛ aaaje lɛ nɔ. Agbɛnɛ hu, ekwɛɔ shika nɔ jogbaŋŋ. Ewaaa akɛ yoo ni bɛ yitsoŋ lɛ aaakpata nibii ni eweku lɛ egbo deŋme kɛná lɛ hiɛ. Shi yoo ni fiɔ ewu sɛɛ lɛ efeee nakai. Ekɛ ewu feɔ ekome kɛtoɔ amɛshika he gbɛjianɔ. Ekɛ hiɛshikamɔ tsuɔ nii bɔni afee ni amɛkafite shika bɔ ni esaaa. Enyɛɛɛ ewu nɔ ni ekɛ be kroko atsu nii kɛfata be ni ekɛtsuɔ nii momo lɛ he.

12. Mɛni ŋa ko baanyɛ afee bɔni afee ni eweku lɛ aya nɔ ‘ashi kpe’ yɛ mumɔŋ?

12 Ŋa ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa lɛ yeɔ ebuaa ewu koni amɛkɛ mumɔŋ tsɔsemɔ aha amɛbii lɛ, bɔni afee ni amɛweku lɛ aya nɔ ‘ashi kpe’ yɛ mumɔŋ. (Abɛi 1:8) Eyeɔ ebuaa bɔni afee ni Weku Jamɔ gbɛjianɔtoo lɛ amɔ shi jogbaŋŋ. Kɛfata he lɛ, kɛ́ ewu kɛ ŋaawoo kɛ tsɔsemɔ ha amɛbii lɛ, efiɔ esɛɛ. Kwɛ bɔ ni esoro lɛ kwraa yɛ ŋa ni fiii ewu sɛɛ, ni no hewɔ lɛ ebii náaa heloonaa kɛ mumɔŋ yelikɛbuamɔ ko lɛ he!

13. Mɛni hewɔ ehe miihia ni ŋa ko afi ewu sɛɛ yɛ teokrase nifeemɔi ni ewu kɛ ehe woɔ mli lɛ mli lɛ?

13 Te ŋa ni fiɔ ewu sɛɛ lɛ nuɔ he ehaa tɛŋŋ kɛ́ esusu sɔɔmɔ hegbɛi ni ewu yɔɔ yɛ Kristofoi asafo lɛ mli lɛ he lɛ? Ŋwanejee ko bɛ he akɛ enáa miishɛɛ waa! Kɛji ewu lɛ ji asafoŋ sɔɔlɔ jio, asafoŋ onukpa jio, Ajinafoi Akuu ni Kɛ Helatsamɔhei Shãraa loo Tsumaa Ajinafoi Akuu mlinyo jio lɛ, enáa miishɛɛ yɛ ewu sɔɔmɔ hegbɛ lɛ hewɔ. Ekɛ ewiemɔi kɛ enifeemɔi tsɔɔ akɛ efiɔ ewu lɛ sɛɛ yɛ nɔ ni etsuɔ lɛ mli, ni enɛ tsɔɔ akɛ ekɛ nibii komɛi eshã afɔle. Ni ele akɛ teokrase nifeemɔi ni ewu kɛ ehe woɔ mli lɛ yeɔ ebuaa weku muu lɛ fɛɛ koni amɛya nɔ amɛshi kpe yɛ mumɔŋ.

14. (a) Mɛɛ be ebaanyɛ efee nɔ ni wa kɛha ŋa ko akɛ ebaaya nɔ efi ewu sɛɛ, ni mɛni ebaanyɛ efee kɛtsu he nii? (b) Mɛni ŋa ko baanyɛ afee koni toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ ahi eweku lɛ mli?

14 Ebaanyɛ efee nɔ ni wa kɛha ŋa ko akɛ ebaaya nɔ efi ewu sɛɛ kɛ́ ewu lɛ kpɛ yiŋ ko ni ekɛ lɛ kpãaa gbee yɛ he. Kɛ́ eba lɛ nakai po lɛ, ejieɔ “mumɔ ni he jɔ ni yɔɔ kpoo” kpo, ni ekɛ ewu lɛ feɔ ekome koni yiŋkpɛɛ lɛ aye omanye. (1 Pet. 3:4) Kɛfata he lɛ, ŋa kpakpa kaseɔ yei ni sheɔ Nyɔŋmɔ gbeyei tamɔ Sara, Rut, Abigail, kɛ Yesu nyɛ Maria ni hi shi yɛ blema lɛ ahe nii, ni enyiɛɔ amɛnɔkwɛmɔnii kpakpai lɛ asɛɛ. (1 Pet. 3:5, 6) Agbɛnɛ hu lɛ, ekaseɔ ŋmɛnɛŋmɛnɛ beaŋ yei ni edara yɛ afii amli ni ‘baa amɛjeŋ bɔ ni sa mɛi krɔŋkrɔŋi lɛ.’ (Tito 2:3, 4) Ŋa ni jieɔ suɔmɔ kɛ bulɛ kpo etsɔɔ ewu lɛ gbalashihilɛ yeɔ omanye, ni toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ hiɔ eweku lɛ mli. Ewe lɛ bafeɔ tsuiwoohe ní yɔɔ shweshweeshwe. Kɛ́ ŋa ko fiɔ ewu ni hiɛ dɔɔ mumɔŋ nibii ahe lɛ sɛɛ lɛ, ewu lɛ naa lɛ akɛ jwetri ni nɔ bɛ!—Abɛi 18:22.

Oblahii kɛ Oblayei—Nyɛyaa nɔ ‘Nyɛkwɛa Nii ni Anaaa Lɛ’

15. Te oblahii kɛ oblayei aaafee tɛŋŋ amɛfi amɛfɔlɔi asɛɛ koni amɛweku lɛ aya nɔ ‘ashi kpe’ yɛ mumɔŋ lɛ?

15 Oblahii kɛ oblayei, te nyɛbaafee tɛŋŋ nyɛfi nyɛfɔlɔi asɛɛ koni nyɛweku lɛ aya nɔ ‘ashi kpe’ yɛ mumɔŋ lɛ? Nyɛsusua jweremɔ nɔ̃ ni Yehowa kɛma nyɛhiɛ lɛ he nyɛkwɛa. Ekolɛ nyɛfɔlɔi kɛ mfonirii ni tsɔɔ bɔ ni shihilɛ baaji aha yɛ Paradeiso lɛ etsɔɔ nyɛ kɛjɛ nyɛgbekɛbiiashi tɔ̃ɔ. Beni nyɛdaa lɛ, eeenyɛ efee akɛ amɛkɛ Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ ye amɛbua nyɛ koni nyɛnyɛ nyɛfee bɔ ni naanɔ wala baaji aha yɛ jeŋ hee lɛ mli lɛ he mfoniri yɛ nyɛjwɛŋmɔŋ. Kɛ́ nyɛha nyɛhiɛ hi Yehowa sɔɔmɔ lɛ nɔ, ni nyɛto nyɛshihilɛ he gbɛjianɔ bɔ ni baaha nyɛya nɔ nyɛfee nakai lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛya nɔ ‘nyɛshi kpe’ yɛ mumɔŋ.

16, 17. Mɛni oblahii kɛ oblayei baanyɛ afee koni amɛye omanye yɛ wala he foidamɔ lɛ mli?

16 Nyɛhaa bɔfo Paulo wiemɔi ni yɔɔ 1 Korintobii 9:24 lɛ akãa nyɛtsui nɔ. (Nyɛkanea.) Nyɛdaa wala he foi lɛ kɛ oti lɛ akɛ nyɛbaaye kunim. Nyɛkɔa gbɛ ni baaha nyɛnine ashɛ naanɔ wala, ni ji juromɔ nɔ̃ lɛ nɔ. Mɛi babaoo eŋmɛ gbɛ ni heloonaa nii asɛɛtiumɔ eha amɛjie amɛhiɛ kɛjɛ juromɔ nɔ̃ lɛ nɔ. Nilee bɛ gbɛ ni amɛkɔ lɛ mli kwraa! Kɛ́ mɔ ko to eshihilɛ he gbɛjianɔ kɛ yiŋtoo akɛ ená nii babaoo lɛ, no haŋ ená anɔkwa miishɛɛ. Nibii ni abaanyɛ akɛ shika ahe lɛ hiɔ shi be fioo kɛkɛ. Shi nyɛ lɛ, nyɛyaa nɔ ‘nyɛkwɛa nii ni anaaa lɛ.’ Mɛni hewɔ? Ejaakɛ “nii ni anaaa lɛ hiɔ shi kɛyashiɔ naanɔ.”—2 Kor. 4:18.

17 “Nii ni anaaa lɛ” ateŋ ekomɛi ji jɔɔmɔi ni Maŋtsɛyeli lɛ kɛbaaba lɛ. Nyɛtoa nyɛshihilɛ he gbɛjianɔ bɔ ni baaha nyɛnine ashɛ jɔɔmɔi nɛɛ anɔ. Ja nyɛkɛ nyɛwala esɔmɔ Yehowa dani nyɛbaaná anɔkwa miishɛɛ. Kɛ́ nyɛsɔmɔ anɔkwa Nyɔŋmɔ lɛ, no baaha nyɛná hegbɛi kɛtiu otii ni akɛ be kukuoo ko tsuɔ he nii kɛ otii ni akɛ be ni sɛɛ kɛ tsuɔ he nii lɛ asɛɛ. * Kɛ́ nyɛkɛ mumɔŋ otii ni nyɛbaanyɛ nyɛshɛ he mamɔ nyɛhiɛ lɛ, no baanyɛ aye abua nyɛ koni nyɛya nɔ nyɛsɔmɔ Nyɔŋmɔ kɛ yiŋtoo lɛ akɛ nyɛnine baashɛ naanɔ wala, ni ji juromɔ nɔ̃ lɛ nɔ.—1 Yoh. 2:17.

18, 19. Te oblanyo loo oblayoo ko aaafee tɛŋŋ ena akɛ eha anɔkwale lɛ etsɔ enɔ loo ehako etsɔ enɔ lɛ?

18 Oblahii kɛ oblayei, nɔ̃ klɛŋklɛŋ ni esa akɛ nyɛfee yɛ wala gbɛ lɛ nɔ nyiɛmɔ mli ji, ni nyɛha anɔkwale lɛ atsɔ nyɛnɔ. Ani nyɛfee nakai? Nyɛbia nyɛhe akɛ: ‘Ani mihiɛ dɔɔ yɛ mumɔŋ nibii ahe, loo mifɔlɔi ahewɔ mikɛ mihe woɔ mumɔŋ nifeemɔi amli lɛ? Ani miibɔ mɔdɛŋ koni maná sui ni baaha masa Nyɔŋmɔ hiɛ? Ani mibɔɔ mɔdɛŋ ni mato mibe he gbɛjianɔ bɔ ni baaha mikɛ mihe awo anɔkwa jamɔ nifeemɔi tamɔ sɔlemɔ, nikasemɔ, kpeeiyaa, kɛ shiɛmɔyaa mli yɛ gbɛ ni mɔɔ shi nɔ? Ani miifee nibii ni baaha wekukpãa ni mli wa abaka mi kɛ Nyɔŋmɔ teŋ?’—Yak. 4:8.

19 Susumɔ Mose nɔkwɛmɔnɔ lɛ he okwɛ. Eyɛ mli akɛ, akɛ maŋsɛɛ kusum ni tsɔse Mose moŋ, shi esumɔ ni abu lɛ akɛ Yehowa jálɔ fe nɔ ni aaatsɛ lɛ akɛ Farao biyoo lɛ bi. (Nyɛkanea Hebribii 11:24-27.) Oblahii kɛ oblayei ni ji Kristofoi, nyɛ hu nyɛtswaa nyɛfai shi akɛ nyɛkɛ anɔkwayeli baasɔmɔ Yehowa. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛbaaná anɔkwa miishɛɛ, shihilɛ ni hi fe fɛɛ amrɔ nɛɛ, kɛ hiɛnɔkamɔ akɛ nyɛbaamɔ “anɔkwa wala lɛ mli.”—1 Tim. 6:19.

20. Namɛi nine baashɛ wala he foidamɔ lɛ juromɔ nɔ̃ lɛ nɔ?

20 Yɛ blema akaŋshii lɛ amli lɛ, foidalɔ kome pɛ ni yeɔ kunim yɛ foidamɔ ko mli. Ebɛ lɛ nakai yɛ wala he foidamɔ lɛ mli. Nyɔŋmɔ miisumɔ akɛ “ehere gbɔmɛi fɛɛ yiwala, koni amɛshɛ anɔkwale lɛ lee mli.” (1 Tim. 2:3, 4) Mɛi babaoo kɛ omanyeyeli eda foi lɛ momo, ni mɛi babaoo hu fata nyɛhe kɛmiida foi lɛ. (Heb. 12:1, 2) Mɛi fɛɛ ni kpaaa foi lɛ damɔ nine baashɛ juromɔ nɔ̃ lɛ nɔ. Belɛ nyɛtswaa nyɛfai shi akɛ nyɛbaaye kunim!

21. Mɛni abaasusu he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli?

21 Bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, “Yehowa gbi wulu kpele ni he yɔɔ gbeyei lɛ” baaba. (Mal. 3:23) Esaaa akɛ nakai gbi lɛ batiɔ Kristofoi awekui ashi. Ehe miihia waa ni weku lɛ mlibii fɛɛ atsu Ŋmalɛ naa sɔ̃ ni kã amɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ nɔ lɛ he nii. Mɛɛ nibii krokomɛi nyɛbaanyɛ nyɛfee koni nyɛnyɛ nyɛya nɔ nyɛshi kpe ni nyɛwaje wekukpãa ni yɔɔ nyɛ kɛ Nyɔŋmɔ teŋ lɛ? Abaasusu nibii etɛ ni saa weku muu lɛ fɛɛ mumɔŋ hilɛkɛhamɔ he lɛ he yɛ nikasemɔ ni nyiɛ sɛɛ lɛ mli.

[Shishigbɛ niŋmaa]

^ kk. 17 Kwɛmɔ November 15, 2010, Buu-Mɔɔ lɛ baafa 12-16; kɛ July 15, 2004 Buu-Mɔɔ lɛ baafa 21-23 lɛ mli.

Mɛni Okase?

• Mɛni hewɔ ehe miihia ni Kristofoi awekui aya nɔ ‘ashi kpe’ lɛ?

• Mɛɛ gbɛ nɔ wu ko baanyɛ akase Tookwɛlɔ Kpakpa lɛ?

• Mɛni ŋa ni feɔ nɔkwɛmɔnɔ kpakpa baanyɛ afee kɛfi ewu sɛɛ?

• Mɛni oblahii kɛ oblayei baanyɛ afee kɛfi amɛwekui asɛɛ koni amɛnyɛ amɛya nɔ amɛshi kpe yɛ mumɔŋ?

[Nikasemɔ lɛ he Sanebimɔi]

[Mfoniri ni yɔɔ baafa 9]

Ŋa ni fiɔ ewu ni hiɛ dɔɔ mumɔŋ nibii ahe lɛ sɛɛ lɛ ji jwetri ni nɔ bɛ kɛha ewu lɛ